Készítette: Bruder Júlia
nkp.hu
Megfigyelés Kísérlet Mérés Feladat: Lakóhely időjárásának megfigyelése 2 hétig: max. hőmérséklet, min. hőmérséklet, szél (nincs, gyenge, erős), csapadék. Az adatokat táblázatba kell rendezni.
A természetben rend uralkodik. Ennek törvényeit gondolkodásunkkal és tapasztalatok útján ismerhetjük meg. A gondolkodó ember kérdéseket fogalmaz meg, tapasztalatait pedig a természet válaszaiként értelmezi. Megfigyelésekkel a formák rendje, jelenségek egyidejűsége, vagy egymásra következése állapítható meg. Pl. A hópelyhek hatszög alakúak. Viharkor a villámlás és a dörgés. Feladat: 3 db. népi megfigyelés az időjárással kapcsolatban
Kísérlet során a kísérletező szándékosan változtatja a körülményeket, mert kíváncsi a jelenség okaira (Miért éppen ez történik?) következményeire (Mi történik, ha,.) A kísérletező a feltételezett okok közül egyet, vagy néhányat tervszerűen változtat. Figyeli a változás hatását. Így vizsgálja, hogy elképzelése, sejtése összhangban van-e a tapasztalatokkal. Segíthet a kísérlet abban is, hogy eldönthessük, hogy két lehetséges magyarázat közül melyiket fogadjuk el.
rajz, rajzok sorozata, fénykép, videofelvétel szöveges leírás, mérés, (arányok, viszonyok jellemzése számokkal) táblázat, grafikon, Áttekinthető, szemléletes mérési eredmények makett, (nagyon kicsi, vagy nagy tárgyak mása) modell (a valóság elvont, lényeget kiemelő ábrázolása pl. molekulamodellek) Segítségükkel gyakran jelezhetők előre, vagy tervezhetők események.
A magyarázat a vizsgált jelenséget létrehozó okok felismerése és megfogalmazása. Arisztotelész szerint: Okok (feltételek) típusai: Anyagi ok (miből áll?) Formai ok (milyen a szerkezete, felépítése?) Ható ok (mi hozta létre?) Cél ok (mi a feladata, célja?) Mai értelmezés szerint: Anyag: testek vagy rendszerek építőegységei. Pl. háznak a tégla, élőlénynek a sejt, írásnak a betű Forma: az a szerkezet, amellyé ezek az egységek összeállnak. Pl. téglából fal vagy sétaút, sejtekből kutya vagy zsiráf Ható ok hoz létre egy tárgyat vagy eseményt. Pl. kőműves munkája hozza létre téglából a falat. Célja csak értelmes, gondolkodó személynek lehet, feladata (szerepe, funkciója) viszont bárminek. Pl. szem feladata a látás
Szabály: Két vagy több természeti jelenség rendszeres együttes előfordulása. Pl. ősszel mindig lehullnak a nyárfalevelek A szabály érvényes lehet akkor is, ha nem tudjuk az okát. Természettörvény: Ha a szabály általános érvényű, ellenőrzött, és a tudományos közösség által is elfogadott magyarázat támasztja alá. Pl. Ohm törvény, Newton törvényei
Megérthetjük a múltat Biztonságosabban élhetünk a jelenben, Előre jelezhetjük vagy alakíthatjuk a jövőt. Összegzés: A természettudomány a jelenségek magyarázatával segíti helyzetünk megértését és döntéseink megalapozását. Magyarázataink helyességét tervszerű megfigyelésekkel, kísérletekkel, mérésekkel ellenőrizhetjük. A magyarázat vonatkozhat a felépítésre, a működésre vagy a funkcióra. Gyakran lényegkiemelő modellek formájában írható le. Sok megfigyelt szabály közös, általános érvényű magyarázata a természettörvény.
Egységgel való összehasonlítás Mennyiség = mérőszám + mértékegység
Mit? Eszközök SI mértékegységek hosszúság vonalzó, mérőszalag, colstok, mm<cm<dm< m <km Egyéb mértékegységek hüvelyk, láb, arasz, yard, mérföld, fényév, mikron, terület térfogat űrmérték tömeg idő nyomás Töltsd ki a táblázatot!
Így kell majd elemezni a te megfigyeléseidet is. H K Sz Cs P Sz V Max. hőmérséklet ( C) Min. hőmérséklet ( C) 18 16 13 10 11 13 14 13 9 4 5 5 5 6 Szél nincs nincs gyenge nincs gyenge nincs erős Csapadék Napi átlaghőmérséklet ( C) Napi hőingadozás ( C) szitál szitál zápor kevés egész napos
Hőmérséklet ( C) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 H K Sz Cs P Szo V max. hőm. min. hőm. napi átlaghőm.
Melyik napon volt a legmelegebb? Melyik napon volt a legalacsonyabb a hőm.? Melyik napon volt a legnagyobb a napi hőingadozás? Max. hőmérsékletek átlaga= Min. hőmérsékletek átlaga= A napok hány %-ában nem esett eső? (2 tizedes jegy pontossággal) Gyakorisági táblázat a szél adatairól: Gyakoriság Relatív gyakoriság nincs gyenge erős Relatív gyakoriság %-ban (1 tizedes jegy pontossággal) Az adatokat ábrázold kördiagramon!
Mekkora a max. és min. hőmérsékletek Terjedelme [legkisebb és a legnagyobb adat különbsége] Módusza [leggyakoribb adat] Mediánja [középső adat: rendezett adatok esetén a középső (páros számú adat esetén a két középső átlaga)] Min. hőmérséklet terjedelem módusz medián Max. hőmérséklet