ERDÉRT Sillabusz Információs segédanyag a fával dolgozóknak. 7. fejezet. Tartók, nyílászárók, tetőszerkezetek, fólia

Átírás

1 7. fejezet Tartók, nyílászárók, tetőszerkezetek, fólia 7.1.TARTÓK Egyszerű hagyományos tartók Tömörfa tartók A természetes faanyag méreteit általában nem meghaladó vagy esetleg a hossztoldott anyagból előállított tömörfa elemek. Önálló szerkezetként való alkalmazásuk a kitermelt faanyag méreteinek folyamatos és egyértelmű csökkenésével, a minőség romlásával, az árak emelkedésével összefüggésben mindinkább csökken. Ennek ellenére, mai napig jelentős szerepük van az egyszerűbb épületek és építmények, illetve a kisebb fesztávolságú szerkezetek (pl.: fedélszékek) esetében, valamint az egyes összetett szerkezeti megoldások (pl.: rácsos tartók) kialakításánál. Az elemméretek rendszerint szabványosak, illetve a szükséges megmunkálással a szabványméretekből kialakíthatók (pl.: gyalulási túlméret). Hosszméretük eléri a 13m-t. Gyalult gerenda KVH-Konstuktionvollholz (hossztoldott épületfa) Hengeres formában kérgezett állapotban, esetleg körmarón történt megmunkálás után: tetőszéki elemek (főként szarufa), oszlopok, állvány tartozékok (ún. provizóriumok), falelemek (pl.: boronafal), stb. céljára alkalmas. Bárdolt elemek (gerenda) alkalmazása ma már eléggé ritka. Esetenként tetőszéki elemek, födém tartók vagy falelemek céljára esetenként régi épületek felújításakor előfordul. A fűrészelt választékok (gerenda, palló, deszka, heveder, léc) alkalmazása a leggyakoribb. Egyszerűbb szerkezetek és alacsonyabb esztétikai igény esetén szőrös (fűrészelt) felülettel is alkalmazásra kerülnek. Magasabb műszaki és esztétikai követelmények mellett gyalult, esetleg profilra munkált és felületkezelt kivitelben használatosak. A természetes tömör faanyagú szerkezeti elemek beépítésekor esetenként különféle kapcsolóelemek is alkalmazásra kerülhetnek. Ez főként oldható kapcsolatot jelent és nem azonos a dimenziónöveléssel.

2 Alacsony gerincű tartók Több szelvényelemből épülnek fel. Kivitelük lehet T vagy I szelvényű, illetve összetett illetve kazettás vagy szekrényes felépítésű. A kész tartó alkotóelemei közötti kapcsolat lehet: szögezett, szögezett-ragasztott, vagy ragasztott kivitelű. Általában fűrészelt felületű elemekből készülnek, bar magasabb esztétikai követelmények esetenként a gyalult anyag alkalmazását is indokolhatják. Külföldi szabványokban vagy a gyakorlati alkalmazásban számos további változat előfordulhat. I-tartó I-tartók I-tartó Magas gerincű tartók Készülhetnek I tartóként és kazettás vagy szekrényes kivitelben. Az övelemek alapanyaga I.- II. szilárdsági kategóriájú fűrészáru. A gerinclemez anyaga lehet egymást keresztező kétrétegű szögezett kapcsolatú palló vagy deszkázat, illetve rétegelt falemez. A gerinclemez elemeit csak a tartó tengelyére merőleges irányú csatlakozással rétegelt falemez illetve heveder rálapolással ragasztva szabad toldani. A toldás helyét a maximális igénybevételi zónán kívül kell megválasztani. A kazettás (szekrényes) változat csak rétegelt falemez gerinccel készülhet Ragasztott tartók Ragasztott tartók sokféle változatban készülnek. A gyakoribb megoldások: - Rétegelt-ragasztott tartók - Üreges, beforgatott szelvényű tartók illetve elemek - Gerinclemezes ragasztott tartók - Rácsos ragasztott tartók - Szögezett-ragasztott kivitelű tartók.

