A Bornemisza Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM-ja,

A Bornemisza Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM-ja, Az iskola dolga, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) 1

Készült az alábbi törvények alapján: Külső szabályzók: 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (IVI.4.) Korm.rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevzetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Belső szabályozók: az iskola Alapító Okirata, az iskola Szervezeti Működési Szabályzata, házirend Hatályosság: a pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes, a pedagógiai program elfogadásához a tantestület kétharmados többsége szükséges, módosítását a tantestület 20%-a, vagy a szülők legalább 50%-a kezdeményezheti, a pedagógiai programot a tantestület 2013.március 27-én egyhangúlag elfogadta. Felülvizsgálat: 4 évente, illetve a képzési ciklus végén Egyeztetve: tantestülettel 2013. március 22. Szülői Munkaközösséggel 2013. március 22. Diákönkormányzattal 2013. március 22. 2

Hozzáférési lehetőség: - fenntartónál - igazgatói iroda - nevelői szoba (minden tanítási nap 8 16 óra között) ISKOLÁNKRÓL Az intézmény hivatalos elnevezése: BORNEMISZA GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelye, címe: 4911 Nábrád Iskola köz 4. Telefon: 06/44/510-170 Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény beiskolázási körzete: NÁBRÁD-KÉRSEMJÉN-PANYOLA-OLCSVAAPÁTI Az SNI-s gyermekeket beiskolázási körzeten kívülről is fogadjuk a mátészalkai 2. sz. tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság döntésének megfelelően. 3

Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása(1.-4. és 5.-8.évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása (1.-4. és 5.-8. évfolyamon)/ enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, beszédfogyatékos, BTMN-es/ egyéb foglalkozások tartása képesség-kibontakoztató integrációs felkészítés Az intézmény kiegészítő tevékenysége tehetséggondozás szakkörök keretében a lemaradók felzárkóztatása korrepetálásokon a tömegsport szervezése Intézményünk jogállása: önálló jogi személyként működő, részben önálló gazdálkodású, szakmailag önálló Az alapító okirat kelte: - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum 4

Iskolánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén Fehérgyarmat szomszédságában található. A település a Szamos partján fekszik a szép lakóházak rendezett udvarok, gondozott előkertek az itt élők igényességét jelzik. A lakosság elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, a fő bevételforrás az almatermesztésből adódik. Az állattenyésztés főleg a házi szükségletek kielégítésére irányul, lecsökkent a szarvasmarha-és a sertésállomány. Nagyobb ipari létesítmény csak Fehérgyarmaton található, községünkben a munkalehetőség minimális, így nagyon sok a szülők körében a munkanélküli. Az infrastruktúra sokat fejlődött az elmúlt időszakban kiépült a vezetékes gáz, a telefonhálózat, a szennyvízhálózat, a kábeltelevízió, az internet A környező települések közül előnyös helyzetben van községünk: a legnagyobb lélekszámú település, körjegyzőséggel látja el a közigazgatási feladatokat, itt működik a központi-térségi feladatokat is ellátó iskola, itt van a körzeti orvosi rendelő, a védőnői szolgálat. A községek vezetői mindent megtesznek a népesség-megtartás érdekében, új munkahely-teremtés biztosításán fáradoznak a jelenben is. A községünkben letelepedni kívánóknak telket biztosítanak, valamint az első lakáshoz jutókat támogatja az önkormányzat anyagilag is. A lakosság nagy része szorgalmas, munkát szerető, minden iránt igényes, mely megmutatkozik az iskolával szemben támasztott elvárásaikban is, hiszen gyermekeik jövőjét mindennél fontosabbnak tartják. 5

A fenntartó önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a korszerű, színvonalas oktató-nevelő munka optimális feltételeit megteremtsék az itt tanuló gyermekek boldogulása számára. Az iskolánkba bejáró gyermekek utaztatása VOLÁN autóbusszal történik. Az utazás költségei nem terhelik a szülőket, erről a fenntartó gondoskodik. 6

Személyi feltételek Jelenleg iskolánknál 15 pedagógiai képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású alkalmazott van. Intézményünknél egy igazgató irányítja a nevelő-oktató munkát, munkáját 1 fő igazgatóhelyettes segíti. Az alsó tagozatban 6 tanító szakos nevelő dolgozik. Az alsó tagozatos sajátos nevelési igényű gyermekekkel 1 gyógypedagógus foglalkozik. A felső tagozatban 7 tanár dolgozik és 1 gyógypedagógus foglalkozik a felső tagozatos sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Szakos ellátottságunk biológia, földrajz, rajz és ének-zene tantárgyból nem biztosított. Intézményünk 1 fő iskolatitkárt foglalkoztat. Az iskolában 1 fő takarító közalkalmazottként 1 fő takarító-karbantartó pedig munkatörvénykönyves alkalmazottként látja el feladatait. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi feltételei Az oktató-nevelő munka két emeletes iskolaépületben folyik, melyek Nábrád község központjában találhatók. Az egyik épületben 6 tanterem és a technika szaktanterem van kialakítva, a másikban 8 tanterem, minden igényt kielégítő számítástechnika szaktanterem (Internet hozzáféréssel) valamint egy gyógypedagógiai szoba áll az oktatás szolgálatában. A könyvtárat a községi önkormányzat működteti, de intézményünk pedagógusai tanítási óráikon bármikor használhatják. A könyvtár az iskola épülete melletti kastélyépületben van elhelyezve. Iskolánk rendelkezik az oktatáshoz szükséges legfontosabb szemléltető 7

eszközökkel, melyek bővítése a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával folyamatosan történik. A községi önkormányzat által működtetett főzőkonyha és ebédlő biztosítja a tanulók, az alkalmazottak étkeztetését. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája: alsós munkaközösség-vezető alsós tanítók alsós gyógypedagógus Igazgató igazgatóhelyettes felsős munkaközösség- vezető tanárok felsős gyógypedagógus iskolatitkár takarító takarító-karbantartó 8

NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Bornemisza Géza Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek megfelelően: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében fontos feladataink: az alapkészségek fejlesztése, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtása, 9

a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, az egyéni tanulás módszereinek elsajátíttatása, arra törekszünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak abban, hogy felismerjék és értékeljék a jót, segítünk felismerni, megelőzni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. a haza, a szülőföld szeretetére nevelni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk megismertetése által. 3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében: rendszeres kapcsolatot tartunk fenn tanulóink szüleivel, a családdokkal, iskolánk életével, tevékenységével megismertetjük a szülőket, a község érdeklődő polgárait, ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a közművelődési intézménnyel. képviseltetjük az iskolát különféle községi rendezvényeken műsorokat biztosítunk ezeken az eseményeken. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó 10

gyakorlatias önálló ismeretszerzésre képes ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, a természet a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedés udvarias beszéde kultúrált tiszteli, szereti szüleit, nevelőit, társait képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját egészségesen él szeret sportolni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, meggyőződéssé váljon bennük és ez határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 11

1. Az élet tisztelete, védelme. A természetei környezet megóvása. 2. Az ember testi, lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. 3. Az önismeret-önbecsülés, önbizalom, nyitottság, önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás kibontakoztatásának igénye 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. 5. A család tisztelete, szeretete. 6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Közösségi érzés és áldozatvállalás. 7. A világ megismerésének igénye-az önművelődés fontossága. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása. 9. A kisebbségben élő Magyarországért érzett felelősség-és közösségvállalás. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 12

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 13

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. /Ezen belül elsődleges célunk, hogy tanulóink döntő többsége a mini mális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a követelményeknek./ rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, képességekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kultúrált viselkedéshez, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. I I I. A S Z E M É L Y I S É G F E J L E S Z T É S S E L K A P C S O L A T O S P E D A G Ó G I A I F E L A D A T O K Munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ezzel kapcsolatban legfontosabb teendőink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. 14

Feladat: Az értelmi képességek kialakítása, fejlesztése az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. 3. A tanulók közösségi(társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi nevelése. Feladat: A környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: az önismeret fontosságának felismertetése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása az Iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: A munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 15

9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A mindennapi testnevelés biztosítása testnevelés órákon, délutáni sportköri foglalkozáson, és szabadidő foglalkozásokon. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot! Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.. Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében szociális tükör évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. 16

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. társas kapcsolatok stb.)! alapkészségeket. kialakulását. Lehetőleg alakítsunk ki A pedagógus vértezze fel A szociális befolyásolás minden tanulóban magát a professzionális folyamatai közül a sikerorientált beállítódást, szakmai-módszertani behódolás, az azonosulás ennek érdekében tudás elemeivel, a tanuló és interiorizáció közül az alkalmazzon minden személyiségének utóbbira törekszünk, pedagógus hatékony megismeréséhez amelyet nem a hatalmi tanítási stratégiákat, szükséges tudással, a tekintéllyel, hanem a nevelési stílusa legyen tanári-tanulói interakciós vonzerővel, hitelességgel integratív felismerhető és kommunikációs és értékeink vállalásával együttműködéssel! készségekkel, a kívánunk elérni. konfliktusok kezeléséhez és megoldásához Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája, Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében terepgyakorlatként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb. 17

Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztesvesztes). A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját. Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik. Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természetitársadalmi környezet alakításának képességét. Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie! Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében. A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség). Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása. Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!. A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok megélése, feloldásuk lehetőségeinek feltárása. 18

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra igazságosság. megfelelően. szokásai, mintái, készségei. Az empátiaképesség A harmonikus együttélés A formális és informális kialakításával növelni a szabályainak és napi emberi-közösségi másság elfogadásának, a gyakorlatának kapcsolatokat építő toleranciának a fokát. befogadása, követése. fórumok, rendezvények, A társadalmi együttélési programok szervezése. normák és formák kölcsönös alakítása. A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok. 19

IV. A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása. Feladataink ezen a területen: 1. A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A tanórákhoz, tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó közösségek kialakítása, és ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Az iskolai diákönkormányzat működtetése, a DÖK véleményének kikérése a tanulókkal kapcsolatos döntésekben. Feladat: A tanulók nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért közösen tevékenykedni. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A pedagógus legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos szervezése, a tanulók aktív részvételének megszervezése a közös tevékenységben. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi normák és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 20

Osztályfőnök feladatai Az iskolai közösségformálás fontos színtere az osztályközösség, melynek vezetője az osztályfőnök Az osztályfőnök Felelős az osztályközösségért, a törvény által meghatározott tanulói adatokat Begyűjti, nyilvántartja az adatokban történt változást, jelzi az iskolatitkárnak, aki a KIR-be is bejegyzi a változást. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megtesz: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzet feltárásával és elhárításával, a szülő szükség esetén más szakemberek bevonásával. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulót az osztályfőnöki órák keretében, de az iskolán kívüli programokon is. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Együttműködik a szülőkkel, rendszeresen tájékoztatja őket a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatos problémákról, az iskolai döntésekről. szükség szerint látogatja a támogatásra szoruló tanulókat. Szülői értekezleteket tart, azokra felkészül, részt vesz a fogadóórákon. A szülőket tájékoztatja a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. 21

