Om.a.: PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Om.a.:201026 PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA Módosítva: 2018. szeptember 6. 1

Tartalomjegyzék I. Bevezető 3. II. Jogi státusz 4. III. Küldetésnyilatkozat.. 5. IV. Alapelvek 6. V. Célok.. 6. VI. Helyzetelemzés...7. VII. Alapító okirat VIII. Mellékletek 2

I. BEVEZETŐ A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola 2007. szeptember 1-jétől Mór Város Önkormányzati fenntartása alól átkerült a Móri Többcélú Kistérségi Társulás fenntartása alá. A Radnóti iskola székhelyintézménye lett a csákberényi, pusztavámi, kincsesbányai, fehérvárcsurgói iskoláknak. A társulás kapcsán közös irányelveket határoztunk meg, melyet pedagógiai programunk tartalmaz. Minden tagintézmény saját szuverenitását megtartva az általa elkészített HPP alapján dolgozik továbbra is, mely az új dokumentum mellékleteként jelenik meg a későbbiekben. 2013. január 1-jétől iskolánk a tagintézményekkel együtt átkerült az államhoz. Fenntartónk a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ lett. Az állam biztosítja a szakmai fenntartást, míg a működésünk továbbra is Mór város önkormányzatánál maradt. Változást hozott a KLIK szervezeti átalakítása is, így intézményünk a 2016/2017-es tanévtől a Székesfehérvári Tankerülethez került. A fenntartó tehát a megyei tankerület, a működtető a tagintézmények esetében a KLIK, a székhelyintézménynél pedig 2016. december 31-ig Mór Város Önkormányzata. 2016. szeptember 1-jétől a magyaralmási tagiskola is csatlakozott a székhelyintézményhez. 2018.szeptember elsejétől újabb szervezeti átalakulásra került sor. A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Pusztavámi Tagiskolája 2018. szeptember 1-től kivált, német nemzetiségi fenntartásba került. Hozzánk csatlakozott a csókakői Nádasdy Tamás Tagiskola, amelynek új neve: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Nádasdy Tamás Tagiskolája. A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Csákberényi Tagiskolája megszűnik és a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Nádasdy Tamás Tagiskolájának telephelyévé válik. 3

II. JOGI STÁTUSZ Intézmény neve: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Fenntartó neve: Székesfehérvári Tankerületi Központ Intézmény jogállása: állami fenntartású intézmény (2013. 01.01.) Az alapítás éve: 1894. október 11. Jogelődje: Móri Polgári Iskola Alaptevékenység: általános iskolások alapfokú oktatása 1-8 osztály. Képzési idő: 8 év Képzés szakaszai: alsó tagozat 1-4. osztály felső tagozat: 5-8. osztály Cím: 8060 Mór, Szent István tér 9. Tel.: 22/407-123 e-mail: info@radnoti-mor. sulinet.hu Telephelyei: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola 8060 Mór, Szent István tér 9. 8060 Mór, Kossuth L. u. 1 Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József Tagiskolája 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 1. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolája 8044 Kincsesbánya, Iskola u.1. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Magyaralmási Tagiskolája 8071 Magyaralmás, Iskola u. 9. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Nádasdy Tamás Tagiskolája 8074 Csókakő Petőfi S. u. 5. Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Nádasdy Tamás Tagiskolája Csákberényi Telephelye 8073 Csákberény, Kossuth u.15. 4

III. A MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA Mi, a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola arra törekszünk, hogy magas színvonalon lássuk el oktató-nevelő munkánkat. Célunk: hogy szoros szakmai együttműködéssel EU konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Tevékenységünket olyan szolgáltatásnak tekintjük, melyet a társulásban résztvevő iskolák specialitásukat megőrizve a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően, szeretetteljes légkörben végeznek. Mindezt jól felkészült, szakmailag igényes, megújulni képes, a minőség iránt elkötelezett, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. 5

IV. ALAPELVEK Iskolai munkánkban meghatározó a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a társadalmi szocializációra való képesség kialakítása. Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontúság, amely feltételezi a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő egyéni bánásmódot. Minden tanuló számára biztosítjuk a színvonalas tudás, műveltség megszerzésének a lehetőségét. Segítjük tanulóink képességeinek sokoldalú kibontakozását, tehetséggondozását. Kiemelten kezeljük a hátrányok kompenzálását. Tiszteletben tartjuk az intézmények szuverenitását, feladat-ellátási helyenként. V. CÉLOK Intézményünk célja hogy: 1. Színvonalas oktatással, szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak. 2. A székhely és tagintézményekben a fő tantárgyi méréseket egységes mérőeszközökkel végezzük (tanév eleje, év vége). 3. A rászoruló gyerekek minél hatékonyabb fejlesztése érdekében a fejlesztő munkát végző pedagógusok szorosan együttműködnek. 4. Harmonikus személyiségű, kulturált viselkedésű, alkalmazkodásra képes, egészséges gyerekeket neveljünk. 5. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, hagyományaikat, tanulják meg óvni, védeni azt. 6. Tanítványaink fogadják el a másságot, tartsák tiszteletben egymást. A célok megvalósítása feladat ellátási helyenként, az egyes tagintézmények saját pedagógiai programja alapján történik. 6

VI. HELYZETELEMZÉS 2007-ben a Móri Kistérség Önkormányzatai abból a célból, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá és az önkormányzatok az együttműködés kapcsán minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, szolgáltatást, településfejlesztést, társulási megállapodást kötöttek. A megállapodás kitért a közoktatási feladatokra, amelyben arról határoztak, hogy a társulás gondoskodik a közös feladatellátásban résztvevő társult önkormányzatok területén működő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. (1) bekezdés a) b) pontjai szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről. Ez a közös fenntartás hozzá segítette a társuló önkormányzatokat a társulással járó normatív támogatásokhoz és kiegészítő normatívákhoz, melyek révén még fenntarthatták az iskoláikat. A helyi igények szerencsés találkozásán túl a társulás jelentőségét jelezte, hogy a megvalósítás az Európai Unió törekvéseinek is megfelelt, azzal harmonizált. 2013. január 1-jétől az állam átvette az intézményt, a Móri Kistérségi Társulás fenntartása alól átkerült a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és négy tagintézménye a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ irányítása alá. 2016. szeptember 1-től újabb tagintézménnyel bővült közösségünk, a magyaralmási tagiskolával, fenntartónk pedig a Székesfehérvári Tankerületi Központ lett. 2018. szeptember 1-től ismét strukturális változás történt, a Pusztavámi Tagiskola kivált, német nemzetiségi fenntartásba került, ellenben hozzánk csatlakozott a csókakői Nádasdy Tagiskola. A csákberényi eddigi tagiskolánk pedig a csókakői iskola telephelyévé vált. A Móri Járás intézményei A Móri Járás körzetében az általános iskolai közoktatási feladatokat hat székhelyintézmény és a hozzájuk tartozó tagintézmények látják el. A hat székhelyintézmény egyike iskolánk, a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagiskolái, Gróf Károlyi József Tagiskola, Kazinczy Ferenc Tagiskola, Magyaralmási Tagiskola, Nádasdy Tamás Tagiskola. 7

Móri Radnóti Miklós Általános Iskola székhelyintézmény - 1-8. évfolyam, évfolyamonként több párhuzamos osztállyal, napközis, tanulószobás csoporttal működő. - Specialitások: nemzetiségi német nyelv oktatása, emeltszintű ének-zene angol nyelvvel, integrált művészeti nevelés, informatika. Gróf Károlyi József Tagiskola - 1-8. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő - Általános tanterv szerint folyó oktatás. Kazinczy Ferenc Tagiskola - 1-8. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő - Specialitás: nemzetiségi német nyelv oktatása Magyaralmási Tagiskola - 1-4. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő Nádasdy Tamás Tagiskola - 5-8. évfolyam, évfolyamonként egy osztállyal működő - Specialitás: nemzetiségi német nyelv oktatása Nádasdy Tamás Tagiskola Csákberényi Telephelye - 1-4. évfolyam, két összevont osztállyal A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményei mind a személyi mind az infrastrukturális hátteret tekintve színvonalasak. A közös intézmény hatékony működését biztosítják a szabályozó dokumentumok is: HPP, SZMSZ (MIP). A társulás hatása a pedagógiai munkára A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola minőségirányítási, szakmai munkája révén az ország ismert, elismert referencia intézménye lett az elmúlt évek során. Fontosnak tartjuk multiplikátori szerepünk erősödését a járáson belül is. Még lényegesebb koordináló szerepünk a tagintézményeinkkel való együttműködés során, teret adva az ő ötleteiknek, elképzeléseiknek. Feladatunk a közös helyi pedagógiai programunk megvalósítása érdekében a szakmai munkaközösségek hatékony működtetése, továbbképzések, pedagógiai rendezvények szervezése, lebonyolítása. 8

A társult intézmények földrajzi helyzete A kedvező földrajzi helyzetből adódóan nem jelent gondot a kapcsolattartás az iskolavezetés és a pedagógusok számára. Ugyanígy kedvezőek a földrajzi adottságok az esetleges beintegrálások kapcsán a tanulók részére is. A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményei együttműködésének keretei Az intézmények közötti együttműködés célja, hogy segítse az egymás közötti kommunikációt, alapja legyen a szervezet zökkenőmentes működésének, melynek keretei: - az oktató-nevelő munka - a tanórán kívüli közös lehetőségek kiaknázása - az intézmények közötti párbeszéd, - kapcsolatok erősítése minél több szinten - pályázati figyelőrendszer működtetése - az iskola nyíltsága a társadalmi kapcsolatok felé 9

- partneri igények figyelembe vétele Alapelvünk, hogy a székhely intézmény és a tagintézmények között nem a hierarchia, hanem a partneri kapcsolat legyen a meghatározó. Az együttműködés színterei Vezetők között - vezetői megbeszélések havi rendszerességgel - szakmai találkozók - szakmai továbbképzések, tanácskozások, tapasztalatcserék - irányítási tapasztalatok cseréje - nemzetközi kapcsolatok - pedagógusok foglalkoztatása, munkaerő-gazdálkodás Pedagógusok között - szakmai munkaközösségek együttműködése - mentori hálózat működtetése - módszertani tapasztalatcserék - versenyek szervezése, lebonyolítása - tehetséggondozás - hátránykompenzáció - pályázatok - minőségirányítási munka Tanulók között - tanulmányi kirándulások - táborozások - erdei iskolák - tanulmányi, sport versenyek - kulturális rendezvények - hagyományőrző programok Intézmények között - a helyi pedagógiai programok koherenciája - (minőségirányítási programok koherenciája) 10

- SZMSZ koherenciája - Pályázati konzorciumok A székhely intézmény és a tagintézmények közötti együttműködés továbbra is feltételezi azt, hogy az eddig is jól működő iskolák a szuverenitásukat megtartva a közös irányelveken túl az általuk önállóan kidolgozott stratégiájuk szerint dolgozzanak. Az új szervezeti struktúra az elmúlt öt év során bebizonyította, hogy szélesebb, stabilabb alapot képezhet a jól működő munkaformáknak, bővítheti az intézmények lehetőségeit, növelheti esélyeiket. A gesztorintézmény és tagiskoláinak önálló pedagógiai programja a közös HPP mellékletében található. VII. Alapító okirat 11

VII. Mellékletek 12

13

14

I. BEVEZETŐ A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Mór városának legpatinásabb, hosszú ideig legnagyobb iskolája. Elődje a móri Polgári Iskola - 1894-ben kezdte meg működését. Akkori célja: Értelmes gazdákat, iparosokat és kereskedőket nevelni a hazának." Ez a cél ma is vállalható, kiegészítve a jelen kor igényeinek, a helyi elvárásoknak megfelelően. Céljainkat és arculatunkat erőteljesen befolyásolta, hogy 1975-ben Radnóti Miklós nevét vettük fel. Május 5. a költő születésnapjának megünneplése legfőbb hagyományunkká vált. Az ő mélységes hazafisága, az emberi értelembe vetett hite és tisztelete példaértékű nevelőink és gyermekeink számára. Pedagógiánkat ezért a hagyománytisztelet és gyermekközpontú gondolkodás hatja át. Mindezekből kitűnik, méltóak vagyunk a Radnóti név viselésére, hiszen az elért sikerek mögött rengeteg munka, összefogás, kitartás áll, melyet elnyert díjaink is igazolnak: Fejér Megyei Minőség Díj 2005. Közép-dunántúli Regionális Minőség Díj 2005. Pro Urbe Díj Mór városától 2006. Elkötelezettség a Kiválóságért Európa Díj 2008. Legjobb Munkahely elismerés 2008. Közép-Kelet Európa Legjobb Munkahely elismerés 2009. Előminősített Referencia intézmény 2010. Akkreditált Kiváló Tehetségpont 2015. Minősített Tehetséggondozó Műhely 2017. Büszkék vagyunk az itt tanuló diákok teljesítményére, a szülőkkel való jó együttműködés kialakítására, kollegáink összetartó, színvonalas szakmai munkájára, amely követendő példa lehet bármelyik intézmény számára. Mottónk:,,Jó szóval oktasd, játszani is engedd. Kajos Péterné Igazgató 15

16

II. JOGI STÁTUS Intézmény neve: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Fenntartó neve: Székesfehérvári Tankerületi Központ Intézmény jogállása: állami fenntartású általános iskola Az alapítás éve: 1894. október 11. Jogelődje - Móri Polgári Iskola Alaptevékenység: általános iskolások alapfokú oktatása a 1-8. osztály, Képzési idő: 8 év Képzés szakaszai: alsó tagozat 1.-4. osztály (bevezető, kezdő szakaszok) felső tagozat 5.-8. osztály (alapozó, fejlesztő szakaszok) Cím: 8060 Mór, Szent István tér 9. Tel.: 22/407-123, e-mail: info@radnoti-mor@sulinet.hu Ingatlanok: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola főépület: tul. lap. sz.: 122 Hrsz 29 Mór, Kossuth u. 1. tul. lap. sz: 123 Hrsz: 30 Egyéb jogi személyek: Iskolai alapítású: Móri Radnóti Alapítvány 1991. 17

III. Minőségpolitikai nyilatkozat Jó szóval oktasd, játszani is engedd mottója iskolánknak, amely nagy hagyományokkal rendelkező, több mint százéves intézmény. Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban referencia intézményként továbbadjuk. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolai specialitásaink: német nemzetiségi és angol nyelv oktatása, emelt szintű ének-zene képzés, integrált művészeti nevelés, informatika, sokféle szabadidős tevékenység, amelyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. 18

IV. ALAPELVEK Iskolai munkánkban meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő szellemiség, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a társadalmi szocializációra való képesség kialakítása. Legfontosabb alapelvünk a gyermekközpontúság, amely feltételezi a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő egyéni bánásmódot. Tiszteletben tartja az egyén autonómiáját, gondolat és érzésvilágát. Iskolánk a színvonalas tudás, műveltség megszerzésének lehetőségét minden tanuló számára biztosítja. Kiemelten kezeljük a hátrányok kompenzálását, és tehetséges tanulóink fejlesztéséről is gondoskodunk. Városunkban nagy számban élnek német nemzetiségű emberek, ebből adódik, hogy iskolánkban a nemzeti hagyományok megismerése, ápolása, őrzése mellett a nemzetiségi kultúra is nagy hangsúlyt kap. IV.1. Célok Iskolánk célja, hogy: 1. Színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, legyenek képesek önálló ismeretszerzésre. Tanulóink az országos, megyei, városi szintű tantárgyi méréseken az adott mérés standardjához 5%-on belüli közelítő vagy annál jobb teljesítményt érjenek el. A hozzáadott pedagógiai érték növekvő tendenciát mutasson. 2. Biztosítjuk, annak lehetőségét, hogy tanulóink a nekik legmegfelelőbb módon, és ütemben jussanak a következő iskolafokra tanulási út -. 3. Harmonikus személyiségű, egészséges gyerekeket neveljünk. A gyerekek legyenek képesek kitartó munkavégzésre, alakuljon ki felelősségtudatuk, tudják érvényesíteni saját érdekeiket, de mások munkáját is ismerjék el, rendelkezzenek reális önismerettel, találják meg önkifejezésük módját. 4. Kultúrált viselkedésű, esztétikumot igénylő, alkalmazkodásra képes, lelkileg kiegyensúlyozott emberré váljanak, emelkedjen a neveltségi szintjük. 5. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, tanulják meg óvni, védeni környezeti értékeinket, tudjanak a természettel harmóniában élni. 19

6. Növendékeink, magyarságukat vállalva, a német nemzetiség hagyományait tiszteletben tartva, szülőföldjüket is jól ismerjék, őrizzék meg hagyományaikat. 7. Tanítványaink fogadják el a másságot (etnikum), segítsék a különböző kultúrájú szociális hátterű társaik beilleszkedését az iskolai közösséget. A kisebbségekhez tartozó tanulóink zökkenőmentesen illeszkedjenek be az iskola közösségébe. 8. Korszerű műveltséggel, megalapozott pedagógiai kultúrával rendelkező, a minőség iránt elkötelezett nevelők végezzék az oktatónevelő munkát. 9. Multiplikátori szerepünk erősítése a referencia intézményi hálózat kiépítését követően. 10. Az adottság, képesség, tehetség korai kibontakoztatásának segítése, fejlesztése. Céljaink a következő formában valósulnak meg. Hogy a gyermekközpontúság mindennapi munkánkban érvényre jusson, szükség van a pedagógusok szemléletformálására. Nevelőtestületünk pedagógiai kultúráját rendszeres nevelési értekezletekkel, előadásokkal, továbbképzésekkel fejlesztjük. Körülményeinkhez képest a lehető legjobban próbáljuk tanulóink testi-lelki komfortérzését biztosítani. Ezt szolgálják a különböző sportfoglalkozások és vetélkedők, valamint nevelési programok. Sokféle tanórán kívüli tevékenységgel tesszük lehetővé diákjainknak, hogy ők is aktívan vegyenek részt az iskola életében. Értékteremtő akciók (hulladékgyűjtés), fakultáció, műsorok rendszeres, a tanulók által választott szakkörök biztosítják a gyerekeknek a hasznos tevékenység örömét. Eközben megtanulnak együttműködni társaikkal és a felnőttekkel. Tanórákon kihasználjuk a tananyag nyújtotta lehetőségeket a logikus gondolkodás és kommunikációs készség fejlesztésére, differenciált módszerekkel. Az információhordozók megismertetésével tanórán kívüli önképzésre is felkészítjük a gyerekeket, rendszeres könyvtári órákkal és a számítástechnika oktatásával. A gyerekek kreativitásának kibontakozását tehetséggondozó foglalkozásokkal, szakkörökkel, versenyekkel, pályázatokkal biztosítjuk. A készségekre épülő tevékenységek (néptánc, kézművesség, énekkar) lehetővé teszik, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek is megtalálják a nekik megfelelő kibontakozási lehetőségeket. Iskolánk gazdag hagyományokkal rendelkezik. Legkiemelkedőbb hagyományunk a Radnóti-nap, amelyet május 5-én, a költő születésnapján ünnepelünk, gazdag programot nyújtva tanulóinknak. - megemlékezés, műsor, koszorúzás 20

- tanulmányi versenyek, - Radnóti Kupa - virágkötészeti bemutató, - vetélkedők, - pályázatok - műveltségi versenyek, - zsetonszerző ügyességi akadályverseny - német nemzetiségi gálaműsor - karácsonyi koncert - tehetség nap - kreatív verseny A Radnóti-nap eseményeivel az iskolához való tartozást, a közösségi érzést erősítjük, ezt szolgálja a "Radnótis" póló viselés is. Iskolánk fennállásának 100 éves évfordulójára évkönyvet adtunk ki, amelyet ötévenként megismételünk. Sokféle tanulmányi verseny van iskolánkban és a városban, ahol diákjaink rendszeresen részt vesznek. (pl.: helyesírási verseny 2-8. osztály, német tanulmányi, szép kiejtési verseny 3-8. vers- és prózamondó verseny 1-4. ill., népdaléneklési verseny 3-4. osztály, Zrínyi Ilona megyei matematika verseny 3.-8. osztály, városi matematika verseny, rajzverseny). Nemzeti ünnepeinket, a gyerekek bevonásával, életkori sajátosságainak megfelelő műsorok, vetélkedők, játszóházak szerkesztésével tagozatonként tartjuk meg. Lakóhelyünk történetéről, hagyományairól már első osztálytól gyűjtenek információkat, tárgyi emlékeket. Ezeket elhelyezzük az iskolamúzeumban. Felső tagozatban részt vesznek a városvédő mozgalomban. Hagyományőrző, nemzetiségi szakkörökben a régi sváb mondókákat, dalokat, táncokat gyűjtik és tanulják meg a tanulók. Megismerik a népviseletet, a szokásokat, tárgyi emlékeket. Rendszeresen részt veszünk a nemzetiségi nyelvű versenyeken. Márton nap alkalmából iskolánk is bemutatja nemzetiségi műsorát a város többi intézményével együtt. Rendszeresen fellépnek tanulóink a Móri Bornapokon és megyei nemzetiségi napokon, így kapcsolatba kerülnek megyénk más nemzetiségi csoportjaival is. A hozzáadott pedagógiai érték mérését a belépő első osztályok DIFER-vizsgálatával alapozzuk meg. Mindezeket a tevékenységeket (jó gyakorlatokat) a referencia intézményi 21

hálózaton keresztül szeretnénk átadni más iskoláknak hangsúlyozva az egymástól való tanulás jelentőségét. IV.2. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés konkrét feladatai A módszereket a nevelési területenként csoportosítva határoztuk meg. Értelmi nevelés Érzelmi, esztétikai nevelési Erkölcsi, akarati nevelés (etika és hit- és erkölcstan oktatás biztosítása a 2013/2014-es tanévtől az 1. és 5. osztályban felmenő rendszerben) Tanulásra- munkaára nevelés Egészséges életmódra nevelés Családi életre nevelés Hazafiságra, hazaszeretetre nevelés Kisebbségi nevelés Európaiságra nevelés Az értelmi nevelés célja Az oktató-nevelő munkákban a különböző ismeretek elsajátítása során fejlesztjük a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, megfigyelő képességét, önálló probléma megoldó készségét és kreativitását. Ismeretszerzését, tanulását segítjük az észlelés, érzékelés, figyelem, emlékezet, képzelet és a logikus gondolkodás fejlesztésére. Megalapozzuk és fejlesztjük a legfontosabb alapkészségeket, beszédet, írást, helyesírást, olvasást és olvasásértést, számolást. Feladatok az értelmi nevelésben - segítjük a lényegkiemelést, lényeglátást, az összefüggések felismerését- a következtetések levezetését - a problémamegoldó képességet fejlesztjük - gyakoroltatjuk az összetett logikai műveletek megoldását - képessé tesszük a tanulót az összehasonlítást, az indukciót és dedukciót tartalmazó műveletek elvégzésére, - felkeltjük, fejlesztjük érdeklődését 22

