LEHET-E HATÁSA AZ INGATLANADÓZÁSNAK A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRE? LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM X. konferencia 2011. március 28-30. Földgazdaság, ingatlanjog, térképészet BME Urbanisztikai tanszék 2011. március 30.
VÁZLAT 1. Az önkormányzati váltás jellemzői 2. A helyi adórendszer és ingatlanadózás 3. Az átmenetet követő időszak kihívásai
AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLTÁS JELLEMZŐI az állam decentralizációja tanácsrendszer önkormányzati rendszer kiadás orientált költségvetési tervezés bevétel orientált költségvetési tervezés szabályozási környezet fejlődése
AZ ÁLLAM DECENTRALIZÁCIÓJA Fogalma: Hatalom, felelősség és források átadása A) felsőbb kormányzati szintről alsóbb kormányzati szintekre B) kormányzati szektortól a magánszektornak PA Franciaország, Olaszország Egyesült Királyság, USA KH Központi hatalom HH Helyi hatalom KA Központi allokáció PA Piaci allokáció Lengyelország, Magyarország KA KH Szovjetúnió Skandináv országok HH Forrás: Bennett (1990)
A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET FEJLŐDÉSE Privatizációs (1989) Önkormányzati tv. (1990) Helyi adó tv. (1990) Vagyonátadási tv. (1990) Feladat és határköri tv. (1992) Államháztartási tv. (1993) + éves költségvetési tv.-ek Közalkalmazotti és köztisztviselői tv. (1993) Önkormányzati csőd tv. (1996) Közbeszerzési tv. (1996) Területfejlesztési tv. (1996) Társulási tv. (1998)
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KONSZOLIDÁLT FUNKCIONÁLIS MÉRLEGE, 1990-2010 (MRD FT; ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRON: 1990 = 100) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Kiadások 1279,7 1216,1 1247,2 1277,0 1336,3 1144,3 1026,5 936,8 971,6 940,1 967,2 991,7 1181,1 1157,5 1261,4 1348,2 1463,4 1390,4 1397,2 1332,7 1264,9 Bevételek 1279,0 1176,8 1140,9 1204,0 1266,5 1082,2 1040,8 847,1 849,6 871,2 896,5 927,9 948,3 1012,1 1097,7 1220,1 1209,4 1244,8 1305,5 1236,7 1183,5 Hiány -0,7-39,3-106,3-73,0-69,8-62,1 14,3-89,7-122,1-68,9-70,7-63,8-232,8-145,4-163,8-128,2-254,1-145,6-91,7-96,0-81,4 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek 1994-2008 és www.pm.gov.hu alapján Lados M. számítása Bokros csomag EU csatlakozás Szerkesztette: Lados M.
KORMÁNYZATI KIADÁSOK ARÁNYA A GDP-BEN, 1990-2008 (%) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 GDP - Mrd Ft (reál, 1990=100) 2308,4 1850,6 1772,2 1744,4 1806,2 1812,1 1800,4 1885,4 1948,3 2000,5 2163,4 2236,1 2389,3 2515,8 2576,7 2646,1 2749,3 2743,3 2676,4 KK aránya a GDP-ben (%) 27,82 33,25 33,66 34,97 34,66 30,80 32,04 31,65 31,49 31,30 29,93 29,28 33,92 29,94 30,11 31,77 35,79 32,77 34,02 HK-k aránya a GDP-ben (%) 13,65 14,59 16,53 16,43 16,75 13,92 12,95 12,94 13,38 12,95 12,20 12,46 13,31 13,38 12,98 13,48 13,49 12,34 12,25 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek 1994-2008 és www.pm.gov.hu alapján a szerző számítása Szerkesztette: Lados M.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE GFS RENDSZERBEN, 1990 2010 (MRD FT, ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRON: 1990=100) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Kiadások 642,3 615,3 596,5 610,0 626,1 558,1 576,9 596,7 613,5 626,1 647,6 654,7 810,3 753,2 775,8 840,9 983,3 908,5 909,2 868,5 822,7 Bevételek 640,9 530,7 477,7 511,8 493,0 457,8 543,0 557,5 509,2 568,4 588,8 595,7 606,0 655,9 663,3 775,3 757,7 797,6 796,5 789,5 743,0 Hiány -1,4-84,6-118,7-98,1-133,1-100,3-33,9-39,2-104,3-57,6-58,8-59,0-204,4-97,3-112,5-65,6-225,6-110,9-112,7-79,0-79,7 Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek 1994 2008, www.pm.gov.hu és http://portal.ksh.hu alapján Lados M. számítása Bokros csomag EU csatlakozás Szerkesztette: Lados M.
AZ ÁTMENET SZAKASZAI 1. 1990-1995: Forrásdecentralizáció a bevételek maximalizálása és bővülő szolgáltatási szerkezet 2. 1995-(2003): Költségvetési konszolidáció a bevételek maximalizálása és költséghatékonyság
AZ ÖNKORMÁNYZATOK KONSZOLIDÁLT MÉRLEGE GFS RENDSZERBEN (MRD FT; ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRON: 1990 = 100) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kiadások 270,0 293,0 286,6 302,5 252,3 233,1 243,9 260,6 259,1 264,0 278,6 317,9 336,5 334,5 356,8 370,9 335,3 328,0 Bevételek 285,2 299,6 275,4 281,6 257,0 245,6 258,6 258,8 263,1 264,8 278,8 303,3 332,3 332,5 347,1 352,8 329,6 329,5 Hiány 15,1 6,6-11,2-20,9 4,7 12,5 14,7-1,8 4,0 0,8 0,2-14,6-4,2-2,0-9,8-18,1-5,7 1,6 * GFS rendszerben Forrás: www.pm.gov.hu alapján Lados M. számítása Bokros csomag EU csatlakozás Szerkesztette: Lados M.
