Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről

Hasonló dokumentumok
A hordófelület síkmetszeteiről

A Cassini - görbékről

Ellipszis átszelése. 1. ábra

Egy mozgástani feladat

Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról

Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra

A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez

Észrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban. Bevezetés

Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához

Egy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

Ellipszissel kapcsolatos képletekről

A magától becsukódó ajtó működéséről

t, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész

Henger és kúp metsződő tengelyekkel

A loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.

Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat

Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.

Fiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Fa rudak forgatása II.

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.

A lengőfűrészelésről

Egy geometriai szélsőérték - feladat

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

A főtengelyproblémához

Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása

A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről

Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként

A gúla ~ projekthez 2. rész

Az egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről

A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához

Egy sajátos ábrázolási feladatról

A rektellipszis csavarmozgása során keletkező felületről

Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]

A konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról

Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya

Egy érdekes statikai - geometriai feladat

Az éjszakai rovarok repüléséről

A csavarvonal axonometrikus képéről

Néhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )

Szökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:

Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról

Befordulás sarkon bútorral

Egy érdekes nyeregtetőről

Vonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra

Ellipszis perspektivikus képe 2. rész

Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá.

Egy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Poncelet egy tételéről

Egy kinematikai feladat

A ferde tartó megoszló terheléseiről

Kocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés

Az axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése. Bevezetés

Az R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész

A Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.

Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról

A közönséges csavarvonal érintőjének képeiről

Ismét egy érdekes mechanizmusról. Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával.

Egy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.

A merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről

Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet 25. old. 3. feladat

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához

Érdekes geometriai számítások 10.

Egy újabb látószög - feladat

További adalékok a merőleges axonometriához

Fénypont a falon Feladat

Kiegészítés a merőleges axonometriához

Érdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon

Egy kinematikai feladathoz

Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész

w u R. x 2 x w w u 2 u y y l ; x d y r ; x 2 x d d y r ; l 2 r 2 2 x w 2 x d w 2 u 2 d 2 2 u y ; x w u y l ; l r 2 x w 2 x d R d 2 u y ;

A Kepler - problémáról. Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó.

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

A térbeli mozgás leírásához

Két naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.

Egy felszínszámítási feladat a tompaélű fagerendák témaköréből

Profilmetsződésekről, avagy tórusz és körhenger áthatásáról

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:

Egy gyakorlati szélsőérték - feladat. 1. ábra forrása: [ 1 ]

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

Csúcsívek rajzolása. Kezdjük egy általános csúcsív rajzolásával! Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Egy másik érdekes feladat. A feladat

A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag

Az arkhimédészi csőfelületről

A kettősbelű fatörzs keresztmetszeti rajzolatáról

A ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA

Vontatás III. A feladat

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással

A felcsapódó kavicsról. Az interneten találtuk az alábbi, a hajítás témakörébe tartozó érdekes feladatot 1. ábra.

Átírás:

1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges az ellipszishenger tengelye. Ezután egy a tengellyel párhuzamos egyenest vigyünk végig az ellipszis P pont - jain, önmagával párhuzamosan helyzeteken át. E mozgó egyenes az alkotó súrolja, előállítja az egyenes ellipszishenger - felületet. Egy ilyennek részlete látható az 1. ábrán. Most ennek síkmetszeteivel kapcsolatos feladatokat oldunk meg. 1. ábra forrása: [ 1 ] 2. ábra forrás: [ 2 ] A 2. ábrán egy ellipszishenger vezérgörbéjét ( kék vonallal ) és egy ferde síkmetszetét ( piros vonallal ) szemléltettük, axonometrikus képükkel.

2 1. Feladat: Állítsuk elő az egyenes ellipszishenger körmetszetét! Ehhez tekintsük a 3. ábrát is! Itt azt szemlélhetjük, hogy az ( a, b ) paraméterekkel bíró ellipszishengert elmetszettük egy a kistengellyel α szöget bezáró síkkal. Ha azt akarjuk, hogy a metszeti síkgörbe kör legyen, akkor fenn kell állnia a ( 1 ) 3. ábra kapcsolatnak; innen a metszősík(ok) hajlása: ( 2 / 1 ) ( 2 / 2 ) Indoklásként megemlítjük, hogy fordított úton járva az R sugarú kör merőleges vetülete a síkjával α szöget bezáró síkra az ( 3 ) paraméterekkel bíró ellipszis. Tehát az adott ( a, b ) ellipszishenger körmetszetét a ( 2 ) szerinti hajlású metszősíkok állítják elő, ahol a metszeti kör sugara ( 3 / 1 ) - gyel adódik.