- motiváljuk a tanulás gyakorlati értékére, a továbbtanulásra - fejlesztjük a játékszeretetet és az alkotási vágyat - megteremtjük és biztosítjuk a szóbeli és írásbeli kifejezés feltételeit, lehetőségeit - a készségfejlesztés az optimális fejlődési életkori szakaszban történjék A célok és feladatok megvalósításának módszerei: - az ismeretek tartalma és közvetítése igazodjon a tanuló életkori sajátosságaihoz, - a feladatadás legyen konkrét és egyértelmű - éljünk a differenciálás lehetőségeivel, - alkalmazzuk a különböző munkaformákat (egyéni önálló, páros, csoportos) - tantárgyi versenyekre készítjük fel a tanulókat - kooperatív tanulási technikák, - projekt módszer - kompetencia alapú oktatás - IKT-s tanulási módszerek - tanulás tanulása - tanulási stratégiák alkalmazását javasoljuk - gyűjtőmunkát, kutatómunkát ajánlunk, - megismertetjük vele az önálló ismeretszerzés formáit, - az elvégzett feladatokat ellenőrizzük és értékeljük, önálló ellenőrzésre és értékelésre szoktatjuk. - Érzelmi esztétikai nevelés Az ember társadalmi lény. Nap, mint nap akarva akaratlan kapcsolatba kerül a nemzeti és egyetemes kultúrával, a mindennapi élet és az embert körülvevő környezet esztétikai jelenségekkel is bíró tartományaival. Nevelő-oktató munkánk, ill. annak egyik fő területe, a tanulók személyiségének fejlesztése tehát nem képzelhető el érzelmi esztétikai nevelés nélkül, melynek fő célja, hogy: - segítse a tanulót abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, embersége, alkotásra és boldogságra képes emberré válhat (érzelmi fejlődés, érés segítése) - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt, 23

- fejlessze a tanuló esztétikai érzékét, a szépség (mint esztétikai kategória) iránti érzékenységét, - késztesse a tanulót az aktív befogadásra, ösztönözze az alkotásra, a kreativitásra is. - Fő feladataink. A tanulók kíváncsiságára, érdeklődésére építve fejlesszük érzelemviláguk gazdagságát. Ismertessük meg tanítványainkkal a szűkebb és tágabb környezetükben megtalálható értékeket, fejlesszük azokat a képességeiket és készségeiket, amelyek a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és egyéb tanulói fórumokon is erősítsük tanulóinkban a humánus magatartásmintákat, szokásokat (pl.: együttműködési képessége, segítőkészség, empátia) Teremtsünk olyan helyzeteket, amelyben a tanuló a gyakorlatban élheti meg a pozitív érzelmeket, amelyekben igazoltnak tekintheti a pozitív érzelmek értékét. Teremtsünk olyan lehetőségeket, ahol a tanuló alkotó részese lehet egy-egy érték létrehozásának, s ezáltal pozitív élményben lesz része. Szeretessük meg az olvasást, tegyünk meg mindent az olvasási kedv felébresztése érdekében. A megvalósítás módjai: A személyes példa, a példaképek meggyőző erejének felhasználása. Sokoldalú szemléltetés. Változatos módszerek a tevékenységek megszervezésében. Differenciált foglalkoztatás. Közös színház látogatás, közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás. Tanórán kívüli tevékenységek megszervezése. Erkölcsi, akarati nevelés Cél a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési 24

problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A célokból eredő feladatok Olyan iskolai életrendet, értékrendet (illemkódex) alakítunk ki és működtetünk amelyben a tanuló biztonságban érezheti magát, számára a szabályok, elvárások egyértelműek, átláthatók. A tanulói tevékenységek közben és a közösségi élet során fejlesszük a diákok önismeretét, együttműködési készségét, empátiáját. Személyes példával segítjük a pozitív értékrend szerinti értékrend kialakítását. Tanulásra munkára nevelés Az iskolás gyermek legfőbb feladata a tanulás. E tevékenység során legfőbb célunk Kialakítsuk benne a tanulás, az önálló ismeretszerzés igényét. Fejlesszük problémamegoldó képességét. Tanítsuk meg praktikus ismeretekre, idővel, energiával, anyaggal való takarékosságra, ésszerű gazdálkodásra. Ösztönözzük kitartásra, felelősségvállalásra. Biztosítsunk számára sikerélményt. Feladataink a tanulásra nevelésben A gyermek életkorának megfelelően kellő időt, teret és eszközöket kell biztosítanunk a játékra, játékos tanulásra. A tanulás tanítása. Önkiszolgálásra, önállóságra szoktatjuk őket. A közösségért végzett munkában feladatok elvégzésével bízzuk meg. 25

Az elvégzett munkát értékeljük az eredményt visszacsatoljuk. A jól végzett munkát jutalmazzuk. A célok és feladatok megvalósításának módszerei Tevékenykedtető, cselekvés orientált feladatok alkalmazása. Ajánlás a szabadidő értelmes és hasznos elvégzésére, a feltételek biztosítása. A tanulásban lemaradok korrepetálása, felzárkóztatása. Lehetőséget adunk minden tanulónak a közösségért végzett munkában való részvételre. Társadalmi munkák szervezése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Célok és feladatok megvalósításának módszerei: A tanítási órák tananyaga számtalan lehetőséget nyújt a hazaszeretetre nevelésben. A hon- és népismeret tanításával bővítjük a tanuló ismereteit, megalapozzuk érzelmi kötődését. Környezeti sétákon, kirándulásokon ismerje meg hazánk történelmi, földrajzi, kulturális stb. emlékeit, értékeit. Honismereti, városismereti vetélkedőket szervezünk. Határtalanul programba való bekapcsolódás A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményeinek kiemelt célja a diákok nemzeti identitásának erősítése. Ennek érdekében az eddig vállalt feladatainkon, lehetőségeinken túl szeretnénk kihasználni a (korábban Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT. BGA) az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évről-évre kiírt pályázatait, amelynek segítségével 7. 26

évfolyamos diákjaink eljuthatnak az anyaországon túli magyar lakta területekre, megismerve az ott élők szokásait, kultúráját, hagyományait, problémáit és a közös történelmünket. Kiemelt feladatunknak tartjuk a Nemzeti Összetartozás-Határtalanul! című témanap szervezését minden tanévben. Tanulmányi kirándulások alkalmával erősítjük a nemzeti hovatartozás és hazafiság érzését a tanulókban Történelmi évfordulókon ünnepi műsor keretében emlékezünk és tisztelgünk történelmi nagyjaink előtt. Irodalmi alkotásokat, színházi előadásokat és filmeket ajánlunk. Személyes példamutatásban és a példaképek (híre történelmi, irodalmi személyiségek, stb.) adta lehetőségekben rejlő nevelést maximálisan kihasználjuk. A kisebbségi nevelés célja: - A kisebbségi nevelés során fejlesszük a tanuló nyelvi készségét, művelt köznyelvi szintű szóbeli és írásbeli nyelvhasználatát, amely alapul szolgál más tantárgyaknak német nyelven való tanulásához, a kettős nyelvhasználathoz. - Bővítjük ismereteit a magyarországi a móri németek történelméről, szellemi és anyagi kultúrájáról, a szokásokról, a hagyományokról és a kisebbségi értékekről. Biztosítjuk számukra a kisebbségi jogok megismertetését és gyakorlását. - Nevelésünk segíti a kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze identitását, vállalja a másságát. A német kisebbséghez nem tartozóknak pedig azt a kultúrát interkulturális ismeretben közvetítjük. - Legyen ismerete a Magyarországon élő kisebbségekről, jogaikról, tipikus jellemvonásukról (nyelv, viselet, szokások, zene stb.) - Gondot fordítunk arra is, hogy gyarapítsuk a tanuló ismeretét az anyaország és a német nyelvű országok történelméről, földrajzáról, kultúrájáról és sajátosságairól. Feladataink: 27

A népismeret tanításával a tanuló életkorának megfelelő kisebbségi ismereteket közvetítünk. Felkutatjuk a még létező tárgyi emlékeket, szokásokat, hagyományokat. Nemzetiségi szakköröket működtetünk (néptánc, énekkar) Tehetséges tanulóinkat zeneiskolába, fúvószenekarba irányítjuk. Tanulmányi kirándulások során németek lakta településeket, honismereti múzeumokat látogatunk meg. Iskolai, városi és megyei nemzetiségi rendezvényeken szerepeltetjük a csoportjainkat. Szorgalmazzuk és segítjük a diáknevelést a német testvériskolai kapcsolat kialakításában. Kapcsolatot tartunk a móri, a megyei és a megyén kívüli kisebbségi intézményekkel. A célok és feladatok megvalósítását segítő módszerek: A tanulókkal kutató- és gyűjtőmunkát végzünk a szülők és nagyszülők segítségével. Házi múzeumunk anyagát gyarapítjuk. Ápoljuk a szokásokat, hagyományokat. (Márton-nap, farsang stb.) Nyelvi versenyeket, vetélkedőket rendezünk, szervezünk. A nyelv- és népismeret tanításában hatékony, cselekvés orientált módszereket alkalmazunk. Testvériskolai kapcsolatot létesítünk és tartunk fenn. Európaiságra nevelés célja: - A tanuló tudja és érezze, hogy hazánk földrajzi, történelmi, gazdasági tudományos és kulturális értelemben Európa része. - Erősítjük az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetjük más népeinek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. - Célunk továbbá annak tudatosítása és megértetése, hogy az ember annál hasznosabb és értékesebb életet élhet, minél többféle kultúrát ismer, minél magasabb színvonalú műveltséggel rendelkezik - Feladataink az európaiságra nevelésben: 28

Ismerje meg a tanuló a hazánk és Európa országainak helyzetét, földrajzát, történelmét, kultúráját. Hazánk viszonyát Európához. A népek nevét és nyelvét. Az idegen nyelvek német, angol tanulására ösztönözzük őt. Fejlesztjük a tanulókban a népnemzeti azonossági tudatot az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése iránti igényt. Célok, feladatok megvalósításának módszerei: A tanítási órák tanyagát felhasználjuk nevelési céljaink megvalósításához. A testvériskolai együttműködési projektbe bevonjuk tanítványainkat. Szorgalmazzuk és segítjük a diáklevelezést. Kirándulást szervezünk testvérintézményeinkbe. Az osztályfőnöki munka szerepe a személyiség- és közösségfejlesztésben A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés leghatékonyabban az osztályfőnök személyén keresztül valósítható meg. Ennek érdekében meghatároztuk az osztályfőnökre vonatkozó feladatokat és tevékenységeket: Neveléssel kapcsolatos feladatok A tanulók személyiségének alakítása A közösségi élet kialakulásának elősegítése A tanulók otthoni körülményeinek megismerése A tanulók egyéni problémáinak megismerése Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel Kirándulások és szabadidős programok szervezése adminisztratív feladatok Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása A mulasztások számontartása Fegyelmi büntetés kiosztása Az igazgató intézkedéseinek végrehajtása Tevékenységek önismereti tréningek, empátia-fejlesztő gyakorlatok társas együttműködési keretek biztosítása, diákönkormányzat, szakkörök, osztály, énekkar interjúk szükség esetén, családlátogatás, szülői ért. fogadóórák interjúk, nevelői közösséggel folytatott beszélgetések szülői ért., email, tájékoztató füzet, telefon kirándulások, színházlátogatások, olvasóéjszaka, sportesemény, túrák anyakönyvek, osztálynapló vezetése, névsorok, tanulói nyilvántartások naplóba, statisztikai rovatok tájékoztató füzet, napló, saját szabályzat, jutalmazás, büntetés feljegyzések naplóba, tájékoztatóba, szülő 29

A tanulók ülésrendjének kijelölése A fegyelem biztosítása tanulást segítő feladatok A tehetséges gyerekek differenciált fejlesztése A lemaradók felzárkóztatása A tanulók tanulmányi előmenetelének segítése az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok Az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal A tanulók érdekeinek képviselete az iskola előtt A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről tájékoztatási feladatok A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai előremenetekéről A szülők tájékoztatása aktuális iskolai ügyekről A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel értesítése levélben, telefonon naplóban házirend, illemkódex ismertetése, állandó visszacsatolás szakkörök, egyéni versenyfelkészítők, órakeretben differenciált feladatok korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, órakeretben differenciálás egyénekre szánt feladatok, tanári együttműködés, kompetencia fejlesztés óralátogatások, havi magatartás-szorgalom érdemjegyek elbírálása, tanári együttműködés munkaértekezleten folytatott beszámolók, munkaközösségi megbeszélések diákönkormányzat működtetése, diákfórum tanulói értékelés egész iskolaközösség előtt, alsó felső bontásban, iskolarádió email, tájékoztató füzet, szülői értekezlet, évi 2 rendkívüli szülői, fogadóórák év elején programfüzet, tájékoztató füzet, levél, telefon, SZM ülés, iskolaszék értékelések, ünnepek, diákfórum, rádió, személyesen, ofők közvetítésével szülői értekezlet, telefon, fogadóórák A fent leírtakból kitűnik, hogy a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés iskolánk pedagógiai munkájának középpontjában áll az egyén fejlődése a legfőbb értékünk. A kulcskompetenciák fogalma, szerepe 30

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák (KÉPESSÉGFEJLESZTÉSSEL LÉTREJÖVŐ SZAKÉRTELEM, ALKALMAZÁSKÉPES TUDÁS), amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Szerepük, hogy segítségükkel tanulóink, a majdani EURÓPAI POLGÁROK az életük során érzékelhető folyamatos és jelentős változásokat ne csak elszenvedjék, hanem képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni azokhoz; vállaljanak aktívan szerepet bennük, sőt legyenek képesek a változások irányának és tartalmának befolyásolására is. Fejlesztendő kulcskompetenciák A Nat-ban megjelölt KILENC kulcskompetencia fejlesztésére bizonyos mértékben minden műveltségterület, minden tantárgy tanítása-tanulása során lehetőség és szükség is van. Ezért, s mert fontosnak tartjuk fejlesztésüket KOMPLEX módon megvalósítani, célszerű a pedagógiai programban felsorolásuk mellett meghatározásukat is rögzíteni. Anyanyelvi kommunikáció Meghatározása A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális tevékenységek során (képzésben, munkahelyen, otthon, szabadidőben). Idegen nyelvi kommunikáció Meghatározása Gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének a képessége az egyén szükségleteinek megfelelően az anyanyelvtől különböző nyelven társadalmi és kulturális tevékenységek során. Más kultúrák megértése és közvetítése a nyelvtudás különböző szintjein. Matematikai kompetencia 31

Meghatározása Legalapvetőbb szinten: Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és törtek használata fejben és írásban, a mindennapi problémák megoldására. Magasabb szinten: A matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli) és kifejezésmód (képletek, grafikonok) használatára való képesség adott kontextusban. Természettudományos kompetencia Meghatározása Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek segítségével magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és természet közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatban. A műszaki kompetencián kívül az emberi tevékenység okozta változások megértését, az egyéni és közösségi felelősséget is magában foglalja. Digitális kompetencia Meghatározása A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás Meghatározása A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia Meghatározása 32

A személyes értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a szakmai és társadalmi életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetenciaképessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Meghatározása A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétika-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Meghatározása Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló stratégia Intézményünk az oktatási és kulturális miniszter által kiadott KERETTANTERV alapján készítette el helyi tantervét, ahol a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok a különböző műveltségterületek tartalmában korábban is megjelentek, jóllehet nem kaptak ekkora hangsúlyt, s nem kötődtek specifikusan a kompetenciák fogalomkörhöz. Ezért s a törvényi alternatívának megfelelően a pedagógiai programban megfogalmazott változás kezelését a meglévő SZERKEZET (kultúra) MÓDOSÍTÁSÁVAL kívánjuk megoldani. Paradigmaváltásra (kompetenciaalapú programcsomag bevezetésére) sem a humán erőforrás jelenlegi állapota, sem az intézmény tárgyi feltételrendszere (digitális táblák, egyéb taneszközök hiánya) nem alkalmas. 33

A kulcskompetenciák fejlesztését az intézmény HELYI TANTERVÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJÍTÁSÁVAL, kiegészítésével kívánjuk megvalósítani. Van olyan kulcskompetencia, a HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS, mely nélkül egyetlen más kompetencia sem fejlődhet, ezért minden pedagógus kiemelten fontos feladata és kötelessége a tanítási-tanulási folyamat valamennyi fázisában e kompetencia fejlesztése. Ezért a tanulás tanításához szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megjelenítése a HELYI TANTERV BEVEZETŐJÉBEN meghatározó elemként szükséges feltüntetni. HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS Elsajátítandó ismeretek A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Fejlesztendő készségek, képességek A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűd iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Vannak kulcskompetenciák, melyek egy-egy műveltségterülethez (tantárgyhoz) hangsúlyosabban kapcsolhatók, mert több mód és lehetőség kínálkozik fejlesztésükre. Az ezekhez szükséges, elsajátítandó ismereteket, fejlesztendő készségeket és képességeket, kialakítandó attitűdöket a HELYI TANTERV megfelelő MŰVELTSÉG- TERÜLETÉHEZ illesztve jelenítjük meg Kulcskompetencia: ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Magyar nyelv és irodalom Elsajátítandó ismeretek Fejlesztendő készségek, Kialakítandó attitűdök 34

Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális és írásbeli kommunikáció fő típusainak és stílusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek fő típusainak, a nonverbális kommunikációs eszközöknek az ismerete. A nyelv és a kommunikáció feltételhez kötött változásainak ismerete. képességek Különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban képes kommunikálni a tényezők figyelembe vételével. Képes különféle típusú szövegeket megkülönböztetni, megkeresni, összegyűjteni, feldolgozni, megérteni. Képes saját érvek meggyőző megfogalmazására szóban és írásban. Képes komplex szövegek alkotására különféle segédeszközök használatával. Az anyanyelvhez, az irodalomhoz, a kultúrák közötti kommunikációhoz való pozitív attitűd kialakítása. A konstruktív, kritikai párbeszéd folyatására, az esztétikus kifejezésmódra való törekvés elősegítése. Kulcskompetencia: IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Német nemzetiségi nyelv Elsajátítandó ismeretek A szókincs, a funkcionális nyelvtan, a kiejtés, a verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, stb.) ismerete. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták (vers, újságcikk, stb.) ismerete. Fejlesztendő készségek, képességek Szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, lezárása. Szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás az egyén igényeinek megfelelően. Segédeszközök használatával (jegyzetek, térképek, stb.) Nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek folytatása. Kialakítandó attitűdök Általában a nyelvek és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Sokféleség tiszteletben tartása. Kulcskompetencia: MATEMATIKAI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Matematika Elsajátítandó ismeretek Számok, mértékegységek, számtani alapműveletek biztos ismerete. A matematikai kifejezésmódok alapvető formáinak, a legfontosabb geometriai és algebrai Fejlesztendő készségek, képességek A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása. összeadás és kivonás szorzás és osztás százalékok és törtek mértékegységek a mindennapi problémák Kialakítandó attitűdök Törekvés a számoktól való félelem leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapokban. Az igazság tisztelete. Törekvés a dolgok logikus 35

tételeknek az ismerete. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése. megoldásában: háztartási költségvetés vásárlás utazás és szabadidő. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát,, matematikai úton képes indoklásra, megérti a bizonyítást, a matematikai segédeszközöket tudja használni. Képes a matematikai képletek és jelek használatára, kritikai gondolkodásra okának keresésére, az állítások bizonyítékokkal való alátámasztására Kulcskompetencia: TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, Elsajátítandó ismeretek A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). Fejlesztendő készségek, képességek A természettudományos kompetenciabirtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Kialakítandó attitűdök A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 36

Kulcskompetencia: DIGITÁLIS KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Informatika, technika, médiaismeret Elsajátítandó ismeretek A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kacsolódó etikai elveket. Fejlesztendő készségek, képességek A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Kialakítandó attitűdök Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Kulcskompetencia: SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Történelem, etika, tánc és dráma, egészségtan, testnevelés Elsajátítandó ismeretek A tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális Fejlesztendő készségek, képességek E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén 37

egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében ismerje és értse a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat, legyen normatudata. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódjon az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá értse a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismertét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Ide tartozik a stressz és a fruszráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Ide tartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását. (pl. a demokratikus elvek tiszteltben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 38

célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Kulcskompetencia: KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Vállalkozói ismeretek, etika, osztályfőnöki Elsajátítandó ismeretek A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Fejlesztendő készségek, képességek Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot,. Legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Kulcskompetencia: ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Műveltségterület (tantárgy):ének-zene, irodalom, vizuális kultúra, médiaismeret, tánc és dráma, testnevelés Elsajátítandó ismeretek Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok Fejlesztendő készségek, képességek Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, 39

vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. eligazodjunk a világban. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló feladatok, megoldási módok A, Humán erőforrás fejlesztése Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a pedagógusok továbbképzését (beiskolázás), a kompetencia alapú oktatás módszertanának minél szélesebb körben való megismertetését. /A továbbképzési terv ütemezése alapján. / Az így megszerzett tapasztalatokat helyi, illetve tagintézmények közötti belső továbbképzéseken adjuk át egymásnak, hogy folyamatos önképzéssel gazdagítsuk és megújítsuk módszerbeli tudásunkat, eszköztárunkat. /Munkaközösségi szakmai napok, bemutató órák, munkaértekezletek./ A kompetenciaalapú oktatás leghatékonyabb módszereit beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkánk folyamatába, s ezt a HELYI TANMENETEK erre vonatkozó részében rögzítjük. Különös tekintettel iránymutatásként felhasználva a Nat-2007-ben megfogalmazott A tanulás tanítása és az Egységes alapokra épülő differenciálás c. fejezetekben foglaltakat. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMUNKBAN is nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésének szükségességére. Beépítjük az óralátogatások szempontjainak sorába, a pedagógusok munkájának értékelésébe. A kulcskompetenciák fejlesztését a nem szakrendszerű oktatás minél nagyobb %-ban történő megvalósításával is elősegítjük. 40

