IACI SZERKEZETEK MEGT30A04 3. hét, -. óra: Harmadfokú árdiszkrimináció RN: 5. fejezet 08.0.9. 0:5 08.0.. :5 AF4 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu)
Emlékeztető Miért olcsóbb a diákbérlet, mint a felnőtt? Ezen a héten Miért árulnak S, M, L, XL előfizetéseket a telekommunikációs cégek? Jövő héten Miért olcsóbb (gyakran) egy menü, mint az elemei külön-külön? hét múlva 3 hét múlva:. zh (!)
Árdiszkrimináció (ÁD): nem egységes árképzés Ugyanazon a piacon különböző árak alkalmazása: Különböző fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron Ugyanazon fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron (vásárlási körülményektől függően: pl. vásárolt mennyiség, a vásárlás időpontja) Árak eltéréseinek lehetséges okai: Árdiszkrimináció (ugyanazon vállalat árai különböznek) Egyéb okok (pl. mennyiségtől függő költségmegtakarítás, szállítási költségtől függő ár, termékek közti minőségi vagy egyéb különbségek) Tiltsuk-e az árdiszkriminációt? jó-e a fogyasztónak az árdiszkrimináció? társadalmi jóléti hatások elemzése
iaci szerkezet és nem egységes árképzés Tökéletes verseny árelfogadás egyetlen ár (p==mc) Nem tökéletes verseny: piaci hatalom, azaz >=MC egy terméknek többféle ára is lehet nem egységes árképzés (árdiszkrimináció)
Az egységes monopolár hátrányai a társadalom és a monopolista számára m, MC, MC fogyasztói többlet holtteherveszteség MC TV MC M M R D termelői többlet TV D TV TV A holtteher-veszteség az a terület, amennyivel a tökéletes verseny esetéhez képest kisebb a társadalmi többlet. Elvileg a fogyasztók és a monopólium is növelni tudná a többletét, ha pl. (az eredeti M mennyiség M áron való megvétele/eladása után) a maradék ( TV - M ) termék TV áron gazdát cserélhetne. Erre viszont a monopólium nem hajlandó akkor, ha az eredeti M mennyiséget is a határköltséggel megegyező árakon kellene eladnia. Ha a monopólium nem kényszerül arra, hogy az összes fogyasztónak azonos áron adja a terméket, hanem a különböző fizetési hajlandóságú vevőknek más-más árat állapíthat meg, növelheti a profitját, ráadásul így esetenként a HTV is csökkenthető.
Miért alkalmaznak a vállalatok árdiszkriminációt? Cél: profit növelése Output növelés (Δ) hatása (a negatív meredekségű kereslet feltétel!):. Δ TR nő. Δ TR csökken TR/ ( )/ Árdiszkrimináció szerepe: a.hatás kiküszöbölése pótlólagos termék eladása úgy, hogy csak a pótlólagos termék ára, és ne az átlagár csökkenjen rofitnövelés forrása: fogyasztói többlet vagy holtteher-veszteség Ha árdiszkriminációval többet ad el az összjólét is nő (holtteherveszteség csökken) ( / )
Az árdiszkrimináció alkalmazásának feltételei iaci hatalom (negatív keresleti görbe) Azonosítási probléma: fogyasztók fizetési hajlandóságának, egyéni keresletének ismerete többletinformáció Arbitrázs megakadályozása: aki olcsóbban vesz, továbbadhatná a magas fizetési hajlandóságú fogyasztóknak a vállalat által szabott árnál olcsóbban a viszonteladást, újraértékesítést (arbitrázst) meg kell tudni akadályozni
Az arbitrázs lehetősége csökken, ha szolgáltatásról van szó nem jár a garancia a második tulajdonosnak nem tökéletesen ugyanaz a termék kerül a különböző fogyasztói csoportokhoz tranzakciós költségek terhelik azt szerződés tiltja a vállalat felvásárolja a magas árrugalmasságú vevőit, és csak az alacsony árrugalmasságúaknak ad el kifelé (köztes termék esetén) kormányzati szabályozás tiltja/ellene ösztönöz
Megjegyzések Nem csak a különböző meghirdetett árak lehetnek az árdiszkrimináció eszközei Informáltság alapján történő HÁD: a magas listaárakat csak a jól informált fogyasztók teszik szóvá, elég, ha ők kapnak kedvezményt Időráfordítás-különbség melletti HÁD: csak azok kapnak kedvezményt, akik valamilyen időigényesebb módon vásárolnak, pl. az üzletben veszik át a rendelést házhozszállítás helyett Időben történő árdiszkrimináció: később olcsóbb lesz a termék, de ezt nem mindenki hajlandó kivárni
Az árdiszkrimináció formái igou-féle árdiszkriminációs formák (90) a vállalat számára elérhető információ különbözősége miatt a fogyasztói többlet elsajátítása különböző mértékben és módon lehetséges Elsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció (EÁD) tökéletes információ a fogyasztók fizetési hajlandóságáról Fogyasztói többlet teljes elvonása Másodfokú árdiszkrimináció (MÁD): az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, de a csoportokat nem tudja beazonosítani Fogyasztói többlet részleges elvonása Harmadfokú árdiszkrimináció (HÁD): csak az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, és a csoportokat be tudja azonosítani Fogyasztói többlet részleges elvonása
HÁD (csoportos árképzés, lineáris ár) Megfigyelhető jellemzők (különböző fizetési hajlandóság) ennek alapján fogyasztói csoportok szétválasztása l. életkor, státusz, jövedelem (diákkedvezmények), idő értéke - kényelem (légitársaságok), földrajzi elhelyezkedés stb. A különböző csoportoknak más-más árat határozunk meg egy-egy csoporton belül az egységár azonos, és ez különbözik más csoportok áraitól Lineáris árképzés: a teljes fizetendő összeg (avagy a TR) egyenesen arányos a vásárolt mennyiséggel egy piacon
A HÁD logikája Általánosan D, D, q +q = Π = TR-TC = TR + TR TC = [(p *q )+(p *q )] - TC(q +q ) optimumban: (q ) = (q ) = () = MC() Árképzési szabály: A határbevételek minden piacon egyenlők A határbevétel egyenlő a határköltséggel, ahol a határköltséget az aggregált kibocsátás szintjén mérjük! A határköltség nem különbözik a piacokon
Harmadfokú árdiszkrimináció A vállalatnak el kell tudnia különíteni az eltérő keresleti jellemzőkkel (fizetési hajlandósággal) bíró vevői csoportokat éldáinkban feltételezzük, hogy két ilyen jól elkülöníthető csoportunk ( piacunk ) létezik (pl. diákok ill. mindenki más) Feltételezzük, hogy a nekik kínált termékek egyforma minőségűek, és a határköltség megegyezik a különböző csoportok/piacok kiszolgálása esetén (de: MC( + )) Az utolsó eladott termékre jutó határbevétel meg kell egyezzen az összes piacon ( = ), máskülönben a vállalat növelhetné a profitját az eladások átcsoportosítása révén (ehhez a magasabb határbevételű piacon kell többet eladnia).
