MAGYARORSZÁGI STEM PLATFORM

MUNKAERŐHIÁNY / MÉRNÖKHIÁNY

MUNKAERŐPIACI HELYZET Változások a munkaerő összetételében végzettségi szint szerint Forrás: Cedefop Skill Forecast Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti kereslet 2010-hez képest 2020-ra + 18,3% -kal fog növekedni a 12,4%-os EU28- átlaghoz képest

STEM HALLGATÓK ARÁNYA 100% Forrás: Eurostat 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU Általános programok és képesítések Művészetek és humán tudományok Üzlet, adminisztráció és jog Információs és kommunikációs technológiák Mezőgazdaság, erdészet, halászat és állatgyógyászat Szolgáltatások Magyarország Oktatás Társadalomtudományok, újságírás és információ Természettudományok, matematika és statisztika Mérnöki tevékenység, gyártás és építés Egészség és jólét

STEM HALLGATÓK SZÁMA 18 000 45 000 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok 16 000 40 000 14 000 35 000 12 000 30 000 10 000 25 000 8 000 20 000 6 000 15 000 4 000 10 000 2 000 5 000 0 0 2013/14 ősz 2014/15 ősz 2015/16 ősz 2016/17 ősz Élettani tudományok Matematikai tudományok Általános műszaki (mérnöki) képzés Építőipari, építészeti képzés Fizikai tudományok Számítástechnika Egyéb feldolgozóipari képzések Műszaki, ipari és építőipari képzések Forrás: Oktatási Hivatal

2 # MENTŐEXPEDÍCIÓ A KÜLDETÉS A lehető legtöbb információ összegyűjtése Valós helyzetértékelés Központi intézkedések tervezése és végrehajtása Gyors és hatékony együttműködés Folyamatos kommunikáció Új, innovatív megoldások megvizsgálása

ÚJ KORMÁNYZATI CÉLOK Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia és Nemzeti Reform Program főbb felsőoktatási célkitűzései Műszaki és informatikai (STEM / MTMI) hallgatók részarányának növelése a hallgatók között, 27%-ról 40%-ra A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) további növelése A lemorzsolódók, a végzettség nélkül a felsőoktatásból kilépők arányának csökkentése Munkaerőpiacon elvárt készségek elsajátításának beépítése a képzési folyamatba Digitális kompetenciák bővítése Duális képzés bevezetése és kiterjesztése Doktori képzés és a fokozatszerzés hatékonyabbá tétele

STEM HALLGATÓK NÖVELÉSE PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER MEGERŐSÍTÉSE EFOP 3.2.5 Pályaorientáció a köznevelésben Köznevelési intézményekben és tanórán kívül általános iskola és gimnázium 1-12. évfolyamos tanulóinak számára Pedagógiai szakszolgálati tevékenység Pályaválasztási tanácsadás fejlesztése Szakemberek képzése: pedagógusok, életpálya tanácsadók EFOP 3.2.13 PÁLYAORIENTÁCIÓ MÓDSZERTANA Oktatási Hivatal alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységének módszertani támogatása STEM pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozásához és fejlesztéséhez országos módszertani háttér megteremtése Fórum megteremtése STEM fókusz EFOP 3.4.4. Pályaorientáció a felsőoktatástól Iskolán, tanítási időn kívüli foglalkozások, programok; Felsőoktatási intézmények és partnereik pályaorientációs tevékenysége Felsőoktatásba való bejutást célzó és azt előkészítő tevékenységek Szakemberek képzése: oktatók, mentorok, pedagógus hallgatók

DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA JÓ PÉLDA: EGY ÁGAZAT FELEMELÉSE Kormányzati erőforrások koncentrálása Stratégiai tervezés minden ágazattal Megfelelő médiafigyelem Az összes szereplő bevonása Komplex programok elindítása (pl. GINOP 3.1.1)

JELENTKEZŐK SZÁMA 2007-2017 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 agrár informatika műszaki művészet és művészetközvetítés természettudomány jog és államtudomány bölcsészettudomány gazdaságtudomány orvos-, egészség-, és sporttudomány

TANULÓK FELKÉSZÜLTSÉGE Évek óta stagnáló eredmények Nemzetközi összehasonlításban lemaradás Nincs elég idő a készségfejlesztésre egyes iskolatípusokban Eszköztudás kis méretű fejlődése gyakorlat-közeli helyzetekben való alkalmazási képesség alacsony OH: a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez Új NAT változtathat

STEM KOCKÁZATOK Demográfiai csökkenés Hamis STEM imázsképek férfias vs. nőies szakmák Félreértett mérnöki életutak Tanulók felkészültsége matematika oktatás megújulásának korlátai Oktatáspolitikai szabályozások (nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, átsorolás) Brain-drain Lemorzsolódás STEM esetében a legmagasabb Irreálisan magas elvárások Ipar elszívó ereje

FEJLESZTÉSEK KOCKÁZATAI Hiányos tudás az ipar igényeiről Kevés megbízható prognózis Szerteágazó, fragmentált kezdeményezések (EFOP, Ipar 4.0, DOS) STEM szereplők lokális és nem országos együttműködése Nincs hatékony kommunikációs csatorna Nincs hatékony országos koordináció Nincs hatékony fórum a tudásmegosztásra

ÓBUDAI EGYETEM EU STEM KOALÍCIÓ 2009-től ÓE kapcsolatot tart holland regionális oktatási központokkal a Windesheim Flevoland Egyetemmel és Almere Önkormányzatával a triple helix modell működése és adaptációs lehetőségeivel kapcsolatosan. 2014-ben kapcsolatfelvétel a hágai központú Platform Béta Technike-kel, az EU STEM Coalition alapítója és a holland National Platform Science & Technology működtetője. 2015-ben az Óbudai Egyetem elsőként csatlakozott a régióból az EU STEM Koalícióhoz. 2016-ban Action Plan EU STEM pályázat

MAGYARORSZÁGI STEM PLATFORM (?) SZEREPLŐK Oktatási szektor felé való visszacsatolás Ipar igényeinek egyértelmű meghatározása Kormányzat Szabályozási környezet alakítása növelni a műszaki- és természettudományok népszerűségét a köznevelésben, növelni az STEM hallgatók számát Vállalati szektor STEM platform HUN FOI & középfokú intézmények Helyi ipar és társadalom igényeinek közvetítése Helyi gazdaságfejlesztés Önkormány zatok Saját akciók a STEM hallgatói szám növelésére Képzési szintek közötti együttműködés és kommunikáció Ipar igényeinek beépítése

STEM PLATFORM FELADATOK STEM népszerűsítésre megfelelő erőforrás-koncentráció Stratégiai tervezésben való részvétel, szabályozási környezetre vonatkozó javaslatok megfogalmazása STEM-tudásbázis létrehozása: megalapozó tanulmányok, felmérések Triple és Quadruple helix együttműködések kialakítása és ösztönzése Központi koordináció és egyeztető fórum biztosítása a kormányzati forrásból megvalósuló STEM programok részére Hivatalos képviselet ellátása az EU STEM Koalícióban és katalizátori szerep a nemzetközi STEM együttműködésekben

STEM PLATFORM I. FÁZIS: INTÉZMÉNYSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS Alulról jövő kezdeményezés Szakmai megvalósítók összefogása Folyamatban levő projektek koordinálása Tapasztalatcsere, jó gyakorlatok megosztása ESZKÖZÖK Kommunikációs csatornák kialakítása Rendszeres egyeztetési lehetőségek Jó gyakorlatok, programok, háttéranyagok megosztására alkalmas webfelület

STEM HONLAP ELINDÍTÁSA

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!