B, Tárgyi feltételek megteremtése A rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával törekszünk KOMPLEX TANTERMI CSOMAGOK elnyerésével a kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas taneszközök és berendezések (digitális táblák, korszerű számítógépek, projektorok stb.) beszerzésére, biztosítására. Meggyőződésünk, hogy csak a személyi és tárgyi feltételek biztosítása után lenne célszerű a kompetenciaalapú tanítási program bevezetése. EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Ösztönözzük tanulóinkat a helyes táplálkozásra, a mindennapos mozgásra, a stressz kezelésre. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatuk a családdal együttműködve: tanulói önállóságra nevelés, betegség-megelőzés, szabálykövetés a közlekedésben, testi higiénia, veszélyek felismerése, váratlan helyzetek kezelése. Motiváció és segítség a káros függőségekhez vezető szokások megelőzése. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk sajátos környezeti adottságú, hiszen városunk Mór a Vértes lábánál a Móriárokban helyezkedik el. Környékünk a Vértes Tájvédelmi Körzet szerves része. E páratlan szépségű környezet értékeinek és városunk hagyományainak tisztelete kötelez bennünket arra, hogy tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében megismertessük növény- és állatvilágát, természeti viszonyait, történelmét, kulturális értékeit. 41

Hagyományos akcióink, rendezvényeink idáig is környezeti nevelési célok megvalósítását szolgálták. (papírgyűjtés, hagyományőrző műsorok, osztálykirándulások, akadályverseny, madarak és fák napja). Iskolánk a város központjában egy forgalmas út mentén található, ezért a tanulók helyes közlekedési moráljának kialakítása elengedhetetlen feladatunk. Intézményünk, több mint száz éves épület, udvarai zártak, beton ill. murvás felülettel rendelkeznek, ahol megoldottuk a parkosítást és szabadtéri játszóteret alakítottunk ki a gyerekek számára. Nagy gondot fordítunk környezetünk parkosítására is. A betonudvar sportpályaként funkcionál. Természeti és kulturális értékeink (helytörténeti múzeum, kastélyok, templomok) jó lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés céljainak megvalósítására. Városunk nagy hangsúlyt fektet tisztaságának megőrzésére amelybe mi is minden évben 1-2 alkalommal szervezetten bekapcsolódunk. Feladatul vállaltuk a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztését, népszerűsítését, használatát a felnövekvő generációkon keresztül. Környezetnevelési munkánkban szakmai segítséget kapunk különféle szakmai szervezetektől.. Tanulóink tanórán kívüli tevékenységek alkalmával (természetjáró csoportok, erdei iskolai programok (a szülők támogatásával), gyalogtúrák, projektek) fedezik fel velük együtt a Vértes területi kincseit. Erőforrások Humán erőforrások: Pedagógusok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Iskolánk környezeti nevelése az alsós munkaközösség, a felsős osztályfőnöki munkaközösség és természettudományos munkaközösség együttműködésével valósul meg. Diákok: - Részt vesznek a környezetnevelési programokon. A környezeti nevelésben aktív szerepe van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, és a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. Nem pedagógus munkakörben dolgozók: - Példamutatásukkal, munkájukkal segítik nevelési céljaink megvalósítását. Pl. megfelelő hulladékkezelés, energiatakarékosság, környezetkímélő takarítószerek. Szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. A szülőket igyekszünk minél szélesebb körben bevonni programjainkba. 42

Konkrét célok és feladatok - természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (faültetés, állatvédelem, helyes hulladékkezelés) - takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés, mértékletes életvitel (takarékosság a vízzel, energiával) - igényes esztétikus környezet kialakítása a tantermekben, aulákban, folyósokon az iskola körül, az otthoni környezetben és az egész városban. - Hagyományok ápolása, védelme, iskolai, családi, települési, nemzeti szinten - A szülőkkel az iskola partnereivel a kommunikáció fejlesztése A környezeti nevelés színterei Tanórákon A szaktárgyi órákon keressük a direkt és indirekt környezeti nevelési lehetőségeket. Valamennyi tantárgy hangsúlyosan építi be a környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységetek, ismereteket. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különösen kiemeljük a hétköznapi életben előforduló környezeti problémákat és azok megoldási lehetőségeit az életkori adottságoknak megfelelően. A természettudományos tárgyak keretében direktmódon foglalkozunk az egészséges életmóddal, a természeti és épített értékeink védelmével. Az osztályfőnöki órák tematikájába beépítettük a helyi természetes és mesterséges környezet értékeinek megismerését. A művészeti nevelés kulcsfontosságú szerepet játszik a kívánatos környezeti etika és hasznos állampolgári készségek kialakításában a természet, az épített környezet szépségének megmutatása, megértetése által. Tanórákon kívüli lehetőségeink A táborokat (alsós foglalkoztató tábor szülői támogatással, nyári tábor a felsősöknekszülői támogatással) az osztálykirándulásokat szülői és fenntartói támogatással, erdei iskolát (szülői támogatással), túrákat is a környezet megismerésének és védelmének szellemében szervezzük a szülői igényeknek megfelelően. A tanulók olyan versenyeken, pályázatokon is indulnak, amelyeken a környezet- és természetvédelem fontos téma. 43

A tanulók Mór hagyományaival, a környék természeti értékeivel szakköri keretekben is megismerkedhetnek. Tanulóink minden évben részt vesznek a Víz Világnapja rajz és irodalmi pályázaton. Akadályverseny, vetélkedő, kiállítás szervezése a jeles napokhoz kapcsolódóan (pl. Föld Világnapja, Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja.) Hulladékgyűjtés szervezése iskolai szinten évi 2 alkalommal. Bekapcsolódunk környezetvédelmi programokba Módszerek A környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú interaktív módszerek. Törekszünk ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. A módszerek kiválasztásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe: Alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz. Vonjanak be minél több tanulót. Az iskola keretein túl is legyenek hatással. Alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek. A lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez. Nyújtsanak sok élményt a tanulóknak. Az érzelmeken át hassanak. Együttműködésen alapuljanak. Alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységre, megismerési vágyára. Legyen bennük sok játékos elem. Iskolánk rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A környezetvédelmi neveléssel kapcsolatos feladatokat tantestületi értekezleteken beszéljük meg, az értékelésre pedig félévkor, ill. tanév végén kerül sor. 44

Iskolánk évről évre a tanév elején szeptember második hetében három napos projektet szervez minden osztály bevonásával. Az időpont hagyományosan csatlakozik a hetedik évfolyamot érintő Határtalanul programhoz, így azonos időszakban valósítjuk meg az egész iskolára vonatkozóan ezeket a programokat (osztálykirándulások, erdei iskolai programok - szülői támogatással, Határtalanul program). A szervezésnél minden esetben figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságait, a szülők javaslatait, véleményét. Az osztályok számát, létszámát, pedagógus kísérők számát, programot és a költségeket az aktuális tanév éves munkaterve tartalmazza. A 2018. szeptember 10-15-ig tartó projekt napok részletes lebontása évfolyam téma tanuló létszám pedagógus létszám és költség 1. évfolyam A Vértes állat és max 65 fő osztályonként 2 kísérő 1.a, 1.b, 1.c madárvilága 1 ped. assz.: (5 fő) (helyben) 2. évfolyam A Vértes és a max. 60 fő osztályonként 2 kísérő 2.a, 2.b Bakony állatai (4 fő) (Piliscsév) költségvonzat: 28 479 Ft nappali ügyelet egyéb költségvonzat a 2018/2019-es tanévben nincs külön költsége nincs külön költsége 3. évfolyam Erdei iskolai max. 60 fő osztályonként 2 kísérő nincs külön 3.a, 3.b program (Balaton- (4 fő) költsége felvidék) költségvonzat: 224 472 Ft nappali és éjszakai ügyelet 4. évfolyam Erdei iskolai max. 60 fő osztályonként 2 kísérő nincs külön 4.a, 4.b, program (4 fő) költsége (Vértesboglár) költségvonzat: 207 415 Ft nappali és éjszakai ügyelet 45

5. évfolyam Erdei iskolai max. 70 fő osztályonként 2 kísérő nincs külön 5.a, 5.b, 5.c program (Balaton- (6 fő) költsége felvidék) költségvonzat: 319 271 Ft nappali és éjszakai ügyelet 6. évfolyam Törökök max. 60 fő osztályonként 2 kísérő nincs külön 6.a, 6.b Magyarországon (4 fő) költsége költségvonzat: 167 395 Ft nappali és éjszakai ügyelet 7. évfolyam Határtalanul max. 60 fő osztályonként 2 kísérő nincs külön 7.a, 7.b, program (4 fő) költsége 8. évfolyam Erdei iskolai max. 65 fő osztályonként 2 kísérő nincs külön program Őseink 6 fő költsége nyomában költségvonzat: nappali és éjszakai ügyelet 197 089 Ft nappali és éjszakai ügyelet 46

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészség megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek vele és ehhez rendelkezzenek szükséges információkkal, lehetőségekkel. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult az iskoláskorú tanulók egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemei dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgás hiányból adódó túlsúlyosság. Az iskolás gyerekek egészség- magatartás című vizsgálat adatai azt mutatják, hogy az általános iskolás gyermekeknél ugyancsak jelentkeznek a problémák: érzékszervi, táplálkozási és mentálhigiénés zavarok. A felmérések alapján gyakori a magas vérnyomás, asztma, allergia, tartáshiba. A tanulók egészség magatartásának befolyásolása fontos feladatunk. Ez nem jelenthet kizárólag ismeret átadást, biztosítani kell a helyes életmód és életvezetési szokások rögzülését támogató környezetet. Helyi sajátosságok Vidéki iskola. Zöldövezet. Higiénés környezet. Tornaterem, sportpálya, uszoda. Közel vagyunk nagyvárosokhoz. Sok a hátrányos helyzetű tanuló. Fokozódik a családok széthullása (HH, HHH tanulók) A veszélyeztetett tanulók száma nem csökken. Az iskolában van főzőkonyha Iskolabüfé működik Az iskolai egészségfejlesztésünk céljai Azoknak a viselkedés és magatartás módoknak, szokásoknak a közvetítése és elsajátítása, amelyek képessé teszik a tanulókat arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük megőrzésében. 47

Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a káros életmódbeli szokások súlyos következményeit is. Az iskolai büfében és a konyhában árusított ill. készített ételek és italok feleljenek meg az általunk támasztott egészségnevelési követelményeknek. A megvalósulás keretei Oktatás-nevelésben Alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom, a környezetismeret, testnevelés, rajz, vizuális kultúra, erkölcstan, az ének tantárgyak keretében rejlő oktatási, nevelési lehetőségeket használjuk ki. A tanulók egészségügyi kultúrájának fejlesztése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítására. Ennek formája a biológia tanórák idevonatkozó részei, illetve a helyi ifjúsági vöröskereszt versenyei, vetélkedői, szimulációs gyakorlatai. A felső tagozatban különösen a természetismeret, a technika, erkölcstan, testnevelés, biológia, ének-zene, rajz, vizuális kultúra tantárgyak elsajátítása során valósítjuk meg az ismeretek átadását és a készségfejlesztést. Az osztályfőnöki órák tanmenetébe beépítjük az egészségnevelési és drog prevenciós témákat. DADA program. ÁNTSZ által tartott előadások. Környezeti és művészeti nevelési programjaink szolgálják az egészség nevelést is. Tanórán kívüli foglalkozásokon Az egyéb foglalkozások biztosítják a tanulás és pihenés helyes arányainak kialakítását. A szabadidő aktív eltöltése, az önkiszolgálás, a tisztálkodás, a helyes étkezési szokások kialakítása szervezetten valósul meg. A fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátításával, gyakoroltatásával is segítjük az egészség védelmét. Akadályversenyen egészségvédelmi délutánon segítséget nyújtunk az egészséges életmód kialakításához. Osztálykirándulásokon, erdei iskolában (szülői támogatással) vesznek részt tanulóink. 48

A fizikális egészségnevelésen belül 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést az első és ötödik évfolyamon tanórákba építve, a többi osztályban a heti 3 délelőtti testnevelési óra mellett biztosítjuk a másik két napon a délutáni sportfoglalkozásokat. Az úszásoktatásra 1-8. osztályig a testnevelési órák keretén belül kerül sor (önkormányzati és szülői támogatással). Célunk hogy tanulóink az általános iskola befejezéséig megtanuljanak legalább 2 úszásnemben úszni. Hosszú távú tervünk, hogy tanulóink testileg, lelkileg egészséges emberekké váljanak, életmódjukban és gondolkodásmódjukba beépüljön a komplex, hosszú folyamat melyet szakaszolni kell az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Alsó tagozat helyes WC használat, igényes külső megjelenés, rendszeres, változatos és egészséges étrend, szeresse a zöldségeket és a gyümölcsöt, igénye legyen a rendszeres testmozgás, friss levegőn tartózkodás, ismerje fel az egészséget veszélyeztető tényezőket, helyes önismeret kialakítása legyen igénye környezete tisztaságára. Felső tagozat serdülőkori problémák megismerése, helyes énkép kialakítása, ismerje a drogok károsító hatásait, társkapcsolataiban helyes szemlélet kialakítása, életkori sajátosságainak megfelelő testápolási ismeretek elsajátítása, legyen képes önálló pozitív döntéshozatalra. Értékelés Az osztályfőnökök és a szaktanárok értékelnek évközben folyamatosan. Programunk megvalósulásával remélhetőleg hozzájárulunk gyermekeink egészséges életmódjának kialakulásához, megőrzéséhez. 49

50

V. KÉPZÉS RENDJE V.1. Iskolai közösségek, csoportok: Legfőbb meghatározó csoport az osztályközösség évfolyamok tágabb: alsó tagozat 1-4. osztály felső tagozat 5-8. osztály Közösségeinket a szülők igényei, a meglevő hagyományok ill. a gyermekek adottságainak alapján szervezzük. V.2. A képzés belső szakaszai 1. szakasz: Alsó tagozat 6-10 éves korig 4 év a. 1-2. év bevezető szakasz írás, olvasás, számolás és kézügyesség fejlesztése b. 3-4. év kezdő szakasz 2. szakasz Felső tagozat 5-8. osztályig 4 év a. 5-6. osztály alapozó szakasz új ismeretek átadása meglevő ismeretek bővítése b. 7-8. osztály fejlesztő V.2.1. Pedagógiai célok megvalósulása az egyes szakaszokban Bevezető szakasz: 1-2. osztály Az általános iskolai tanulmányok legfontosabbnak ítélt szakasza, amikor az ismeretszerzéshez a közösségi élethez való érzelmei alakulnak ki a gyermekeknek. Ez döntően befolyásolja a gyermekek későbbi iskolai életét, sikereit a tanulásban illetve közösségi életben. E szakasz legfontosabb pedagógiai célja: - közösségi magatartás, - tanulási szokások kialakítása 51

- viselkedéskultúra, - étkezési szokások, - egészséges életmódra nevelés, - önállóságra szoktatás Fontos, hogy a gyerekek esztétika és vizuális kultúrája fejlődjön. Életkori sajátosságaikból fakad, hogy alkotókedvük, kreativitásuk ilyenkor a legnagyobb, szívesen hoznak létre egyéni alkotásokat (rajz, szobrászat, zene, tánc). Természetesen a különböző mikrokörnyezetből kikerülő gyermekekkel való foglalkozás másmás bánásmódot, igen magas pedagógiai kultúrát igényel. Ennek alkalmazása nemcsak a gyermekekkel való közvetlen találkozás során, hanem a családok körében végzett környezettanulmány készítésekor (indokolt esetben), a családi nevelési problémák megoldásához adott segítségben is jól hasznosul. Kezdő szakasz: 3-4. osztály E szakaszban feltétlenül támaszkodni kell az előző két év tapasztalataira különösen a gyermekekkel való egyéni bánásmód tekintetében. Cél, hogy a tanulókban alakuljon ki az önképzés igénye, váljanak olvasóvá, illetve szerzett ismereteik, kommunikációs készségek, képességeik birtokában sikeresen illeszkedjenek a közösségbe, ismerjék önmagukat. E szakaszban történhet meg tudatosan a hagyománytiszteletre, az elődök által létrehozott értékek megbecsülésére való nevelés. Fontos, hogy a tananyag-mennyiség ill. a tantárgyak számának növekedésével tanulási technikák elsajátításával segítsük növendékeinket. Értő-néma olvasás, vázlatkészítés, lényegkiemelő-memóriafejlesztő gyakorlatok, ill. ismeretszerzési lehetőségek (könyv, folyóirat, TV, számítógép) beépítése a tanulási folyamatba. E szakasz fejlesztési területei között a logikus gondolkodás hangsúlyos szerepet kap. A városunkban működő nevelési tanácsadó szakemberei (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) segítik a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek beilleszkedését. Állandó konzultációs lehetőségünk van e területen. A hátrányokkal küszködő tanulók esélyeinek javítása és a tehetséggondozás e szakaszban már erőteljesen kell, hogy jellemezze az oktató nevelő munkát. 52

Alapozó szakasz: 5.-6. osztály A fent említett tananyag- ill. tantárgybővülés ezt a szakaszt érinti legerősebben, tehát külön figyelmet kell szentelnünk a tanulási technikák fejlesztésére. Kreativitásukat kihasználva valósíthatjuk meg a sikerélményhez, az alkotás öröméhez való pozitív viszonyulást. A hagyománytisztelet fejlesztése kiemelt nevelési területe ennek a szakasznak, mivel érzelmileg a fenti korosztály a leginkább megfogható. A közéletiség tekintetében ez a korosztály a leginkább aktív, szívesen alkalmazza praktikus ismereteit a gyakorlatban. Mindezek figyelembevételével építjük be pedagógiai munkánkba a DADA-programot, mellyel tanulóink egészséges életmódra való nevelését szeretnénk magasabb színvonalúvá, korszerűbbé tenni. Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály A pályaorientációs szakaszba került tanulóinkkal szemben támasztott követelményeink: - érdeklődés - felelősségtudat - tájékozottság - kooperatív készség - olvasóvá válás - káros szenvedélyek elutasítása. - konfliktuskezelés Ez természetesen gondos pedagógiai-oktató munkát feltételez. A gyakorlat tanúsága szerint a fenti készségek különböző mértékben történt elsajátítása miatt, van még tennivaló ezeken a területeken. Fontosnak tartjuk, hogy önismereti tréningjeink segítségével tanulóink tisztában legyenek képességeikkel, reális legyen önismeretük, amely megkönnyíti számukra a pályaválasztást. A pályaorientációs szakaszban hangsúlyosan a középiskolára való felkészítés jellemző. Ennek érdekében szerveződnek osztályfőnöki óráink programjai, pedagógus továbbképzések, a nyílt napokon való részvétel biztosítása, pályaválasztási tanácsadás ill. szülői értekezlet szervezése. A serdülőkor okozta különböző testi-lelki változások (érzelmi labilitás, végletekben való gondolkodás, kiegyensúlyozatlanság, szélsőséges megnyilatkozások) különösen nagy 53

pedagógiai hozzáértést követelnek nevelőinktől. Szeretnénk praktikus ismeretek átadásával, higiénés és szexuális felvilágosító munkával segíteni tanulóinkat, hogy az érésükben legkritikusabb szakaszt a lehető legkisebb megrázkódtatással, az élet természetes velejárójaként éljék át. Arra neveljük őket, hogy a szülőktől való leválás szakasza ne jelentsen számukra kudarcélményt, szüleik iránt érzett szeretetük és tiszteletük erősödjön. Célunk, hogy középiskolai tanulmányaik folytatásához megfelelő tudás- és ismeretanyagot kapjanak tanulóink. Ezt segítik a felvételire előkészítő foglalkozások matematika ill. magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A nyelvvizsgára előkészítő foglalkozásokon mód nyílik az idegen nyelv egyéni gyakorlására, a nyelvtudás aktívvá tételére, ugyancsak ezt szolgálja a rendszeres találkozás osztrák testvériskolánk diákjaival. Az általános iskolai tanulmányaik végeztével szeretnénk diákjainkat kellő önismerettel, kulturális igényességgel nemzeti hagyományaink tiszteletével és az iskolánkhoz való ragaszkodás érzésével elbocsátani. Egyéniségük legyen olyan, hogy közösségi magatartásuk, érzelmi viszonylásaik sikerre vigye őket következő diákéveikben. Tanulóink továbbhaladását nyomon követjük a KIR felületre feltöltött középiskolai eredmények alapján. V.3. Képzési specialitások, irányok 1. Integrált művészeti nevelés 2. Német nemzetiségi nyelvoktatás 3. Emelt szintű ének-zene oktatás 4. Emelt szintű matematika oktatás 5. Módszertani sokszínűség: többféle tankönyv család angol egész napos iskola lehetősége 54

1. Integrált művészeti nevelési programunk helyi tanterv szerint működik. A tanulók lehetőséget kapnak hagyományaink megismerésére, s elkészíthetik a múltban használt eszközöket, játékokat. Foglalkozásaink során alkalmuk van alkotásra, kreativitásuk kibontakoztatására, képzelőerejük fejlesztésére, nemzeti kultúránk megismerésére, tiszteletben tartására. 2. Német nemzetiségi nyelvoktatás Városunk sajátossága, hogy német nemzetiségi település. Kiemelt feladatként kezeljük a német nemzetiségi nyelvoktatást. Anyagi hátterét a központi költségvetés biztosítja. Számíthatunk azonban a város, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat, német testvérvárosunk Freudenberg, és testvériskolánk Grossbottwar támogatására is. Ez a nevelők nyelvi továbbképzési lehetőségét, a kölcsönös tapasztalatcserét, a diákok csereüdültetését jelenti elsősorban. Mivel a családok nagy része ma már nem beszéli a kisebbség nyelvét, nem rendelkezik élő hagyományokkal, ezért az iskola feladata a beszédtanításon túl, a hagyományok gyűjtése, átörökítése, a nemzetiségi kultúra ápolása. Helyi tanterveinkben különösen a német nép- és honismeret, környezetismeret, történelem, földrajz, integrált művészeti nevelés tantárgyakban kap hangsúlyos szerepet a nemzetiségi identitás alakítása, a hagyományápolás. 3. Emelt szintű ének-zene oktatás. Az új köznevelési törvény kiemelt feladata a művészeti nevelés, ami összhangban van iskolánk egyik specialitásával, az emelt szintű ének-zene oktatással. Több mint tíz éve vezettük be ezt a képzési formát. Ennek a munkának látványos eredményei számtalan elismeréshez juttatták tanulóinkat, kollegáinkat és a Radnóti iskolát. Az ének-zene területén végzett oktató-nevelő munkánkra (mint bázisiskola) támaszkodik a helyi zeneiskola és Mór városának kulturális programja. Ének-zene tagozatos osztályainkban 2. osztálytól az emelt szintű oktatás mellett néptánc tanítás folyik, fejlesztve a tanulók mozgáskultúráját. A fentieken túl iskolánknak ez az a specialitása, ahol a gyerekek a legtöbb sikerélményhez jutnak, a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés terén is. 55

