HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVE 2008. MÁRCIUS
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVE (Az adatgyőjtés lezárva: 2008. március 17.) A tanulmány kidolgozásában résztvevı szakértık: Róka László, Komádi Mónika 2008. március
TARTALOMJEGYZÉK 1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS HELYZETELEMZÉS... 4 1.1 VÁROSI SZINTŐ HELYZETELEMZÉS... 4 1.1.1 Társadalmi és demográfiai adatok... 4 1.1.2 Közszolgáltatások... 7 1.1.3 Oktatási helyzetkép... 7 1.1.4 Infrastruktúra, épített környezet... 10 1.2 SZEGREGÁTUM HELYZETELEMZÉSE... 12 2 ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV... 15 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 3 -
1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS HELYZETELEMZÉS 1.1 Városi szintő helyzetelemzés 1.1.1 Társadalmi és demográfiai adatok A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Hajdúszoboszló népességfejlıdése az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat. 2006-ban 238,7 km²-nyi területén 23 383 fınyi lakónépességnek ad otthont, az állandó népesség száma 23 830 fı. A vizsgált idıszak alatt 1997 és 2006 között mindkét érték csökkent (a lakónépesség 494 fıvel, az állandó népesség 558 fıvel), elsısorban a természetes fogyás miatt, ugyanis a városra jellemzı vándorlási különbözet évek óta pozitív: 2006-ban 79 fıvel több volt az odavándorlások száma, mint az elvándorlások száma. Hajdúszoboszló népességmegtartó képessége elsısorban a viszonylag magas életszínvonalnak köszönhetıen erıs ettıl függetlenül a munkalehetıségek egyoldalúsága miatt a fiatalok szelektív elvándorlása jelentıs mértékő. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében kicsit elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest kedvezıbb a helyzet: a 10 évnél idısebb lakosságának 0,4%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, a 15 év felettiek 87,5%-a legalább az általános iskolát befejezte, a 18 évesnél idısebbek 36,3%-a érettségizett, a 25 év felettiek 10,6%-a diplomás. Hajdúszoboszlón a foglalkoztatottak száma a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 8 161 fı volt, ez azóta valamelyest növekedett, ami együtt járt mind az inaktív keresık (2001-ben 7 293 fı), mind a munkanélküliek (2001-ben 1 354 fı) számának csökkenésével. A foglalkoztatottsági adatok azonban még mindig sokkal kedvezıtlenebbek, mint a rendszerváltást megelızı idıszakban. 2001-ben 100 háztartásra átlagosan 263 személy és 92 foglalkoztatott jutott. Az összes háztartás (8 906 db) 41,6%-a foglalkoztatott nélküli. 1. táblázat A lakosság gazdasági aktivitása (2001) Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív keresı Eltartott fı % fı % fı % fı % Hajdúszoboszló 1980 10 204 43,6 0 0 4 164 17,8 9 028 38,6 1990 10 207 42,7 332 1,4 5 621 23,5 7 731 32,4 2001 8 161 34,8 1 354 5,8 7 293 31,1 6 617 28,3 Hajdúszoboszlói kistérség 11 491 34,1 1 901 5,6 10 339 30,6 9 988 29,7 Hajdú-Bihar megye 174 794 31,6 31 467 5,7 176 053 31,8 170 684 30,9 Észak-alföldi régió 465 758 30 89 128 5,7 523888 33,8 472 397 30,5 Magyarország 3 690 269 36,2 416 210 4,1 3 305 541 32,4 2 786 295 27,3 Forrás: www.nepszamlalas.hu MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 4 -
A város egyik fontos munkaerı-piaci jellemzıje a regisztrált munkanélküliek viszonylag alacsony aránya, a KSH 2006. évi adatai alapján a városban 992 fı a nyilvántartott álláskeresık száma. A munkaképes korú népesség 6,51%-a nyilvántartott álláskeresı. A regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya (49,9%) az országos trendnek ellentmondva csaknem megegyezik a nık arányával (50,1%). A munkanélküliség alakulását nagymértékben befolyásolja az idegenforgalom, ami egyrészt szezonális ingadozást eredményez, másrészt csökkenti a tartós munkanélküliség mértékét. 1. ábra A munkaerı-piaci jellemzık szezonális ingadozása Hajdúszoboszlón (fı, %) 1200 1000 800 600 400 200 0 8 7,5 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 2006.08 2006.09 2006.10 2006.11 2006.12 2007.01 2007.02 2007.03 2007.04 2007.05 2007.06 2007.07 nyilvántartott álláskeresı 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskeresı munkanélküliségi ráta Forrás: www.afsz.hu A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 44,7%, ami régiós összehasonlításban kedvezı. Közülük csaknem minden harmadik személy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktívkorúakon belül 16,8%). 2. táblázat Munkanélküliségi adatok 2000 és 2006 között (minden év decemberében) Nyilvántartott álláskeresık száma (fı) Munkanélküliségi ráta (%) 2000. 1 297 8,89 2001. 1 035 6,82 2002. 940 6,19 2003. 857 5,61 2004. 928 6,08 2005. 936 6,1 2006. 992 6,42 Forrás: www.afsz.hu A népesség szociális helyzetét alapvetıen a hátrányos helyzető lakosság arányának lassú emelkedése jellemzi, amely azonban nem jár együtt automatikusan a támogatások mértékének és esetszámának növekedésével: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 5 -