3 Ragasztott tartók A ragasztott tartók készülhetnek: tömör négyszög-szelvénnyel I- szelvénnyel, ahol vízszintes rétegelés esetén a tartógerinc szélességi mérete (vastagsága) > 60mm kazettás (szekrényes) vagy összetett szelvényű kivitelben (alkalmazását indokolhatják tűzrendészeti követelmények) esetleg körszelvényű kialakítással. A vízszintes rétegfelépítés tekinthető dominánsnak, de esetenként függőleges réteg-felépítésű elemek is készülnek. A rétegelt ragasztott tartó vagy tartóelem legalább három párhuzamos rostirányú rétegből (lamellából) épül fel. A beépítés helyén uralkodó klímaviszonyok függvényében három alkalmazási vagy igénybevételi osztályt különböztetünk meg (1., 2., 3.). Íves kialakítású tartók esetén a különböző szabványok a hajlítás megengedett legkisebb sugara és az alkalmazható lamella vastagság maximális értéke közötti összefüggésekre vonatkozóan is előírásokat tartalmaznak. Minőségét tekintve 2 csoportba soroljuk: látható és ipari minőség. rétegelt ragasztott tartók (RRT) ragasztott tartó hossztoldás (lapolás) íves ragasztott tartók Szöglemezes rácsos tartók A szöglemezes rácsos tartók esetében a hagyományos rácsos tartókhoz viszonyítva eltérést jelent, hogy a felhasználható alapanyag (fűrészáru) mérete és minősége pontosan meghatározott illetve behatárolt a kapcsolatok kialakítását és erőátadását szöglemez biztosítja a gyártás meghatározott technológiai előírások alapján történik rendszeres ellenőrzés, illetve felülvizsgálat mellett.

4 A szöglemez általában speciális horganyzott acél felhasználásával készül úgy, hogy a szögeket három oldalról körbe vágják és a negyedik oldal mentén a lemez síkjából, arra merőlegesen kihajtogatják. Kivételesen készülhet a szöglemez korrózióálló acélból a lemezen áthatoló szögkialakítással, esetenként pedig műgyantába ágazott kétoldali szöglemez alkalmazására is sor kerülhet (pl.: MENIG-lemez). Sokféle szöglemezes rendszer használatos, nálunk leginkább a GANG NAIL-t és annak utánzatait használják. A szögelemez alkalmas húzó-, nyomó-, és nyíró igénybevételek felvételére illetve átvitelére. Szöglemezzel csak azonos vastagságú elemek csatlakoztathatók. A csatlakoztatás egyoldali szöglemezek esetén tompa illesztéssel, kétoldali lemezek esetében átfedéssel történik. Csak ellenőrzött illetve minősített szöglemezt szabad alkalmazni! A szöglemezes rácsos tartóknál szokásos fesztávolságok: 6-30 m. A szöglemezes tartók alakgazdagsága elmarad a hagyományos tartók mögött. Általában a párhuzamos övű, a háromszög és trapéz alakú változatok kerülnek alkalmazásra. A faházak fedélszerkezeteihez kifejlesztettek egy speciális szerkezeti megoldást, mely lehetővé teszi a tetőtér beépítését. Ezeket a tartókat gyakran két fél darab formájában gyártják le (az egyszerűbb szállítás miatt) és a fél-darabok összekötését biztosító kapcsolatokat csak az építés helyszínén alakítják ki. Gyakoribb alkalmazások: fedélszékek, födémtartók, szelemenek (csarnoképítésben, főként rétegeltragasztott főtartók kiegészítő elemeiként), faházak panelkereteinek sarokcsatlakozásai, esetleg önálló tartó illetve vázszerkezeti elemek kapcsolati megoldásai. Szöglemezes kapcsolatokhoz a faelemeket általában fenyő anyagból, fűrészelt kivitelben készítik. Egyes rendszerek (pl.: GANG NAIL) a kemény lombos faanyagú kapcsolatokhoz különleges minőségű szöglemezeket is gyártanak és az erős korróziónak kitett szerkezetekhez (pl.: istállók tartószerkezete) a szöglemezeket koracélból készítik. Gang-nail szöglemez rácsos tartó szeglemezes tetőszerkezet

5 7.3. TETŐSZERKEZETEK Tetőformák nyeregtetők félnyeregtető kontytető Két azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősík és két oromfal (vagy tűzfal) által határolt derékszögű négyszög alaprajzú tető. Egy tetősík, a tetősíkkal ellentétes oldalon általában tűzfal, a másik két oldalon oromfal vagy tűzfal által határolt derékszögű négyszög alaprajzú tető. Négy azonos vagy eltérő hajlású, összemetsződő tetősíkkal és gerinccel határolt tető. sátortető kúptető toronytető Több általában azonos hajlású tetősíknak tetőcsúcsban való összemetsződésével képzett négyzet alaprajzú tető. Kör alaprajzú sátortető. Általában nagy magasságú, sátorszerű tető, amelynek a magassága az oldalméretnek a többszöröse Kifejezések Manzárdtető: (francia tető) tört tetősíkokkal, vagy tört és íves tetőfelületekkel képzett nyereg vagy kontytető. Szaruzat: a tető hajlását meghatározó, az ereszvonalra merőleges, a lécezést, illetve a deszkázatot hordó gerendák sora. Szarufa: a szaruzat egyik gerendája. Élszaru: a tetőgerincben lévő, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda. Szaruállás: a szarufák által meghatározott függőleges síkban elhelyezkedő szerkezeti egység. Vízcsendesítő: a szarufa alsó végére szegezett, az eresz közelében a tetőhéjalást csökkentő faelem.

6 Vihardeszka: a szaruzat padlástér fele eső síkjára szegezett, ferde helyű hosszirányú merevítést szolgáló deszka vagy palló. Taréjfogó, kakasülő: az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzető deszka vagy deszkapár. Torokgerenda: a fedélszékek szarufapárját kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására. Szelemen: a tetősíkkal párhuzamos, a szarufákat alátámasztó, hosszirányú merevítést adó, vízszintes helyzetű gerenda. Talpszelemen: az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító szelemen. Mellszorító: a függesztőmű vízszintes, függőleges oszlopokhoz csatlakozó, nyomásra igénybevett szerkezeti eleme. Dúc: az oszlop oldalirányú megtámasztására szolgáló, ferde, nyomásra igénybe vett szerkezeti elem. Könyökfa vagy karpánt: a szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó ferde, nyomásra igénybe vett szerkezeti elem. Hónaljfa: az oszlopon a szelemen felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa. Nyeregfa: a szelemen felfekvési felületű megnövelő vízszintes helyzetű gerenda. Fogópár: két vízszintes helyzetű palló vagy gerenda, amelyek a szembenálló szarufákat, szelemeneket és oszlopokat összefogják. Szék: a szaruzatot alátámasztó szerkezeti egység. Bakdúc: dűlt oszlopot megtámasztó dúc. Kötőgerenda: olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek. Fiókgerenda: a mellék szaruállások szarufáinak bekötésére szolgáló vízszintes gerendadarab, amely a fiókkiváltó gerendába csatlakozik. Oromdeszka: nyereg- és fél-nyeregtetőknél az oromfalon túlnyúló tetősík lezárására a lécezéshez, a szarufához vagy a szelemenekhez szegezett deszka. Zsinórpad: vízszintes deszkázott felület, amelyen a felrajzolt valóságos méretű terv alapján a fa-alkatrészeket természetes nagyságban leszabják, megmunkálják és ideiglenesen összeépítik. Pipafa: fedélszerkezetei elemek felhúzására, felemelésére használt konzolos kinyúlású gerenda. üres fedélszék üres fedélszék üres fedélszék

