Ultrahang orvosi alkalmazásairól. Hang: mechanikai hullám (modell)

Hasonló dokumentumok
Hang ultrahang. Hang: mechanikai hullám (modell)

Hang ultrahang. Hang: mechanikai hullám (modell)

Hang: mechanikai hullám (modell) Ultrahangos képalkotó módszerek. síp. térbeli és időbeli periodicitás. rugó. függvény

Az ultrahang, mint fizikai jelenség; előállítása, tulajdonságai, diagnosztikai alkalmazásának fizikai alapjai

Az élő anyag rugalmas tulajdonságainak felhasználása diagnosztikában és terápiában: ultrahang - módszerek. Hang: mechanikai hullám

Az élő anyag rugalmas tulajdonságainak felhasználása diagnosztikában és terápiában: ultrahang - módszerek. Hang: mechanikai hullám

Az ultrahang, mint fizikai jelenség; előállítása, tulajdonságai, diagnosztikai alkalmazásának fizikai alapjai. Hang: mechanikai hullám

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

Az ultrahang diagnosztika fizikai alapjai

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

Az ultrahang reflexiója. Az ultrahang orvosi alkalmazásainak alapjai. Visszaverődés. Terápa alapja az ultrahang elnyelődése

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechankai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

vmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség

Hang és ultrahang. Az ultrahangos képalkotás, A-, B- és M-képek. Doppler-echo. Echo elv - képalkotás. cδt = d+d = 2d

A hang fizikai tulajdonságai, ultrahang, Doppler-elv

Ultrahang. A hang. A hanghullámot leíró függvény. Az ultrahang

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

Hangintenzitás, hangnyomás

A hang fizikai tulajdonságai, ultrahang, Doppler-elv Dr. Goda Katalin 2019.

Diagnosztikai ultrahang

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

Physics of ultrasonography

Ultrahang és elektromos impulzusok alkalmazása

az elektromosság orvosi alkalmazásai

Kiegészítő anyag (videók)

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Rezgések és hullámok

Biofizika és orvostechnika alapjai

Hullámok, hanghullámok

Kiegészítő anyag (videók)

MECHANIKAI HULLÁMOK. A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: x c

Az ultrahang orvosi alkalmazásai

1. A hang, mint akusztikus jel

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Mechanikai hullámok, hangtan, ultrahangok

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel

A hang mint mechanikai hullám

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Mechanikai hullámok (Vázlat)

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Anyagvizsgálati módszerek

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Hangterjedés akadályozott terekben

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Vezetők elektrosztatikus térben

Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Az optika tudományterületei

Hajder Levente 2017/2018. II. félév

Tartalom. Tartalom. Anyagok Fényforrás modellek. Hajder Levente Fényvisszaverési modellek. Színmodellek. 2017/2018. II.

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

Optika fejezet felosztása

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Röntgendiagnosztikai alapok

Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

A talajok összenyomódásának vizsgálata

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.

Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Mechanikai hullámok, hangtan, ultrahangok

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Hangterjedés szabad térben

3.1. ábra ábra

1. fejezet. Gyakorlat C-41

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

Járműipari környezetérzékelés

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Optika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

A gradiens törésmutatójú közeg I.

Az elméleti mechanika alapjai

Elektromágneses hullámok - Interferencia

Mechanikai hullámok, hangtan, ultrahangok

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Átírás:

Ultrahang orvosi alkalmazásairól kosmai kérdés: mennyi bor van a hordóban? orvosi kérdés: mennyi levegő van a tüdőben? Augenbrugger (grazi kosmáros orvos ia, 76): perkusszió üreges szervek légtartalmának a vizsgálatára KAD 0.05. síp rugó Hang: mehanikai hullám (modell) térbeli és időbeli periodiitás hidrosztatikai nyomás p teljes = p hidrosztat + Δp nyomásváltozás, hangnyomás longitudinális hullám (gázokban és olyadékok belsejében sak ilyen) transzverzális hullám üggvény nyomás DC + AC amplitúdó ázis t x Δp( t, x) = Δpmax sin π T λ 3 Tkv. II.45. ábra. T = λ, = λ 4