3 2. Feladat Állítsuk elő az 1. feladatbeli ellipszis polárkoordinátákkal képzett paraméteres egyenlet - rendszerét! Ehhez tekintsük a 4. ábrát is! 4. ábra Az ellipszis paraméteres egyenletrendszere, egy tetszőleges P pontjára: Az r P rádiusz - vektor kifejezéséhez Pitagorász tételével: ámde: ( 4 ) ( 5 ) ( 6 ) majd ( 4 ), ( 5 ), ( 6 ) - tal: innen: ( 7 ) ebből pozitív négyzetgyököt vonva kapjuk a vetületi ellipszis polárkoordinátás egyenletét:

4 ( 8 ) Végül a vetületi ellipszis paraméteres egyenletrendszere ( 4 ) és ( 8 ) szerint: ( 9 ) Még felírjuk a 4. ábrán feltüntetett szögek közötti összefüggést is. ( 6 ) - tal: innen: ( 10 ) A (10 ) szerinti mennyiség szerepel ( 9 ) nevezőiben is, hiszen: ahogyan annak ( 4 ) szerint lennie is kell. E feladat kiírása az alábbi. Adott: R, α. Keresett: x P ( φ ), y P ( φ ). Szavakban, ismét: Adott: egy R sugarú kör, melyet síkjával α szöget bezáró síkra vetítünk, merőlegesen. Keresett: a vetületi ellipszis polárkoordinátásból derékszögű koordinátákra átszámított paraméteres egyenletrendszere. Megjegyezzük: ~ képleteinkben fennállnak a relációk; ~ a kapott képletek más, hasonló feladatokban is jó szolgálatot tehetnek; ~ érdekes, hogy nem túl gyakran lehet találkozni velük, pedig levezetésük nem nehéz. Ezzel kitűzött feladatunkat megoldottuk.

5 3. Feladat: Állítsuk elő az egyenes ellipszishenger minden lehetséges síkmetszetét, ha a metszősík az ellipszishenger vezérgörbéjének síkjával α szöget zár be! Ehhez tekintsük az 5. ábrát is! 5. ábra Az ellipszis vezérgörbe síkjával α szöget bezáró П metszősík és az ellipszishenger összes síkmetszetét úgy állítjuk elő, hogy a hengert az OZ tengelye körül megforgatjuk, miköz - ben a metszősík áll. A metszetgörbék egyenletét az álló OXYZ koordináta - rendszerben írjuk fel. Az ellipszis vezérgörbe egy P pontjához a rajta átmenő függőleges alkotó és a metszősík Q döféspontja tartozik, tehát a Q pontok által alkotott görbéket keressük. Az 5. ábra alapján a metszeti görbe Q pontjának koordinátái az alábbiak: ( 11 ) ( 12 ) ( 13 ) Az ellipszis rádiusz - vektorának kifejezése az ellipszis ( 14 ) kanonikus egyenlete, valamint ( 4 ) alapján, rövid számítás után, r > 0 - val is: ( 15 )

6 A 6. ábrán a henger vezérgörbéjének elforgatását mutatjuk meg. 6. ábra Ehhez felhasználtuk, hogy állandó szögsebességű forgatás esetén: majd élve a választással, ( 16 ) és ( 17 ) szerint az elfordulási szög kifejezése: A szögsebességet így vettük fel: ( 16 ) ( 17 ) ( 18 ) ( 19 ) ahol T egy teljes körülfordulás ideje. Most ( 18 ) és ( 19 ) - cel: ( 20 )

7 Ezek után ( 11 ), ( 12 ), ( 13 ), ( 15 ) és ( 20 ) szerint a metszeti görbék egyenletei: ( 21 ) ( 22 ) ( 23 ) Minthogy a síkmetszés eredménye síkgörbe, érdemes róla síkbeli ábrát készíteni. Ezt a Q pontok ( X Q, U Q ) koordinátáival oldjuk meg, ahol az 5. ábra szerint: ( 24 ) 7. ábra A ( 21 ) és ( 24 ) függvényekkel készült a 7. ábra is, a Graph szoftver alkalmazásával. Az ábrázolási adatok: a = R = 1 m ; α = 45 ; b = R cosα = 1/ sqrt( 2 ) m; T = 60 s ; t i = 0; 5; 10; 15; 20; 25 s.

8 Látjuk, hogy a metszeti síkgörbék kör, illetve ellipszisek. A körmetszet az 1. és a 2. feladatok alapján érthető. A metszeti ellipszisek kis - és nagytengelyének hossza a henger forgatása során változik. A 6., a 7. és a 8. ábrák egymás megfelelői. 8. ábra A 8. ábrán az 5. ábrán is jelölt R Q sugár - hosszakat ábrázoltuk a φ szög függvényében, a különböző ϑ elforgatási szögeknek megfelelően, a korábbi adatokkal. Ezekre fennáll, hogy ( 25 ) a metszeti görbékre. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze. TÁBLÁZAT t ( s ) a* ( m ) b* ( m ) 0 1 1 5 1,192281 0,838728 10 1,352011 0,739639 15 1,414214 0,707107 20 1,352011 0,739639 25 1,192281 0,838728

