Belarusz 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Belarusz Köztársaság Államforma elnöki köztársaság Főváros Minszk Terület 207 600 km 2 Népesség 9 549 747 fő (2017) Egy főre jutó GDP 6 335 USD Hivatalos nyelv belarusz, orosz Hivatalos pénznem (kód) belarusz rubel (BYR) Magyarország export rangsorában való helyezése 53. (209 országból) BELARUSZ ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése B STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B3 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése B STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Belarusz országkockázati besorolása 6-os kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Belarusz történelme szorosan összefüggött mindig is a szomszédos Oroszország történelmével, gazdaságával és politikai rendszerével. Az ország 1917-1991-ig a Szovjetunió része volt, mint tagköztársaság és csak a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően jött létre a mai Belarusz Köztársaság. Az ország politikai kockázatai közepesek. Belaruszt 1994-óta Alekszandr Lukasenko elnök irányítja. A legutóbbi, 2015-ben megtartott elnökválasztáson újra győzedelmeskedni tudott (a szavazatok 84%-át szerezte meg) immáron ötödik alkalommal. Az elnök támogatottsága továbbra is magas, köszönhetően a jóléti rendszernek és a viszonylag magas állami béreknek. A 2016-ban tartott parlamenti választások egyik nagy meglepetése, hogy két ellenzéki képviselő is bejutott a parlamentbe, amire 1996-óta nem volt példa, azonban ennek politikai jelentősége alacsony, mivel a parlament lényegében nem gyakorol tényleges politikai hatalmat. Ezt jól tükrözi, hogy az elmúlt 4 évben a parlamenti képviselők mindössze három önálló törvényjavaslatot nyújtottak be, a többi kormányhatározat vagy elnöki rendelet formájában jelent meg. A biztonságpolitikai kockázatok szintje mérsékelt, azonban az országnak egyre feszültebb a viszonya Oroszországgal a szomszédos Ukrajnában zajló események miatt, aminek következtében újra határellenőrző pontokat állítottak fel a két ország között, melyre 2 évtized óta nem volt példa. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A volt Szovjetunió részeként Belarusz viszonylag jól fejlett, bár öregedő ipari bázissal rendelkezett, amit a függetlenedést követően változatlan formában őrzött meg, így azonban kiszolgáltatottá vált az orosz energiahordozóktól, valamint az orosz gazdaságtól is. Az ország függetlenedését követően történtek ugyan gazdasági modernizációs kísérletek, melynek keretében megkezdődött az állami nagyvállalatok és a szolgáltató szektor privatizálása, továbbá intézkedéseket hoztak a magántulajdon védelmének biztosítása, valamint a különböző vállalkozási formák ösztönzése érdekében, azonban ezek az 1994-es választásokat követően leálltak. Jelenleg az ipari termelőeszközök 80%-a és a bankszektor 75%-a állami tulajdonban van, a külföldi befektetések aránya pedig elenyésző a rossz befektetési környezet miatt.
Belarusz gazdasága rendkívül exportorientált, nyitott gazdaság, melynek fontos szektorai a gépgyártás és a vegyipar. Az ország a világ egyik vezető kombájn és traktor exportőre. Az ország jelentős mezőgazdasági bázissal is rendelkezik, amely azonban nagymértékben függ a központi támogatásoktól, és csak a lakosság mintegy 10%-át foglalkoztatja, míg a szolgáltató szektor és az ipar az aktív munkaerő 90%-át. A gazdasági növekedés kockázatai jelentősek, mivel a gazdaság továbbra is rendkívül sérülékeny, és erősen ki van téve a külső gazdasági sokkoknak. A belarusz gazdaság nagyon szorosan kapcsolódik az orosz gazdasághoz (az export fele Oroszországba irányul). Az elmúlt két évben tapasztalható recessziót követően a gazdaság tavaly már 2,6%-kal bővült, melyet idén további 2%-os növekedés követhet, azonban középtávon 2%-nál magasabb növekedéssel nem számolunk. A monetáris politika kockázatai továbbra is magasak, bár az országra nehezedő inflációs nyomás enyhült a csökkenő nyersanyagárak és a jegybanki intézkedések nyomán (a belarusz rubel bankjegyek végéből négy nullát távolítottak el 2016-ban) és a korábban kétszámjegyű infláció (2016: 11,8%) egyszámjegyűre olvadt (2017: 6%), azonban ennek mértéke továbbra is magas kockázatokat hordoz magában. A belarusz rubel árfolyama továbbra is rendkívül sérülékeny és kitett az orosz rubel mozgásának. A közpénzügyi kockázatok jelentősek, mivel az ország költségvetése továbbra is magas kockázatokat hordoz magában. Az államháztartási deficit 2018-ban elérheti az 5%-ot, míg az államadósság az 58,1%-ot. Várhatóan a hiány mind a két esetben tovább nőhet középtávon, ha a szükséges