4. Az emelt szintű matematika oktatással az új köznevelési törvényben megfogalmazott társadalmi elvárásnak való megfelelés, valamint a tehetségek azonosítása és gondozása az elsődleges célunk. Számtalan diák rendelkezik kimagasló logikai, kognitív képességgel, amelyet az emelt szinten való foglalkoztatással szeretnénk még jobban kiaknázni. A matematika oktatását kiegészítjük 2. osztálytól sakk (választható) és 3. osztálytól informatika (választható) tantárgyakkal. Ezeket a tantárgyakat szövegesen értékeljük (részt vett- nem vett részt) félévkor és a tanév végén. 4. évfolyamtól a matematika tantárgy heti 1 óra geometria és heti 4 óra algebrára oszlik. Felmenő rendszerben a két terület aránya a tananyagnak megfelelően változik. 5. Képzési specialitásaink hatékonysága érdekében csoportbontásban (tantárgyaként más-más rendező elv szerint) folyik a munka a következő területeken: német nyelv (az intenzív nyelvtanulás érdekében) angol nyelv (az intenzív nyelvtanulás érdekében) matematika: képesség szerinti bontásban számítástechnika-technika (nemek szerint) ének-zene (a tanulólétszám határozza meg) - Biztosítjuk az egész napos iskola képzési lehetőségét- Az ének-zene osztályunkban idegen nyelvként az angol nyelvet oktatjuk. - 4. osztálytól szakköri keretben további idegen nyelvként választható az angol vagy a német. - A tanórán kívüli egyéb lehetőségeket (napközi, szakkör stb ) a tanulók igényeinek megfelelően alakítjuk ki. V.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységformák, melyeket beépítettünk nevelési munkánkba: Az iskola tanulói összetétele, a szociokulturális környezet valamint a vonzáskörzet kiterjedt területe indokolja, hogy különös gonddal szervezzük meg a tanórán kívüli foglalkozásainkat. Tanulóink életkori sajátosságait, érdeklődését figyelembe véve rendszeresen biztosítjuk a táncos- zenés gyakorlatok megtanulását és bemutatását a különböző iskolai és városi rendezvényeken. Ez sikerhez juttatja diákjainkat, valamint kiváló közösségformáló erő. 56

Iskolánkban egy alsó tagozatból és egy a felső tagozatból szervezett kórus működik. A tehetséges tanulók a népdalkör foglalkozásain képezhetik magukat, felkészülhetnek a népdaléneklési versenyekre. Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi zeneiskolával, ahol hangszeres oktatás egészíti ki az iskolai munkát. Továbbfejlődési lehetőséget kínál a város fúvós zenekara is. Alsó tagozatban igény szerint napközit, Felső tagozatban tanulószobai foglalkozást biztosítunk a gyerekeknek. A gyermekek kreativitásának fejlesztése érdekében változatos tevékenységformákat kínáló csoportközi foglalkozásaink vannak: - agyagozás, ügyes kezek, zene, számítógépes foglalkozás, sport. Az iskolai könyvtár napi rendszerességgel működik a kölcsönzés folyamatos. A szakköri foglalkozásokat a gyerekek igényei határozzák meg. Játszóház évente több alkalommal az érdeklődő és ügyes kezű gyerekek számára. Jól működő ISK csoportok biztosítják a gyerekek mozgásigényét és versenyekre való felkészítését. A mindennapos testedzés lehetőségei időben és helyben is adottak. Kisméretű tornatermünk reggeltől estig zsúfolt. A téli sportok közül a síelésre mutatkozik olyan igény, amit csak önköltségesen tudunk megoldani. Az iskolai testedzésen túl tanulóink a helyi sportegyesületeket is nagy számmal látogatják: a foci, úszás, kosárlabda, tollaslabda, tenisz és a sakk vonzza őket. Tanulói önszerveződés - Suli-buli alkalmanként - Iskolaújság, iskola rádió, évkönyv terjesztése, a szerkesztésben való részvétel. - játszóházak, zsibvásárok, bolhapiac, állatszépségverseny, peonza, Radnóti Hangja, tanulói iskolai programok Ezek a változatos tevékenységi formák minden gyerek számára lehetővé teszik, hogy sikerélményhez jussanak, betekintést nyerjenek az élményszerzésen túl a vállalkozási ismeretek alapjaiba. Tanulás támogatása I. Tanulásszervezési eljárások és eszközök, önálló ismeretszerzés támogatása II. A tanulók egyéni tanulási útjának végigkísérése fejlődési lappal (SNI, BTM) III. Fejlődési lap SNI, BTM 57

IV. A tanulók önálló ismeretszerzését szolgáló tanulásszervezési eljárások és eszközök I. Tanulásszervezési eljárások és eszközök, önálló ismeretszerzés támogatása Iskolánk HPP-ben megfogalmazott célkitűzésének megfelelően segíti a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulási technikáját. 1. Szervezeti formák: TANÓRÁN: a, FRONTÁLIS b, EGYÉNI c, PÁROS d, CSOPORTOS TANÓRÁN KÍVÜL: a, KORREPETÁLÁS b, FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁS c, TEHETSÉGGONDOZÁS II. A tanulók egyéni tanulási útjának végigkísérése (SNI, BTM) Szociális hátrányok, beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségek (BTM) tanulási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek: A/ 1. osztályos tanulók, az óvoda-iskola átmenet B/ 4. osztályból az 5. osztályba való átmenet C/ Más iskolából érkező gyermek A/ - Az 1. osztályos tanulók zökkenőmentes beilleszkedése érdekében nyílt napot tartunk, ahol a szülők és gyermekek megismerkedhetnek az iskolával és a pedagógusokkal. - Pedagógusaink részt vesznek az óvodák által szervezett rendezvényeken. - Az 1. osztályos tanulók képességeit az előző tanév júniusában a DIFER méréssel felmérjük. Ennek eredménye alapján már szeptemberben ki tudjuk szűrni azokat a 58

tanulókat, akiknek képességfejlesztésre van szükségük. Javasoljuk a nevelési Tanácsadó mérését, gondozását, az iskolai fejlesztő fogalakozáson való részt vételét, illetve a mindennapi munkában különös figyelmet fordítunk ezeknek a tanulók nak a tervszerű fejlesztésére. - A szociális hátrány gyakran beilleszkedési nehézséggel társul, ezért minél hamarabb szükséges az adott családnál a családlátogatás, ahol megismerhetjük a gyermek környezetét, családi hátterét. B/ A 4. osztályból az 5-be lépés sok tanulónak okoz nehézséget. A leendő felsős osztályfőnök feladatai: - Lehetőség szerint részt vesz a tanórákon /hospitálás/. - Igyekszik elmenni az osztály szabadidős programjaira. - Az 5es osztályfőnök lehetőség szerint a szüneteket az osztályával tölti. - A beilleszkedési zavarral küzdő gyerek családi körülményeinek megismerése érdekében családlátogatást tervez. - Rendszeresen konzultál az osztályában tanító kollégákkal. - Megismerkedik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével, ha az rendelkezésre áll. - Nyomon követi az gyermek részt vételét a számára javasolt fejlesztő foglakozásokon, korrepetáláson. C/ Más iskolából érkező gyerek beilleszkedése az új közösségbe nagy problémát jelent, ezért: - az osztályfőnök tájékozódik a gyermek tanulmányi munkájáról, családi körülményeiről - az esetleges problémákat megbeszéli az osztályban tanító kollégákkal - felveszi a szülőkkel a kapcsolatot - rendszeres - napi párbeszédet folytat a gyerekekkel - az osztály segítségével kiválaszt néhány tanulót, akik segítik az új gyermeket a beilleszkedésben A beilleszkedési nehézség, az iskolaéretlenség, a szociális hátrány, a tanulási nehézség gyakori másodlagos tünete a magatartási nehézség. Ennek érdekében rendszeresen tartjuk a kapcsolatot: 59

- az osztályban tanító kollégákkal - az ifjúságvédelmi felelőssel - a fejlesztő pedagógussal - a Nevelési Tanácsadóval - az iskolapszichológussal - Családsegítő Központtal Figyelemmel kísérjük, hogy a tanuló részt vesz-e a javasolt foglalkozásokon. A tanulási nehézséggel küzdő (BTM) illetve a tanulásban akadályozott tanulók (SNI) felzárkóztatása Egyik legfontosabb tevékenység a tanulási problémákkal küzdő tanulók felderítése, megsegítése. Ez az osztályfőnök és a szaktanár együttes feladata. A tanulási nehézséget (BTM) a Nevelési Tanácsadó szakvéleményben, a tanulás akadályozottságát (SNI) a Szakértői Bizottság szakértői véleményben határozza meg. Iskolánk alapító okirata lapján befogadjuk azokat az SNI-s tanulókat, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés rendellenességével diagnosztizálnak. A tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulóknál szükség esetén külső szakember segítségét is igénybe vesszük (logopédus, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság). A felzárkóztatás módja iskolánkban: - differenciált foglalkoztatás tanórákon - tantárgyi korrepetálás - fejlesztő, képesség-kibontakoztató foglalkozás fejlesztő pedagógussal - napközis felzárkóztatás - tanulószoba - gyógytestnevelés Felzárkóztatás, fejlesztés A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek, illetve a tanulásban akadályozottak fejlesztése, felzárkóztatása több szinten történik, a tanuláshoz szükséges részképességek fejletlenségétől függően. 60

A felzárkóztatásra szoruló tanulók névsora a bemeneti és a diagnosztizáló mérések alapján alakul ki. Minden gyermek rendelkezik egy portfolióval, amely tartalmazza a vizsgálati anyagokat, szakvéleményeket, szakértői véleményeket és mérőlapokat. Ezek alapján egyéni fejlesztési tervet készít az fejlesztéssel, korrepetálással megbízott pedagógus. A fejlesztő csoportot a tanulási nehézség típusa és az intelligenciakor határozza meg, a létszám felső határa 5 fő. A csoportok évfolyamon belül szerveződnek, indokolt esetben egyéni foglalkozást tartunk. A fejlesztést végző pedagógus szorosan együttműködik az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, a szülőkkel. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, segíti a vizsgálati kérelem elkészítését. A vizsgálati lapokat (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) az osztályfőnök tölti ki. A fejlesztő pedagógus az iskolavezetés felelős tagjával minden tanév elején elkészíti az adott tanévre vonatkozóan a BTM-es és az SNI-s tanulók dossziéját, mely tartalmazza a az érvényes szakvéleményeket, illetve szakértői véleményeket. A fejlesztő pedagógus feladata az egyes csoportba tartozó névsorok (részletes adatokkal), valamint órabeosztások elkészítése. A tanulók órabeosztását egyezteti az osztályfőnökkel és az adott szaktanárral. A dokumentáció helye az igazgatóhelyettesi iroda. A fejlesztő pedagógus feladata a tanulók kontrollvizsgálatának időbeni elindítása. Az SNI- tanulók gyógypedagógiai felügyeletét a Nevelési Tanácsadó szakembere látja el megbízási szerződés alapján, számukra foglalkozásokat tart. Fejlesztésükbe szükség esetén bekapcsolódik logopédus, pszichológus és gyógytestnevelő is. III. SNI és BTM tanulók fejlődési útját a róluk készült portfólión vezetjük IV. A tanulók önálló ismeretszerzését szolgáló tanulásszervezési eljárások és eszközök: - Differenciálás a tanórákon: kötelező- választható feladatok kooperatív munka képességeknek megfelelő feladatadás lassúbb tempó biztosítása több idő biztosítása több segítség a pedagógustól egyszerű utasítások 61

feladatok megbeszélése 62

Az osztályfőnökök feladatai a SNI-s és a BTM-es tanulók esetében: - adminisztráció a naplóba - szakvélemény áttekintése (Mi a gyerek problémája?) - az osztályban tanító kollégák figyelmét fel kell hívni a gyerekre, meg kell beszélni velük a problémát) - a tanuló elhelyezése a teremben (Állandó helye legyen elől, állandó segítő padtárssal.) - beszélgetés a gyerekkel (Személyre szabott elvárások megbeszélése, szünetekben, iskola után a napi események megbeszélése) - beszélgetés az osztályközösséggel (Az emberek különböző képességekkel rendelkeznek, más-más az, ami tőlük elvárható.) - beszélgetés a szülővel (A gyermeknek adott engedmények. Mit várunk el tőle? Mit kérünk a szülőtől?) - a magatartás és a tanulmányi munka folyamatos követése A szaktanárok feladatai, lehetőségei SNI-s és BTM-es tanulók esetében: - Tájékozódás a gyermek képességeiről (Milyen típusú feladatokat képes elvégezni, miben kell segíteni? Számonkérés: szóban vagy írásban?) - Az adott évfolyam követelményeinek áttekintése. (A továbbhaladás feltételei a kerettantervben nem azonosak a minimum szinttel, az arra vonatkozik, hogy a tananyagban tovább tudunk-e haladni.) A követelményeket egyénre szabottan kell meghatározni. Ehhez támpont lehet az adott évfolyam pótvizsgalapja illetve a pótvizsga követelménye. - A tanuló képességeihez mérten ki kell jelölni a megtanulandó rész / kevesebb, rövid mondatok, könnyen értelmezhető szavak/ 63

- Írásbeli feleletnél kérhessen segítséget a feladat értelmezésében. Ki lehet jelölni azokat az egyszerűbb feladatokat, amelyeket képes megoldani, s ezzel elérni az elégséges szintet. - A mindennapi munkánál meg kell mutatatni neki, hogy mit tanuljon meg az elégségesért. Ha többet teljesít dicsérni, jutalmazni kell. - A nem étékelt tantárgyból, tantárgyrészből nem lehet jegy sem a naplóban, sem az ellenőrzőben. V.5. Felzárkóztatást segítő tevékenységek iskolánkban. A BTM-s és SNI-s tanulókon kívül minden diák számára a következő lehetőségeket biztosítjuk a felzárkózás terén: TANÓRÁN - csoportbontás könyvtári foglalkozások (integráltan a magyarórákkal) - drámapedagógia - a sajátos tantárgyak nyújtotta tevékenységek (integrált művészeti nevelés, - erdei iskola program (szülői támogatással) - projektek TANÓRÁN KÍVÜL Mindenkori igények szerint széles választékban - szakkörök - korrepetálás - tanulópárok - napközis és tanulószobás egyéb foglalkozás - szabadidős és egyéb tevékenységek - projektek - tantárgyakból előkészítő (magyar, matematika) 64

V.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek iskolánkban. V.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását lehetővé tevő alapelvek: A fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni: - a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), - megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal,fejlesztő szakemberekkel és a társakkal - a szabadidős, lazítóprogramok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. V.6.2. Az általunk elfogadott tehetségmodell 65

V.6.3. A Köznevelési törvény megfogalmazása szerint E törvény alkalmazásában kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, ( 2011.CXC. trv. 14. pont) 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, V.6.4. Tehetség és képesség kibontakoztatás módszerei eszközei Sokféle tevékenység szolgálja a tehetség és képesség kibontakozását iskolánkban. TANÓRÁN differenciálás tanórákon képesség szerinti differenciálás (nívó csoport) gazdagítás csoportmunka kooperatív tanulás TANÓRÁN KÍVÜL - tehetségműhelyek - egyéni mentorálás - szakkörök - képességfejlesztő foglalkozások - különböző szintű (iskolai, körzeti, megyei, országos) sportversenyek, tanulmányi versenyek, pályázatok - az iskolai és városi hagyományokhoz 66

projektmunka kapcsolódó programok - művészeti oktatásban résztvevő tanulók szereplése - színház és múzeum látogatás - tanulmányi kirándulás - táborok, erdei iskolák - projektek - külföldi iskolákkal kapcsolattartás V.6.5. Tehetség azonosításának módszerei és eszközei Pedagógiai módszerek: Tanári megfigyelés és jelölés Iskolai teljesítménytesztek eredményei Korábbi teljesítmények (osztályzat, verseny) Eszközök: Renzulli Hartmann skála Balogh László könyv tesztjei TKBS teszt Pszichológiai módszerek Intelligenciatesztek Kreativitástesztek Személyiségvizsgáló módszere V.6.6. Feladatok, eszközök A tanórákon folyó differenciált feladatok alapján történő foglalkoztatás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, differenciált házi feladatok. A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása. 67

Csoportmunkák mellett az önálló alkotói munka, feladat, produktum létrehozása. Kutató, gyűjtőmunkával a tájékozódás ösztönzése (Internet használata az általános tájékozottsághoz). Alsó tagozaton képességfejlesztő programok (általános iskolánként lehetőség szerint anyanyelv, irodalom, matematika, természetismeret tantárgyakból), mely a tehetségek felkutatását és gondozását tűzi ki céljául. Eszközök: digitális tábla, tanulói számítógépek, oktatási segédanyagok, saját készítésű feladatbank, tehetségfejlesztő játékok, V.6.7. A tehetség kibontakoztatását a következő területeken végezzük: x Logikai-matematikai x Zenei x Nyelvi x Interperszonális x Térbeli-vizuális x Természeti x Testi-kinesztetikus A fenti területekre a gyerekek igénye alapján alakítjuk ki a műhelyeket. Egyéni fejlesztés: mentorálás fejlesztési terv alapján történik Kiemelkedő képességű tanulóink fejlődését segíti egyéni fejlesztési terv alapján mentoráló tanára. 68

A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT VI.1. Az ellenőrzés-értékelés rendszere Iskolánk értékelési rendszere - a legfontosabb alapelvből, a gyermekközpontúságból következően személyre szóló, fejlesztő, nyílt, rendszeres, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával a gyerekekkel együtt történik. Az értékelés céljai: Rendszeres visszacsatolás, átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. VI.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Alapja: a tantárgyak programjában megfogalmazott követelmény. Feltétele: - a tantárgyi követelmények alapos ismerete, - azok jó körülhatárolása, - közzététele a gyerekek és a szülők körében, - a gyerek személyiségének ismerete. A munkaközösségek által elkészített követelmény kivonatot (minimum követelmények) tantárgyanként és évfolyamonként minden pedagógus a tanmenetéhez csatolja és a szülőkkel, gyerekekkel a tanév elején ismerteti. (tanórán, osztályfőnöki órán, szülői értekezleten). A továbbhaladás feltételei az iskola honlapján nyilvánosak. A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXI. törvény alapján a második évfolyam végén és a felsőbb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló minősítése osztályozással történik. Az első évfolyamon félévkor és évvégén, illetve a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. (módosítás 2010.) Továbbhaladás feltétele: - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. - Második év végétől évfolyamismétlésre utasítható a diák, ha három vagy több tantárgyból elégtelen minősítést kapott. - A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 69

- SNI tanuló esetében, az igazgató engedélyével, a szöveges értékelés bármely évfolyamon megengedett. - A tanuló a KT. 71. 7. bek. alapján évfolyamot ismételhet szülő kérésére. (módosítás 2010.) A szöveges értékelés szempontjai: - konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik - a fejlődés, a tudás előző fokához kapcsolódik, a továbblépés következő fokát megjelöli - Tartalmában komplex (a pozitívumok és negatívumok együttes megjelenését tartalmazza) - A címzettek számára (szülő, gyerek) érthető. - Differenciált, személyre szóló. Ellenőrzés, értékelés módja, típusai: A diagnosztikus mérés célja, hogy információt kapjunk a diákok előzetes ismereteinek szintjéről és mélységéről. Gyakran a formatív értékelést alkalmazzuk. Ez az értékelési mód segíti a nevelőt és a tanulót is abban, hogy felismerje mennyire sikerült a tanulási célokat elérni. Mutatja a képességek fejlődését, az alkalmazott módszer hatékonyságát. Alapul szolgál az összegző értékeléshez. Formatív értékelést nemcsak a tanár végez, hanem jól használható tanulói önértékelésre is. Ezáltal fejlődik a tanulói tudatosság, nő a felelősségérzet bennük. Szummatív értékelésre egy nagyobb tanulási egység, a teljes tanítási program befejezésekor kerül sor. Az összegző értékelés a program hatékonyságának mutatója. Célja: - a diák teljesítményének mérése Formái: - egységes, bemért mérőlapok használata - külső szakember bevonásának lehetősége 70

Az értékelés lehetőséget ad /nem ad a továbbhaladásra, kiszűri a szubjektivitás lehetőségét és a rutinszerű eljárásokat. A tagiskoláinkkal való együttműködésnek megfelelően az év eleji diagnosztizáló és az év végi, szummatív mérések közös mérőlappal történnek. 71

VI. 2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA a.) Célkitűzés: - Iskolánk értékelési rendszere a legfontosabb alapelvből, a gyermekközpontúságból következően személyre szóló, fejlesztő, nyílt, rendszeres, a személyiségi jogok tiszteletbe tartása mellett működik. Jellemzői: - rendszeres visszacsatolás - átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő - személyiségfejlesztő - önértékelési képességet fejlesztő - önálló tanulásra valóan ösztönző b.) Érvényességi tartomány: c.) az elfogadás évétől Felülvizsgálat: A HPP felülvizsgálatának évében partneri igény (tanulók, szülők, pedagógusok) visszajelzése alapján. d.) Felelősségi és hatáskör Jelen eljárás karbantartásáért az igazgató által megbízott folyamatgazda felel. Felelős: folyamatgazda e.) A vezetői ellenőrzés szempontjai között kiemelten szerepeljen az ellenőrzés és értékelés rendjének betartása. (félévenként) I. A TANULÓK TANTÁRGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNY - Minden nevelő legyen tudatában a tantárgyára, évfolyamokra vonatkozó minimumkövetelménnyel, amelyet tartalmaz a tanmenet. - A szülőket és tanulókat erről tanév elején tájékoztatni kell. FORMÁJA: Kiadvány a munkaközösségek által készített tantárgyakra vonatkozó minimumkövetelményekről. (honlap) FELELŐS:- munkaközösség-vezetők - igazgatóhelyettesek 72