7 torokgerendás fedélszék függesztőműves fedélszék

8 7.4. FÓLIÁK A tetőfóliák alapvető feladata a szigetelőanyag megvédése a cserepek közti réseken beszivárgó nedvességtől, porhótól, valamint a lakótérben keletkező párától. Ezért a tetőfóliák használata egyaránt szükséges a szigetelő anyag külső, illetve belső felén. Ezen fóliákat megkülönböztetjük pára áteresztő képességük alapján: pára záró, vagy pára áteresztő(lélegző). Hővisszaverő képességük alapján: hővisszaverő és nem hővisszaverő fajtákra. Az alábbiakban az ERDÉRT Zrt. által forgalmazott Thermo-Green 1500 fóliát ismertetjük. Felhasználási terület: Thermo-Green 1500 páraáteresztő alátétfólia kéthéjú hidegtetők keményhéjalása alá használhatjuk. Alátétrétegként építhető be, mely a porhó, por, visszatorlódó csapadékvíz tetőérbe való bejutását korlátozza, ill. akadályozza meg. Beépítési útmutató: A beépítendő hőszigetelés közvetlenül érintkezhet az Thermo-Green 1500 páraáteresztő fóliával. Ügyeljen arra, hogy a fóliát mindig a nyomtatott oldalával felfelé fektesse le! A fektetést mindig az eresztől, annak vonalával párhuzamosan elindulva kell megkezdeni. A fóliát tőzőgéppel, vagy szegezéssel a szarufára kell rögzíteni. A tőzési/szegezési pontokat javítószalaggal kell átragasztani. Az ellenlécezést a szarufákra kell rögzíteni. Az így kialakuló légrés teszi lehetővé a tető megfelelő szellőzését. A fóliákat egymással párhuzamosan 15 cm-es átfedéssel kell egymásra lapolni. Ezt a fólia felületén szaggatott segédvonal jelzi. A 22 -osnál kisebb dőlésszögű tetők esetén az átlapolásnak legalább 20 cm-nek kell lennie. Vápák és más tetőszerelvények alkalmazása esetén, és minden olyan helyen, ahol a csapadékvíz behatolásától lehet tartani, pl. az áttörési pontoknál, dupla fóliaréteget kell alkalmazni, illetve úgy kell a fóliát lefektetni, hogy az esetlegesen azon kifolyó csapadékvíz, csurgalékvíz a homlokzatot, ereszt, párkányt ne áztathassa! Az átlapolt rétegeket, beleértve a javításoknál alkalmazott dupla réteget is, kétoldalú ragasztószalaggal kell egymáshoz erősíteni. Az átlapolásnál használatos kétoldalú ragasztószalagot el lehet hagyni abban az esetben, ha 20 cm-es átlapolást alkalmazunk. A fóliatekercs végét butil ragasztószalaggal kell lezárni. Az alátétfólia kivitelezését úgy kell megtervezni, szervezni, hogy a tető teljes lezárásáig a szél a fólia alá kapva azt ne károsítsa. A fóliát tartsuk távol fa konzerválására használt kemikáliáktól, mivel azok ronthatják a fólia minőségét! Csak akkor kezdjük meg a fektetést, amikor a felületkezelő anyag már megszáradt. A tartós UV sugárzás tönkreteheti az anyag minőségét, ezért az alátétfólia beépítését követő legfeljebb 1 hónapon belül a keményhéjalást is el kell készíteni! A fóliát fedett helyen, vagy letakarva tároljuk! Az alátétfólia önálló fedésként nem alkalmazható. Ennek megfelelően, a fólia bármilyen időjárás és/vagy egyéb mechanikai, kémiai behatás által okozott minőségromlásáért nem áll módunkban felelősséget vállalni.