A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1003/2012. számú határozata az Egészségért Országos Önkéntes Egészségpénztárral szemben felügyeleti intézkedés alkalmazásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által az Egészségért Országos Önkéntes Egészségpénztár (székhely: 1037 Budapest, Kunigunda útja 60.) (Egészségpénztár) felett gyakorolt folyamatos felügyelet keretében Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom. Az Egészségpénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében: 1. Kezdeményezem ( ) az igazgatótanács elnökének felmentését. 2. Felszólítom az Egészségpénztárt, hogy a jövőben biztosítsa vezető tisztségviselői jogszabályi feltételeknek való maradéktalan megfelelését. 3. Felszólítom az Egészségpénztárt, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlést (szükség esetére megismételt közgyűlést) a jelen határozat 1. pontja alapján meghozandó döntésre. A közgyűlés napirendjére kell tűzni az igazgatótanács elnökének felmentését, valamint új vezető tisztségviselő megválasztását. A közgyűlés összehívására a határidő 2012. szeptember 15. napja, a megtartására 2012. október 15. napja. 4. Ismertesse jelen határozat tartalmát az igazgatótanács elnöke az igazgatótanácsi és az ellenőrző bizottsági üléseken, a pénztártagokkal pedig a következő közgyűlésen. Határidő: Jelen határozat kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül, illetve a soron következő közgyűlés napján. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS CÉLJA ÉS ESZKÖZRENDSZERE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 1. (3) bekezdésének értelmében a Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, annak részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete, a nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása.
A Psztv. 7. f) pontja alapján a Felügyelet feladata közé tartozik az Egészségpénztártól származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete. A Psztv. 38. (1) és (2) bekezdései alapján a Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol az Egészségpénztár felett. A folyamatos felügyelet többek között a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. A Psztv. 38. (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására az Egészségpénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján az alábbiakat állapította meg. II. A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS KERETÉBEN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET II.1.1 Tényállás II.1.1.1 Az Egészségpénztár és az Egészségért Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár közös vezető tisztségviselői, illetve ügyvezetője A Felügyelet a JÉ-IV-91/2010. számú, 2010. december 28. napján kelt határozatában (Határozat) több jogsértést állapított meg az Egészségért Országos Önkéntes Nyugdíjpénztárnál (Nyugdíjpénztár), ezért a Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, továbbá felszámolási eljárást kezdeményezett a Fővárosi Bíróságnál a Nyugdíjpénztárral szemben. A Fővárosi Bíróság a ( ) számú, 2011. január 24. napján kelt végzésével (Végzés) a Nyugdíjpénztár felszámolását elrendelte. A Határozat és a Végzés jogerős, azzal szemben a Nyugdíjpénztár jogorvoslati kérelmet nem nyújtott be. A Nyugdíjpénztárnál ( ) ellenőrző bizottság elnöki, ( ) igazgatótanácsi tagi tisztséget és ( ) ügyvezető igazgatói pozíciót töltöttek be 2010. december 28. napjáig, a tevékenységi engedély visszavonásának időpontjáig. Az Egészségpénztárnál ugyanezen személyek az alábbi pozíciókat töltötték be, illetve töltik be: 2008. március 14. napjától ( ) igazgatótanácsi elnökként lát el vezető tisztségviselői feladatokat, ( ) 2007. május 25. napjától 2012. május 21. napjáig töltötte be az ellenőrző bizottsági tagi tisztségét, ( ) 2008. március 14. napjától 2012. május 2. napjáig tevékenykedett ügyvezetőként. II.1.1.2 ( ) II.1.2 Jogszabályi környezet és minősítés II.1.2.1 Az Egészségpénztár és a Nyugdíjpénztár szervezeti felépítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 19. (1) bekezdése határozza meg az önkéntes pénztárak szervezeti felépítését, amely közgyűlésből, igazgatótanácsból és ellenőrző bizottságból épül fel. Az Öpt. 19. (4) bekezdése értelmében az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselők) a közgyűlés titkosan választja meg legfeljebb 5 (öt) évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnöke a megválasztott igazgatótanácsi, illetve ellenőrző bizottsági tagok közül titkos szavazás útján kerül megválasztásra. 2