SZÓBELI FELELETEK: a.) minden tantárgyból havonta 1 érdemjegy b.) heti 1-2 órás tantárgy esetében a szóbeli feladatok száma legalább 1 félévenként c.) heti 3-5 órás tantárgy esetében legalább 2 szóbeli felelet tantárgyanként ÍRÁSBELI FELELETEK a.) Tartalmi és formai követelményei - az adott témakört dolgozza fel - a témazáró dolgozat feladatai az alábbi feltételeknek feleljenek meg (követhető irány) 30% ismeret 30% megértés 30% alkalmazás 10% kreativitás (magasabb rendű művelet) - ebben az esetben az osztályzatok kialakítása a következőkben érvényesül (33%- tól:2, 56%-tól:3, 76%-tól:4, 91%-tól:5.) - központi tesztek esetén az útmutató szerint az előzőektől eltérés lehet - képi megjelenítési formája áttekinthető, olvasható, géppel írt, esztétikus legyen - jelölje meg a téma címét, a tanuló nevét, osztályát - a feladatok megfogalmazása egyszerű és világos, a gyermekek életkorának megfelelő szintű legyen - a feladatlap tartalmazza az egyes feladatokért adható pontszámokat - lehetőség szerint 2 változatban készüljön (A,B csoport) b.) Az íratással kapcsolatos követelmények: - 1 héttel az írás előtt közölni kell a tanulókkal - egy nap maximum 2 témazáró dolgozatot írathatunk, melynek ütemezésében a munkaközösségek tanév elején megegyeznek c.) A javításra vonatkozó elvárások - a dolgozatok javítását a megírató szaktanár végezze el - a gyerekek 1 héten belül kapják meg a dolgozatot, lehetőséget biztosítva számukra a javításra - minden feladatnál írásban közölje az elérhető és az elért pontszámot, - teljesítményért kapott érdemjegyet - valamennyi témazáró dolgozat javítása terjedjen ki a helyesírás javítására is 73

d.) A javítást kövesse összegző értékelés, amelynek ki kell terjednie: - a tantárgyi átlag kiszámítására, - a típushibák okainak feltárására - hibák korrigálása e. ) Valamennyi kijavított dolgozatot a tanuló kézhez kapja, a szülőnek lehetőséget biztosítunk a betekintésre. f.) Munkaközösségi megbeszélésen az adott évfolyamon született mérési eredményeket összehasonlító elemzéssel értékeljük VI. 3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat a tanuló önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer, a tanulási folyamat szerves része, a tudás megszerzésének lényeges építőeleme. Hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához is. A házi feladat hiánya, amit pontozásos rendszerrel regisztrálunk, váltunk be érdemjegyre, beleszámít az adott tantárgyi osztályzatba. Célja: - A megismert tananyag begyakorlása, elmélyítése. - A régebbi tananyag ismétlése. - Az önálló munkára nevelés és kötelességtudat kialakításának fejlesztése. - A visszajelzés a pedagógus számára az ismeretek elsajátításának mértékéről - Érdeklődés felkeltése a tananyaggal kapcsolatban. Formái: - Szóbeli: - memoriter (szó szerint tanulandó anyag), - saját megfogalmazásában elmondandó anyagrész (tankönyvből vagy forrásból) - Írásbeli: - munkafüzet, egyéb adatlap kitöltése - tankönyv kérdéseire adott válaszok 74

- fogalmazások, dolgozatok, naplók, másolás stb. - Gyakorlati, cselekvéses feladatok - Tárgyak formálása - Gyűjtőmunka - Könyvtári kutatómunka Módjai: - Napi feladat: biztosítja a tanuló egyénre szabott haladását képességei alapján. A feladat adása célirányos, gyakorlatra serkentő. Elkészítésének ideje függ az: - egyéni képességektől, - koncentrált figyelemtől - érdeklődéstől, - motivációtól. - Hétvégi feladat: A napi feladatot pénteken végzik el a tanulók. (Szombat, vasárnap pihenőnap.) - Hosszabb távú feladatot (pl. verstanulás, gyűjtőmunka stb.) egy hetes határidővel a tanuló saját időbeosztása szerint készíti el. - Szünidei munka: Ajánlás gyakorló feladatokra. Kötelező feladat ne legyen! Elkészítésének színterei: - Otthoni tanulás: szülői ellenőrzéssel. - Egyéb foglalkozáson (napközi és tanszoba) tanulás: pedagógus segítségével. A pedagógus szerepe: - A tanulók felkészítése a házi feladat megoldására. - A házi feladat kijelölése. - A házi feladat ellenőrzése, értékelése. A házi feladat hatékonyságát segítő szabályok: - Gondosan, tervszerűen jelöljük ki - Kapcsolódjon az órai munkához. - Használjuk az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, egyéb segédanyagokat. 75

- A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességének, esetenként alkalmazzuk a differenciálást, felzárkóztatást - Rendszeresen adjunk feladatokat. - Vegyük figyelembe az általunk tanított gyerekek életkori sajátosságait, teljesítőképességét. - Koordináljuk (elsősorban felső tagozatban) a témazáró dolgozatok mennyiségét (egy-nap két témazáró dolgozat). - Rendszeresen ellenőrizzük, világosan közöljük a tanulókkal és a szülőkkel a házi feladat elkészítésének szabályait. A pedagógus feladata a tanórán kívüli (napközi, tanszoba) tanuláskor: - Önálló munkára nevelés. - Nyugodt körülmények biztosítása. - Megfelelő tanulási módok elsajátíttatása - Szükség esetén egyéni segítségadás. - Visszacsatolás a szaktanárok felé a szélsőséges esetekben. Az ellenőrzés módját a tanulószobai foglalkozást vezető megbeszéli a szaktanárokkal. - Fontos az önellenőrzésre, javításra nevelés. Az egyéb foglalkozásokat tartó nevelők feladatai: - A csoport átvételekor tájékozódik az osztályban tanítóktól a feladatokról és a tanulói teljesítményekről (esetlegesen egyéni konzultáció a gyerekről.) - A tanulás előtt gondoskodik a gyerekek regenerálódásáról (levegőzés, mozgás stb.) - A tanulási és foglalkozási időpont rendszeres betartása - Megfelelő, nyugodt körülmények biztosítása (szellőztetés, szükséges taneszközök, segédeszközök beszerzése stb.) - Az önállóság kialakítása fontos, ezért a gyerekek a képességeinek megfelelően önállóan dolgoznak. - Szükség esetén egyéni segítségnyújtás. - A foglalkozás kezdetén a feladatok tudatosítása, rendezése. - A felelősségtudat kialakítása fontos, a feladatát mindenki tudja - Szükség esetén javaslatot tesz az alkalmazandó tanulási módszerre. - Állandó figyelemmel kíséri az egyéni tanulást. 76

- Az elvégzett feladatok kijavítását az osztályban tanító nevelőkkel megbeszéltek szerint végzi. - Az egyéni fejlesztés érdekében együttműködik az érintett gyerek osztálytanítójával, tanárával. - Fontos az önellenőrzésre, javításra nevelés. A tanulók szerepe és feladata: - a tanulók kötelessége a feladat elvégzése, megtanulása, pótlása. A szülő szerepe és feladata: - Biztosítsa gyermeke számára a zavartalan tanulás objektív feltételeit. - Önálló tanulásra, önellenőrzésre szoktatás. - Állandó kapcsolat tartása a nevelőkkel. - Segítse gyermeke helyes tanulási módszereit, logikus gondolkodásának fejlődését. TANÉV VÉGE - A minimum szint alatt teljesítő tanuló és szülője legkésőbb május első hetében értesüljön a minimum szint alatti teljesítményéről. - A tanév végi érdemjegy elbírálásánál a félévi érdemjegy egy jegynek számít. (egész évi teljesítményt értékelünk) - A pótvizsgát megelőzően (júniusban) ismét kerüljön pontosításra a minimum követelmény, amely a továbbhaladáshoz szükséges. - A minimum szintet nem teljesítő tanulók a bizonyítvánnyal együtt írásban megkapják a pótvizsgára való felkészülés tananyagát, időpontját. 77

A pótvizsga lefolytatásának rendje Tantárgyak írásbeli Szóbeli Ki állítja össze? Ki hagyja jóvá? beavatkozás Matematika + + Munkaközösség Igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Magyar nyelv + Munkaközösség igazgatóhelyettes szükség Irodalom + szerint az ig. Történelem + Munkaközösség igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Idegennyelv + + Munkaközösség igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Fizika + + Munkaközösség Igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Kémia + + Munkaközösség igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Biológia + Munkaközösség igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Földrajz + Munkaközösség Igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Készségtárgyak Szaktárgyfüggő Munkaközösség igazgatóhelyettes szükség szerint az ig. Alsó tagozat Matematika Írásbeli Munkaközösség Mk. vezető Szükség szerint ig. Magyar nyelvtan Írásbeli Munkaközösség Mk. vezető Szükség szerint ig. Magyar irodalom Írásbeli, szóbeli Munkaközösség Mk. vezető Szükség szerint ig. Környezetismeret Írásbeli, szóbeli Munkaközösség Mk. vezető Szükség szerint ig. Készségtárgyak szaktárgyfüggő Munkaközösség Mk. vezető Szükség szerint ig. Időpont: Az év végén írásban közöltek alapján - A vizsgáztatást 3 tagú bizottság végzi (adott szaktanár + azonos szakon tanító nevelő + osztályban tanító kollega) - A vizsgáról jegyzőkönyv készül. - Az írásbeli felelet dokumentációját a vizsgáztató nevelők aláírva csatolják pótvizsga laphoz. - Az osztályfőnök elvégzi a javító vizsga adminisztrációs munkáit (B. TL). - Az eredményekről tájékoztatja az igazgatót. 78

- Amennyiben a tanuló elégtelenre vizsgázott, az igazgató dönt új osztályba sorolásáról, amelyet a tanulóval a tanévnyitót megelőzően közöl. PANASZKEZELÉS - Amennyiben a szülő vagy tanuló részéről a pótvizsga eredményét illetően kifogás merül fel, úgy ezt 3 napon belül írásban teheti meg az igazgatónál. - Ennek a lehetőségéről a szülőt és tanulót a tanév elején kiadott minimum követelményeket tartalmazó dokumentumban tájékoztatni kell. II. AZ ÉRTÉKELÉS MÉRŐESZKÖZEI, HASZNÁLATI RENDJE FELADATLAPOK: KÖZPONTI: -MK által megrendelt tankönyvcsaládhoz tartozó AZ INTÉZMÉNYBEN KÉSZÍTETT - egy évfolyamon tanító tanárok közösen állítják össze - jóváhagyja a munkaközösség - az értékelésről közös követelményt dolgoznak ki (lásd. I.pont) - ellenőrzés, javítás, korrekció: mk. SZÓKÁRTYÁK RÖPDOLGOZATOK SZÓBELI FELADATOK III. AZ ÉRTÉKELÉS DOKUMENTÁLÁSÁNAK RENDJE: ÉRDEMJEGYEK: - A 2017/2018-as tanévtől e-naplóban dokumentálunk. Az érdemjegyek százalékos meghatározásánál a tantestület döntése alapján: - témazáró dolgozat 200 % - egyéb évközi érdemjegyek 100 % - gyakorlati feladatok 50 % - A tanuló naplóba beírt osztályzata minden esetben kerüljön be a tájékoztató füzetbe is. - A tanuló szóbeli feleletért kapott osztályzata kék tollal kerüljön az osztálynaplóba - A témazáró dolgozat érdemjegye pirossal kerüljön a naplóba. 79

- Pontozásra, szorgalmi feladatokra, versmondásra történő értékelés formája a munkaközösségek megállapodása alapján történik (zöld, fekete színnel) 80

Mérési ellenőrzési rend (alsó tagozat) Osztály A mérés típusa Tantárgy, tevékenység Időpont Módja Felelős 2.3.4. Diagnosztizáló mérés Olvasás, írás-helyesírás, nyelvtan Matematika szeptember szóban írásban 2.3.4. Témazáró mérések tantárgyanként Folyamatos írásban tanító 2. Szintmérés (rutin) Matematika május írásban munkaközösség-vezető 1-4. Képességmérés Olvasás (hangos) május szóban igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető 4. Országos kompetenciamérés Matematika, szövegértés május írásban igazgató tanító A belépő első osztályosok DIFER mérése júniusban történik. Az első évfolyamon negyedévenként, a második évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét. 81

Mérési ellenőrzési rend (Felső tagozat ) Osztály A mérés típusa Tantárgy, tevékenység időpont módja felelős 5. 7. osztály Diagnosztizáló Matematika szeptember írásban (teszt) szaktanár 5. 8. osztály Szummatív Matematika január közepe írásban szaktanár május vége munkaközösség-vezető 5. 8. osztály Diagnosztizáló helyesírás szeptember írásban szaktanár hangos olvasás szóban munkaközösség-vezető néma értő olvasás írásban 5. 8. osztály Szummatív helyesírás január írásban szaktanár hangos olvasás május szóban munkaközösség-vezető néma értő olvasás írásban 1. és 8. osztály Országos Kompetenciamérés matematika, szövegértés május írásban igazgató 82

Mérési ellenőrzési rend - Testnevelés (alsó-felső tagozat) FIZIKAI KÉPESSÉGEK FELMÉRÉSE Cél: Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosanromlik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk: az iskolai testnevelés és sportegészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A mérések megvalósításának módjai: -vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. ályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testinevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok, illetve tanítók is. az eredményeket. (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). e tisztában legyen,miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük letben minden gyermek rendelkezni fog egy teljesítményösszesítő adatlappal, amely tartalmazza 1-8. osztályig az eredményeit, illetve az ehhez tartozó szöveges értékelést. Ezt az adatlapot a testnevelő, ill. a mérést végző pedagógus vezeti, amelyet a szülő is bármikor megtekinthet. A mérések általános szempontjai: ség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban célszerű elvégeztetni. Sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. tanulmányozni minden testnevelőnek, hogy a vizsgálat pontos legyen. 83

utasításában nincs erre külön utalás. tesztvégrehajtásra. teszteket végeztessük el. i a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes -respiratorikus állóképesség ( Cooper-teszt ) tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros Konkrét feladatok: 1. Helyből távolugrás 2. Tömött labda vetés (dobás) két kézzel a fej fölött hátra 3. Hason-fekvésből törzsemelés és- leengedés folyamatosan, kifáradásig 4. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig 5. Cooper-tesz VI.3. Értékelési hagyományok Tantárgyi értékelés - a tantárgy sajátosságainak megfelelően. (ld. helyi tanterv) Az értékelés dokumentálása - osztályozó napló (tanító, tanár) - tájékoztató füzet (tanító, szaktanár, osztályfőnök, igazgató) - munkafüzet, feladatlap, dolgozat stb. (tanító, szaktanár) - bizonyítvány (osztályfőnök) Az értékelésben csak az osztályozó naplóban beírt érdemjegyek a hivatalosak, a minősítő osztályzatot csak a naplóba beírtak alapján lehet megállapítani. Az értékelésről a szülőt tájékoztatni köteles minden nevelő. 84

A tantestület elfogadta a következő értékelési szempontokat: - a tantárgyi jegyek számának meghatározása (Lehetőleg minden hónapra jusson 1-1 érdemjegy, szoktatási időszak figyelembe vételével) - a szóbeli feleletek száma (Kis óraszámnál félévenként legalább egy, magasabb óraszámnál 1:2 arány javasolt.) - Az írásbeli feleletek tartalmi és formai követelményei Pontozás, ponthatárok (33%=2, 56%=3, 76%=4, 91%=5.) A mérőlapok típusától függően ettől eltérések lehetnek. - Esszé típusú dolgozatok, illetve a szóbeli feleletek értékelési szempontjai (versmondás) - Egy évig tárolni gyűjtőmappa - Törtjegy adásának kerülése - Jegyek súlyozása (piros ill. más színek) Jegyek azonnali regisztrálása naplóban illetve tájékoztató füzetbe - Bukás feltételeinek meghatározása Előre elkészített nyomtatott pótvizsgatesztek. - Osztályozó vizsga témáit előre közölni kell a tanulóval - A tanuló a tantárgyhoz való hozzáállásának értékelése a pontozási rendszer egységesítése. A fenti szempontokból adódó feladatok megoldása munkaközösségekre hárul. A megvalósítás ellenőrzése folyamatos, az igazgatóhelyettesek végzik. 85

Jutalmazások Jutalmazásban részesülnek azok a tanulók, akik - kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsítanak, - tanulmányi munkájukat képességeik szerint kiemelkedően végzik, - tanulmányi és sportversenyeken eredményesen szerepelnek. A jutalmazás formái: 1, Írásos dicséret: - szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható: iskolai tanulmányi verseny 1-3. helyezéséért házi, városi sportteljesítményért felelősi munkáért (max.3) iskolai rendezvényeken való szereplésért városi rendezvényeken való részvételért körzeti verseny 4. helyezésétől - Osztályfőnöki dicséret: Adható: osztályközösségért végzett tevékenységért (papírgyűjtés, osztályközösségért tett feladatok) diák-önkormányzati munkáért (farsang..) körzeti tanulmányi és sportverseny 1-3. helyezéséért városi rendezvényeken való közreműködésért (zenekar, énekkar) 3 db szaktanári dicséretért 86

- Igazgatói dicséret Adható: megyei tanulmányi verseny 1-3.helyezéséért országos tanulmányi és sportverseny 1-10. helyezéséért megyei sportverseny 1-3. helyezéséért énekkari minősítő versenyekért Iskola által szervezett városi rendezvényeken való szereplésért 3 db osztályfőnöki dicséretért - nevelőtestületi dicséret Adható: 7 tantárgyból szerzett dicséretes jelesért év végén 4. évfolyamtól 8. évvégéig tartó kitűnő tanulmányi eredményért és példás szorgalomért, magatartásért 5 db igazgatói dicséretért 2, Tanév végén: - kiváló tanulmányi eredményért (oklevél, könyv, közösség előtti dicséret) - jeles tanulmányi eredményért (elismerő oklevél) - 4. és 8. év végén: kiemelkedő közösségi munkáért, sportteljesítményért, művészeti teljesítményért elismerő oklevél és könyvjutalom diák-önkormányzat döntése alapján két 8. osztályos tanuló: Radnóti-gyűrű 87

Büntetések A nem megfelelő magatartásért, tanuláshoz való negatív hozzáállásért, a nem megengedett cselekedetekért, az elvárt normák és előírások be nem tartásáért adott tanári válasz a büntetés. A büntetés formái: 1, Szóbeli figyelmeztetés 2, Írásban rögzített büntetések: - szaktanári figyelmeztetés: a szaktanár vagy az ügyeletes tanár adja, ha a szóbeli figyelmeztetést már alkalmazta, vagy a vétség indokolja Adható: tanórán tanúsított elutasító magatartásért (házi feladat elmulasztása, ismétlődő rendzavarás) közösséget hátrányosan érintő magatartásért (tanulmányi- és sportversenyekről való szándékos távolmaradás) hetesi munka elmulasztásáért tiszteletlen magatartásért tájékoztató füzet többszöri (3) hiányáért házirend megsértéséért illetlen beszédért - osztályfőnöki figyelmeztetés: Adható: osztályközösséget érintő magaviseletért (rendbontás, rongálás, mások testi épségének veszélyeztetése) többszöri (3) szaktanári figyelmeztetésért kirívóan tiszteletlen magatartásért az iskola hírnevének rontásáért ünnepélyen nem megfelelő ruházatban való megjelenésért 88

- Igazgatói figyelmeztetést: Adható: többszöri (3) osztályfőnöki figyelmeztetésért súlyos magatartási vétségért az egész iskola hírnevét rontó, különösen súlyos magatartási vétségért bűncselekmény elkövetéséért nagy értékben elkövetett szándékos rongálásért 3, Ha a tanuló jelenléte veszélyes az egész iskolaközösségre, kezdeményezzük az áthelyezését más intézménybe. 89

Magatartás Példás: - Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat - hangneme kulturált - betartja az udvariassági szabályokat (köszönés, megszólítás, válaszadás, kérés, véleménynyilvánítás, közlekedés) - házirendet következetesen betartja - óvja az iskola környezetét, ügyel a tisztaságra, rendet tart maga körül - törekszik arra, hogy az osztályban folyó munkát segítse - rendezvényeken példamutatóan viselkedik Jó: - általában betartja az együttélés szabályait tanáraival és társaival szemben - viselkedése, hangneme többnyire kulturált - igyekszik betartani az udvariassági szabályokat - rendezvényeken jól viselkedik - az osztályban folyó munkát nem zavarja - házirend szabályait betartja Változó: - szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült - zavarja a munkavégzés nyugalmát - az együttélés szabályait nem minden esetben tartja be - rendezvényeken nem viselkedik megfelelően - házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul 90

Rossz: - osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetésben részesült - fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak - gátolja az osztályban folyó munkát - rendezvények hangulatát megzavarja - együttélés szabályait rendszeresen megszegi tetteiért nem vállalja a felelősséget szófogadatlan hangneme, viselkedése tiszteletlen - házirendet gyakran megsérti - iskola értékeit szándékosan rongálja 91

példás jó változó rossz példamutatás igen jó, nagyfokú közepes gyenge romboló hatása a közösségre pozitív befolyást nem gyakorol nem árt negatív törődés társaival gondos,segítőkész segítőkész ingadozó közömbös házirend betartása betartja, arra ösztönöz betartja részben tartja be sokat vét ellene viselkedés, hangnem kifogástalan kívánnivalót hagy maga után udvariatlan durva, goromba fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen szünetekben megsérti a való viselkedése házirendet jó megfelelő házirend szabályait nem veszi figyelembe figyelmeztetés nincs nincs szaktanári osztályfőnöki osztályfőnöki igazgatói 92

Szorgalom Példás: Jó: - legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek - segíti társait - szívesen végez közösségi munkát - munkavégzése pontos, megbízható - felszerelése hiánytalan - iskolai munkáját teljesíti - kötelező feladatokat elvégzi - munkavégzése megfelelő - ösztönzésre vár - felszerelése általában hiánytalan Változó: - alkalomszerűen vesz részt a tanórai munkában - felkészülése rendszertelen - nem aktív, teljesítménye hullámzó - munkavégzése ingadozó - közösségi munkában nem lehet rá biztosan számítani - felszerelése általában hiányos 93

Hanyag: - tanórai munkában nem vesz részt - felkészületlen - felszerelése hiányos, rendetlen - nem törődik kötelességeivel - megbízhatatlan, nem végzi el feladatait - bukásra áll valamelyik tantárgyból példás jó változó hanyag tanulmányi igényes figyelmes ingadozó rossz munka tantárgyi munkavégzés mindent elvégez ösztönzésre dolgozik önállótlan feladatait nem végzi el felszerelése hiánytalan ritkán hiányos gyakran hiányos általában hiányos többletfeladatok igen keveset ritkán nem vállalása tantárgyi felkészültsége tanulása rendszeres megfelelő rendszertelen felkészületlen Amennyiben a tanuló rendelkezik az adott hónapban igazgatói dicsérettel, szorgalmát abban a hónapban az osztályfőnök egy jeggyel megemelheti. Osztályfőnöki dicséret esetén, ha a tanuló két jegy között ingadozik, a jobb jegyet kaphatja. 94

Havi értékelés: - A magatartás, szorgalom értékelése felváltva történik az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok között. - Az osztályközösség értékelését az osztályfőnök irányítja a naplóba kerülő beírások és az adott hónapban kapott jegyek alapján. - A tanárok értékelésénél is figyelembe kell venni a havi beírásokat. Példás magatartást nem kaphat az a tanuló, akinél legalább 3 tanár rosszabb jegyet javasolt. - A havi értékelésénél figyelembe kell venni a délutáni foglalkozásokat tartó nevelők véleményét, jelzéseit. 95