a lakásfenntartási támogatások száma a 2000. évi 18 540-tel szemben 2006-ban már csak 15 508 volt; a vizsgált idıszak alatt egyre több rendszeres szociális segély került folyósításra (2000-ben 91 fı, 2006-ban 285 fı); a közcélú foglalkozatásban részt vevık száma 2003-hoz képest (111 fı) 2006-ra kevesebb mint 1/5-re csökkent (20 fı); a családok egyre nagyobb számban részesülnek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (2000-ben 24, 2006-ben 85). Segély, támogatás megnevezése Mértékegység 3. táblázat Segélyek és támogatások Hajdúszoboszlón 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rendszeres segélyezettek szociális segély átlagos száma fı 60 82 57 91 233 270 261 243 280 285 Ebbıl foglalkoztatásban résztvevık száma fı 111 72 66 94 Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma fı 111 72 43 20 Lakásfenntartási támogatás esetek száma db 20 268 18 540 17 880 16 068 14 808 14 976 15 564 15 508 Lakásfenntartási segélyezettek támogatás átlagos száma fı 1 234 1 258 1 297 1 306 Átmeneti segélyezés esetek száma eset 10 862 9 246 5 664 7 377 4 995 5 006 2 771 2 177 Átmeneti segélyezés Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás segélyezettek átlagos száma fı 948 945 759 660 esetek száma eset 16 24 27 104 69 100 73 85 segélyezettek átlagos száma fı 56 87 55 76 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint a város cigány lakossága 700-800 fıre tehetı, akik többnyire a város teljes területén elszórtan helyezkednek el önkormányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdonú ingatlanban. Az országos tendenciáknak megfelelıen a fıként szezonális munkanélküliség körükben nagyobb arányban fordul elı. Idényjelleggel elsısorban a mezıgazdaságban, az építıiparban és a turizmusban dolgoznak. Foglalkoztatásukat az önkormányzat is segíti közhasznú foglalkoztatással. A roma lakosság földrajzi, területi mobilitására vonatkozóan pontos adatok nem ismertek, de a szociális szakemberek tapasztalatai alapján a vizsgált lakosság körében nem jellemzı a földrajzi mobilitás. Ennek oka elsısorban a városra jellemzı sajátos ingatlanpiaci folyamatokban keresendı: a magas ingatlanárak miatt a rosszabb anyagi körülmények között élık nem Hajdúszoboszlót választják letelepedésük helyszínének. Erre a természetes piacvezérelte folyamatra városnak nincs befolyása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 6 -
Hajdúszoboszló teljes területén 2001- ben összesen 2 484 olyan fı volt, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és nincs rendszeres munkajövedelmük, azaz potenciálisan a város lakosságának 10,5%-a felel meg a szegregációs mutatónak. Azt azonban, hogy a hátrányos helyzetőek többnyire integrált lakókörnyezetben élnek, jól mutatja, hogy mindössze egy szegregátum rajzolódott ki a város keleti oldalán, a lakóövezeti városrészben. 1. térkép A szegregátum elhelyezkedése Forrás: KSH 1.1.2 Közszolgáltatások A közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az esélyegyenlıségi szempontokat maximálisan figyelembe vevı szolgáltatástervezést segíti az a 2007-ben elvégzett vizsgálat is, amelynek keretében a város családbarát jellegének felmérésére került sor, és amelynek eredményét a Diagnosztikai riport: Családbarát munkahelyek és települések kialakítása Hajdúszoboszló címő tanulmány foglalja össze. Hajdúszoboszlóban a közszolgáltatások többségét a városközpontban vehetik igénybe a lakosok. A településen méretébıl adódóan is a legtöbb közintézmény egy helyszínen mőködik, minden polgárt azonos színvonalon kiszolgálva. Mindez igaz a szegregátumokban élı hátrányos helyzető népességet fokozottan érintı szociális intézményekre is, e téren tehát nem áll fenn a szegregálódás veszélye. A szociális ellátás alapvetıen az integrált intézményként mőködı Szociális Szolgáltató Központ feladata. A város legfontosabb közösségi tere a városrehabilitáció keretében megújítani kívánt Kovács Máté Mővelıdési Központ és Könyvtár, amely alkalmas a város teljes lakossága számára fontos információk, tudás átadására, kulturális tartalmak közvetítésére és a közösségi tudat erısítésére. Hajdúszoboszló egészségügyi ellátó rendszere viszonylag fejlett: a 9 háziorvos, a 4 gyermekorvos tevékenysége mellett 5 gyógyszertár mőködik a városban, valamint megoldott az iskola-egészségügyi és járóbeteg ellátás, a védınıi szolgálat, a házi szakápolási hálózat, valamint az idısek házi ápolása. Ennek ellenére az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma (1 799 fı) a régió átlagához (1 630 fı) viszonyítva kedvezıtlen. 1.1.3 Oktatási helyzetkép A szegregációban érintett népesség legfıbb problémáinak, a szegénység, az alacsony munkaerı-piaci státusz és az ebbıl következı rossz jövedelmi helyzet újratermelıdésének megakadályozásában kulcsszerepe van az oktatásnak. Kiemelten szükséges vizsgálni tehát a hátrányos helyzető gyermekek hozzáférését a közoktatáshoz és azt, hogy milyen mértékben valósul meg az integráció a közoktatásban, hiszen ez elıfeltétele a szociokulturálisan hátrányos hátterő gyermekek sikeres szocializációjának és jó iskolai teljesítményének. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 7 -
OM azonosító 200463 031032 031029 031033 031030 038789 031205 031228 031253 A város összesen 9 oktatási intézménye arra törekszik, hogy megteremtsék és javítsák azokat a feltételeket, amelyek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához, a (halmozottan) hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek felzárkóztatásához szükségesek. Az óvodások között viszonylag magas a hátrányos helyzető gyermekek aránya, az ebbıl származó esetleges problémákat a város a fokozott integrációval képes ellensúlyozni, amit a város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése is igazol. 4. táblázat A hajdúszoboszlói oktatási intézmények adatai tanulólétszám az osztályszervezés módja szerint emelt szintő tanulólétszám az normál (általános) és/vagy két gyógypedagógiai Intézmény neve intézményben tanterv tanítási nyelvő tagozat oktatás összes HH/H SNI összes HH/H SNI összes HH/H SNI összes HH/H Egyesített Óvodai 796 161/46 10 783 115/43 6 0 0 0 Intézmény Bárdos Lajos Általános Iskola 404 50/33 13 211 39/33 11 193 11/0 2 0 0 Gönczy Pál Általános Iskola 543 77/20 1 330 44/17 1 213 13/3 0 0 0 Pávai Vajna Ferenc 421 197/3 3 376 191/62 3 86 6/0 0 0 0 Általános Iskola Thököly Imre Általános Iskola 455 64/1 3 167 49 3 228 15 0 0 0 Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, 144 29/24 144 0 0 0 0 0 0 144 29/24 Kollégium és Gyermekotthon Hıgyes Endre Gimnázium és 601 30/11 1 276 22/7 1 325 8/4 0 0 0 Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola 315 60/24 1 120 21/6 0 195 39/18 1 0 0 Bocskai István Szakképzı 589 123/65 0 589 123/65 0 0 0 0 0 0 Iskola Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése 1.1.3.1 Óvodai ellátás Hajdúszoboszlón az óvodai ellátás a nyolc tagintézményt magába foglaló Egyesített Óvodai Intézmény feladata. A férıhelyek száma 2002-2003-ban volt a legmagasabb (993 fı), 2006-ra már 836-ra csökkent. A gyerekszám csökkenése miatt ma már alig tapasztalható a zsúfoltság: 2001-ben 880 férıhelyen 876 óvodást láttak el, míg 2006-ban 836 férıhelyre 746 óvodás jutott. 