TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 5 3. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA 7 3.1. Tagintézményünk óvodája 9 3.2. Bölcsődei intézményegységünk 10 4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 11 5. GYERMEKKÉP 12 6. ÓVODAKÉP 13 7. A NEVELÉS TERVEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS IDŐKERETEI 14 7.1. Csoportszervezési elvei és gyakorlata 15 7.2. A nevelés időkeretei 15 7.3. A pedagógiai munka dokumentumai 17 7.4. Éves munkaterv 17 7.5. Éves beszámoló 17 7.6. Csoportnapló 17 7.7. A pedagógus által vezetett tanügy igazgatási dokumentum 18 7.7.1. A felvételi és mulasztási napló 18 7.7.2. Fejlődési napló 18 8. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI 20 8.1. Az intézmény személyi feltételei 20 9. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE ÉS FELADATAI 21 10. A NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK 23 11. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE 24 11.1. Elkövetkezendő évek továbbképzési irányultságai 24 12. AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI 25 12.1. A program megvalósítását szolgáló eszközrendszer 26 13. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA 27 14. A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI 28 14.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében 28 14.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 31 14.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében 31 15. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 32 16. A FEJLESZTÉS TARTALMA 33 16.1. Játék és tanulási tevékenység (értelmi fejlesztés és nevelés) 33 16.1.1. A tevékenységek szervezése során alkalmazott módszerek és munkaformák: 36 16.1.2. Számítógépes tevékenység 37 16.2. Társas és közösségi tevékenység (érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés) 38 16.3. Munka jellegű tevékenység 40 16.4. Szabadidős tevékenység 42 17. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE 44 17.1. A komplex foglalkozások szervezésének fogalma, jellemzői 44 17.2. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 44 17.2.1. Anyanyelvi nevelés 44 17.2.2. Matematika (külső világ tevékeny megismerése) 45 17.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 47 17.3.1. Természet társadalom ember (külső világ tevékeny megismerése ) 47 17.3.2. Művészeti tevékenységek 49 17.3.2.1 Mese- vers, dramatizálás, bábozás (verselés, mesélés) 49 17.3.2.2 Ének-zene, énekes játékok (ének-zene, énekes játékok, gyermektánc) 51 17.3.2.3 Vizuális tevékenységek (rajzolás, festés, mintázás, kézimunka) 52 18. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK 54 18.1. Mindennapi testnevelés (Mozgás) 54 19. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI 56 20. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 57 2
20.1. Az óvoda és család kapcsolata 57 20.2. Az óvoda és iskola kapcsolata 59 20.3. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata a székhelyintézménynél 59 20.4. Civil szervezetekkel való kapcsolat 60 20.5. Óvodánk egyéb kapcsolatai 60 21. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 62 22. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK 63 22.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek 63 22.1.1. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek 63 22.1.1.1 Egyéb pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek befogadása 64 22.1.2. Kiemelten tehetséges gyermek 70 22.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 71 22.2.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének, fejlődésének segítése 71 22.2.2. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program (Óvodai integrációs program) szerinti nevelés73 22.2.3. Szervezési feladatok 73 22.2.4. Nevelőtestületi együttműködés 73 22.2.5. Pedagógiai munka kiemelt területei 73 22.2.6. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 74 22.2.7. Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel 74 22.2.8. Óvoda iskola átmenet támogatása 74 22.2.9. Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés 74 22.2.10. Intézményi önértékelés, eredményesség 74 23. GYERMEKVÉDELEM 75 24. A RUZSAI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE, BÖLCSŐDE INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA 77 24.1. Az intézmény működését szabályozó főbb jogszabályok 77 24.2. A bölcsőde feladata, ellátottak köre, ellátási formák, ellátás igénybevételének módja, ellátás célja 77 24.3. Bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei 79 24.4. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 80 24.5. Játéktevékenység 81 24.5.1. Miért jó a játék? 81 24.5.2. A kisgyermeknevelő feladata a játékkal kapcsolatban 81 24.5.3. A játék színterei 81 24.6. Tanulás 81 24.7. Komplex művészeti, esztétikai nevelés 82 24.7.1. Mondóka, ének 82 24.7.2. Vers 82 24.7.3. Alkotó tevékenységek 82 24.8. Mozgás 82 24.9. Szokáskialakítás 83 24.10. Hitvallásunk a gyermeknevelésről 83 24.11. Mit nyújtunk a gyermekeknek? 83 24.12. Gondoskodásunk eredménye, hogy 3 éves korára, az óvodai felvételig a legtöbb kisgyermek 84 24.13. Mit nyújtunk a szülőknek? 84 24.14. Gyermekeink napirendje 84 24.15. A bölcsőde játékos programjai 85 24.16. Az igénybevevők és a bölcsődei dolgozók jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 85 24.16.1. A szülők és gyermek jogai 85 24.16.2. Érdekképviseleti Fórum 85 24.16.3. A bölcsődei dolgozók jogainak védelme 87 24.17. Belső és külső kapcsolattartás 87 25. MELLÉKLETEK 88 26. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS, ÉS ANNAK MEGISMERTETÉSI RENDJE 88 27. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 88 28. FELHASZNÁLT IRODALOM 89 3
