1. Mi a közgazdaságtan? Melyek a közgazdaságtan alapvető kérdései? 2. Alapfogalmak: piac, piaci szereplők és kapcsolatuk. 3. Gazdasági modellek:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Mi a közgazdaságtan? Melyek a közgazdaságtan alapvető kérdései? 2. Alapfogalmak: piac, piaci szereplők és kapcsolatuk. 3. Gazdasági modellek:"

Átírás

1 Téma 1: A közgazdaságtan alapfogalmai 1. Mi a közgazdaságtan? Melyek a közgazdaságtan alapvető kérdései? 2. Alapfogalmak: piac, piaci szereplők és kapcsolatuk. 3. Gazdasági modellek: 1. tökéletes verseny: alapfeltevések, kereslet, kínálat, piaci egyensúly 2. Tökéletlen verseny: monopólium, duopólium/oligopólium, monopolisztikus verseny 1 2 A közgazdaságtan a társadalomtudományok közé tartozik, a társadalom szereplőinek döntéseit tanulmányozza. (egyén, család, cég, állam, es egyéb társadalmi intézmények) Célja: megérteni hogyan osztja el a társadalom (szűkös) erőforrásait. Alapelvek: alternatívák, motiváció, csere, információ, elosztás. Döntéseink az alternatívák közötti választást szolgálják: nagyobb mennyiség egy jószágból kevesebb egy másikból! Oka: az erőforrások SZŰKÖSSÉGE! There is no such thing as a free lunch, azaz: senki nem ad semmit ingyért, es az erőforrások szűkössége miatt vagyunk kénytelenek folyamatosan választani, dönteni! 3 4 Hogyan hozzuk döntéseinket? Racionális módon: mérlegelve az egyes alternatívák mellett és ellen szóló érveket! Az ösztönzők olyan előnyök (beleértve pl. az alacsonyabb költségeket is), melyek arra motiválják a döntéshozót hogy egy meghatározott alternatívát válasszon. Feltételei: tulajdonjogok (def.) és a magántulajdon Az egyik legfontosabb ilyen ösztönző az ÁR! Ha meg akarjuk érteni a gazdasági szereplők döntéseit, ismernünk kell motivációikat. 5 Mely mechanizmus biztosítja a szűkös erőforrások legjobb elosztását és használatát? Az önkéntes csere a piacokon. Fontos: ha a csere önkéntes, minden résztvevő nyer vele! Piac: bármely olyan szituáció, ahol jószágok és/vagy szolgáltatások cseréje megy végbe. Minden, a piacokon történő tranzakció része a piacgazdaságnak. 6 1

2 Legfontosabb kérdései: Mit és mennyit termeljünk? Hogyan termeljük az adott jószágot? Ki fogja megvenni az árut (kinek termelünk)? (fogyasztók, cégek, állam) Mennyit fizetünk az adott jószágért? (az árak szerepe: kereslet és kínálat kiegyenlítése, szűkösség jelzése, erőforrások hatékony elosztása) A tudatos (és racionális) döntések alapfeltétele az információ. Az információ sok szempontból hasonlít egyéb jószágokra, de: Szabadon megosztható a többi piaci szereplővel Nem próbálható ki megvásárlása elôtt Az információ (vagy annak hiánya) rendkívül fontos szerepet játszik annak meghatározásában, hogy milyen mértékben képes a piac hatékonyan elosztani a szűkös erőforrásokat! 7 8 A piacok (piaci folyamatok) határozzák meg az erőforrások elosztását a társadalom szereplői között. Az, hogy ki mennyit hajlandó fizetni egy jószágért, az a jövedelmétől függ eltérések a jövedelmekben az állam beavatkozhat az egyenlőség javítása érdekében. Az egyenlőség és hatékonyság közötti egyensúly megtalálása és megtartása nehéz, de rendkívül fontos kérdés a közgazdaságtanban! 9 Piac: bármely olyan szituáció, ahol jószágok és/vagy szolgáltatások cseréje megy végbe. Ha: sok eladó kínálja ugyanazt a jószágot, a piaci szereplők tökéletes információval bírnak, a tulajdonjogok jól definiáltak, A (piaci) döntések (általában) hatékonysághoz vezetnek, az állam beavatkozása nélkül. (Állam feladatai: működés jogi keretének biztosítása, közjavak, adórendszer, TB, stb.) 1 Termékpiac: Ahol a háztartások (egyének) és cégek vásárolnak és árulnak jószágokat és szolgáltatásokat. Munkaerőpiac: Itt tipikusan a cégek vásárolják a munkavállalók szolgáltatásait. Pénzpiac: Ahol a háztartások (egyének) és cégek vásárolnak pénzpiaci eszközöket (jelenbeli pénzáramlást jövőbelire). Általában az egyes szereplők több piacon is jelen vannak, akár eltérő szerepekben is. 1. Tökéletes verseny (alapfeltevések, kereslet, kínálat, árrugalmasság, piaci egyensúly) 2. Tökéletlen verseny: 1. monopólium, 2. duopólium/oligopólium, 3. monopolisztikus verseny