5. táblázat Óvodai feladatellátási helyek Hajdúszoboszlón Egyesített Óvodai Intézmény 1.sz. Óvoda 3.sz. Óvoda 5.sz. Óvoda 6.sz. Óvoda Aprónép Óvoda Lurkó Óvoda Manókert Óvoda Mesevár Óvoda MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 8 -
1.1.3.2 Általános iskolai oktatás A településen 2001 és 2006 között 6-ról 5-re csökkent az általános iskolai feladatellátási helyek száma, ami magával vonta a tanulói létszám csökkenését is (2 394-rıl 2 015-re). A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének körülményei az elmúlt években kedvezı irányban változtak a tárgyi feltételek javulásával, a rehabilitációs óraszámok növelésével, fejlesztı szakemberek és gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával. Az enyhe értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott tanulók iskolai nevelését-oktatását a megyei önkormányzat által fenntartott Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon látja el. 6. táblázat Általános iskolai feladatellátási helyek Hajdúszoboszlón Általános iskolák Bárdos Lajos Általános Iskola Gönczy Pál Általános Iskola Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola Thököly Imre Általános Iskola Zichy Géza Zeneiskola Általános Iskola és Diákotthon Szabó László Alapfokú Mővészeti Iskola Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Az általános iskolák kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelı oktatási kínálatot és közösségi lehetıségeket teremtsenek a város tanulói számára. Bárdos Lajos Gönczy Pál Pávai Vajna Ferenc Pávai Vajna Ferenc telephely Thököly Imre 7. táblázat Az általános iskolai oktatási és közösségi kínálata Emelt szintő Speciális oktatás tantárgyak Szakkörök Sportolás Nyelvtanulás tanulás tanítása, énekkar, sportkör, német, angol informatika matematika, rajz kosár-, kézi-, röp-, (4-8. évf., ének-zene (4. évf-tól), környezetvédelem, zsinórlabda, futball, 1-3. évf-ban (1-8. évf.) mindennapos magyar, újságíró, tömegsport önköltséges testmozgás bábjáték, szakkör) matematika (5-8. évf.) angol (5-8. évf.) matematika (3-8. évf.) informatika (7-8. évf.) BALL képességfejlesztı program, informatika, mindennapos testmozgás számítástechnika csoportbontásban - - úszás (1-4. évf.) informatika (3-6. évf.) matematika, német, angol, informatika, internet, énekkar, színjátszás, drámajáték, báb, rajz, kézmőves matematika, furulya, énekkar, számítástechnika, origami, kézimunka számítástechnika, néptánc, természetbarát, matematika, német, angol, rajz, színjátszás, barkács sakk, énekkar, irodalomiskolaújság szerkesztése, kézmőves, úszás, ritmikus sportgimnasztika, tánc, futball, atlétika, kézi-, kosárlabda iskolai sportkör sportfoglalkozások napköziben, kosárlabda, atlétika, labdarúgás, gyermektorna, sportjátékok vízilabda, néptánc, kosárlabda, labdarúgás, tömegsport német, angol (3-8. évf.) német, angol (3-8. évf., 1-2. évf-ban választható) német, angol, orosz (4-8. évf.) angol, német nyelvi elıkészítı (1-2. évf.), emelt szint (3-8. évf.) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 9 -
A térítésmentesen igénybe vehetı szakkörök és edzések lehetıvé teszik a hátrányos helyzető gyermekek képességkibontakoztatását, a szociális interakciók elsajátítását és a sikerélmény átélését, ami nagymértékben elısegíti a társadalmi integrációt. A hátrányos helyzető gyermekek nyári ellátása alapvetıen megoldott: szociális alapon nyári napközis tábort szerveznek, amelynek helyszíne a Kovács Máté Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár telephelyeként mőködı Ifjúsági Ház. 1.1.3.3 Középfokú oktatás és szakképzés 2001 és 2006 között a gimnáziumi feladatellátási helyek száma nem változott (1 db), a tanulók létszáma stagnált (2006-ban 595). A szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 3- ról 2-re csökkent, míg a diákok száma nıtt (366- ról 454-re). A szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma nem változott (2 db), a tanulók számát viszont csökkenés jellemzi (498-ról 412-re). Összességében elmondható, hogy a vizsgált idıszak során az érettségit adó intézményekben tanulók számát emelkedés, míg a szakiskolai ellátásban részesülık számát csökkenés jellemezte. 8. táblázat Középiskolai feladatellátási helyek Hajdúszoboszlón Középfokú oktatási intézmények Bocskai István Szakképzı Iskola Hıgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola Szép Ernı Középiskolai Kollégium Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon A Közgazdasági Szakközépiskola kifejezetten felvállalja a hátrányos helyzető és ebbıl kifolyólag esetleg rosszabb teljesítményt mutató gyermekek felvételét is, ez különösen jellemzı a nyelvi elıkészítı osztályokra, így azoknak is van esélyük megtanulni legalább egy nyelvet, akik hiányos nyelvtudással érkeznek a középiskolába. Az iskolaigazgató korábbi becslése szerint mintegy 5 fı roma származású diák jár a Közgazdasági Szakközépiskolába, nekik és más hátrányos helyzető diákoknak sokat jelent az Útravaló Program, ami az iskolában 10-12 diákot és 4-5 tanárt érint. Ha egy diák lemaradt a tananyagban, akkor felajánlják