9 A táblázati adatok megfelelnek a 7. ábráról levehető eredményeknek. Az R Q sugár kifejezése az alábbiak szerint is nyerhető. tehát: ( 26 ) Most ( 8 ) és ( 26 ) - tal, kis jelölés - változtatással: ( 27 ) Az R 0 = 1 m ; α = 45 ; t i = 0, 5, 10, 15, 20, 25 s adatokkal dolgozva állt elő a 8. ábra, a Graph ingyenes szoftver szélsőérték - meghatározó szolgáltatásával pedig a fenti táblázat. Érdemes megemlíteni, hogy a geometriából ismert ( 28 ) képletet esetünkre alkalmazva, ( 3 ) - mal is: innen: ( 29 ) Könnyen ellenőrizhető, hogy a fenti táblázat adataival ( 29 ) nagy pontossággal teljesül. Ez ellenőrzést ad a korábbiak helyességére. A ( 29 ) összefüggés azt is jelenti, hogy a különböző ϑ hengerelfordítási szögekhez tartozó metszeti görbék területe egyenlő, függetlenül a metszetgörbe alakjától. Mondhatni, ez egy érdekes és némiképpen meglepő eredménye vizsgálatainknak. Megjegyezzük, hogy a 8. ábra grafikonjának függőleges tengelyén az f ( fi ) megjelölés a ( 27 ) képlet négyzetgyökös függvényére vonatkozik, melyben már érvényesítettük a fenti paraméter - adatokat. A metszeti ellipsziseket eddig jórészt numerikus segédeszközökkel vizsgáltuk.

10 Az alábbiakban a metszeti ellipsziseket analitikusan is megvizsgáljuk. Ehhez tekintsük a 9. ábrát is! 9. ábra Az ábrázolt ferde ellipszis polárkoordinátás egyenlete ( 15 ) - höz hasonlóan: ( 30 ) A polárszög kifejezése: ( 31 ) Folytatva, ( 11 ), ( 12 ), ( 24 ) - gyel is: tehát: ( 32 ) innen:

11 ( 33 ) Hasonlóan: ( 34 ) Látjuk, hogy a közvetlen feladat meghatározása. Ezt szélsőérték - számítással végezzük. és ismeretében ( 25 ) és ( 27 ) - tel: ( 35 ) ( 36 ) Emeljük négyzetre ( 27 ) - et! Ekkor: ( 37 ) Ezt a φ változó szerint differenciálva: ( 38 ) Innen: ( 39 ) A szélsőérték szükséges feltétele: ( 40 ) Minthogy R 0 és R Q véges nagyságú pozitív mennyiségek / szakaszhosszak, ezért ( 39 ) és ( 40 ) - ből a szélsőérték - számítás alapegyenlete itt: ( 41 ) Egy tört deriváltjára: ha. ( 42 )

12 Esetünkben: ( 43 ) A deriváltak: ( 44 ) ( 45 ) Most ( 42 ), ( 43 ), ( 44 ) és ( 45 ) - tel: Egyszerűsítve: ( 46 ) A ( 46 ) trigonometriai egyenlet megoldásait kell megkeresnünk. Ehhez átalakításokat végzünk rajta: Majd alkalmazzuk a ( 47 ) ( 48 ) azonosságot! Így ( 47 ) és ( 48 ) - cal: ( 49 ) Rendezve:

13 Most alkalmazzuk a azonosságokat, a ( 50 ) ( 51 ) ( 52 ) ( 53 ) változókra! Ekkor ( 50 ), ( 51 ), ( 52 ) és ( 53 ) szerint: rendezve: ( 54 ) I. eset: : most nem érdekes, hiszen ekkor ϑ = kπ, ahol k = 0,1, 2, és ~ ( 27 ) szerint ekkor R Q = R O, azaz a kis - és nagytengely hossza egyenlő, vagyis nincs helyi szélsőérték; ~ a henger forgatása során ϑ minden más értéket is felvehet. II. eset: ( 55 ) Ez a számunkra érdekes megoldandó egyenlet. További átalakításokkal:

14 ( 56 ) Számpéldánk adataival ( tgα = 1, ϑ = π / 30 * t ): ( 57 ) E függvényeket a 10. ábrán mutatjuk meg: kék +, piros. 10. ábra Az ( 57 ) képlet birtokában már számíthatók a metszeti ellipszisek jellemző adatai. Például: t = 5 s esetén φ 1 = 0,377177390 ( rad ), φ 2 = 0,900776165 ( rad ), Ezek az eredmények jól egyeznek a korábbi táblázat megfelelő eredményeivel.

15 A fentebb tárgyalt három feladat közül az első ismerős lehet az előtanulmányokból. A második már kevésbé; ezért is, meg a harmadikhoz való előkészületként is tárgyaltuk. A harmadik feladatra régebben mi sem vállalkoztunk volna, ugyanis a hatékony haladás feltétele itt is a számítástechnikai segítség megléte volt a Graph ingyenesen letölthető függvényábrázoló szoftver alakjában. Az itteni fogást, meglehet, bonyolultabb felületek síkmetszetei előállításához is alkalmazzuk majd a jövőben. Források: [ 1 ] https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/elliptic_cylinder.png/800px -Elliptic_cylinder.png [ 2 ] http://www.math.uri.edu/~bkaskosz/flashmo/parcur/ Sződliget, 2017. 05. 20. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár