ÖSSZEFOGLALÓ A dumb money felemelkedése címmel keringett még év elején egy diagram a Goldman Sachs tollából, amely azt mutatta be, hogy míg 2012 óta a befektetési alapokból 464 milliárd dollár távozott az USA-ban, addig az ETF-ekbe 486 milliárdnyi érkezett. A dumb money a szakzsargonban az egyszerű befektetőt jelöli, aki nem a befektetésekkel, tőzsdével nem főállásban, illetve nem elsődlegesen foglalkozik; hanem mellékes tevékenységként, illetve hobbi formájában hódol ennek a szenvedélynek. A másik csapat a smart money, amely a professzionális befektetők táborát jelenti (alapkezelők, hedge fundok, nyugdíjalapok, biztosítók). Ők azok, akik jelentős pénzbeli és nem pénzbeli erőforrásokat áldoznak arra, hogy a pénzügyi, politikai, gazdasági, ágazati információkat feldolgozzák, értsék a folyamatokat, legyenek naprakész előrejelzéseik a jövőbeli események vonatkozásában, illetve ezeket rendszeresen frissítsék is. Az utóbbi évek egyirányú piaca, azaz, hogy a piacok a történelmi átlaghoz képest több esetben emelkednek, mint esnek, megnövelte a feltétlen bizalmat abban, hogy a passzív befektetés mindig megfelelő lesz. Emiatt láthatjuk azt, hogy az ETF-ek előre törnek, valamint az is fontos, hogy egyre több megtakarítás keresi a helyét a világban. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a smart money ne tudna megfelelő hozamot elérni, inkább csak egy aktuális piaci divatról van most szó. A kockázatok azonban nem csökkentek a világban, mint ahogy azt bemutattuk a július 15-i heti anyagunkban. Persze akinek a kockázatot az árak változékonysága jelenti, abban hamis képzet alakulhat ki arról, mit is jelent az valójában. Ebben a kedvező tőkepiaci környezetben a befektetési szolgáltatók is aktívak es egyre másra indítják azokat az ETF-eket, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők szemében. LENDÜLETBEN AZ ETF KIBOCSÁTÓK A világ részvénypiacai 2017-ben is szép hozamot tudnak felmutatni, így az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg az innovatív, máshol a magasabb kockázatú ETFtermékek. Az előbbiekről már írtunk egy hosszabb értekezést, ezek a smart beta ETF-ek, az utóbbiak azonban még nem kerültek a heti részvénykitekintő fókuszába. 1
Az alábbi diagramon látszik, hogy 10 éves ciklusokban az S&P500 index jelenleg közel 54%-os valószínűséggel produkál pozitív hozamot, míg a hosszútávú átlag 52,7%-nál van. Bár az arány kicsit csökkent 2014 óta, köszönhetően a 2015-ös sávozós piacnak, még mindig magasabb, mint 2002 és 2007 között, amikor az átlag kicsit 52% felett volt. Azaz a részvényindex az utóbbi években nagyobb valószínűséggel emelkedett, mint csökkent, amelynek számos oka lehet. Ilyen például a monetáris stimulusok miatti likviditásbőség, az globálisan alacsony kamatszintek, illetve a tartós gazdasági növekedést érintő várakozások. A napokban arról lehetett hallani, hogy a ProShares piacra dobja a kiskereskedelmi szektort megcélzó és azt shortoló, tőkeáttételes ETF családját. Az új ETF-ek olyan kiskereskedelmi részvényekben engednek majd meg eladási kitettséget, amelyek hagyományosan, fizikai egységekben végzik tevékenységüket. Erre válaszul a termékfejlesztők kitaláltak egy olyan ETF-et is, amely szintén shortolja a kiskereskedők részvényeit, ugyanakkor longolja az online kereskedők papírjait, úgy, mint a Best Buy vagy az Amazon, hogy csak két fontosat említsünk. A short egy olyan tőkepiaci ügylet, melynek keretében a befektető egy adott termék, pl. részvény árfolyamának eséséből szeretne profitálni. A tranzakció keretében a befektető először kölcsönveszi a részvényeket, majd ezeket értékesíti a piacon. Később, amikor a részvény ára elmozdult, akkor a kölcsönvett részvényeket visszavásárolja és visszajuttatja a kölcsönadónak. A kölcsönadó pénzt kap az átadott részvényekért cserébe. A short ügylet legnagyobb kockázata az, hogy az adott részvény árfolyama emelkedik, ezt a potenciális veszteséget a kölcsönvevő viseli. 2
Ha megnézzük a két szegmens közötti teljesítménybeli különbséget, akkor a trend egyértelmű. Az online kiskereskedőkbe fektető Amplify Online Retail Fund közel 50%-ot emelkedett a bevezetése óta (2016 áprilisa), míg a hagyományos kiskereskedőket favorizáló XRT ETF közel 10%-os csökkent. A tőkeáttételes ETF-eknek hátránya hogy, nem éri meg őket hosszú távon tartani, hiszen az árfolyam mozgása, a volatilitás miatt egy idő után veszteséget termelnek a befektetőnek. Az alábbi, teoretikus ETF eredményét bemutató ábrán az látszik, hogy hiába mozdul el az alaptermék akár éves szinten 60%-ot, az ETF csak akkor fog hozamot termelni, ha a volatilitás 80% alatt marad. Persze ez utóbbira kicsi az esély, hiszen 80%-os változékonyság elég extrém esetnek számít, de az is világosan látszik, hogy 20%-os volatilitás mellett még az alaptermék 8%-os árfolyamnyeresége esetén is éppen csak pluszos marad a pozíció. 3