számára a szakmai segítséget, s ha nem fogadja el, akkor errıl tájékoztatják a szülıt. A gyengénlátók számára számítógépes szoftvereket vásároltak pályázati forrásból (képernyınagyító, illetve felolvasó program), valamint ösztönzik az együttmőködést a Vakok és Gyengénlátók Hajdúszoboszlói Egyesületével, ugyanis a személyi feltételek biztosításával a látássérültek bekapcsolhatók a képzésekbe. A városban egy középfokú gyógypedagógiai intézmény mőködik: a már említett Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon az egészségkárosodott és fogyatékos, tanulásban korlátozott tanulók oktatását, szakképzését és rehabilitációját látja el. 1.1.4 Infrastruktúra, épített környezet A város teljes belterületén kiépült az alap-infrastruktúra, e tekintetben a szegregátumban élık ugyanolyan lehetıségeket élveznek, mint bármely más városrész lakói. A külterületeken ugyanezek a feltételek nem adottak teljes mértékben, kiépítésükre a 100. sz. vasúti fıvonal nyújt majd lehetıséget. A település közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és regionális összehasonlításban kedvezı. A közüzemi ivóvízvezeték hossza 108,2 km, ennek kiépítésével együtt az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan növekszik (10 év alatt 17,05%-kal), ez jelenleg 10 280 lakást érint. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat szempontjából a 2005. év volt meghatározó, hossza ekkor egy európai uniós támogatásnak köszönhetıen duplájára emelkedett, jelenleg 82 km, így egy km ivóvízvezetékre 758 m szennyvízcsatorna jut. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 10 -
lakások száma szintén 2005-ben duplázódott meg (7 604 lakás). A szennyvízcsatornahálózat kiépítésének befejezı ütemében a város összes utcáját ellátják Az épített környezet egyik meghatározó eleme a lakásállomány, ami 1997 és 2006 között 14,4%-kal nıtt, jelenleg 10 280 darab lakást szerepel a nyilvántartásban. Az épületek korösszetétele kedvezı, jóllehet az országos átlagnál valamivel idısebb fıként a nagykiterjedéső lakótelepek hiánya miatt. Az elmúlt idıszakban a lakásállomány a város egyes részein jelentıs megújuláson ment keresztül. 2001-ben még a lakások csaknem 60%-a 1970 elıtt épült, arányuk azóta az építési boomnak és a város idegenforgalmi adottságainak köszönhetıen jelentıs mértékben csökkent. Az épített lakások száma fıként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetıen 2000 után megemelkedett, 2004-ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása miatt újból csökkenı tendencia érvényesül. 2. ábra A lakásállomány mutatóinak változása 1997 és 2006 között 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997-53 -23-92 -34-54 -48-69 -32-41 -25 157 100 139 107 73 43 30 50 290 476-200 -100 0 100 200 300 400 500 600 Az év folyamán megszőnt lakások száma Épített lakások száma 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 nincs adat Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 8 983 8 972 8 983 10 280 10 176 9 909 9 525 9 459 9 374 8 000 8 500 9 000 9 500 10 000 10 500 Lakásállomány (db) A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakásokra általában jellemzı komfortosság jónak mondható. Míg az összkomfortos (3 738 db) és komfortos (3 971 db) lakások száma magasnak, addig a félkomfortos (321 db), komfort nélküli (893 db), szükség és egyéb lakások száma (402 db) viszonylag alacsonynak mondható. Ezek egyfelıl a város belterületi peremterületén elszórtan helyezkednek el, másrészt jelentıs részét a bánomkerti üdülı- és hétvégi házak alkotják, harmadrészt a vasúttól délre elhelyezkedı ún. 1. és 2. dőlın találhatóak. Utóbbiak esetében a hiányosságokat az okozza, hogy a közmővek átvitele a vasútvonalon mőszakilag nehezen kivitelezhetı és rendkívül költséges lenne. Ezért a közmővesítést a város a 100. számú vasúti fıvonal 160 km/óra sebességőre fejlesztésével egy idıben tervezi elvégeztetni, amit a belterületbe vonás követhet. Az önkormányzat és intézményei eddig is kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy telepszerő lakókörnyezet ne alakuljon a városban. Az okokhoz a viszonylag stabil munkaerı-piaci kereslet is hozzátartozik, ami legalább a nyári idıszakban állandó bevételt jelent a családok számára. A kedvezı lakókörnyezetnek megfelelıen teleprehabilitációs programok indítására nem volt és a kedvezı társadalmi és infrastrukturális folyamatok miatt nem is lesz szükség. Anti-szegregációs szempontból kiemelendı a város délnyugati részén elhelyezkedı, önkormányzati tulajdonú építési telkek kérdése. Az önkormányzat bevett gyakorlata, hogy a tulajdonában lévı építési telkek egy részét a piaci ár alatt, licit nélkül értékesíti, aminek célja MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 11 -
a szelektív migráció csökkentése. A magasan képzett, fiatal munkaerı helyben tartását ugyanis az álláslehetıségek mellett nagymértékben befolyásolja a lakáspiac. Mivel Hajdúszoboszlón az ingatlanárak lényegesen magasabbak a megyei, de sokszor a debreceni átlagnál is, ezért alapvetı fontosságú, hogy számukra a város biztosítsa a saját lakáshoz jutás lehetıségét. 2. térkép A kedvezményesen megvásárolható telkek elhelyezkedése a szegregátumhoz képest Szegregátum Licit nélküli telkek Forrás: KSH Az önkormányzat elképzeléseinek helyességét az elmúlt évek tapasztalatai is alátámasztják: a kijelölt telkeken magas komfortfokozatú, nagy értékő ingatlanok épültek a hazai tendenciáknak megfelelıen részben hitelfelvétellel. Az önkormányzat kezdeményezése tehát egyértelmően pozitív társadalmi hatást eredményezett, az érintett utcákban nem kezdıdtek el szegregációs folyamatok, a lakosság összetétele nem változott. A licit nélküli telkek osztása sokkal inkább az adott terület felértékelıdéséhez, megújulásához vezetett, és az önkormányzat szándéka továbbra is a kedvezı folyamat fenntartása szükség esetén adminisztratív eszközökkel (pl. a telkek értékesítésénél figyelembe veszi a végzettséget is annak érdekében, hogy a terület társadalmilag vegyes összetétele továbbra is fennmaradjon). Amint a térképen is látható a kedvezményes telkek és a szegregátum területe egymástól távol helyezkedik el, így a szegregátum területe nem növekszik, valamint a város arra is kiemelt figyelmet fordít, hogy ne alakuljon ki újabb szegregációs folyamatok által veszélyeztetett terület. 