Tanórán kívüli tevékenységek eljárásrendje Terület Idő Résztvevők Értékelés módja Ellenőrzés 1. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK a.)tanulmányi -Zrínyi megyei matematikaverseny -megyei népdaléneklő verseny -német nyelvi megyei verseny -Radnóti napi alsós matematikaverseny alkalomszerű február alkalomszerű január9999 április nevezettek nevezettek városi iskolák versenyzői jutalmazási rendszer szerint központi értékelés eredményhirdetés szaktanárok matematika munkaközösség-vezető alsós munkaközösségvezető b.)sport -megyei sportversenyek c.)művészeti -musicalek, színdarabok színpadra állítása alkalomszerű alkalomszerű 2. KULTURÁLIS MUNKA Értékelési rendszer 96

a.) újságszerkesztés b.) iskolarádió c.) faliújság d.) bemutatók, rendezvények, kiállítás, énekkar (iskolai, városi, megyei) e.) nemzetiségi munka bornapi rendezvények Márton-nap f.) Művészeti fesztivál g.) Radnóti hangja h.) Tavaszi zsongás december, május alkalomszerű alkalomszerű október november március tavasz tavasz a munkát vállaló csop.oszt a munkát.vállaló csop.vez. 5. 8. Évfolyam osztályok, csoportok nemzetiségi tánccsoport osztályok, csoportok egyének, csoportok egyének, csoportok angolos csoportok Értékelési rendszer Értékelési rendszer Jutalmazási rendszer Jutalmazási rendszer Jutalmazási rendszer Jutalmazási rendszer rendezőség Zsűri Jutalmazási rendszer Szerkesztést segítő nevelő Szerkesztést segítő nevelő Osztályfőnök Osztályfőnök, igazgató Német mk., rajz mk. Német mk., rajz mk. Német mk., rajz mk. igazgató helyettes igazgató Munkaközösség vezető 3. SZERVEZETI ÉLET a) Radnóti nap b.) hasznosanyag gyűjtés c.) diákönkormányzati munka i.) Suli disco május október, április folyamatos 4 alkalom egész iskola osztályok a választott tanulók 8. évf. + DÖK gyűrű Tárgyjutalom Jutalomút Szóban fórumon igazgató DÖK-vezető, ofő, ig.h. Szaktanárok DÖK-vezető Ofő + ügyeletes nevelő DÖK, ofő 97

VI.4. Az iskola élet- és munkarendje A tanév rendjében meghatározó az EMMI adott évre szóló miniszteri rendelete. A tantestület éves munkatervben határoz az 5 tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat ezen belül 1 nap felhasználásáról dönt. Heti és napi életrend: Heti 5 tanítási nap * ügyelet: reggel 6,3o-tól 17-ig * tanítás rendje: 45 perces tanítási órák, 8.00-15.25-ig 1. óra: 8. 00-8. 45 / 10 perc szünet/ 2. óra: 8. 55-9. 40 / 15 perc szünet/ 3. óra: 9. 55-10. 40 /15 perc szünet/ 4. óra: 10. 55-11. 40 /10 perc szünet/ 5. óra: 11. 50-12. 35 /10 perc szünet/ 6. óra: 12. 45-13. 30 /15 perc szünet/ 7. óra: 13. 45-14. 30 /10 perc szünet/ 8. óra: 14. 40-15. 25 Az órarend beosztásába a főétkezést osztályonként be van építve (45 perces ebédszünet). Indokolt esetben az intézmény vezetője rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Pihenőidő: az órarend szerint Tanulási idő: órarend szerint Felnőtt felügyelet: napi váltással tanítás kezdete előtt fél órával, ill. óraközi szünetekben, ebédlőben. * Tanórán kívül szervezett egyéb tevékenységi formák (szakkörök, énekkar, korrepetálás, úszásoktatás, logopédia, gyógytestnevelés, sportfoglalkozások VI.5. Gyermek- és ifjúságvédelem Pedagógiai etikánk amelynek fő alapelve a gyermekközpontú nevelés arra ösztönöz minket, hogy hangsúlyosabban foglalkozzunk és törődjünk a rászoruló gyerekekkel. Intézményünk tanulóinak heterogén összetételét tekintve külön figyelmet fordítunk hátrányos és veszélyeztetett tanulóinkra. 2013/2014-es tanévtől az ifjúságvédelmi státusz felmenő rendszerben megszűnik. A 2017/2018-as tanévtől a feladat ellátását az igazgató biztosítja. 98

VI.5.1. Ifjúsággondozói feladatok éves ütemezése: Év elején: felmérés, helyzetelemzés az osztályfőnökökkel történő konzultáció alapján. Fejlődési lap vezetése (HH, HHH) a tanulót érintő esetleges változásokról (családi állapot, a gyereket ért külső hatások, egészségügyi helyzet). Környezetrajz készítése annak érdekében, hogy a rászoruló tanulók nevelési támogatásban ill. szükség esetén gyámügyi gondoskodásban részesüljenek. Javaslat készítése az Arany János Programon való részvételhez. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók étkeztetésének biztosítása (kereseti igazolások, kérvények alapján). Tankönyvtámogatás, iskolai felszerelések pótlására vonatkozó segítségadás lehetőségei (szept.- május). Kiemelt figyelem a tanulás támogatására a hátrányos és veszélyeztetett tanulók esetében. Tanórán kívüli lehetőségek biztosítása a tanulók számára, különös tekintettel a nyári táborok, szabadidős programok szervezésekor. VI.5.2. Szociális és mentális segítségadási lehetőségek: - rendszeres óralátogatás - a gyerekek tanulási és magatartási megfigyelése az osztályközösségben - kapcsolat az osztályfőnökökkel - tábori támogatás - (pályázati lehetőségek kimerítése + alapítványi támogatás ), - Karácsonyi ajándékozás a Radnóti Alapítvány támogatásával. - Iskolai programokon való részvétel biztosítása, szorgalmazása - Osztálykirándulások, nyári táborozás, színházlátogatás, hangversenyek költségeihez való hozzájárulás szintén az alapítványtól. - Célirányos családlátogatások, kapcsolattartás a szülőkkel (évente 2 alkalommal ankét). - Tanulási nehézségeik leküzdése érdekében az új Köznevelési törvényben előírtak szerint járunk el. - Az alábbi iskolán kívüli szervezetekkel van ifjúságvédelmi feladatot segítő kapcsolatunk: Nevelési Tanácsadó Szociális Alapszolgáltató Központ Nagycsaládosok Egyesülete Járási Gyámügyi Hivatal 99

Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály VI.6.A tanulói jogviszony Beíratás: A köznevelési törvény rendelkezései szerint. A részletes szabályozást a házirendünk tartalmazza. Továbbhaladás: A tanulók továbbhaladásáról a nevelőtestület közösen dönt: 2-8. osztályban, minimum elégséges szintű teljesítmény alapján. A 2-8. évfolyamon elégtelen osztályzatot kapott tanulók javítóvizsgára ill. évismétlésre utaltak. Nevelőtestületi döntés alapján a 3 tárgyból elégtelenre teljesített tanuló javítóvizsgát tehet. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés lehetséges indokai lehetnek: tartós betegség, szülő kérésére Tanulói jogviszony megszűnik az alábbi esetekben: 16. életév betöltése más iskolába történő áthelyezés (eljárásrendje a házirendben szerepel) lakóhely-változtatás 6-8. osztályos gimn. történő felvétel 4. 6. oszt. végén. speciális iskolába történő áthelyezés Szülő kérése az iskolaváltoztatásra Általános iskolai tanulmányait befejezte, végzettség igazolása 100

VI.7. Partnereink az iskola közéletében Az iskolai élet meghatározó eleme a nevelőtestület. Tagjai szakmai munkaközösségbe szerveződnek. A munkaközösség vezetőit a tagság nyílt szavazással választja meg, megbízatásuk 5 évre szól. A nevelőtestület érdekképviseletét szakszervezet látja el: PSZ. Az iskola életében fontos a technikai és konyhai dolgozókkal való együttműködés. Az iskola szervezeti életében a diákok érdekképviseletét a diákönkormányzat látja el 4-től 8. osztályig. A 2-2 választott képviselőből álló szervezet maguk közül választott vezetővel és egy - a munkát koordináló és a testületben a diákság véleményét képviselő - segítő tanárral működik. Üléseit kéthavi rendszerességgel tartja. Minden évben javaslatot tesz a munkaterv összeállításához, felülvizsgálja, szükség esetén módosítja a házirend tanulókat érintő pontjait. Dönt az évi 1 tanítás nélküli munkanap programjáról, a rendezvények megszervezéséről. A Radnóti-napi programok kialakításában javaslattevő joga van.. Dönt a nyári táborozásban résztvevő tanulók kiválogatási szempontjairól, kiemelkedő közösségi munkáért járó fenntartott helyek odaítéléséről. Képviselői részt vesznek az iskolai versenyek értékelésében. Megvitatják az osztályok delegáltjai által az önkormányzat elé tárt észrevételeket, szükség esetén az iskolavezetés intézkedését kérik. Novemberben diákfórumot szerveznek, ahol bárki részt vehet és elmondhatja észrevételeit, kéréseit az iskola vezetésének, véleményt mondhat az iskolai élet bármely területével kapcsolatban. Az iskola-tanulóifjúsága az iskolai eredményekről, sikerekről a tapasztalt hiányosságokról és a soron következő feladatokról az összevont tanulói értékelésen, illetve az iskolarádión keresztül kap tájékoztatást. A diákönkormányzatot segítő tanár a rendszeres havi munkaértekezleten beszámol a tanulói véleményekről, az iskolaszéknek is állandó tagja. Tagja az iskolavezetőségnek. Ily módon biztosított a folyamatos információcsere a diákok és a tantestület ill. szülői testület között. Évente 2 alkalommal jelenik meg az iskolaújság. A szülői szervezetek: Évek óta különös gondot fordítottunk arra, hogy a szülők minél szélesebb körét bevonjuk az iskola szervezeti életébe. Többféle szülői szervezeti formát próbáltunk ki. 101

Jelenleg szülői munkaközösség működik, ahová 2-2 tagot delegálnak a szülők minden osztályból. Az SZM-nek választott elnöke, 2 elnökhelyettese van. Ők képviselik a szülők közösségét minden nagyobb iskolai megmozduláson. Negyedévente üléseznek, ahol az iskola igazgatója állandó meghívottként vesz részt. Elfogadott munkaprogram szerint dolgoznak. Évi 2 alkalommal rendezzük meg a szülők fórumát, ahova minden szülő meghívót kap. Itt kapnak tájékoztatást az iskola éves programjáról, a teljesült feladatokról. Az iskolaszéknek 3 szülő tagja van, az iskolai alapítvány 3 tagú kuratóriumában 2 szülő vesz részt. Minden, tanulókat és családokat érintő iskolai kérdésben kikérjük véleményüket, javaslataikat. Évente 3 szülői értekezletet tartunk, valamint két alkalommal hívjuk össze tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szüleit megbeszélésre. Tavasszal iskolai nyílt napokon vehetnek részt a szülők a tanórai foglalkozásokon. Észrevételeikkel, gondjaikkal minden szerdán kereshetik meg az iskolavezetést fogadónap keretében. Sürgős esetben, fontos problémák megoldásában bármikor készek vagyunk véleménycserére. Pedagógiai munkánk értékelésébe is bevonjuk őket. Kérdőíven keresztül kérjük véleményüket minden évben a szervezeti működésünk más-más területére vonatkozóan. Észrevételeiket a munkatervek összeállításánál figyelembe vesszük. Nevelőkkel kapcsolatos észrevételeiket az SZM elnök közreműködésével ill. a iskolaszéken keresztül tehetik és teszik meg. Kapcsolatunk a szülőkkel közvetlen és aktív. Már hagyományosnak tekinthető, közös programjaink a szülőkkel a következő: - alapítványi bál (december) - karneválok (január, február) - tanulmányi kirándulások (tanév végén) - hulladékgyűjtés (október, április) - városi munkák (aktuálisan) - szervezett előadások (aktuálisan) Minden évben sor kerül egy-egy iskolai felújítási munka önként vállalt, szülőinevelői összefogással történő megoldására. Ez a közös tevékenység iskolánk erkölcsi tőkéje, egyre több segítséget kapunk hozzá. Hagyományt teremtettünk a május 5-i szponzori találkozó megszervezésével, ahol megköszönjük a nyújtott támogatást. Közvetett partnereinket a minőségfejlesztő program keretében térképeztük fel. Közvetett partnereink: 102

Legjelentősebb társintézményeink a városi óvodák, a kapcsolattartás formáit és idejét az alsós munkaközösség-vezető és az alsós igazgató helyettes tartja az óvodavezetőkkel éves munkatervük alapján. A leendő 1. osztályos tanulók szüleinek novemberben tájékoztatót tartunk iskolánkról a leendő alsós tanítók, az alsós igazgató helyettes és az óvónők részvételével. Fontos segítő szakmai szervezet a Nevelési Tanácsadó. A tanév elején az alsós igazgató helyettes veszi fel a kapcsolatot a helyi iroda vezetőjével, az információcsere kölcsönös és folyamatos. A Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal az iskolaigazgató folyamatosan tartja a kapcsolatot. Kérésünkre szakmai segítséget, tájékoztatást nyújtanak. Az általuk elektronikusan küldött levelekből, felhívásokból tudomást szerzünk az indított továbbképzésekről, versenyekről, új kiadványokról, a szervezésért felelős személyekről. A nehéz nevelési helyzetek megoldásában segítséget nyújt a Szociális Alapszolgáltató Központ. Az információcsere az iskola megbízott ifjúságvédelmi felelőse és a központ munkatársai között kölcsönös és folyamatos. A város általános iskoláival segítő és együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki. Az intézményvezetők szeptemberben az első igazgatói értekezleten találkoznak és egyeztetnek (pl. versenyek, programok) A középiskolákkal a megbízott pályaválasztási felelős veszi fel a kapcsolatot az első félév során. Társintézményeink közé tartozik a művelődési ház, a városi könyvtár, a zeneiskola és a városban működő Képzőművészeti Szabadiskola. Ezek az intézmények tanulóink számára választható szabadidős tevékenységeket nyújtanak, egyes esetekben közös programokat szervezünk (pl. versenyek, szakkörök, bemutatók). Tanév elején az érintett munkaközösség vezetők és az intézményvezetők egyeztetik a programterveket. 103

A védőnővel és az iskolaorvossal az egészségügyi szűrővizsgálatok és oltások során találkoznak a gyerekek. A tanév elején az igazgató helyettesek és a védőnő megtervezik az éves együttműködést. A törvény által előírtaknak megfelelően biztosítjuk tanulóinknak a hitoktatás lehetőségét. Az igazgatóhelyettes és a felekezeti hitoktatók tanév elején egyeztetik az órarendet. Működő kapcsolatunk van a DADA programon keresztül a Rendőrséggel. A programot oktató szakreferens a tanév elején a felsős igazgatóhelyettessel együtt alakítja ki az órarendet. Tagjai vagyunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének. Ez a kapcsolat kölcsönös együttműködésen alapul az adott intézményvezetők felügyeletével. Eseti támogatást kapunk a város vállalkozóitól, üzemektől, elsősorban az iskolánkba járó gyerekek szülein keresztül. Támogatóinkat minden évben az alapítványi bál megrendezése előtt keressük meg. Hagyománnyá vált, hogy májusban a Radnóti-nap alkalmából szponzorainkkal egy beszélgetésen személyesen is találkozunk, ahol az igazgató beszámol a támogatások felhasználásáról. Működtetőnk a Városi Önkormányzat. A kapcsolatot a humán iroda szakreferensén és az oktatási bizottság tagjain keresztül tartjuk. Ennek színtere a havonta az önkormányzatnál tartott vezetői értekezlet. A város kisebbségi önkormányzataival is szoros a kapcsolatunk. A kisebbségi önkormányzat félévkor és év végén tájékoztatást kér a hozzájuk tartozó gyerekek tanulmányi eredményéről. (Az ifjúságvédelmi felelős gyűjti össze a kért adatokat) A német kisebbségi önkormányzattal a munkaközösség-vezető és a nemzetiségi iroda vezetője van kapcsolatban. Közvetlen Közvetett 104

Partnereink Nevelőtestület EMMI Belső munkatársak (techn. dolg + konyha) Tanulók DÖK Társintézmények Szülők: Iskolaszék +SZM általános iskolák Fenntartó (KLIK Mór) zeneiskola Működtető Humán iroda Képzőművészeti Szabadiskola Hatósági osztály Városgondnokság Nevelési Tanácsadó Oktatási bizottság Ped. Szakszolg. Járási Kormányhivatal Német Kisebbségi Önkorm. Családsegítő K. Középiskolák Művelődési Ház Táncsics M. Gimnázium Városi Könyvtár Perczel Mór Szakiskola Iskola Egészségügyi Ellátást Biztosító Szerv. Iskolai Alapítvány Egyházak Óvoda Rendőrség Önfejlesztő Isk. E. Szponzorok 105

VI. GAZDASÁG, FINANSZÍROZÁS 2013. január 1-jétől állami fenntartásba került iskolánk. A szakmai felügyeletet (személyekkel kapcsolatos finanszírozás) a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ látja el, a működési kiadásokért Mór Város Önkormányzata vállal felelősséget. A HPP megvalósításának személyi feltételei Pedagógiai programunk megvalósításához igyekeztünk összehangolni intézményünk személyi feltételeit az iskolahasználók elvárásaival. Szakos ellátottságunk 100%-os. A nevelők szakképzettségét egyéb képesítéseit kompetencia térképen jelenítettük meg (lsd. MIP) Név szerinti felsorolását, szaktárgyainak megnevezését ugyancsak a MIP tartalmazza. Gyermekközpontú pedagógiánk megvalósítását elősegíti a következő területek szakellátása: A gyerekek érdekeit figyelembe vevő differenciált foglalkoztatást nagyban segítik a Nevelési Tanácsadó munkatársai logopédus és az iskolai pszichológusunk. Kedvezőek a személyi feltételek a német nyelv és angol nyelv területén, ugyanis megfelelő számú kolléga oktatja a nemzetiségi és angol nyelvet iskolánkban. A tantestületbe való bekerülés alapvető feltételeit is folyamatszabályoztuk (lsd. MIP). Az oktató-nevelő munkát segíti a nem pedagógus dolgozókkal való együttműködés. Fontos, hogy értsék a mi pedagógiai elképzeléseinket, igyekszünk velük elfogadtatni azokat. 106

VIII. ISKOLÁNK NEMZETISÉGI PROGRAMJA A Radnóti Miklós Általános Iskola nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. Ebből következően külön és kiemelten foglalkozunk az iskolában folyó nemzetiségi munkával. Német munkaközösségünk igyekszik a nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályokban elfogadott óraszámokat a nevelők egyéni felkészültsége, rátermettsége alapján minden tanév végén megtervezni a következő tanévre (tantárgyfelosztás). Folyamatos képzésük és továbbképzésük állandó feladat. Szakos ellátottságunk: a német nemzetiségi nyelv terén 100 %-os. A nemzetiségi nyelv eredményesebb oktatása érdekében létrehozott kisebb létszámú tanulócsoportban az egyéni foglalkoztatás sikeresebben megoldott. A nyelvoktatás színvonalának emelése érdekében, számítógépes nyelvi termet építettünk ki intézményünkben. A 4., 6., 8. évfolyamon bevezettük a helyi vizsgát, ahol a tanulók számot adnak megszerzett tudásukról. Nyolcadik évfolyamos tanulóink számára nyelvvizsgára előkészítő foglalkozásokat szervezünk (nyelvvizsga-előkészítő órák). Iskolánkban nagy múltra tekint vissza a hagyományápolás, illetve szakköri munka. Nemzetiségi hagyományápoló szakköreinket felkészült nemzetiségi származású, a nemzetiségi kultúrát élőben is megtapasztalt nevelők vezetik. Munkájuk eredményeként tanulóink ismerik és elismerik a nemzetiségi hagyományokat. Táncszakkörünk évtizedek óta résztvevője a megyei nemzetiségi napoknak, s külföldi meghívásokat is kaptak szereplésekre. Részt veszünk a városi (Bornap, Márton-nap) nemzetiségi rendezvényeken. Iskolánkban sajátos hagyománnyá vált az évenként megrendezett nemzetiségi Mártonhét, melyen szülők és a város közönsége is megtekintheti szereplő tanulóinkat. Házi nemzetiségi múzeumot létesítettünk, melynek anyagát szakkörös tanulóink és az iskolánkat látogató, az itt folyó munkát elismerésre érdemesnek tartó felnőtt vendégeink gyarapítják. A nemzetiségi identitás erősítését témák köré csoportosítva osztályonként váltva végzik nevelőink. A nemzetiségi nyelvoktatás eredményesebbé tételére létrehoztuk a Radnóti Alapítványt, amelynek fő célja, hogy az iskolában folyó nyelvoktatás feltételeit javítsa, 107

valamint a szociálisan hátrányokkal küzdő tanulók esélyeit növelje a nemzetiségi nyelv elsajátítása terén. A nemzetiségi óraszámainkat az új oktatási kerettanterv határozza meg, melyet a program óraterve tartalmaz. A NÉMET NÉPISMERET INTEGRÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁS A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA, A KAZINCZY FERENC TAGISKOLA, NÁDASDY TAMÁS TAGISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN Az Országos Német Kisebbségi Bizottság a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma oktatásért felelős államtitkársága felkérésére a nemzetiségi nyelvet tanító iskolákban a következő határozatot hozta 2010. szeptember 16-án. Teljesítendők mind a nyelv és irodalom, mind a népismeret követelményei az ott rögzített óraszámokban: 5 óra hetente, illetve népismeret esetén évi 18 (1-4. évfolyam), illetve 37 óra (5-12. évfolyam). A többlet óra megadására a jogszabály nem kötelezi a fenntartót. A követelmények teljesítése történhet modulárisan, blokkosítva vagy külön tantárgy keretei között. A pedagógiai programban és a helyi tantervben a választott lehetőségeket egyértelműen szabályozni kell. 108