3 Mi a piacokon történő csere hatékony működésének kulcsa? A verseny: A kínálati oldalon az eladók között a fogyasztókért alacsony árak A fogyasztók között a jószágokért Ez a verseny a piacok mindkét oldalán a közgazdaságtan alapmodelljének, a tökéletes verseny modelljének az alapja. Alapfeltevései a piaci szereplőkről és a piacok működéséről: A piaci szereplők e modell szerint racionálisan döntenek. A modellben nincs jelen az állam! A modell hozzávalói : i. Racionális fogyasztók: saját érdekeiket (jólét maximalizálása) követik döntéseikkel ii. Racionális cégek: saját érdekeiket (profi maximalizálása) követik döntéseikkel iii. Kompetitív piacok i.- ii. Racionalitás A piaci szereplők következetes döntéseket hoznak: Célok Alternatívák, lehetőségek Az információ hatékony használata A piaci szereplők célja A cégek a termelt mennyiséget határozzák meg, profitjuk maximalizálása érdekében, figyelembe véve: Az árakat A technológiát A fogyasztók az általuk megvásárolni kívánt mennyiségről döntenek, jólétük maximalizálása érdekében, figyelembe véve: Preferenciáikat (mennyire értékeli a termék egy-egy darabját) Az árakat A jövedelmüket iii. Kompetitív piacok A tökéletes verseny alapfeltevései: Sok racionális eladó (gyártó) és fogyasztó Homogén jószág (vagy egy egyetlen jószág) Tökéletes információ (árakról és költségekről) Ha egy cég magasabb áron kínálja a terméket mint versenytársai, elveszíti az ÖSSZES potenciális fogyasztóját. Ebben a modellben a piaci szereplők túl kicsik ahhoz, hogy döntéseikkel befolyásolják a piaci árat eredmény: árelfogadó piaci szereplők (egyetlen ár van a piacon) Hatékonyság Senki nem tud javítani jólétén anélkül, hogy ezzel valaki más helyzetén ne rontana (Pareto hatékonyság). Tökéletes verseny esetén a piaci szereplők csak saját érdekeiket tartják szem előtt döntéseikben. Ezek a látszólag koordinálatlan döntések összességükben hatékony erőforráselosztást eredményeznek. Adam Smith: a láthatatlan kéz

4 Az árak szerepe Verseny: korlátozza a piaci szereplők akcióit (árelfogadó magatartás) a termelők olyan termékeket termelnek amire van kereslet, és a lehető legalacsonyabb áron! Az árak koordinálják a piaci szereplők tevékenységét: Kiegyenlítik a keresletet a kínálattal (piaci egyensúly, a piacok megtisztulnak) Jelzik az erőforrások szűkösségét: magas ár = ritka jószág Biztosítják a piacon jelenlevő cégek hatékonyságát, és szelektál a fogyasztók között. Igaz vagy hamis? Tökéletes verseny esetén a piaci ár egyenlő a termék legalacsonyabb előállítási költségével. Az erőforrások pazarlása a tökéletes verseny egyik szükségszerű velejárója. Tökéletes verseny esetén az egyes cégek árszabása határozza meg a piaci árat. Tökéletes verseny esetén csak a legnagyobb cégek képesek eladni terméküket és életben maradni. A piaci (tökéletes) verseny eredménye nem hatékony, mivel nagy jóléti (jövedelmi) különbségekhez vezet. 19 A döntéselmélet alapjai A szereplők döntéseinek megértéséhez az első lépés az adott piaci szereplő számára elérhető alternatívák meghatározása lehetőségtér : Költségvetési halmaz: az összes olyan jószágkombináció halmaza, melyet a fogyasztó a rendelkezésére álló erőforrásokkal (jövedelem) meg tud venni. Költségvetési egyenes (korlát). Termelési lehetőségek halmaza: az összes olyan lehetséges termelési szint, melyet a rendelkezésre álló termelés eszközökkel (input) elérhetünk. Termelési lehetőségek korlátja. Költségvetési korlát Tegyük fel, hogy van 1 eurónk, amit CD és DVD vásárlásra költhetünk. Egy CD (Y jószág) ára 1 euró, és egy DVD (X jószág) ára euró. 1. Írjuk fel és ábrázoljuk a költségvetési egyenesünket. 2. Maximum hány CD-t vásárolhatunk? És DVD-t? 3. Most tegyük fel, hogy M eurót költhetünk a két jószágra, melyeknek az ára P(x) ill. P(y). Írjuk fel így a költségvetési egyenesünket. (Ez a költségvetési egyenes általános egyenlete.) 4. Mi a költségvetési egyenes meredeksége? Költségvetési korlát Termelési lehetőségek halmaza Általában egy (szigorúan) konvex halmaz. Oka: a csökkenő határhozadék elve : Ha növelni akarjuk az egyik termék termelését, minden egyes hozzáadott darabért egyre többet kell feláldoznunk a másik termék(ek) termeléséből. A termelési lehetőségek korlátjának meredekségét helyettesítési határrátának hívják