Ár Ár Ár Tankönyvi példa Az összkeresleti görbe kiszámítása: keresleti görbék horizontális összege 40 30 8 Egyesült Államok 36 4 9 0, ha 4 36 40 30 Európa 4 4 6 4 0, ha 4 40 30 Együttes 9 5, 4 36 4, 30, 4,36 3 3 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 6,5 0 0 3,5 5 0 0 5 0 0 5 Mennyiség Mennyiség Mennyiség =+
Ár Ár Ár Tankönyvi példa Diszkriminációmentes árképzés (állandó MC mellett) 40 30 0 Egyesült Államok Európa 36 4 MC 4 36 8 7 7 7 0 0 0 0 4,75 0,75 0 0 5 0 0 5 0 40 30 0 4 4 MC 4 4 8 Mennyiség Mennyiség 40 30 0 Együttes 36 4, 3; 30, 3 36 8, 3; 30 4, 3 MC 4 0 5 6,5 0 5 Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=4 6=4 =6,5>3 Ekkor p=30-*6,5=7 =9-7/4=4,75 =6-7/4=,75 TT=(7-4)*6,5=84,5 FT =0,5*(36-7)*4,75= =45,5 FT =0,5*(4-7)*,75= =6,5 FT=FT +FT =5,5 W= TT+FT=35,75 D MC D MC D MC
Ár Ár Tankönyvi példa Csoportos árképzés (HÁD) esetén 40 30 0 0 0 Egyesült Államok Európa 36 4 MC 4 36 8 MC 36 8 4 40 30 0 4 4 4 MC 4 4 8 0 4 0,5 0 5 0 0 5 0 Mennyiség Mennyiség 4 8 MC 4 Harmadfokú árdiszkrimináció esetén: =3/8=4<4,75 =0/8=,5>,75 változatlanul 6,5 =36-4*4=0>7 =4-4*,5=4<7 TT=(0-4)*4+(4-4)*,5=89>84,5 FT =0,5*(36-0)*4=3<45,5 FT =0,5*(4-4)*,5=,5>6,5 FT=FT +FT =44,5<5,5 W=TT+FT=33,5<35,75 D MC D MC
HÁD és a kereslet árrugalmassága piac, azonos MC =dtr/d=d(p*)/d=p*(d/d)+(dp/d)*=p*+(dp/d)*(/p)*p=p*(+/) i = i ( + / i ), ahol a kereslet árrugalmassága A harmadfokú árdiszkrimináció szabálya: (q ) = (q ) = MC() így ( + / ) = ( + / ), ebből ahol a kereslet árrugalmasságának abszolút értéke Tehát ha < p > p, azaz az árrugalmasabb csoport vásárolhat kedvezményes áron.. /
Emlékeztető a kereslet saját árrugalmasságáról p p 0 p=-a *q, illetve p=-a *q q=(-p)/a, illetve q=(-p)/a dq/dp=-/a, illetve dq/dp=-/a ε=(dq/dp)*p 0 /q 0 Azaz ε i =(dq/dp)*p 0 /q i ε i = dq/dp *p 0 /q i =(/A i )*p 0 /[(-p 0 )/A i ]= = p 0 /(-p 0 ) a rugalmasság megegyezik p C C p 0 p=c -A*q, illetve p=c -A*q q=(c -p)/a, illetve q=(c -p)/a dq/dp=-/a mindkét egyenesnél ε=(dq/dp)*p 0 /q 0 Azaz ε i =(dq/dp)*p 0 /q i ε i = dq/dp *p 0 /q i =(/A)*p 0 /[(C i -p 0 )/A]= = p 0 /(C i -p 0 ) Ha C >C C -p 0 >C -p 0 (C -p 0 )*p 0 >(C -p 0 )*p 0 p 0 /(C -p 0 )>p 0 /(C -p 0 ) ε > ε A A q C A C A q
Az optimum jellemzői (lineáris D és konstans MC) Az optimumban = = MC() alapján: ; ; ; ; ; * * c A c A c A A c A c A c A c MC A A i i i i i i i i i
Feladatgyűjtemény 89./. teszt Az alábbiak közül mivel magyarázható az árdiszkrimináció? A. A vállalatot alapvetően az motiválja az árdiszkriminációban, hogy hírnévre tegyen szert.. Az árdiszkrimináció segítségével a vállalat növelni tudja profitját. C. Az árdiszkrimináció a kormányzat eszköze arra, hogy növelje a társadalmi jólétet. D. Az árdiszkrimináció segítségével a tökéletesen versenyző vállalat kiszoríthatja versenytársait a piacról.
