A leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok az iparban
Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím: jaraij@lab.hu Telefonszám: +36 1 433 0396 Megelőzéssel a gépipar biztonságáért Szimpózium a gépiparral összefüggő veszélyek és szabálytalanságok megelőzéséért Ipar Napjai 2013 Véd-Tech Védelmi Technológiák Munkavédelmi, Munkabiztonsági és Tűzvédelmi Szakkiállítás 2013. május 30. Hungexpo Budapesti Vásárközpont
Munkaügyi ellenőrzések az iparban A munkaügyi ellenőrzések lefolytatását végző hatóságok Jogszabályi háttér: A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII.28.) Korm. rendelet, fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. CXXVI. törvény, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi területi szervei 2011. január 1-jétől kezdődő hatállyal a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerveiként működnek tovább. 2012. január 1-jétől a korábbi OMMF a Nemzeti Munkaügyi Hivatalba integrálódott. A szakigazgatási szervek tekintetében ún. osztott irányítás valósul meg (elválik a szakmai és a funkcionális irányítás).
Munkaügyi ellenőrzések az iparban A 2012-es évben Magyarországon 19 080 munkaügyi hatósági ellenőrzést folytattak le munkaügyi felügyelők, ebből 2 476 volt a feldolgozó- és gépiparban (13%). Az ellenőrzések jogszabályi háttere: A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. (Met.) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Széles körű jogosítványok az ellenőrzéskor (háttérszabály: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXV. tv. (Ket.) hatósági ellenőrzésre és szemlére vonatkozó szabályai) Széles körű ellenőrzési hatáskör (Met. 3. (1) bek.) Széles, de szigorúan szabályozott intézkedési hatáskör (Met. 6. (1) bek.) Szigorúan behatárolt kötelező bírságkiszabás (Met. 6/A. (1) bek.) Bírság alóli mentesülés meghatározott esetei (Met. 6/A (2) bek.)
STATISZTIKA Összes főbb megállapított szabálytalanság a 2012-es évben Feldolgozó és gépipar (2012) Nyilvántartáss al kapcsolatos szabályok megsértése Munkabérrel kapcsolatos jogsértések Feketefoglalkoztatás Munkaidő szabályainak megsértése Pihenőidő szabályainak megsértése Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése Egyéb főbb jogsértések Összes főbb intézkedés intézkedések száma 810 519 479 406 148 26 351 2 739 érintett létszám 8 346 8 480 1 403 4 979 3 135 559 8 346 35 248
A szabálytalanságok okai 1. Bejelentési kötelezettség Adózás rendjéről szóló tv. 16. (4) bekezdés: A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. -a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, ( ) kell teljesíteni. A bejelentés ideje előtti munkavégzés feketemunka megállapítását vonhatja maga után! Kivétel: Met. 6/A (2) a) pont: az ellenőrzés ideje későbbi, mint a bejelentés ideje.
A szabálytalanságok okai Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. (Efo tv.) szerinti bejelentési kötelezettség Bevallás és bejelentés a fogalmak összekeverése szabálytalanságokhoz vezet! A korábbi Eftv. 12. -a a Bejelentési és bevallási szabályokat tartalmazta. Az új, hatályos Efo. tv. 11. -ától kezdődően tartalmazza a bejelentési és bevallási szabályokat. A 12. szövege szerint a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. -ának (2) bekezdése szerint az ügyfélkapun keresztül teljesíti. Ettől eltérően - az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. A bevallás adójogi fogalom, a bejelentés pedig inkább munkajogi! Szabályos foglalkoztatás mellett nincs lehetőség utólagos bejelentésre egyszerűsített foglalkoztatás esetén sem!
A szabálytalanságok okai 3. A munka- és pihenőidőre vonatkozó tipikus szabálytalanságok (Mt.) A munkaidő maximális és a pihenőidő minimális tartamára vonatkozó szabályok megsértése. Teljes napi munkaidő: napi 8 óra (12 órára emelhető 2 esetben); Beosztás szerinti munkaidő: 4-12 óra/nap, max. 48 óra/hét; Készenléti jell./hozz.: 24/72 óra; Részmunkaidő esetén ebben meg kell állapodni!; Pihenőidő szabályai: későbbiekben kifejtve; Munkaidőkeret maximális tartama: 4hó/16hét; 5 esetben: 6hó/26 hét; KSZ: 12hó/52 hét, ha ; Az Mt. 124. (1) bekezdése alapján általános és az általánostól eltérő tehát valamennyi munkarend esetén a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
A szabálytalanságok okai A munkaviszony megszűnésekor az időarányosan a munkavállalót megillető, de ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A szabadság megváltására csak ebben az egy esetben van lehetőség [Mt. 122. (5) bek.]. Nem kell ugyanakkor alkalmazni ezt a szabályt az apák pótszabadságára [Mt. 121. (4) bek.], amelynek a ki nem adott részéről a munkáltató kérésére igazolást kell kiadni [420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (6) bek.]. Mt.) 97. (4) bekezdése értelmében a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkaidő-nyilvántartás Mt. 134. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés (írásban közölt munkaidő-beosztás frissítése változás naprakész feltüntetése) által történő kiváltása esetén nem elegendő a változás naprakész feltüntetése, szükséges az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolása is. Kizárólag a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása vezethető ily módon; a készenlét és a szabadság tartamát továbbra is az eddigi szabályok szerint, naprakészen [az Mt. 134. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően] kell nyilvántartani. A fenti, eltérésre lehetőséget biztosító rendelkezések nem befolyásolják azon elvárásokat, hogy a munkaidő-beosztás a helyszínen ellenőrizhető, hiteles, teljes és valós legyen.
