GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Győr, Városház tér 1. Pénzügyi Bizottság előterjesztése. J a v a s l a t a helyi adórendeletek felülvizsgálatára

Átírás

1 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér napirendi pont Pénzügyi Bizottság előterjesztése J a v a s l a t a helyi adórendeletek felülvizsgálatára Győr, november 14. Előterjesztő: Radnóti Ákos Pénzügyi Bizottság elnöke Az előterjesztést véleményezte: Pénzügyi Bizottság Meghívásra javasolt: - Az előterjesztést látta: Fekete Dávid alpolgármester Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Lipovits Szilárd jegyző Az előterjesztést készítette: Gazdálkodási Főosztály Adóügyi Osztály 1

2 Pénzügyi Bizottság előterjesztése J a v a s l a t a helyi adórendeletek felülvizsgálatára Tisztelt Közgyűlés! A helyi adókról szóló évi C. tv. (a továbbiakban: Htv.) lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára a helyi adóztatási jog gyakorlására, a helyi adópolitika kialakítására. A helyi adóztatás az önkormányzat gazdasági önállóságának egyik fontos eszköze, s amelynek célja, hogy a helyhatóság folyamatos, állandó, stabilan előre tervezhető bevételi forrásait megteremtse. A helyi adóbevételek szerepe különös tekintettel az iparűzési adóra az elmúlt időszakban fokozatosan felértékelődött, és várhatóan a jövőben is az önkormányzat saját bevételeinek egyre tekintélyesebb hányadát biztosítja. A törvényi szabályozással való összhang megteremtése, a gyorsan változó gazdasági és pénzügyi környezet olyan tényezők, amelyek elvárják az önkormányzati képviselő testületek részéről a helyi adórendeleteik évenkénti felülvizsgálatának napirendre tűzését. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén a Htv. alapján kivethető helyi adók közül a helyi iparűzési adót, az építményadót és az idegenforgalmi adót alkalmazza. A helyi iparűzési adó rendelet felülvizsgálata A helyi iparűzési adót Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2010. (XI.26.) GYMJVÖ. R. rendelete szabályozza. A helyi iparűzési adó mértéke évtől változatlanul 2%. Európai Uniós csatlakozásunk óta az önkormányzat a vállalkozások részére kizárólag a Htv. 39/C. -a felhatalmazása alapján nyújthat adómentességeket és adókedvezményeket. A törvényben maximalizált 2,5 millió forint kedvezményi, mentességi határt teljes körűen biztosítva az önkormányzat január l-jétől kezdődően mind a mai napig adómentességben részesíti azon vállalkozásokat, amelyeknek vállalkozási szintű adóalapja ezen összeghatárt nem haladja meg. Az alábbi táblázatok a helyi iparűzési adó helyi adóbevételek között és a költségvetés összbevételében elfoglalt helyét, az adóalanyok számának alakulását mutatják. Év IPA aránya a helyi adó bevételek és a költségvetés bevételi oldalán (adatok E Ft-ban) 1. sz. táblázat Helyi adó bevételek Iparűzési adó bevétel Iparűzési adó részaránya Költségvetés összbevétele Iparűzési adó részaránya ,33% ,51% ,91% ,30% ,80% ,80% (tervezett) ,12% ,16% 2

3 Az 1. sz. táblázat adataiból kitűnik, hogy az iparűzési adó bevétel az összköltségvetés bevételeihez - az elmúlt éveket tekintve - jelentős mértékben, átlagosan közel egyharmad részben járult hozzá. A évre tervezett (módosított) 14,1 milliárd forint előirányzat az iparűzési adó bevétel évekhez viszonyított több mint 2 milliárd forintos csökkenését prognosztizálja. Az előre jelzett bevételkiesés oka azonban nem a győri gazdasági életet meghatározó vállalkozások teljesítőképességének visszaesése, hanem az, hogy szeptember 15-én több nagy adózó élt azzal a törvényi lehetőséggel, hogy az adófolyószámlájukon fennálló adótúlfizetésüket a II. félévi adóelőleg fizetési kötelezettségük teljesítésénél érvényesítették. Az adóhatóság által negyedévente elkészített zárási összesítő ún. helyesbített folyó évi terhelés (adókivetés) rovata, amely tulajdonképpen az adózók adóbevallásai (adóalapja) alapján megállapított, folyó évre befizetendő előlegek összegeit tartalmazza (a december 20-án esedékes feltöltés nélkül) is alátámasztja, megerősíti, hogy a folyamatosan változó gazdasági és piaci körülmények ellenére is a jelentősebb vállalkozások meg tudták őrizni versenyképességüket, pénzügyi helyzetük stabilnak tekinthető. Ezen zárási adatok a következők (adatok E Ft-ban): i állapot: i állapot: i állapot: IPA adóalanyok számának változása 2.sz. táblázat Év adófizető adómentes összes adóalany A 2. sz. táblázat adatai szemléltetik, hogy a közel iparűzési adóalanyból a ténylegesen adót fizető gazdasági szereplők száma még a 60%-ot sem éri el, tehát a vállalkozások, vállalkozók nagy része továbbra is adómentes és csak adóbevallási kötelezettségének kell eleget tennie, adófizetési kötelezettség nem terheli. A helyi építményadó rendelet felülvizsgálata A helyi építményadót a évben újraalkotott 33/2010. (XI.26.) szabályozza. GYMJVÖ. sz. rendelet Győr városban az építményadó mértéke egy évtized után, január 1-jétől változott 700 Ft/m 2 - ről 900 Ft/m 2 -re. Európai Uniós csatlakozásunk óta hasonlóan a helyi iparűzési adóhoz az önkormányzat a vállalkozások részére sem adómentességet, sem adókedvezményt nem biztosíthat. 3

4 Az adóemelés következtében január 1-jétől kizárólag a vállalkozások tulajdonában levő ingatlanok adóterhei növekedtek, a magánszemélyek január l-jétől hatályos adómentességei, illetve adókedvezményei (kivéve: az üzleti célú ingatlanokat) továbbra is változatlan formában és nettó adómértékkel élnek tovább. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek által üzleti célra nem használt gépjárműtároló (garázs, teremgarázs) után 700 Ft/m 2 kedvezmény (a fizetendő adó: 200 Ft/m 2 ), a magánszemély által üzleti és lakhatás céljára nem használ üdülőépület után 600 Ft/m 2 kedvezmény (a fizetendő adó: 300 Ft/m 2 ) illeti meg az adóalanyt. Az alábbi táblázatok az építményadóban bekövetkezett változásokat szemléltetik. 3.sz. táblázat (az adatok E Ft-ban) Év Helyi Építményadó Építményadó Költségvetés Építményadó adóbevétele bevétel részaránya összbevétele részaránya ,27% ,86% ,70% ,01% ,69% ,71% (tervezett) ,49% ,98% 4.sz. táblázat Év Adótárgy (db) Adóalany (fő) Adóztatott terület (m 2 ) (előzetes adat) Az adatokból kitűnik, hogy az adóemelésből következően az építményadó egyre nagyobb hányadot képvisel mind a helyi adóbevételek, mind pedig a költségvetés összbevételében. 4

5 Fenti táblázat adatai is jól mutatják, hogy az elmúlt években az építményadó alanyok és az adótárgyak számának elenyésző növekedése ellenére is az adóztatott építményadó köteles alapterület látványos emelkedést mutat. Magyarázatként elmondható, hogy a Győrött több éve megtelepedett - és már adóalany - kereskedelmi üzletláncok, ipari és termelő tevékenységet folytató közepes és nagyvállalkozások bővítették az eddig meglévő telephelyeiket, fejlesztéseket vittek véghez, beruházásaiknak köszönhetően nőtt a tulajdonukban levő ingatlanok hasznos alapterülete. Köztudomású, hogy évben elkészült az AUDI Hungária Motor Kft. tevékenységének korszerűsítéséhez és kibővítéséhez szükséges, egy minden igényt kielégítő, korszerű járműipari óriás csarnok. A beruházáshoz kapcsolódóan több más üzemi épület (pl. logisztika központ) is használatba vételi engedélyt kapott az év folyamán, amely azt jelenti, hogy január 1-jétől ezen több ezer m 2 hasznos alapterületű ingatlanok is adókötelessé válnak, várhatóan jelentősen növelve ezzel a város építményadó bevételeit. A helyi idegenforgalmi adó rendelet felülvizsgálata Az idegenforgalmi adót Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2012. (XII.19.) GYMJVÖ Rendelete szabályozza, az adó mértéke (300 Ft/Fő/éj) január 1-jétől napjainkig nem emelkedett. A változatlan adómérték ellenére, a helyi idegenforgalmi adóbevétel - a évi válságidőszakot leszámítva - folyamatos emelkedést mutat. A bevétel növekedés köszönhető győri idegenforgalom látványos élénkülésének, illetve az ún. munkaerő-turizmusnak, amikor is a Győrött működő gazdasági társaságok növekvő munkaerő igényüket az ország más területeiről érkező szakmunkásokkal oldják meg. Az idegenforgalmi adó bevételek alakulása években 5. sz. táblázat Év Bevétel (E. Ft.) január 1-jétől léptek hatályba az idegenforgalmi adórendelet azon új szakaszai, amelyek az adóbeszedésre kötelezett szállásadók által vezetendő nyilvántartásokat szabályozzák. A közel egyéves tapasztalatok és a helyszíni ellenőrzések azt mutatják, hogy a kezdeti nehézségek után a szálláshely tulajdonosok elfogadták a változtatásokat, vendég- és adónyilvántartásaik vezetésénél alkalmazzák a rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványokat, megértették, hogy a viszonylag szigorúbb nyilvántartási formák bevezetésével a nem egyértelmű szabályozásból eredő esetleges jogviták megelőzése, a jogszabályi előírásoknak megfelelő adóbeszedési gyakorlat és az idegenforgalmi adónem hatékonyabb ellenőrzése volt az önkormányzat elsődleges célja. 5

6 Az egyes helyi adónemek bemutatása után a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Győr város jelenlegi adórendszere megfelelő forrást biztosít az önkormányzat tervezhető, kiegyensúlyozott és stabil évi gazdálkodásához. A évben megvalósult nagyberuházások révén az érintett gazdasági társaságoknál termelés kapacitás növelés, illetve adóköteles ipari alapterület bővülés várható, ezért joggal bízunk abban, hogy a évben iparűzési adó és építmény adónem viszonylatában adóbevétel növekedéssel számolhatunk, amely hozzájárul Győr gazdasági-pénzügyi egyensúlyának fenntartásához. Fentiek alapján kérjük a Közgyűlést, hogy a helyi adókról szóló tájékoztatást a jelenleg hatályos helyi adó rendeletek változtatása nélkül fogadja el. HATÁROZATI JAVASLAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a hatályos helyi adókról szóló rendeletek felülvizsgálata alapján a adóévre vonatkozóan nem tart indokoltnak módosításokat. Felelős: polgármester Határidő: azonnal Győr, november 14. Radnóti Ákos Pénzügyi Bizottság elnöke 6