ETIOLÓGIA. ÖRÖKLÖTT ÉS SZERZETT RENDELLENESSÉGEK. FUNKCIONÁLIS ELTÉRÉSEK 2018. 10. 08. SEMMELWEIS EGYETEM http://semmelweis.hu
Bevezetés 1. A malokklúziók nagy része fejlődési rendellenességnek tekinthető harapási és a dentofaciális rendellenességek döntő többsége nem vezethető vissza egyetlen kórokra, inkább a normális fejlődés enyhe, vagy súlyosabb zavaraként definiálhatóak 2. Ritkább esetben tudunk specifikus kórokról Gyermekkori mandibulafraktúra utáni mandibuláris hypoplasia Szindrómák 3. Leggyakrabban a növekedést és fejlődést számos, egymásra is hatással lévő tényező is befolyásolja, így nagyon ritkán beszélhetünk specifikus és döntő befolyású etiológiai faktorokról
Áttekintés Specifikus kóroki tényezők 1. Embrionális fejlődés során fellépő zavarok Szindrómák Hasadékok 2. A dentális fejlődés zavaraira visszavezethető rendellenességek 3. Örökletes hajlamok Környezeti hatások 1. Equilibrium 2. Rágással kapcsolatos hatások 3. Szokások 1. Ujjszopás/cumizás 4. Légzési mintázat befolyása
Specifikus kóroki tényezők Embrionális fejlődés során fellépő zavarok Szindrómák, hasadékok, cranioszinosztózisok Állkapocstörés Izomdisztrófiák A növekedés későbbi zavarai
Embrionális fejlődés A korai károsító hatások gyakran okoznak spontán abortuszt, így a valósnál sokkal ritkábban látjuk ezek hatását Örökletes vagy környezeti hatás Teratogének
Ganglionléc Az arckoponya struktúráinak nagy része a ganglionlécből fejlődik A ganglionléc sejtei a terhesség 4. hetében fejezik be migrálásukat Laza mesenchymalis szövetet formálnak a faciális régióban Később az állkapcsokat és fogakat alkotó kötőszövetté és szkeletális struktúrákká differenciálódnak
Fetal alcohol syndrome (FAS) Általános hiány a középvonali mesenchymális szövetkeben Nagyon magyas véralkoholszintek a iu fejlődés során (csak alkoholisták tudják elérni)
Treacher-Collins syndrome Ganglionsejtek migrációja sérül mesenchymális kötőszövet hiányzik az arc oldalsó részeiből Az arc középvonalába rövidebb migrációs út vezet középvonalba eső eltérések (pl hasadékok) nem jellemzően részei a szindrómának
Ajak- és szájpadhasadékok Arctájékon leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség (egész testre vonatkoztatva is csak a dongaláb előzi meg) Arcnyulványok fúziójának zavara (terhesség 31-35 napja) Bizonyított rízikófaktor: anya dohányzása (hypoxia)
Cranioszinosztózisos zavarok Korai magzati stádiumban (8-10. hét) Suturák korai fúziója Jellegzetes koponya forma a fúzió helyétől függően Crouzon s syndrome sup+post varratok
Állkapocstörés Jellemző condylaris fractúra Aszimmetrikus növekedési tendencia
Izomdiszfunkciók Izomtapadás táján jelentkező csontképződés Soft tissue matrix Túlzott kontraktúra gátolja a növekedést (heg-szerű hatás) Alsó arcmagasság és elülső nyitott harapás szokott kifejlődni izomgyengeséggel járó szindrómáknál
Későbbi növekedési problémák Condiláris hiperplázia (hemimandibuláris hipertrófia) Acromegália
Specifikus kóroki tényezők Dentális fejlődés zavarai Apláziák, számfeletti fogak Traumásan áthelyeződött fogak Korai tejfogelvesztés, korai maradó moláris extrakció Öröklött hajlamok
Fogak veleszületett apláziája Anodontia, oligodontia ektodermális diszplázia Hypodontia viszonylag gyakori
Számfeletti vagy formai anomáliákkal rendelkező fogak
Traumásan áthelyeződött fogak, fogcsírák
Korai tejfogelvesztés Oka: kariológiai vagy helyhiány illetve maradó moláris ektópiás erupciója Leggyakrabban értinett fogak Cariológia: tejmolárisok Helyhiány: tejszemfogak, második tejmolárisok A homológ maradófog előtörése nem várható fél éven belül Fogív hossza csökken, középvonaleltolódások
Maradó moláris korai elvesztése Tipikusan 6-12 éves kor között Szülők és gyermek gyakran nincs tisztában azzal, hogy maradó fogat veszett el Spontán részáródás a második nagyőrlők előtörése révén Időzítés Szimmetria szkeletális és dentális