A szabálytalanságok okai Mt. 124. (2) bekezdése szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidőbeosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Ennek a rendelkezésnek leginkább az általános munkarendtől eltérő, például heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkarendek esetén van jelentősége (napi 12 vagy 24 órás munkarendek). 124. (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A szabálytalanságok okai 4. A munkabérrel kapcsolatos tipikus szabálytalanságok A minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megsértése. Távolléti díj számítása: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet tett közzé a távolléti díj számításával kapcsolatos új szabályok alkalmazására, mely a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján - www.munka.hu megtalálható. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. (3) bekezdés d) pontjának értelmében a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Jó tudni Az új Mt. számos olyan változtatást vezetett be, mely kedvez a munkáltatóknak, illetve változatlan formában megtartott számos ilyen jellegű szabályt. Az Mt. 203. (1) bekezdése sorolja fel azokat a szabályokat, melyeket Efo esetén nem kell alkalmazni (ez új jogtechnikai megoldás, korábban az Eftv., majd az Efo. tv. sorolta fel a kivételeket. A kivételek kikerülése nem jelenti tehát ezeknek a szabályoknak az újbóli kötelező alkalmazását.) Korábban az Eftv., majd az Efo. tv. szabályai szerint annyiszor kellett kiadni a munkavállaló részére a korábbi Mt. 97. (2) bekezdése szerinti igazolásokat, ahányszor a munkaviszonya megszűnik, illetve azt megszüntetik. Az új Mt. 203. (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor Efo esetén a 80. -ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a napi munkaidő - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül.
Jó tudni 101. (1) Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Az Mt. 140. (1) bekezdése szerint a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, d), e) és i) pontokban felsorolt munkavállalókat ötven százalék bérpótlék illeti meg. Ebből következően nem illeti meg pótlék az a-c) és f-h) pontokban felsorolt munkavállalókat, még akkor sem, ha egyébként a d), e), i) kategóriába is tartoznak.
Jó tudni Az Mt. 141. (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, azaz, ha a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Az Mt. 141. (2) bekezdése szerint a változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Nem kell tehát műszakpótlékot fizetni, ha a munkakezdés időpontja változik ugyan, de a változás nem minősül rendszeresnek, vagy nincs legalább négy óra eltérés a változó munkakezdési időpontok között. Fentiektől eltérően éjszakai munkavégzés (22-06h) esetén mindenképpen jár a munkavállalónak 15% bérpótlék (ha a fenti műszakpótlék nem illeti meg és az éjszakai munkavégzés az egy órát meghaladja.) A garantált bérminimumra való jogosultság tárgyában kialakultnak tekinthető az ítélkezési gyakorlat, mely szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van: 1. munkakör betöltése - jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály illetve munkáltatói rendelkezés alapján - középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, 2. a munkavállaló rendelkezzen is ezekkel a végzettségekkel.(bh 2012.47 és BH 2012.73).
Jó tudni Az Európai Parlament És a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről ún. keménymag rendelkezéseit minden Tagállam kötelezően adoptálta (az Mt-ben a 295. -ban találhatóak). Az irányelv 3. Cikk (1) bekezdése szerint ezek a következőek: a) maximális munkaidő és minimális pihenőidő; b) minimális éves szabadság; c) minimális bérszint, beleértve a túlóradíjakat; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkozási nyugdíjrendszerekre; d) munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében; e) munkahelyi egészség, biztonság és higiénia; f) védintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően; g) férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más megkülönböztetést tiltó rendelkezések. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik.
Jó tudni Met. 6/A. (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. -ában foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet. (2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.
Jó tudni A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 4. -a szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok alábbi feltételeinek való megfelelés hiánya esetén, a 6. -ban foglaltak kivételével, nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben a) ( ) bejelentési kötelezettség elmulasztása, b) ( ) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése, c) ( ) munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése, d) a harmadik országbeli állampolgár da) munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya, vagy db) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerinti, keresőtevékenység folytatására jogosító engedély (ideértve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU Kék Kártyát is) nélkül történő foglalkoztatása, e) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 193/D. -a (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése [ ] miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, vagy bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az 5. -ban meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.
Jó tudni A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 2012. december 19-től az alábbiak szerint módosult: 6. (2) A 4. -ban és az 5. -ban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, azonban a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot, b) a jogsértés első alkalommal, egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, c) a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg. A jogszabály törlésről nem rendelkezik, így a már nyilvánosságra hozott határozatok továbbra is szerepelnek az adatbázisban, ugyanakkor a rendelet 7. -a kiegészült egy (4) bekezdéssel, mely szerint a támogatást kérő a 6. (2) bekezdés szerinti esetben a bírságot megállapító határozat másolatát a támogatás nyújtó felé köteles benyújtani.
Tájékoztatatás, felvilágosítás A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011 (XII.28.) Korm r. 15. (5) bekezdése szerint a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság - a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv közreműködésével részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztálya tájékoztatást, felvilágosítást ad írásban (e-mail, levél formájában), illetve a honlapon elérhető szolgáltatás útján (www.munka.hu) A Budapest Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkaügyi Felügyelőségei tájékoztatást, felvilágosítást adnak: személyes megkeresés alapján a Hatóság hivatali helyiségében (ideértve a telefonon történő tájékoztatást is), illetve írásban (e-mail, levél formájában).