5 Mit tudunk a termelési lehetőségek halmazáról? 1. Mit tudunk mondani az A pontról? 2. Az A pont rosszabb (kevésbé kívánatos) mint a korlát bármely pontja? 3. Az ábra mely részén találhatók a tökéletes versenyben termelt termékkombinációk? A kereslet és a kínálat 1. Mi a kereslet? Miért negatív általában a keresleti görbe meredeksége? 2. Mi a kínálat? Miért pozitív általában a kínálati görbe meredeksége? 3. Az ár mellett mely tényezők befolyásolják ezen görbék helyzetét? 4. Hogy határozzuk meg a piaci árat? Mi a piaci egyensúly? 5. Milyen hatással vannak a piaci árra a keresleti és/vagy kínálati görbében bekövetkező változások? Egyéni keresleti függvény A kereslet az a mennyiség, amit egy fogyasztó az adott áron hajlandó megvásárolni. A keresleti függvény az összes lehetséges ár melletti keresett mennyiséget írja le. Általában minél magasabb a termék ára, annál kisebb mennyiséget vagyunk hajlandóak vásárolni belőle negatív meredekség A keresleti görbe helyzete (nem a meredeksége!) függ még: a jövedelemtől, a társadalmi trendektől, a hasonló jószágok árától, a várakozásoktól, stb. 29 ár Egyéni keresleti függvény Rezervációs ár: A legmagasabb ár, amit a fogyasztó még hajlandó kifizetni a termék egyes darabjaiért mennyiség c 1 9c 2 c 3 7c 3 c 4 5c 4 c 4 3c 5 3 5

6 A határhaszon Def.: A határhaszon az a többlethasznosság, amit a termék plusz egy darabjának elfogyasztásával /megvásárlásával nyer a fogyasztó. Ez a hasznosság számszerűsíthető, pénzben kifejezhető. Egy árelfogadó fogyasztó addig hajlandó növelni egy jószágból a fogyasztását, míg az utolsó egység határhaszna megegyezik a termék árával. (Lásd: ábra) A csökkenő határhaszon elve, és a keresleti görbe A legtöbb jószágra igaz, hogy a fogyasztó határhaszna csökken ahogy mennyiséget fogyaszt belőle. egyre nagyobb Példa: egy sört? Kettőt? Ha a további fogyasztásból származó határhaszon csökkenő, egy racionális fogyasztó a különböző egységekért különböző árat hajlandó fizetni: az elsőért többet mint a másodikért, a másodikért többet mint a harmadikért, stb Határhaszon (MU) Keresleti görbe MU MU ár MU 1 c 1 c 2 95c 3 85c c 3 85c 4 65c 5 35c 4 65c 5 35c mennyiség mennyiség Következtetés: A határhaszon fv. meghatározza egyben az árelfogadó fogyasztó keresleti görbéjét is kereslet MU Következtetés: Ha a MU fv. csökkenő, a keresleti fv. is az! ak keresleti fv. MU 1 c 1 c 2 95c 2 95c 3 85c 3 85c 4 65c 4 65c mennyiség 5 35c mennyiség 5 35c

7 Egyéni keresleti függvény A piaci (aggregált aggregált) keresleti görbe A piaci keresleti függvény az összes lehetséges ár mellett a fogyasztók által keresett összmennyiséget írja le. Grafikusan ez a fogyasztók egyéni keresleti görbéinek vízszintes összege (összeadjuk az egyéni keresett mennyiségeket minden egyes árra). A piaci keresleti görbe meredeksége is negatív, mivel: Az egyéni keresleti görbék is negatív meredekségűek, ha az ár emelkedik, egyre kevesebb fogyasztó lesz hajlandó kifizetni ezt az árat (általában az egyes fogyasztók rezervációs árai eltérőek) A piaci keresleti görbe ek vízszintes összegzése A keresleti görbe a gyakorlatban Kereslet 1 Kereslet 2 Piaci kereslet Ha nagy számú fogyasztó (vagy termék) van a piacon: =4, MU A keresleti görbe a gyakorlatban A keresleti görbe a gyakorlatban A számítások megkönnyítése érdekében lineáris keresleti görbéket fogunk használni, MU Egy jól viselkedő görbével közelítjük, MU

8 A fogyasztói többlet Tegyük fel, hogy egy kávé ára p=7c, és ezen az áron 3 csésze kávét vagyunk hajlandóak venni. A MU jelzi egy csésze értékét számunkra. Mindhárom kávéért alacsonyabb árat fizetünk mint az értékelésünk. Ezek különbsége a fogyasztói többlet. 7c A fogyasztói többlet p Elmozdulás vs. Eltolódás Elmozdulás: Az árváltozások (a többi tényező változatlan szinten tartása mellett) a keresleti görbe mentén történő elmozduláshoz vezetnek. Elmozdulás vs. Eltolódás Eltolódás: Az egyéb (keresletet befolyásoló) tényezőkben bekövetkező változások a keresleti görbe eltolódásához vezetnek (a görbe pozíciója változik, nem formája!). Ilyen tényezők lehetnek: preferenciák, jövedelem, egyéb javak ára, várakozások, információ stb Elmozdulás vs. Eltolódás Kiegészítő és helyettesítő termékek Akkor mondjuk, hogy két termék tökéletes helyettesítője egymásnak, ha ugyanazt a célt szolgáják, azaz bármelyik használható lenne a másik helyett. Példák: Coca Cola vs. Pepsi Theodora vs. Szentkirályi ásványvíz Akkor mondjuk, hogy két termék tökéletes kiegészítője egymásnak, ha csak együttes fogyasztásuknak van értéke (hasznossága). Ejemplo: Jobb- és ballábas cipő Paprika és paradicsom (a lecsóhoz)