Gyakorisági eloszlás sűrűségüggvény Sűrűségüggvény Spektrum Δn Δh (/0 m) ΔH Δh 0 4 6 0 50 00 0m */0m = 50 60 70 80 90 00 0 0m *6.5 = 65 m testmagasság, h (m) 50 60 70 80 90 00 0 testmagasság, h (m) n: adatok száma H 05 m H h Δn Δh 0m 0 3 4 5 görbe alatti terület: n ΔH Δh 60 70 80 90 00 0 60 70 80 90 00 0 0 0 40 60 80 00 görbe alatti terület: H Spektrum, mint speiális gyakorisági eloszlás 5 h (m) h (m) 6 Mehanikai hullámok tartományai rekvenia és intenzitás alapján hangmagasság: alaphang rekveniája hangszín: elhangok aránya (spektrum) 7 8 Tkv. IV.3. ábra. Tkv. IV.4. ábra.

ΔV / V κ = Δp Z = ρκ p Z = = v = ρ = A rugalmas közeg szerepe p v max max ρ κ kompresszibilitás relatív térogat sökkenés per nyomás terjedési sebesség akusztikus impedania/ akusztikus ellenállás/ akusztikus keménység (deiníió) akusztikus impedania (hasznos alak) U Z el = I 9 x y = ymax sin ω( t ) Δy x = v = ymaxω os ω( t ) Δt Δv Δt = a = y ma = F max ma F V = AΔx Δp ρ a = Δx akusztikus impedania (de.-tól a hasznos alakig) x ω sin ω( t ) x p = pmax sin ω( t ) p pmax Z = = v v max x Δp ρ ymaxω sin ω( t ) = Δx x ρ y maxω os ω( t ) = p p p v max max max = ρ y ω = ρ v max = ρ = Z max 0 A hang/uh sebessége különéle közegekben Az ultrahang intenzitása Intenzitásgyengülés terjedés közben (abszorpió) J J 0 J 0 / J 0 /e J = J 0 e J sillapítás: μx = Δp e P el = Ue Z Zel intenzitás = energia-áram sűrűség J0 α = 0 lg db J α = 0 μ x lge db μ a diagnosztikai rekvenia tartományban arányos a rekveniával elektromos analógia ajlagos sillapítás: α x vö. Tkv. II.4. táblázat

μ a diagnosztikai rekvenia tartományban arányos a rekveniával μ α/x (db/m) k = 3 Közegek határán lejátszódó jelenségek merőleges beesés erde beesés μ ~ k, k ~ (?) logμ ~ k log k = J be J tr J be > beesési merőleges ha egyenest kapunk, akkor jó a hatványüggvény közelítés k = J rel J rel J tr ajlagos sillapítás lágy szövetre: α db ~ x m MHz 0. (MHz) 3 Tkv. II.47. ábra J be = J tr +J rel relexió és transzmisszió sinα = sin β Snellius-Desartes 4 Relexió (merőleges beesés) Nem merőleges beesés relexióképesség: teljes visszaverődés: R = J visszavert J bejövő Z = Z Z + Z Z << Z, R optimális satolás: határelület izom/vér zsír/máj zsír/izom sont/izom sont/zsír lágy szövet/levegő R 0.00 0.006 0.0 0.4 0.48 0.99 Z satoló Z orrás Z bõr 5 6

Ferde beesés ill. külső elülethez képest erde helyzetű réteg Abszorpió és relexió k n k tényleges helyzet ábrázolt helyzet n k n relatív impulzus amplitudó (db) minél később/ minél mélyebbről érkezik vissza a relexió, annál gyengébb a relektált intenzitás visszaverődési idő üggő erősítés TGC: time gain ompensation DGC: depth gain ontrol n k k n k n 7 határelület R 0lgR (db) T 0lgT (db) zsír/izom 0.0-0.0 0.990-0.044 izom/vér 0.00-30.0 0.999-0.004 izom/sont 0.4-3.9 0.590 -.9 8 Tkv. 53.o. UH keltés. Piezoelektromos jelenség Elektromos jelorrás (szinuszoszillátor)+ transzduer (piezokristály). (a) A pozitív és negatív töltések súlypontja egymásba esik. (b) és () Nyomás hatására a töltések súlypontja szétválik, azaz eszültség keletkezik (direkt ~) ill. eszültség hatására a kristály deormálódik (inverz ~). vö. Tkv. VIII.9. ábra a b otthon: gázgyújtó UH keltés: inverz ~ UH detektálás: direkt ~ hangal magassugárzója 9 Elektromos jelorrás: szinuszoszillátor pozitív módón visszasatolt erősítő A U, visszasatolt A A U = β βa U =, erősítés= végtelen szinuszoszillátor bemenő jel: nins, kimenet: szinuszos eszültség n(db) n max n max -3 a átviteli sáv pontozott piros nyíl: a szinuszoszillátor rekveniája U kihúzott ekete görbe: rekvenia karakterisztika visszasatolás nélkül (log) 0