Az Öpt. 19. (5) bekezdése szerint az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátásával ügyvezetőt alkalmazhat. Az ügyvezetőt - a személyét érintő kérdések kivételével - az igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Az önkéntes pénztárak vezető tisztségviselőivel szemben támasztott jogszabályi feltételekről az Öpt. 20. (1) bekezdése rendelkezik, mely szerint a vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. Az Öpt. 20/A. (2) bekezdés b) pontja rendelkezik arról, hogy a pénztár a vezető tisztségviselők, az ügyvezető, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is a pénztár csatolja az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. II.1.2.2 Az Egészségpénztár vezető tisztségviselői, illetve ügyvezetője vonatkozásában megállapított kizáró okok Az Öpt. 20. (2) bekezdésének c) pontja határozza meg a pénztár vezető tisztségviselőivel, valamint az ügyvezetővel szemben fennálló kizáró okokat. A fenti bekezdés ca) alpontja szerint nem lehet vezető tisztségviselő, valamint a pénztár ügyvezetője az a személy, aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte. A fenti jogszabályhely alapján a Nyugdíjpénztárnál korábban ellenőrző bizottsági elnöki tisztséget betöltő ( ) nem láthat el vezető tisztségviselői pozíciót az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknál, így az Egészségpénztárnál sem. Azzal, hogy ( ) az Egészségpénztárnál jelen határozat kiadmányozásának idején is vezető tisztséget, igazgatótanács elnöki pozíciót tölt be, az Egészségpénztár megsérti az Öpt. fent hivatkozott rendelkezését a Határozat Nyugdíjpénztár általi kézhezvételének napjától. ( ), valamint ( ) esetében a Nyugdíjpénztárnál korábban betöltött vezető tisztség, illetve ügyvezetői pozíció megalapozta az Egészségpénztárnál végzett ellenőrző bizottsági tagság, illetve ügyvezetői tisztség ellátásával szembeni kizáró ok fennállását. ( ) tekintetében a kizáró ok a Határozat Nyugdíjpénztár általi kézhezvételének napjától az Egészségpénztárnál betöltött ellenőrző bizottsági tagság megszűnéséig állt fenn, míg ( ) esetében a Határozat Nyugdíjpénztár általi kézhezvételének napjától az ügyvezetői pozíció megszüntetéséig. Az Öpt. 20. (2) bekezdés ca) pontja alapján az ott felsorolt kizáró okok bármelyikének (öt éven belül fizetésképtelenné válás, a tevékenységi engedély Felügyelet általi visszavonása jogsértés miatt, vagy a felszámolás jogerős elrendelése) fennállása esetén az érintett személy önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknál vezető tisztségviselői, illetve ügyvezetői pozíciót egyáltalán nem tölthet be. A Felügyelet a Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét jogsértés miatt vonta vissza és felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte. Önmagában a Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyének visszavonása megalapozta az érintett vezető tisztségviselőkkel, illetve az ügyvezetővel szemben a kizáró ok fennállását. Jelen esetben azonban egy másik feltétel nevezetesen a Nyugdíjpénztár felszámolásának bíróság általi jogerős elrendelése is fennállt, illetve fennáll. ( ) 3
( ) A Felügyelet a fentieken túl megállapította a Pénztárnál az Öpt. 20. (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 38. (5) bekezdése szerint a Felügyeletnek az általa hivatalosan ismert tények alapján lehetősége van intézkedést közvetlenül alkalmazni. A Psztv. 61. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a Psztv. 4. -ában meghatározott törvényekben ide tartozik az Öpt. is, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. - ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését a 4. -ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. III.1 Az Egészségpénztár igazgatótanácsi elnöke felmentésének kezdeményezése Az Öpt. 65. (3) bekezdésének c) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek jogszabályi előírások betartása érdekében jelentős vezetői vagy működési hiba esetén kezdeményezheti az érintett vezető felmentését. Az Öpt. 20. (1) bekezdése a személyes felelősségnél szigorúbb felelősségi zsinórmértéket állapít meg a pénztári vezető tisztségviselőkkel, illetve