A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA KAZINCZY FERENC TAGISKOLÁJA A NEMZETISÉGI NÉMET NYELV HELYI TANTERVÉNEK KIEGÉSZÍTÉSE A HON- ÉS NÉPISMERET TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓJÁN KERESZTÜL 2010. Német népismeret műveltségtartalom megjelenése a tantárgyi rendszerben százalékos arányban, heti 1-1 óra, évi 36 óra (Helyi tanterv melléklete) 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Német Magyar nyelv és irodalom Történelem Természetismeret Tánc és dráma Hon- és népismeret Énekzene Rajz Technika Osztályfőnöki 24 (65%) 3 (8%) 5 (13%) 1 (3%) 4 (11%) 24 (65%) 1 (3%) 3 (8%) 3 (8%) 6 (16%) 23 (62%) 4 (11%) 1 (3%) 2 (6%) 6 (16%) 23 (62%) 2 (6%) 3 (8%) 4 (11%) 3 (8%) 2 (6%) 23 (62%) 5 (13%) 2 (6%) 3 (8%) 2 (6%) 2 (6%) 23 (62%) 4 (11%) 2 (6%) 1 (3%) 3 (8%) 4 (11%) 21 (57%) 2 (6%) 3 (8%) 1 (3%) 3 (8%) 4 (11%) 3 (8%) 24 (65%) 2 (6%) 3 (8%) 5 (13%) 3 (8%) 109

A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA, NÁDASDY TAMÁS TAGISKOLA NEMZETISÉGI NÉMET NYELV HELYI TANTERVÉNEK KIEGÉSZÍTÉSE A HON- ÉS NÉPISMERET TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓJÁN KERESZTÜL 2010. Német népismeret műveltségtartalom megjelenése a tantárgyi rendszerben százalékos arányban (alsó tagozaton) évi 18 óra (Helyi tanterv melléklete) Német Magyar nyelv és irodalom Történelem Természetismeret Tánc és dráma Hon- és népismeret Énekzene Rajz Technika Osztályfőnöki 1. osztály 18 (100%) 2. osztály 18 (100%) 3. osztály 18 (100%) 4. osztály 18 (100%) Kiegészítés: Abban az esetben, ha intézményünk az egész iskolára vonatkozó projekt-hetet tart, akkor a hon- és népismeret évfolyamonként projekt formájában is megvalósítható. A RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA, A NÁDASDY TAMÁS TAGISKOLA NEMZETISÉGI NÉMET NYELV HELYI TANTERVÉNEK KIEGÉSZÍTÉSE A HON- ÉS NÉPISMERET TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓJÁN KERESZTÜL 2010. Német népismeret műveltségtartalom megjelenése a tantárgyi rendszerben százalékos arányban (felső tagozaton) évi 37 óra (Helyi tanterv melléklete) 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Német Történelem Természetismeret Énekzene Rajz Technika 22 (60 %) 1 (2%) 3 (8%) 2 (5%) 3 (8%) 6 (16%) 22 (60 %) 4 (10,8%) 1 (2%) 2 (5%) --- 8 (22%) 22 (60 %) 5 (11 %) 3 (8%) 3 (8%) 4 (11%) 22 (60%) 5 (11%) 3 (8%) 3 (8%) 4 (11%) Kiegészítés: Abban az esetben, ha intézményünk az egész iskolára vonatkozó projekt-hetet tart, akkor a hon- és népismeret évfolyamonként projekt formájában is megvalósíthatók. 110

IX. HELYI TANTERV Az alkalmazott tantervek, illetve azok óratervei Tané v 2003/ 2004 2004/ 2005 2005/ 2006 2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009 2009/ 2010 2010/ 2011 2011/ 2012 2012/ 2013 2013/ 2014 2014/ 2015 2015/ 2016 2016/ 2017 1. 2. 3. 4. 5. 6.. 7. 8. 9. 10. 11. 12. M K K N M K K R vagy N M K K R N03/ M K K M M K K M M K K ÚK N03/ N03/ M K M M M K M M M K ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ M M M M M M M M M ÚK ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ N03/ M M M M M M M M ÚK ÚK ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ M M M M M M M ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ M M M M M M ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ M M M M M ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ M M M M ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ M M M ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK N12/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ N03/ M M LÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK N12/ N12/ N03/ N03/ N12/ N12/ N03/ N03/ N12/ N12/ N03/ M LÚK LÚK ÚK ÚK LÚK LÚK ÚK ÚK LÚK LÚK ÚK N12/ N12/ N12/ N03/ N12/ N12/ N12/ N03/ N12/ N12/ N12/L N03/ LÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK ÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK ÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK LÚK N12/ LÚK ÚK N12/L ÚK ÚK N12/LÚ K N= NAT alapján elfogadott helyi tanterv, melynek óraterve a Kt. 1996. évi módosítása alapján tartalmazhatja a kötelező óraszámokat K =Kerettanterv alapján elfogadott helyi tanterv, melynek óraterve a Kt. 1999. évi módosítása alapján tartalmazhatja a kötelező óraszámokat, a helyi tanterv óraterve a 28/2000. (IX.21.)OM r. óratervére épül. R= A régi azaz a miniszter által kiadott 1978-as tanterv M=A kötelező óraszám a Kt.2002-es módosításának megfelelő, nevelőtestületi hatáskörben módosított helyi tanterv óraterve, mely a 10/2003.(IV.28.) OM. r. óratervére épül. N03/ÚK= A kötelező óraszám a Kt.2002-es módosítás szerinti, az óraterv a 17/2004. (V.20) OM. rendeletre épül, vagy a miniszter által jóváhagyott, a NAT2003-ra épülő más kerettantervekére, illetve a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendeletre épül. N12/LÚK 2012-es Nat-ra épülő legújabb kerettanterv 111

Helyi tanterveinket az új köznevelési törvény szellemében a NAT-ban foglaltaknak megfelelően terveztük. A tantestület döntése alapján a NAT-on túlmutató plusz tartalom: német nemzetiségi nyelvoktatás évfolyamonként igény szerint emeltszintű ének-zene oktatás évfolyamonként igény szerint Saját fejlesztésű helyi tantervünk az alsó tagozatban integrált művészeti nevelésre készült. Tanterveinket az: - nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben - Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendeletben - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján dolgoztuk át. Alsó tagozat: 1-4. osztály Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A változat Ének-zene B változat (emelt szint) Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Német nemzetiségi nyelv és irodalom Felső tagozat: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret 112

Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene A változat Ének-zene B változat (emelt szint) Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Német nemzetiségi nyelv és irodalom A tanterv kiválasztásra és készítésére folyamatszabályozást készítettünk. 113

A Radnóti Miklós Általános Iskola tanterv készítésének folyamata Jogi szabályok H.P.P. 1. A tantervkészítés lehetőségeinek ismertetése 2. A tantervkészítő csoportok létrehozása, feladataik meghatározása Megbízás Internet Tankönyvkiadók kínálata 3. A megbízottak tájékozódnak a tantervi 4. A megbízottak döntenek a tantervkészítés módjáról 5. Tanterv készítése (kötött Választott 90%, szabad 10% - tanterv tehetségfejl., hátránykomp, Tanterv I. egyéni út) változat H.P.P. 6. A tanterv I. változatának átadása véleményezésre Tanterv I. változata H.P.P. 7. A tanterv tanulmányozása Korrekciós javaslatok Korrekciós javaslatok 8. A tanterv korrekciója Korrigált tanterv 114

A 9. A tanterv írásba A tanterv foglalása. A tanterv 10. A tanterv elfogadása Jegyzőkönyv 11. Tanmenetkészítők megbízása. Megbízások 12. A tanmenet tartalmi elvárásainak kialakítása Elvárások A tanterv 13. A tanmenet elkészítése Tanmenet javaslat Tanmenet javaslat 14. A tanmenet véleményezése, korrigálása Tanmenet 15. Tanmenet írásba foglalása, sokszorosítása Példányok 16. A tanmenet benyújtása jóváhagyásra az igazgatónak 17. A folyamat lépéseinek áttekintése Korrekciós javaslatok Korrekciós javaslatok 18. A folyamat korrekciója 115

A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola tanterv kiválasztás és készítés folyamatleírása I. Tantervkészítés (választás) 1. Az igazgató a pedagógiai programban rögzített határidőben ismerteti a tantervkészítés (választás) jogi következményeit, lehetőségeit. (4 évenként) 2. Az igazgató egyúttal megbízza a munkaközösségeket, illetve tantárgyakat tanítókat, hogy tájékozódjanak a tantervi kínálatról. Felhívja a figyelmet a jogi szabályok és helyi óratervek betartására. Ismerteti a munkálatok ütemtervét, határidejét. 3. A munkaközösségek és a felkért nevelők Internet, könyvtár és a tankönyvkiadók kínálatait felhasználva elvégzik a tájékozódást. 4. A munkaközösségek ill. munkacsoportok összegzik tapasztalataikat és döntenek az adaptálásról, a választott tanterv átdolgozásáról. 5. Megbízott személy vagy csoport elvégzi az adaptálást vagy átdolgozást. A munkánál figyelembe veszi az elfogadott óratervet, az órák 10%ának szabad felhasználását (tehetségfejlesztés, hátránykompenzáció, egyéni tanulási út) a modulok esetleges integrálását, az ütemterv szerint. 6. Az elkészült anyagokat átadja a csoport tagjainak véleményezésre. 7. A csoport tagjai önállóan tanulmányozzák, véleményezik a tanterveket. Ennek szempontjai: /megfelelőségi vizsgálat: helyi óraterv, integrációs elvárások, követelmények, tartalmak teljesíthetősége / 8. A csoport összegzi a véleményeket és korrigálja a tantervet. 9. A megbízott írásba foglalja és véglegesíti a tantervet és átadja az igazgatónak. 10. Az igazgató beterjeszti elfogadásra a tantervet. 11. Az igazgató megbízza a felelősöket a tantervekhez kapcsolódó tanmenetek elkészítésére. Megjelöli a határidőket. 12. A munkaközösségek ill. munkacsoportok kialakítják a tanmenetek tartalmi elvárásait. / tananyag, követelmény, készségfejlesztés, eszközök, javasolt módszerek / 13. A megbízott határidőre elkészíti a tanmenetet. 14. A munkaközösség ill. munkacsoport véleményezi a tantervet és elvégzi a javasolt korrekciókat. 15. A felelős írásba foglalja a korrigált tanmenetet, és megfelelő példányszámban sokszorosítja. 16. A munkaközösség-vezető, felelős benyújtja a tanmenetet az igazgatónak jóváhagyásra. 17. A folyamatgazda a folyamat lépéseit értékeli, a szükséges korrekciókra javaslatot tesz. 116

18. A folyamatgazda elvégzi a folyamat korrekcióját. Felelősségek és hatáskörök lépés felelős érintett Informált 1. igazgató Tantestület 2. igazgató mk.vez. szaktanárok nevelőtestület 3. megbízottak -- 4. megbízottak mk. tagjai 5. megbízott 6. megbízott 7. csoport tagjai 8. megbízott munkaközösség 9. megbízott 10. igazgató tantestület igazgató 11. igazgató megbízott tantestület 12. megbízott munkaközösség 13. megbízott 14. munkaközösség munkaközösség 15. megbízott Munkaközösség 16. Mk.vezető igazgató 17. folyamatgazda Munkaközösség 18. folyamatgazda Munkaközösség 117

Tanterv és tanmenet beválás-vizsgálat, fejlesztése a Radnóti Miklós Általános Iskolában START 1. Az igazgató ismerteti a tanterv és tanmenet beválás-vizsgálatával, fejlesztésével kapcsolatos Felelősség mátrix. 2. Az egy évfolyamon tanító nevelők Tanterv, témazáró dolgozatok. összehasonlítják a témazáró dolgozatok eredményeit a tantervvel. 3. A tanterv és tanmenet megfelelősségének írásba foglalása. Feljegyzés. Pedagógiai program. 4. Az év során összegyűjtött feljegyzések összevetése a tantervvel, tanmenettel. 5. A tanmenet megfelelősségének véglegesítése. (tartalom, követelmény, óraszám) Témakörök ütemezése. Feljegyzés. Tanterv, tanmenet. 6. A korrigált tanmenetet elkészítő személy megválasztása. Felelőségi mátrix. 118

A Korrigált tanmenet. 7. A tanmenet értékelése, javítása. A kész tanmenet. 8. A tanmenet sokszorosítása. Megfelelő példányszámú tanmenet. 9. A tanmenet benyújtása az igazgatónak. HPP, tanterv, feljegyzések 10. Az éves információk összevetése a HPP-vel, a korrekciós javaslatok véglegesítése. Feljegyzés. Tanterv, megoldási 11. A tantervről szóló vélemények és megoldási javaslatok ismertetése a tantestülettel. Jegyzőkönyv. Döntés. Nem. Igen. 119

12. A nevelőtestület dönt a módosító javaslatokról. Jegyzőkönyv. 13. Az igazgató megbízása a korrekcióval. Mátrix. Korrekciós tanterv. 14. A korrekció elvégzése, a vélemények összegzése. 15. A tanterv megismerése, véleményezése. Tanterv. 16. A korrekció elvégzése, a vélemények összegzése. Korrigált tanterv. Tanterv. 17. A véglegesített tanterv benyújtása az igazgatónak. Fejlesztett tanterv. 18. Az igazgató legimitációja. 19. A tanterv és tanmenet beválás-vizsgálat során felmerülő problémák megoldására beavatkozás szükséges. Mátrix. 120

Tanterv és tanmenet beválás-vizsgálata, fejlesztés 1. A tantervet elfogadó értekezleten az igazgató ismerteti a tanterv és a tanmenet beválásvizsgálatával, fejlesztésével kapcsolatos tanévenkénti feladatokat, (adatgyűjtés a beválásról, fejlesztési irányok megjelölése) a munkában résztvevőket, az elvégzendő munkával kapcsolatos elvárásokat. 2. Az egy évfolyamon adott tantárgyat tanító nevelők a témazáró dolgozatok eredményeit összehasonlítják a tantervvel. 3. Megállapítják a tanterv és tanmenet megfelelőségeit, s azokat írásba foglalják. 4. A tanév végén az azonos tantárgyat tanító nevelők az év során összegyűjtött feljegyzéseket összevetik a partneri igény és elégedettség mérésből a tantervre, tanmenetre vonatkozó információkkal. 5. Összevetik és véglegesítik a megállapításokat a tanterv és tanmenet megfelelőségéről szóló információkkal. / tartalom, követelmény, tantárgyi óraszám, témakörök ütemezése / 6. A csoport megválasztja a korrigált tanmeneteket elkészítő tagot, rögzíti az elkészítés határidejét, elvárásait. 7. A tanév első szakmai megbeszélésén a munkacsoport értékeli a módosító javaslatok mentén elkészült tanmeneteket, és közösen elvégzik a javítást. 8. A tanmenetet készítője a szükséges példányszámban sokszorosítja. 9. A tantárgy, tanterv és tanmenet-fejlesztési munka felelőse benyújtja elfogadásra az igazgatónak a tanév rendjében megjelölt időben a tanmenetet. 10. A munkacsoport a felülvizsgálat évében az éves munkatervben rögzített ütemezésnek megfelelően összegzi az előző években gyűjtött információkat, összeveti a pedagógiai programmal és véglegesíti a tanterv korrekciós javaslatait. 11. A csoport által megbízott képviselő a nevelési értekezlet keretében a tantestület elé tárja a tantervről szóló véleményeket és megoldási javaslatokat. 12. A nevelőtestület dönt a módosító javaslatokról: A. / a tanterv fejlesztéséről (változatlan óraterv és modulok esetén) B. / óraterv és modul módosítása, tantervadaptálás, választás, ütemterv készítése. 13. A. esetben az igazgató megbízást ad a korrekció elvégzésére és megjelöli annak határidejét. B. esetben a tantervválasztás és adaptálás szerint (I. szakasz) meghatározott lépéseket járjuk végig. 121

14. A megbízott elvégzi a korrekciós munkálatokat és átadja csoportjának véleményezésre a tervezett időben. 15. A csoport tagjai önállóan az ütemterv szerint- megismerik és véleményezik a tantervet. 16. A csoport összegzi az egyéni véleményeket, konszenzusos véleményt alakítanak ki, és szükség esetén elvégzik a korrekciókat. 17. A felelős véglegesíti a fejlesztett tantervet és benyújtja az igazgatónak. 18. Az igazgató elvégzi a szükséges legitimációs tevékenységeket az ütemterv szerint. 19. A tanterv és tanmenet beválás-vizsgálat után felmerülő problémák megoldására beavatkozás szükséges. 122

FELELŐSSÉGEK ÉS HATÁSKÖRÖK A LÉPÉS TÁRGYA ÉRINTETTEK INFORMÁLTAK 1. Ismertetés tantestület --- 2. Összehasonlítás Egy évfolyamon azonos tárgyat --- tanító nevelők 3. Írásba foglalás Egy évfolyamon azonos tárgyat --- tanító nevelők 4. Összevetés Egy évfolyamon azonos tárgyat --- tanító nevelők 5. A tanmenet véglegesítése munkacsoport --- 6. A tanmenetet elkészítő személy munkacsoport iskolavezetés megválasztása 7. Értékelés, javítás munkacsoport --- 8. Sokszorosítás A megválasztott személy --- 9. Tanmenet benyújtása igazgató ---- 10. Összevetés, véglegesítés munkacsoport ---- 11. Ismertetés tantestület ---- 12. Döntés tantestület ---- 13. Megbízás munkacsoportok ---- 14. Közzététel munkacsoportok ---- 15. Véleményezés munkacsoportok ---- 16. Összegzés munkacsoportok ----- 17. Dokumentum benyújtása igazgató A csoport tagjai 18. Legitimáció munkaközösségek ---- 19. Beavatkozás munkaközösségek igazgató Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési 1. --- --- --- --- 2. Tanterv, témazáró dolgozat Tantervíró, szaktanárok, irattár 1-4 évig adaptáló 3. ---- ---- ---- ---- 4. Pedagógiai program tantestület irattár 4 év 5. ---- ----- ----- ----- 6. Tanterv, tanmenet Megbízott személy Mk. irattára 1-4 év 7. Korrigált tanmenet Megbízott személy Mk.irattár 1 év 8. ---- ---- ---- ---- 9. ---- ----- ----- ----- 10. HPP, tanterv feljegyzések Megbízott személy irattár 4 év 11. Tanterv, megoldási javaslat Megbízott személy irattár 4 év 123

12. Módosított tanterv megbízott irattár 4 év 13.Módosított tanterv megbízott irattár 4 év 14. Korrekciós tanterv Megbízott személy irattár 4 év 15. ---- ---- ---- ---- 16. Tanterv Megbízott személy irattár 4 év 17. Tanterv Megbízott személy irattár 4 év 18. ---- ---- ---- ---- 19. ---- ----- ---- ---- 124

X. KERETTANTERVI TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A tanuló heti kötelező és választható tanítási óráinak száma együttesen maximum ( 110/2012. Korm.r.8. alapján + figyelembe kell venni a 9. -ban foglalt kivételeket) A B A tanuló heti kötelező és választható tanítási óráinak száma évfolyam első évfolyam második évfolyam harmadik évfolyam negyedik évfolyam ötödik évfolyam hatodik évfolyam hetedik évfolyam nyolcadik évfolyam Nyelvi előkészítő és Hídévfolyamok kilencedik évfolyam tizedik évfolyam tizenegyedi k évfolyam tizenkettedi k évfolyam gyermek, tanuló heti óraszáma BA BB BC testnevelé nevelés test- test- órák s nevenélkül léssel Nemze tiségi többlet óra D B+D oszlop összegét meghaladhatja ha az iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás folyik, B oszlop óraszámát meghaladhatja két tanítási nyelvű oktatásban 20 5 25 2 4 4 2 20 5 25 2 4 4 2 20 5 25 2 4 4 2 22 5 27 2 4 4 2 23 5 28 2 4 4 3 23 5 28 2 4 4 3 26 5 31 2 4 4 4 26 5 31 2 4 4 4 25 5 30 3 4 30 5 35 3 5 5 4 31 5 36 3 5 5 4 30 5 35 3 5 5 4 30 5 35 3 5 5 4 Minden más isk. a típusban 125

A tanuló napi kötelező és választható tanítási óráinak száma legfeljebb( 110/2012. Korm.r.8. alapján + figyelembe kell venni a 9. -ban foglalt kivételeket) Évfolyamok 1. 2 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. Napi max. óra 6 6 6 7 7 7 7 7 8 8 8 8 Nemzetiségi +1 oktatás Két tannyelvű okt. +1 Helyi változat Az 1-4. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszere és óraszámai melyeket 2005 június 30-ig módosítunk. Nemzetiség Tantárgy/évfolya m 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Tantárgy K V K V K V K V Magyar ny. és ir. 7 7 7 7 Német ny. és ir. 5 5 5 5 Matematika 4 4 4 4 Természetism. 1 1 1 2 Informatika 1 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 2 1 2 1 2 1 2 1 Osztályfőnöki 0,5 Angol 1 Összes kötelező óra 22 22 22 23,5 Összesen 23 23 23 26,5 Jelmagyarázat: K = köteleő óra V = választható 126

Óraterv a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Német népismeret 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1* Összesen: 27 27 27 28 * választható 127

Az 1-4. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/14-es tanévben a 2.3.4. évfolyamon kimenő rendszerben: ének-zene Tantárgy/évfolya m 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Tantárgy K V K V K V K V Magyar ny. és ir. 7 7 7 7 Matematika 4 4 4 4 Természetism. 1 1 1 2 Ének-zene 4 4 4 4 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 2 1 2 1 2 1 2 1 Osztályfőnöki 0,5 Angol 1 1 2 1 2 Összes kötelező óra 20 20 20 22,5 Összesen 22 22 23 25,5 Jelmagyarázat: K = kötelező óra V = választható 128

Óraterv emelt szintű ének-zenei osztályokban a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Angol nyelv 1 2 2 3 Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének 4 4 4 4 Rajz 2 2 2 2 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1* Összesen: 26 27 27 29 * választható 129

Az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszere és óraszámai Az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszere és óraszámai a 2013/2014-es tanévben 6.,7.,8. évfolyamon kimenő rendszerben Ének-zene Tantárgy/évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tantárgy K V K V K V K V Magyar nyelv és irodalom 5 4 0,5 3,5 0,5 4 Történelem és állampolgári 2 2 2,5 2 ismeretek Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 1 3 1 3 1 Informatika/könyvtárismeret 1 0,5 0,5 1 1 Környezetismeret 1,5 Fizika 1 1,5 1,5 Biológia és egészségnevelés 1 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1 1,5 1,5 Ének-zene 2 1 2 1 2 1 2 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 0,5 0,5 0,5 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 0,5 2 0,5 Médiaismeret 1 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összes kötelező óra 22,5 22,5 25 25 Összesen 24,5 26 29 29 Jelmagyarázat: K=kötelező óra V=választható Tantervi modulok integráltan a következő tantárgyakban 5. éfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam Tánc és dráma magyar magyar, testnevelés Hon és népismeret magyar magyar Egészségtan osztályfőnöki Ember és társadalomismeret, etika történelem 130