Feladatgyűjtemény 9./3. teszt Egy monopólium két piacra termel. Az inverz keresleti függvények p =400- q és p =400-q. A határköltség állandó és kisebb 400-nál. A vállalat harmadfokú árdiszkriminációt alkalmazhat. A. A monopólium ugyanolyan árat kér a két piacon.. Az. piacon magasabb árat kér, mint a másodikon. C. Az. piacon alacsonyabb árat kér, mint a másodikon. D. Ennyi információ alapján nem lehet választani az előző lehetőségek közül.
Feladatgyűjtemény 93./5. teszt Kétpiacos harmadfokú árdiszkrimináció esetén mindig azon a piacon magasabb az ár, ahol A. a kereslet árrugalmassága abszolút értékben kisebb.. a kereslet árrugalmassága abszolút értékben nagyobb. C. nagyobb a fogyasztók létszáma. D. kisebb a fogyasztók létszáma.
Feladatgyűjtemény 93./6. teszt Egy monopólium két piacra termel. A kereslet árrugalmassága mindkét piacon állandó. Az árrugalmasság az. piacon -, a. piacon -5. A monopólium harmadfokú árdiszkriminációt alkalmaz. Ha az ár a. piacon 0 forint, akkor az. piacon A. 5;. 0; C. 4; D. 5; E. 6.
Feladatgyűjtemény 94./9. teszt Egy monopolista két piacon értékesíti termékét. A kereslet árrugalmassága mindkét piacon állandó, az. piacon -4, a. piacon -0. A profitmaximumot biztosító p /p árarány A. /5;. 5/; C. 5/6; D. 6/5; E. 7/40; F. 40/7.
Feladatgyűjtemény 305./5. Egy monopólium két piacon adja el a termékét. A piaci inverz keresleti függvények: p =00-q és p =30-q. MC=0, FC=0 a) Ha egységes árat alkalmaz, akkor hány egységet és milyen áron ad el az egyes piacokon? Mekkora a profit és a fogyasztói többlet a két piacon? b) Hány egységet és milyen áron ad el az egyes piacokon, ha harmadfokú árdiszkriminációt alkalmazhat? Mekkora a profit és a fogyasztói többlet a két piacon? c) Melyik piac vevőinek kedvezőbb a harmadfokú árdiszkrimináció az egységes árak alkalmazásánál? Melyik piac vevőinek és miért kedvezőtlenebb a harmadfokú árdiszkrimináció? Jobban jár-e a monopólium az árdiszkriminációval?
Feladatgyűjtemény 307./3. A Journal of Science tudományos folyóirat iránti éves keresletet a q = 000-00p egyenlet írja le a fejlett országokban, és a q =45 000-50p egyenlet a fejlődő országokban (az árakat dollárban, a mennyiséget példányszámban mérve). A folyóirat kiadása a példányszámtól függetlenül évi 60 000 dollár költséggel jár, ezen felül a kiadás példányonkénti határköltsége MC=0. Ha nem adják ki a folyóiratot, akkor semmilyen költség nem merül fel. a) Hány példányt adnak el a folyóiratból a fejlett, illetve a fejlődő országokban és milyen áron, ha a folyóiratot a világ bármely országában ugyanazon az áron lehet megrendelni? b) Milyen árat kér a kiadó a folyóiratért a két országcsoportban, ha lehetősége van különböző árakat megállapítani? Mekkora a kiadó profitja?
Harmadfokú árdiszkrimináció általánosan Ha MC nem konstans Először meg kell határoznunk a piaci keresletet és az ehhez tartozó határbevételt, aminek szakadása lesz, ezt követően ( + )-t, amit egyenlővé teszünk MC( + )-vel, majd a megoldás birtokában -et és -t tesszük egyenlővé a kapott MC( + )-vel. Azonban egyenletrendszerként is megoldható: =MC és =MC élda (kvadratikus költségfüggvény, lineáris inverz kereslet: i =A i i i esetén): Először meg kell határoznunk ( + )-t: Ezt követően pedig a profitmaximum is meghatározható az () = MC() feltételből Miután meghatároztuk az optimális eladási mennyiséget ( * )-t, piaconként kell megoldanunk az i = MC( * ) profitmaximalizálási problémát. Mivel -nek szakadása van, lehetséges, hogy kétszer metszi MC-t, ebben az esetben további vizsgálatot igényel, mikor nagyobb az elérhető profit. Illetve lehet a szakadás előtt az egyetlen metszéspont, ekkor előfordulhat, hogy a HÁD lehetősége mellett is csak az egyik piacra termel. ; ; ) ( ) ( A A d c MC d c C 0) ( A A A A p A A A A i i i i
Ár Ár Ár Tankönyvi példa 40 30 0 0 0 Diszkriminációmentes árképzés (növekvő határköltség mellett) Egyesült Államok 36 4 0 5 0 36 8 Mennyiség 40 30 0 0 0 Európa 4 4 4 8 7 7 7 4,75,75 0 0 5 0 Mennyiség 40 30 0 0 Együttes 36 4, 3; 30, 3 36 8, 3; 30 4, 3 TC 0,75 0,5 MC 0,75 0,5 0 5 6,5 0 5 Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=0,75+0,5* 9,5=4,5 =6,5>3 Ekkor p=30-*6,5=7 =9-7/4=4,75 =6-7/4=,75 TT=(7-0,75)*6,5- -0,5*6,5 =95,065 FT =0,5*(36-7)*4,75= =45,5 FT =0,5*(4-7)*,75= =6,5 FT=FT +FT =5,5 W= TT+FT=46,35 D D D MC
Ár Ár Ár Tankönyvi példa 40 30 0 0 0 Egyesült Államok Harmadfokú árdiszkrimináció (növekvő határköltség mellett) 36 4 36 8 36 8 3 8 p 4 MC 36 44 0 4 0,5 0 0 5 0 0 5 0 Mennyiség 4 40 30 0 4 0 Európa 4 4 4 8 MC 4 8 0 8 p,5 4 Mennyiség 40 30 0 4 4,5 4 0 4 Együttes 36 4, 3; 30, 3 36 8, 3; 30 4, 3 MC 0,75 / 0 5 0 5 Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=0,75+0,5* 9,5=4,5 =6,5>3 Ekkor MC=0,75+0,5*6,5=4 = + =4+,5=6,5 TT=4*0+,5*4- -0,75*6,5-0,5*6,5 = =99,565 FT =0,5*(36-0)*4=3 FT =0,5*(4-4)*,5= =,5 FT=FT +FT =44,5 W= TT+FT=44,065 D D D MC
Feladatgyűjtemény 308./37. Egy monopol vállalat két különböző piacon értékesíti termékét. Lehetősége van harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazására, amit meg is tesz. Az első piacon a keresleti függvény: q =5-0,5p, a másodikon pedig q =60-p. A monopólium költségfüggvénye: c()=4+0+. Milyen egységáron és mennyit ad el a monopólium a két piacon?
Harmadfokú árdiszkrimináció és jólét gyenge piac: erős piac < u > u D U D G G: max. jólétnöv L: min. U MC MC L jólétcsökk Δ Δ ΔW < G L = ( U MC)Δ + ( U MC)Δ = = ( U MC)(Δ + Δ ), ha Δ + Δ =0 ΔW < 0 Jólét növelés szükséges feltétele: a mennyiség növekedése. (p U az egységes ár)
élda jólétnövelő HÁD. Ha az egységes ár mellett a második (gyenge) piacon nincs kereslet csak az erős piacot szolgálják ki ekkor a HÁD teszi lehetővé a gyenge piac kiszolgálását (többletmennyiség) a fogyasztói többlet és a profit is nő tehát a HÁD növeli a jólétet. Egységes ár mellett mindkét piacon van kereslet ( két helyen metszi MC-t szaggatott vonal!), de nagyobb a profit, ha csak az egyik (erős) piacon ad el. A HÁD ekkor is növeli a jólétet. p D ' D' MC
Ár Ár Ár Tankönyvi példa 40 30 0 0 0 Egyesült Államok 36 4 Korábbi példánk (magasabb, állandó határköltség mellett) 36 8 MC 0 0 5 0 Mennyiség 36 8 6 8 p MC 0 40 30 0 0 36 4 8 0 Európa 4 4 MC 0 4 8 4 8 4 8 p 0,5 0 0,5 5 0 MC 0 Mennyiség 40 30 0 0 4 40,5 HÁD nélkül 36 4, 3; 30, 3 36 8, 3; 30 4, 3 MC 0 0 5 0 5 Mennyiség Tegyük fel, hogy >3 =MC 30-4=0 0=4 =,5<3 Tehát 3 =MC 36-8=0 6=8 = 3 p=36-4*=8, ami mellett =9-8/4= és =0 lenne egységes ár esetén = + =+0,5=,5> TT, FT és W egyaránt egyértelműen nő a HÁD hatására D MC D MC Csak ha van ÁD! D MC
Harmadfokú árdiszkrimináció jóléti hatásai Hatékonyságveszteség és forrásai >MC holtteher-veszteség Fogyasztási hatékonyságveszteség: fogyasztók fizetési határhajlandósága különböző mivel nincs újraértékesítés, nem hatékony az elosztás Az arbitrázs tiltása és a nem egységes árképzés miatt még az adott output sem hatékonyan kerül a fogyasztókhoz Káros jószágok fogyasztásával járhat az alacsonyabb ár elérése l. sorbaállás Azonos (vagy kisebb) output esetén nagyobb hatékonyság-veszteség, mint a nem diszkrimináló monopóliumnál! Lineáris keresleti görbe: az ÁD nem változtatja az outputot, ha egységes ár mellett mindkét piacon eladnak jólétcsökkentő az ÁD Jólét növelés szükséges feltétele: output növelése az árdiszkriminációval (pl. ha ÁD hiányában csak az egyik piacon ad el a vállalat)
Feladatgyűjtemény 9./. teszt Egy monopolista harmadfokú árdiszkriminációt alkalmaz. A keresleti függvények és a vállalat költségfüggvénye olyan, hogy ha nem alkalmazna árdiszkriminációt, akkor csak az egyik piacon értékesítené termékét. Ekkor a harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazása A. mindkét fogyasztói csoport számára hátrányos az egységes ár alkalmazásához képest.. az egységes ár alkalmazásának areto-javítása. C. az egyik fogyasztói csoport számára előnyös, a másik számára hátrányos az egységes ár alkalmazásához képest. D. csökkenti a fogyasztói többletet.
Feladatgyűjtemény 9./. teszt Kétpiacos harmadfokú árdiszkrimináció optimális termelési mennyiségére az alábbiak közül a következő összefüggésnek kell fennállnia (q és q az első, illetve a második piacon értékesített mennyiséget jelöli, a teljes bevétel és teljes költség deriváltja minden termelési szinten meghatározható): A. MC(q )=(q +q ). MC(q )= (q ) C. (q )= (q ) D. MC(q )=MC(q )
Feladatgyűjtemény 94./30. teszt Az alábbi állítások közül melyik igaz biztosan harmadfokú árdiszkrimináció esetén? A. A fogyasztói többlet nagyobb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra.. A fogyasztói többlet kisebb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra. C. A termelői többlet nagyobb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra. D. A termelői többlet kisebb, mint abban az esetben, ha a monopólium nem lenne képes a harmadfokú árdiszkriminációra. E. Egyik előző válasz sem helyes.
Feladatgyűjtemény 94./3. teszt Az alábbi állítások közül melyik igaz biztosan harmadfokú árdiszkrimináció esetén? A. Minden fogyasztó magasabb árat fizet, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra.. Minden fogyasztó alacsonyabb árat fizet, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra. C. A piacon értékesített összmennyiség mindig több, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra. D. A piacon értékesített összmennyiség mindig kevesebb, mint abban az esetben, ha a vállalat nem lenne képes árdiszkriminációra. E. Az egyik előző válasz sem helyes.
Extra feladat Egy termék piacán két fogyasztói csoportot tudunk elkülöníteni: az alacsonyabb keresletű A csoportot, melynek kereslete: =-p és a magasabb keresletű csoportot, ahol a kereslet: =30-p. Az előállítás határköltsége: MC=4. a) Mennyivel növeli meg a vállalat profitját a harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazása az egységes monopolista árhoz képest? b) Jóléti szempontból melyik jobb ebben az esetben: az egységes monopolista ár vagy a harmadfokú árdiszkrimináció? Válaszát számítással igazolja!
Extra feladat Egy termék piacán két fogyasztói csoportot tudunk elkülöníteni: az alacsonyabb keresletű A csoportot, melynek kereslete: =-p és a magasabb keresletű csoportot, ahol a kereslet: =0-p. Az előállítás határköltsége: MC=4. a) Mennyivel növeli meg a vállalat profitját a harmadfokú árdiszkrimináció alkalmazása az egységes monopolista árhoz képest? b) Jóléti szempontból melyik jobb ebben az esetben: az egységes monopolista ár vagy a harmadfokú árdiszkrimináció? Válaszát számítással igazolja!
Extra feladat Hasonlítsuk össze az előző két feladatot jóléti szempontból!
Harmadfokú árdiszkrimináció differenciált termékek esetén Eltérő minőségű termékek, szolgáltatások: l. usiness class és turistaosztályú légi utazás Ugyanazon jószág különböző variációinak eltérő ára csak akkor minősülhet árdiszkriminációnak, ha az árban lévő különbséget a felmerülő költségkülönbségek nem támasztják alá. Nettó ár: Egy differenciált termék ára a megkülönböztetés költségének levonásával. éldául nem tekinthető árdiszkriminációnak: 750$-t elkérni egy extra blokkolásgátlóért, ha ennek beszerelése az autóba éppen 750$-ba kerül.
Hogyan segítheti a termékdifferenciálás az árdiszkrimináció megvalósítását? Az árdiszkrimináció érdekében a vállalatnak meg kell határoznia, hogy ki kicsoda a keresleti görbe mentén, és megelőzni az arbitrázst Ebben segíthetnek a termék eltérő minőségű változatai ( verziói, modelljei). Különböző fogyasztó-típusok a termék különböző változatait vásárolhatják meg, és ezáltal vásárlási döntésükben megmutatkozik, kik is ők valójában; egyben az újraértékesítés problémája is leküzdhető. Ennek érdekében akár a termék plusz költséggel való lebutítása (crimping) is kifizetődő lehet. l. Wolfram Mathematica teljes és (buta) diák verzió.
Ár (ezer) Ár eszélhetünk-e árdiszkriminációról? Azonos-e a nettó ár? 0 9 8 7 6 4,75 4 3 usiness class MC 900 50 900 500 00 8 MC 900 500 9000 500 00 900 508 4700 MC 4700 00 4500 600 400 00 000 800 600 400 00 Turistaosztály E MC 500 5 E E 500 0 00 E 40 E 500 0 400 0 E E E E MC 00 500 540 800 MC E E E E 800 00 700 0 0 5 0 580 5 30 35 40 45 Mennyiség 0 0 50 00 50 00 50 300 350 Mennyiség D MC D MC
További feladatok Harmadfokú árdiszkrimináció: Számolás: 306./6-30., 307./3-34., 308./35-36. és 38-40. Teszt: 9./7-8., 9./9-0., 93./4. és 7-8., 94./3.
Köszönöm a figyelmet! Fogadóóra: hétfőn :30-4:00 A8 kupcsikr@kgt.bme.hu