az ügyvezetővel szemben. E szerint a vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Az Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke ennek a szigorúbb felelősségi zsinórmértéknek egyáltalán nem felel meg, a Határozat alapján ugyanis haladéktalanul intézkednie kellett volna a jogsértés megszüntetése iránt. E mulasztást az igazgatótanács elnöke részéről jelentős vezetői hibaként értékeltem. Az intézkedés alkalmazása során figyelembe vettem azt a körülményt is, hogy a jogsértés huzamos ideje áll fenn. Az a tény, hogy az Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke a jogszabályban foglalt kizáró körülmények fennállása ellenére látja el vezetői feladatait, egyidejűleg jelentős működési hibának is minősül. A fent kifejtett jelentős vezetői és működési hiba, továbbá a jelen határozat indokolásának II. pontjában foglalt megállapítások indokolttá teszik az igazgatótanács elnöke felmentésének kezdeményezését. Kizárólag ezen intézkedés alkalmazása útján biztosítható, hogy az Egészségpénztár az érintett vezető tisztségviselője vonatkozásában fennálló jogszabálysértést megszüntesse. Amint az kifejtésre került, az igazgatótanács elnöke egy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál sem tölthet be vezető tisztségviselői pozíciót, ezért szükségszerű a felmentés kezdeményezése. Az Öpt. 65. (3) bekezdésében foglalt egyéb intézkedés alkalmazása nem eredményezné az igazgatótanács elnöke vezető tisztségviselői jogviszonya megszűnését. A felmentés az érintett vezető tisztségviselő esetében a közgyűlés általi felmentéssel valósul meg. III.2. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre Az Öpt. 65. (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek jogszabályi előírások betartása érdekében, illetve az Öpt.-ben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására határidő kitűzésével felszólíthat. A határozat indokolásának II. pontjában kifejtett megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 2. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam. A felszólítást szükségesnek tartottam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy az Egészségpénztár a jövőben tartózkodjon a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözve 4
legyen a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására. Az intézkedés alkalmazásának indokoltságát az a tény is alátámasztja, hogy az Egészségpénztárnál egyidejűleg három vezető tisztségviselővel szemben is fennállt a kizáró ok. Az Egészségpénztárral szemben a felmentés kezdeményezésén, valamint a felszólításon túl egyéb intézkedés alkalmazása nem indokolt, mivel az önkéntes egészségpénztári piacon az Egészségpénztár taglétszáma, illetve vagyona alapján csekély súlyú piaci szereplőnek minősül. E körben értékeltem azt a körülményt is, hogy az Egészségpénztár az ügyvezető és az ellenőrző bizottság elnöke közötti összeférhetetlenség megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, valamint ( ) ellenőrző bizottsági tagságának megszűntetésével elhárította az ő esetében fennálló kizáró okot. Fentiekre tekintettel a Psztv. 61. (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörömben eljárva a jelen határozat rendelkező részének 2. pontjában felszólítottam a Pénztárt, hogy a jövőben a vezető tisztségviselői maradéktalanul feleljenek meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek. III.3 Rendkívüli közgyűlés összehívása Az Öpt. 65. (3) bekezdés e) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek jogszabályi előírások betartása érdekében rendkívüli közgyűlést hívhat össze. A fenti jogszabályhely alapján a rendkívüli közgyűlés összehívása szükségszerű, mert az igazgatótanács elnökének felmentésére és új elnök választására csak a közgyűlésnek van hatásköre. III.4 Tájékoztatásra kötelezés Jelen határozat rendelkező részének 4. pontjában előírt tájékoztatás az Egészségpénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24 27. -ai, egyetemleges felelősségüket a feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. -a rögzíti. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, továbbá a Ket. 71. -ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdésének c) pontja és a Ket. 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, 2012. augusztus 21. Dr. Sáray Éva. s.k., a PSZÁF alelnöke 5