1.2 Szegregátum helyzetelemzése A város egyetlen szegregált területe az Alkotás és a Szedres utca közötti néhány utcában (Veres Pálné, Szabadság, Haladás, Bor János, Kender, Csontos utcák) rajzolódott ki a KSH adatai alapján. Jóllehet a terület fekvése viszonylag periférikus, a lakógyőrő keleti szélén helyezkedik el, megközelíthetısége tömegközlekedési eszközzel megfelelı: a helyközi járatokat is fogadó autóbuszállomás 10 percre fekszik, valamint idıszakosan a terület peremét alkotó Hıforrás utcán közlekedik a 3-as jelzéső helyi járatú busz. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az egyébként viszonylag távol, a város központjában vagy ahhoz közel elhelyezkedı közszolgáltatások könnyebben elérhetıek legyenek a lakosság számára, ugyanis a szegregátum területén elhelyezkedésébıl és kis méretébıl kifolyólag MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 12 -
nincs közszolgáltatást nyújtó intézmény. Mindezek ismeretében kiemelten fontos, hogy a szegregátum lakosságának is szolgáltatásokat nyújtó önkormányzati intézmények kiemelt figyelmet fordítsanak az itt élıkre. 9. táblázat A szegregátumra vonatkozó népszámlálási adatok Mutató megnevezése Mértékegység Érték Állandó népesség száma fı 165 Lakónépesség száma fı 164 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya % 17,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya % 61,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya % 22,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % 67,0 Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában % 0,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül % 60,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív % 50,0 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül % 36,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % 57,1 Alacsony presztízső foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya % 61,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül % 65,9 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) % 26,8 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak % 7,1 száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt % 19,0 Lakásállomány db 51 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya % 49,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül % 48,0 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül % 20,0 Forrás: KSH Népszámlálás A szegregátum lakosainak száma 164 fı, akiknek a városi átlagnak megfelelıen 17%-a 14 évnél fiatalabb, míg az idısek aránya (22%) nagyobb a városi átlagnál. Az érintett területen a Veres Pálné és a Szabadság, valamint a Bor János és a Kender utcák által határolt tömbökben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 50% alatt marad, míg a Csontos utca végén, illetve a Szabadság és a Haladás utcák közötti tömbben meghaladja a szegregációs mutatóra vonatkozó 50%-os határértéket. Ez részben a lakosság kedvezıtlen iskolai végzettségének is köszönhetı, míg ugyanis a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya eléri a 67%-ot, addig felsıfokú végzettséggel egyetlen fı sem rendelkezik. A munkaerı-piaci viszonyokat jól jellemzi, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 36,6%, ami csaknem 15 százalékponttal marad el a városi értéktıl, így nem meglepı, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja az 50%-ot. A MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 13 -
foglalkoztatottak nagyobb része (61%) ráadásul alacsony presztízső foglalkoztatási csoportba tartozik. A munkanélküliség a munkaképes korúak több mint ¼-ét érinti, az állástalanok 25%-a tartós munkanélküli. Összességében tehát a gazdasági aktivitás alacsony: a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 65,9%. Ez a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, megközelíti a 20%-ot. Az itt található 51 magántulajdonú lakás csaknem fele alacsony komfortfokozatú, ami azért is problémás, mert az egy lakásra jutó személyek száma (3,21) magasabb a városi átlagnál (2,51). További problémát jelent, hogy 10 lakás mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az érintett terület közüzemi ellátottsága teljes, kiépült a szennyvízcsatornahálózat is. Összességében a szegregátum fı problémáit az infrastrukturális hiányosságok, a közszolgáltatások hozzáférhetısége, az alacsony munkaerı-piaci aktivitás és az alacsony komfortfokozatú lakások jelenléte idézi elı, amelyeket a város a beavatkozások megfelelı kombinációjával megoldást találhat. Jóllehet szegregátumként nem lett azonosítva, mégis fontosnak tartjuk a 100. számú vasúti fıvonaltól délre, külterületen elhelyezkedı 1. és 2. dőlı bemutatását, ugyanis ezen a zártkertes területen viszonylag magas a komfort nélküli lakások aránya és egyes szociális mutatók értékei is elmaradnak a városi átlagtól. Jóllehet külön erre a területre nem állnak rendelkezésre részletes információk, mivel azonban a külterületi városrész lakosságának többsége ezen a területen él, így a városrészi adatokra építve bemutathatók a fıbb társadalmi jellemzık. A területen található ingatlanok közmővesítettsége azért nem teljes körő, mert a vasútvonal megnehezíti és aránytalan mértékben megdrágítja az infrastruktúra kiépítésének költségét. Részben ennek tudható be, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú ingatlanok aránya meghaladja a 80%-ot.. 3. ábra A lakásállomány jellemzıi a 2001. évi Népszámlálás alapján 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Lakások száma 2 790 544 1 628 4 228 135 Alacsony komfort fokozatú lakások száma Belváros Turisztikai övezet DK-i, vegyes Lakógyőrő Külterület 156 64 213 1074 111 A külterületi lakott utcák egy részében sem közvilágítás, sem vezetékes ivóvízhálózat nincs kiépítve. A hiányos infrastruktúrával rendelkezı utcákban összesen 24 halmozottan hátrányos helyzető gyermek lakik (az összes HHH gyermek 12,7%-a). Hosszú távon az önkormányzat beavatkozásokat tervez annak érdekében, hogy az érintett terület infrastrukturális ellátottsága megközelítse a városi átlagot erre és a belterületbe vonásra a vasútvonal 160 km/h sebességőre fejlesztése nyújt majd lehetıséget. Az esetleges MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 14 -
ingatlanspekulációk megelızése érdekében a város lakossági fórumon fogja tájékoztatni az ott élıket a várható változásokról. Már a fizikai infrastruktúra fejlesztését megelızıen is nagy hangsúlyt fektet a város a 378 külterületi lakos társadalmi integrációjára annak érdekében, hogy javuljanak a városrész szociális, munkaerıpiaci és képzettségi mutatói. A foglalkoztatottak aránya ugyanis csak 37,6%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezı és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı aktív korúak aránya meghaladja a 35%-ot, míg a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya elenyészı. A városrész belsı erıforrásait jelzi, hogy ezen a területen a legmagasabb a gyermekek és az aktív korúak aránya. 4. ábra Hajdúszoboszló és a külterület lakosságának korcsoportos megoszlása 20,6 66,1 6,6 Külterület 62,1 17,3 27,2 0-14 15-59 60-x Hajdúszoboszló A 100. számú vasútvonaltól délre elhelyezkedı zártkerti térség esetében cél a megfelelı infrastrukturális ellátottság biztosítása, ami a 100. számú vasúti fıvonal fejlesztésével együtt történhet meg. Ez elıfeltétele a terület belterületbe vonásának, de ettıl függetlenül is kiemelt figyelmet kell fordítani az ott élık társadalmi integrációjának elısegítésére, amelynek eszközeit az anti-szegregációs terv tartalmazza. 2 ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Hajdúszoboszló területén ahogyan a városrészi helyzetelemzés keretében bemutattuk egy, 100 feletti lakosságszámmal rendelkezı, a város átlaghoz képest rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzető családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol a gazdasági és társadalmi problémák egymást erısítı komplex rendszere van jelen. Fontos azonban, hogy az alábbiakban megfogalmazott alapelveket az önkormányzat nemcsak a szegregálódó területen követi, hanem a város teljes területén kiemelten a külterületen annak érdekében, hogy megakadályozza újabb szegregált területek kialakulását. A problémák hátterében több tényezı áll, egyik az alacsony iskolai végzettség és az underclass szubkultúra által meghatározott munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek, ami a késıbbiekben lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe való beilleszkedése során, alapvetıen befolyásolhatja késıbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés és a jó minıségő, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetıen meghatározza a késıbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a várható munkaerı-piaci státuszt és az elérhetı jövedelmet. A szegénység újratermelıdésének megakadályozásához tehát az oktatáson keresztül vezet az út. Több külföldi és hazai példa is igazolja, hogy az integrált oktatás pozitívan hat a szociokulturálisan hátrányos helyzető iskolás gyerekek teljesítményére és szocializációjára. Az iskoláskorú gyerekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt (kivételt a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott speciális iskola jelenti, ahol kizárólag szegregált körülmények között oktatható gyermekek tanulnak). Elengedhetetlen a rossz szociokulturális MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 15 -
környezetbıl származó gyerekek iskolai elımenetelének kiemelt figyelemmel kísérése és támogatása, az ıket integráltan oktató intézmények és az oktatási módszerek folyamatos fejlesztése. Egyfelıl a rosszabb teljesítményő gyermekek számára lehetıséget kell biztosítani a tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatásra is. Másfelıl programszerően kell kutatni és gondozni a tehetséges gyerekeket (pl. ösztöndíjprogrammal), akik elımenetelükkel, eredményeikkel és hosszabb távon sikeres életútjukkal mintaként szolgálhatnak a hasonló sorsú gyermekek számára a tanulás és a kitartó munka garantálta sikerek testközelivé tételében. A gyerekek oktatásban megfigyelt teljesítményét, sikerét nagyban meghatározza a támogató családi háttér és a tanuláshoz szükséges feltételek megléte, illetve azok hiánya. A gyermekjóléti szolgálatnak és a gyerekeket nevelı oktatási intézményeknek együtt kell mőködniük, hogy a tanulók számára megfelelı körülmények legyenek biztosítva a tanuláshoz (nyugodt környezet, motiváló és a tanulás fontosságát elismerı közeg), ezért a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatra komoly szerep hárul a támogató családi közeg kialakításában. Amennyiben a tanulást, fejlıdést biztosító családi környezet kialakítása nem lehetséges, alternatív megoldásokat kell biztosítani (pl. napközi-ellátás, tanodák). Cél, hogy az általános iskolát elvégzık minél nagyobb arányban tanulhassanak tovább, lehetıleg érettségit vagy piacképes szakmát adó intézményekben. A továbbtanulás