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A kiemelt figyelmet igénylő tanulók több csoportra oszthatók. Egyrészt azok a tanulók, akik beilleszkedési, magatartási és tanulási problémákkal küzdenek, másrészt a tehetséges tanulók csoportjára. Mindkét csoportban más a felismerés, a segítségnyújtás folyamata. V. A SZEMÉLYISÉG-ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A nevelők legfontosabb feladata: a tanítási órákon a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. a.) A motiválás célja: a tanulókban felébreszteni azokat az indítékokat, amelyek a tanulókat tanulásra ösztönzik. b.) Az óra tervezésénél és szervezésénél olyan módszerek kiválasztása, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják. c.) Kiemelten fontos feladat a differenciálás a tanulók egyéni képességeihez mért feladatadás. A differenciálás az alábbi módszerekkel, szervezeti formákkal érhető el: A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókra nagyobb odafigyelést biztosít az intézmény A nevelők a tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A sajátos nevelési igényű és BTMN-es tanulókkal való foglalkozást megszervezi az intézmény. Az intézmény által foglalkoztatott két 22

gyógypedagógus a gyermekeket tanító pedagógusokkal együttműködve végzi munkáját. Az intézmény megszervezi a gyógypedagógiai oktatást a rehabilitációs szakvélemény alapján odasorolt enyhén értelmi fogyatékos, autista és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára. Alsó és felső tagozatban is integráltan történik a kiszűrt tanulók oktatása-nevelése, ezen felül biztosítjuk számukra a szakértői véleményben előírt fejlesztő foglalkozásokat. 2. Tanítási órákon kívüli tevékenységek: a.) Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának Bornemisza Géza emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a festőművész születésnapjáról február 4- én és minden évben a Bornemisza Rajzverseny meghirdetése. b.) Minden tanévben iskolai ünnepséget tartunk a következő alkalmakkor: évnyitó október 23. karácsony február 4. a névadó születésnapja március 15. Gyermeknap, családi nap Június 4. ballagás tanévzáró 23

c.) Diákönkormányzat Munkájukat az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja, tevékenységüket az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d.) Egyéb foglalkozások A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon a gyermekek számára délutáni foglalkozásokat szervezünk. e.) Diákétkeztetés Az azt igénylő tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközit nem igénylő tanulók számára ebédet biztosítunk. A tanulószobai foglalkozáson részt vevő gyermekek számára szintén ebédet adunk. A konyha fenntartója által megállapított étkezési díjakat a napközi konyháján az élelmezésvezetőnél kell befizetni. f.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az 1-4 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. Az 5-8. évfolyamokon a következő felzárkóztató foglalkozásokra van szükség intézményünkben: - magyar nyelv -matematika -német A tehetséggondozást az alábbi szakkörök szervezésével próbáljuk biztosítani: - matematika -német -számítástechnika 24

A VLAMI művészeti iskola és az Abigél művészeti iskola segítségével: - társastánc - képzőművészet g.) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportversenyekre. i.) Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi,sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Osztályok közötti labdarúgó bajnokságok Házi versenyek: matematika Kazinczy-verseny helyesírási-verseny vers-prózamondó és mesemondó verseny Bornemisza-rajzverseny A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli (körzeti, megyei ) versenyekre is felkészítjük. A Szatmár Iskolaszövetség által szervezett körzeti versenyekre benevezzük a tehetséges tanulókat. Matematika versenyen, a Zrinyi Ilona megyei versenyen minden évben részt vesznek tehetséges tanulóink. j.) Tanulmányi kirándulások Évente egy alkalommal iskolai kirándulást szervezünk az ország nevezetességeinek megismertetésére. 25

A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható községi könyvtár segíti. l.) Hit-és vallásoktatás A hit-és vallásoktatás intézményünkben órarendi keretben (5.-6.-7. órában) történik, az iskola épületében biztosítunk tantermet a foglalkozások megtartására. A vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Azok a tanulók, akik nem vesznek részt a hitoktatásban kötelezően az erkölcstan órákon vesznek részt. / A választott tárgyról a szülőnek kell nyilatkoznia./ 3. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos /45 perces/ órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: Erdei iskola: Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő /kooperatív interaktív/ megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokultúrális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, 26

egészséges, életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolat az óvodával, a Pedagógiai Szaksolgálattal,a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal,a védőnővel A magatartási problémákkal küzdő gyermekek kiszűrése és eljuttatása a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereihez, majd segítésük a gyógypedagógusok irányításával Felzárkóztató foglalkozások Rendszeres családlátogatások 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, szakkörök iskolai sportkör versenyek, vetélkedők, kulturális bemutatók a községi könyvtár egyéni és csoportos használata a továbbtanulás segítése pályaválasztási felelős megbízása. 6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. 27

b. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos gondokat a nevelők-a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az intézményvezető-az önkormányzatnál működő gyermekjóléti szolgálattal együttműködve oldják meg. c. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok: megelőzésére, feltárására, megszüntetésére d. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányítja Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült gondokat a gyermekjóléti szolgálat szakemberének. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal egyházzal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 28

felzárkóztató-és tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése-az óvodai iskola előkészítő foglalkozások hatékony működése, a differenciált tanórai oktatás, a pályaválasztás segítése: személyes tanácsadás tanulóknak, szülőknek, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés a napközis és tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése, a szülőkkel való együttműködés, a tanulók szociális helyzetének figyelemmel kisérése a rászorulók jelzése a gyermekjóléti szolgálatnak, 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 8. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; 29

a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 9. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. Az alkalmazás feltételei Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében 30

Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beiratkozása jelenti, külön felvételit a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás megszervezése, lebonyolítása külön eljárásrend alapján történik. Az iskolában heterogén osztályok szerveződnek. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészítik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés Tanulás-módszertani ismeretek az osztályfőnöki órákon tantárgyi levelezős versenyek önálló ismeretszerzés az iskolai könyvtárban, ahol Internet hozzáférésük is van a számítógépek használata a tanítási órák után 31

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése nívócsoportos oktatás matematika és idegen nyelvi tantárgyakból tehetséggondozás a Művészeti Iskola kihelyezett osztályaiban kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése drog-prevenciós programok játékterápia drámapedagógia Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónu si rendszer működtetése iskolai sportkör működtetése ingyenesen igénybe vehető szakkörök művelődést szolgáló szabadidős programok Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben (magyar, ének- zene, stb.) előítéletek kezelését szolgáló tanórán kívüli programok Az integrációt elősegítő módszertani elemek differenciálás a tanítási órákon az egyéni bánásmód elvének az alkalmazása a kooperatív tanulási technika alkalmazása a projektmódszer alkalmazása Műhelymunka a tanári együttműködés formái 32

problémamegoldó fórumok esetmegbeszélések mikrocsoportokban értékelő megbeszélések Kompetencia alapú értékelési rendszer a szöveges értékelés rendszerének alkalmazása (három havonta kötelező értékelés) egyéni fejlődési napló vezetése A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció a tanórákon és a tanórán kívül utánkövetés Elvárható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az iskolában megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken Eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az iskolában működik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű gyermekek száma. 33

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanúlók száma. Az országos kompetenciamérések eredményeit megőrizzük, javítjuk Az intézmény programjából is látható, hogy működésében már jelenleg is megfelel az integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszerének. A program részletes kidolgozása megtalálható az iskola helyi tantervében, intézményi és munkaközösségi munkaterveiben, a tanmenetekben. VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a DÖK vezetőségének ülésén, a DÖK vezetője havonta egyszer a vezetőségi ülésen és a DÖK faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Intézményünkben DÖK működik A DÖK céljai olyan állapotot teremteni és fenntartani az iskolában, melyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul érvényesülnek; jó hangulatot és közösséget teremteni az iskolában. A DÖK tevékenysége és feladatai 34

A DÖK céljait az alábbi tevékenységekkel (dőlt betűs sorok) és a hozzájuk kapcsolódó feladatokon keresztül kívánja megvalósítani: Jog- és érdekérvényesítés a diákok érdekeinek és jogainak képviselete a tantestület és az iskola vezetése felé; a diákok problémáinak gyűjtése Közösségszervezés - programszervezés (kulturális programok, bulik, hulladékgyűjtés) - közösségszervezéshez kapcsolódó jogok érvényesítése A DÖK jogai - Döntési joga van: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről vagyonának felhasználásáról (mások által biztosított és szerzett anyagi, tárgyi eszközök) hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. - Egyetértési joga van: a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. - Véleményezési joga van: az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 35

jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai házirend elfogadásáról és módosításakor az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál - Véleményét más döntéshozó szervnek ki kell kérni: a tanulók helyzetét elemző, értékelő, beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, fegyelmi tárgyalás lefolytatásakor - Javaslattételi joga van: az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Használati jog: feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, technikai berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését - Egyéb jogok: Képviselői útján részt vesz az iskola életének alakításában, a tanulókat érintő döntések meghozatalában Panasszal élhet, érvényesítheti a jogszabályban számára meghatározott lehetőségeket, szankciókat, eljárásokat. 2. A tanulót és szüleiket a tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 36

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az igazgató évente egyszer az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás. Feladata: a gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól a közoktatás politika változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé. c.) Fogadó óra 37

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, továbbtanulás.) d.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve az iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket és javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi költségvetési feltételek 1. Személyi feltételek Az intézmény helyzetelemzése tartalmazza a program megvalósításához szükséges feltételeket. Az iskola szakos ellátottsága lehetőséget ad a tantárgyi integrációs működtetéséhez. Az intézmény rövid és középtávú tervével valósul meg a szaktárgyi és moduláris továbbképzés. 2. Tárgyi és költségvetési feltételek 38

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet alapján elkészült az intézmény taneszköz jegyzéke, amely tartalmazza: egyrészt a már meglévő taneszközöket, felszereléseket, berendezési tárgyakat, másrészt mindazokat a taneszközöket, felszerelési tárgyakat, amelyeknek beszerzése szükséges, az adott rendelet és az iskola pedagógiai programjának végrehajtása, ill. megvalósítása érdekében. A jegyzék tartalmazza évenkénti bontásban a beszerzésre kerülő oktatási eszközöket, felszereléseket és ennek pénzügyi vonzatait. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok. A fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából az Országgyűlés 1997. december 15-én elfogadott 1997. évi CLV törvény V. fejezet 17. -a rendeli el. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: fogyasztói kultúra fejlesztése tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: állampolgári kompetenciák társadalmi kompetenciák cselekvési kompetenciák Az iskolában szükséges tudatosítani, felismertetni: a kívánság és a szükséglet fogalmát 39

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartását a természeti értékek védelmét a fogyasztás során a piac, marketing, reklám szerepét minőség, biztosítás, gazdaságosság, takarékosság fontosságát Ki kell alakítani: a tudatos, kritikus fogyasztói magatartást ökológiai fogyasztóvédelmet környezettudatos fogyasztást fenntartható fogyasztást A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányában történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Általános iskola alsó tagozatában cél: kiválasztás, áruismeret, döntés, kockázatvállalás, bizalmi elv fejlesztése Általános iskola felső tagozatában cél: jogérzék, jogismeret, szolgáltatásismeret, fogyasztói értékrend, vállalkozásismeret tudatosítása Mindkét korcsoportnál döntő a helyes értékrend kialakítása, amelyben a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában: Nem önálló tantárgyként tanítható, hanem az egyes tanórák foglalkozásaiban jól beépíthetőek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek. (pl.: technika-áruismeret, termékminőség, magyar-reklámnyelv, feliratok 40

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása-nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja A Bornemisza Géza Általános Iskola speciális feladatként vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Köznevelési törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok, a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók iskolai oktatás tantervi irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integráltan oktatott tanulók az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Alapelv A speciális nevelés alapkövetelménye olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó 41

nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását. A sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását. Két főállású gyógypedagógusunk irányításával a tanulókat integráltan oktatjuk. A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vesszük: a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény Nat és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásánakiirányelve rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a fõvárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, a szülõk elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő nevelésérei-oktatására Intézményünk oktatási-nevelési céljai: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki 42

sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Biztosítjuk azt, hogy: a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerûsítésének, illetve új területek bevonásának lehetõségeit, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat intézményünk megszervezi a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátását A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. 43

Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus, feladatai: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében; 44

- segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Intézményünk igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét. 3. A Bornemisza Géza Általános Iskola egészségnevelési programja (1. sz. melléklet) 4. A Bornemisza Géza Általános Iskola környezetnevelési programja (2.sz. melléklet) 5. A Bornemisza Géza Általános Iskola közoktatási esélyegyenlőségi programja (3.sz. melléklet) HELYI TANTERV A Nemzeti Alaptantervben meghatározott feladatok A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen van az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatása is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, és az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel- a tudásszerzést segít. Ę attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. 45

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelésben törekszünk az életszerűségre, felkészítjük a gyerekeket az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítünk választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a 46

kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók megismerik nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, tanórákon, tanórán kívüli tevékenység során. Tanulmányozzák személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtaz egyéni célok és a közjó között. 47

Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskolában megteremtjük annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, 48

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkozunk a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Fenntarthatóság, környezettudatosság 49

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 50

Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. Az iskola képzési rendje 51

1. Óraterv A tananyag elsajátítása a törvény által meghatározott kötelező órakeretben történik. Ehhez szorosan kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a nem kötelező óraszámban történő tanórai foglalkozásokra és egyéni felzárkóztatásokon való részvételre. Tehát a tanuló heti óraszámát együttesen a kötelező és a választható órák adják meg, melyek megfelelnek a törvényi előírásoknak. Kötelező tanórai foglalkozások: Tartalmazza a tanulók számára a kötelező óraszámot. Ezek alapján a tanulók elsajátíthatják a kerettantervben megfogalmazott minimum követelményeket. A nem kötelező tanórai foglalkozások: Az egyéni képességfejlesztést szolgálják. A pedagógusok javaslata, valamint a szülők választása alapján lehetőséget nyújtanak a tanulók egyéni érdeklődésének megfelelően minimális, illetve maximális órakeretek felhasználására. A választható foglalkozások célja a felzárkóztatás, az egyéni fejlesztés, tehetséggondozás valamint kiegészítő ismeretek nyújtása tantárgyi rendszeren belül és tanórán kívül is. Az iskolai kötelezően választható órakeretet a következőkre használjuk fel: német nyelvi órák 3. évfolyamtól informatika órák 5. évfolyamtól magyar nyelv és irodalom, valamint matematika óra óraszámainak emelése alsó tagozaton 52

magyar nyelv órák óraszámának emelése 6. és 7. évfolyamon óraszám biztosítása tánc és dráma, valamint hon- és népismeret órák számára 5. és 6. évfolyamon a környezetismeret óra óraszámának emelése 3. és 4. évfolyamon a természettudományos órák óraszámának emelése felső tagozaton Az osztályokra lebontott részletes óraterv Tantárgyi struktúra és óraszámok a kerettanterv szerint Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 53

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5 8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret* 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 54

Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás szakasza alsó tagozat 1.-4. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a helyi tantervhez Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és 7 + 1 7 + 1 6 + 1 6 + 1 irodalom Idegen nyelv - - + 1 2 Matematika 4 + 1 4 + 1 4 + 0,5 4 + 1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 + 0,5 1 + 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyak. 1 1 1 1 Testnevelés és 5 5 5 5 sport Összes óra 25 25 25 27 Helyi tanterv alapfokú nevelés-oktatás szakasza felső tagozat 5.-8. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a helyi tantervhez Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 + 0,5 3 + 1 4 55

Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 + 1 3 + 1 3 + 1 Történelem, 2 2 + 0,5 2 2 + 0,5 társadalmi és állampolgári ism. Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 - - Biológaiegészségtan - - 2 1 + 1 Fizika - - 2 1 + 0,5 Kémia - - 1 + 0,5 2 Földrajz - - 1 + 0,5 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma -és tánc 1 + 0,5 - - Hon-és + 1 + 0,5 - - népismeret Informatika + 1 1 1 1 Technika, 1 1 1 - életvitel és gyak. Testnevelés és 5 5 5 5 sport Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összes óra 28 28 31 31 A + jelek melletti óraszámok a szabadon felhasználható órakeret óraszámait jelölik. Tanórán kivüli tevékenységek: 56

Az 1-4 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkózató foglalkozásokat tartunk. az 1-2. évfolyamon heti 1-1 óra a 3-4.évfolyamon heti 1-1 óra Az 5-8. évfolyamokon a következő felzárkóztató foglalkozásokra van szükség intézményünkben. 5-6. o. heti 2 óra matematika 7-8. o. heti 2 óra matematika 5-6. o. heti 2 óra magyar 7-8. o. heti 2 óra magyar 5-6. o. heti 2 óra német 7-8. o. heti 2 óra német A tehetséggondozást az alábbi szakkörök szervezésével próbáljuk biztosítani: matematika szakkör 5-8.o. magyar szakkör 5-8.o. német szakkör 5-8.o. számítástechnika szakkör 7.-8.o. Sportkör: Fiúk heti 2 óra Leány heti 2 óra 2. Az iskolai csoportok működésének elve és rendszere A megvalósulás módja a sokoldalú személyiségfejlesztésen és az egyéni képességfejlesztésen alapul. A működési elv a következő: iskolánkban 8 évfolyamon történik az alapképzés 57

a tanulóink létszámának megfelelően évfolyamonként egy osztályt működtetünk a korszerű nyelvi és informatikai oktatást biztosítunk A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák A helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vettük a NAT követelményeihez szorosan illeszkedő, a tananyaghoz kapcsolódó, kulcskompetenciákat fejlesztő egyéb oktatási formákat: projektek szülői igényre és finanszírozással erdei iskolai programok, (önköltséges) szaktáborok, nyári táborok, (önköltséges) Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon -a heti öt kötelező testnevelés óra -délutáni foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő testmozgás -könnyített és gyógytestnevelés -az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai Az ötödik-nyolcadik évfolyamon - ötödik és hatodik osztályban 201262013-as tanévtől heti 5 testnevelés óra -heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra ( felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra bevezetése a 7. és 8. évfolyamon is) -könnyített és gyógytestnevelés 58

-az iskolai sportkör foglalkozásai -délutáni egyéb foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő testmozgás 3. A tanulói jogviszony A tankötelezettség A Magyar Köztársaságban az e törvényben meghatározottak szerint minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét augusztus 31-én betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Az első osztályosok beírásánál előnyben részesülnek a beiskolázási körzetben élő gyerekek. A tankötelezettség szülői kérésre indokolt esetben magántanulóként is teljesíthető. A beiskolázás feltételei Felvétel A tanköteles tanulók felvétele a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott időpontban történik. Intézményünk körzetes beiskolázású intézmény. Körzete: Nábrád, Kérsemjén, Panyola, Olcsvaapáti, a helyi kormányhivatal által közzétett beiskolázási körzet tartozik. 59

A beiratkozáskor a szülőnek be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját a szülő személyi igazolványát, lakcímbejelentőjét a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) a Nevelési Tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét ( ha az óvoda a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta) szükség esetén a szakértői bizottság véleményét A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját a szülő személyi igazolványát. lakcímbejelentőjét az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot Átvétel Külföldről érkező tanulók esetében a vizsgatantárgyak magyar nyelv és irodalom, valamint matematika. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: a szülő kérésének a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának, figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. (A leendő osztályfőnök tájékozódik a tanuló ismereteiről.) A mátészalkai 2. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján azon gyermekeket, akik 60

számára intézményünket jelölték ki az igazgató szintén felveszi. ( A kijelölés előtt a bizottság egyeztet az intézménnyel) A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette, mely nem kevesebb a NAT és Kerettanterv minimum követelményeinél. A követelmény teljesítését a nevelők, a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, szöveges minősítése, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladás meghatározott feltételei a következők: az első- évfolyamon tanév végén és második évfolyamon félévkor a szöveges értékelés során a kiválóan, jól, megfelelően, gyengén teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul minősítést kapja 2. évfolyam végétől minden tantárgyból legalább az elégséges osztályzatot, érdemjegyet kell megszereznie a tanulónak az 1-4. évfolyamon a tanuló évfolyam ismétlése a szülő kérésére engedélyezhető, erről az iskola igazgatója dönt ha a tanuló a 2-8. évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen minősítést, az évfolyamot ismételni köteles, kivételt képez, ha a tantestület másként dönt A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi érdemjegy megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól 61

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja hiányzása, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet magántanuló volt egyéni továbbhaladás törvényben foglaltak alapján történik (felmentések, szakértői vélemények). A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika. 2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret. 5-6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, (természetismeret), angol/német nyelv. 7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, német nyelv Az osztályozó vizsga időpontja június 10. és augusztus 31. között lehetséges. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulónak az intézménynél történő jogviszonya megszűnik, ha: a tanulót a másik iskola átvette (átvétel napján), 8. évfolyam végéig teljesíti az általános iskolai követelményeket, 62

annak a tanévnek a végén, amelyben a tanuló tizennyolcadik illetve a köznevelési törvény szerint tizenhatodik életévét betölti. 4. A tanulók értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása Az értékelés lényege: viszonyítás az elvárt állapothoz, visszajelzés az eredmény okáról. Az értékelést végző személytől függően lehet: belső (osztály- és évfolyamszintű) külső (területi- és országos szintű) Funkciója szerint: Funkció Lényege Időpo Alap Szóbeli és írásbeli Gyakoriság nt formái Formatív. Formál Folya kritériumor Írásbeli feleletek. Alkalomszer (felismer ). mat közbe n. ientált. Feleltetés. Röpdolgozat ű. Alkalomszer ű. Óra eleji kérdések Alkalomszer Házi feladat ű. Alkalomszer 63

ű. Alkalomszer ű. Szummatí Minősít Folya Normaorien Témazáró. Témazárás v. (megálla mat tált. után. pít). végén Felmérő. Félévkor és év végén. Szóbeli és írásbeli beszámoló. 6. és 8. év végén. Szintfelmérő. Év végén. Diagnoszti Elemez Folya Kritériumo Szintfelmérő. Tanév elején kus. (leír). mat rientált. elején 64

és végén. Normaorien tált. Külső mérések Ütemterv alapján A témazáró dolgozat, év végi és félévi felmérés eredménye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzatba. Az értékelés jellege: szöveggel megítélés számmal, százalékkal Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli beszámoltatások formái: Az írásbeli felelet minimum 3 kérdésből áll, megoldása maximum 15 perc alatt történhet Dolgozatnak minősül a minimum 3 óra anyagából íratott anyag. A témazáró dolgozat egy fejezet (témakör) tartalmáról szól. Az írásbeli beszámoltatás rendje,korlátai: írásbeli feleletszabályozás nélkül íratható, az írásbeli feleletet nem kell előre bejelenteni. 65

a dolgozat íratásának tervét az előző órán ismertetni kell a tanulókkal. témazáró dolgozat írása csak összefoglalás után következhet, ezért két tanórával a témazáró íratása előtt már ismerniük kell az időpontot a gyermekeknek. a témazáró írásának időpontját a nevelő köteles egy héttel előre bejegyezni a naplóba. Az írásbeli beszámoltatás eredményét 10 munkanapon belül ismertetni kell a diákokkal. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a tanulónak jogában áll a jegyet nem beíratni a naplóba. Az írásbeli beszámoltatás értékelése Az írásbeli felelet és a dolgozat értékelésének formáját, a pontszámok átváltását a nevelő önállóan, a számon kért tananyag súlyának, a csoport képességének megfelelően alakíthatja. Az írásbeli témazáró dolgozat esetén az elért pontszámokat az alábbi százalékos kulcs alapján váltjuk át osztályzatra: 100 % - 91 % =5 77 % - 90 % =4 56 % - 76 % =3 36 % - 55 % =2 0 % - 35 % =1 66

A témazáró dolgozat értékelése után a nevelő az egyéni bánásmód elvét alkalmazva adhat javítási lehetőséget. 5. Értékelés az alsó tagozatban Az értékelés egyénre szabottan a szülőknek és a gyerekeknek szól. A törvény adta lehetőség keretén belül az alábbi értékeléseket alkalmazzuk: Évfolyam Negyed év Fél év Háromnegyed év Év vége 1.osztály Gyerekeknek szóló szöveges értékelés Szülőknek szóló szöveges Gyerekeknek szóló szöveges értékelés Szülőknek szóló szöveges értékelés értékelés 2. osztály Gyerekeknek szóló szöveges értékelés Szöveges Szülőknek szóló szöveges értékelés Gyerekeknek szóló szöveges értékelés Érdemjegy 3. osztály Gyerekeknek szóló szöveges szöveges értékelés Érdemjegy Gyerekeknek szóló szöveges értékelés Érdemjegy 4. osztály Gyerekeknek szóló szöveges Érdemjegy Gyerekeknek szóló szöveges Érdemjegy értékelés értékelés rekeknek szóló 67 szöveges

Értékelés formája: Gyermekeknek szóló: tegező viszonyban egyszerűsített formában pl. : Sokat jelentkezel Szülőknek szóló: előre megtervezett, részletes, egységesen alkalmazott részletes értékelő lap a tanulókra jellemző rész kiemelésével, szükség esetén kiegészített megjegyzéssel, ami a Kerettanterv és a NAT alapján készül. Értékelés folyamatában: betűjelzéssel történik a törvény által előírt formában. Kiválóan teljesített 5 Jól teljesített 4 Megfelelően teljesített 3 Gyengén teljesített 2 Felzárkóztatásra szorul Indoklása: a szülők pontosabb, konkrétabb tájékoztatása, és az iskolaváltás megkönnyítése. 68

6. Értékelés a felső tagozatban Évfolyam Negyed év Fél év Háromnegyed év 5. osztály Gyerekeknek Érdemjegy. 6. osztály szóló szöveges értékelés 7. osztály Magatartás, 8. osztály szorgalom jegyek közös megegyezéssel. Magatartás, szorgalom jegyek közös megegyezéssel. Gyerekeknek szóló szöveges értékelés Magatartás, szorgalom jegyek közös megegyezésse l. Év vége Érdemjegy. Magatartás, szorgalom jegyek közös megegyezéssel. Elvárás: tantervi minimumra épül. Korlátok: a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A 2013/2014-es tanévben bevezetésre kerülő erkölcstan és a hit- és erkölcstan tantárgyak értékelése 1. osztályban szöveges a többi évfolyamon pedig érdemjegyes értékeléssel történik. Szóbeli és írásbeli gyakorlás lehetőségei 69

Színterei egész napos oktatás egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, korrepetálások) pedagógus segítség biztosítása (igény szerint vagy felzárkóztatási órakeretben). Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére csak minimális szóbeli, és írásbeli házi feladatot kaphatnak az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát az 1. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén és 2. év félévekor az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt a tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2. félévtől évfolyam végétől a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök érdemjegyekkel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi, és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg, valamint a 70

tanulók is véleményt alkothatnak önmagukról és egymásról. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztatóba vagy az ellenőrzőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik kötelességtudó, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan,előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be (igazolatlanul mulasztott) a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül 71

feladatait nem teljesíti minden esetben előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti (több alkalommal igazolatlanul mulasztott) magatartása fegyelmezetlen, rendetlen feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselke-dik viselkedése közösséget romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadá-lyozza több szaktanári figyelmeztetést kapott, vagy ennél magasabb fokú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok, minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább négynek az együttes megléte szükséges, ha egyéb kizáró ok nem lép fel. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz 72

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti munkavégzése többnyire pontos, megbízható taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti önálló munkájában figyelmetlen, önként nem vállal feladatot a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, rendetlen Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül feladatait folyamatosan nem végzi el 73

az előírt követelményeknek nem, vagy csak minimális szinten felel meg felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, osztályzatok, illetve minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább négy együttes megléte szükséges. 7. Jutalmazás szempontjai, formái: Jutalomban részesül az a tanuló, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért 74

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át, a jeles tanulók okleveleket vehetnek át az osztályközösség előtt. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 8. Az elmarasztalás szempontjai, formái Elmarasztalásban lehet részesíteni azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a tanulói házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének Az iskolai elmarasztalás formái: szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás 75

Az iskolai elmarasztalás kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9. Az iskolák közötti átjárhatóság: Az átjárhatóság alapja a NAT és kerettanterv tantárgyi minimum és a helyi tantervek minimumkövetelménye. Belépéskor tapasztalt hiányosságok pótlására segítséget nyújtunk, és türelmi időt biztosítunk (iskola - szülő megállapodása). Átvétel Külföldről érkező tanulók esetében szintfelmérő vizsga letétele kötelező. A vizsgatantárgyak magyar nyelv és irodalom, valamint matematika. 10. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 11. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei: 76

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Erről a szülőket tájékoztatni kell, s amennyiben ez a szülők anyagi tehervállalásával jár az iskolai szülői munkaközösség hozzájárulása szükséges. 3. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 4. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be. Az intézmény ezeket a taneszközöket és a tartós tankönyveket az iskolában tárolja. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. ( Az intézményben nem működik iskolai könyvtár. Ennek feladatát korábban az iskolai és községi könyvtár látta el. Az intézmény új fenntartóhoz kerülésekor a könyvtár szerepét a községi könyvtár teljes egészében átvette.) 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató 77

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az intézményben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják : laptopok, projektorok, fali vetítővászon, televíziók, videolejátszó, DVD lejátszók, kazettás magnetofon, CD lejátszók. 13. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első évfolyamon és 5. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2018/2019. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; 78

a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától lehet bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola igazgatójánál; Helyi tanterv tantárgyakra bontva Tantárgyi struktúra és óraszámok a kerettanterv szerint Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 79

Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5 8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 80

Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret* 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 A Bornemisza Géza Általános Iskola által választott kerettantervek Tantárgy Választott kerettanterv 1.-4. osztály ének-zene A változat 5.-8. osztály magyar nyelv és irodalom A változat 5.-8. osztály biológia A változat 5.-8. osztály fizika B változat 5.-8. osztály kémia B változat 7. osztály technika, életvitel és gyakorlat A változat 5.-8. osztály ének-zene A változat Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás szakasza alsó tagozat 1.-4. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok 81

Óraterv a helyi tantervhez Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és 8 8 7 7 irodalom Idegen nyelv - - 1 2 Matematika 5 5 4,5 5 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és 1 1 1 1 gyakorlat Testnevelés és 5 5 5 5 sport Összes óra 25 25 25 27 Helyi tanterv alapfokú nevelés-oktatás szakasza felső tagozat 5.-8. évfolyam Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a helyi tantervhez Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és 4 4,5 4 4 irodalom Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 Történelem, 2 2,5 2 2,5 82

társadalmi és állampolgári ism. Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 - - Biológaiegészségtan - - 2 2 Fizika - - 2 1,5 Kémia - - 1,5 2 Földrajz - - 1,5 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma -és tánc 1 0,5 - - Hon-és 1 0,5 - - népismeret Informatika 1 1 1 1 Technika, 1 1 1 - életvitel és gyak. Testnevelés és 5 5 5 5 sport Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összes óra 28 28 31 31 83

Tartalomjegyzék: A Pedagógiai Program 1. sz. melléklete EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Mi az egészség? Mi az egészségfejlesztés? Az életmód szerepe Az iskola szerepe és lehetőségei Alapelvek Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés feladatai Az egészségnevelés területei Módszerek, eszközök Fejlesztési követelmények Ellenőrzés, értékelés Egészségügyi prevenció az iskolában Az iskolában végzett szűrővizsgálatok A szakemberek együttműködésének lehetőségei és módszerei Az egészségnevelés szakmai programja 84

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Mi az egészség? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, az élethez szükséges erőforrásnak tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez igazodó szempontok kerüljenek előtérbe, melyek meghatározzák az elsődleges feladatokat is. Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, ennek ellenére gyökerei sok sok évre nyúlnak vissza. Kezdetben a fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elterjesztése volt. Később a környezeti és biológiai tényezők változása által okozott betegségek kerültek előtérbe. Így a figyelem központjába az életmód változtatás, az átfogó védőoltási és szűrési rendszerek kerültek. Ezekkel az intézkedésekkel a járványok kezelhetőkké váltak. A krónikus megbetegedések megjelenésével és elterjedésével, különböző egészségnevelési kampányok jöttek létre. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővítése 85

önmagukban nem eredményezik az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltozását. Az ismeretcentrikus megközelítések egymagukban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök, bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségnevelési munka. Így napjainkban az egészség - megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük fellett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitika változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Az életmód szerepe A népegészségügy mérései kedvezőtlen életkilátási képet mutatnak. Az okokat két témaköré csoportosítják. az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása, a gazdasági társadalmi környezet minősége. Az életmódot nem kiváltó oknak kell tekintenünk, hanem okozatnak. Az életmód meghatározza az egészségi állapot alakulását. Az egészségi állapot viszont csak akkor változik, ha az életmódmód megváltozásában szerepet játszó okokat megszüntetjük. 86

Az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozásra legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és konflikusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a közösséghez való tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelőséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben, pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát a képességek és készségek határozzák meg. Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, de közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségfejlesztésben. Különböző elvi megfontolások teszik az iskolát elsődleges fontosságúvá az egészségnevelési munkában. Ezen elvi megfontolások következőkben foglalhatók össze: Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolát. Az alapfokú iskolák tanulóinak személyiségfejlődése, az értékek és az ismeretek elsajátítása szempontjából még olyan periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Ennek a korosztálynak egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosság egészségi állapotát. 87

Az iskola gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának kitüntettet színtere az iskola. Az iskola nem elszigetelten tevékenykedik, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így egészségnevelésével hatást gyakorol az iskola szűkebb és tágabb környezetére. Az iskola tehát olyan keretet adhat, melynek segítségével mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelés a NAT közös követelményeiben áthatja az iskolai élet valamennyi színterét. Az egészségnevelés: a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység, tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére, tudományosan megalapozott, helyes cselekvésre serkentő ALAPELVEK Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen. Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi erőforrás biztos befektetés a társadalom számára. 88

Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok okozati összefüggéseit. Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését az egészség megőrzését. Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában. Az egészségnevelés célja Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében. A tanulók bővítsék az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket. 89

Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között. Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik. A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. A tanulók készség szintjén alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát. Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket. Alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek és a helyi környezetüknek. A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol és kábítószer fogyasztást, a dohányzást a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és szexuális fejlődést. Ismerjék társas kapcsolatok egészségi etikai kérdéseit. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. 90

Az egészségnevelés feladatai A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészségnevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyermeket különösen a serdülőket a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésre nevelni. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságára. 91

Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit. Az egészségnevelés területei: Egészség betegség, Táplálkozás mozgás, Napirend a szabadidő helyes felhasználása, Testápolás személyi higiéné és az öltözködés, Családi élet jelentősége, Kortárskapcsolatok, Káros szenvedélyek helyes döntések, Szexualitás, Egészséges környezet és védelme, Balesetek megelőzése elsősegélynyújtás, Módszerek, eszközök Előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, a tanulók életkorának megfelelő. Tegyük mozgalmassá a tanulást, az ismeretszerzést. Építsünk a tanulók kíváncsiságára, az ismerkedés és együttműködés sokféleségére. Témától függően rendezzünk játékos formában kerekasztal vitákat orvos, védőnő, jogász, rendőr, szülő, pedagógus közreműködésével. A vita módszere fejleszti a vitakultúrát, a helyes szép beszédet, a meggyőző érvelés technikáját és az együttélés szabályainak betartását. Illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására is lehetőség nyílik. Az elbeszélés - legyen színes, motiváló és élményszerű. A megfigyelés,- a fejlesztési követelményekben hangsúlyos szerepet kap. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az 92

ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén. Ha a megfigyelés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptárt készíthetnek a tanulók. A közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, ahol lehet, ezzel színesítsük a tanulást. A szerepjátékok - lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik tetteik mozgatórugóit. Kísérletezés - segíti a tanulókat az ok okozati összefüggések felismerésében. A felismerés világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. Az egészségnevelő plakátok - jelentős információhordozók, a mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. A faliújság - alkalmas arra, hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, így mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására. Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést, a tanítást. Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé. A felsoroltak mellett használhatók a biológia szertár szemléltető anyagai, környezetünkben előforduló egyszerűeszközök, diaképek, videó filmek, applikációs képek, folyóiratok, Internet WEB oldalak transzparensek, CD Romok, stb.. Fejlesztési követelmények Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire. Folyamatosan értelmezzük az egészségnevelés fogalmát. 93

Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre differenciáltabbá. Az egészség és a magatartás szempontjából kritikusnak mondható területekkel (táplálkozás, mozgás, biztonság, az alkohol, a kábítószer, a dohányzás a családi és kortárs kapcsolatok, a környezetvédelem, a személyes higiéné és a szexualitás) nem egymástól elszigetelten, összefüggéseikből kiragadva, hanem kölcsönös kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk. Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztésére. Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív beállítódottságuk. Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése.(társadalmi, nemi és családi élettel kapcsolatban) Fejlődjön szociális érzésük. Ellenőrzés, értékelés A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. Ismereteik és képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét. Az értékelés történhet: szóban, írásban, iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb.. Egészségügyi prevenció az iskolában A prevenció fő formái: Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. ( Akkreditált programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció 94

DADA program, Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.) Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos szűrővizsgálatok. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészség állapot, hanem a gyermek testi, mozgási mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről. Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: az iskolás gyermeket kétévente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni, a testnevelési csoportbeosztások elkészítése előtt, táborozás előtt, az iskolába lépést megelőzően, amikor a pályaalkalmasságot véleményezik. A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly, növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés), vérnyomásmérés, mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások), látás vizsgálat, hallás vizsgálat, beszédhibák vizsgálata, pajzsmirigy vizsgálat, nemi fejlettség vizsgálata, 95

fogászati szűrővizsgálat, A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek: az ÁNTSZ munkatársai, az iskolai egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő), az iskola pedagógusai, a szülők közössége, Nevelési tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat logopédiai hálózat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichiátriai rendelések. Az ÁNTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet. Az iskolai egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata: Az iskolai egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése, az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása. Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről. Bekapcsolódnak a prevenciós munkába. A pedagógusok közegészségügyi feladatai: A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is 96

törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A szülők közössége: Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal, a szülőkkel, gondozókkal együttműködve tudja csak eredményesen megvalósítani. Pedagógiai Szakszolgálat: A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését. Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik. Gyermekjóléti szolgálat: A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása. Gyermekpszichiátriai rendelés: A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése. Az egészségnevelés szakmai programja Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: 97

iskolai étkeztetés, mindennapos testmozgás, személyiség fejlődése. Az egészségnevelési feladatok megoldása: a tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia, osztályfőnöki óra, testnevelés stb.) a tanórai programon kívüli tevékenységek, akkreditált programok alkalmazása, egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése, balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása, a szülők bevonása a programokba. Szeptember A tevékenység megnevezése: Balesetek megelőzése elsősegélynyújtás Alsó tagozat: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése. Az iskola berendezésének megfelelő használata. Mit kell tenni játék közben a biztonságért? Felső tagozat: Személyi biztonság. Egyedül a közlekedésben. A szabályok szerepe és fontossága. Az alapvető elsősegélynyújtási ismeretek gyakorlása. Célcsoport: 1 8. osztály Időskála: szeptember első hete Az iskola különböző tevékenységeivel folyamatosan végzett feladat.(kirándulások, erdei iskola, tanítási órák stb.) Módszerek: Videó film megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás, szituációs játékok, rajz készítése Mit jelent a biztonság? címmel. Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése. 98

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, az intézmény technikai dolgozói. Várt eredmények: Tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét. Ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket. Ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni. Játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell. Tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség. Ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit. Meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését. Október Tevékenység megnevezése: Testápolás személyi higiéné öltözködés Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: Ismerjék meg az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat. Tisztálkodás fontossága. A tisztálkodás eszközei. Felső tagozat: A testápolás alapja a tisztaság. A bőr a haj, a köröm ápolásának módjai. A kozmetikai szerek használatának veszélyei. A bőrbetegségek. Az életkornak megfelelő öltözködés. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás. Időskála: Október második hetében egy témanap. Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól, testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása. Értékelési módok: Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságján. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok 99

Várt eredmények: A bőr, mint a külvilág és a belső szervezet határa kettős szerepet tölt be. Mint bármely határ, ez is elválaszt és összeköt. Az egészsége nem lehet közömbös senki számára. Az öltözködést ne a szépségideáloknak való megfelelés motiválja, hanem a célszerűség. A személyi higiéné szabályok betartásával betegségeket előzhetünk meg. November Tevékenység megnevezése: Személyi higiéné fogak ápolása Célcsoport: 1-8. osztály Alsó tagozat: Védd meg a fogat! Mese a fogról. Vendégségben a fogorvosnál. Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek? A lyukas fog. Felső tagozat: Fogászati problémák. Néhány szó a fluoridokról. A táplálkozás és a szájhigiéné. A fogak alaki rendellenességei. Fogbalesetek. Időskála: Témahónap. A tevékenységekkel kapcsolatos feladatok megoldása egy hónapot vesz igénybe. Módszerek: A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása. Plakátok, faliképek az egészséges fogakról. Mese írása az első tejfog elvesztéséről. Első élményem a fogorvosnál címmel rajz készítése. Feladatlap megoldás, melynek témája a szájápolás. Kiselőadások szervezése osztályszinten. Plakátok készítése a fogak védelmével kapcsolatban Értékelési módok: Az elkészült művekből kiállítás készítése. A legeredményesebb munkák jutalmazása. 100

Felelősök: Várt eredmények: Osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő. A megfelelő táplálkozási szokás kialakulása: sok rágni való, édességek minél ritkább fogyasztása, édes üdítők kerülése. Gondos fogápolás. Fluoridok alkalmazása. Legyen az iskolában fogmosási lehetőség December Tevékenység megnevezése: Káros szenvedélyek helyes döntések Célcsoport: 1-8. osztály Alsó tagozat: Önismeret. Tükör rólam Egészséges és biztonságos élet. Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások, reklámok hirdetések. Felső tagozat: Önismeret: Változásaim, pozitív én bemutatás, helyem az iskolában, az osztályban. Kísértésnek kitéve: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek. A legális és illegális szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozása. Időskála: Káros szenvedélyek helyes döntések Alsó tagozat: témahét. December első hete. 5-8. osztályig témahét, mely a későbbiekben tovább folytatódik. Módszerek: Előadások, film, szakkönyvek, beszélgetés. Értékelési módok: Kérdőív kitöltése: véleményed a veszélyeztető tényezőkről Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, Várt eredmények: Az önnevelésre való képesség kialakítása. A változások nyomon követése és tudatosítása, önjellemzés. Az egészség megőrző szokások 101

kialakítása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket, és hogy ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Tevékenység megnevezése: Családi élet jelentősége. Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: A baráti és családi kötelékek értékei, a személyiség tisztelete. Tájékozódás az időben, események sorrendjében. Családfa, generációk története. Felső tagozat: Én és helyem a családban. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben Időskála: December 2. és 3. hete. Módszerek: Anekdota gyűjtés a család életével kapcsolatban. Ötletbörze: Mi a család szerepe? Szituációs játék: Hogyan oldhatók fel az összeütközések? Rajz készítése: Milyen a családod? Milyen családot szeretnél? Mikor érzed jól magad a családban? címmel. Családfa készítése. Értékelési módok: Leírások készítése az ideális családról. Kérdőívek szerkesztése. Felelősök: Osztályfőnökök. Várt eredmények: A családi életre szóló háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Legyenek képesek felismerni az önmagukban és másokban ébredező érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát. 102

Legyenek képesek újraépíteni és karbantartani széttöredező kapcsolataikat. Január Tevékenység megnevezése: Táplálkozás mozgás Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás = élet! A gyermek alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől függ az étrendünk? (anatómiai és élettani sajátosságok) Az étrend összeállítás követelményei: a tápanyagok mennyisége és aránya. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyesség fokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezése. Időskála: Témahét. Módszerek: Kiállítás egészséges ételek receptjeiből. Táplálkozási tanácsok. Előadás: A táplálkozás és a mozgás összefüggéseiről. A rendszeresen sportolók beszámolója a mozgás pozitív hatásairól. Helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek gyűjtése. Táplálkozási napló készítése. Értékelési módok: Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények összesítése. Ételreceptek értékelése. Versenyek szervezése. Hófesztivál. Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök. Várt eredmények: A tanulóknak meg kell ismerni az egészséges táplálkozási szokásokat. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A tanulók legyenek fittek. A fittség olyan testi és lelki állapot, amely rendszeres testedzéssel, célszerű táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni 103

Február Tevékenység megnevezése: Napirend - szabadidő helyes felhasználása Célcsoport: 1 8. osztály A helyes napirend kialakításának módja a tanulás, pihenés, a kötött munka és a kötetlen foglalkozások váltakozása. A napirend tervezésének alapvető feladata az időmérleg betartása, a különböző tevékenységek időigényeinek összehangolása. Időskála: Témanap. Módszerek: Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása. Pihenési módok. Napirendek készítése. Értékelési módok: A helyesen összeállított napirendek az osztály faliújságjára kerülnek ki Felelősök: Osztályfőnökök. Várt eredmények: A helyes napirend lehetőséget ad a mozgásra, a tanulásra, a szórakozásra és háttérbe szorítja az egyoldalú informatikai eszközök használatát. Tudatosítsuk, hogy az ember nem csak alvással pihen. Az idő okos kitöltése, a tevékenységváltás pihenteti a testet és a lelket. Március Tevékenység megnevezése: Kortárskapcsolatok szexualitás Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: Az önismeret fejlesztése az osztály támogató légkörében. A csoportba tartozás, befogadás, kölcsönös megbecsülés. Helyük a kortárscsoportban: lehetőségek, kilátások. Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása. A barátság és szerelem ismérvei, azonosságok és különbségek. Felső tagozat: A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség 104

kialakítása. Nemi szerepek vállalása. A testi kapcsolatok kölcsönös felelőssége. A választás ízlés- és értéktükröző mivoltának megláttatása. Időskála: Témahónap Módszerek: Beszélgetés, irodalmi szöveg, idézetgyűjtemény, előadás, szerep és szituációs játékok. Értékelési módok: Önismereti feladatlapok megoldása. Felelősök: Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök. Várt eredmények: A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása. Ismerjék a serdülőkor biológiai aspektusa mellett a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Nemi szerepek =viselkedési programok tudatosulása. Április Tevékenység megnevezése: Egészséges környezet és védelme Célcsoport: 1-8. osztály. Alsó tagozat: A környezet állapota és az egészség közötti összefüggés megláttatása. A természeti és az épített környezet védelme. Az érintetlen környezet szépségeinek megláttatása. A szűk környezet megóvása, ápolása. Természeti értékeink. Felső tagozat: A jelen hatása a jövőre. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan Időskála: Témahónap. Folyamatos tevékenység. Módszerek: Ha én képviselő lennék kiselőadás készítése, poszter készítése a jövő beteg Földjéről, kiállítás szervezése, ötletbörze Tudsz e tenni valamit a közös jövőnkért, feladatlap kitöltése, környezetünk parkosítása. Értékelési módok: A legjobb munkák értékelése szóban dicséretekkel. Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök. 105

Várt eredmények: Az egészség megőrzése. A közvetlen környezetünk megóvása. A saját jövőnk a környezettel kapcsolatos magatartásunktól függ. Május Tevékenység megnevezése: Egészség betegség Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: Az egészség ismérvei. A betegségek tünetei. A testi - lelki változások. Felső tagozat: Az egészség feltétele az egészséges mód. Időskála: Témanap. Május 8. Vöröskeresztes Világnap Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás, a vöröskereszt működésének megismerése, rejtvények megfejtése. Értékelési módok: A megoldott rejtvények összegyűjtése, jutalmazása. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok. Várt eredmények: Az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. 106

Pedagógiai Program 2. számú melléklete Környezetnevelési program a Bornemisza Géza Általános Iskola számára A Nevelési Program jellemzői: Törvényességi kötelezettség: minden intézményben szükséges (iskola, kollégium) A KEN program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez Források feltárását provokálja, megtanít gazdálkodni A pedagógusok között új együttműködésre késztet Az iskola tanuló-szervezetté válik Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz A fenntartó és az iskola új érdekszövetséget köthet Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti (Az alábbiak egészségnevelés szempontjából nem tekinthetők teljesen kidolgozott programnak; inkább csak jelzésszerűen utalnak arra, hogy a környezeti nevelés és az egészségre nevelés nem választható el egymástól.) 1. ALAPOK 1.1. Törvényi háttér Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. 1. Cikkelye szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. Év XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. És 31. -a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival a iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. Évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része 108

vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. -a kimondja, hogy a Kt. 54-55. -ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása 109

a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. Nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az Egészség 21 Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. 6. pontja szerint az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, 110

illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés fogalma A környezeti nevelést összefogó nemzetközi és hazai szervezetek által (IUCN/1970 és KönKomp/2004) elfogadott meghatározás alapján: A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat (értékfelismerés és fogalom meghatározás), melynek során a tanulót felkészítjük a környezet megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A nevelés folyamata segíti az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és attitűd kifejlesztésében. A nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálására és a megfelelő környezeti viselkedésmód kialakítására. A környezeti nevelés célkitűzései Rendszerszemléletre nevelés: A tanórán szerzett ismereteket összekapcsolni az élet valós ügyeivel. Önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. 111

A tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszereit. A minden mindennel összefügg elvének kimutatása. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása A problémákra válaszokat keressenek a tanulók. A problémák több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes megfelelő válasz kiválasztására. Szükséges elvégezni a javaslat ellenőrzését. Globális összefüggések megértése A környezeti problémák között gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek. A globális kérdések alkalmasak leginkább arra, hogy beláttassuk, hogyan függ össze a fejlődés és a környezet. Egy-egy globális problémát azonosítsanak a globális probléma gyökereként vagy fordítva, annak eredőjeként. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdasága, létminőségünknek alapvető meghatározója. Megérteni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A népesség rossz egészségi állapotának hátterében jelentős részt környezeti problémák húzódnak meg. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Tudatosítani, hogy saját viselkedésünk, fogyasztásunk milyen nyomot hagy a bolygó felszínén. Állapítsuk meg, hogy melyek iskolánk fő gyengeségei a fenntartható fejlődés szempontjából. Környezeti nevelés kiterjeszthető a családra is. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése 112

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együtt működik környezetével. Biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Az ember történelme során nem csak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniával is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. Fogyasztóvédelmi feladatok A pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend kialakítására kell törekednünk. Az értékek sorában fontos: A kívánság és a szükséglet különbsége. Az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása. A természeti értékek védelme. A NAT kiemelt fejlesztési feladatként határozza meg a környezeti nevelést: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, melynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyén vagy közös tetteikben. 2. ALAPELVEK, CÉLOK 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távúcélok Fő célunk a fenntarthatóság. Ennek biztosítása érdekében az általános céljaink, értékeink a környezeti nevelésben. 113

Az egyetemes természetnek ( a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. A testi- lelki egészség megőrzése. Helyi céljaink: Természeti-épített-szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. A lakóhely fenti értékeinek kezelése. Hagyományok megismerése és védelme ( iskola, család, település, nemzet ). Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken. Az iskolai környezet és életvitel zöldítése. Az iskola hitvallása A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezetés egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléleti nevelés Holisztikus szemléletmód kialakítása Fenntarthatóságra nevelés A környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése 114

Az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás A családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Kulcsszavak szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat a kicsi szép esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés 115

holisztikus világszemlélet szelídség 2.2 Konkrét célok és feladatok természeti épített szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése ( értékek, gondok a megoldás módjai) hagyományok védelme: család iskola település nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 2.3. Helyzetkép Iskolánk az ország keleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szamos folyó mellet helyezkedik el. Négy község Nábrád Kérsemjén, Panyola, Olcsvaapáti gyermekei járnak ide. Kultúrált környezetben tanulóinknak lehetősége van a német nyelv, az informatika kiemelt óraszámban történő elsajátítására, de a lehetőségek adottak a művészetek területén is, pl.: képzőművészet szakkör, társastánc oktatás. Magas szintű az oktatás a többi tantárgyból is, ezt a kiváló pedagógusokon kívül a szakköri tevékenységek is biztosítják. Tanulóinknak lehetőségük van minden nyáron Velencén táborozni, mivel a fenntartó önkormányzat baráti 116

kapcsolatot tart fenn az Újpesti Önkormányzattal, amely fenntartója a Velencei tábornak. működtetni. Az iskola épületének milyensége, berendezési tárgyai szintén fontos szerepet játszanak a környezettudatos magatartás kialakításában. Az iskola Előélet hagyományok: Iskolánk minden pedagógusa kötelességének érzi, hogy tanulóinktól megkövetelje és számon kérje iskolánk környékének tisztán tartását. Az osztályok közötti tisztasági versenyeket minden évben megrendezzük és jutalmazzuk a legtisztább osztály tanulóit. Különös gondot kell fordítanunk az ebédlő és iskola, valamint a buszváró és iskola közti terület tisztántartására. Ez nem új feladat iskolánkban ez hagyomány. Épület és berendezése: Mindkét iskola épülete tégla. Az iskola világítása megfelelő, de a folyamatos karbantartás nagyon fontos, több tanteremben szükséges a neon pótlása. Mindkét épületben gázfűtés van. A fűtési költség igen magas, mert az épületek szigetelése nem megfelelő. Az energiatakarékos fűtés érdekében szükséges lenne a fűtés rekonstrukciója. Minden osztálynak külön tanterme van, megfelelő a tornaterem, az ebédlő a gyerekek számára is használható a könyvtárszoba. Mosdók mennyisége elegendő, de jobban kell vigyázni a higiéniára. Az iskola épülete barátságos, a gyerekek szeretnek ide járni. A gyerekek számára kényelmesek a padok, a személyes holmijuk tárolása megoldott. Az iskola technikai felszereltsége megfelelő: televízió, videomagnó, magnó, CD lejátszó, számítástechnikai felszerelés. Étkeztetés: 117

Az ebédlő közel az iskolához, egy különálló épületben található. A tanulók számára itt készítik el az ételt. Ételek minősége, tartalmassága megfelel a gyermekétkeztetés elvárásainak. A nem napközis tanulók önkiszolgálós rendszerben étkeznek. Az ebédlőben 80 gyermek fér el. Az iskola udvara: Hiányoljuk az iskolaudvart, de ígéretet kaptunk ennek pótlására. Ez egy fontos feladat, mivel a gyerekek mozgásigénye ezt megkívánja. Iskolaudvar hiányában a közeli játszótéren elégítik a tanulók mozgásigényét. Az iskola területén, ahol lehetséges parkosított a terület és padok vannak elhelyezve. Iskola büfé: Az iskolában működik büfé. A büfét egy helyi vállalkozó üzemelteti. A kapható termékek környezetbarátak, az egészséges étkezést szolgálják. Egyéb: A használt tisztítószerek környezetbarátak. A szemetet az iskola területén elhelyezett konténerbe gyűjtik, amelynek a tisztántartásáról és elszállításáról a fenntartó Önkormányzat gondoskodik. 2.4. Erőforrások 1. Személyi: A.) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő. Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció. Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések. Tanulók: tantermek, zöld területek, udvar havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés, tisztasági ellenőrzések. B.) Külső: szülők 2. Anyagi: - Iskolai tanulói keret 118

- Tanfolyami, bérleti bevételek - Pályázatok 3. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek Fejlesszék a tanulók szociális képességeit Adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) Rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket Szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre Alakítsanak ki kritikus gondolkodást Fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl. problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás Ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására Alakítsanak ki környezeti érzékenységek, helyes szokásokat, viselkedési normákat Neveljenek a hagyományok tiszteletére Mutassanak követendő mintákat Ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Szakkörök: A tantárgyakkal megegyező szakkörök tematikájába építjük be a környezeti nevelést. Külső szakembereket kérünk fel egyes programok megvalósításához (pl. polgárvédelmi szakember, természetvédelmi szervezetek előadói, stb.). Tanulói pályázatok: 119

Az egy-egy környezetvédelmi probléma kiadása önálló feldolgozásra. Formája többféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás, stb. Tábor, tanulmányi kirándulás: Olyan táborokat szervezünk, ahol lehetőség van a természeti környezet megfigyelésére, természetvédelmi területek meglátogatására. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, a távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedés, hazánk felfedezése a cél. A környezetvédelem jeles napjai: A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. Február 2. Vizes élőhelyek Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Nap Március 22. Víz Világnapja Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap 120

Október 4. Állatok Világnapja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 21. Földünkért Világnap Október 31. Takarékossági Világnap November 17. Füstmentes Nap Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl.: szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás.) Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médium Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. 121

Média Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával és gondoskodjunk az érdemi események, eredmények, feltárt problémák megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás Szervezzünk egy- vagy több napos tanulmány utat egy-egy konkrét téma részletesebb megismertetésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai biokert, komposztálás Különösen fontos az iskolákban az iskolakert kialakítása. Az iskolai (konyhai és tanulói) hulladékot naponta komposztálhatják, elsajátítva ezen keresztül a komposztálás technológiáját, a szelektív hulladékgyűjtés alapjait. Zöldesítés A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők ill. az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés A helyi hatóságok bevonásával szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék és száraz elem vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. 122

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel. Művészeti csoportok, ünnepségek Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás A természet adta anyagok illetve az újrahasznosítható hulladékanyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl. Karácsonyi vásár) Diák Önkormányzati nap Az iskolai programnak mindig lehet környezet és természetvédelmi része is. Napközis szabadidős foglalkozások Séta a környéken, termések gyűjtése. Látogatások Állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, Nemzeti Parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, stb. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. 123

Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretei túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közéleti konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulóknak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők, stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem Belső személyi erőforrások: Pedagógus: Tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket. Odafigyel példamutató magatartására Részt vesz környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. Diák: Részt vesz a környezeti nevelési programokon Magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. Technikai dolgozók: Vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, melyekben szükség van a segítségükre. 4. ISKOLAI KÖRNYEZET A tantermek, folyosók, aula esztétikus kialakítása a cél 124

Az udvar tiszta, rendes, játszótérrel, sportpályával rendelkező terület Virágokkal díszített belső és külső térrel rendelkezünk Kresz oktatópálya, szabadtéri helység, és mesterséges tó szolgálja a színvonalas oktatást Anyag- és energiatakarékos gazdálkodás jellemzi iskolánkat és erre neveljük tanulóinkat Törekednünk kell az iskolai büfében egészségesebb élelmiszerek árusítására Ösztönözzük tanulóinkat a gyalogos és kerékpáros közlekedésre Igyekszünk az iskola udvarát és környezetét parkosítani, rendszeresen takarítani. 5. KOMMUNIKÁCIÓ Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, suligyűlések. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, SZMK-megbeszélések, szórólapok a tanulóknak, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, levelek. 6. A TANULÓK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. A tanórai, ezért nagyrészt kötelező tartalmi, ismeret jellegű tudás mérése, értékelése az adott tantárgy sajátosságainak, megfelelően történik. Az itt felsorolt lehetőségek elsősorban a projektekhez és tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódnak. A nevelési hatások vizsgálata az osztályfőnökök feladata, együttműködve a környezeti nevelési munkacsoporttal. 125

7. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA Szeptember: Feladat: A tiszta iskoláért mozgalom meghirdetése. Módszer: Felelősök megválasztása, értékelőtábla elkészítése, valamint folyamatos ellenőrzés. Felelősök: DÖK, osztályfőnökök Várt eredmények: tiszta szemétmentes, esztétikusan dekorált osztálytermek, rongálások csökkenése Feladat: Szeptember 10. Autómentes nap Módszer: Minél kevesebb gyerek járjon autóval iskolába. Felelősök: osztályfőnökök Értékelés: Osztályfőnökök felmérik, hogy az osztálynak hány % -a jött gyalog vagy tömegközlekedéssel. Iskolai szinten értékelés. Várt eredmények: Tisztább, füstmentesebb levegő az iskola környezetében, kisebb zaj és por ártalom. Feladat: Szeptember 16. Az Ózon Világnapján megismerkednek a globális környezeti problémákkal. Módszer: Alsó tagozat: Globális környezeti problémák szavainak gyűjtése, magyarázata, szinonimák keresése, pár soros versikék írása. 126

Felső tagozat: Kiselőadás, fogalmazás írása a globális problémákról és azok megoldásáról. Felelős: magyar nyelvet tanító tanárok és osztályfőnökök Értékelés: A legjobb munkák díjazása és megjelentetése faliújságon, sajtóban. Várható eredmények: A tanulók lássák, hogy a környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, melyek globális problémákká szövődnek. Ezek okait legyenek képesek azonosítani saját környezetükben, életükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. Feladat: Szeptember 23. Takarítási Világnap alkalmából a tantermek dekorációs versenyének kiírása, értékelése. Felelős: Iskolavezetés, osztályfőnökök Értékelés: Javul a környezet esztétikája, jelentős a személyiség fejlesztő hatása. A közös munka nagyobb megbecsülést hoz. Munkájukhoz főként természetes anyagokat használjanak fel a tanulók. Október Feladat: Újrahasznosítható anyagok gyűjtésének megszervezése. (pl. papír, műanyag) Módszer: Bekapcsolódunk a szelektív hulladékgyűjtési akcióba, melyet iskolánkban is megszervezünk. Felelős: DÖK, osztályfőnökök Értékelés: A hozott mennyiség alapján a DÖK jutalmazza az osztályokat. 127

Várható eredmény: Szemlélet változás kialakítása, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy pazarlóan bánunk az anyagokkal, mert sok mindent kidobunk, ami újra hasznosítható. Feladat: Október 6. Állatok Világnapja. Témanap: Nálatok laknak-e állatok? Állattörténetek, kiállítás készítése. Módszer: Kedvenceink fotókiállítás, állattörténetek, tesztek, rajzok Felelős: minden órát tartó nevelő Értékelés: A legjobb alkotások díjazása tanulói szavazatok alapján. Várható eredmények: az állatok szeretete, gondozása fejlődik. A kipusztult állatok és azok okainak megismerése fejlődik. Kutyatartás szabályainak megismerése. Feladat: Október 15. Nemzetközi Gyalogló Nap felhívása, megszervezése, értékelése a fali újságon. Módszer: Az iskolába jutás megszervezése gyalog vagy kerékpáron vagy tömegközlekedési eszközön. Levegő szennyezés vizsgálata az iskola körül. A mért adatok összehasonlítása. Felelős: testnevelő, kémiatanárok és osztályfőnökök Értékelés: Az osztályok közötti verseny értékelése. Várható eredmények: Minden tanuló tapasztalja, hogy a mozgás a friss levegőn felüdíti, kevesebb a zaj és ez által a levegő szennyezettsége. Beszéljenek rá másokat is a környezetkímélő közlekedésre. 128

Feladat: Október 31. Takarékossági Világnap Módszer: Felhívás meglévő értékeinkkel való takarékosságra. Felelős: osztályfőnökök Értékelés: beszámolók alapján, osztályfőnöki órákon Várt eredmények: kisebb energia számla, kevesebb vízfogyasztás November Feladat: November 17. Füstmentes Világnap Módszer: Kiselőadások diákok részéről felvilágosító előadások külső szakember igénybevételével. Füstmentes otthon meghirdetése. Felelős: osztályfőnökök Értékelés: Az előadásokról készített TOTÓ értékelése. Osztályonként hány család valósította meg a Füstmentes Napot? Várt eredmények: Minél nagyobb számban legyenek füstmentes otthonok. Tisztább, egészségesebb környezet elérése. December Feladat: Játékbörzék megszervezése. Helyes vásárlási, fogyasztási, csomagolási szokások megismerése. 129

Módszer: Ismeretterjesztő filmek a helyes vásárlási szokásokról. Megfigyelések a bevásárló központokban. Feljegyzések készítése. Népi hagyományok megismerése, népi játékok, népi ételek készítése. Felelős: osztályfőnökök, magyar tanárok, DÖK, szülők Értékelés: Környezetkímélő csomagolási technikák versenye, díjazása. Várható eredmények: A gyerekek megismerkednek azzal, hogy a túlzott csomagolás felesleges. Vásárlási szokásainkról, megfigyeléseinkről jegyzetet készítenek, amely bizonyítja, hogy sok felesleges dolgot vásárolunk. Megismerkednek az élelmiszerek tartósító és színező anyagaival. Feladat: Madár Karácsony szervezése. Módszer: Madár kalácsok, etetők, odúk készítése. Szánkózás, túrázás keretében természetbeni elhelyezésük, valamint az iskolaudvaron. Felelős: biológia tanárok Értékelés: madáretetőt, odúk kiállítása Várható eredmények: Természet szeretete, tisztelete kerüljön előtérbe. A csoportos megoldás pozitív élményhez juttatja a tanulókat. Január Feladat: Más emberek szokásainak, más tájak környezeti problémáinak megismerése. Módszer: Újságcikkek írása és riport készítés Felelős: Könyvtáros és magyar tanárok 130

Értékelés: A legjobb írások nyilvánosságot kapjanak. Várható eredmények: Javul a kritikai érzékük, vélemény nyilvánításuk. Február Feladat: Február 2. Vizes Élőhelyek Napja és a Tisza Élővilágának Emléknapja. Módszer: Természetvédelmi egyesület előadójának meghívása. Rajpályázat meghirdetése a Tiszáról. Felelős: osztályfőnökök és szaktanárok Várható eredmény: Több ismeret a vizes élőhelyekről, folyóvizeinkről és a Tiszáról. Feladat: Előkészületek az energiatakarékossági hónap megszervezésére. Takarékoskodj Program Megismerése. Módszer: Előadás szervezése a megújuló energiaforrásokról. Verseny szervezése: feladatlapok, számítások, rajzversenyek. Takarékossági ötletbörze. Felelős: fizika, matematika szaktanárok Értékelés: A legtöbb feladatot végző tanulók díjazása, az eredmények nyilvánossá tétele. Várható eredmények: A tanulók megismerik a környezetet legjobban szennyező iparágakat, és számításaikkal szembesülnek azzal, hogy mennyire pazarlóan bánunk az energiával. Március: Feladat: Március 6. Nemzetközi Energia Takarékossági Világnap alkalmából pályázat meghirdetése. 131

Hogyan takarékoskodjunk az energiával? Alternatív energiák felhasználása. Módszer: Rajzpályázat, vers és prózaírás Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok Értékelés: Kész pályaművek értékelése, díjazása. Várható eredmények: Alternatív energiák megismerése, takarékossági lehetőségek. Feladat: Március 22. A Víz Világnapja Kerékpártúra a Krasznához, szennyvíztelep megtekintése, térképkészítés. Módszer: megfigyelések, kísérletek, feljegyzések Felelős: osztályfőnökök, kémia, biológia tanárok Értékelés: Beszámolók a tanulók élménye alapján és azok értékelése. Várható eredmények: Nagyobb körültekintéssel használjuk az értékes ivóvizet. Édesvizek megbecsülése, tisztaságának megőrzése. Április: Feladat: Április 22. A Föld Napja Ünnepi műsor készítése és előadása. Módszer: Zöldítés az iskola körül. Védnökség vállalása egy terület, vagy egy fa felett. Kertszépítések. Bekapcsolódás a helyi akciókba. Üzemlátogatás szervezése. Felelős: Osztályfőnökök, szaktanárok Értékelés: Feladatlap kitöltése: Mennyire vagy környezetvédő? 132

Várható eredmények: Környezetigényes kultúra, esztétikus környezet kialakítása. Nem elég, ha feltárják, ismerik a környezeti problémákat, aktív, cselekvő részvétellel kell munkálkodni azok megszüntetésén. Május: Feladat: Május 10. Madarak és Fák Napja Módszer: Akadályverseny, játékos vetélkedő a szabadban. Parlagfű megismerése, írtása. Felelős: szaktanárok Értékelés: A legeredményesebb díjazása. Várható eredmények: Bővül a tanulók fajismerete, madárvédelmi ismerete fejlődik az állatok iránt érzett szeretete, megbecsülése. Június: Feladat: Június 5. Környezetvédelmi Világnap programja az Erdei iskola szervezése. Módszer: Kézműves foglalkozások, terepi programok szervezése. Népi játékok megismerése. Más népek szokásainak, játékainak megismerése. Felelős: szervező tanárok Értékelés: A készített alkotások kiállítása. Fotó kiállítás készítése az ott töltött napokról. Várható eredmények: A tanulók megismerkednek az élőhely komplexitásával, természeti és épített környezeti értékeivel, az ökológiai összefüggésekkel, természet és környezetvédelmi feladatokkal 133

134

A Pedagógiai Program 3. számú melléklete Te választod az utat, mi segítünk, hogy járni tudj rajta. A Bornemisza Géza Általános Iskola KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

BEVEZETÉS: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség. Európai Uniós elvárásokban is tükröződik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének igénye. 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR: A törvény az oktatás-nevelés folyamataiban is meghatározza az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam - közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy - közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, 1

f) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, g) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint h) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 2

Az 2011. évi CXC törvény a gyermekek jogainak mindenek felett álló védelméről rendelkezik. Intézményünk: Bornemisza Géza Általános Iskola Nábrád A program megalkotásánál a fenntartói dokumentumok mellett jogszabályi háttérként szerepelt még a pedagógiai tevékenységek összességére kiterjedő pedagógiai program, az ennek alapján készülő éves munkatervek és az SZMSZ, a Házirend, mely tartalmazza a külső kapcsolatok formáját és a kapcsolattartás módját is. 2. HELYZETELEMZÉS: Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a nehéz helyzetben élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család, de sokan élnek több gyermekes családban. A munkanélküliség nagyon jellemző a családokra, nagyon ritka az a család, amelyben mindkét szülő rendelkezik munkahellyel. A hátrányos helyzetben, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek száma nagyon magas a tanulói csoportokban, /kb. 60 % /, sőt van jegyző által védelembe vett tanulónk is minden évben. A veszélyeztetett tanulók száma szintén nagyon magas. A veszélyeztető okok főként anyagi, szociális jellegűek, vagy a család életmódjából erednek. Iskolánkban a közoktatási szolgáltatások igénybevételének lehetősége egyenlő hozzáférést biztosít tanulóinknak a minőségi oktatáshoz. Alapító okiratunkban szerepel az SNI-s gyerekek ellátása. A Szakértői Bizottság által kiállított szakvéleménnyel rendelkező tanulóink száma: 13 és 18 között mozog évente. Az SNI-s gyermekek ellátására gyógypedagógust alkalmazunk. A fehérgyarmati Pedagógiai Szakszolgálat logopédust, fejlesztő pedagógust és gyógytestnevelőt biztosít a rászoruló gyermekek számára heti 2-2 órában. Fő hangsúly a prevención és a problémák korai felismerésén van, mellyel megelőzhetők a tanulási sikertelenségek. 3

A pedagógiai tevékenységgel támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyerek számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges tevékenységeket, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket és segítséget adjon ahhoz, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat melyek születésével, családi, anyagi helyzetével vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Iskolánk családias, szeretetteljes légköre a nevelésközpontú tantestület kitartó emberi és szakmai munkája megadja annak lehetőségét, hogy egyetlen gyerek se kerüljön kitaszított helyzetbe. A tanuláshoz szükséges részképességek, képességek egyenetlen fejlődése miatt hátrányba kerülő gyerekek tanulási kudarcait próbáljuk megelőzni. Így érvényesül esélyegyenlőségre való törekvésünk a tanulás folyamatának megsegítésében, mely intézményünk pedagógiai kultúrájában nagy hagyományra tekint vissza. Iskolánk befogadó, nem diszkriminál, nem válogat, amely már a beiratkozásnál is érvényesül. A HH.-s, és HHH.-s gyermekek mindegyike részesül a törvény által biztosított támogatásokban (étkezés, tankönyvtámogatás). Mindannyian részt vesznek az iskola által szervezett programokban. Sok esetben a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök nyújt felvilágosítást az elérhető támogatásokról. Iskolánkban MENTOR program működik. (Útravaló program Út a közpiskolába.) Alkalmazzuk a korszerű, inklúzív, differenciáló pedagógiai módszereket, csoport munkát. Minden pedagógus feladata a kulcskompetenciák fejlesztése. Az 5. osztályban bevezetett nem szakrendszerű oktatás keretei között is az esélyegyenlőség megteremtése valósul meg. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekekre kiemelkedő figyelmet fordítanak pedagógusaink. 4

A nevelés és oktatás eredményességének helyzete Iskolánk a buktatásmentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni, amennyiben viszont szükség van rá sokszor a gyermek érdekében a szülővel egyeztetve osztályismétlésre kötelezzük a tanulót. Ez egy ilyen befogadó szellemű, empátiára törekvő demokratikusan működő iskolában nem okoz gondot sem a szülő sem a gyermek számára. A felzárkóztatást és esélyegyenlőséget elősegítő programjaink: Tanórákon differenciált munkaformákat alkalmazunk Tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük, bíztató értékelés Fejlesztő foglalkozásokat tartunk, ahol differenciált feladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítik a tanulók továbbhaladását, felzárkózását, az indulási hátrányok csökkentését a pedagógusok. Az osztályokban tanító pedagógusok folyamatosan együttműködnek (Konzultációk, esetmegbeszélések) A tanulási technikák elsajátításában segítséget nyújtunk tanulóinknak (tanítási órákon, napköziben, fejlesztő foglalkozáson) A tanulási motivációt erősítjük (Tanórák, egyéni foglalkozások) Felzárkóztató foglalkozásaink vannak magyarból, matematikából, németből, értő olvasásból. A német nyelvet 3.és a számítástechnika tantárgyat már 3. illetve 5. osztálytól tanulják tanulóink. A bejáró tanulók számára a VOLÁN iskolakezdéshez igazodó járatot biztosít, melynek segítségével a gyerekek fél hét helyett fél nyolc után indulhatnak iskolába. 5

Tehetséggondozás iskolánkban: Iskolai sportkör alsó és felső tagozatban Számítástechnika szakkör /7.-8. osztályban a jobb képességű tanulók ECDL tanúsítványt szerezhetnek./ Német szakkör Magyar szakkör Kézműves szakkör Matematika szakkör Társastánc Ezeken a fejlesztő foglalkozásokon nagy számban vesznek részt a HH-s és HHH-s gyermekek. Ezen gyermekek szüleinek nem is lenne más lehetősége a gyermekek külön órán való fejlesztésére. Tanítási óránkon kívüli programjaink: Rendezvények: Bornemisza hét, nyílt nap, gyermeknap, osztálykirándulások, nyári csereüdültetés Velencén /a szülőknek csak az útiköltséget kell fizetnie/ A községi könyvtárral való szoros együttműködés: könyvtári foglalkozások sokszínű programja : zenehallgatás, videózás, könyvolvasó pályázatok, kölcsönzések, felolvasások Egyéb iskolai megmozdulások: színház, bábszínház, egészségvédő programok Napközi biztosítása, 1. osztályban iskolaotthonos osztály működtetése Számítógéphez való hozzáférés minden tanulónknak biztosított 6

A Szatmári Iskolaszövetség által rendezett versenyeken való részvétel, ezekre a gyermekek felkészítése Suli disco-k szervezése a DÖK által A megyei Pályaválasztási kiállításon való részvétel a 8. osztályosok számára Szoros kapcsolattartás két tagintézményünkkel a nábrádi és a panyolai óvodával, számukra látogatási lehetőség biztosítása az iskolánkban Egy Művészeti Iskolával együttműködve társastánc oktatás biztosítása tanulóink számára (A HH-s és HHH-s gyermekek ezeket a foglalkozásokat ingyen látogathatják/ Kapcsolattartás: A tanulói képviseletet iskolánkban a DÖK látja el, a szülők képviseletét az SZMK. A Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás és az Iskolafenntartó valamint a társult önkormányzatok intézményeivel szoros munkakapcsolatot tartunk fenn. (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Iskolaorvos, Védőnő, Gyámhivatal, óvodák, idősek gondozási központja, nyugdíjas klubbok) pedagógusaink bekapcsolódnak az egyes munkaközösségek tevékenységébe. A szülőkkel való együttműködés és kapcsolattartás alapfeltétele munkánknak. A kapcsolatok rendszerét az iskolai dokumentumok (SZMSZ, IMIP,) tartalmazzák. Együttműködünk a Szatmári Iskolaszövetség intézményeivel. 7

3. AZ INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA: Biztosítsa az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, minden tevékenysége során: A beiratkozásnál A tanításban, ismeretközvetítésben A gyerekek egyéni fejlesztésében Az értékelés gyakorlatában A tanulói előmenetelben A fegyelmezés, büntetés gyakorlatában A tananyag kiválasztásában, alkalmazásában A továbbtanulásban, pályaorientációban A humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében A partnerség építésében és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, szakmai társadalmi környezettel Kikérjük az SZMK és a DÖK véleményét a tankönyvrendeléskor. 8

4. KÖTELEZETTSÉGEK: Az iskola esélyegyenlőségi programját az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérthetővé, megismerhetővé kell tenni Felelős: az intézmény vezetője Határidő: folyamatos A program elfogadása után a benne foglaltak megvalósításában részt vesz minden pedagógus, ifjúságvédelmi felelősök, és az iskola igazgatója. Határidő: folyamatos Az esélyegyenlőségi programban foglaltak a mindennapi nevelő-oktató munkában érvényesítik a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség a tolerancia és az egyenlő bánásmód elvét. Minden nevelő felelőssége ennek megvalósítása, a programban való aktív részvétel Felelős: minden pedagógus Határidő: folyamatos Az esélyegyenlőség sérülése esetén a panaszokat minden esetben ki kell vizsgálni. Felelős: minden nevelő: ifjúságvédelmi felelős, iskolaigazgató Az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél ismerje meg az intézményi esélyegyenlőségi programot és azt magára nézve is kötelezőként kövesse. - Felelős: igazgató - Határidő: folyamatos 5. AKCIÓTERV Intézményünk esetében nem tapasztalható az oktató-nevelő tevékenység során azonnali beavatkozást igénylő gyakorlat, mely a törvényi elvárásoknak nem felel meg. 9

Pedagógiai programunk ide vonatkozó részéből is kitűnik, a hátrányosságok leküzdésével tudatosan és sikeresen foglalkozunk. 6. MEGVALÓSÍTÁS Az Intézkedési program eredményes megvalósítását az érintettek (tanulók, szülők, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők) aktív részvétele garantálja. Törekszünk a vállalt kötelezettségek, célkitűzések elérésére. Folyamatos visszacsatolással, értékeléssel követjük nyomon az esélyegyenlőség elveinek érvényesülését. A fenntartó által szervezett fórumokon, továbbképzéseken részt vállalunk. Tapasztalatainkról, a felmerülő problémákról szakemberekkel konzultálunk. Évente, a tanév végén felülvizsgáljuk a programban elért eredményeket, tennivalókat. Célunk az Intézményi Esélyegyenlőségi Program összhangjának megteremtése az intézmény alapdokumentumaival. 10

Intézkedési terv Helyzetelemzés A cél megfogalmazása Felelős Határidő Az intézkedés Intézkedés leírása eredményességét mérő indikátor Rövidtávon -1 év Középtávon 3 év Hosszútávon-6 év A HH-s tanulók A tanulók számának Gyermekvédel Szeptember A HH-s A HH-s A HH-s számának pontos ismerete, mi felelős, 15, ill. gyermekek 98 %- gyermekek 99 %- gyermekek 100 felmérése felhasználása a osztályfőnökök folyamatos a rendelkezzen a rendelkezzen %-a rendelkezzen kedvezmények határozattal, határozattal, határozattal, biztosításánál. nyilatkozattal nyilatkozattal nyilatkozattal A határozatok, nyilatkozatok bekérése a szülőktől A HHH-s tanulók A tanulók A tanulók Gyermekvédel Szeptember A HHH-s A HHH-s A HHH-s számának számának pontos mi felelős, 15, ill. gyermekek 98 %- gyermekek 99 %- gyermekek 100 felmérése ismerete, felhasználása a osztályfőnökök folyamatos a rendelkezzen a rendelkezzen %-a rendelkezzen kedvezmények határozattal, határozattal, határozattal, biztosításánál. nyilatkozattal nyilatkozattal nyilatkozattal A határozatok, nyilatkozatok bekérése a szülőktől 11

Differ mérés az 1. Tanuláshoz szükséges 1. osztályos November 25. A mérés a A mérés a A mérés a osztályban elemi alapkészségek pedagógusok gyermekek 100 gyermekek 100 gyermekek 100 felmérése. %-ánál %-ánál %-ánál Differ vizsgálat elvégzése megtörténjen. megtörténjen. megtörténjen. A tanulási és a Tanulási, magatartási Osztályfőnökök Szeptember A tanuló A felmérések A kompetencia beilleszkedési problémák csökkentése Védőnő 15. ill. eredményeinek eredményeinek mérések gondokkal küzdő, Fejlesztő foglalkozások Pedagógógiai folyamatos javulása javulása eredményeinek szakvéleménnyel megszervezése, év eleji szakszolgálat javulása nem rendelkező mérések, szűrések munkatársai tanulók fejlesztése /fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő Tanulmányi Képességek, tudásszint Iskolavezetés, Szeptember 6. osztályos 8. osztályos Középiskolai lemaradással felmérése, felzárkóztató osztályfőnökök, 15, illetve kompetencia kompetencia visszajelzések küzdő HH-s és foglalkozások szervezése pedagógusok folyamatos mérések mérések HHH-s gyermekek eredményei eredményei fejlesztése Alapvető 12

kompetenciák fejlesztése Kiemelkedő Mérések, Szaktanárok, Szeptember Iskolai versenyek Iskola körzeti Továbbtanulási képességű Szakkörök, alsós tanítók, 15 illetve eredményei versenyeken való mutatók gyermekek tehetséggondozó iskolavezetés folyamatos részvétel felmérése foglalkozások szervezése HH-s és HHH-s HH-s és HHH-s Iskolavezetés, Február 01. Sikeres 100 %-os Sikeres 100 %-os Sikeres 100 %-os gyerekek gyermekek képesség 4. és 8. beiskolázás beiskolázás beiskolázás pályaválasztásának szerinti beiskolázása, osztályos segítése szülők megfelelő segítése osztályfőnökök és tájékoztatása Tanulást segítő HH-s és HHH-s tanulók Iskolavezetés Szeptember HH-s és HHH-s 7. HH-s és HHH-s 7. HH-s és HHH-s 7. pályázatok, esélyeinek javítása. 7. és 8. eleje illetve és 8. osztályos és 8. osztályos és 8. osztályos programok Pályázati lehetőségek osztályos folyamatos gyermekek gyermekek gyermekek Útravaló Út a figyelemmel kísérése, osztályfőnökök legalább 10 %-a legalább 20 %-a legalább 25 %-a középiskolába szülők tájékoztatása és Szaktanárok segítése SNI-s gyermekek SNI-s gyermekek Iskolavezetés, Szeptember Az SNI-s Az SNI-s Az SNI-s oktatásának esélyeinek javítása gyógypedagógu 01 illetve gyermekek gyermekek gyermekek nevelésének Szülők tájékoztatása és sok, folyamatos fejlődésének fejlődésének fejlődésének lehetővé tétele, segítése osztályfőnökök, mérése, következő mérése, következő mérése, következő 13

beiskolázása szaktanárok osztályfokozatba lépése osztályfokozatba lépése osztályfokozatba lépése 14

7. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG: Az intézmény minden elérhető eszközt, nyilvánosságot bevon a program megismertetése, támogató, segítő környezet kialakítása érdekében. (Honlap, faliújság, értekezletek, szülői fórumok, osztályfőnöki órák) A fenntartót évente tájékoztatja az Intézkedési Terv megvalósításában elért eredményről. A monitoring, nyilvánosság és adatszolgáltatás alkalmával nem sérülhetnek a személyiségi jogok. A programot érintő éves felülvizsgálati monitoring a következőkre terjed ki: -A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményi esélyegyenlőségi helyzetére -A program keretében elfogadott akcióterv feladatainak elvégzésére 8. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS: Az intézmény biztosítja, hogy a programot elfogadás előtt a fenntartó, a szülők, és a tanulók megismerhessék, és véleményezési jogukkal élhessenek. A program nyilvános. A javaslatok, észrevételek dokumentálásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A programot a nevelőtestület írásban fogadja el. 9. SZANKCIONÁLÁS: Az Intézményi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását érintő, az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket az intézmény vezetője kivizsgálja. Elemzi az okokat Megállapítja a felelősséget Megteszi a szükséges intézkedéseket 15