HETI RÉSZVÉNYPIACI KITEKINTŐ JÚNIUS 30.

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ Sokan felkapták a fejüket, amikor május elején a Bloomberg cikket közölt arról, hogy az amerikai börzéken már több a részvényindex, mint amennyi részvény 1 érhető el. A legtöbb részvény egyébként 1995-ben volt a parketten, a Bloomberg számítása szerint 7487 cég papírjaival lehetett kereskedni az USA-ban. Azóta azonban 41%-kal csökkent az értékpapírok száma. Ezzel szemben az indexek száma több mint 5 ezerre emelkedett 2016-ra, míg számuk 2012-ben körülbelül ezer darabra volt tehető. A fenti megdöbbentő növekedés oka az, hogy a befektetők egyre jobban kedvelik az ETF-eket, azaz tőzsdén kereskedhető befektetési alapokat, mivel egyrészt olcsóak, másrészt egyre több befektetési stratégiát tesznek elérhetővé. Az ETF-ek menedzseléséhez szükséges egy benchmark, azaz egy referenciaindex, és ezek megalkotása vezetett a nagy ugráshoz. Azonban fontos figyelembe venni, hogy egy általános részvénypiaci eséstől nem tudja megvédeni a befektetőket egyik passzívan kezelt ETF sem. Az elmúlt kilenc évet jellemző általános részvénypiaci emelkedés idején az alacsony költségszerkezetű részvény ETF-ek valóban könnyedén felülteljesítették az aktívan kezelt befektetési alapokat. Azonban egy tartós piaci áresés idején jelentősen felértékelődik a részvénypiacon a portfólió menedzser szaktudása. ÁLTALÁNOSAN AZ ETF-EKRŐL Az ETF azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap) olyan pénzügyi instrumentum, amely valamilyen index, nyersanyag, kötvény vagy több értékpapírból épített portfólió árfolyamváltozását követi. A hagyományos befektetési alapokhoz képest az a különbség, hogy az ETF-ek esetén, a nap folyamán folyamatos az árjegyzés, azaz úgy kereskednek vele, mint egy hagyományos részvénnyel, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal, amelyek egy nap egyszer közölnek árfolyamot és nettó eszközértéket. Számos előnye van az ETF-eknek, például, hogy a nagy forgalmat lebonyolító alapok működési, kezelési költsége rendkívül alacsony. Az S&P500 indexet követő SPY éves költsége mindösszesen 0,095%, szemben a hagyományos alapokkal, amelyek költségterhe 1-3% közötti. A hedge fundok általában 2% jutalékot számítanak fel és a profitból általában 20%-os részesedést kérnek (a hedge fundok díjazása az utóbbi időszakban sokat változott a gyenge teljesítmény és az őket ért kritikák számának sokszorozódása miatt, de még mindig ez tekinthető az iparági standardnak). Az alacsony költség melletti további érv, hogy lehetőség van az ETF shortolására, sőt vannak, amelyek kifejezetten ilyen stratégiát engednek meg. Például az SH az S&P500 index hozamának inverzét biztosítja minden nap (tehát az SH árfolyama akkor emelkedik, ha az S&P500 index értéke csökken). A short lényege, hogy valamilyen értékpapír esetében arra számítunk, hogy az ára esni fog. Ekkor, mivel nincs a tulajdonunkban az adott értékpapír, azt kölcsönkérjük valakitől 1 1