strukturális reformok (a költségvetési egyensúly megteremtése, állami szférában foglalkoztatottak létszámának csökkentése, üzleti környezet hatékonyságának és átláthatóságának biztosítása) nem kerülnek végrehajtásra. Az üzleti környezet kockázatai magasak, mivel az országra jellemző a magas korrupció, a túlszabályozottság, az átpolitizált jogrendszer. Ugyanakkor pozitívum, hogy az ország munkaereje jól képzett, közel van az EU-s piacokhoz, a szállítási infrastruktúrája jól kiépített, valamint hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaként szabad hozzáférést biztosít a vállalatoknak az orosz és kazah piacokhoz. A kormányzat továbbra is fenntartja intézkedését a deviza beszolgáltatást illetően, mely előírja a 10%-os kötelező deviza beszolgáltatást az exportbevételek után. A társasági adó mértéke jelenleg 18%, míg az ÁFA mértéke általánosan 20%. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata jelentős. Az ország folyó fizetési mérleghiánya állandósult, bár a tavalyi év során valamelyest javult a mérleg, azonban 2017-ben így
is deficites maradt (2017: -3,3%). Az eurokötvény kibocsátási programnak, valamint az Oroszországgal kötött megállapodásnak köszönhetően a finanszírozási nyomás enyhült, azonban középtávon továbbra sem megfelelően biztosított a magas külső finanszírozási igény miatt. Az IMFfelzajló tárgyalások továbbra sem vezettek eredményre, melyek növelik a hosszú távú finanszírozás kockázatát. A devizatartalékok növekedése nyomán az ország importfedezetségi mutatója is javult, jelenleg 2 hónapra elegendő fedezetet biztosít, viszont ez még továbbra is a konszenzusos 3 havi szint alatt van. Belarusz főbb exportcikkei a gépek és alkatrészek, finomított kőolaj, vegyipari termékek, fémek, textíliák és mezőgazdasági termékek, míg kőolajat és földgázt, gépeket és berendezéseket, élelmiszeripari termékeket, importál. Az ország főbb exportpartnerei: Oroszország, Ukrajna, Egyesült Királyság és Németország. Importpartnerei: Oroszország, Kína, Németország, Lengyelország és Ukrajna. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai rendkívül magasak. Sérülékeny bankszektor jellemzi az országot a gyenge felügyeleti és szabályozási környezet miatt. Az országban működő bankok 75%-a állami tulajdonban van, mely tovább gyengíti a transzparens működést és az átfogó szabályozást. További kockázatot jelent, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a kihelyezett hitelek aránya, mely mellett a bankok tőkemegfelelési mutatói romlottak és növekedett a nemteljesítő hitelek aránya (2017-ben 13,4%-ot tettek ki). Pozitívum, hogy a kormányzat több stratégiát is kidolgozott az állami bankok mérlegeinek megtisztítása érdekében. Az országban jelenleg 26 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező üzleti bank működik.
AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 42,8% PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF REPUBLIC OF BELARUS 16,1% 7,6% 7,1% 6,8% EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Belinvestbank JSC; Development Bank of Republic of Belarus JSC.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) -2,6 2,4 1,8 1,3 1,8 Éves átlagos infláció (%) 11,8 6,0 7,4 7,6 5,2 Államháztartás egyenlege (GDP %) -3,5-3,0-5,0-5,4-3,0 Bruttó államadósság (GDP %) 53,9 55,3 58,1 58,9 59,3 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -3,5-3,6-3,7-4,5-4,1 Nettó FDI (GDP %) 2,4 1,8 2,8 3,0 2,6 Importfedezeti mutató (hónap) 1,3 1,9 2,0 2,5 2,6 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stabil belpolitikai és biztonságpolitikai környezet; Jól képzett munkaerő és megfelelő szállítási infrastruktúra; Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaként szabad hozzáférést biztosít a kazah és orosz piacokhoz is. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Technológiailag elavult ipar; Gazdasági és pénzügyi függőség Oroszországtól; Folyamatosan magas közpénzügyi kockázatok; Túlbürokratizált intézményrendszer, elavult infrastruktúra, magas korrupciós szint; Alacsony devizatartalékok, nem elégséges importfedezeti mutató; Magas importszükségletek, melyek tovább ronthatják a folyófizetési mérleget; Gyenge felügyeleti és szabályozási környezet, növekvő nem teljesítő hitelek a bankrendszerben.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE BELARUSZ VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-BELARUSZ ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 180,8 191,7 134,8 108,4 116,8 170,0 Import 68,5 88,6 84,7 65,8 75,4 67,3 Összes forgalom 249,3 280,3 219,5 174,2 192,1 237,3 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu