Minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői rendszer Baticz Orsolya Muzsik Béla GYEMSZI Minőségügyi Főosztály
Bemutatkozik a GYEMSZI
2011. május 1. A GYEMSZI történelem Korábbi egészségügyi háttérintézmények integrációjával létrejött központi államigazgatási szerv: EMKI (Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet) bázisán ETI (Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet) OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) ESKI (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet) OSZMK (Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ) Feladatok: elődintézmények feladatai + új feladatok Ágazati szerepkör: Módszertani háttérintézmény Jogszabályi háttér: 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet
A GYEMSZI minőségügyi tevékenységei
Minőségügyi és betegbiztonsági stratégia (MIBES) 1. cél: A betegbiztonság fejlesztése az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során Akciók: BELLA Betegellátók akkreditációja az ellátás biztonságáért (TÁMOP 6.2.5/A) NEKED ajánlás súlyos nemkívánatos eseményeket követő teendőkre (www.nevesforum.hu) Részvétel az EU Joint Action on Patient Safety and Quality in Health Care (PASQ) programjában Betegbiztonsági koordinátorok képzése e-learning program formájában
Minőségügyi és betegbiztonsági stratégia (MIBES) 2. cél: Az egészségügyi szolgáltatások szervezeti működésének, a rendszereknek és a folyamatoknak a fejlesztése Akciók: BELLA Betegellátók akkreditációja az ellátás biztonságáért standardok a szervezeti működés fejlesztését célozzák Minőségértékelési indikátorrendszer fejlesztése az alapellátásban (Svájci Hozzájárulás támogatásával megvalósuló fejlesztés)
Minőségügyi és betegbiztonsági stratégia (MIBES) 3. cél: Az egészségügyi szolgáltatók szakmai tevékenységének fejlesztése Akciók: BELLA Betegellátók akkreditációja az ellátás biztonságáért elindult a gyógyszerészi gondozás, melyhez 16 szakmai irányelv készül. Egészségügyi szakmai irányelvek fejlesztése (kb. 50 új irányelv néhány hónapon belül) Szakmai munka értékelése a minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők részvételével
Minőségügyi és betegbiztonsági stratégia (MIBES) 4. cél: Az egészségügyi szolgáltatók közötti együttműködés és a betegellátás koordinációjának fejlesztése Akciók: Elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztése, melyhez az intézmények csatlakozását a TIOP 2.3.3. projekt teszi lehetővé A betegutak kialakítását a TÁMOP 6.2.5/B projekt támogatja. Ennek keretében egészségszervezési irányelvek készülnek, erre támaszkodva harmonizálják a térségi ellátási központok a szolgáltatók tevékenységét Standardizált betegelégedettségi kérdőív készül a BELLA projekt keretében
Az ellátás legfontosabb minőségügyi elemei szabályozás: szakmai irányelv, helyi protokoll Szakmai munka Szervezeti működés szabályozás: működési standardok minőségügyi szakfőorvos /szakterületi vezető fejlesztési lehetőségek feltárása, klinikai audit szakmai szabályoknak való megfelelés gyengeségek felismerése és feltárása (pl. indikátorok) javaslatok megfogalmazása szervezeti működés felülvizsgálata és elismerése (akkreditáció) felülvizsgálók Dr. Belicza Éva: BELLA alapján
Szakfelügyeleti rendszer minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői rendszer
Feladat elhatárolás a 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet értelmezésében Szakfelügyelet: Az egészségügyi ellátás teljes folyamatában az egészségügyi ágazati jogszabályok, továbbá az egyedi panaszok kivizsgálásával kapcsolatban a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése Szakmai minőségértékelés: A megelőzésnek és a betegellátásnak a szakmai szabályaival, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásokkal, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlatokkal való összevetése, értékelése, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározása és értékelése, kapcsolódó konzultációk lefolytatása és a minőségfejlesztés módozatainak meghatározása, amelynek egyik eszköze a szakmai felülvizsgálat.
Felhatalmazás és feladatok 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 12. (1) Az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben az egészségügyi szakmai tevékenység minőségértékelését, az értékelési célú adatgyűjtést, a minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, dokumentálását, a betegbiztonság szempontjainak érvényesítését a GYEMSZI látja el. (2) A GYEMSZI az (1) bekezdésben foglalt feladatait a minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők közreműködésével látja el.
Rendelet által meghatározott feladatok (3) A GYEMSZI minőségfejlesztési feladatai keretében: a) a szakmai szabályok kialakításához módszertani támogatást nyújt, b) kidolgozza és továbbfejleszti az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerét, és folyamatosan gondoskodik azok értékeléséről és az adatgyűjtésekről, c) а klinikai audit módszertanát kidolgozza, annak alkalmazását felügyeli, ezáltal biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslatot tesz, d) (külső) klinikai auditot végez, e) a belső minőségügyi tevékenységről indokolt esetben, illetve felkérésre véleményt nyilvánít, f) minőségügyi célú adatgyűjtéseket végez, g) szakmai minőségértékelést végez, h) véleményt alkot a szakmai minimumfeltételek, szakmai protokollok, irányelvek érvényesíthetőségéről, összhangjáról és azoknak az egészségügyi szakmai tevékenységben betöltött szerepéről.
Az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások szakmai minőségértékelése és minőségfejlesztése A GYEMSZI irányítja, koordinálja a minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők közreműködésével Koordinátor: GYEMSZI Minőségügyi Főosztálya Koordinátor feladatai: Megbízás, irányítás és ellenőrzés, képzés biztosítása Szakterületek (szakágak) szerveződése: megfelel az egészségügyi szakmai kollégium tagozatainak - 4
A minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők feladatai 1 képviseli és közvetíti szakterületének képviselői felé a minőségügyi alapelveket és követelményeket, részt vesz a szakmai irányelvek előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, szakmai véleményével segíti a GYEMSZI-t ezzel kapcsolatos feladatainak ellátásában, közreműködik a GYEMSZI által végzett, az egészségügyi ellátási folyamatok szakmai irányelveknek és más szakmai előírásoknak való megfelelőségének, eredményességének, hozzáférhetőségének, időszerűségének és a betegbiztonsági szempontok teljesülésének értékelésében, kockázatelemzési tevékenységet végez,
A minőségügyi szakfőorvosok/szakterületi vezetők feladatai 2 közreműködik a betegbiztonsági, illetve egészségügyi ellátási problémák vizsgálatában, közreműködik adatgyűjtésekben, klinikai auditokban és helyszíni minőségügyi értékelésekben, az auditok és értékelések során szerzett tapasztalatokat a GYEMSZI felé visszajelzi, továbbá javaslatokat tesz ezek témakörére és gyakoriságára, együttműködik a szakterülete szerint illetékes szakmai kollégiumi tagozattal, a tudomására jutott vagy tapasztalt, az egészségügyi ellátás szakmai minőségét és a betegbiztonságot érintő problémákat, beavatkozást igénylő ügyeket a GYEMSZI felé szükség szerint megoldási javaslattal jelzi, valamint ellátja a jogszabályban részére meghatározott további feladatokat.
A GYEMSZI által nyújtott támogatások Támogatás elemei: Képzések - képzési terv szerint (pl. szakmai irányelvek, projektmenedzsment, kommunikáció, statisztika, betegbiztonság stb.) Konzultáció egyéni és csoportos Módszertani útmutatók Koordináció (Egészségügyi Szakmai Kollégium, GYEMSZI, OBDK, OTH, NBF stb.) Kérésre a rendelkezésre álló adatbázisokból szűrések, elemzések végzése
A munkatervi feladatok során a minőségügyi szakfőorvosok/szakterületi vezetők jogai Joga van: címet használni, továbbá: az egészségügyi szolgáltató helyiségeibe belépni, figyelemmel a minőségértékelésben résztvevő szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére, a betegellátási és munkafolyamatok megtekintésére és megvizsgálására, a berendezések, műszerek és más tárgyi eszközök megtekintésére és megvizsgálására, az egészségügyi ellátásban közreműködő valamennyi személytől és a betegektől akár szóban, akár írásban adatot, felvilágosítást kérni, illetve kérdést intézni hozzájuk.
Együttműködés az OTH-val Egymás munkáját kiegészítjük (OTH = Mit?, GYEMSZI= Hogyan?) Eltérő módszertannal közelítjük meg a kérdéseket Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség Számos konkrét együttműködés: kórházhygiéne, transzplantáció, védőnői feladatok, irányelvfejlesztés stb. A feladatokat tekintve a két társszerv kommunikál egymással, nem közvetlenül a szakfelügyelők és a minőségügyi szakfőorvosok (feladatot minőségügyi szakfőorvosnak csak a GYEMSZI adhat).
Helyszíni minőségértékelés a gyakorlatban
Szempontok Támogatás (az intézményi menedzsment és az ellátók segítése) Többoldalúság (az ellátás kimenetele nemcsak a közvetlen betegellátás, hanem a menedzsment és a mellékfolyamatok eredményei is) Multidiszciplinaritás (a beteget mindig több szakterület kezeli) Szakmai irányelvek érvényesülése a gyakorlatban (helyi eljárásrendek illeszkedése és megvalósulása) Változtatási javaslatok szülessenek (menedzsment, fenntartó, jogszabályalkotó felé) A folyamatra és a szervezeti kultúrára összpontosítsunk elsősorban Gyökér-okok keresése a folyamatok, eredmények hátterében
Kivitelezés Multidiszciplináris audit team (minőségügyi szakfőorvosok és szakterületi vezetők, menedzsment specialisták, pályázati szakemberek stb.) Általános menedzsment feltételek megismerése Témaspecifikus audit alcsoportok Együttes értékelés (értékeltek és értékelők) Változtatási javaslatok (közösen, megvalósítási ütemterv és felelősök meghatározása) Visszajelezés a változtatások végrehajtásáról (dokumentumok alapján és / vagy a helyszínen)
Kimenetel Az ellátási gyakorlat változása (helyi protokollok revíziója, szakma irányelvek felülvizsgálata stb.) Jogszabályváltoztatás Szervezeti változtatás (belső erőforrás allokáció) Ellátásszervezés, betegút-menedzsment (külső erőforrás allokáció) Kommunikációs tréning Egyéb érdekeltek bevonása (pl. betegszervezetek) Stb.
Minőségügyi coaching" Nem felelősöket keresünk Rendszer és szervezetfejlesztés A vezetés támogatása Kollégák közötti párbeszéd A válaszok az érintettekben kell, hogy megszülessenek
Minőségfejlesztési projektek Cél: gyorsan, kis erőforrásigénnyel megvalósítható projektek végrehajtása, ami jelentős minőségjavulást eredményezhet Onkológiai fejlesztés: Colorectalis tumorok: 2. leggyakoribb carcinoma 50 éves kor felett kb. 9000 új beteg/év Mortalitás: kb. 5000/év Hipotézis: A kivizsgálási idő csökkentésével javítható lenne a túlélés. Cél az időszükséglet minimalizálása: Előjegyzési lista csökkenése TVK növelése (TVK a vizsgáló helyen realizálodjon) Diagnózis idejének rövidítése (képalkotó, szövettan) Intézményi surveillance fejlesztés: Tegye lehetővé a probléma gyors azonosítását és támogassa a döntéshozatalt Epidemiológiai feldolgozásra alkalmas adatokat szolgáltasson a kórházakban előforduló: egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről multirezisztens kórokozókról Támogassa a HAI* okozta terhek csökkentésére irányuló tevékenységet Alkalmas legyen az infekciókontroll intézkedések hatásosságának mérésére *Healthcare Associated Infection (HAI)
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!