2 (bank, brókercég) aminek fejében egy bizonyos kamatot fizetünk a kölcsönadónak. Amennyiben az adott részvényt sokan shortolják, ez a kamat magas; ellenkező esetben csak pár százalék. A kölcsönkérés után eladjuk a részvényt, majd amikor leesik az ára visszavesszük, és visszajuttatjuk a kölcsönadóhoz. Mindez az ETF-ekkel is kivitelezhető. Emellett megjelentek a tőkeáttételes, azaz 2-3-szoros, sőt újabban már a 4-szeres ETF-ek is, amelyek a követett termék hozamának többszörösét biztosítják. Mindezek pedig lehetővé teszik a befektetőknek a sokkal egyszerűbb és kényelmesebb kereskedést és befektetést. Továbbá az ETF-ek megvehetőek margin számlára is, tovább kiaknázva a tőkeáttétel lehetőségét (a hazai piacon is találhatunk egy ETF-et a BUX-ot követő terméket). AZ OKOS BÉTA Az első ETF 1993-ban jött létre (a fent említett SPY volt az), majd tíz évet kellett várni arra, hogy megjelenjen az első smart beta ETF. De mi is ez a smart beta? Az ilyen ETF-ek olyan befektetési stratégiát követnek, amelyekkel befektető korábban csak aktívan kezelt befektetési alapok esetében találkozhatott, ráadásul mindezt a hagyományos alapokhoz képest költséghatékonyabban tudja végezni (a költségeket azonban érdemes a vétel előtt leellenőrizni, hiszen vannak, amelyek magas díjjal dolgoznak). A befektetési alapok esetében a portfólió menedzselését két részre oszthatjuk: passzív és aktív. A passzív alap egy adott piaci indexet (például az S&P 500, vagy BUX) követ és bárhogyan is változik a piac, a portfólión nem változtat. Természetesen finomhangolások lehetnek, mint hogy újra befekteti az osztalékot, de a portfólió egészét tekintve ezek nem lényegesek. Ebből kifolyólag a befektető a piac kockázatának teljes mértékben ki van téve, ha az adott részvényindex 5%-ot esik, akkor az alap is annyit fog. A legtöbb ETF így működik. Az aktívan kezelt alapok ezzel szemben elemzik a piacot, mindig a lehető legjobb terméket akarják kiválasztani és a portfóliót időnként átalakítják. Megpróbálnak védekezni az esések ellen például opciós ügyletekkel vagy short pozíciókkal. A smart beta ETF-ek ezt a két metódust próbálják egyesíteni, hiszen valamilyen stratégia által alkotott indexet követnek, amely stratégia alapján az indexet többször átalakíthatják, viszont az indexkövetés miatt a költség alacsonyabb, mint egy hagyományos aktívan kezelt befektetési alap esetében. Vagyis igazából passzív alapok, de mégis valamilyen különleges metódus által kialakított indexet követnek. Amióta lehetőség van tőzsdei termékeket venni, a befektetőket leginkább az érdekelte, hogy az egyes instrumentumoknak mi befolyásolja az árfolyamváltozását. Ezeket a befolyásoló tényezőket faktoroknak nevezzük. Szó lehet például makrogazdasági faktorokról, mint: gazdasági növekedés, infláció, kamatok alakulása, hitelminősítés, likviditás és még lehetne sorolni. Ezen kívül vannak olyan faktorok, amelyek egy-egy adott eszközosztályon belül tudnak különbséget tenni a tagok között, úgy, mint: növekedési vagy értékalapú, milyen a momentuma a részvénynek, alacsony vagy magas volatilitású 2

3 a részvény árfolyama, tulajdonosi megoszlás, milyen piacokon van jelen az adott cég, és így tovább. Az adatelemzés és a tőzsdei ügyletkötések felgyorsulásával lehetővé vált az, hogy az ilyen faktorok alapján összeállított portfóliókat ETF-ekbe csomagolják és a befektetők rendelkezésére bocsássák. Míg egy hagyományos ETF egy általános indexet követ, amely indexek általában piaci kapitalizáció alapján súlyozottak (S&P 500) vagy számtani átlagok (Dow Jones Industrial Average), addig a smart beta ETF-ek ettől jelentősen eltérnek. Olyan indexet követnek, amelyeket bizonyos faktorok(ok) alapján állítanak össze portfóliót részvényekből, kötvényekből, nyersanyagokból és ezt bizonyos időközönként módosítják is. Például az S&P 500 indexet fel lehet úgy építeni, hogy csak a legalacsonyabb volatilitású cégeket válogatjuk be, majd ezt a faktort monitorozva folyamatosan optimalizáljuk az ETF-et. Így működik az SPLV tickerű, azaz a PowerShares S&P 500 Low Volatility Portfolio. A kereskedési stratégiákat persze fenntartással kell kezelni és előtte alapos kutatómunka sem árt, hiszen ha a fent említett S&P 500 és annak alacsony volatilitású ETF-jének változékonyságát összehasonlítjuk, akkor a fenti chartból kiderül, hogy van időszak, amikor jól működik a stratégia és az elképzelés, és van, amikor egyáltalán nem. Sőt! 2015 év végén és 2016 év elején az alacsony volatilitású stratégia esetenként 2-3% ponttal alacsonyabb változékonyság mellett is tudott kereskedni, azonban 2016 őszén az alacsony volatilitású ETF-nek magasabb volt a változékonysága, mint a hagyományos indexnek. Mindez azért volt lehetséges, mert az ETF kitalálói sem tudják megmondani azt, hogy az elkövetkezendő időszakban milyen lesz a volatilitás. A múlt adatait használják fel, és 2016 őszén a befektetők éppen úgy gondolták, hogy jobb megszabadulni a biztos cégektől is. 3