A FORRÁS DECENTRALIZÁCIÓS SZAKASZ JELLEMZŐI NEMZETI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A) Kormányzati transzferek: - normatív támogatási rendszer - additív beruházás támogatások - megosztott adók B) Helyi bevételek: - Helyi adó tv. - Privatizációs tv. és Vagyonátadási tv. - Önk-i tv., ill. Feladat és hatásköri tv. - Közalkalmazotti és köztisztviselői tv. - hazai pénz és tőkepiac alakulása - WB és IMF + donor szervezetek BEVÉTELEK KIADÁSOK KÜLSŐ HATÁSOK - bonyolult, egyenlőtlen - támogatásvezérelt helyi fejlesztések - elviselt szolidaritás + költségviselés - helyi adók bevezetése, elterjedése - forgalomképes vagyon felélése - bővülő számú átadott feladatok - béremelés hitelből és létszámleépítéssel - kiszorulás a piacról eladósodás - külföldi tanácsadók megjelenése
A KONSZOLIDÁCIÓS SZAKASZ JELLEMZŐI NEMZETI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A) Kormányzati transzferek: - normatív támogatási rendszer - additív beruházás támogatások - megosztott adók B) Helyi bevételek: - Helyi adó tv.: max. kulcsok emelése - maradék privatizáció - Kincstári nettó finanszírozás - Közalkalmazotti és köztisztviselői tv. - Közbeszerzési tv. - Társulási tv. BEVÉTELEK KIADÁSOK - leépülő - többcsatornás, nehézkes - gyenge érdekérvényesítés - adókulcsok emelése - vagyongazdálkodás a maradékkal, ill. átalakuló vagyonszerkezet - önkormányzati kiskincstárak - intézményátvilágítások, -bezárások - lassuló beruházási átfutási idők - mérsékelt együttműködési készség KÜLSŐ HATÁSOK - Új utakon a közigazgatás - tevékenység outsourcing (alternatív szolgáltatásszervezés)
AZ ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁS ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓJA HASZNÁLATI DÍJAK HA A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÉRÉSE LEHETSÉGES (PL. VEZETÉKES VÍZELLÁTÁS) HELYI ADÓK HA A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÉRÉSE NEM LEHETSÉGES (PL. KÖZVILÁGÍTÁS) KORMÁNYZATI TRANSZFEREK A) HA A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁT TÖBB ÖNKORMÁNYZAT LAKÓI ÉLVEZIK B) TELEPÜLÉSI KÜLÖNBSÉGEK KIEGYENLÍTÉSE HITELEK NAGY ÉRTÉKŰ TŐKEBERUHÁZÁSOK ESETÉN
AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEINEK MEGOSZLÁSA, 1991-2009 (%) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Saját bevételek 19,7 23,2 25,3 26,1 29,0 33,7 38,9 35,5 37,1 39,0 38,3 36,1 33,6 35,0 35,4 36,8 36,0 37,5 40,6 ebből: intézményi működési bevételek 10,9 10,8 10,0 9,8 9,7 10,1 10,8 13,2 12,6 12,0 11,0 10,9 9,4 9,9 9,2 8,6 8,7 9,5 11,2 saját folyó bevételek 2,5 3,4 2,7 1,7 2,5 2,9 3,2 3,3 3,3 3,6 3,7 3,3 3,6 3,9 4,0 3,8 3,5 3,7 3,7 helyi adók 2,5 3,4 4,7 4,7 5,7 8,3 9,3 10,4 12,9 13,0 13,4 12,8 12,4 13,3 13,2 13,8 15,1 15,7 17,2 felhalmozási 3,9 5,5 7,9 9,9 11,1 12,3 15,5 8,6 8,3 10,6 10,1 9,0 8,2 7,9 9,0 10,5 10,2 8,3 9,3 Átengedett bevételek 12,2 13,0 8,8 8,7 11,7 11,2 12,0 13,5 13,3 15,0 15,2 15,1 16,8 18,2 16,3 15,8 16,6 17,7 21,4 ebből: SZJA 12,2 12,5 8,4 8,4 11,4 10,5 11,4 12,8 12,4 14,2 14,4 14,4 15,6 16,5 14,6 14,2 14,8 15,8 19,5 Állami hozzájárulások és támogatások 67,1 61,0 61,2 57,4 55,6 51,5 46,0 45,5 45,7 41,4 40,5 41,7 44,6 42,7 43,4 40,6 38,4 36,6 32,2 ebből: normatív támogatások 38,4 33,8 35,7 28,8 28,4 24,1 21,6 19,4 20,6 19,4 18,9 17,5 23,6 22,7 22,1 19,0 17,1 14,6 14,3 beruházási támogatások 5,3 5,6 5,5 7,3 4,9 4,0 4,7 5,4 6,2 6,0 6,5 6,9 5,8 5,9 6,9 9,0 3,4 2,7 0,8 társadalombiztosítás 17,4 16,1 15,8 16,1 15,5 15,4 14,0 13,6 13,7 13,5 12,6 13,2 14,4 13,5 12,8 11,9 11,1 10,4 9,7 Egyéb 1,0 2,8 4,7 7,8 3,7 3,5 3,0 5,5 3,9 4,5 6,0 7,1 5,0 4,1 4,9 6,9 9,0 8,2 5,7 ebből: hitel/kötvény 0,3 0,8 3,1 5,9 2,4 1,5 1,5 3,1 1,3 1,4 2,2 3,4 2,4 2,7 3,1 4,7 8,0 7,4 3,4 Tárgyévi bevétel összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Tárgyévi bevétel összesen (Mrd Ft) 386,5 502,3 581,3 730,3 819,2 963,2 1194,2 1397,4 1541,9 1710,9 1989,0 2316,1 2598,7 2761,2 3010,3 3245,1 3350,0 3530,0 3284,4 Forrás: Varga (2004), www.pm.gov.hu, www.allamkincstar.gov.hu alapján szerkesztette Lados M.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK SÚLYA A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBEN, 1990-2008 (MRD FT, ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRON: 1990 = 100) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Központi költségvetés 642 615 596 610 626 558 577 597 614 626 648 655 810 753 776 841 983 908 852 Ebből: Önkormányzati támogatások 113 141 132 126 120 103 85 77 78 79 69 75 86 100 96 106 100 92 87 Önkorm-i tám-k aránya a kp-i ktg.vetésben (%) 17,6 23,0 22,2 20,7 19,2 18,4 14,8 12,9 12,8 12,6 10,6 11,4 10,6 13,2 12,3 12,6 10,2 10,1 10,2 Forrás: Magyar statisztikai évkönyvek 1994 2008 évi kötetei és www.pm.gov.hu alapján a szerző számítása Szerkesztette: Lados M.
