1. Az egyetemes és magyar kriminológia története

1. Az egyetemes és magyar kriminológia története Az egyetemes és magyar kriminológia története Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra / hét levelező: 12 óra/félév Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJJOT900KMAN1 levelező: AJJOT900KMAL1 Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókat az egyetemes és magyar kriminológia történetének eredményeit felhasználva a különböző korszakok társadalmi rendszereiben megjelenő egyéni, ill. közösségi életviszonyokat támadó emberi magatartások (bűncselekmények) rendszerével, ezen magatartások tudományos magyarázatival, a kialakított büntetési rendszerekkel. A studium során bevezetjük a hallgatókat a bűnüldöző és büntetést végrehajtó szervezeti rendszerek kialakulásával, fejlődésével. A megszerezett ismeretek birtokában a hallgatók alkalmassá válnak önálló álláspont kialakítására a kriminológia történeti megítélésében. tudás: T2, T5, T7, T18 képesség: K1, K4, K9, K14, K26 attitűd: A1, A5, A6 autonómia és felelősség: F1, F3, F4 1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése 2. A kriminológia tudománytörténeti és tudományelméleti kérdései. 3. A kriminológiai kutatások és elméletek 4. A bűnözés társadalmi újratermelődése (makro- és mikrokörnyezeti hatások). 5. Kriminálpolitika, büntetőpolitika, bűnözéskontroll fogalmai. 6. Jogállami kriminálpolitikai követelmények. 7. Paradigmaváltó büntetőpolitika a XIX. század reformfolyamataiban. 8. A magyar reformfolyamat bemutatása 1843,1878, 9. A magyar reformfolyamat bemutatása 1908, 1913, 1928. 10. A jóléti állam büntetőpolitikai koncepciója. A klinikai vagy kezelő modell. 11. A jóléti büntetőpolitika válságának elemzése. 12. A szocialista büntetőpolitika sajátosságai. 13. A magyar büntetőpolitikai modell 1950-1989 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5). Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes tételsor NAPPALI ÉS LEVELEZŐ HALLGATÓK RÉSZÉRE Egyetemes és magyar kriminológia története című tárgyból 1. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban 2. A kriminológia fogalma 3. A kriminológiai szemlélet és a kriminológia feladata 4. A kriminológia részterületei 5. A klasszikus iskola 6. A pozitivizmus 7. A közvetítő iskola 8. Az antropológiai iskola 9. A szociológiai irányzat 10. A magyar kriminológia kezdetei, általános jellemzők 11. A kriminálantropológiai irányzat hazánkban 12. Pszichoanalízis kezdetei Magyarországon 13. Szociológiai megközelítések hazánkban 14. A közvetítő iskola magyar képviselői 15. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői hazánkban 16. A kriminológia helyzete a két világháború közötti időszakban 17. A kriminológia helyzete a II. világháborútól az ötvenes évek végéig Kötelező irodalom: 1. Freda Adler - G.O.W. Mueller-William S. Laufer: Kriminológia (Budapest, Osiris, 2000, 200) 1. fejezet (Áttekintés a kriminológiáról) és a 3. fejezet (A kriminológiai irányzatok története). 2. Ibolya Tibor: Kriminalisztika történeti tanulmányok Patrocinium kiadó 2015. 3. Gönczöl Katalin Kerezsi Klára Korinek László Lévay Miklós: Kriminológia Complex, Budapest, 2006. 4. Imanuel Baumann: Dem Verbrechen auf der Spur: Eine Geschichte der Kriminologie und Kriminalpolitik in Deutschland, 1880 bis 1980. Wallstein, Göttingen 2006

1. Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) Oriold és Társai kiadó, 2012. 2. Kuntz Zoltán Pantali Zoltán: Sopronkőhida, a legek börtöne Oriold és Társai kiadó 2014. 3. Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelen, jövője Dialog Campus kiadó 2014. 4. Lévay Miklós: A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése a kialakulástól a XX. század nyolcvanas éveinek végéig. Megjelent: Gönczöl K. Korinek L. Lévai M. (szerkesztők): Kriminológiai ismeretek Bűnözés Bűnözéskontroll c. tankönyvben: 9-44. 5. Peter Becker: Verderbnis und Entartung. Eine Geschichte der Kriminologie des 19. Jahrhunderts als Diskurs und Praxis. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2002 2. Kriminológiai alapismeretek alapvető elméleti irányzatok és a jelenkor kriminológiai tendenciák Kriminológiai alapismeretek alapvető elméleti irányzatok és a jelenkor kriminológiai tendenciák Tárgyfelelős: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév nappali: AJBKR900KMAN1 levelező: AJBKR900KMAL1 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 4 A tárgy oktatásának célja, hogy a Hallgatók képet kapjanak a kriminológia alapvető kérdéseiről, a fogalom-meghatározástól kezdve a kriminológia egyes területéig. Mindez lehetőséget biztosít arra is, hogy a tudományterület elhelyezhető legyen a társadalomilletve a bűnügyi tudományok körében, s felismerhetővé váljanak az egyes tudományágak közötti eltérések és kapcsolatok. Áttekintésre kerülnek a kriminológia bűnözésre adott válaszainak legfontosabb elméleti irányai csakúgy, mint a jelenkor tendenciái. A tárgy segítségével a Hallgatók nem csak azt ismerik fel, hogy milyen társadalmi funkciója van a kriminológiának, de képessé válnak annak meghatározására is, hogy milyen társadalmi szerepei lehetnek a kriminológusnak. tudás: T2, T3, T4 képesség: K1, K6, K7, K13 attitűd: A5, A9, A14 autonómia és felelősség: F2, F8 1. A kriminológia elméleti alapkérdései (fogalom-változatok, a kriminológiai

gondolkodás főbb paradigmái, kutatási módszerek, részterületek, a kriminológia kapcsolata más szaktudományokkal). 2. A kriminológia helye, funkciója és szerepe. 3. A kriminológiai gondolkodás kezdetei (C. Beccaria és J. Bentham). 4. A korai pozitivista kriminológia (C. Lombroso és követői) 5. A biológiai és a pszichológiai pozitivista kriminológiai elméletek. 6. É. Durkheim hatása a kriminológiai gondolkodásra. 7. Az észak-amerikai kriminológia a XX. században és hatása a kriminológiai gondolkodásra. 8. Szubkultúra- és címkézés-elméletek. Kontroll-elméletek. Környezeti kriminológia. A radikális és a kritikai kriminológia. 9. A kriminológiai gondolkodás legfontosabb újabb fejleményei. Az intézményes reakciók kriminológiája. 10. A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése. 11. Jelenkori kriminológiai tendenciák A tanrendben előírt előadásokon a Hallgató köteles részt venni, mely az év végi aláírás feltétele. Az előadásokról három hiányzás engedélyezett. Az előadásokon való részvételt a tárgyfelelős aláírásával igazolja. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy oktatása az aláírást szerzett Hallgatók számára szóbeli vizsgával zárul, amelyen az írásos tananyag és az előadásokon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk a Hallgatóknak. A vizsga keretében a Hallgató a megadott tételek tartalmának megfelelően az érintett tananyag röviden kifejtésével, illetve a feltett kérdések megválaszolásával igazolja, hogy a követelményekben meghatározottakat elsajátította. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésére ötfokozatú (0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles) érdemjeggyel kerül sor. Az ismeret átadásában alkalmazásra kerülő pedagógiai módszerek: előadás, magyarázat, esetismertetés, tematikus prezentáció, sajátélményű tapasztalatszerzés IT-, audió-vizuális és konzultációs támogatással Kötelező tananyag: 1. Borbíró Andrea-Gönczöl Katalin Kerezsi Klára Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia. Budapest, Wolters-Kluwer, 2016. pp. 29-309. 2. Garland, David-Sparks, Richard: Criminology, Social Theory and the Challenge of our Times. The British Journal of Criminology 2000/(40) 2 pp. 189-204 (Special Issue: Criminology and Social Theory) 1. Adler F.-Mueller G. O. W.-Laufer W. S.: Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 2. Borbíró A.-Gönczöl K.-Kerezsi K.-Lévay M.: Kriminológia. Wolters Kluwer, Budapest, 2016 nem tárgyalt fejezetei 3. Giddens, Anthony: Konformitás és deviancia. In: Anthony Giddens: Szociológia. Budapest: Osiris, 1995. 137-176. 4. Gönczöl Katalin Kerezsi Klára Korinek László Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia Szakkriminológia c. tankönyvből Budapest, Complex, 2006.

5. Irk Ferenc: Kétkedő kriminológia. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012. 6. Kerezsi Klára: A büntető igazságszolgáltatás és a kriminológia kapcsolata: költészet vagy technika? = Szabó Dénes 80 éves. Évtizedek a kriminológiában. Szerk.: Finszter Géza Korinek László. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság, 2009. 88-98. 7. Korinek László: Kriminológia I-II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010 8. Lévay Miklós: Merre tart a kriminológia? = Írások Tauber István emlékére. Szerk.: Németh Zsolt. Budapest, ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Magyar Kriminológiai Társaság, Rendőrtiszti Főiskola, 2009. /Bibliotheca Iuridica, Libri Amicorum 35./ 11-19. o. Társadalom- és kriminálstatisztika 3. Társadalom- és kriminálstatisztika Tárgyfelelős: Dr. Varga Beatrix egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 10 óra/félév nappali: GTÜSE281MJN levelező: GTÜSE281MJL GTK, Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a társadalomstatisztika alapvető fogalmaival, elemzési lehetőségeivel, a bűnözés mérésének szabályaival, valamint a magyarországi bűnözés statisztikai jellemzőivel. tudás: T6 képesség: K8 attitűd: A12, A13 autonómia és felelősség: F6, F7 1. A társadalomstatisztika fogalma, tárgya. 2. A statisztikai adatgyűjtések megszervezése, a statisztikai adatok csoportosítása 3. Társadalmi jelenségek közötti kapcsolatok vizsgálata Asszociáció 4. Társadalmi jelenségek közötti kapcsolatok vizsgálata Vegyes kapcsolat 5. Társadalmi jelenségek közötti kapcsolatok vizsgálata Korreláció 6. Demográfiai alapfogalmak, a népesség összetételének vizsgálata 7. Népmozgalmi jelenségek vizsgálata 8. Népesség életszínvonalának vizsgálata

9. Szegénység, létminimum 10. Az igazságügyi statisztika rendszere, fogalma, és célja 11. A kriminálstatisztika története 12. Jelenségmérés vs. tevékenységmérés a bűnözés mérésének statisztikai korlátai és a statisztikai személet csapdái 13. A bűnözésmérés komparatív elemzése: kapcsolata más társadalmi devianciák mérésével, összevethetősége más társadalmak bűnözés-mérésével Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy kollokviummal zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező tananyag és ajánlott irodalom: 1. Hoóz István: Bevezetés az általános és az igazságügyi statisztikába 2. Gyémánt Richárd Katona Tamás: Demográfia, Hatodik, átdolgozott kiadás, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2010. Kutatási módszerek a kriminológiában 1. 4. Kutatási módszerek a kriminológiában 1. nappali: BTKKRMAN01 levelező: BTKKRMAL01 GTK, Szociológiai Intézet Tárgyfelelős: Dr. Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 3 A kurzus a kutatások általános logikáját és a kutatások tervezését mutatja be. A félév során a hallgatók megismerkednek a vizsgálatok alapfogalmaival, a kutatások megtervezésének lépéseivel, a kutatásokat meghatározó elméletekkel. A félév során választ keresünk arra a kérdésre, hogy miért és hogyan kutat egy kriminológus, melyek a kriminológiai kutatások konceptuális alapjai, hogyan zajlik az operacionalizálás, milyen mintavételi eljárásokkal tudunk kutatást kivitelezni, melyek az adatgyűjtés és adatgenerálás módszerei, illetve melyek az alapvető (elsősorban egy- illetve kétváltozós) elemzési eljárások. tudás: T4, T6 képesség: K6, K12, K13

attitűd: A2, A4 autonómia és felelősség: F6, F7 Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlatokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy gyakorlati jeggyel zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező irodalom: 1. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2004 2. Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp., 2005 3. Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp., 2001 4. Cseh-Szombathy László Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971 1. Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005. 2. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. 3. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. 4. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29 48. 5. Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. 6. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006. Kriminálpolitika 5. Kriminálpolitika Tárgyfelelős: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév nappali: AJBUE900KMAN1 levelező: AJBUE900KMAL1 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtásijogi Intézeti Tanszék Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a kriminálpolitika fogalmával és az egyes kriminálpolitikai irányzatok legfontosabb jellemzőivel, sajátosságaival.

tudás: T3, T7 képesség: K1, K2, K3, K4, K5, K10 attitűd: A5, A7, A9 autonómia és felelősség: F1, F8 1. Kriminálpolitika, büntetőpolitika, bűnözéskontroll fogalmai. Jogállami kriminálpolitikai követelmények. 2. Paradigmaváltó büntetőpolitika a XIX. század reformfolyamataiban. 3. A magyar reformfolyamat bemutatása 4. A jóléti állam büntetőpolitikai koncepciója. 5. A klinikai vagy kezelő modell. 6. A jóléti büntetőpolitika válságának elemzése. 7. A szocialista büntetőpolitika sajátosságai. A magyar büntetőpolitikai modell 1950-1989. 8. A posztmodern kriminálpolitika általános jellemzői. 9. A posztmodern exkluzív kriminálpolitikai modell kialakulásának és jelenkori intézményeinek elemzése. 10. A posztmodern inkluzív kriminálpolitikai modell és a jóléti kriminálpolitikai modell összehasonlító elemzése. 11. Kriminálpolitikai törekvések a nemzetközi szervezetekben: az ENSZ és az Európa Tanács 12. Kriminálpolitikai törekvések a nemzetközi szervezetekben: az Európai Unió. 13. A posztszocialista országok kriminálpolitikai sajátosságai 14. A rendszerváltás utáni magyar kriminálpolitika jellemzői. Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy szóbeli kollokviummal zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező irodalom: 1. Borbíró Andrea - Gönczöl Katalin- Kerezsi Klára - Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia. Wolters Kluwer, Budapest, 2016. 2. Gönczöl Katalin: A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. 3. Gönczöl Katalin: Pesszimista jelentés a posztmodern büntetőpolitika klimatikus viszonyairól. Mozgó Világ 2010. 5. szám. 1. Vermes Miklós: A kriminológia alapkérdései. Akadémiai Kiadó 1971. V. fejezet. 155-180. 6. Alkotmányosság és emberi jogok

Alkotmányosság és emberi jogok nappali: AJALK900KMAN1 levelező: AJALK900KMAL1 Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Intézeti Tanszék Tárgyfelelős: Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Hallók Tamás egyetemi docens Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 3 óra/hét levelező: 16 óra/félév Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 A tanegység célkitűzései: az alkotmányvédő szervek, az alapjogok elmélete, védelme és az alapjogokra vonatkozó magyar alkotmányjogi szabályozás megismerése (az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján.) tudás: T1, T2, T3, T4, T5 képesség: K7, K11 attitűd: A1, A4, A6, A7, A8, A10, A12, A13 autonómia és felelősség: F1, F4, F8 1. Az alkotmány fogalma és ismérvei. Az alkotmányosság fogalma és követelményei. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmány, mint a jogrendszer alapja. Az alkotmány elsődlegessége. 2. A hatalommegosztás. 3. Az alkotmányvédő szervek. Az Alkotmánybíróság szervezete, az alkotmánybírák jogállása. 4. Az Alkotmánybíróság hatásköre, eljárása. Az alkotmányos jogok védelme: az alkotmányjogi panasz. 5. Az alapvető jogok biztosa. 6. Az emberi jogok és alapjogok fogalma. Az alapjogok a jogrendszerben. Az alapjog, mint alkotmányos jog. Alapjogok és szabadságjogok. 7. Alapjogi dogmatika. Az alapjogok fogalma; alapjogi jogalanyiság; 8. Az alapjogok korlátozhatósága. A szükségesség/arányosság teszt. Az alapjog lényeges tartalma. 9. Az emberi méltósághoz való jog, mint az alapjogok lényege. Önrendelkezés. 10. Az élethez való jog. 11. Az emberi jogok nemzetközi védelme. Az EJEB. 12. Az alkotmányos egyenlőség. A törvény előtti egyenlőség, a jogegyenlőség, esélyegyenlőség, egyenjogúság és a diszkrimináció tilalma. Pozitív diszkrimináció. 13. A személyes szabadság alapjogai. A személyi szabadsághoz való jog. A személyes szabadság eljárási garanciái. 14. Az eljárási jogok helye az alkotmányjogban. Általánosan érvényesülő eljárási jogok. A büntetőeljárás alkotmányos elvei.

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: 0% 50% = Elégtelen (1) 51% 63% = Elégséges (2) 64% 77% = Közepes (3) 78% 89% = Jó (4) 90% 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom: 1. Sári János Somody Bernadett: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Budapest, 2015. 2. Emberi jogok.(szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris tankönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012. 1. Bragyova András: Az új Alkotmány egy koncepciója. KJK-MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, 1995. 2. Holló András Balogh Zsolt: Az értelmezett alkotmány, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2010. 3. Ramcharan, B.: The Fundamentals of International Human Rights Treaty Law, Nijhoff, Leiden, Boston, 2011. Büntetőjog I. Általános rész 7. Büntetőjog I. Általános rész nappali: AJBKR901KMAN1 levelező: AJBKR901KMAL1 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Tárgyfelelős: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona, egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika, egyetemi docens, Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Udvarhelyi Bence tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 A tantárgy célja, hogy hogy a hallgatók megismerkedjenek a büntető anyagi jog alapfogalmaival, ezen belül is elsősorban a Büntető Törvénykönyv Általános Részében szabályozott jogintézményekkel. A tantárgy tematikájába a következő témakörök tartoznak:

a büntetőjog fogalma, feladata, a bűncselekmény fogalma, a bűncselekmény tényállásának elemei, a bűncselekmény elkövetői és stádiumai, társas bűnelkövetési alakzatok, az egység - halmazat, a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntetőjogi rendelkezések. tudás: T1, T2, T5 képesség: K1, K3, K4, K5, K7, K10, K11 attitűd: A1, A3, A5, A6, A8, A10, A11, A12 autonómia és felelősség: F1, F4, F8 1. A szűkebb és tágabb értelemben vett büntetőjog. 2. A büntető anyagi jog forrásai. 3. A büntetőjog alapelvei. 4. A büntető törvények rendszere, szerkezete, a diszpozíció. 5. A büntető törvény értelmezése; büntetőjog, közigazgatási büntetőjog, szabálysértési jog. 6. A magyar büntetőjog történetének vázlata. 7. A büntető törvény hatálya. 8. A bűncselekmény fogalma és súly szerinti felosztása. 9. A tényállás fogalma, a bűncselekmény tényállási elemei. 10. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere. A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok. A büntethetőséget megszüntető okok, illetve a felelősségre vonás egyéb akadályai. 11. A bűncselekmények stádiumai. 12. A bűncselekmény elkövetői. Társas bűnelkövetési alakzatok, bűnkapcsolatok. 13. A bűncselekményi egység és többség. 14. A fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntetőjogi rendelkezések. Nappali tagozaton a félévi aláírás feltétele az előadások legalább 60%-án való jelenlét, amelynek ellenőrzésére előadásonként kerül sor. Amennyiben a hallgató ezen évközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mulasztás pótlására a tanszék a szorgalmi időszak utolsó hetében biztosít lehetőséget. Levelező tagozaton az aláírás feltétele az előadásokon való jelenlét. A hallgatók kötelesek a Büntető Törvénykönyvvel részt venni az előadásokon. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A számonkérés szóbeli kollokvium keretében történik, amelynek alapját a tételsorban meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy keretében történik, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0-60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Kötelező irodalom: 1. Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar büntetőjog. Általános rész. CompLex Kiadó,

Budapest, 2014. 2. A hatályos Büntető Törvénykönyv Általános részének vonatkozó rendelkezései 3. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai, és a Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) kapcsolódó iránymutatásai 4. Gellér, Balázs: Legality on Trial: A Theoretical Analysis of the Legality of Substantive Criminal Norms. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 301 p. (ELTE Jogi Kari Tudomány; 17.) 1. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog Általános Rész, hvgorac, 2012. 2. Blaskó Béla: Magyar büntetőjog. Általános rész. Rejtjel Kiadó, 2013. 3. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2010. 4. Balogh Ágnes, Tóth Mihály: Magyar büntetőjog Általános rész. Osiris Kiadó, 2010. 5. Gellér Balázs József: A magyar büntetőjog tankönyve I. Általános tanok. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008. Alternatív konfliktuskezelési alapismeretek 8. Alternatív konfliktuskezelési alapismeretek nappali: AJBKR902KMAN1 levelező: AJBKR902KMAL1 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Tárgyfelelős: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár, Dr. Rácz Zoltán egyetemi docens Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 A tárgy oktatásának célja, hogy a Hallgatók képet kapjanak a konfliktusok fogalmáról, típusairól, okairól, a konfliktuskezelési módokról, technikákról és stratégiákról, valamint az alternatív konfliktuskezelés formáiról, az AVR szellemiségéről és gyakorlatáról. Mindez lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjék az egyes, Európai Uniós szinten is támogatott és egyre jelentősebb szerephez jutó perelterelő technikákat (pl.: facilitáció, konferenciavagy körmodellek). A tárgy segítségével a Hallgatók nem csak szakemberként válnak képessé a munkájuk során keletkező konfliktushelyzetek tudatosabb és eredményesebb kezelésére, hanem magánemberként is.

tudás: T3, T4, T7 képesség: K10, K12, K13 attitűd: A4, A5, A10, A11, A14 autonómia és felelősség: F3, F6, F8 1. A konfliktusok alapkérdései (fogalom, típusok, kialakulás folyamata, intenzitás) 2. A konfliktusok okai (pl.: alapfélelmek; hiedelmek; krízisek; TA; stroke; driver; script) 3. Konfliktusok és stresszhelyzetek. A stressztűrő képesség 4. Konfliktuskezelési módszerek 5. Konfliktuskezelési technikák és stratégiák 6. A jog előtti, nem erőszakos megoldások. (A közvetlen tárgyalás, tárgyalási stratégiák. Érdekalapú tárgyalás és pozícionális alku) 7. Az irányított tárgyalás és formái 8. A közvetített tárgyalás és formái 9. A kör- és a konferencia-modellek 10. Az alternatív konfliktuskezelés új formái 11. Az AVR 12. Az AKK szakterület-specifikus kérdései A tanrendben előírt előadásokon a Hallgató köteles részt venni, mely az aláírás feltétele. Az előadásokról három hiányzás engedélyezett. Az előadásokon való részvételt a tárgyfelelős aláírásával igazolja. A gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tárgy oktatása az aláírást szerzett Hallgatók számára szóbeli vagy írásbeli vizsgával zárul, amelyen az írásos tananyag és az előadásokon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk. A vizsga keretében a Hallgató a megadott tételek tartalmának megfelelően az érintett tananyag röviden kifejtésével, illetve a feltett kérdések megválaszolásával igazolja, hogy a követelményekben meghatározottakat elsajátította. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésére ötfokozatú, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0-60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Az ismeret átadásában alkalmazásra kerülő pedagógiai módszerek: előadás, magyarázat, esetismertetés, tematikus prezentáció, sajátélményű tapasztalatszerzés IT-, audió-vizuális és konzultációs támogatással Kötelező tananyag: 1. Csemáné Váradi E.-Gilányi E.: Alternatív vitarendezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. (e-learning tananyag) 2. Kertész T.: Mediáció a gyakorlatban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 3. Ramsbotham O.-Woodhouse T.-Miall H. (ed.): Contemporary Conflict Resolution. Blackwell Publishing Professional, Ames IA, 2005. 1. Barcy M.-Szamos E.: Mediare necesse est. A mediáció technikái és társadalmi alkalmazása. Animula, Budapest, 2002.

2. Berne E.: Emberi játszmák. Háttér Kiadó Kft. Budapest 2009 3. Csemáné Váradi E.-Jacsó J. (szerk.): I. Német-Magyar Őszi Akadémia. Tanulmánykötet. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2017. 4. Fellegi B.-Szegő D. (ed.): Handbook for Facilitating Peacemaking Circles. Budapest, 2013. On-line: http://www.foresee.hu/uploads/tx_abdownloads/files/peacemaking_circle_handbook.p df 5. Fisher R.-Ury W.-Patton B.: A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1997. 6. Mónus Á.: Public Relations. A bizalomépítés művészete. Edge 2000 Kiadó, Budapest 2003 7. Pease A. Garner A.: Szó-beszéd. A társalgás művészete. Park Kiadó, Budapest 1993. 8. Shapiro D.: Konfliktus és kommunikáció: át a konfliktuskezelés labirintusán. Open Society Institute, Budapest, 1997. 9. Strasser F. Randolph P.: Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2005. 10. Tóth P. P. (szerk.): A döntőbíráskodás. Püski Kiadó, Budapest 1999. 11. UNDP: Why dialogue matters for conflict prevention and peacebuilding. 2009 Online: http://www.undp.org/content/dam/undp/library/crisis%20prevention/dialogue_conflict.pdf Kisebbségszociológia, romológia 9. Kisebbségszociológia, romológia nappali: BTKRMAN02 levelező: BTKRMAL02 BTK, Szociológiai Intézet Tárgyfelelős: Dr. Gyukits György adjunktus Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a kisebbség és többség együttélésére vonatkozó fontosabb társadalomelméleti kategóriákkal, a magyarországi kisebbségek (különösen a cigányság) helyzetével, a kisebbségi jogokra és a jogvédelemre vonatkozó fontosabb ismeretekkel, valamint az egyenlő bánásmód elméleti és gyakorlati kérdéseivel. tudás: T3, T4, T7 képesség: K3, K10, K12 attitűd: A1, A2, A10, A12

autonómia és felelősség: F2, F3 1. A kisebbségek fogalma és főbb típusai. 2. Kisebbség és többség együttélésére vonatkozó fontosabb társadalomelméleti kategóriák megismertetése (Asszimiláció, integráció, szegregáció. Előítéletek, bűnbakképzés, diszkrimináció.) 3. A magyarországi cigányság helyzete, szociokulturális sajátosságai. 4. A társadalmi érzékenység, valamint tolerancia és az empátia erősítése. 5. A konfliktusforrások felismerésére, megelőzésére és kezelésére vonatkozó kompetenciák fejlesztése. 6. A kisebbségi jogokra és a jogvédelemre vonatkozó fontosabb ismeretek. 7. Az egyenlő bánásmód elméleti kérdései és hazai gyakorlata. Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati foglalkozásokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy gyakorlati jeggyel zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező irodalom: 1. Kisebbségszociológia (szöveggyűjtemény) Minoritás Könyvek, Budapest, 1997. 2. Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Osiris, 2009. 3. Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák. Budapest, Gondolat, 2007. 4. Kántor Zoltán Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, Rejtjel, 2005. 1. Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris, 1997. 2. Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2004. 3. Kántor Zoltán: Nacionalizmus = http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=53&k=5 4. Eriksen, Thomas Hylland: Etnicitás és nacionalizmus: antropológiai perspektívák. Budapest: Gondolat, 2008. 5. Manuel Castells: Az identitás hatalma. Gondolat-Infonia, 2006. 10. Kommunikációs alapismeretek. Szervezeti kommunikáció Kommunikációs alapismeretek Szervezeti kommunikáció nappali: AJJOE900KMAN1 levelező: AJJOE900KMAL1 Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Számonkérés módja: gyakorlati jegy nappali: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév Kreditpont: 2 A képzési ciklus elején, készség-megalapozó funkciójú tárgy feldolgozza a kommunikáció elméleti ismereteinek rendszerét, területeit és fő fogalmait. Így különösen tartalmazza a kommunikáció szerkezetét és működését, legfontosabb verbális és nem verbális csatornáit, a nyilvános kommunikáció, annak specifikus változatai, így különösen a szervezeti kommunikáció sajátszerűségeit, kiemelten pedig a jogi nyelv, jogi kommunikáció, s hivatali kommunikáció alapvető ismereteinek áttekintését. tudás: T4, T7 képesség: K2, K12 attitűd: A1, A11 autonómia és felelősség: F2, F4 1. A kommunikáció tanulmányozásának alapfogalmai 2. A kommunikáció általános sémája 3. A kommunikáció verbális csatornái 4. A kommunikáció nem-verbális csatornái 5. A közvetlen emberi kommunikáció 6. A kommunikáció pragmatikai funkciója; a meggyőzés 7. Félévközi számonkérés (önkéntes) 8. A nyilvános kommunikáció és annak változatai 9. A szervezeti kommunikáció 10. A manipulatív kommunikáció 11. A jogi kommunikáció 12. A hivatali kommunikáció 13. Az interkulturális kommunikáció 14. A kommunikációs készségek fejlesztése empátia Önkéntes zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire. A gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli számonkérés az elsajátított anyagrészekből; négy kérdésre a releváns ismeretelemeket tartalmazó választ kell adni. A gyakorlati jegybe a félévközi számonkérés sikeres eredménye az általa lefedett részben beszámít. Teljesítés értékelése: a gyakorlati jegy ötfokozatú. Az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): 88 100 % Jó (4): 75 87 % Közepes (3): 63 74 %

Elégséges (2): 51 62 % Elégtelen (1): 0 50 % Kötelező irodalom: 1. Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. Miskolc: Bíbor, 2002. 2. Buda B. Sárközy E.: Közéleti kommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001. 3. Fred C. Lunenburg: Communication: The Process, Barriers, And Improving Effectiveness = http://www.nationalforum.com/electronic%20journal%20volumes/lunenburg,%20f red%20c,%20communication%20schooling%20v1%20n1%202010.pdf 1. Karl Erik Rosengren: Kommunikáció. Budapest: Typotex, 2004. (5. Fejezet: Szervezeti kommunikáció; 127-160. o.) = http://communicatio.hu/oktatasisegedanyagok/konyv/rosengren_kommunikacio/rosen gren_kommunikacio.pdf 2. MTD Training: Effective Communication Skills = http://promeng.eu/downloads/training-materials/ebooks/soft-skills/effectivecommunication-skills.pdf Kommunikációs alapismeretek tréning 11. Kommunikációs alapismeretek tréning Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Kelemen Katalin Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév nappali: AJJOE901KMAN1 levelező: AJJOE901KMAL1 Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 A tantárgy fő célkitűzése a hatékony, asszertív kommunikáció saját élményű gyakorlása. A gyakorlat fókuszában áll az eltérő szociális és kulturális háttér, különböző szintű önkifejezési képességek, eltérő kommunikációs eszközök biztonságos felismerése és kezelése többféle kommunikációs modell alkalmazásával (klasszikus kommunikáció elmélet, tranzakció elmélet, asszertív önkifejezés elmélete), érzelmi állapot, magatartáskontroll és kommunikáció krízis helyzetekkor, intervenciós lehetőségek és eszközök tapasztalása. A hallgatók jártasságot szerezhetnek személyes kommunikációjuk megfigyelésében és fejlesztési lehetőségeiben, krízis helyzetekben szükséges intervenciós eszközök alkalmazásában.

tudás: T4, T7 képesség: K2, K12 attitűd: A1, A11 autonómia és felelősség: F2, F4 1. A kommunikáció tanulmányozásának alapfogalmai 2. A kommunikáció általános sémája 3. A kommunikáció verbális csatornái 4. A kommunikáció nem-verbális csatornái 5. A közvetlen emberi kommunikáció 6. A kommunikáció pragmatikai funkciója; a meggyőzés 7. Félévközi számonkérés (önkéntes) 8. A nyilvános kommunikáció és annak változatai 9. A szervezeti kommunikáció 10. A manipulatív kommunikáció 11. A jogi kommunikáció 12. A hivatali kommunikáció 13. Az interkulturális kommunikáció 14. A kommunikációs készségek fejlesztése empátia Az aláírás megszerzésének feltétele a foglalkozásokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati jegy ötfokozatú. Az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): 88 100 % Jó (4): 75 87 % Közepes (3): 63 74 % Elégséges (2): 51 62 % Elégtelen (1): 0 50 % Kötelező tananyag és ajánlott irodalom: 1. Malkolm Peel: Kommunikációs készségek fejlesztése, Trivium Kiadó 1999. 2. Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok, Trivium Kiadó 1998. 3. Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA Bevezetés a korszerű tranzakcióanalízisbe, Xenia Könyvkiadó 1994. 4. Terry J. Fadem: A kérdezés művészete, HVG Kiadó Zrt. 2009. 5. Allan Pease: Testbeszéd Gondolatolvasás gesztusokból, Park Kiadó 1989. 12. A devianciák szociológiája, társadalmi reprodukciója A devianciák szociológiája, társadalmi reprodukciója nappali: BTKKRMAN21 levelező: BTKKRMAL21

BTK, Szociológiai Intézet Tárgyfelelős: Dr. Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) nappali: 2 óra/hét levelező: 10 óra/félév Előfeltétel: Kriminológiai alapismeretek alapvető elméleti irányzatok és a jelenkor kriminológiai tendenciák (AJBKR900KMAN1, AJBKR900KMAL1) Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 3 A kurzus során a deviáns viselkedés társadalmi faktorait vesszük górcső alá. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint például: Miért és mit tekintünk deviánsnak? Léteznek-e olyan univerzális értékek és normák, amelyek a deviánssá minősítés alapjának tekinthetőek, vagy a devianciák viszonylagossága a jellemzőbb? Mi a hasonlóság, illetve a különbség a deviancia és a másság között? Van-e tökéletes konformitás, egyáltalán szükség van-e rá? Lehetnek-e a devianciáknak funkciói, avagy csak diszfunkciói léteznek? Hogyan termelődik újra a társadalomban a deviáns viselkedés? Milyen mechanizmusokon keresztül? Az előadás nagyobbrészt a deviáns viselkedések magyarázatául szolgáló elméletekre terjed ki, közöttük is elsősorban a társadalmi beállítottságú magyarázó elvekre. A szociológia tudományán túl kitekintünk a pszichológia, a biológia, az antropológia deviáns magyarázataira. Mindemellett a legújabb kori tudományos eredményekre is kitérünk, miközben igyekszünk különbséget tenni a szociológia s egyéb tudományok megközelítési módjai között. tudás: T4, T6 képesség: K3, K6 attitűd: A1, A2, A10, A14 autonómia és felelősség: F4, F5, F8 Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy szóbeli kollokviummal zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező irodalom és ajánlott irodalom: 1. Albert C. Cohen: Fiatalkorú bűnözők. A bűnöző szubkultúra. In: Andorka Rudolf - Buda Béla - Cseh Szombathy Béla (szerk.), (1974): A deviáns viselkedés szociológiája. 164-178.o. Gondolat Kiadó, Budapest. 2. Anthony Giddens: Konformitás és deviancia. In: Anthony Giddens (1995): A szociológia. 137-177.o. Osiris Kiadó, Budapest. 3. Émile Durkheim: A bűnözés normális jelenség. In: Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára

(szerk.), (1993): A deviancia szociológiája. 9-14.o. Szociális Szakképzés Könyvtára. ELTE T-Twins Kiadó, Budapest. 4. Howard S. Becker: A kívülállók. Tanulmányok a deviancia szociológiai problémaköréből. In: Andorka Rudolf - Buda Béla - Cseh Szombathy Béla (szerk.), (1974): A deviáns viselkedés szociológiája. 80-115.o. Gondolat Kiadó, Budapest. 5. Thorsten Sellin: Magatartási normák konfliktusai. In: Rácz József (szerk.), (2001): Devianciák. 72-77.o. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Kutatási módszerek a kriminológiában 2. 13. Kutatási módszerek a kriminológiában 2. Tárgyfelelős: Dr. Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) nappali: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév nappali: BTKKRMAN22 levelező: BTKKRMAL22 BTK, Szociológiai Intézet Előfeltétel: Kutatási módszerek a kriminológiában 1. (BTKKRMAN01, BTKKRMAL01) Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 3 A kurzus a kutatások általános logikáját és a kutatások tervezését mutatja be. A félév során a hallgatók megismerkednek a vizsgálatok alapfogalmaival, a kutatások megtervezésének lépéseivel, a kutatásokat meghatározó elméletekkel. tudás: T4, T6 képesség: K6, K12, K13 attitűd: A2, A4 autonómia és felelősség: F6, F7 1. A társadalmi problémák elméletei és a kriminológiai kutatások megközelítési módszerei. Ismétlés. 2. Kutatási feladat kiadása. 3. A közbiztonság értékelése a kriminálstatisztika és a látencia mérése alapján. A bűncselekmény, a bűnelkövető és a sértett vizsgálata (helyi, országos és nemzetközi felmérések). 4. Kutatási feladat megbeszélése. 5. A pszichológiai kutatások szerepe a kriminológiában: kísérlettípusok, kísérleti eredmények. 6. Kutatási feladat kiadása. Kutatási feladat megbeszélése. 7. Kvalitatív kutatási módszerek alkalmazása a kriminalitás és a kriminalizálódás

vizsgálatára (kultúra, szubkultúra, geng). A résztvevő megfigyelés jelentősége a kriminológiai kutatások területén. 8. Kutatási feladat kiadása. Kutatási feladat megbeszélése. 9. A női elkövetők vizsgálatának specialitásai és a prostitúció jelenségének kutatási lehetőségei. 10. Kutatási feladatok kiadása. Kutatási feladat megbeszélése. 11. A közösségi bűnmegelőzési kezdeményezések értékelése. A biztonság és a bűnözési félelem mérésének kérdései. 12. Kutatási feladat kiadása. Kutatási feladat megbeszélése. 13. Hosszmetszeti (longitudinális) kutatások jelentősége a fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatában. 14. A csoportosan elkészített kutatási terv bemutatása. Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlatokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy gyakorlati jeggyel zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező tananyag és ajánlott irodalom: 1. Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 2. Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 3. Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford. Tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 4. Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006 Pszichológia 14. Pszichológia Tárgyfelelős: Dr. Mayer Krisztina adjunktus Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 10 óra/félév nappali: AJBKR914KMAN2 levelező: AJBKR914KMAl2 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 2 A tantárgy bevezeti a hallgatót a pszichológiai tanulmányokba. Ismerteti a pszichológia módszereit, szemléletmódjának a fejlődését. Cél, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alapvető pszichológiai fogalmakkal a pszichoanalízis, a motiváció és az érzelem témaköreiben. További cél, hogy képet kapjanak az egyes fejlődési életszakaszok

pszichológiai, biológiai és kognitív sajátosságairól valamint az alapvető szociálpszichológiai jelenségekről. Kompetenciák: Tolerancia, kommunikáció, empátia, önreflektivitás. tudás: T7 képesség: K11, K13 attitűd: A12, A13 autonómia és felelősség: F2, F4, F5 Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való részvétel. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy kollokviummal zárul (Az értékelés ötfokú, 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Kötelező irodalom: 1. Bernáth Révész (szerk): A pszichológia alapjai Tertia Kiadó Bp. 1995. 2. Atkinson: Pszichológia Osiris 1994. 3. Cole és Cole: Fejlődéslélektan Osiris, Bp. 2003. 4. Mérei-Binet: Gyermeklélektan Gondolat, Bp.2001. 5. Forgács J. (1985): A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz kiadó, Bp. 1. Bagdy Emőke- Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában TK., Bp.1988. Szakkriminológia 15. Szakkriminológia Tárgyfelelős: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) nappali: 3 óra/hét levelező: 16 óra/félév Kreditpont: 4 nappali: AJBKR903KMAN2 levelező: AJBKR903KMAL2 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Előfeltétel: Kriminológiai alapismeretek alapvető elméleti irányzatok és a jelenkor kriminológiai tendenciák (AJBKR903KMAN2, AJBKR903KMAL2) Számonkérés módja: kollokvium

A tárgy oktatásának célja, hogy betekintést nyújtson a bűnözés jelenségkörébe, és áttekintse a kriminalitással kapcsolatos legfontosabb társadalomtudományi kérdéseket. A tantárgy felöleli az egyes bűncselekmények és bűnelkövetői típusok kriminológiai vizsgálatát. Ezen keresztül képessé teszi a Hallgatókat arra, hogy a társadalomban megjelenő jogsértések mögötti folyamatokat, társadalmi és emberi tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket felismerjék és megértsék. tudás: T2, T3, T4 képesség: K1, K6, K7, K13 attitűd: A5, A9, A14 autonómia és felelősség: F2, F8 1. A funkcionális hatalom és a szabályok működésmódja 2. A magyarországi bűnözés kriminálstatisztikai jellemzői. A látens bűnözés. 3. Bűnözésábrázolás a médiában. Média és kriminalitás 4. Életkor, nem, kisebbségek és bűnözés 5. A karrier-bűnözés 6. A fehérgalléros bűnözés fogalma és jellemzői (elkövetők, áldozatok, gyakoriság és kriminalizáció). 7. A vagyon elleni bűnözés és a bizalommal visszaéléssel elkövetett bűncselekmények 8. A korrupció. A gazdasági bűnözés 9. A szervezett bűnözés 10. A számítógépes bűnözés. A nem-verbális gyűlöleti cselekmények. 11. Kriminológiai bűncselekmény- és bűnelkövetői típusok 12. Devianciák Magyarországon. Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései. 13. Az elkövetővé és áldozattá válás pszichológiai összefüggései 14. A bűnözés ára és a büntető igazságszolgáltatás költségei A tanrendben előírt előadásokon a Hallgató köteles részt venni, mely az év végi aláírás feltétele. Az előadásokról három hiányzás engedélyezett. Az előadásokon való részvételt a tantárgy jegyzője aláírásával igazolja. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy oktatása az aláírást szerzett Hallgatók számára szóbeli vagy írásbeli vizsgával zárul, amelyen az írásos tananyag és az előadásokon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk a Hallgatóknak. A vizsga keretében a Hallgató a megadott tételek tartalmának megfelelően az érintett tananyag rövid kifejtésével, illetve a feltett kérdések megválaszolásával igazolja, hogy a követelményekben meghatározottokat elsajátította. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése ötfokozatú érdemjeggyel kerül sor (0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-75% - közepes, 75-87% - jó, 88-100% - jeles). Az ismeret átadásában alkalmazásra kerülő pedagógiai módszerek: előadás, magyarázat, esetismertetés, tematikus prezentáció, sajátélményű tapasztalatszerzés IT-, audió-vizuális és konzultációs támogatással.

Kötelező tananyag: 1. Borbíró Andrea - Gönczöl Katalin- Kerezsi Klára - Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia. Wolters Kluwer, Budapest, 2016. hivatkozott részei 2. S. Walklate: Understanding Criminology. Current theoretical debates. Open University Press, Berkshire, England & New York, 2007. On-line: http://galilee.0catch.com/books/spring2009/understanding.criminology.3rd.edition.ju n.2007.pdf 1. Adler F. - Mueller G. O. W. Laufer W. S.: Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 2. An Introduction to Criminological Theory. Criminal Justice: Contemporary Literature in Theory and Practice Routledge, 1997. On-line: http://www.alamoacademy.com/ebooks/download/ 3. Body-Gendrot, S.-M. Hough-K. Kerezsi-R. Lévy-S. Snacken (eds.): The Routledge Handbook of European Criminology. Routledge, 2014. ebook publication date: August 2013. ebook ISBN: 9780203083505 4. Borbíró A.-Gönczöl K.-Kerezsi K.-Lévay M.: Kriminológia. Wolters Kluwer, Budapest, 2016 nem tárgyalt fejezetei 5. Gönczöl K. - Kerezsi K. - Korinek L. - Lévay M. (szerk.): Kriminológia, Szakkriminológia. Complex, Budapest, 2006. 6. Irk Ferenc: Kétkedő kriminológia. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012. 7. Korinek László: Kriminológia I-II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. 8. Vigh József: Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 16. Családjogi, gyermekvédelmi és gyámügyi ismeretek Családjogi, gyermekvédelmi és gyámügyi ismeretek nappali: AJPJT900KMAN2 levelező: AJPJT900KMAL2 Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Intézeti Tanszék Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - nappali: 2 óra/hét levelező: 10 óra/félév Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 2 A családjogi, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ismeretek tantárgy bemutatja egyrészt a családjog alapelveit, alapvető jogintézményeit, mint a házasság, a bejegyzett élettársi és a de facto élettársi kapcsolat személyi és vagyoni viszonyai, a hallgatók megismerik az apasági vélelmek rendszerét, az anyaság tényét, a rokoni kapcsolatok családjogi jogkövetkezményeit, a szülői felügyelet alapelveit, jellemzőit, a kiskorú

gyermekeket a családjogi jogviszonyokban megillető alapvető jogait és kötelezettségeit. A tantárgy oktatása során különös hangsúlyt kapnak az örökbefogadás legfontosabb jellemzői, joghatásai, a gyermekvédelmi rendszer részletes bemutatása, valamint a gyámság, mint a gyerekvédelem egyik alapvető intézményének részletezése. tudás: T1 képesség: K1, K13 attitűd: A1, A2, A11, A12 autonómia és felelősség: F 1, F2, F7 1. A családjog rendszere és alapelvei. A családjog forrásai. 2. A házasságkötés. A házasság megszűnése, a házasság felbontása. A házastársi vagyonközösség. 3. A házastársak különvagyona. A házassági vagyonjogi szerződés. A házastársi lakáshasználat. 4. A bejegyzett élettársi kapcsolat és a de facto élettársi kapcsolat személyi és vagyoni jogkövetkezményei, családjogi hatásai. 5. A rokonság joga. A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat. Az apai jogállást keletkeztető tények, apasági vélelmek. Apasági vélelmek megtámadása. Az anyai jogállás. 6. Az örökbefogadás célja és feltételei az örökbefogadó és az örökbefogadott oldalán. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás. A nyílt és a titkos örökbefogadás elhatárolása. Az örökbefogadási utánkövetése, joghatásai. Az örökbefogadott gyermek vérségi származása, illetve a vér szerinti szülő egészségügyi adatai megismeréséhez való joga. Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása. 7. A szülői felügyelet általános szabályai: a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek. A szülői felügyelet gyakorlásának elvei. A gyermek vagyonának kezelése. A gyermek törvényes képviselete. A szülői felügyelet gyakorlása a szülők megállapodása alapján. A szülői felügyeleti jog gyakorlásának bírósági rendezése. A gyermek elhelyezése harmadik személynél. 8. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei. A kapcsolattartásra vonatkozó általános szabályok (tartalma, jogosultak köre). A kapcsolattartás rendezése, módja és helye. A kapcsolattartási jog korlátozása, esetleges megvonása. A szülői felügyeleti jog szünetelésének esetkörei és a szünetelés jogkövetkezményei. A családbafogadás. A szülői felügyelet megszűnése, megszüntetése és visszaállítása. 9. A rokontartás elvi alapjai. A rokontartás speciális szabályai a kiskorú és a nagykorú gyermek vonatkozásában. 10. A gyámság szabályozása. A gyámrendelés feltételei. A gyámság és a gyám típusai, többes gyámrendelés. A gyámság gyakorlása A gyámság és a gyámi tisztség megszűnésének esetei. 11. A gyámügyi igazgatás szervezete. A gyámügyi igazgatás feladatai és főbb eljárási szabályai. 12. A gyermeki jogok védelme. A gyermeki jogok érvényesülése a nemzetközi egyezményekben. A gyermeki jogok érvényesülése a magyar családjogi szabályozásban. A gyermekek védelmét elősegítő hazai jogszabályok. 13. A gyermekvédelmi ellátások. Pénzbeli és természetbeni ellátások. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások. 14. A gyermekvédelmi gondoskodás általános szabályai. A hátrányos és halmozottan