Öröklött hajlamok A megnövekedett arcmagasság (dolicocephalia) illetve progénia a legjobban kivehető örökletes tendenciájú eltérés Szkeletális tendenciák családra jellemzőek, a dentális paraméterek nagy variációt mutatnak családokon belül Tenyésztési kisérletek, Habsburgok, ikrek
Környezeti hatások Equilibrium Rágóerők Káros szokások Nyelési mintázat Légzési mintázat
Forma és funkció Evolúciós adatáció örökletes szint Fontos, hogy az evolúciós tendenciákat megértsük, de kevés köze van ahhoz, hogy az egyénnek milyen malokklúziója van Funkcionális adaptáció az egyén élete folyamán Fontos kérdés eldönteni, hogy egyéni adaptációnak van-e hatása az okklúzióra, mert ez a diagnózist és a kezelést is alapvetően befolyásolja
Ekvilibrium szerepe Newton első törvénye a tehetetlenségől: Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy másik test vagy mező által kifejtett hatás nem kényszeríti mozgásállapotának megváltoztatására erő hatására a fog meg fogja változtatni pozícióját Amikor egy fog számos erőhatásnak van kitéve, de nem mozdul el, akkor az erők kioltják egymást és equilibriumban (egyensúlyban) van a rendszer
Ekvilibrium fontossága 1. Erő nagysága 2. Erő behatási ideje Hosszan tartó, kis erőhatás megváltoztatja az equilibriumot, ami a fog pozícióját fogja megváltoztatni Küszöb-idő: 6h/nap
Rágóerők Nagy intermittáló erők rövid ideig Hipotézis: 1) Az állkapcsok a nagyobb erejű, intenzívebb rágástól erősebbek, a fogívek nagyobbak lehetnek (2) Az állkapcsok kisebb funkciónális terhelése miatt azok fejletlenebbek lesznek, fogívszűkület és torlódás alakul ki (3) A kisebb rágóerő az fogak túlzott erupcióját okozza alsó arcmagasság, nyitott harapás Amit látunk Massaeter túlműködés mand. gonial angle Az étrend változása valószínűleg szerepet játszott a malokklúziók modernkori előfordulásának növekedésben Amennyiben a táplálkozásnak van hatása az egyén fogíveinek méretére akkor ez a hatás nagyon korán fejti ki hatását
Harapási erő és erupció Arcmagasság és harapási erő megfigyelt összefüggése Arcmagasság Harapási erő A jelenlegi EB álláspont szerint inkább a megnövekedett arcmagasság okozza az alacsonyabb rágási erőt a long-face betegeknél
Ujjszopás és egyéb szokások Szinte minden gyerek kialakít nem táplálkozást szolgáló szopó-szokást (ujj, cumi, más) Tejfogazati stádium általában nincs hosszú távú hatása Idő-faktor! Amennyiben a szokás fennáll a fogváltás alatt és azon túl, karakterisztikus klinikai kép alakul ki Jellegzetes klinikai kép: 1. Nyitott harapás 2. Kidőlt, legyezőszerű felső metszők 3. Retroklinált alsó metszők 4. Felső fogív szűkület
Nyelés Nyelvlökéses nyelés Nem tekinthető szokásnak, minthogy subkortikális tevékenység Két szituációban találkozunk vele Kisebb gyermekeknél normális okklúzió mellett a normális fejlődés részének kell tekinteni Funkciónális adaptációként egy elülső nyitott harapás mellett Időfaktor a nyelv nyugalmi helyzete nagyobb szereppel bír
Légzés, felső légutak A légzésigény alapvetően befolyásolja a fej, az állkapocs és a nyelv pozícióját Szájlégzés során mandibula és nyelv lejebb kerül equilibrium változik arc és fogívek morfológiája változik Adenoid facies vagy long face szindróma : Szűk állcsontok és fogívek Protrudált fogak Inkomplett ajakzár Megnövekedett alsó arcmagasság
A kutatásokból tudjuk, hogy a malokklúzió nem úgy jön létre, hogy függetlenül egymástól öröklődnek az arc és a fogazat paraméterei Funkciók Nincsen egyszerű összefüggés Összegzés Szájlégzés, nyelvlökéses nyelés, puha étrend, álváspozíció egyik sem lehet meghatározó és egyetlen etiológiai tényezője a legtöbb malokklúziónak Öröklés Az arckarakter viszonylag magas örökletességet mutat, azaz családon belül halmozódik a fogívek morfológiája nagy variábilitást mutat családon belül Összegezve elmondható, hogy manapság már legalább látjuk, hogy mennyire komplex a kép és mennyire nem tudunk még mindent a fogszabályozó eltérések kialakulásának okairól
Irodalom