Óraterv emelt szintű ének-zenei osztályokban a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 5* 5** 4 4 Matematika 4 4 4 4 Angol 3 3 3 3 Történelem 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 1 - - - Földrajz 0,5-1,5 1,5 Biológia - 1 1,5*** 1,5*** Fizika 0,5 1 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Ének 4 4 4 4 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 - Informatika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Média és mozgókép - - - 1 Összesen: 30 30 33 33 * a magyar nép- és honismeret beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba (1 tanóra) ** a tánc és dráma beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba (1 tanóra) *** az egészségtan, elsősegélynyújtási ismeretek beépül a biológia tantárgyba 131

Az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszere és óraszámai Az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszere és óraszámai Nemzetiségi német a 2013/2014-es tanévben a 6.,7.,8. évfolyamon kimenő rendszerben Tantárgy/évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tantárgy K V K V K V K V Magyar nyelv és irodalom 5 4,5 4 4 Történelem és állampolgári 2 2 2,5 2 ismeretek Idegen nyelv 5 5 5 5 Matematika 4 3 1 3 1 3 1 Informatika/könyvtárismeret 1 1 1 1 Környezetismeret 1,5 Fizika 1 1,5 1,5 Biológia és egészségnevelés 1 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1 1,5 1,5 Ének-zene 1,5 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 0,5 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 0,5 2 0,5 Médiaismeret 1 Osztályfőnöki 0,5 1 1 1 Összes kötelező óra a törvény 24,75 24,75 27,5 27,5 alapján Összesen 25 26 29 29 Jelmagyarázat: K=kötelező óra V=választható Tantervi modulok integráltan a következő tantárgyakban 5. éfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam Tánc és dráma magyar magyar, testnevelés Hon és népismeret osztályfőnöki Egészségtan Ember és társadalomismeret, etika történelem 132

Óraterv a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 5* 5** 4 4 Matematika 4 4 4 4 Angol (nem kötelező) 2 2 Történelem 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Német népismeret 1 1 1 1 Természetismeret 1 - - - Földrajz 0,5 1,5 1,5 Biológia - 1 1,5*** 1,5*** Fizika 0,5 1 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Ének 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 - Informatika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Média és mozgókép - - - 1 Összesen: 30 30 35 35 * a magyar nép- és honismeret beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba (1 tanóra) ** a tánc és dráma beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba (1 tanóra) *** az egészségtan, elsősegélynyújtási ismeretek beépül a biológia tantárgyba Óraterv emelt szintű matematika osztályokban a 2013/2014-es tanévtől első osztálytól felmenő rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Angol nyelv / német nyelv 3 3 3 3 Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 133

Matematika 5 5 5 5 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének 1 1 1 1 Rajz 2 2 2 2 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1* sakk 1* 1* 1* informatika 1* 1* 1* Összesen: 26 28 28 29 * választható Óraterv emelt szintű matematika osztályokban a 2013/2014-es tanévtől 5-8. évf. Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 5* 5** 4 4 Matematika 5 5 5 5 Angol 3 3 3 3 Történelem 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 1 - - - Földrajz 0,5-1,5 1,5 Biológia - 1 1,5*** 1,5*** Fizika 0,5 1 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Ének 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 - Informatika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Média és mozgókép - - - 1 Összesen: 28 28 31 31 * a magyar nép- és honismeret beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba (1 tanóra) ** a tánc és dráma beépül a magyar nyelv és irodalom tantárgyba (1 tanóra) *** az egészségtan, elsősegélynyújtási ismeretek beépül a biológia tantárgyba 134

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanórai foglalkozások a tanulói részvétel szempontjából lehetnek kötelező tanítási órák és választható tanítási órák Az iskola minden év május 20-ig felméri a 2-7. évfolyamos tanulók közül, hogy hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni. Ennek helye a szülői értekezlet, formája pedig az igénylő lap. Az első évfolyamon a beiratkozáskor kell ezt megtenni a választást. Az elsős beiratkozók választhatnak tagozatot és tanítót A jelentkezés (választás) egy tanévre szól. A jelentkezést (választást) követően, a választható tanóra kötelezővé válik. A tanuló a tantárgyválasztásról szóló döntését csak írásbeli kérelem alapján az igazgató engedélyével változtathatja meg. A pedagógusok közüli választás az igazgatónak címzett írásbeli kérelem alapján történhet, de ennek eldöntését a mindenkori személyi feltételek befolyásolják. Tankönyvek kiválasztása beszerzése és beválás vizsgálata Cél: A rendelkezésre álló tankönyvkínálatból az iskola oktatási, nevelési programjának adekvát kiválasztása megvalósulhasson a partneri igények figyelembe vételével. 2013. szeptember 1-jétől az első és ötödik évfolyamon az új törvényben meghatározott tankönyvet alkalmazzuk. Ez a gyakorlat felmenő rendszerű. 1. Január első hetében az első tanévi partneri igény- és elégedettségmérésekből a tankönyvek beválására vonatkozó visszajelzések értékelése. Amennyiben a partnerek elégedettek, a munkaközösségek egyeztetik a következő évi rendelést az azonos tantárgyakat tanítók között. 2. A tankönyvfelelős január végéig a pedagógusok rendelkezésére bocsátják a tankönyvjegyzéket és a propaganda anyagokat. 3./a Ha az eddig használt tankönyvek helyett újat akarnak rendelni, megkezdődik az információk gyűjtése a lehetőségekről. 3./b A munkaközösségek az új taneszközökről szerzett információkat összevetik a követelményekkel. 3./c A munkaközösség-vezetők összeállítják a javasolt tankönyvek listáját. 4. Február utolsó hetében a tankönyvfelelős összegyűjti a kiválasztott taneszközök listáit a munkaközösség-vezetőktől, feladja a rendelést. 5. Az iskolatitkár májusban iktatja a visszacsatolt rendelést. 135

6.Augusztus végén a tankönyvfelelős átveszi és elhelyezi a megrendelt tankönyveket. 7. Szeptember első hetében az iskolavezetés a szabályozásoknak megfelelően rendelkezik arról, hogy kiknek jár támogatás. 8. Az iskolavezetés az osztályfőnökkel együtt egyezteti és összeállítja a tankönyvtámogatásban részesülő gyerekek névsorát. 9. A tanévkezdést megelőző három napban sor kerül a tankönyvek árusítására. 10. A tankönyvfelelős egyeztet az osztályfőnökkel arról, hogy minden gyerek megkapta-e a szükséges tankönyveket. Listát készít a könyvtári állományba vett, visszaküldött ill. utánrendelt könyvekről. 11. Szeptember 15-ig megtörténik az elszámolás a tankönyvkiadókkal. A tankönyvfelelős kiosztja az osztályfőnököknek a tankönyvtámogatási összegeket. 1. Az első szülői értekezleten az osztályfőnökök kiosztják a jogosult szülőknek a tankönyvtámogatást. 2. A partneri igény- és elégedettségmérés során a szülőkkel és a pedagógusokat is kérdőívvel megkérdezzük a tankönyvek beválásáról. A folyamat során korrekcióra lehet szükség az adategyeztetés során illetve a beválásvizsgálat után. A taneszköz kiválasztásának elve iskolánkban: - Az egyéni képességfejlesztést segítő. - A differenciáláshoz jól használható. - Az adaptált tantervhez illeszkedő. - Esztétikus megjelenésű és több éven át használható. - A taneszköz kiválasztás pénzügyi hátterét az iskolaszék átruházta a nevelőtestületre. 136

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. OSZTÁLY TÉMAKÖR Beszédértés, beszédművelés: - A beszéd akusztikus és nyelvi jellemzői Toldalékok használata Beszédlégzés Tempó Hangképzés Hangerő Hangsúly Hanglejtés Ösztönös szótagolás - A beszéd tartalma Szókincs Kapcsolatfelvétel Didaktikai szövegek megértése Szóbeli szövegalkotás Reprodukálás, interpretálás viszonyszók ismerete Olvasás - Az olvasás jelrendszerének, technikájának elsajátítása. Hang-betű azonosítás Magán msh. megkülönböztetése Hangok időtartama Hangösszevonás Összeolvasás Szavak olvasása Mondatok olvasása Szöveg olvasása - Szövegértés Olvasott utasítások megértése Adatkeresés Lényeg megértése Időrend megállapítás Válaszadás Feladatmegoldás Mese és valóság megkülönböztetése - Irodalom Verses forma felismerés: verssor, versszak Mesék, gyermekjátékok, kiszámolók, népköltészeti alkotások Memoriterek 137

TÉMAKÖR Írás - A jelrendszer azonosítása, az írás gyakorlása Könyv- és könyvtárhasználata Ceruzafogás Tájékozódás vonalrendszerben Vonalvezetés Betűalakítás Betűkapcsolás Másolás írottról, nyomtatottról Külalak Tempó Tollbamondás Írás emlékezetből akaratlagos írás Illemszabályok betartása Ablak-zsiráf használata Könyv adatai: író, cím Értékelési kategóriák: Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul Értékelés negyedévenként. 138

MATEMATIKA 1. OSZTÁLY Gondolkodási módszerek alapozása: - Tárgyak, elemek sorba rendezése, összehasonlítása, szétválogatása tulajdonságuk alapján. - Halmazok számosságának megállapítása. - Relációk (több, kevesebb, ugyanannyi) helyes használata. - Igaz, hamis állítások felismerése, alkotása. - Számsorozatok folytatása adott szabály alapján. - Szabályjátékok, sorozatok szabályának szóbeli megfogalmazása. Számtan, algebra: - Halmazok összehasonlítása számosságuk szerint. - 20-as számkörben számok írása, olvasása, rendezése. - Relációs jelek értelmezése, használata. - Számsorozatok képzése. - Páros, páratlan számok. - Számok bontása 20-as körben. - Számszomszédok. - Műveletek végzése 20-as körben (összeadás, kivonás, pótlás) - Egyszerű szöveges feladatok megértése, lejegyzése. Geometria, mérés - Helymeghatározás (alatt, fölött, balra, jobbra ) - Geometriai alakzatok felismerése (négyszög, háromszög, kör) - Hosszúság, űrtartalom, tömeg mérése választott és szabvány egységgel: l, m, kg. - Időmértékek: hét, nap, óra helyes alkalmazása. 139

ÉNEK ZENE AZ ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK SZÁMÁRA 1. OSZTÁLY Tevékenységi területek Éneklés Tartalom - Helyes levegővétel és testtartás éneklés közben. - 10-15 gyermekdal és játékainak előadása a dalok ritmusának és hangulatának megfelelően emlékezetből. Improvizáció - Saját nevének ritmizálása önállóan. - Kettes ütemek rögtönzése önállóan. - Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése. Zenehallgatás - A megismert hangszerek felismerése hallás után. Zenei ismeretek - Mérőütés és a dalritmus megkülönböztetése, gyakorlati használata. Ritmikai elemek - Dalok ritmizálása önállóan. - Ritmusmotívumok olvasása. - Osztinátó használata dalokhoz. - Ütemvonalak helyes használata. - Rövid és hosszú hang hangoztatása önállóan. - A magas és a mély hangok megkülönböztetése hallás után. Dallami elemek - A sz-l-mi hangok kézjelről való éneklése, betűjelének ismerete. Zenei írás-olvasás - A vonalrendszer ismerete. - A tanult hangok helye a vonalrendszerben. - Egy ismert motívum kirakása többféle dó-hellyel betűkottáról. - A tanult ritmuselemek hangoztatása és lejegyzése önállóan. Az 1. osztályban a szöveges értékelés negyedévenként történik. Értékelési kategóriák: Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul 140

ÉNEK-ZENE Az emeltszintű ének-zenei osztályok számára. 1. OSZTÁLY Éneklés - Helyes levegővétel és testtartás éneklés közben. - 20-30 gyermekdal, mondóka, magyar népdal és ünnepkörök dalainak önálló előadása emlékezetből. - Pontos dalkezdés és zárás betartása. - A tanult dalokhoz tartozó játékok előadása mozgással, jó ritmusban. Improvizáció - Énekes köszönés - Énekes beszélgetés (kérdés-felelet improvizálása) - Gyermekversek, mondókák ritmizálása - Ritmus felelgetős - Ritmusrögtönzés és ritmuskiegészítés. Zenehallgatás - Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos) és a tempókülönbségek (gyors-lassú) ismerete, használata. - Emberi hangfajták megkülönböztetése hallás után. - Hangszerek felismerése (ritmushangszerek, zongora, hegedű és furulya. - Pár perces zenehallgatási anyag figyelemmel kísérése. Zenei ismeretek Ritmikai elemek Dallami elemek - Tanult ritmusmotívumok lejegyzése pálcika ritmussal és a vonalrendszerben. - Egyenletes lüktetés érzékeltetése. - Tanult ritmuselemek pontos hangoztatása gyakorlóívvel. - Tanult ritmuselemek (negyed, nyolcadpár, félkotta és szünetei) hallás utáni felismerése. - A kettes ütem pontos hangsúlyozása. - Tanult dalok osztinátóval való megszólaltatása. - Tanult dalok felismerése ritmusuk alapján. - Ütemvonal, záróvonalas ismétlőjel ismerete. - Osztinátió jelentése, prima volta és secunda volta jelentése és használata - Ismert dalok felismerése dallamról, motivumairól. - Ismert motívumok utószolmizálása és felismerése kézjelről. - Éneklés kézjelről és hangoszlopról. - Dó, ré, mi, szó, lá és alsó szó, alsó lá, felső lá helye a hangoszlopon, kézjelének ismerete. - Kánon fogalmának ismerete. 141

Zenei írás-olvasás - Vonalrendszer ismerete a tanult dó helyek alkalmazása. (vonalköz, pótvonal) - Repülő kottával való olvasás. - Ritmusmotívumok írása, a tanult ritmuselemekkel önállóan. - Ritmusmotívumok olvasása. - Ismert dallam fordulatok, motívumok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról, hangjegyről. - Hangjegyírás önállóan. Furulya - A helyes testtartás, légzés elsajátítása. - A furulya helyes tartása. - Tanult dallamok önálló előadása (4-5 mű). Az 1. osztályban a szöveges értékelés negyedévenként történik. Értékelési kategóriák: Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul. 142

KÖRNYEZETISMERET Értékelési szempontok - Mennyire használja a tanuló pontosan az elsajátított ismereteket? - Mennyire tudja azokat egymásra építeni ill. egymáshoz kapcsolni? - Hogyan, milyen szinten használja a megismerési módszereket az önálló ismeretszerzésben? - Megfigyelési, mérési eredmények lejegyzésében való jártasság. - Összefüggések, oksági kapcsolatok felismerése. - A tanultak alapján elemi következtetések levonása. 1. OSZTÁLY - Tájékozódás saját testen - Irányok ismerete, helyes használata - Tájékozódási képesség az iskolában és környékén. - Évszakok, hónapok, napszakok ismerete. - Tanult időjáráselemek használata - Élő és élettelen felismerése, megkülönböztetése - Lágy- és fásszárú virágos növény fő részeinek ismerete. - Az emberi test főbb részeinek ismerete. NEMZETISÉGI NÉMET NYELV ÉS IRODALOM 1. OSZTÁLY Témakör Az értékelés szempontjai Beszédértés, kiejtés - Az utasítások megértése, követése - Köszönési formák - Bemutatkozás A beszéd tartalma - A tanult szavak ismerete - Mondatok, szavak megértése rajzzal. - Kapcsolatfelvétel. - Reprodukálás. Irodalom - 3-4 mondóka, vers és dal ismerete Nyelvtan - Mondat modellek - Irányok - Számok ismerete 12-ig Értékelési kategóriák Kiváló 143

Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul Értékelés negyedévenként. TESTNEVELÉS Értékelés: 1. évfolyamon negyedévenként Alapja : - a tantervi követelmény - a tanuló egyéni fejlődése 144

1. OSZTÁLY Rendgyakorlatok Gimnasztika Járások és futások Szökdelések és ugrások Dobások Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok. KÖVETELMÉNYEK / TESTNEVELÉS - A vezényszavakat érti, tudja alkalmazni. - Képes összerendezett, fegyelmezett mozgásra, viselkedésre. - Az elmondott gyakorlat bemutatás után ütemre végzi. - Testmozgása egyre tudatosabb, aktívan vesz részt a feladatvégzésben. - Tud gyorsan, illetve kitartóan futni, iramát a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. - Az utánzó járások helyes végzése segítésére vannak a helyes testtartás kialakításában, a lábboltozat erősítésében. - Képes 6-8 percig futni megállás nélkül, iram- és irányváltoztatással, tárgykerüléssel. - Tud 30 m-t maximális sebességgel lefutni. - Képes utánzó játékos ugrások koordinált végrehajtására, eszközök, tárgyak átugrására, fel-, leszökdelésre, ezek összekapcsolására. - Elsajátította a különböző ugrások, szökdelések végrehajtásának helyes technikáját. - A tevékenység céljának megfelelően használja a labdát, próbálja a technikát egyre pontosabban begyakorolni. - Tudja az egykezes felsődobást alkalmazni - Figyelmét összpontosítja a célbadobásnál. - Képes különböző játékos és egyszerű egyensúlygyakorlatok elvégzésére változó körülmények között. - Képes a testtömegének megtartására függésben és támaszkodásban. - Mászókulcsolással mászási kísérleteket végez a mászókötélen (2.o.) Labdás gyakorlatok. Küzdő feladatok Foglalkozások a szabadban Úszás KÖVETELMÉNYEK / TESTNEVELÉS - Tudja a labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni, a tanult átadás módokkal a társnak átadni. - Képes szlalom labdavezetésre 15 m-es pályán. - Tud együttműködni a társaival, a szabályokat betartja, becsületesen játszik. - Elfogadja és végrehajtja a kultúrált, sportszerű test-test elleni küzdelmet. - Rendszeresen végez mozgásos tevékenységet a szabadban. (szabadtéri játékok, sorversenyek) - A vízbiztonság megszerzésével gyakorlott egy úszásmódban. 146

RAJZ-TECHNIKA ÉRTÉKELÉS: 1.. évfolyamon - negyedévenként ALAPJA: - tantervi követelmény - a tanuló egyéni fejlődése 147

1. OSZTÁLY TÉR FORMA SZÍN KOMPONÁLÁS VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8060 Mór, Szent István tér 9. A 2002. évi Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton Oklevél Elismerésben részesített intézmény a Kiválósági Díj kategóriában. A Fejér Megyei Minőségi Díj Kitüntetettje 2005. A Közép-dunántúli Regionális Minőség Díj kitüntetettje 2005. Mór Város Pro Urbe díja 2006. Elkötelezettség a Kiválóságért Európa Díj 2007. Legjobb Munkahely 2008. Közép-Kelet-Európa Legjobb Munkahely 2009. Előminősített Referencia Intézmény 2011. Akkreditált Kiváló Tehetségpont 2015. Tel. /fax.: 22/407-123 info@ radnoti-mor. sulinet.hu KÖVETELMÉNY / RAJZ - A térbeli viszonylatokat egyéni módon építi be az ábrázolásaiban (lent, fent, egymás mellett, alacsony-magas) - Egyéni módon ábrázolja az embert, állatokat, növényeket, természeti formákat, tárgyakat. - Egyéni módon megjeleníti a formák tagoltságát - Ismeri, megnevezi a festékszíneket. - Tudja a festéket oldani, hígítani, sűríteni - Tudatosan használja az évszakra jellemző színeket. - Élményeinek, fantáziájának megjelenítésében bátran alkalmazza a vizuális nyelv kifejező eszközeit (vonal, folt, forma) - Elemi szinten a lényeget megragadja, kiemeli mérettel, színnel. - Megpróbálja minél gazdagabban, esztétikusan kitölteni az adott képfelületet. - Képes a mozgás-változás képi megjelenítésére. - Tud egyszerű jelet rajzolni. TECHNIKÁK - Segítséggel alkalmazza a megismert technológiákat (vegyes technika, pasztell, festés, szobrászkodás) KÉPOLVASÁS - Önmaga és társai munkáját értékeli megadott szempontok alapján. Véleményét elmondja 1-2 mondatban. ESZKÖZÖK - Az eszközöket rendeltetésszerűen használja (segítséggel) grafit, ecset, kréta,..) ÖSSZESEN 1. OSZTÁLY KÖVETELMÉNY / TECHNIKA 148

RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8060 Mór, Szent István tér 9. A 2002. évi Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton Oklevél Elismerésben részesített intézmény a Kiválósági Díj kategóriában. A Fejér Megyei Minőségi Díj Kitüntetettje 2005. A Közép-dunántúli Regionális Minőség Díj kitüntetettje 2005. Mór Város Pro Urbe díja 2006. Elkötelezettség a Kiválóságért Európa Díj 2007. Legjobb Munkahely 2008. Közép-Kelet-Európa Legjobb Munkahely 2009. Előminősített Referencia Intézmény 2011. Akkreditált Kiváló Tehetségpont 2015. Tel. /fax.: 22/407-123 info@ radnoti-mor. sulinet.hu DEK.JELL.FEL. TÁRGY, KÖRNY. ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉS ÖSSZESEN - Képes egyszerű, dekoratív felületet létrehozni (meghívó, sordísz) - Ismeri az anyagokat, tulajdonságait, azok megmunkálását (tépés, nyírás, ragasztás, gyúrás ) segítséggel - Képes egyszerű dekoratív tárgyat segítséggel létrehozni (báb, makett, játék, ) - A létrehozott produktumok tiszták, piszkosak, esztétikusak - Az eszközöket rendeltetésszerűen használja. - Önmaga és társai munkáját értékeli megadott szempontok alapján. Véleményét elmondja 1-2 mondatban. ÉRTÉKELÉS ANGOL NYELV 1. OSZTÁLY Témakör Az értékelés szempontjai Beszédértés - a tanult szavak megértése - utasítások megértése, követése - köszönés találkozáskor, búcsúzáskor - bemutatkozás Beszédkészség - ismert dolgok megnevezése - tanult dalok reprodukálása - egyszerű mondatok ismétlése - az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdés egy szóval vagy hiányos mondattal való megválaszolása - számok ismerete 12,-ig, színek Értékelési kategóriák Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul 149

RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8060 Mór, Szent István tér 9. A 2002. évi Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton Oklevél Elismerésben részesített intézmény a Kiválósági Díj kategóriában. A Fejér Megyei Minőségi Díj Kitüntetettje 2005. A Közép-dunántúli Regionális Minőség Díj kitüntetettje 2005. Mór Város Pro Urbe díja 2006. Elkötelezettség a Kiválóságért Európa Díj 2007. Legjobb Munkahely 2008. Közép-Kelet-Európa Legjobb Munkahely 2009. Előminősített Referencia Intézmény 2011. Akkreditált Kiváló Tehetségpont 2015. Tel. /fax.: 22/407-123 info@ radnoti-mor. sulinet.hu 150