9 Kiegészítő és helyettesítő termékek Ha két termék egymás tökéletes helyettesítője, az egyik termék árának megemelkedése a másik termék keresletének növekedéséhez vezet a keresleti görbe jobbra tolódik. Ha két termék egymás tökéletes kiegészítője, az egyik termék árának megemelkedése a másik termék keresletének csökkenéséhez vezet a kiegészítő termék keresleti görbéje balra tolódik. Példák 1. Ha a Coca Cola ára duplájára emelkedik, hogyan hat ez a Pepsi keresletére? 2. Némethék nagyon szeretik a lecsót. Ha a paprika ára a felére csökken, hogyan hat ez Némethék paradicsom iránti keresletére? 49 5 Kiegészítő és helyettesítő termékek Döntsd el, hogy az alábbi termékek egymás kiegészítői vagy helyettesítői! Mozi és színház. Mozi és pattogatott kukorica. Cigaretta és szivar. Számítógép és monitor. Kapus és csatár. Feladat Gazdaságunkban két jószág létezik, X és Y. Az X iránti egyéni keresleti függvény: D(X) = 15 - ap X bp Y 1. Mi történik X keresletével, ha megemelkedik P X? És ha csökken P Y? 2. Ha tudjuk, hogy a két termék egymás tökéletes helyettesítője, mi b előjele? 3. Rajzold fel a keresleti görbét ha a=2, b= -.5 és P Y =. 4. Számold ki a piaci keresleti függvényt, ha egyforma (keresletű) fogyasztó van a piacon A kínálat A kínálat az a mennyiség, amit egy termelő az adott áron eladásra kínál. A kínálati függvény az összes lehetséges ár melletti felajánlott mennyiséget írja le. Általában minél magasabb a termék ára, annál nagyobb mennyiséget vagyunk hajlandóak felkínálni belőle pozitív meredekség (magas ár, magasabb árrés) Piaci verseny esetén a termelő úgy határozza meg kínálatát, hogy a termelt mennyiség maximalizálja profitját. 53 Az egyéni kínálati görbe Profitmaximalizálás: a termelő profitja maximalizálása érdekében minden egyes termelt egység határbevételét (MR) hasonlítja össze annak határköltségével (MC). Határköltség (def.): Egy további egység gyártásának költsége. Határbevétel (def.): A termék egy további egységének eladásából származó bevételnövekedés. Ha a termelő árelfogadó, akkor minden egység határbevétele éppen a piaci árral egyenlő. (MR=p). Határhaszon (MP): A termék egy további egységének eladásából származó profitnövekedés: MP = MR - MC 54 9

10 A határköltség függvény A határköltség függvény MC 1 1c 2 15c 3 35c 4 65c MC A határköltség függvény általában növekvő. Oka: a csökkenő határhozadék elve: ahogy nő a termelés volumene, minden további egység termelése egyre többe kerül, azaz minden további egység határköltsége egyre magasabb Egy árelfogadó termelő kínálata Az egyéni kínálati görbe Mennyi ség MC 1 1c 2 15c 3 35c 4 65c mennyiség Az egyéni kínálati görbe Tökéletes verseny esetén a termelő kínálati és határköltség görbéje ugyanaz. Miért? 1. elfogadó magatartás (és ha a piaci árnál magasabb árat kér, elveszíti összes potenciális vásárlóját) minden eladott egység határhaszna éppen a piaci ár. 2. Egy további egység termelésének költsége a határköltség. ha a termelő maximalizálja profitját, addig növeli a termelését, míg p=mc. Matematikai levezetés A termelő profitja Π(x) = px c(x) A függvény optimalizálásának feltétele: Π c( x) = p =, innen : x x c( x) p =, azaz : p = MC x 59 1

11 A piaci (aggregált aggregált) kínálati görbe A piaci kínálati függvény az összes lehetséges ár melletti felajánlott piaci összmennyiséget írja le. Grafikusan ez a termelők egyéni kínálati görbéinek vízszintes összegzése (összeadjuk az egyéni kínált mennyiségeket minden egyes árra). Általában pozitív meredekségű: magasabb ár, magasabb árrés minden egyes termelő hajlandó nagyobb mennyiséget termelni, magasabb ár, magasabb árrés új belépők A piaci kínálati görbe Kínálat 1 Kínálat 2 Piaci kínálat = A kínálati görbe a gyakorlatban Ha nagy számú termelő (vagy termék) van a piacon: A kínálati görbe a gyakorlatban A számítások megkönnyítése érdekében itt lineáris kínálati függvényekkel dolgozunk., MC, MC A termelői többlet (profit profit) Tegyük fel, hogy egy csésze kávé ára 5c, és ennél az árnál a piaci kínálat 3 csésze. A kínálati görbe (MC) alatti terület ábrázolja a termelési költségeket. A termelői többlet (profit profit) Az ábrán látható téglalap területe méri a termelő teljes bevételét (TR = p*q) 5c 5c

12 A termelői többlet (profit profit) A kettő közötti különbség (a kék terület az ábrán) méri a termelő profitját, a termelői többletet. A termelői többlet (profit profit) 5c 5c A termelői többlet (profit profit) Elmozdulás vs. Eltolódás Elmozdulás: Az árváltozások (a többi tényező változatlan szinten tartása mellett) a kínálati görbe mentén történő elmozduláshoz vezetnek. 5c 69 7 Elmozdulás vs. Eltolódás Eltolódás: Az egyéb tényezőkben bekövetkező változások a kínálati görbe eltolódásához vezetnek. Ilyen tényezők lehetnek: az input árak változása, technológiaváltás, (gazdasági, politikai) környezeti változások,várakozások, stb. A piaci ár és az egyensúly A keresleti és kínálati görbék metszéspontja határozza meg a piaci árat és az egyensúlyi mennyiséget. Piaci egyensúly: egy olyan helyzet, ahol sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak nincs okuk változtatni döntéseiken (azaz, az egyensúly egy stabil pont)

13 A piaci ár és az egyensúly A túlkereslet Nem minden fogyasztó tudja az általa (az adott áron) kívánt mennyiséget megvásárolni. A fogyasztók közötti verseny felhajtja az árat (mivel p ) a kínálat és (mivel p ) a kereslet A túlkínálat A termelők az adott áron nem tudják összes terméküket eladni erősödő ermelői verseny csökkenti az árat (mivel p ) a kínálat és a kereslet Az egyensúly dinamikája Túlkínálat Túlkereslet Mire használható még a keresleti ill. kínálati fv.? 1. helyzet A piaci folyamatokra vonatkozó előrejelzések készítésére: 1. Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség a csokoládé piacán, ha a cukor ára megnő? 2. Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség a csokoládé piacán, ha a fogyasztók nagy része egészséges életmódra tér át, és úgy dönt, hogy csokoládé helyett ezentúl joghurtot fogyaszt?

14 2. helyzet Feladat Az X termék piacán van 1. egyforma fogyasztó, mindegyik a következő egyéni keresleti görbével: Q D = P. Ugyanezen a piacon van egyforma termelő, mindegyik a következő kínálati görbével: Q S = 15P. 1. Számold ki és ábrázold a piaci keresleti és kínálati görbét. 2. Számold ki az egyensúlyi árat és mennyiséget. 3. A fogyasztók jövedelme megnő, ennek hatására az egyéni keresleti függvény Q D = P re változik. Hogy hat ez a piaci egyensúlyra? És ha a kereslet helyett a kínálati görbe változott volna Q S = P - re? Megoldás Megoldás: kereslet változik Q D (x) = p Q S (x) = 1.5p Egyensúly: p* = 5; x* = 7.5 Új keresleti fv. az eredeti keresleti görbe jobbra tolódik (a kínálati fv. változatlan) p* és x* p* = 6 ; x* = 9. p p 1 P*=5 D(X) Q*= S(X) Q 12 1 P*=6 5 S(X) D (X) D(X) 75 Q*= Q Megoldás: kínálat változik Új kínálati fv. Az eredeti kínálati görbe jobbra tolódik p* és x* p* = 4 ; x* = 9. p 1 5 P*=4 D(X) Q*=9 15. S(X) S (X) Q 83 érzékenység A kereslet és kínálat vizsgálatával azt is meg tudjuk mondani, hogy a piaci szereplők hogyan fognak (racionálisan) reagálni a piac változásraira. Például: Ha minden boltban 5%-kal csökken a tej ára, hogyan reagál erre a kereslete? És ha ez az árcsökkenés a fagylalt piacán történik? A piaci szereplők (azaz a kereslet, ill. kínálat) reakciója a keresleti és kínálati görbék formájától, azaz azok árérzékenységétől függ. Az árérzékenységet mérő gazdasági fogalom az árrugalmasság

15 A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága (egyéb tényezők mellett) a helyettesítő termékek létezésétől és számától függ. Ha egy terméknek sok helyettesítője létezik a termék kereslete érzékeny az árváltozásokra a keresleti függvény lapos, azaz kis meredekségű. Ha egy terméknek nincs (vagy csak kevés) helyettesítője a termék kereslete kevéssé érzékeny az árváltozásokra a keresleti függvény meredek A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt mutatja, hogy hogyan (pontosan milyen mértékben) változik a kereslet, ha a termék ára 1%-kal emelkedik. Hogyan számoljuk? Kereslet árrugalmassága (ε) = Kereslet százalékos változása százalékos változása A kereslet árrugalmasságának számítása kereslet százalákos vált. ε = = ár százalékos vált. Q Q Q p Q p = = =, vagy : p Q p p Q p Q ε = p p Q 1 = * meredekség p Q A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága a görbe mentén általában változik. Előjele negatív, de általában csak az abszolút értéke fontos számunkra. Minél nagyobb a görbe árrugalmassága, annál érzékenyebb a kereslet az árváltozásokra. Példa: haε=-4 Azt jelenti, hogy az ár 1%-os emelkedése 4%-kal csökkenti a keresletet. A kereslet nagyon árrugalmas: a fogyasztók rendkívül érzékenyek az áváltozásokra. rugalmasság és bevételek Def. (Bevételek): R = p*q Hogyan változik a termelő bevétele ha megváltozik az ár? A kereslet árrugalmasságától függ ha ε > 1 rugalmas keresleti görbe ha ε < 1 rugalmatlan keresleti görbe ha ε = 1 egységnyi rugalmasságú keresleti görbe Két véglet: 1. ε = tökéletesen rugalmas kereslet (keresleti görbe vízszintes egyenes) 2. ε = tökéletesen rugalmatlan kereslet (keresleti görbe függőleges egyenes)

16 Példa Számoljuk ki az alábbi (inverz) keresleti görbe rugalmasságát. p(q) = Q -1/α Az árrugalmasságot befolyásoló tényezők 1. Helyettesítő termékek elérhetősége, és annak (relatív) ára 2. Az idő: Hosszú távon könnyebb helyettesítő termékeket találni mint rövid távon az árrugalmasság hosszú távon általában magasabb mint rövid távon. példa: benzin és az autótípus A kínálat árrugalmassága A kínálat árrugalmassága hosszú ill. rövid távon 95 A piac hatékonysága tökéletes verseny esetén A tökéletes verseny a picokon az erőforrások hatékony elosztásához vezet: p = MC csak a leghatékonyabb cégek képesek a piacon maradni (nincs alacsonyabb határköltségű termelő) A keresleti görbe a termék határhasznosságát tükrözi, és csak azok a fogyasztók kapják meg a terméket, akik a legtöbbet hajlandóak fizetni érte (azaz akik legtöbbre értékelik). Egyensúlyban a piac megtisztul: kereslet = kínálat (stabil pont) Ha a piac nincs egyensúlyban: túlkereslet (kereslet > kínálat) vagy túlkínálat (kínálat > kereslet) Állam beavatkozása: maximum ár, minimum ár, és adók 96 16

17 A termelői és fogyasztói többlet és a hatékonyság A csere nyeresége (társadalmi többlet): A keresleti és kínálati görbe közötti terület. Ez a nyereség a fogyasztók és a termelők között oszlik meg. Ez a terület a terméknek a fogyasztók által élvezett hasznossága és előállítási költsége közötti különbséget méri. Piaci verseny esetén a társadalmi többlet mérete maximális. A társadalmi többlet két részre bontható: A fogyasztó nyeresége (fogyasztói többlet) és A termelő nyeresége (termelői többlet, profit). Ennek ellenére az állam gyakran beavatkozik a piaci folyamatokba! A társadalmi többlet Társadalmi többlet = fogyasztói többlet + termelői többlet Fogyasztói többlet termelői többlet Kereslet = MU Kínálat = MC A termelői és fogyasztói többlet és a hatékonyság Fogyasztói többlet termelői Termelői többlet S D Kérdések A tökéletes verseny egyensúlyi pontjában a termelői és a fogyasztói többlet összege a maximális. Igaz, vagy hamis? Ha a keresleti és kínálati görbe ugyanabba az irányba tolódik el, nem tudunk semmit mondani arról, hogy ennek hatására mi történik majd az egyensúlyi árral és mennyiséggel. Igaz, vagy hamis? 99 Piacszerkezetek A tökéletes verseny csak az egyike a lehetséges piacszerkezeteknek. A legtöbb piacon a verseny nem tökéletes, hanem valamilyen tényezőnél fogva korlátozott. Ezek közül a legfontosabbak: 1.monopólium: egyetlen szereplő (termelő) a kínálati oldalon 2.oligopólium: kevés cég van a kínálati oldalon, és döntéseik a többiek döntéseitől (is) függenek 3.Monpolisztikus verseny: nagy számú ármeghatározó termelő, akik döntéseiknél nem veszik figyelembe a többi termelő döntését (differenciált termékek) Monopólium Monopolista célja: profitja maximalizálása Probléma: az ár, melyet egy monopolista meghatároz, nagyobb mint a piaci versenyben kialakuló egyensúlyi ár, a termelt mennyiség pedig alacsonyabb mint tökéletes verseny esetén. Pm > Ptv holtteher veszteség! (nem hatékony) Általában a monopolista sem tud teljesen szabadon dönteni az árról, mivel a potenciális piacra lépők komoly fenyegetést jelentenek monopóliuma megtartására

18 Oligopólium Oligopólium esetén az egyes cégek (ár)döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik riválisaik lehetséges válaszlépéseit. (stratégiai viselkedés) Pl.: Ha egy cég csökkenti terméke árát, ezzel versenytársai ügyfelei egy részét elcsábíthatja a versenytársak ennek elkerülése érdekében szintén csökkenthetik az árakat. Ebben az esetben az árcsökkentés és annka eredménye már kevésbé vonzó. Pl.: autópiac Monopolisztikus verseny Monopolisztikus verseny esetén a cégek közötti stratégiai interakció hiányzik. Sok cég van a piacon, de az egyes cégek egyéni árváltoztatási döntései nem hatnak számottevően a többi cégre. A termékek (enyhén) eltérő jellegének köszönhetően az egyes cégek ármeghatározók (a termékek nem tökéletes helyettesítők. Példa: laptopok piaca A monopolista termelése Célja: profitmaximalizálás. Feltétele: MR = MC. A kereslet amit kielégít, a piaci keresleti görbe határozza meg (negatív meredekség), és ő határozza meg a piaci árat. (Pm). Kulcs: Határbevétel: Töléletes versenyben egy cég bármely mennyiséget képes eladni a piaci áron. Ezért MR = p. A monopolistának, ha növelni akarja az eladott mennyiséget, csökkentenie kell az árat MC = MR < p Az, hogy a monopolista mennyivel termel kevesebbet, a kereslet árrugalmasságától függ: nagyon árrugalmas kereslet p nem túlságosan mikor Q p nem sokkal magasabb mint MR

19 Összefoglalás A profitmaximalizáló termelési szintnél a monopolista ár (p) egyenlő/nagyobb/kisebb mint a határköltség (MC). A monopolista a hatékony mennyiségnél többet/kevesebbet termel. A profitrés (mark-up avagy az ár és a MC közötti különbség) a kínálat/kereslet árrugalmasságától függ. A monopolista profitja Π = Bevételek Költségek = P(Q)*Q - C(Q) > A monopóliumok, hogy tovább növeljék profitjukat, gyakran alkalmaznak árdiszkriminációt: különböző fogyasztóknak, vagy eltérő piacokon más más áron adja ugyanazt a terméket. Mitől függ, hogy egy cég tud-e más-más árat szabni egyes fogyasztóknak? diszkrimináció Piacok között: MC ugyanaz a két piacon A keresleti görbe eltérő a cég a különböző piacokon eltérő áron adja ugyanazt a terméket. Csak akkor lehetséges, ha a viszonteladás nehezen megoldható és ha a magas és alacsony árrugalmasságú fogyasztók azonosíthatók. Példa: légitársaságok Feladat Tegyük fel, hogy egy kábelszolgáltató monopol helyzetben van egy ország piacán. Ha az előfizetők keresleti függvénye: P = 3.-Q/2 A cég költségfüggvénye: 2 C (Q)= Q + 3Q Hány előfizető szükséges ahhoz, hogy a cég maximalizálja profitját? Mennyiért fogja adni a cég szolgáltatásait? Megoldás A profitmaximalizálás feltétele: MR = MC MC=2Q+3 MR=3.-Q (TR= (3.-Q/2)Q) 2Q+3=3.-Q Q*=9999 P*=251 profit: P*Q-C(Q)=

20 Piacszerkezetek: összefoglalás Tökéletes verseny: P*, Q* hatékony, és P*=CM Monopólium: Qm < Q*; Pm > P* holtteher veszteség Oligopólium: Qm < Qo < Q*; Pm > Po > P* Piaci erő A piaci verseny erőssége, és a piaci erő két tényezőtől függ leginkább: A piacon jelenlevő cégek számától (meghatározza a piacszerkezetet: monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny, ill. tv.) A gyártott termékek hasonlósági foka (ha vannak eltérések a termékek között, a verseny nem lesz tökéletes a piacon) Termékmegkülönböztetés Termékmegkülönböztetés Nem tökéletes helyettesítő termékek: elég hasonlóak ahhoz, hogy ungyanazt a feladatot ellássák, de eléggé különbözőek ahhoz, hogy a fogyasztók megkülönböztessék őket egymástól. Mekülönböztetés okai: Érzékelhető vagy földrajzi különbségek: látható, megfigyelhető, tapasztalható Nem érzékelhető különbségek : hírnév, márkanév Tájékozatlanság, keresési költség Belépési akadályok i. Politika: Szabadalmak szerzői jogok ii. Egy termelési eszköz tulajdoni monopóliuma iii. Információs gátak Technológiai előnyök Tökéletlen (asszimetrikus) információ iv. Méretgazdaságosság (természetes monopóliumok. v. Piaci stratégiák Agresszív árpolitika Szabad kapacitások építése 119

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok

Részletesebben

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László Mikro- és makroökonómia Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László 2017.10.12. Piaci feltételek A termékek nem homogének, de hasonlóak A különbség kisebb termékjellemzőkben jelentkezik Pl.: Coca-Cola

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Mikroökonómia - 6. elıadás

Mikroökonómia - 6. elıadás Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18

Részletesebben

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Tökéletesen versenyző vállalat II. Tökéletesen versenyző iparág III. Monopólium konstans határköltséggel

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

Közgazdaságtan I. 10. alkalom Közgazdaságtan I. 10. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 17. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:

Részletesebben

Próbaérettségi január 18.

Próbaérettségi január 18. Próbaérettségi MEGOLDÓKULCS KÖZÉPSZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (10 2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C A C D B D A D C B Minden helyes válasz

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Szintvizsga Mikroökonómia május 5. Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly (C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás

Részletesebben

Piaci szerkezet és erõ

Piaci szerkezet és erõ . Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható

Részletesebben

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny? A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?

Részletesebben

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói

Részletesebben

Termelői magatartás elemzése

Termelői magatartás elemzése Termelői magatartás elemzése Termelési függvény A termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Termelési tényezők fajtái: Munka () Tőke (K) Természeti

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 17. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. 2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek

Részletesebben

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban

Részletesebben

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án 1. feladattípus Egyváltozós keresleti, vagy kínálati függvények

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba

Bevezetés s a piacgazdaságba Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 3. alkalom

Közgazdaságtan I. 3. alkalom Közgazdaságtan I. 3. alkalom 2018-2019/II. 2019. február 20. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): MIKROÖKONÓMIA (AV_KMNA223-K6) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Makroökonómia. 8. szeminárium

Makroökonómia. 8. szeminárium Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 5. hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás PRN: 8. fejezet 2018.03.05. 10:15 2018.03.07. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Miért

Részletesebben

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012 2. lecke FELAATOK 4.) Egy termék iacán 36 Ft/db-os vagy annál magasabb egységáron egyetlen vevő sem vásárol. Amennyiben az ár 36 Ft/db alá csökken, akkor minden 5 Ft-os árcsökkenés 8 darabbal növeli a

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1.1. A iac értelmezése, iaci mechanizmusok, iaci szerkezetek A iac közgazdasági értelemben az adásvétel színtere, a kereslet, kínálat találkozási helye, melynek legfontosabb

Részletesebben

Közgazdaságtan - 6. elıadás

Közgazdaságtan - 6. elıadás Közgazdaságtan - 6. elıadás A kínálat alakulása, a piac jellege 1 A PIAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés) Két

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása. 10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve. Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna

A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve. Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna Fejezet 3 A kereskedelem előnyei A komparatív előnyök elve Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna A közgazdaságtan azzal foglalkozik, hogy a társadalmak hogyan termelik meg és osztják szét a javakat

Részletesebben

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia Dr. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) Személyes találkozás 3 alkalommal:

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Bevezetés II. Horizontális összegzés 1. III. Horizontális összegzés 2. IV. Piaci egyensúly V. Mennyiségi adó

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 8. hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PRN: 10. fejezet 2019.04.01. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Bertrand-modell: árverseny

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Makroökonómia. 12. hét

Makroökonómia. 12. hét Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból

Részletesebben

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.

Részletesebben

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok Mikroökonómia Gyakorló feladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly 1/A feladat: Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye

Részletesebben

Carlton -Perloff. 2. és 4. fejezet

Carlton -Perloff. 2. és 4. fejezet 2. Költségek és piacszerkezet. Az egy és több terméket előállító vállalat költségei. Méret- és választékgazdaságosság. Monopólium, természetes monopólium, domináns vállalat Carlton -Perloff 2. és 4. fejezet

Részletesebben

Mikroökonómia - 5. elıadás

Mikroökonómia - 5. elıadás Mikroökonómia - 5. elıadás A KÍNÁLAT ALAKULÁSA, A IAC JELLEGE Bacsi, 5.ea. 1 A IAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés)

Részletesebben

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála. Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı zakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu Mikroökonómia Makroökonómia A mikroökonómia

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak. (makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.

Részletesebben

Fejezet. A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve

Fejezet. A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve Fejezet 3 A kereskedelem előnyei A komparatív előnyök elve Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna A közgazdaságtan azzal foglalkozik, hogy a társadalmak hogyan termelik meg és osztják szét a javakat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 7. hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium PRN: 9. és 10. fejezet 2018.03.19. 10:15 2018.03.21. 12:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Oligopóliumok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Mikroökonómia elıadás

Mikroökonómia elıadás Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag IACI SZERKEZETEK Csomagban történő értékesítés és árukapsolás epall-rihards-norman: iaelmélet 8. fejezet Bónusz diák nem tananyag Bánhidi Zoltán (zbanhidi@gmail.om) Árukapsolás Formái: Csomagban történő

Részletesebben

Makroökonómia. 7. szeminárium

Makroökonómia. 7. szeminárium Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most

Részletesebben

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek

Részletesebben

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA A feladatsor kitöltésére 110 perc áll rendelkezésére. A dolgozathoz tollon és számológépen kívül más segédeszközt nem használhat. A mobiltelefon

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet 213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

PIACI KERESLET ÉS RUGALMASSÁGOK

PIACI KERESLET ÉS RUGALMASSÁGOK KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10.15 12:00 (QAF15) PIACI KERESLET ÉS RUGALMASSÁGOK 15. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd 12 14, QA215 2018.09.10.

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága .9.. Chapter Chapter. Előadás Rugalmasság és használata Rugalmasság A keresett vagy a kínált valamely meghatározó elemére való érzékenységét méri i árrugalmasság Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág

Részletesebben

Makroökonómia. 9. szeminárium

Makroökonómia. 9. szeminárium Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati

Részletesebben

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit

Részletesebben