A NORMATÍV TÁMOGATÁSOK SZJA FEDEZETE, 1991-2009 (MRD FT) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Normatív támogatások 148,5 169,8 207,5 210,6 232,7 231,7 257,7 270,6 317,3 332,7 375,8 405,3 613,6 625,6 666,4 600,7 536,5 516,4 659,6 Központi költségvetésben maradó SZJA 47,0 63,0 114,2 143,0 173,9 180,0 221,3 268,6 299,8 363,5 430,0 501,9 607,3 683,6 659,9 691,1 741,4 837,9 974,0 Normatív támogatások SZJA fedezete (%) 31,7 37,1 55,0 67,9 74,7 77,7 85,9 99,3 94,5 109,2 114,4 123,8 99,0 109,3 99,0 115,1 138,2 162,3 147,7 Forrás: www.apeh.hu és Pénzügyminisztérium alapján Lados M. szerkesztése
AZ ADÓK TÍPUSAI TÍPUS AZ ADÓZTATÁS SZINTJE Jövedelemadók - személyi minden szint - társasági központi (szövetségi vagy állami) Fogyasztási adók - ÁFA központi - Fogyasztási központi (szövetségi vagy állami) Vagyonadók - ingóvagyon központi - ingatlanvagyon helyi
MAGYARORSZÁG ADÓSZERKEZETE, 1992-2009 (A GDP SZÁZALÉKÁBAN) 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2009 GDP (folyó áron, mrd Ft) 2,942.7 5,746.2 10,453.0 15,307.2 20,822.4 25,321.5 26,054.3 Társadalombiztosítás 16.44 12.80 12.32 9.71 11.13 12.23.. Közvetett adók 12.48 12.93 13.98 13.85 14.94 13.58 - ÁFA 5.97 7.38 7.62 8.13 8.30 7.82 8.32 - Fogyasztási adó 5.67 3.50 3.07 3.53 3.13.... Közvetlen adók 9.17 8.06 8.35 9.50 8.16 9.79 9.90 - SZJA 6.94 6.21 5.80 6.62 5.69 7.19 7.29 - Társasági adó 2.23 1.85 2.55 2.48 2.15 2.02 1.96 - EVA - - - - 0.32 0.60 0.65 Vámok 2.35 3.89 1.29 0.82 0.25.... Illetékbevételek 0.48 0.56 0.59 0.63 0.78 0,70 0.65 Helyi adók 0.59 0.81 1.40 1.74 1.76 2.00 2.17 Gépjárműadó 0.08 0.04 0.08 0.09 0.22 0.25 0.24 Forrás: KSH alapján Lados M. számítása
Országok HELYI ADÓZÁS NÉHÁNY OECD ORSZÁGBAN, 1986 (%) Ingatlanadóztató országok: United States Canada United Kingdom Australia Irelandb/ Jövedelmadóztató országok - ebből: skandináv országok Sweden Denmark Norwey - ebből: más OECD országok Luxemburg Germany Belgium Kiegyensúlyozott adószerkezetű országok: Austria Spain az összes adóbevétel %-ában 12,6 9,3 10,4 3,7 2,3 32,6 28,3 18,8 Helyi adók 7,0 7,7 5,2 a helyi bevételek %- ában 38,8 37,0 30,9 40,1 5,7 55,2 44,0 49,8 43,1 34,9 33,4 Helyi adók megoszlása (%)a/ Jövedelemadó Fogyasztási Ingatlan adó adó 5,9 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 93,6 90,2 87,9 85,8 79,8 19,8 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,5 3,0 0,8 14,4 74,2 98,0 100,0 100,0 100,0 13,2 66,5 44,3 37,7 8,7 7,9 47,0 36,4 50,5 10,9 Hungaryc/ 2,5 3,1 0,0 76,6 18,7 a/ Más lehetséges adótípusok miatt az adatok összege nem biztos, hogy elérik a 100%-ot b/ Előzetes adat. c/ 1992-es adat. Forrás: Bird and Slack (1991) p. 86. Table 1; a magyar adatok saját gyűjtés. 0,0 6,3 6,5 7,6 13,5 0,0
TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS A) A modern ingatlanadózás rendszerét a 19. sz. közepén vezették be Magyarországon.. B Az ingatlanadók alkalmazott típusai és címzettjei A szocializmus előtt A szocializmus alatt Az átalakulás alatt Építményadó helyhatóságok helyi tanácsok - lakás célú X X - nem lakás célú X X helyi önkormányzatok X Telekadó (üres telek)) - magánszemélyek - vállalkozások helyhatóságok X helyi tanácsok X X helyi önkormányzatok X Földadó helyhatóságok megyei tanácsok --- C) Adókulcsok: hagyományosan terület alapú, de... - 1920-as évek: kísérlet az érték alapú ingatlanadózásra Budapesten - A Magyar Henry George Társaság kezdeményezései: az ingatlanadózás összekapcsolása a gazdasági és a városnövekedéssel cask az értéknövekedés adóztatása
A RÉGI ÉS AZ ÚJ HELYI ADÓ RENDSZER FŐBB JELLEMZŐINEK A régi rendszer Mi szabályozza a Miniszteri rendeletek. helyi adókat? Az adó alkalmazása...... kötelező. Kit terhelnek az adók? Magánszemélyeket (kivéve a telekhasználati-és igénybevételi díjat). A miniszteri rendeltek. ÖSSZEHASONLÍTÁSA Egy kerettörvény. Az új rendszer... a helyi önkormányzat joga, hogy bevezeti-e valamely vagy több helyi adót, vagy nem él a helyi adóztatási jogával. Mind a magánszemélyekre, mind a vállalkozásokra kivethetők. Mi szabályozza az A miniszteri rendeltek. A törvény az adókulcsok felső korlát-ját határozza meg. adó-kulcsokat? (Az ingatlan típusú adók esetében a helyi önkormányzat dönthet egység vagy érték alapú adó bevezetéséről.) Mi szabályozza a A miniszteri rendeltek. Néhány kötelező mentességet a törvény definiál, de a helyi mentes-ségeket, önkormányzat szabadon bővítheti azok körét a helyi adó kedvezményeket? rendeletekben. Milyen gyakran változtathatók az adókulcsok és a mentességek? Ki gyűjti be az adókat? Ki szabályozza az adó-apparátus ösztönzését? A miniszteri rendeleteket bizonyos időszakonként módosították. A helyi adóhatóság. Központilag. A helyi önkormányzat évente módosíthatja adórendeleteit a törvény keretei között. (Az adófizető számára kedvező módosítást - pl. adókulcs csökkentése, új mentesség, kedvezmény alkalmazása - az önkormányzat év közben is bevezethet.) A helyi adóhatóság. Helyi önkormányzati rendelet vagy helyi adókódex (ha létezik ilyen). Forrás: Az 1990. évi C. törvény és a hatályukat vesztett lakossági adókról szóló miniszteri rendeletek alapján.
HELYI ADÓK Adótípusok Az adó tárgya Adóalap Maximum adókulcs Építményadó ingatlan alapterület vagy korrigált piaci érték 1991-1995: 300 Ft/m 2, 1996-...: 900 Ft/m 2 vagy 1991-...: 3% Telekadó beépítetlen belterületi telek alapterület vagy korrigált piaci érték 1991-1995: 100 Ft/m 2, 1996-...: 200 Ft/m 2 vagy 1991-...: 1% Magánszemélyek kom- lakásingatlan háztartás 1991-1995: 3,000 Ft/háztartás, munális adója 1996-...: 12,000 Ft/háztartás Vállalkozások kommunális adója foglalkoztatottak alkalmazottak száma 1991- : 2,000 Ft/alkalamazott Idegenforgalmi adó vendégéjszaka vendégéjszaka 1991-1996: 100 Ft/éj, 1996-...: 300 Ft/éj árbevétel árbevétel 1991-...: 2% üdülő alapterület 1991-1995: 300 Ft/m 2, 1996-...: 900 Ft/m 2 Iparűzési adó gazdasági tevékenység korrigált nettó árbevétel 1991: 0,3%; 1993: 0,8%; 1996: 1,2%; 1998: 1,4%; 1999: 1,7%; 2000: 2,0%
A HELYI ADÓK TERJEDÉSE A) Egyes helyi adó típusokat kivető helyi önkormányzatok aránya az összes helyi adóztató önkormányzat százalékában (%) Adótípusok 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2009 Ingatlan típusú adók - Építményadó: lakás 10,9 9,5 8,0 11,1 12,1 13,1 13,0 - Építményadó: nem lakás 30,5 31,1 23,7 23,0 23,6 23,8 23,9 - Telekadó 21,4 20,0 14,5 12,9 13,5 13,5 14,2 - Magánszemélyek kommunális adója* 53,1 51,2 57,1 65,4 69,7 71,6 73,0 - Idegenforgalmi adó üdülő 8,6 8,2 6,3 5,6 5,2 5,2 5,5 Vállalkozók kommunális adója 35,9 37,0 30,9 24,6 23,1 22,4 21,6 Idegenforgalmi adó tartózkodás után 13,3 13,1 11,5 13,5 16,3 17,6 20,7 Iparűzési adó 30,4 40,0 60,1 77,8 82,4 85,8 87,0 B) Helyi adóztató önkormányzatok az összes önkormányzat százalékában (%) Adótípusok 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2009 Ingatlan típusú adók - Építményadó: lakás 5,3 5,0 6,8 10,6 11,7 12,8 12,8 - Építményadó: nem lakás 14,7 16,2 19,9 22,0 23,0 23,4 23,6 - Telekadó 10,3 10,4 12,2 12,3 13,1 13,6 14,0 - Magánszemélyek kommunális adója* 25,6 26,6 48,1 62,4 67,8 70,3 72,0 - Idegenforgalmi adó üdülő 4,1 4,3 5,3 5,4 5,1 5,1 5,4 Vállalkozók kommunális adója 17,3 19,3 26,0 23,5 22,5 22,0 21,3 Idegenforgalmi adó tartózkodás után 6,4 6,8 9,6 12,9 15,9 17,3 20,4 Iparűzési adó 14,6 20,8 50,6 74,1 80,3 84,3 85,7 Összesen 48,2 52,1 84,2 95,3 97,4 98,2 98,6 Forrás: Pénzügyminisztérium alapján Lados M. számítása
A HELYI ADÓ BEVÉTELEK MEGOSZLÁSA, 1991-2008 (ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRON, 1991=100) Egyéb helyi adók Ingatlan adók Iparűzési adó 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 Iparűzési adó Ingatlan adók Egyéb helyi adók 1991 1992 1993 1994 2000 1999 1998 1997 1996 1995 2008 20062007 2005 2004 2003 2002 2001 Forrás: Pénzügyminisztérium alapján Lados M. szerkesztése
A HELYI ADÓK ARÁNYA AZ ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEKBEN* (%) 1991 1994 1997 2000 2005 Összesen 1,54 4,22 7,16 12,73 13,22 Budapest 1,65 7,66 9,55 22,78 25,94 Városok 1,73 4,67 8,42 14,49 13,91 - Nagyvárosok 1,41 4,86 8,78 17,45 15,80 - Közepes városok 1,93 4,64 8,30 12,94 13,45 - Kisvárosok 2,31 3,82 7,35 9,91 9,33 Községek 1,92 1,85 4,44 6,57 7,24-5.000 lakos községek feletti 1,97 2,30 7,41 12,14 14,83-1.000-4.999 lakosú községek 2,12 2,00 4,23 6,14 6,97-500-999 lakosú községek 1,38 1,04 2,65 4,53 4,58-200-499 lakosú községek 1,31 0,83 2,51 4,05 3,67-200 lakos alatti 1,16 0,37 1,44 4,80 4,23 * Tárgyévi bevétel. Az adott év január 1-én érvényes településtípus és népességkategória szerint. Forrás: Pénzügyminisztérium alapján saját számítás
A HELYI ADÓK TELEPÜLÉSTÍPUSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA* (%) 1991 1994 1997 2000 2005 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Budapest 23,77 45,53 41,95 42,62 42,46 Városok 44,66 44,45 46,77 45,63 46,31 - Nagyvárosok 15,75 20,48 20,67 23,08 21,63 - Közepes városok 24,62 20,81 22,19 18,64 20,63 - Kisvárosok 4,29 3,16 3,91 3,91 4,05 Községek 28,65 10,02 11,28 11,75 11,23-5.000 lakos községek feletti 5,76 2,35 3,08 2,91 2,51-1.000-4.999 lakosú községek 18,62 6,61 6,95 7,13 7,11-500-999 lakosú községek 2,87 0,77 0,87 1,18 1,12-200-499 lakosú községek 1,19 0,26 0,34 0,45 0,40-200 lakos alatti 0,22 0,03 0,04 0,09 0,08 * Az adott év január 1-én érvényes településtípus és népességkategória szerint. Forrás: Pénzügyminisztérium alapján Lados M. számítása
AZ INGATLANADÓZÁS FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ TANULMÁNYOK Szakértői tanulmányok Kormányzati akciók A Világbank tanulmánya egy lehetséges ingatlanadó reform irányelveiről (Dillinger, 1991) A Világbank önkormányzati finanszírozási tanulmánya (Bird-Wallich-Péteri, 1991) Az 1990-es évek eleji IMF misszióik javaslatai A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Brit Know-how Fund javaslatai (Davey-Péteri, 1995) Az maximális adókulcsok emelése (1996) Államháztartási reform tanulmányok A Pénzügyminisztérium javaslata (1998, 1999) (Lados 1996, Pénzügykutató 1999) A Világbank által támogatott SNDP tanulmányok (1998, 2004) IDEA tanulmányok (2003-2006) A Reform Szövetség javaslatai (2009) Piaci érték szimulációja 2006. évi kormányprogram Nagy értékű ingatlanok adóztatása Lehetséges reakciók az iparűzési adó potenciális eltörlése miatt 2006-2007-ben (EB döntése 2007 ősz) A nemzeti adórendszer újragondolása az államháztartás konszolidációja és a vállalkozások versenyképessége érdekében központilag adminisztrált vagyonadó (benne 30MFt feletti értékű ingatlanok adója) A tanulmányok közös pontja: Javasolt váltás az egység alapúról az értékalapú ingatlanadózásra
AZ INGATLANADÓK SÚLYA MAGYARORSZÁGON, 1992-2008 (MRD FT, %) 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 GDP mrd Ft (folyó áron) 2,935 4,365 6,894 10,087 13,172 16,915 20,712 23,753 26,543 Építményadó 2,1 3,3 8,3 13,1 22,3 29,2 38,2 47,9 61.9 Telekadó 0,4 0,7 1,3 1,8 3,1 3,9 5,3 5,7 8,3 Kommunális adó 0,4 0,5 1,5 2,7 4,6 5,6 7,2 8,3 9,7 Idegenforgalmi adó (üdülő) 0,4 0,3 0,5 0,6 0,9 1,1 1,2 1,3 1,5 Ingatlan típusú adók összesen 3,3 4,8 11,6 18,2 30,9 39,8 51,9 63,2 81,5 Részarányuk a GDP-ben (%) 0,11 0,11 0,17 0,18 0,23 0,24 0,25 0,27 0,31 Forrás: Pénzügyminisztérium alapján Lados M. számítása
AZ INGATLANADÓZÁS KERETEI Nem önmagában, hanem szélesebben, az önkormányzati gazdálkodás keretei között kell foglalkozni az ingatlanadózás kérdéseivel A helyi önkormányzatok célja: helyi közszolgáltatások biztosítása A közösségi pénzügyek elmélete szerint: a helyi lakosoknak (magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt) hozzá kell járulnia ezen cél megvalósításához Az Európai Önkormányzati Charta szerint: a saját források biztosítása érdekében adóztatási jogot kell adni a helyi önkormányzatok számára A helyi adók egy lehetséges típusa az ingatlanadó
MIÉRT AZ INGATLANADÓZÁS? Mert: Minden ingatlan értéke magában foglalja a településen meglévő, az önkormányzat által biztosított szolgáltatás értékét. Az adózás hasznossági elve alapján, aki részesül eből a haszonból, annak hozzá kell járulnia a közszolgáltatások fenntartásához Látható, nem lehet kibújni az adózás alól Kisebb és nagyobb önkormányzatoknál egyaránt kivethető Megfelelő értékelés mellett az adóalap jól követi a településfejlődés változásait Lehetőség a szegények mentesítésére, vagy mérsékeltebb adóztatására... stb.
MIÉRT NEM AZ INGATLANADÓZÁS? Mert: Az önkormányzatok adóztatási attitüdjei A lakás célú ingatlanok adóalapjának elolvadása Az érték alapú ingatlanadózás hiányzó feltételei
AZ ÖNKORMÁNYZATOK ADÓZTATÁSI ATTITÜDJEI Inkább a vállalkozások, mint a magánszemélyek adóztatása Inkább a könnyebben adminisztrálható iparűzési adó, mint magas adminisztrációs költrségű ingatlanadó Ameddig csak lehetséges, a lakások mentesítése az adózás alól
Hatékonyság - méret - gazdasági teljesítmény Méltányosság - vertikális - horizontális Rugalmasság - népesség - jövedelem HELYI ADÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZESÍTÉSE Helyi iparűzési adó Magas Semleges Igen Nem Nem releváns Elasztikus Építményadó Közepes Semleges Igen Igen Nem releváns Nem elasztikus Korlátosság Adókulcs maximum Adókulcs maximum + önkorlátos Politikai rugalmasság Évenként változtatható Évenként változtatható Megbízhatóság Közepes Magas Illékonyság Magas Közepes Adóelkerülés, adóalap csökkenés Közepes Alacsony Adóadminsztráció költsége Alacsony Magas Forrás: Lados (2009)
AZ ÉRTÉKEN ALAPULÓ INGATLANADÓZTATÁS FOLYAMATA SZÁMBAVÉTEL AZONOSÍTÁS NYILVÁNTARTÁS BESOROLÁS OSZTÁLYOZÁS VAGYONÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉS FÖLBECSLÉS FÖLBECSLÉS ADÓKIVETÉS ADÓKIVETÉS ADÓBEGYŰJTÉS KÉSÉS, HÁTRALÉKOK FELLEBEZÉSEK ADÓKIVETÉS Szerkesztette: Lados M. (1994) ADÓBEGYŰJTÉS BEHAJTÁS
INGATLANADÓ VESZTESÉG FELMÉRÉSE - BANGLADESH Adóztatás folyamata Veszteség az egyes fázisokban (%) A tényleges adóbevétel ($) Adóbevétel vesztesége ($) Tényleges veszteség (%) Várt adóbevétel - 1000 - - Számbavétel 20 800 200 20,0 Nyilvántartás 2 784 16 1,6 Osztályozás 6 737 47 4,7 Vagyonértékelés 30 516 221 22,1 Fölbecslés 20 413 103 10,3 Adókivetés 5 392 21 2,1 Adóbegyűjtés 15 333 59 5,9 Összesen - 333 667 66,7 Forrás: Rodell (1992)
AZ ADÓALAP ELOLVADÁSA GYŐR PÉLDÁJÁN (1991) Lakások száma Részarány (%) A teljes lakásállomány 48,335 100,0% - Önkormányzati lakásállomány (mentes) 14,843-30,7% = Magánlakás állomány 33,492 69,3% - Vertikális méltányosság (80, illetve 100 m 2 alatt) 30,188-62,5% - Horizontális méltányosság (25 m 2 családtagonként) 2,612-5,4% = Adóztatható lakások száma 672 1,4% Forrás: Győr Megyei ogú Város Polgármesteri Hivatal Adóiroda alapján saját számítás
EGYES ADÓIGAZGATÁSI FELADATOK MEGOSZTÁSI LEHETŐSÉGEI É R T É K E L É S Központi kormányzat Helyi önkormányzat K F ö Ö z Franciaország Hollandia L p B o Svédország E n C t S Ü L H É e Egyesült Királyság Egyesült Államok S l y Németország i Forrás: Dillinger (1991) 30. o.
KORLÁTOSSÁG ÉS POLITIKAI RUGALMASSÁG A GYŐRBEN BEVEZETETT ÉPÍTMÉNYADÓ PÉLDÁJÁN, 1991-2009 (FT/M 2 ) Időszak Garázs* Mezőgazdasági épület Hotel, panzió, camping Egyéb építmény 1993-1995 30 Ft/m 2 40 Ft/m 2-40 Ft/m 2 1996-1999 80 Ft/m 2 100 Ft/m 2-100 Ft/m 2 2000 160 Ft/m 2 200 Ft/m 2 200 Ft/m 2 400 Ft/m 2 2001-2002 200 Ft/m 2 300 Ft/m 2 300 Ft/m 2 450 Ft/m 2 ** 700 Ft/m 2 2003-*** 200 Ft/m 2 300 Ft/m 2 700 Ft/m 2 700 Ft/m 2 * Magánszemélyek, kivéve üzleti célú használat. ** Amennyiben az adóalap kisebb, mint 200 m 2, akkor az adókulcs 450 Ft/m 2. *** 2005-től a helyi önkormányzatok a helyi adó maximális kulcsát az előző év inflációs rátájával megemelhetik. Forrás: Károlyi (2007) és Győr Megyei Jogú Város helyi adó rendeletei alapján Lados M. szerkesztése
A HELYI ADÓK MEGBÍZHATÓSÁGA ÉS ILLÉKONYSÁGA GYŐR MEYEI JOGÚ VÁROS PÉLDÁJÁN, 1997-2008 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Helyi iparűzési adó Terv (millió Ft) 1 474 1 892 2 880 4 772 5 081 4 011 4 800 5 250 6 000 7 000 7 000 14 000 Tény (millió Ft) 1 618 2 382 3 069 3 587 4 385 4 814 4 897 5 655 6 878 6 501 8 070 15 725 Megbízhatóság (%) 109,8 125,9 106,6 75,2 86,3 120,0 102,0 107,7 114,6 92,9 115,3 112,3 Illékonyság (%) 147,2 128,8 116,9 122,2 109,8 101,7 115,5 121,6 94,5 124,1 194,9 Építményadó Terv (millió Ft) 170 187 190 697 1 245 1 420 1 620 1 550 1 458 1 710 1 650 1 600 Tény (millió Ft) 184 191 214 745 1 345 1 384 1 553 1 577 1 792 1 563 1 605 1 540 Megbízhatóság (%) 108,4 101,9 112,4 106,8 108,0 97,5 95,9 101,7 122,9 91,4 97,3 96,3 Illékonyság (%) 103,4 112,0 348,8 180,6 102,9 112,2 101,5 113,6 87,2 102,7 95,9 Forrás: Győr Megyei Jogú Város adatai alapján szerkesztette Lados. M.
AZ ADMINISZTRÁCIÓS KÖLTSÉGEK ARÁNYA AZ ADÓBEVÉTELEKBEN A TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉG NAGYSÁGA SZERINT, 1991 (%) Népesség csoportok Helyiadók 5.000 alatt 5.000-9.999 10.000-49.999 50.000 felett Összesen Építményadó 15,5 14,2 13,0 12,4 13,1 Telekadó.......... Kommunális adó 12,8 12,3 12,1 11,8 12,6 Iparűzési adó 12,1 11,6 11,4 10,6 11,0 Helyi adók együtt 13,2 12,5 12,0 11,9 12,0 Forrás: Pitti Z. (1992)
AZADÓADMINISZTRÁCIÓ BECSÜLT KÖLTSÉGEINEK* ARÁNYA A HELYI ADÓBEVÉTELEKBEN (%) 1993 1994 1995 1996 1997 Nagykanizsa 4,2 4,8 3,9 3,2 3,0 Orosháza 29,1 31,2 7,4 4,6 3,0 Püspökladány 31,7 38,5 13,5 7,4 8,7 Szentes 8,1 5,3 3,6 3,6 3,0 Szolnok 3,7 5,0 3,8 3,2 2,8 Tatabánya 7,4 6,8 7,3 6,0 5,4 * Tartalmazza a gépjárműadó költségeit is. Forrás: Lados (1998)
GYENGE HATÉKONYSÁGÚ HELYI ADÓZTATÓ ÖNKORMÁNYZATOK 1992 1996 2001 2005 Helyi adót alkalmazó önkormányzatok aránya (%) 46,6 76,1 95,1 97,8 Egy adóhivatali alkalmazott becsült éves bérköltsége a minimálbérrel számolva (ezer Ft) Azon önkormányzatok száma, amelyeknél az éves adóbevétel összege kevesebb, mint egy adóhivatalnok éves bérköltsége 400 600 725 1.000 608 1.051 939 802 Részarány a helyi adóztató önkormányzatokban (%) 42,1 43,6 31,0 25,8 Részarány az összes önkormányzatokban (%) 19,6 33,2 29,6 25,3 ÖNHIKI támogatásban részesülő önkormányzatok aránya (%) --- 23,4 38,0 41,7 Forrás: Pénzügyminisztérium alapján Lados M. számítása
A KORMÁNYZATI SZINTEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRTÉK- ALAPÚ INGATLANADÓZÁS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN Rövidtávon Középtávon o államháztartási és benne önkormányzati finanszírozási reform; o a helyi adó rendszer működésének közgazdasági és pénzügyi elemzése; o az értékalapú ingatlanadózás alkalmazásának ösztönzése: - érték alapú ingatlanadózást megalapozó kutatások, vizsgálatok támogatása; - in-job trainingek támogatása az értékalapú ingatlanadózás témakörében; - pénzügyi ösztönzők alkalmazása az önkormányzati támogatási rendszerben. o a felsőoktatás ösztönzése új alap, illetve továbbképzési kurzusok bevezetésére a közpénzügyek, illetve az értékalapú ingatlanadózás területén; o központi támogatási alap vagy ösztöndíj létrehozása diákok, illetve gyakorlati szakemberek számára a közpénzügyek és az értékalapú ingatlanadózás gyakorlatának külföldi tanulmányozására: - nemzetközi training kurzusokon való részvétel támogatása; - tanulmányutak szervezése, támogatása; - diákcsere programok támogatása; - a témakörhöz kapcsolódó képzések akkreditációjának támogatása. Forrás: Lados (1994)
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI SZINTEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRTÉKALAPÚ INGATLANADÓZÁS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN Rövidtávon Középtávon o helyi adópolitika, illetve adókódex kialakítása, amely az alábbiakat foglalná magában: - az egyes helyi adók alkalmazásának az indoka(i); - az adózás kapcsolata a településfejlesztéssel, az éves költségvetéssel; - a helyi adóadminisztráció szervezetének leírását, illetve annak elhelyezkedése, kapcsolatrendszere a polgármesteri hivatalon belül, a közgyűléssel, külső szervezetekkel és az adóalanyokkal; - az ingatlanértékelés periodicitásának meghatározását; - a helyi adózással kapcsolatos szándékok megalapozó vizsgálatokat; - a helyi adóadminisztráció ösztönzési rendszerének meghatározását. o az adóadminisztráció humánerőforrás kapacitásainak növelése; o a helyi adórendszer évenkénti közgazdasági és pénzügyi elemzésnek elkészítése; o az önkormányzati tevékenységek publicitásának javítása; o a polgármesteri hivatalon belüli, az önkormányzati intézményekkel, a dekoncentrált kormányzati szervezetekkel való hatékony partneri kapcsolatok és információáramlás erősítése; o lakáscélú ingatlanok adóztatásának megkezdése. o az értékalapú ingatlanadózás rendszerének kialakítása: - az önkormányzati elektronikus információs rendszerének, a polgármesteri hivatal és as önkormányzati intézmények belső hálózatának kialakítása; - az ingatlankataszter számítógépes rendszerének kialítása, működtetése; - a területalapúról az értékalapú ingatlanadózásra történő áttérés modellezése. Forrás: Lados (1994)
A PIACI ÉRTÉK SZIMULÁCIÓJA A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM JAVASLATA (1998, 1999) Cél: Az önkormányzatok ösztönzése egy igazságosabb ingatlanadóztatás alkalmazására. Javasolt változás a törvényben: A korrigált piaci érték felcserélése kalkulált piaci értékre. Kalkulált piaci érték: A tényleges alapterület koefficiensekkel történő módosítása az elhelyezkedés (Budapest, nagyváros, más város, község), az építési év, a komfortfokozat alapján. (A számított értékeket megyei és településnagyság szerinti bontásban a Pénzügyminisztérium egy mátrixba rendezve elkészítette.)
VÁLTOZIK AZ ADÓKULCSOK RENDSZERE (2007, 2008) 2007. november Kormány és a Parlament döntése: A terület alapú építményadót felváltja kalkulált érték alapú építményadó 2009-től (kötelező alkalmazás a Pénzügyminisztérium készített egy értékmátrixot megyénként és településnagyság szerint: a lakások számára az adókulcs max. 0.5%, a vállakozási célú ingatlanok esetében max. 1.5%) 2008. március Parlament döntése: Vissza az eredeti adókulcsrendszerhez (terület alapú és korrigált piaci érték alapú) + harmadik lehetőségként a novemberi javaslat (az önkormányzat választhat a három módszer közül)
ÉRTÉKALAPÚ INGATLANADÓ BEVÉTEL SZÁMÍTÁSA TÖMEGBECSLÉSSEL GYŐRBEN (KIVÉTELEK NÉLKÜL)* Összes terület (m 2 ) Piaci érték (Ft/m 2 ) Összes érték (ezer Ft) Korrigált érték Adóbevétel (ezer Ft) eltérő adókulcsoknál (ezer Ft) 2% 1,5% 1% 1. Zóna 904 700 300 000 271 410 000 135 705 000 2 714 100 2 035 575 1 357 050 2. Zóna 680 535 250 000 170 133 750 85 066 875 1 701 338 1 276 003 850 669 3. Zóna 779 420 200 000 155 884 000 77 942 000 1 558 840 1 169 130 779 420 4. Zóna 893 070 150 000 133 960 500 66 980 250 1 339 605 1 004 704 669 803 5. Zóna 10 475 100 000 1 047 500 523 750 10 475 7 856 5 237 GYŐR összesen 3 268 200 732 435 750 366 217 875 7 324 358 5 493 268 3 662 179 * A számítások 100 és 300 Ft/m 2 közötti értékekkel történt. Forrás: Károlyi (2007) alapján
ADÓTEHER GYŐRBEN A KÜLÖNBÖZŐ ZÓNÁKBAN 1. 50 m 2 -es panellakás adóterhe (4. Zóna): Piaci érték: 50*150.000 = 7.500,000 Ft Korrigált érték (50%): 3.750,000 Ft Adókulcs: 2.0% Adóteher: HUF 75,000 Adókulcs: 1.5% Adóteher: HUF 56.250 Adókulcs: 1.0% Adóteher: HUF 37.500 2. 120 m 2 -es családi ház Révfaluban (1. Zóna): Piaci érték: 120*300.000 = 36.000,000 Ft Becsült érték (50%): 18.000,000 Ft Adókulcs: 2.0%-a Adóteher: HUF 360,000 Adókulcs: 1.5%-a Adóteher: HUF 270,000 Adókulcs: 1.0%-a Adóteher: HUF 180,000 Forrás: Károlyi (2007) alapján
VITA AZ ÉRTÉKALAPÚ INGATLANADÓ BEVEZETÉSÉRŐL Eredeti javaslat (2009. február): - Nemzeti szintű értékalapú ingatlanadó bevezetése (lakóingatlanokra kivételek nélkül) - A csökkenő SZJA bevételeket váltsa ki az ingatlanadó - Arányosabb teherviselés az adózok között - A helyi önkormányzatok nem kellően élnek az ingatlanadózás lehetőségével 2. változat (2009. április): - Az értékhatár limitálása + az adó kiterjesztése a nem lakó ingatlanokra is - Az értékhatár alatt az önkormányzatok vethetik az ingatlanadót 3. változat (2009. május): - Az adó kiterjesztése az ingatlan mellett a nagy értékű vagyontárgyakra is (nagy értékű gépjárművek, yachtok, repülőgépek) - Ingatlanadó levonhatósága az SZJA-ból 4. változat (2009. június eleje): - Mi történjék azzal, akinek több ingatlana van?