4 STRATÉGIÁK A teljesség igénye nélkül következzen néhány stratégia, amely ígéretesnek mutatkozik (fontos, hogy hasonló ETF-eket napról napra indítanak, így egyre többféle stratégiával találkozhatunk, és jelenleg több mint 500 smart beta ETF érhető el). Faktor Milyen cégekre jellemző? Milyen környezetben? Kis méret (small-cap) Kis vállalatok, nincsenek a befektetők "szeme előtt" Korai gazdasági fellendülés Érékalapú (value) Alacsony értékeltésgű cégek (Pl: P/E alapon) Korai gazdasági fellendülés Növekedési (growth) Nagy piaci potenciállal rendelkező cégek Korai, általános gazdasági fellendülés Momentum (momentum) Részvények pozitív ármozgással Emelkedeő trendben mozgó piac Minőség (quality) Társaságok erős mérleggel Késői gazdasági növekedés, vagy recesszió előtt Minimum volatilitás (Low vol) Részvényak alacsony változákonysággal Volatilis időszakban, csökkenő piacon Forrás: BlackRock, MKB A fent említett stratégiák, (momentum, alacsony volatilitás, növekedés és értékalapú sztori) szinte minden indexre megtalálható, nagy, közepes és kis kapitalizációjú részvények, fejlődő piacok, világindexek. Emellett találkozhatunk egészen érdekes portfólió allokációkkal is. Fontos azonban, hogy a piaci forgalomra figyelni kell, hiszen nem mindegyik ETF likvid. Bár az árjegyzőtől könnyen lehet venni, amennyiben piaci turbulencia van kibontakozóban az eladás már problémásabb lehet. Ez nem fordulhat elő hagyományos befektetési alap esetében. Ticker Név Jellemző BOSS Global X Founder Run Companies Alapítók által írányított társaságok BOTZ Global X Robotics & AI Robotika és mesterséges intelligencia BUZ Buzz US Sentiment Leaders Social-mediaban sokat említett cégek CNTR PowerShares Contrarian Általános piaci trend ellen kereskedő CSD Guggenheim Spin-Off Anyacégtől leválasztott társaságok FTCS First Trust Capital Strength Cégek, amelyek 1 mrd usd-nél több készpénzzel rendelkeznek, adósságuk a tőke max. 30%-a, a ROE min. 15% FYLD Cambria Foreign Shareholder Nemzetközi cégek, amelyek vagy magas osztalékot fizetnek, vagy részvényt vásárolnak vissza GENY Principal Millenals ETF Cégek, melyek ügyfeleinek nagy része 1980 és 2000 között születtek GURU Global X Guru Index Neves portfólió-menedzserek legnagyobb befektetései HACK PreFunds ISE Cyber Security Kibervédelem KLDW Knowledge Leaders Developed World Fejlett piaci innovatív cégek, magas K+F KLEM Knowledge Leaders Emergin Markets Fejlődő piaci innovatív cégek, magas K+F NASH Nashville Area ETF Nashville környéki társaságok PSET SKYY First Trust Cloud Computing Felhőalapú szolgáltatást nyújtó cégek TTFS AdvisorShares Buyback ETF Cégek, amelyek folyamatosan vásárolják vissza részvényeiket WEAR The WEAR ETF Cégek, amelyek hordozható eszközöket gyártanak Forrás: MKB saját gyűjtés Principal Price Setters ETF Cégek, amelyek erős brandjükkel nagy befolyással vannak az iparág termékeinek árára 4