Ezt nevezzük úgy, hogy volatility drag, amelynek lényege egyszerűen belátható. Ha a portfóliónk 1 millió forintot ér és a következő hónapban 15%-ot veszítünk, akkor 850 ezer forintunk lesz. Ha az ezt követő hónapban 15%-ot nyerünk vissza, akkor csak 977,5 ezer forintot fog érni a befektetésünk, nem pedig 1 milliót. Persze mindennek van pozitív oldala is, hiszen nagy esésnél és alacsony volatilitásnál kevesebbet esik az ETF kurzusa, mint az alapterméké. ÚJABB TŐKEÁRAMLÁS AZ ETF-EK PIACÁRA Mindeközben a State Street Global Advisors elemzése szerint 2017 júliusában a részvény ETF-ekbe 18,8, míg a kötvényekbe 12 milliárd dollár érkezett, így az éves tőkebeáramlás az előbbi esetében 342, míg az utóbbi esetében 114 milliárd dollár. Látszik, hogy a vállalati részvény visszavásárlások mellett az ETF-ek vásárlásai is hajtják a piacokat és hozzájárulnak ahhoz, hogy nap, mint nap új indexcsúcsokat ünnepelhetünk a parketteken. Az ETF-ek közül egyedül a nyersanyagkapcsoltak szenvednek a tőkekivonástól (éves szinten 8 milliárd dollár). Ennek oka, hogy a nyersanyagszektor most nem a közönség kedvenc a 2008-as, illetve az utána következő nagy felfutás utáni összeomlás miatt. Mindezt az alacsony inflációs várakozások és az erősödő dollár csak tetőzte. Ha a szektorok szintjére bontjuk le, akkor a pénzügy és a technológia a vezető a tőkebeáramlás tekintetében, ide egy év alatt 10,6 és 16 milliárd dollár érkezett, de 6-7 milliárd dollárt sikerült bekebeleznie az energetikának és az iparnak is. Szektorok szintjén a napi fogyasztási cikkek és a közművek 2-2 milliárd dollár kivonást tudtak felmutatni egy év alatt. Kötvények esetében a rövid oldalt vették a befektetők az utolsó hónapban (július), míg a közepes lejáraton (5-10 év) kiáramlás volt tapasztalható, de egy éves időtávon továbbra is pluszos a kötvény ETF-ek piaca (114 milliárd dollár beáramlás). ETF és vállalati részvény visszavásárlások milliárd dollárban Részvény összesen 190,6 342,7 USA 86,6 217,2 Globális 5,6 11,9 Ciklikus 0,2-0,6 Energetika 1,9 6,5 Pénzügy 5,4 16,6 Egészségügy 3,6 5,3 Ipar 0,9 7,6 Technológia 5,9 10,6 Közmű 0-2,2 Napi fogyasztási cikkek 0,9-2,1 Kötvény összesen 82,8 114,7 Röv id 7,3 10,2 Közepes 5,8 4,5 Hosszú 2,3-0,8 Állam 16,1 14 Vállalati 29,5 37,8 Nyersanyag -1,2-8,4 S&P500 vállalatainak részvény visszavásárlása* 200 500 Forrás: State Street Advisors, Spindices, Goldman Sachs * előrejelzés Év elejétől 12 hónap alatt 4
KONKLÚZIÓ A fenti táblázat szerint és az elmúlt évek tapasztalata alapján elmondható, hogy van olyan mértékű vagyonbeáramlás a különböző befektetési termékekbe, amelyek támaszt jelentenek a piacok számára. Míg az évek folyamán az ETF-ek vagyonbeáramlása nagyságrendileg stabil volt, addig a vállalati részvényvásárlások folyamatosan nőttek. A globális részvénypiacok szinte a világon mindenhol új csúcsokat döntögetnek és ilyen környezetben nem kérdéses, hogy a passzív és aktív alapokba is rengeteg pénz folyik be. Ez látszik a különböző ETF vagyonáramlást kimutató statisztikákban is. A legtöbb elemzőház a trend fennmaradására számít a közeljövőben is, ez pedig a piacokra is hatással lehet; hiszen az alapokba irányuló nagyobb forrásbeáramlás megnövekedett vételi erőt jelent a részvények és kötvények tekintetében is. Továbbra is az a véleményünk, hogy a kockázatcsökkentés egy fontos eszközét adják az ETF-ek, érdemes ezeket is elhelyezni egy jól diverzifikált portfólióban. 5
ELEMZÉS: Vezető elemző Kuti Ákos, CFA +36-1-268-7940 kuti.akos@mkb.hu Részvényelemző Debreczeni Csaba +36-1-268-8323 debreczeni.csaba@mkb.hu Részvényelemző Gyöngy-Kovács Nóra +36-1-268-7388 gyongy-kovacs.nora@mkb.hu KERESKEDÉS: Dénes Szilárd +36-1-268-8481 denes.szilard@mkb.hu Köber Péter +36-1-268-7655 kober.peter@mkb.hu Gyürüs Péter +36-1-268-7185 gyurus.peter@mkb.hu Lukács Miklós +36-1-268-7814 lukacs.miklos@mkb.hu Kasza Tamás +36-1-268-7433 kasza.tamas@mkb.hu Muraközy Zsolt +36-1-268-7587 murakozy.zsolt@mkb.hu Takács Judit +36-1-268-7090 takacs.judit@mkb.hu Zölde Zsombor József +36-1-268-6744 zolde.zsomborjozsef@mkb.hu JOGI NYILATKOZAT 1. Jelen kiadványt az MKB Bank Zrt. (tev. eng. sz.: III/41.005-3/2001., a Budapesti Értéktőzsde tagja) készítette. 2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MKB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak. 3. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybe vételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról! 4. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MKB Bank Zrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért. 5. Az MKB Bank Zrt. jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani. 6. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MKB Bank Zrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MKB Bank Zrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja. 6