öldelt kábel Az UH orrás elépítése műanyag ház aktív kábel akusztikus szigetelő tompító egység aktív elektróda piezoelektromos kristály, λ/ öldelt elektróda illesztő réteg, λ/4 bőr Az UH impulzusok jellemzői transzduer: adó és vevő egyben időbeli szétválasztás olyamatos hullám helyett impulzusok transzduer impulzus ismétlődési idő: ms impulzus ismétlődési rekvenia: 000/s = khz impulzusidőtartam: μs UH terjedési sebessége (lágy szövetekben): 540 m/s vétel adás UH rekveniája: -0 MHz Tkv. VIII.3. ábra Időüggvény A A Spektrum Az UH nyaláb kialakulása (egyszerűsített kép) szinusz üggvény U T t P =/T 0 vonalas sp. ( vonal) periodikus üggvény U T B B P t =/T 0 vonalas spektrum egy pár periódus U C C dp/d T t =/T 0 sávos spektrum (Fresnel zóna) Nyaláborma olytonos sugárzó esetén (Fraunhoer zóna) ~ impulzus(üzemű) sugárzó esetén kisit több periódus U T D D t dp/d =/T 0 alkalm.: pulzus ultrahang sávos spektrum aperiodikus üggvény U E E dp/d t olytonos spektrum 3 4

Az UH nyaláb perspektivikus képe Feloldási határ, eloldóképesség A eloldási határt ama két pont közötti távolsággal jellemezhetjük, amelyeket az UH segítségével még különálló pontokként detektálhatunk (minél nagyobb az értéke, annál rosszabb a helyzet). Felbontóképesség: a eloldási határ reiproka. J A sugárirányú (axiális) eloldási határ az impulzushossztól ügg. Az impulzushossz ordítottan arányos a rekveniával. Jellemző értékek A laterális eloldási határt a nyalábátmérő szabja meg. axiális irányban az intenzitás változás x 5 rekvenia (MHz): 5 hullámhossz (izomban) (mm): 0.78 0. behatolási mélység (m):.6 laterális eloldási határ (mm): 3.0 0.4 axiális eloldási határ (mm): 0.8 0.5 6 vö. Tkv. 499.o. τ Axiális eloldási határ τ : d τ τ = τ impulzushossz δ τ = d eloldási határ Az impulzushossz ele az axiális eloldás határa, mivel ekkor éppen érintik egymást az egymás mögötti helyekről induló ehók. ax = impulzusidő Laterális eloldási határ δ lat F ~ R λ F: ókusztávolság R: transzduer átmérő λ: hullámhossz τ ~ T = 7 8

Fókuszálás Huygens elv Vö. Tkv. 500.o.. ábra Fókuszáláskor a nyaláb divergeniája nő a távoltérben és romlik a mélységélesség. 9 A hullámront minden pontja elemi hullámok kiindulópontjának tekinthető. Az új hullámront ezen elemi hullámok burkológörbéje. 30 Elektronikus ókuszálás adáskor Elektronikus ókuszálás vételkor ókuszálatlan UH nyaláb ókuszált UH nyaláb (k+)-dik ókuszpont k-dik ókuszpont (k+)-dik ókuszpont 3 3 vö. Tkv. 50.o.. ábra vö. Tkv. 50.o. 3. ábra

sokelemes lineáris lapkasoport ( linear array ) a pásztázás.. 3. 4. 5..... iránya Pásztázás sokelemes íves lapkasoport ( urved array ) UH rekveniás eszültségimpulzus-adó késleltető elemek τ τ τ 3 τ 4 τ 5 τ 6 τ 7 τ 8 τ 9 a sugárzó lapkák 3 4 5 6 7 8 9. ϕ a nyaláb iránya lapkaméret a képvonalak távolsága.. 3.... a vonalak.. 3. a vonalak lapkasoport a pásztázás iránya 33 UH rekveniás eszültségimpulzus-adó τ n τ τ τ 3 τ 4 τ 5 τ 6 τ 7 τ 8 τ 9 τ n 3 4 5 6 7 8 9 n. n. sugárirány. hullámront eredő hullámront ókusz Pásztázás és ókuszálás 34 vö. Tkv. VII. 36-37. ábrák vö. Tkv. 507.o. Az ultrahangos képalkotás, A-, B- és M-képek. Doppler-eho, színkódolás. UH terápia 794 Spallanzani: denevérek tájékozódása Eho elv 8 Colladen megméri a hang terjedési sebességét Doppler palakorrú delin 36

Eho elv, UH képek Kétdimenziós B-kép transzduer s pulzus ekhó mozgatott transzduer A-kép (Amplitúdó) sak egydimenziós lehet τ = s/ idő B-szken kijelző egydimenziós B-kép (Brightness=ényesség) vö. Tkv. VIII.33. ábra 37 38 TM-kép UH terjedési iránya EKG jel reereniaként idő A-kép (üggőleges) egydimenziós B-kép időbeli változása (T)M-kép Time Motion d B-kép M-kép 39 idő 40 Tkv. VIII.34. ábra

Kétdimenziós B-kép és A-kép (szemészeti alkalmazás) Terjedési sebesség igyelembevétele pontos távolságok meghatározására: ornea: 64 m/s sarnokvíz: 53 m/s humán szemlense: 64 m/s üvegtest: TM-kép B-kép 53 m/s 4 4 Tkv. VIII.39. ábra Doppler jelenség Ha a sípoló vonat közeledik, akkor az álló megigyelő az igazinál magasabb hangot észlel, ha pedig távolodik, akkor mélyebbet. (C. Doppler, 84) T = λ, = λ 43 (a) álló orrás és mozgó megigyelő +: megigyelő közeledik a orráshoz : megigyelő távolodik a orrástól (b) mozgó orrás és álló megigyelő (ha v F <<, akkor ugyanaz, mint (a)) () mozgó orrás és mozgó megigyelő (d) mozgó relektáló tárgy (elület), (ha v R << ) v ' = ± ' = vf m v ± ' = v m M F v ' = ± M R 44

Színkódolás ha v i, v R << (i=m vagy F) átrendezésével a rekvenia változás (Doppler rekvenia, D ) Δ = D = ± vi transzduer elé: meleg színek, transzduertől elelé: hideg színek (d) átrendezésével a rekvenia változás (Doppler rekvenia, D ) Δ = v D = ± R ha v és nem párhuzamosak, akkor v helyett v osθ BART: Blue Away Red Towards írandó képletbe 45 46 Vörösvértestek, mint szóróentumok. CW Doppler berendezés áramlási átlagsebesség mérésére CW: olyamatos hullámú adó és vevő különválasztva (egymás mellett) D v R osθ = Lebegés piros a lebegés rekveniája megegyezik az zöld intereráló jelek rekveniájának különbségével pl. =8000 khz v= m/s =600 m/s Θ = 37º D = khz (lebegés jelensége) 47 emlékeztető: α + β α β sinα + sin β = sin os 48 Tkv. VIII.4. ábra

Az UH nyaláb-értengely szögének hibás mérése hogyan beolyásolja az ármalási sebesség hibáját Doppler görbék áramlási sebesség relatív hibája, % ha Θ hibája: 80 70 +0 +5 60 50 40 30 0 + 0 0-0 -0 - -30-40 -5-50 -0 0 0 30 40 50 60 70 80 Θ (= UH nyaláb iránya és az értengely által bezárt szög), 49 egy állandó sebesség (v*) egy sebességeloszlás (v módus -sal) Tkv. VIII.4. ábra sebességeloszlástm-képe eloszlásüggvény egy időpillanatban 50 Doppler görbék minden időpillanatban egy sebességgel jellemezhető áramlás minden időpillanatban egy sebességeloszlással jellemezhető áramlás vö. zene/szívhangok idő-r. reprezentáióban 5 5 sebességeloszlástm-képe Tkv. VIII.4. ábra

53 54 Időkorreláiós módszer (time domain orrelation method, CVI) Ha a relektáló elület/szóróentrum mozog, akkor a detektált UH jel a helyet rögzítve időben változik. Hasonló mintázatú UH jelet észlelünk viszont kisit távolabb (ahova a relektáló elület/szóróentrum elmozdult). Hogyan lehet, a üggvény mintázatának hasonlóságát kezelni? 55 Digitalizált jelek esetén a probléma megelel két vektor összehasonlításának. Két vektor akkor hasonlít legjobban egymásra, ha az irányuk azonos ( és d) és ha a hosszuk egyorma. Legjobban akkor különböznek, ha merőlegesek egymásra (a és vagy d). A két vektor skaláris szorzata pontosan ezzel a tulajdonsággal rendelkezik. a b d a korreláiós ügvvény változója = g : autokorreláió, g : keresztkorreláió 0 k a korreláiós ügvvény értéke (skaláris szorzat) i g i i ig i + i ig i + i i g i + k i 56

időüggvény korreláiós üggvény 9 8 7 6 5 4 3 0 0 5 0 5 0 5 30 9 8 7 t 550 530 50 490 470 450 430 40 390 370 350 0 5 0 5 550 530 50 kék () t = ( t + τ *) rózsa τ * = e. τ d a d = = ( t t ) ( t t ) osθ 6 5 4 3 0 0 5 0 5 0 5 30 9 8 7 6 5 4 3 0 0 5 0 5 0 5 30 t t 490 470 450 430 40 390 370 350 0 5 0 5 550 530 50 490 470 450 430 40 390 370 350 0 5 0 5 τ τ üres τ * = 6 e. τ * = 9 e. () t () t kék 57 v T ( t t ) = Tosθ időkorreláiós összeüggés T : pulzus ismétlődési idő D v D = osθ v.ö.: Doppler módszer : UH rekvenia 58 egy N szélességű ablak kitüntetése (kivétele) az E ehó jelből ennek korreláltatása az E ehó jellel ahol a korreláiós üggvénynek maximuma van: τ 59 60

6 6 63 64

Speiális módszerek Magzat arelületének rekonstrukiója Toshiba Philips 65 66 3D rekonstrukió húgyhólyag nyaki verőér diagnosztika: 0 mw/m = =00 W/m Intenzitás vö. ájdalomküszöb: 0 W/m terápia: W/m intenzitás (W/m ) eltételezetten káros hatású tartomány 67 spatial average temporal average (SATA) intensity; spatial peak temporal peak (SPTP) intensity; spatial peak temporal average (SPTA) intensity; spatial peak pulse average (SPPA) intensity spatial average pulse average (SAPA) intensity károsodás nélküli tartomány besugárzási idő (s) 68

UH terápia példa: MHz, W/m mehanikai és/vagy hőhatás izomban 00 kpa a Δp(!) kis intenzitás: mikromasszázs -00 és +300 kpa között változik a p nagy intenzitás: ronsoló hatás sejtállományt enntartó kötőerők legyőzése (szabad gyökök, H O, DNS lántörések hipertermiás kezelés abszorpió hővé alakul az energia kavitáió (üregesedés) ogászat: ogkőeltávolítás (0-40 khz) rezgő émsús közvetlenül adja át a rezgési energiát a ogkőnek tisztítás: pl. estéklézer sprielő, mosógép(?) 69 HIFU- terápia (High Intensity Foussed Ultrasound) az UH ókuszálásával kavitáió és helyi melegedés sejtpusztító hatás sak a ókuszpontban prosztatadaganat kezelése a végbélbe helyezett orrással Tkv. IX.7. ábra 70 Lökéshullám terápia (nem UH!) ESWL (Extraorporeal Shokwave Lithotripsy) kövek non-invazív törése (vese, epe,...) kb. 0 kv-os kondenzátor víz alatti elektródapáron kisütve nyomásimpulzus keletkezik ráókuszálva a kő helyére (ellipszis, ókusz) röntgen és/vagy UH egyidejű követés 7 7