gyakran vállalhatatlan anyagi terheket jelent a családoknak, ezért egyszerre kell a továbbtanulást támogató családi háttér megteremtésén, a gyerekekben a továbbtanulás iránti motiváció kialakításán és fenntartásán dolgozni pedagógusoknak és támogató szolgálatoknak egyaránt, valamint megteremteni a továbbtanulás anyagi feltételeit támogatásokkal, ösztöndíjakkal vagy akár tanulói hitelprogramokkal. Támogatói szolgáltatással, a gyerekek iskolai életútjának folyamatos segítésével teremthetı csak meg a sikeres oktatási elımenetelük, amely ideális esetben felsıfokú végzettséggel zárulhat. A gyermeket nevelı, rossz jövedelmi helyzető családok esetében elengedhetetlen a gyermekek fizikai és szellemi fejlıdésének biztosításához szükséges megfelelı pénzmennyiség és anyagi feltételek biztosítása, ennek a szempontnak elsıbbséget kell kapnia a szociális, munkaügyi és támogatáspolitikai eszközök kialakítása, megválasztása során. A szegregált környezetben vagy szegregálódó településrészben lakó családok száma lehetıséget biztosít az egyénre szabott szolgáltatások, eszközök kialakítására és alkalmazására. A támogatásokat a családtagok jövedelemtermelı képességének, önbecsülésének és egészségi állapotának javítását is biztosító fejlesztı programokkal célszerő kombinálni. Kiemelt szempont a családfenntartók, a munkaképes korú nem tanuló személyek jövedelemtermelı képességének, foglalkoztathatóságának megtartása és fejlesztése. A foglalkoztathatóság megteremtése egyszerre történhet az alapvetı képességek, kompetenciák (pl. írás, olvasás) fejlesztésével és a munkaerı-piaci tapasztalatszerzés segítésével, támogatott foglalkoztatással. Az átmenetileg valós segítséget jelentı közmunkaprogramok alkalmazása mellett a munkaképes korúak általános képességfejlesztésére, egyéni képességeinek és érdeklıdésének megfelelı szaktudáshoz juttatására, majd megfelelı környezetben történı foglalkoztatására kell irányulnia a szociális és munkaügyi ellátó rendszer eszközeit együttesen alkalmazó, az intézményrendszerek együttmőködésében megvalósuló projekteknek. Szintén a foglalkoztatás elısegítését szolgálja az Észak-alföldi régió Munkaerı-piaci Menedzser Programja, amely a cigányság munkaerı-piaci integrációjához szükséges többirányú, komplex feladatok végrehajtását teszi lehetıvé. A város is csatlakozott a tervek szerint 160 fıbıl álló roma munkaerı-piaci menedzserek kistérségi hálózatához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 16 -
A foglalkoztathatóság javítása mellett is elıfordulhat, hogy a rendszeres jövedelem hiányában vagy átmenetileg vis major tényezık miatt egyes családok adósságcsapdába kerülve fizetésképtelenné válnak. Ebben az esetben alkalmazza a város adósságkezelés eszközét. A hiábavaló munkakeresés okozta kudarcok, valamint a rendszeres munkavégzés és a kívülrıl is meghatározott szabályok között folytatott életvitel hiánya gyakran vezethet depresszióhoz, vagy olyan önkárosító magatartásformákhoz, amelyek következtében a munkaképes korú nem dolgozók fizikai és/vagy mentális állapota olyannyira leromlik, hogy foglalkoztathatóságuk visszanyerése csak rehabilitációs programok során lehetséges. Ezért fel kell mérni a nem tanulók és nem dolgozók fizikai, egészségi és mentális állapotát, hogy megfelelı rehabilitációs intézkedéseket lehessen indítani. A szegregálódó környezetben élık helyzetének javítására olyan, tudatos és külsı támogató segítséget is biztosító közösségfejlesztı intézkedések szükségesek, amelyek rendszeres és kampányszerően kivitelezett programok keretében elısegítik az egészségtudatosságot, valamint hozzájárulhatnak a tolerancia növekedéséhez. Javítani kell a lakhatási körülményeket, ezért az érintett területeken egyrészt gyorsított ütemben kell az önkormányzat kezelésében, tulajdonában lévı alacsony komfortfokozatú lakásokat felújítani és fejleszteni, másrészt támogatást kell nyújtani a saját tulajdonú lakásban élık számára az önerıbıl történı felújításhoz. Mindezek alapján a város teljes területére vonatkozó hosszú távú anti-szegregációs célok a következık: csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élı, hátrányos helyzető és roma lakosság száma (164-rıl 0-ra) és aránya (0,7%-ról 0%-ra), javuljon a hátrányos helyzető és roma lakosság életminısége és lakáskörülménye, különösen a szegregált területeken élık esetében. Konkrétan az Alkotás utca és a Szedres utca közötti területre vonatkozóan egy komplex infrastrukturális és humán elemeket egyaránt tartalmazó beavatkozási stratégia valósítható meg annak ismeretében, hogy azonnali beavatkozásra a területen nincs szükség: A szegregátum egyik problémáját az jelentette, hogy mennyire érik el a közintézmények a szegregátum lakosait, illetve a lakosok hogyan tudják igénybe venni az oktatási, szociális és egészségügyi ellátásokat. Annak érdekében, hogy az itt élık társadalmi kohéziója javuljon, a közintézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítani adottságaikra, elvárásaikra és szükségleteikre. Ennek keretében - az oktatás területén az önkormányzat a 2008 januárjában elkészült oktatási helyzetelemzésre építve kidolgozza a város Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervét; az iskolák nyomon követik az itteni tanulók teljesítményét, és szükség esetén korrepetálással vagy tehetséggondozással (pl. felzárkóztató, kiscsoportos foglalkozásokkal, ösztöndíjakkal) segítik tanulmányi felzárkózásukat, elımenetelüket, aminek köszönhetıen javulnak a diákok kompetenciamérési teszteredményei; - szociális és egészségügyi területen lehetıség nyílik tájékoztató napok megtartására, amely során egyrészt felhívják a lakosság figyelmét az elérhetı MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 17 -
szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, ellátásokra, támogatásokra (pl. a Lépj egyet elıre programban rejlı lehetıségekre, az adósságkezelésre), másrészt egészségügyi prevenciós tanácsadást nyújtanak. A társadalmi kohézió egyik legfontosabb eszköze a munkaerı-piaci (re)integráció, amely különbözı gyakorlatorientált képzési és foglalkoztatási programokkal érhetı el. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek rendszeres jövedelemre tehessenek szert. - Ennek érdekében a város a munkaügyi kirendeltséggel közösen kidolgoz egy pályázatot, amelynek elsıdleges célcsoportját a szegregátum lakosai alkotják. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy hosszú távon csökkenjen a munkanélküliek száma, valamint azon aktívkorúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. Ezt a folyamatot segítheti a Lépj egyet elıre program, a város munkaerı-piaci menedzsere, aki a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) egyik képviselıje, továbbá az, hogy a közbeszerzéseknél az önkormányzat elınyben fogja részesíteni azokat a kivitelezıket, megvalósítókat, akik vállalják a szegregátumon élık alkalmazását is. - Emellett az önkormányzat a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal (CKÖ) együttmőködve kidolgoz egy Települési Roma Programot, amelynek alapját a CKÖ által tervezett lakossági felmérés jelenti. A személyiségi jogokat maximálisan figyelembe vevı, részletes és pontos helyzetelemzéssel feloldható az az információhiány, amely jelenleg jellemzi a város roma népességével kapcsolatos ismereteket. A szegregátum fizikai jellegő problémája a viszonylagos infrastrukturális elmaradás. Ennek megfelelıen a hiányosságok felszámolása az integráció egyik célja, amely a vonalas infrastruktúra (út, járda) kiépítésével, illetve megújításával érhetı el. A konkrét elképzelések szerint rövid távon pl. a területet határoló Alkotás utca Szabadság és Csontos utcák közötti szakaszán 3 000 m²-nyi útfelületet és 1 200 m²nyi padkát fognak felújítani, majd fokozatosan sor kerül a további út- és járdaszakaszok felújítására. Szintén az épített környezet szempontjából jelent problémát a lakóingatlanok állapota. Mivel az érintett lakások magántulajdonban vannak, ezért ebben a tekintetben az önkormányzat eszközrendszere korlátozott, többnyire kimerül a jelenleg is alkalmazott lakás-felújítási támogatás nyújtásában, aminek köszönhetıen csökkeni fog az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Emellett azonban a város igény esetén igyekszik megteremteni a megfelelı mobilizációs lehetıségeket is, többek között a jelenleg is létezı, ún. licit nélküli telkek értékesítésével, lakáscélú támogatásokkal és szociális lakáskiutalással. A mobilizációs eszközök alkalmazásánál az alapelvek a következık: - a szegregátumból kikerülık integrált és jobb minıségő lakókörnyezetben folytathassák életüket, - a város más részein ne alakuljanak ki újabb szegregátumok, illetve a szegregátum területe ne növekedjen. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 18 -
A megvalósítás során az önkormányzat szorosan együttmőködik a szociális, oktatási és egészségügyi intézményekkel, valamint a Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal is annak érdekében, hogy a beavatkozások a lehetı legnagyobb mértékő társadalmi hatást érjék el. Ezt biztosítja az is, hogy az Anti-szegregációs Terv beépül Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlıségi Tervébe, továbbá, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia monitoringrendszerének az anti-szegregációs indikátorok is részét képezik. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 19 -
Helyzetelemzés megállapítása A közszolgáltatások hozzáférhetısége problémás A lakosok alacsony munkaerı-piaci aktivitása Alacsony komfortfokozatú lakások jelenléte Infrastrukturális hiányosságok 10. táblázat Az anti-szegregációs beavatkozások meghatározása az Alkotás utca Szedres utca közötti területre vonatkozóan Határidı 1 év 3 év 6 Indikátorok Cél Intézkedés Felelıs év A közszolgáltatások hozzáférhetıségének javítása A lakosok munkaerıpiaci aktivitásának emelése A lakások komfortfokozatának emelése A terület infrastrukturális hiányosságainak felszámolása Az oktatás során kiemelt figyelem fordítása a szegregátum lakosaira Az egészségügyi és a szociális ellátások esetében kiemelt figyelem fordítása a szegregátum lakosaira A lakosok fokozottabb bevonása képzési és a közmunkaprogramokba Települési Roma Program kidolgozása Lakás-felújítási támogatás nyújtása Útépítés, -felújítás Oktatási, mővelıdési, sport iroda Egészségügyi, szociális iroda, Szociális Gondozási Központ, ÁNTSZ Egészségügyi, szociális iroda, Munkaügyi Kirendeltség Egészségügyi, szociális iroda, CKÖ Egészségügyi, szociális iroda Városfejlesztési, kommunális iroda 2013. 2013. 2013. 2013. 2015. 2015. Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv kidolgozása Tájékoztató nap tartása szociális és egészségügyi témában Korrepetálásban, tehetséggondozásban résztvevık száma Az itt élı gyerekek kompetenciamérési teszteredményeinek átlaga és a városi átlag közötti különbség csökkenése 1 db 10 fı 10% A szociális ellátás esetszámának emelkedése a rászorulók között Adósságkezelési program bevezetése 2 db 5% 1 db Komplex képzési és foglalkoztatási pályázat kidolgozása Képzési és közmunkaprogramokba bevont lakosok száma Munkanélküliek aránya a területen Aktív korúak aránya, akik jövedelemforrása csak állami/helyi támogatás 1 db 10 fı 20% 16% Elkészült Roma Átdolgozott Roma - Program Program - 1 db 1 db Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 47% 43% 37% Felújítással vagy építéssel érintett utak és járdák hosszának növekedése 5% 10% 15% MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 20 -