5 HANGULATMÉRÉS HETI RÉSZVÉNYPIACI KITEKINTŐ A smart beta ETF-ek azért is jó eszközök, mert segítségükkel a piaci szentiment, a befektetői hangulat is mérhető. Minél több ilyen alap (és a benchmarkjukat képező index) van jelen, annál szélesebb körben tudunk a piacról véleményt formálni elejétől a biotechnológia érte el a legmagasabb hozamot a nemzetközi technológia és a robotika és mesterséges intelligencia előtt. Ez utóbbi különösen izgalmas terület lett az utóbbi időszakban, erről június elején egy hosszabb elemzést is készítettünk. Külön érdekesség, hogy a Trump adminisztráció általánosan az egészségügy megreformálását és azon belül is a gyógyszerek árának csökkentését ígérte, amelyre a befektetők úgy reagáltak, hogy az ebből a körből inkább kimaradó, de mégis az egészségügyhöz köthető egészségügyi eszközök és szolgáltatásokat nyújtó cégek részvényeit kezdték el venni. Az utóbbi kettő 20% feletti hozammal büszkélkedhet október 27-én Az amerikai elnökválasztás MKB Sztori írásunkban már megemlítettük, hogy ez a két szektor lehet a nyertes, ha az egészségügyi reform előtérbe kerül. Az alsó szegmensben nem meglepő módon ismét az olajszektor és energetika található. Továbbá az amerikai kiskereskedelmi cégek sem tudtak pozitív hozamot elérni. Egyrészt őket sújtja a szintén a kormányhoz köthető adóreform, amely eddig azzal számolt, hogy különösen a ruházati termékeket értékesítő cégeknek extra adóteherrel kell majd szembenéznie, valamint a legutóbbi Amazon, Whole Foods Market egyesülést sem nézték jó szemmel a befektetők, arra gondolva, hogy az online óriás ezt a piacot is letarolja. 5

6 NAGY FEGYVERTÉNY LEHET AZ AKTÍV ALAPKEZELÉS Bizonyos Alapkezelők abszolút hozamú alapjainál a szakemberek olyan portfólió kialakítására törekednek, hogy a részvények és ETF-ek tartása mellett a devizapiaci és kötvénypiaci lehetőségek is minél jobban kiaknázásra kerüljenek. Ezen pénzügyi eszközosztályok jól kiegészítik egymást és szakértő kezekben versenyképes hozam biztosítása mellett a kockázatok csökkentésére is lehetőséget adnak. Egy aktívan kezelt abszolút hozamú alap alkalmas arra, hogy a befektetők részesedjenek sikeres egyedi részvénysztorikból. A pozíciók ezenkívül rendkívül rugalmasan alakíthatóak, és pillanatok alatt lezárásra kerülhetnek, amennyiben a piac nem igazolja vissza számításainkat, míg ezzel szemben egy klasszikus ETF-nél a befektetőnek kell kezelnie a piaci áresésből fakadó veszteségeket, ami a gyorsan változó környezetben gyakorlatilag lehetetlen, illetve jelentős költséggel járhat. 6

7 ELEMZÉS: Vezető elemző Kuti Ákos, CFA Részvényelemző Debreczeni Csaba Részvényelemző Gyöngy-Kovács Nóra KERESKEDÉS: Dénes Szilárd Köber Péter Gyürüs Péter Lukács Miklós Kasza Tamás Muraközy Zsolt Takács Judit Zölde Zsombor József JOGI NYILATKOZAT 1. Jelen kiadványt az MKB Bank Zrt. (tev. eng. sz.: III/ /2001., a Budapesti Értéktőzsde tagja) készítette. 2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MKB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak. 3. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybe vételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról! 4. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MKB Bank Zrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért. 5. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MKB Bank Zrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MKB Bank Zrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja. 7