1. BEVEZETÉS Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosítása 1996-ban kötelezővé tette, hogy az óvodák az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" című dokumentum alapján 1999. év szeptemberétől helyi nevelési program alapján dolgozzanak. A ruzsai és pusztamérgesi nevelőtestületünk a választható programok között azt a programot kereste, amely óvodásaink számára a legjobb, legeredményesebben alkalmazható. Mindkét óvoda nevelőtestülete Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programját választotta. 2007. szeptember 1-től a ruzsai és pusztamérgesi önkormányzat intézményi társulás keretében látta el az óvodai nevelést. 2009. szeptember 1-től folyamatosan bevezetésre került az általunk adaptált kompetencia alapú óvodai programcsomag. 2013. május 31-vel megszűntetésre került a ruzsai és pusztamérgesi önkormányzat intézményfenntartó társulása, helyette Feladat-ellátási szerződés keretében, a Ruzsa község Önkormányzata által fenntartott Hétszínvirág Óvoda, önállóan működő költségvetési szerv útján kerül ellátásra a Pusztamérges község közigazgatási területének óvodai ellátása. 2013. július 1-től többcélú, közös igazgatású köznevelési intézményként működik tovább intézményünk, kiegészülve a szervezetileg és szakmailag önálló bölcsőde intézményegységgel, elnevezése Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde névre változott. Munkánk során figyelemmel kísérjük az óvodai nevelés változásait és a továbbképzéseken elhangzottak, új ismeretek, az új, korszerű szemlélet arra ösztönöz bennünket, hogy nevelő munkánkat megújítsuk, melynek központi gondolata a gyermekek egyéni képességének figyelembe vétele és az erre épülő harmonikus gyermeki személyiség fejlesztése. Az óvoda az- az intézmény, mely elsőként lép be a gyermekek nevelésébe. Segíti a szülőket a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elérésében, ezen belül a gyermeki személyiség egészséges kibontakoztatásában. Az óvoda az az intézmény, mely a leghatékonyabb korszakban találkozik a gyermekekkel, amikor a kicsik a legérzékenyebbek az őket érő hatásokra, amikor a legnyitottabbak a világra, önmagukra és egymásra, és amikor a legtöbbet képesek elraktározni lelkükben az őket ért hatásokról /Hegedűsné Tóth Zsuzsanna/ 4
2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Rövidített neve: Székhelye: Tagintézménye: Tagintézmény címe: Intézményegysége: Intézményegység címe: Telephelye: Telephely címe: Az alapító okirat száma Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Ruzsai Óvoda és Bölcsőde 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgesi Tagintézménye 6785 Pusztamérges, Móra tér 7 sz. Bölcsőde 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Konyha és ebédlő 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. 74/2015.(V.27.) Kt, alapító okirat Létrehozásról rendelkező határozat száma: 39/1992.(VI.17.) Kth. Az intézmény fenntartója Fenntartó címe: Ruzsa Község Önkormányzata 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz. Irányító szerve Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő testülete Felügyeleti szerv címe: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz. Működési köre Székhelyen lévő óvoda vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő óvoda vonatkozásában: Feladat ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő bölcsőde vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe, és ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe 5
Csoportok száma Székhelyen lévő óvodában: Telephelyen lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben: Engedélyezett férőhely száma Székhelyen lévő óvodában: Telephelyen lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben: 3 csoport 2 csoport 1 csoport 63 fő 50 fő 12 fő Törvényi háttér 1997. évi XXXI. törvény a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 257/2013 (VII. 5.) kormányrendelet Egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 37/2014.(IV.30.) EMMI rendeletet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról 92/2015. (VI:24) kt. számú határozata Ruzsa Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Az intézmény hatályos Alapító Okirata 6
3. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA Ruzsa és Pusztamérges egymással határos, települések, Szegedtől 40 km-re, az Alföld déli részén. Ruzsa 2500, Pusztamérges 1500 lélekszám alatti község. Távol a várostól, ipar nélküli, nagy tanyavilággal rendelkező falvak, ahol fő megélhetési forrás a mezőgazdaság. Mindkét településen sok a nehéz sorsú, kiemelt figyelmet igénylő gyermek. A programok megalkotásakor mindkét nevelőtestület olyan programot keresett, mely addigi nevelési gyakorlatához közel állt. Ismerve a szülők igényeit, figyelembe véve a tárgyi feltételeket és anyagi lehetőségeket, valamint a nevelőtestületek összetételét, attitűdjét a Gáspári pedagógia elveivel azonosulva a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával készítettük nevelési programjainkat. A 2007. évi társulás következtében a két óvoda azonos elvű nevelési programját alapul véve és egymáshoz közel álló nevelési gyakorlatából kiindulva, közös nevelési programot alkottunk. 2009 szeptemberétől folyamatosan került bevezetésre az általunk adaptált kompetencia alapú óvodai programcsomag a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás- egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben elnevezésű pályázat keretében. Ennek a fenntartási szakasza 2015-ben befejeződött. Több eleme jó gyakorlatként beépült a pedagógiai programunkba, ezért a nevelő testület úgy döntött, hogy ezek a projektek részben, vagy egészében továbbra is színesítsék óvodánk életét. A mi óvodáink - a ruzsai és pusztamérgesi óvodák - 2007. évben az Óvodafenntartó társulás létrejöttével vették fel a HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA nevet. 2013.július 1-vel a bölcsőde beolvadásával- hivatalos elnevezésünk a Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde névre változott. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a pedagógus munkakörben dolgozók minősítését, illetve köznevelési intézmények egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését. Az erre való felkészülés áthatotta a 2014-2015-ös nevelési évet, továbbképzéseken, nevelési értekezleten, belső hospitálásokon vettek részt mindkét óvoda óvodapedagógusai. 3.1. Székhelyintézményünk óvodája Székhelyintézményünk fennállásának 50. évfordulóját 2009. szeptember 26-án emléktábla avatással egy nagyszabású rendezvény keretében ünnepeltük. Az egy csoportos, főzőkonyhás óvodának épült intézményünk- ahol eleinte szolgálati lakás is volt és benne kapott helyet a 70-es évek végéig a védőnői tanácsadás is - az 50 év alatt többször esett át kisebb- nagyobb bővítésen, átalakításon, legutóbb 2007-ben és 2010-ben. Ezeknek a felújításoknak köszönheti jelenlegi állapotát. Három csoportos óvodánkban 63 fő kisgyermek talál naponta megfelelő elfoglaltságot, testi, lelki és értelmi fejlesztést. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségei felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a különbözőségeket, erre neveljük gyermekeinket is. 7
Óvodánk két nevelési időn kívüli szolgáltatatást nyújt, a Manó Műhely elnevezésű kézműves foglalkozás a tehetséggondozást, az Ovi torna pedig a felzárkóztatást szolgálja. Csoportszobáink barátságosak, esztétikusak, jól felszereltek. Egy helyiségben történik ugyan az egész napos tevékenység, a játék és tanulás, az étkezés és a pihenés, de a gyermekek bevonásával könnyen átalakítható a tevékenységnek megfelelő térré. Tárgyi feltételeink biztosítottak. A három csoportszoba mellett 2 mosdó, 1 öltöző, óvónői szoba, vezetői iroda is van. A fejlesztő szoba az egyéni fejlesztéseknek, hit és vallásoktatásnak, illetve a szülőkkel való kapcsolattartásnak is helyet ad. Gyönyörű, füves és fás játszóterünk 2004. október 4-től kezdődően működik jelenlegi helyén. A szülők és dolgozók közös munkájának eredményeként jött létre. Megtalálható itt számos mozgás és egyéb fejlesztőeszköz, hinta, homokozók, babaházak, csúszda, rugós játékok, egyensúlyozók, bordásfalak. A játszótéren található raktár jól szolgálja a kisebb eszközök homokozó játékok, biciklik, motorok, szerepjátékhoz és munkajellegű tevékenységek végzéséhez szükséges eszközök - tárolását. A családi házzal a közvetlen és tágabb környezetünkkel jó kapcsolatot és együttműködést alakítottunk ki. A szülőket igyekszünk bevonni az óvoda életébe. Mindig partnereink, segítőink voltak az együttnevelésben és a tárgyi környezet kialakításában egyaránt. Szívesen látogatják nyílt napjainkat, ünnepségeinket, részt vesznek a szülői értekezleteken. Magas a részvételi arány az Óvodakóstolgató, a Gyermekfarsang és a Családi Nap rendezvényeken is. Lehetőségeikhez mérten anyagiakkal, munkájukkal, adományaikkal, részvételükkel támogatják az évenként megrendezésre kerülő jótékonysági bálunkat. 2015. évben huszadik alkalommal rendeztünk jótékonysági bált óvodás gyermekeink javára. Eddigi báli bevételeink, tárgyi környezetünk fejlesztésének - az önkormányzati támogatás és a pályázatok mellett- igen jelentős forrásai voltak. Számos csoportszobai és udvari eszközt, csoportszobai és öltözőbútort, sportszert tudtunk vásárolni a bevételekből. Emellett a családok örömmel veszik, hogy a tárgyi környezet javításán túl a bevételekből ingyenes programokat szervezünk a gyermekeknek, pl.: kirándulás a Szegedi Vadasparkba, Budapesten a Csodák Palotájába, Tropicáriumba, vagy a Fővárosi Nagycirkuszba. Településünk intézményeivel iskola, gondozási központ, művelődési ház, szociális otthon, egészségügyi létesítmények- jó kapcsolatot ápolunk elsősorban gyermekeink erkölcsi és értelmi fejlesztése érdekében. Tágabb környezetünkkel való kapcsolattartásunk szintén gyermekeink érdekében, az ő támogatásukra létrehozott civil szervezet a ruzsai székhelyű Óvodák Kistérségi Egyesülete működésének kertében történik. 2015. május 13-án Óvodák Kistérségi Egyesületének 15. egyesületi gyermeknapját szerveztük meg. Közel 320 iskola előtt álló nagycsoportost és 50 kísérőt láttunk vendégül. A program közös tornával és a csapatok bemutatkozásával kezdődött, majd forgószínpad szerűen nyolc állomást kellett teljesíteniük a csapatoknak. Volt könyvtári program, táncház, ügyességi játékok, kézművesség, vadászat, ugráló vár, várépítés és lovas kocsizás. Ebéd után következett az ajándékok és oklevelek átadása, majd pedig gyermekkoncert zárta a rendezvényt. A szülők és település lakói közül sokan segítették a szervezést és a lebonyolítást. Saját konyhánk nagyban segíti a gyermekek egészséges fejlődését. Házias ízekkel, egészséges alap-anyagokból készült ételekkel, egyéni igényekhez igazodó fogyasztással, helyes szokáskialakítással járulunk hozzá a gyermekek egészséges testi fejlődéséhez. 8
3.1. Tagintézményünk óvodája Óvodánk kialakulásának történetét írásos dokumentumok nem őrzik, idős emberek elmondása alapján az 1940-es évek végétől van pusztamérgesen óvodai nevelés. Az épület a falu központjában helyezkedik el, mely egykoron csendőrlaktanya volt, majd később a falu általános iskolájának néhány osztálya kapott helyet benne. Az intézmény az eltelt 60 év alatt többszöri átalakításon, felújításon esett át. Az óvodák működésével kapcsolatban felmerülő törvényi előírások, a gyermekek létszámának növekedése és az épület állaga tette szükségessé a folyamatos átalakítást, fejlesztést. A legutóbbi teljes felújítása 2006-2009 között történt, önkormányzati pályázat támogatásával valósult meg. Két csoportban, 50 kisgyermeket tudunk megfelelő körülmények között fogadni. Mindkét csoportszobához tartozik tágas öltöző és mosdóhelyiség. Fejlesztőszoba és tornaszoba segíti a hatékony tevékenykedtetést, fejlesztést. Biztonságos, esztétikus, élményforrásokban gazdag óvodai környezetet, óvodai életet tartunk fontosnak, melyben óvodásaink szociálisan, érzelmileg és értelmileg gazdagodhatnak, képességeik kibontakozhatnak. Munkánk során elősegítjük a gyermekeinket pozitív tulajdonságaik felismerésében, képességeik kibontakoztatásában. Minden óvodásunknak felmérjük egyéni képességeit, figyelembe vesszük személyiségét, melyhez társítjuk a teljesítménykényszertől mentes fejlesztést. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermekek alaptevékenységének, a játéknak, ezért munkánk során a játékra, a játékos helyzetekre építünk. A csoportszobákban, az óvoda tágas udvarán sokféle izgalmas játékot, fejlesztőjátékokat és mozgásos tevékenységre hívogató játékeszközöket kínálunk a gyerekeknek a szabadidő eltöltéséhez. A mindennapokban folyamatos és hagyományokra épülő kapcsolatot tartunk községünk intézményeivel, az általános iskolával, könyvtárral, művelődési házzal, a civil és társadalmi szervezetekkel és a lakossággal. A helyi hagyományok ápolásával segítjük a gyermekek identitástudatának alakulását. A gyermekeknek élményszerző kirándulásokat, eseményeket szervezünk ismereteik bővítése, új élmények átélése érdekében (pl. a Szegedi Vadaspark, Budapesti Állatkert, Fővárosi Nagycirkusz, stb.). A nevelési év folyamán változatos programok (nyíltnapok, projektnapok, közös játékok, stb.) szervezésével tesszük nyitottá az óvodai életet, hogy az érdeklődő szülők minél több alkalommal betekinthessenek a mindennapjainkba. A családokkal igyekszünk szoros kapcsolatban együttműködni, partnerként tekintünk a szülőkre, és közös céljaink érdekében számítunk aktív együttműködésükre. Programjainkat igyekszünk úgy összeállítani és megvalósítani, hogy a szülőkre minél kevesebb anyagi teher háruljon. A terveink megvalósításban segítséget kapunk a szülőktől, családoktól. Részvételükkel, támogatásukkal szervezzük évről- évre Jótékonysági bálunkat és a hulladékgyűjtést, amiből játékeszközöket is tudunk vásárolni, valamink a gyermekek kirándultatására költjük. Június második hetében Gyermeknapi program keretében kínálunk élményekkel teli, vidám napot, melyre meghívjuk az óvodánkba beiratkozott apróságokat is. Legfontosabb értéknek a gyermeket tekintjük, legfontosabb tényezőnek a gyermekek tiszteletét, a másság elfogadását, tolerálását, és a feltétel nélküli gyermekszeretetet. 9
3.2. Bölcsődei intézményegységünk A Bölcsőde 1987. szeptemberében nyitotta meg kapuit az " apróságok " és szüleik előtt. Akkor 25 férőhelyes volt az intézmény, három csoportszobával és a hozzájuk tartozó 2 fürdőszobával. Volt egy 50 adagos konyhánk, és külön épületben a mosókonyha (teljes ruházatot biztosítottunk). Azután az állami támogatás megszűnése és a gyermeklétszám folyamatos csökkenése szükségessé tette az intézmény átszervezését. 1994.-ben az egyre növekvő igényekhez igazodva a meg lévő csoportszoba mellé az ebédlőből leválasztva egy 14 négyzetméteres étkezőt kaptunk. Az évek során a kihasználtság bebizonyította, hogy a lakosság igényt tart a bölcsődére! 2010. június 16.-tól a férőhelyszám 10.-ről 12.-re emelkedett. Jelenleg 3 fő gondozónő és 1 fő technikai dolgozó látja el a mindennapi feladatokat intézményünkben. A 2002.-es évben tartottunk első alkalommal nyílt napot, aminek keretében megmutattuk magunkat a község lakosságának, betekintést nyerhettek az intézményben folyó munkába. A rendezvény az óta is töretlen sikerrel kerül megrendezésre minden évben. A tárgyi feltételek javítása minden évben meghatározó célja éves tevékenységünknek. A tárgyi feltételeket úgy alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, és lehetővé tegye a mozgás és játékigényük kielégítését. Az optimálisan kialakított tárgyi környezet a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységre, mozgásra ösztönző, biztonságos és ízléses, elősegíti a gyermek önállósodását. Intézményünkben tágas világos csoportszoba található, a berendezési tárgyak a gyermekek biztonságos szabad mozgását szolgálják, ösztönzik. A játékok úgy vannak elhelyezve, hogy a különböző játéktevékenységek elkülönüljenek. A gyermekek számára az elérhető magasságban elhelyezett játékok biztosítják a szabadon választás lehetőségét. A csoportszoba díszítése ízléses, évszaknak, aktuális ünnepeknek megfelelő. A rendelkezésünkre álló helyiségeket igyekszünk a tőlünk telhető minden eszközzel rendben tartani és szépíteni. Az apróságok a nap jelentős részét esztétikus udvari környezetben töltik. Az udvar a gyermekek szabad levegőn történő játékához szükséges mozgásteret biztosítja. Füves és betonozott részek megfelelő arányával, a pedál nélküli motorok, mászásra alkalmas eszközökkel pl. csúszda, bújócska, mászókával biztosítjuk a kisgyermekek mozgásigényeinek a kielégítését. A homokozás feltételei biztosítottak. Fontos számunkra a gyermekek önállósodására, a helyes higiénés szokások, a készségek, és a képességek fejlesztése. 10
4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést, mely egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz és fejlődési üteméhez igazodik, e differenciált bánásmód minden gyermeket megillet. Minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben. A nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenység, kiemelten a szabad játék által. E tevékenységeken keresztül gondoskodni kell az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó célok, feladatok, módszerek és eszközök, műveltségtartalom megválasztásáról és közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, melyek támogatják a gyermeki kompetenciák fejlődését. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekedetein keresztül sajátít el, ezért minél több tapasztalatot és élményt szerezhessen és kiélhesse természetes kíváncsiságát. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, ezért olyan pedagógiai környezetet működtetünk, ahol a másság mindenki számára természetes. Az óvodás gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, ezért nevelési cél, hogy az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban társra, természetes támaszra találjon. Valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne, ezzel szolgálva környezettudatos viselkedésének megalapozását. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, autonómiájának, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása. A migráns gyermekek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A gyermekek nevelését a családi házzal együttműködve, a családok igényeire alapozva, azok elvárásait figyelembe véve és nevelési gondjait segítve végezzük. 11
5. GYERMEKKÉP A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az óvodás gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elsődleges és elengedhetetlen, hogy őt érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi nevelés feladataiként törekedni kell a szeretet és kötődés képességének fejlesztésére, a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítására, fejlesztésére, az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztésére, az érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: Akik képesek eligazodni környezetükben, bátran, szívesen, folyamatosan kommunikálnak, együttműködésre törekszenek, ugyanakkor megőrzik egyéniségüket a közösség szolgálatában. Akik képesek a másság megértésére, elfogadására, a különbözőségeket természetes módon élik meg. Akik a személyi, tárgyi és természeti környezet iránt nyitottak, tisztelik, óvják és védik azt. Számukra a szabad játék a legfőbb élményforrás. 12
6. ÓVODAKÉP Óvodai nevelésünk a szűkebb környezet igényeihez igazodva, azok által befolyásolva, a családi nevelés kiegészítője, biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, esetenként hátránycsökkentő szereppel. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti védő-óvó, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Szeretnénk, ha óvodánk olyan óvoda lenne: Ahol a gyermekeket, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör, megbecsülés, tisztelet, bizalom, elfogadás veszi körül, egyedi személyiségként tartják számon őket és egyenlő hozzáférést biztosítanak számukra. Ahol minden gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, képességeinek megfelelően, sokoldalúan, harmonikusan fejlődik. Ahol a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítanak változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek természeti és társadalmi környezetükről és megalapozzák környezettudatos magatartásukat. Ahol meg lévő korábbi tapasztalataikat egyéni képességeikhez igazítva differenciált formában rendszerezik, bővítik. Ahol fejlődésüket nem sürgetik, alkalmazkodnak a gyermekek egyéni érési üteméhez, és optimális feltételeket biztosítanak kiteljesedésükhöz. Ahol önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket segítik. Ahol a szabad játék túlsúlyban van a gyermekek tevékenységei között. Ahol az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, a gyermekek meghallgatására, kérdéseinek támogatására és a válaszok megadására figyelmet fordítanak. Ahol a szolgáltatást igénybe vevők reális igényei kielégítést nyernek. Ahová a szülők pozitív meggyőződésből hozzák gyermekeiket, a gyermekek szívesen örömmel járnak, és jól érzik magukat. Ahol a szülők aktívan bekapcsolódnak az óvodai életbe. Ahol a szülők ismerik, véleményezik és támogatják az óvodai nevelőmunkát. Ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Ahol valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében. Ahol a multikulturális, interkulturális nevelés a befogadó pedagógiában természetes szemlélet. Ahol a gyermekek örömmel mozognak, a mozgás egészséges életöröm számukra. Ahol a gyermekek testi, lelki, mentális egészségfejlesztése megvalósul. 13
7. A NEVELÉS TERVEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS IDŐKERETEI A tervezés tudatos, átgondolt folyamat, melynek során számításba kell venni, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme és fejlődési dinamikája más és más lehet. A pedagógiai munka (nevelés és tanulás) tervezése - a csoportnaplóban és az egyéni fejlesztési tervekben- történik, az óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi PP alapelveivel, cél- és feladatrendszerével összhangban. Tervező munkánk során éves Tematikus tervet, ennek lebontásaként Heti tematikus tervet készítünk. A nevelési év végén készítjük el az Éves Tematikus terv reflexióját is, mely támpontot ad a következő nevelési év tervezéséhez. A Heti tematikus tervben a nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban történik, itt rögzítjük annak reflexióját is. A reflexióban reálisan és szakszerűen értékeljük a tevékenységek céljainak megvalósulását, az alkalmazott módszereket és eszközöket, szervezeti és időkeretet, az egyéni bánásmód alkalmazását. Ez ad támpontot a további tervezéshez. A Nevelés tervezése /Játék és tanulási tevékenység (értelmi fejlesztés és nevelés); Társas és közösség tevékenység (Érzelmi, erkölcsi és közösség nevelés). A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében (Egészséges életmódra nevelés); Anyanyelvi nevelés; Munka jellegű tevékenység;/ évi 3 alkalommal, szeptemberben, januárban és júniusban történik. Értékelését decemberben, májusban, augusztusban végezzük, majd ezen kívül a nevelőmunka egész éves értékelésével zárul a nevelési év. A tervezés során, komplex módon vesszük figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, célt, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori és egyéni sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait, a helyi sajátosságokat. A pedagógiai terveket a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgáljuk. Tervezésnél a módszertani szabadságunkkal élve szabadon válogathatunk a kompetencia alapú programcsomag tématerv javaslatai közül. A folyamatos megfigyelés, a nevelőmunka értékelése és a mérési eredmények alapján felismerjük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket és a tervező munkában és a tanulás folyamatában külön figyelmet fordítunk a megelőzésre és fejlesztésre. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk és külső szakmai segítséget kérünk (Tankerületi Szakértői Bizottság ). A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az Egyéni fejlesztési terv készítését és értékelését a szakvélemény előírásainak megfelelően végezzük. Az egyéni fejlesztési tervet évi 2 alkalommal értékeljük. A gyermekek testi, szociális, értelmi, beszéd, érzelmi fejlettségének mutatóit folyamatosan megfigyeljük és évi két alkalommal Fejlődési naplóban rögzítjük. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről és javaslatot teszünk a fejlődés elősegítéséhez szükséges fejlesztési feladatokról. A megfigyeléseken alapuló fejlettségmérésen túl intézményünkben a gyermekek adottságinak, képesességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszert működtetünk, melynek keretében DIFER mérést és Goodenough féle rajz vizsgálatot végzünk. A mérési eredményeket értékeljük, elemezzük, összehasonlítjuk az országos átlaggal, valamint visszacsatoljuk a tervező munkába, azaz figyelembe vesszük a további fejlesztések meghatározásához. Ezt követően a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végzünk. 14
7.1. Csoportszervezési elvei és gyakorlata Óvodánkban vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Szülők igényeinek megfelelően lehetőséget biztosítunk a testvérek, barátok egy csoportba kerülésére. A gyermekek csoportba kerülésének elvei: A csoportban biztosítani kell a megfelelő életkori és nemi arányokat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek arányos elosztására is törekedni kell.(sni, HH és HHH) 7.2. A nevelés időkeretei A napirend, és a heti rend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. A napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát a szokásrendszer kialakításával segítjük elő. Az egészséges fejlődéshez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirenden belül a legtöbb időt a szabad játék kapja, mert ez a gyermekek legfőbb tevékenysége. A gondozás és a szabadlevegőn való tartózkodás jól illeszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések kiküszöbölésére. Célunk, hogy a gyermekek minden tevékenységet kipróbálhassanak, elvégezhessenek, amire képesek, ami életkori sajátosságaikból adódik, és nem veszélyezteti önmaguk, vagy társaik biztonságát. Székhely óvodánk sajátossága, hogy egyszerre csak két csoportnak elegendők a mellékhelyiség. Fontos szempont, hogy a zsúfoltságot, balesetveszélyt elkerüljük, egymást ne zavarjuk, s a gondozási feladatokat maradéktalanul ellássuk. Ezért a csoportok napirendjét össze kell hangolnunk. A lehetőségekhez mérten igyekszünk ezt rugalmasan kezelni. A napirend nevelési évenként vagy szükség szerint változhat. (pl. ünnep, stb.) Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések teljes kiküszöbölésére. Heti rend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Nevelési év elején, a beszoktatás időszakában legyen alkalmazkodó, különösen rugalmas, míg a nevelési év végén, iskolakezdés előtt pontosabb betartását helyezzük előtérbe. Lényeges, hogy mindenre jusson elegendő idő. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. 15
Heti rend javaslat (szervezeti keret) Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Mindennapi testnevelés kötött Mese-vers - kötetlen Mindennapi testnevelés- kötött Mese-vers - kötetlen Matematika - kötött/ kötetlen Mindennapi testnevelés- kötött Mese-vers- kötetlen Művészeti tevékenység (ének-zene) kötött/ kötetlen Mindennapi testnevelés- kötött Mese-vers- kötetlen Természet - társadalom ember- kötött/ kötetlen Mindennapi testnevelés (testnevelés foglalkozás) kötött Mese-vers - kötetlen Művészeti tevékenységek (vizuális tevékenység) kötött/ kötetlen Napirend javaslat A napirend általános időkeretei a 10 órás nyitva tartás alatt: Tevékenységek 3-4 évesek 4-5 évesek 5-óvodáskor végéig Szabad játék és egyéb szabadidős tevékenység 4 25 4 55 5 50 Komplex tevékenységek szervezése 0 15 0 25 0 35 Étkezés, pihenés 4 05 3 25 2 35 Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 15 1 15 1 00 10 00 10 00 10 00 16
7.3. A pedagógiai munka dokumentumai 7.4. Éves munkaterv Összekötő szerepe van a pedagógiai program és az óvodapedagógusok gyermekcsoportokra elkészített terve között. Meghatározza az óvodai nevelés helyi rendét, az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nevelési év kiemelt feladatait, az óvodai élethez kapcsolódó ünnepségek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi/ szakalkalmazotti értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, az intézmény bemutatásául szolgáló pedagógiai célú nyílt nap tervezett időpontját, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdéseket. Tervezés időkeret: egy év 7.5. Éves beszámoló Az Éves beszámolóban az intézményvezető értékeli az Éves munkatervben meghatározott feladatok megvalósítását, az intézményi önértékelés keretében évente vizsgálandó szempontokat, a Vezetési programtervben kitűzött célok megvalósításának, az ellenőrzések tapasztalatait, melynek során felméri, hogy milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. Az Éves beszámoló szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez, megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. 7.6. Csoportnapló Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza a gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három- négyéves, a négyötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti és napi bontásban, Az éves tematikus terv anyagát, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat az adott nevelési évre vonatkozóan a következő bontásban: vers és mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése (környezetismeret, matematika). Az értékeléseket. A gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit. A szervezési feladatokat, határidőket, a felelősök neveit- tervezési időkerete 3 hónap. 17
A tervezett programokat és azok időpontjait, a felelősök neveit- tervezési időkerete 3 hónap. Az ünnepek, események konkretizálását, a felelősök neveit- tervezési időkerete 3 hónap. Tartalmazza a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, szempontrendszerét, időpontját, eredményét, a látogató nevét és beosztását. Tartalmazza még a gyermekcsoport életéről szóló feljegyzéseket. A csoportra vonatkozó szokás-, és szabály rendszert. A baleset-megelőzés szabályait. A fejlődésmérés eredményeit egyéni és csoportos kimutatásban. CSH indexet, Szülői nyilatkozatokat. 7.7. A pedagógus által vezetett tanügy igazgatási dokumentum 7.7.1. A felvételi és mulasztási napló A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. Tartalmazza a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, a felvétel időpontját, az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, a szülők napközbeni telefonszámát, a megjegyzés rovatot, melyben az SNI gyermekek esetében fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A megjegyzés rovatba kell feltüntetni még az óvodai elhelyezés megszűnését is. 7.7.2. Fejlődési napló A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) a gyermekek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermekek fejlődését nyomon követő kötelező dokumentum összhangban van az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, valamint a 20/2012.(VIII.31.), és az azt módosító 22/2013.(III.22.) EMMI rendelettel. (1 számú melléklet) A fejlődési napló tartalmazza: a gyermekre, családra vonatkozó adatok, információk (anamnézis), családi beszélgetések (a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzések, családlátogatások, fogadóórák), a gyermek fejlődésének mutatóit (testi, szociális, értelmi, beszéd, érzelmi fejlettség,), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket. A fejlesztést végző óvodapedagógus fejlődést szolgáló intézkedéseit, megállapításokat, javaslatokat, szakértői véleményeket, szülők tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. egyéni fejlesztései tervet és értékelését. 18
Feladatunk: A Csoportnapló, Felvételi és mulasztási napló, Fejlődési napló vezetése, szükség szerint Egyéni fejlesztési terv készítése. A fenti dokumentumok vezetésének egymás közötti megosztása, a délelőttös óvodapedagógus irányítása mellett. A napirend és a heti rend összeállítása és egyeztetése, illetve összehangolása. Rugalmas napirend mellett párhuzamos tevékenységek lehetőségének biztosítása. Éves tematikus terv készítése és év végi értékelése. Heti tematikus terv készítése és értékelése. Nevelés tervezése és értékelése évi 3 alkalommal, és a nevelőmunka éves értékelése. Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) vezetése évente 2 alkalommal. DIFER mérés elvégzése az 5 évesek esetében a nevelési év október hónapjában, nagycsoportosok esetében a nevelési év november hónapjában. Goodenough - féle rajz vizsgálat elvégzése évente 1 alkalommal - október hónapban-, minden gyermekre vonatkozóan. A mérési eredmények (DIFER, Goodenough - féle rajzvizsgálat) elemzése, rögzítése a csoportnaplóban. A DIFER index összevetése az országos átlaggal és az életkornak megfelelő rajzfejlettség megállapítása. A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermek fejlődéséről és javaslattétel a fejlődés elősegítéséhez szükséges fejlesztési feladatokról. 19
8. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI 8.1. Az intézmény személyi feltételei Az óvodánk teljes nyitvatartási ideje alatt a gyermekekkel való foglalkozás mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Ruzsa Óvodapedagógusok száma: 6,5 fő A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 4 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Dajkák száma: 3 fő egyéb takarító és kisegítő: 0,5 fő Óvoda konyha: 3 fő Konyha és ebédlő telephely: 5 fő Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgei Tagintézménye Óvodapedagógusok száma: 4 fő A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 2 fő Dajkák száma: 2 fő Bölcsőde intézményegység: 4 fő Kisgyermek gondozó 3 fő Takarítónő 1 fő, Összes alkalmazott: 29 fő 20
9. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE ÉS FELADATAI A nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti, ezért neki korszerű általános és szakmai műveltséggel kell rendelkezni. Ennek érdekében kísérje figyelemmel a tudományos eredményeket, a korszerű módszereket és munkájában alkalmazza azokat. Reálisan értékelje szakmai felkészültségének aktuális szintjét, erősségeit és gyengeségeit, a fejlődés érdekében tudatosan tervezze a saját szakmai jövőjét. Legyen tisztában a különböző pedagógus szerepek elvárásaival. Törekedjen arra, hogy megfeleljen ezeknek! Pontosan és aktívan vegyen részt a szakmai fórumokon, rendszeresen fejtse ki szakmai álláspontját, a felmerülő döntésekben, szakmai vitákban legyen képes kompromisszumra, közös állásfoglalásra. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezelje, intézze. Legyen innovatív, az intézményi pályázatokba a legjobb szakmai tudása szerint kapcsolódjon be. Ismerje a gyermeket, a gyermeki tevékenységeket, azok tartalmát, szervezeti formáit. Ezen kívül rendelkezzen a megfelelő pedagógiai képességekkel - empátia, tolerancia, kongruencia. Legyen önálló, rugalmas, dönteni tudó, helyzetfelismerő. Érzelem gazdag, a gyermeki személyiséget övező bizalomhoz szükséges elfogadó, befogadó, segítő, támogató attitűd jellemezze. Biztosítson kiegyensúlyozott légkört. Magatartása, és tudatosan fejlesztett kommunikációja modellként szolgáljon a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű legyen. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekedjen, amelyek a tanulás eredményességét szolgálják és alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemezze, értékelje és fejlessze, ezen belül az egyéni bánásmód megvalósulását is vizsgálja. Többféle módszertani megoldásban gondolkodjon. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a céloknak megfelelően, logikusan építse fel. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében vizsgálja felül. A rendelkezésre álló tanulási és képességfejlesztési segédanyagokat, az óvodában alkalmazható digitális anyagokat, eszközöket, kritikusan (a gyermekek életkorához, az adott környezethez és a pedagógiai feladatokhoz igazítsa), céljainak megfelelően használja. Mutasson példát a gyermekek és szülők számára ezen eszközök funkcionális és indokolt használata terén. A kapcsolattartás formái és együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A Minősítés elnevezésű, zárt közösségi csoportot - melyet a nevelőtestületünk kommunikációja, és tudásmegosztás céljából hoztunk létre- rendszeresen látogassa, vegyen részt a munkát segítő kommunikációban. A szülőkkel való kapcsolattartási formák megszervezésében, lebonyolításában, aktívan, a pedagógustársaival (munkatársaival) együttműködve, egyéni pedagógiai eszköztárát felhasználva vegyen részt. 21
Legyen nyitott a szülők, a gyermekek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadók viszszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. Az óvodapedagógusok a nevelőtestületben végzik munkájukat, melynek egységes nevelési elvek alapján kell dolgoznia. Célunk, hogy minden óvodapedagógus saját egyéniségének megtartása mellett a közösen kialakított és elfogadott célok, és feladatok érdekében tevékenykedjen. 22
10. A NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK Programunk megvalósítása az óvodapedagógus és a nevelő munkát közvetlenül segítő, valamint az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájának fokozottabb öszszehangolását; valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését kívánja. Az óvoda más dolgozóinak konyhai dolgozó kommunikációja, bánásmódja is modell értékű a gyermek számára. Ahhoz, hogy a nevelő munkát közvetlenül segítő nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléséről, módszereiről. Elvárt, hogy a gyermek és a nevelő munkát közvetlenül segítők kapcsolatát is pozitív attitűd jellemezze. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a különös bánásmódot igénylő gyermekekkel való modell értékű, személyes kapcsolat alakítására. A pedagógiai asszisztens szerepe és feladatai Szerepe az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. Foglalkozásokon óvodapedagógus irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak tevékenykedni. Az óvodapedagógus útmutatása szerint önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit az óvodapedagógus útmutatásai szerint a gyermekekkel gyakorolja. Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, a dokumentumok elkészítésében. A dajka szerepe és feladatai Az óvodapedagógus munkájának kiegészítésével a dajka is jelentős mértékben hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka kompetens szerepkört tölt be az óvoda; védő óvó funkciójának teljesítése során, saját élményű tapasztalatainak átadásában; saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében; lelki egészségének védelmében, saját szak- és önképzésében, a megszerzett ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében. Fontos feladat a dajkák folyamatos tájékoztatása, képzésük megszervezése, az egyes tevékenységek szervezéséhez kapcsolódó elvek, célok és feladatok egyeztetése. Óvodánk a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását is biztosítja a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. 23
11. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE Az óvodapedagógus megfelelő szakmai műveltség megszerzéséhez elengedhetetlen az önképzés és a továbbképzés. Rendszeresen tájékozódjon a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a továbbképzési lehetőségeket. A továbbképzést követő első szakmai fórumon köteles beszámolni a résztvevő óvodapedagógus a továbbképzés tapasztalatairól. A nevelési évre vonatkozó konkrét belső továbbképzési elképzeléseket az éves munkaterv tartalmazza. Az Óvodák Kistérségi Egyesülete évente szervez vezetők és óvodapedagógusok számára olyan továbbképzési lehetőségeket, melyek az aktuális feladatokhoz, illetve valós igényekhez igazodva adnak lehetőséget óvodapedagógusaink ismereteinek bővítésére. 11.1. Elkövetkezendő évek továbbképzési irányultságai A pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó továbbképzéseken való részvétel A pedagógus ellenőrzés és önértékelés alapján megfogalmazott fejleszthető területekhez kapcsolódó szakmai, módszertani tudás megszerzése 24