Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA TARTALOM Előszó I. Tantárgytörténet és tantárgyi modellek Vázlat a mozgókép és médiaoktatás magyarországi történetéről A mozgókép és médiaoktatás tartalmainak és didaktikai arculatának átalakulása A mozgókép és médiaoktatás a világban: nemzetközi kitekintés A tömegkultúra értelmezései a mozgókép és médiaoktatásban A mozgókép és médiaoktatás magyar modellje II. A tantervi szabályozás A mozgókép és médiaoktatás helye a tantervi szabályozásban A kereszttantervi tartalmak és a mozgókép és médiaoktatás A Kerettanterv Mozgóképkultúra és médiaismeret fejezetének értelmezése III. Tüzetes rész A mozgókép és médiaoktatás fogalma A mozgókép és médiaoktatás célja A mozgókép és médiaoktatás szakdidaktikai alapjai A tananyag A tananyag kiválasztása A tananyag elrendezése Tanmenet javaslatok Javaslat tanmenetre: alapóraszám (8. és 11 12. évfolyam, A és B változat) Útmutató a tanmenet használatához
Javaslat tanmenetre: közép és emeltszintű érettségire felkészítő óraszám (A és B változat) Útmutató a tanmenet használatához Példák a tanmenetek témaköreinek lebontására Az óravázlat Az óravázlat fogalma Szempontok az óravázlatok értékeléséhez Óratípusok A tanulói tevékenység típusai A projektmunka A fogalomalkotás a fogalomalkotás pedagógiai alapjai Példák mozgóképes és médiás fogalmak bevezetésére A tankönyvhasználat Tankönyvhasználati gyakorlatok Egy téma hatféle feldolgozása Iskolai terepgyakorlatok a képernyőerőszakról Vázlat a mozgóképszöveg elemzés módszertanáról Mikrotanítási gyakorlatok Példák órakezdésre Példák az óra zárására Néhány óravázlat szerkezeti típus Gyakorlatok médiareprezentációs vizsgálathoz Néhány mikrotanítási helyzet értelmezése Irodalmi idézetek a mozgókép és médiaórán Tudáspróbák A tanulók előzetes tudásának szerepe a mozgókép és médiaórán A mozgóképkultúra és médiaismeret a szakképzésben A mozgókép és médiaoktatás iskolán kívüli formái Pályázatok; az Országos Középiskolás Tanulmányi Verseny IV. Módszertani ajánlások négy tanítási segédanyaghoz 1. Sulinet Digitális Tudásbázis 2. Mozgókép és médiaismeret feladatgyűjtemény
3. Az érettségire felkészítő komplex óraterv csomag 4. Filmórák, médiaórák módszertani videókazetta sorozat V. A mérés és értékelés A mérés és értékelés módszertani alapjai Példa egy tananyag elemzésére A számonkérés tanórai formái Bevezetés a kérdezéskultúrába A vizsga VI. A mozgókép és médiatanár Pályaképek: mozgókép és médiatanárok közelről VII. A pedagógiai innováció a mozgókép és médiaoktatásban Utószó A mozgókép és médiaoktatás fejlesztésének útjai
Előszó A hetvenes évek közepén egy punkzenei szaklap rövid gitártanfolyama a következőképpen hangzott: Itt látsz egy rajzot. Egy akkordot ábrázol. Aztán látsz még egyet ez a második akkord. Megmutatjuk a harmadikat is. Most pedig alapíts zenekart! A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszereit áttekintő jegyzetünk nem biztat hasonló gyors sikerrel, hiszen a tantárggyal kapcsolatos iskolai munka alapos tudást és körültekintőbb előkészületeket igényel. Még az sem biztos, hogy a tantárgy tanításának fogásait efféle jegyzetekből el lehet sajátítani, hiszen egyrészt minden tanulócsoport sajátos módszereket igényel, másrészt pedig az osztálytermi gyakorlat során számtalan olyan nevelési helyzet adódhat, amelynek megoldásához semmiféle kézikönyv nem ad tanácsot. Jelen könyv tehát csupán azoknak a jellegzetes és visszatérő problémáknak a listáját adhatja meg, amelyek a tantárgy történetének legújabb, immár bő évtizede tartó szakaszában felszínre kerültek. Az országban vannak olyan pedagógusok, akik a tantárgyat a Nemzeti alaptanterv első változatának megjelenésétől kezdve, esetleg régebb óta tanítják. Ezek a kollégák a könyvet a tantárgypedagógiai ismeretek hozzávetőleges összegzéseként olvashatják. Vannak továbbá középhaladók vagy kezdők nekik abban nyújthatunk segítséget, hogy elkerüljenek néhány olyan hibát, amelyet a kevésbé tudatos tanárok elkövetnek a pályájuk kezdetén. A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana első fejezete a tantárgyat történeti és nemzetközi összefüggésben mutatja be. A magyar tantervi szabályozás áttekintése és értelmezése után folyamatosan haladunk az osztálytermi gyakorlat, a tanár napi tevékenysége felé. A gondolatmenet legkisebb mértékegységét azok a mikrotanítási gyakorlatok jelentik, amelyek tapasztalati bázisául valós tanórai helyzetek szolgáltak. A könyv a mozgókép és médiaoktatás elvi és gyakorlati kérdéseit valamennyi fejezetben igyekszik általános didaktikai alapokról megközelíteni, hiszen a tantárgy egyszerre igényel különleges módszertani eszköztárat, ugyanakkor tanítása nem lehet eredményes a pedagógia különböző szakterületeinek ismerete nélkül. A mozgókép és médiakultúra tanításának módszertana tehát tulajdonképpen alkalmazott pedagógia, a szakdidaktikák egyike. A tantárgy sajátos tartalma és folyamatosan megújuló szellemisége ugyanakkor gazdagíthatja a tanári mesterség valamennyi területre érvényes, közös készletét. A kötetben felhasznált tapasztalatokat középiskolai tanárként, megyei pedagógiai intézeti szaktanácsadóként, több segédanyag szerzőjeként szereztem az elmúlt másfél évtizedben. Ez alatt az idő alatt sok órát nézhettem meg az ország több területén, a tanártovábbképző tanfolyamok résztvevőitől folyamatosan gyűjtöm továbbá a tanterveket,
tanmeneteket, a zárótanítások óravázlatait, a tanítási gyakorlatokhoz készült anyagokat és a szemléltetőeszközöket. Sok tanulsággal szolgáltak számomra azok a módszertani szemináriumok is, amelyeket tanári pályára készülő diákoknak tartottam, hiszen a tantárggyal kapcsolatos elképzeléseimet olyan fiatal szakemberek előtt kellett képviselnem, akik az iskolaügyet a katedra másik oldaláról egyetemistaként kezdik szemlélni. Mindezek az anyagok és tapasztalatok a jelen jegyzettel együtt remélhetőleg hozzájárulnak a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy szakmódszertanának továbbfejlesztéséhez, végső soron pedig a magyar oktatásügy színvonalának emeléséhez. * Köszönettel tartozom mindazon kollégáimnak, akik rendelkezésemre bocsátották írásos anyagaikat, illetve akiknek az óráin tapasztalatokat gyűjthettem. A nevüket feltüntettem a könyv megfelelő helyein. Köszönöm Hartai Lászlónak, a könyv lektorának rendkívül értékes észrevételeit. A szerző