ÚJ TÖRVÉNY AZ INGATLANADÓZÁSRÓL (LUXUSADÓ? VAGYONADÓ?) Cél: - Pótolni a munkabérjárulék és az SZJA bevételek várható csökkenéséből fakadó kiesést a nagy értékű ingatlanok és vagyontárgyak adóztatásával (lakóingatlanok, magánrepülőgépek, gépjárművek, yachtok) - a csökkenő járulékterheken keresztül a vállalkozások versenyképességének növelése - a magánszemélyek igazságosabb adóterhelése Parlament döntése 2009. június 29. - A 30 MFt-nál értékesebb ingatlanok adóztatása - APEH szedi be és kormányzati forrás lesz - Kötelező, az adózó készíti az értékbecslést a kormányzat által meghatározott területi értékmátrix alapján, amely bizonyos tényezőkkel korrigálható (pl. ingatlan kora, komforfokozata stb.) - Induló év: 2010.
AZ ÉRTÉKALAPÚ INGATLANADÓZÁS HIÁNYZÓ FELTÉTELEI Az ingatlanadózás társadalmi elfogadottsága gyenge Hiányzó humánerőforrás kapacitások Hiányzó vagy gyenge műszaki-technikai háttér Hiányzó ill. töredezett lakáspiac Hiányzó intézményrendszer (értékelési törvény, értékelő szervezetek)
FIGYELEMBE VEENDŐ TÉNYEZŐK A) Alapfeltételek 1. Napjainkra szinte valamennyi önkormányzat bevezett egy vagy több helyi adó típust (több, mint 95% 2002-ben) 2. A hosszútávó lakás adómentességek lejárnak/lejártak az új évtized elején 3. A magánszemélyek központi adóterheit csökkenteni szükséges B) A reform irányai Step 1 Step 2 Step 3 A lakossági ingatlanok (lakások) aktívabb adóztatása Az adóalap módosítása a Helyi adó törvényben (alapterület bázisról a piaci értéket szimuláló korrigált alapterületi bázisra) Az önkormányzatok segítése az érték alapú ingatlanadózás bevezetésében, annak megalapozásában + Minden kormányzati szinten szükséges az ingalanadózás társadalmi elfogadottságának erősítése
KÖVETKEZTETÉSEK Az ingatlanadózást az önkormányzati gazdálkodás, a helyi szolgáltatások működtetése és a településfejlesztés egészébe illesztve kell értékelni. Ha Magyarország az értékalapú ingatlanadózás erősítését kívánja megvalósítani a helyi bevételek szerkezetében, akkor egy rövid és egy középtávú stratégia mentén kell dolgoznia mind a központi, mind a helyi kormányzati szintnek. Ez időt igényel, nem valósítható meg egyetlen éven belül (különösen a társadalom egyetértéséhez szükséges több idő)
Forrás: Novotnik (2010)
Megnevezés Főváros Fővárosi kerületek Megyei jogú város Egyéb város Nagyközség Község Megye Többcélú kistérségi társulások Ország összesen Adósságállomány összesen 161,5 74,8 273,1 302,3 23,8 52,9 123,7 0,2 1 012,3 ebből: Kötvénykibocsátásból származó adósság 0,0 38,3 111,8 194,4 19,2 10,5 98,3 0,0 469,5 Forrás: Lóránt 2010
A Z ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA (MRD FT) Forrás: Novotnik (2010)
A HELYI FEJLESZTÉSPOLITIKA SZAKASZAI 1. Az tanácsi-önkormányzati váltástól a Bokros csomagig (1990-1995) - ad-hoc helyi fejlesztéspolitika - jelentős infrastrukturális fejlesztések - laza önkormányzati hitelszabályozás (eladósodás veszélye) - gyenge pénzügyi ellenőrzés 2. Bokros csomagtól az EU csatlakozásig (1996-2003) - maradék-elvű helyi fejlesztéspolitika - többcsatornás fejlesztésfinanszírozás - decentralizált területfejlesztés megjelenése - hitelszabályozás és ellenőrzés erősítése - közbeszerzések szabályozása 3. EU csatlakozástól (2004- ) - stratégia vezérelt vs. támogatás függő helyi fejlesztéspolitika - jelentősen növekedő külső forrásbázis - bonyolult pályázati rendszerek - helyi abszorpciós képesség?
A MEGTÖRT INTEGRÁCIÓ (2004-TŐL) NEMZETI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A) Kormányzati transzferek: - normatív támogatási rendszer - additív beruházás támogatások - megosztott adók B) Helyi bevételek: BEVÉTELEK - bonyolult, de gyorsan csökkenő részarány - központi döntések növekvő szerepe - változó szerkezet - támadások az IPA ellen - bizonytalanság, bizalmatlanság - hitelkorlátozási tervek - megalapozatlan kötvénykibocsátások - vagyon számbavételi szabályozás - felértékelt vagyon - Komplex kistérségi társulások - Adók és járulékok - Közbeszerzési tv. - EU Strukturális Alapok Pénzügyi és gazdasági válság KIADÁSOK KÜLSŐ HATÁSOK - intézményi (kényszer)társulások - ÁFA (- és +), járulékok (-) - fokozódó bürokrácia - abszorpciós kényszerek (eladósodás fokozódása), automatikus nemzeti társfinanszírozás - csökkenő saját bevételek, növekvő szociális kiadások
Forrás: Novotnik (2010)
JAVASLATOK Nemzeti szint Fejlesztési támogatási rendszer átalakítása (az államháztartási reform és az önkormányzati finanszírozás átalakításának részeként): normatív fejlesztési támogatások bevezetése decentralizált területi kiegyenlítési támogatások fenntartása Pályázati és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési rendszer szabályainak egyszerűsítése, összehangolása Helyi önkormányzatok Tervezési rendszer korszerűsítése: helyi/kistérségi stratégiai tervezés és programköltségvetés helyi költségvetési kapacitáselemzés Partnerségi viszonyok erősítése: kistérségen belüli és kistérségi szintű közszolgáltatások fejlesztése PPP konstrukciók alkalmazása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Lados Mihály tudományos fımunkatárs, intézetigazgató, egyetemi docens MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Gyır, Liszt F. u. 10. Tel.: 96/516-570 E-mail: ladosm@rkk.hu