Em Griffin a tudományos elméletekről Em Griffin. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat, 2001. 1. fejezet. Beszéljünk az elméletekről, 7 19, 2. fejezet. A szavak súlya, 20 33.
Az empirikus és az értelmező perspektíva Az empirikus perspektíva = Behaviorizmus. Cél: az emberi viselkedés megértése. A megértés birtokában következtetni lehet a várható viselkedésekre. Magyarázatot is kapunk a viselkedésekre. A magyarázat érdekében, ill. magyarázatul, elméletet állítunk fel. Az elmélet felállításakor feltevésekkel ( feltételezésekkel ) élünk. Általános elveket kívánunk felállítani. (Vajon ilyenekre rá lehet bukkanni sok viselkedési adatot megvizsgálva? ) Az elmélet felállítása nem elég : empirikus tesztekkel kell igazolni, ellenőrizni. Akár a természettudományokban. Az objektivitás kívánalma. Az empirikus és az értelmező perspektíva ( 1
Az értelmező perspektíva Az értelmező nem tudós, hanem retorikus, aki értelmezi tanulmányának tárgyát. Az értelmezők értelmező analízist folytatnak. Többségük humán beállítottságú. Az értelmező kutatók változatos címkéi: hermeneutikusok, posztstrukturalisták, dekonstruktivisták, fenomenológusok, kultúrakutatók, társadalomtudósok stb. Kommentár Az empirikus perspektíva jellemezése világos, az értelmezőé homályos. Nem tudjuk meg, mit is csinálnak másként az értelmező kutatók. Illetve, amit erről megtudunk, azt valódi kutató nem teszi. Az empirikus perspektíva jellemezése valójában a tudomány jellemzése. Három kivétellel, a jellemzők minden tudományra érvényesek. Egy kivételével pedig az összes jellemző valamennyi empirikus tudományra érvényes (pl. kommunikációelmélet, pszichológia, nyelvtudomány stb.). Az empirikus és az értelmező perspektíva ( 2
Minden tudományra érvényes Célja a megértés. (Valamely jelenséget, problémát egyre mélyebben szeretnénk megérteni.) Elméleteket konstruál. Egy elmélet magyarázatul szolgál a megfigyelt jelentségre vagy a problémára. Egy jelenség elmélete az adott jelenség megértését képviseli, testesíti meg: amilyen jó az elméletünk, annyira ( jól-rosszul ) értjük az adott jelenséget vagy problémát. Az elmélet maga a megértés. Az elméletek fontos alkatrészei az általános elvek. Arra törekszünk, hogy sok kis szabály és megfigyelésen alapuló állítás helyett kevés számú általános elvet fogalmazzunk meg, és ezekből vezessük le a jelenségeket. Egy elmélet predikciókat tesz. Következtetéseket, előrejelzéseket tehetünk, pl. az emberek várható viselkedésére. Az empirikus tudományokra érvényes (az összes fenti +) Empirikus megfigyeléseket végez. Empirikus tesztekkel (is) ellenőrzi az elmélet helytállóságát. Az empirikus és az értelmező perspektíva ( 3
Egyik tudományra sem érvényes Objektivitás. Objektív tudomány nincsen, az objektivitás mítosz, mert Minden elmélet egyedi emberi elmék terméke (akkor is, ha a kutatók ezeket szóban és írásban megbeszélik egymással). Az elméleteket elköteleződés jellemzi: feltevések részben tudatos és vállalt, részben nem-tudatos. Az ún. objektív megfigyeléseink is szubjektivitással szennyezettek, hiszen ezeket meghatározza a megfigyelő biológiai és fogalmi-elméleti felszereltsége. Hol van pl. a vizuális megfigyeléseink objektivitása, ha mi nem is látjuk azt, amit sok más állat (sólymok, szarvasok stb.) lát? OK, mikroszkóppal mi még más állatoknál is többet láthatunk, de hol itt az objektivitás, amikor a mikroszkópokat is mi készítjük olyanokra, amilyenek? És azt honnan tudjuk, hogy egyáltalán mit kell nézni? Mentális felszereltségünk azt is meghatározza, hogy ki mit lát, hall stb. Ugyanazt halljuk egyazon zenemű hallgatásakor? Ugyanazt látjuk egyazon festmény, szobor stb. szemlélésekor? Ugyanazt tapasztaljuk egyazon világ tapasztalásakor? Az empirikus és az értelmező perspektíva ( 4
Empirikus kontra értelmező perspektíva A megértés nem perspektíva, hanem elmélet kérdése A különböző ún. perspektívák valójában különböző elméletek, amelyek alapfeltevéseikben különböznek egymástól. Ezek lehetnek tárgytudományos, azaz a kérdéses jelenséggel kapcsolatos feltevések, és lehetnek metaelméleti, tudományelméleti feltevések, amelyek a tudomány céljával stb. kapcsolatosak. Értelmezés nem létezik elmélet nélkül: csak valamely elmélet keretein belül lehetséges. Egy gondolat értelme = helye és viszonya társaihoz az őt tartalmazó elméletben. Ez az empirikus elméletekre is érvényes. Ennyiben azok is értelmeznek, pl. a megfigyelt valóságra vonatkozó állításokat, így adnak értelmet megfigyeléseinknek. Elméleten kívüli fogalmaknak és állításoknak nincs értelmük, ilyenek nem is léteznek. Az empirikus és az értelmező perspektíva ( 5
Az empirikus kontra értelmező perspektíva egy gyanú Empirikus empirista! Empirikus: a megfigyeléseket, tapasztalatokat felhasználó, azokról számot adó Empirista: az empirizmus híve. Empirizmus: az az ismeretelméleti nézet, amely szerint minden tudásunk egyedüli és végső forrása a tapasztalat. Lehetséges, hogy Griffin összetéveszti az empirikust az empiristával. Lehetséges, hogy amit Griffin értelmező perspektívának nevez és az empirikussal állít szembe, az nem az empirikus, hanem az empirista ellentéte. Ha az előbbi sejtés beigazolódik, akkor a Griffin által sugallt alábbi párhuzamos ellentétpárok tévedésen alapulnak és nem helytállóak: empirikus értelmező tudományos nem-tudományos Ilyen értelemben empirikus tudomány a fizika, pszichológia, nyelvtudomány stb. (< empíria, tapasztalat ). Elveti -- egyebek között -- a veleszületett tudás lehetőségét. Tudás = tapasztalat. Az előbbiből nem következik az utóbbi. A behaviorizmus nem csak empirikus, hanem empirista irányzat. Viszont a modern pszichológia és nyelvtudomány, pl., bár mindketten empirikus tudományok, egyik sem empirista. Az empirikus nem a tudományos szinonimája, és a nem-tudományos nem az értelmező szinonimája. Az empirikus és az értelmező perspektíva ( 6
Néhány fontos idézet kommentárral 1. Honnan tudjuk azt, amit tudunk, ha egyáltalán biztosak lehetünk abban, hogy bármit is tudunk? Ez a filozófia egyik ágának, az episztemológiának a központi kérdése (11). Majdnem. 2. Mit jelent az, hogy igazság? (12) 3. A tudósok feltételezik, hogy az igazság oszthatatlan (12) Az ismeretelmélet valóban azzal foglalkozik, hogy honnan és hogyan tudjuk, amit tudunk. De a tudás létét kétségbe vonni oktalanság. Eme értelmetlen álkérdést rejtő kétség helyett, amely az empirista tudásfogalmon alapul, az értelmes kérdés a tudás természetére, mibenlétére vonatkozóan vethető föl: Mi a tudás? Miben áll tudni valamit? Ez valóban fontos kérdés. A filozófia évezredeken keresztül nem boldogult vele, azért mert a filozófiában még ma is dominál az empirizmus. De a nemempirista (pl. konstruktivista) ismeretelméletben nem is szerepel az igazságfogalom. Azért nem, mert nincs értelme. Az adaptivitás fogalma helyettesíti. Tudást nem lehet igaznak v. hamisnak minősíteni, mert ennek nincs értelme. A tudás igaz/hamis nem lehet, de lehet többé v. kevésbé adaptív. Adaptív, ha jól szolgálja a tudást birtokló organizmus (pl. az ember) boldogulását, fennmaradását (az egyén és a faj szintjén egyaránt). Ha nem, nem az. A tudósok ilyesmit nem tételeznek fel, mert sok tudós elutasítja az itt sugallt igazságfogalmat. Ez a sugallt igazságfogalom kb.: igazság = objektív valóság, vagy: igaz = az objektív valósággal megegyező. Mindkettő értelmetlenség. Néhány fontos idézet kommentárral 7
4. Az egyes tudományok művelői összegyűjtik, amit találtak, és összerendezik tudásukat a világ működéséről (12) 5. A tudósok szerint a jó elméletek a természet tükrei (12) 6. Az értelmezők is az igazságot keresik, de sokkal kevésbé biztosak abban, hogy az objektív igazság, mint olyan, felfedhető (12) Itt a bizonyíték arra, hogy Griffin valóban összetéveszti az empirikust az empiristával. A tudomány nem keresgélés és gyűjtögetés, akár a gombaszedés, hanem elméletkonstruálás és -ellenőrzés. A tudás nem odakint van, hogy csak meg kelljen találni, mert erre vár. A tudás az elme produktuma. Butaság. Egy elmélet nem tükör. Ami egy elméletben van, az nem valaminek a visszatükröződése, ami amúgy odakint mindig is megvolt. Pl.: a gravitációnak nincs odakint megfigyelhető megfelelője. A jó elméletek nem jó tükrök, hanem jó magyarázatok, jó modellek. Vaskos empirista tévedés. A tudomány nem az igazságot keresi, különösen nem az objektív igazságot, mert ilyen nincsen, ez értelmetlenség. Az idézet egyértelműen kifejezi, hogy Griffin szerint az empirikus tudósok (az értelmezőkkel szemben) az objektív igazságot keresik. Néhány fontos idézet kommentárral 8
7. Az értelmezők (az empirikus tudósokkal szemben) fenntartják, hogy a megismerőt a megismerttől soha nem tudjuk teljesen elválasztani (12) 8. Az értelmezők meg vannak győződve arról, hogy a jelentés az értelemben van, nem a nyelvi jelben (12) Ebben teljesen igazuk van. Ez ismét bizonyítja, hogy Griffin nem érti az általa szembeállított két perspektíva különbözőségének lényegét. A megismerőnek és a megismerés tárgyának elválaszthatatlansága egyre inkább ismeretelméleti közhely, amelyet az empirikus tudományok (pl. a fizika!) művelői elég régóta értenek (l. pl. a fény természetével kapcsolatos dilemma megoldását, vagy Einstein és Heisenberg beszélgetését). E tétel nem az értelmezők felfedezése és sajátos jellemzője, hanem általában a tudományos megismerés mélyebb megértésének egyik fontos eleme. De ezt nem csak az értelmezők értik, ez nem az ő felfedezésük. Ez valójában nem ismeretelméleti, hanem szemiotikai, nyelvészeti és kommunikációelméleti kérdés. Aki valóban érti a jelek természetét, azt ezt is érti, tudja. Néhány fontos idézet kommentárral 9
Einstein és Heisenberg beszélgetése Heisenberg: One cannot observe the electron orbits inside the atom. [...] but since it is reasonable to consider only those quantities in a theory that can be measured, it seemed natural to me to introduce them only as entities, as representatives of electron orbits, so to speak. Einstein: But you don t seriously believe that only observable quantities should be considered in a physical theory? Heisenberg: I thought this was the very idea that your relativity theory is based on? Einstein: Perhaps I used this kind of reasoning, but it is nonsense nevertheless. [...] In reality the opposite is true: only the theory decides what can be observed. (Holton 2002, translated from Der Teil und das Ganze by W. Heisenberg) (Kiemelések tőlem, Cz. Cs.) Einstein és Heisenberg beszélgetése 10
Mitől jó egy empirikus elmélet? (23 28) Az empirikus elméletekkel szemben támasztott követelmények: 1. Az adatok magyarázata Majdnem. Egy tudományos elméletben az adatokat használjuk. Egy adat valamely állítás bizonyítására vagy cáfolatára való. 2. A jövőbeli események előrejelzése Majdnem. Nem minden predikció jövőbeli előrejelzés, bár minden előrejelzés predikció. 3. Viszonylagos egyszerűség Igen! Ez a takarékosság elve. Occam borotvája néven is ismert. ( Plurālitās nōn est ponenda sine neccessitāte Egy empirikus elmélet feladata nem az adatok magyarázata, bár melléktermékként ez is előáll. Az adatokat nem gyűjtögetjük és rendszerezzük, majd azután magyarázatot spekulálunk ki rájuk. (Ez a közvélemény-kutatók feladata.) Ha erre nem alkalmas, akkor érdektelen. Bármely adat vagy összeegyeztethető egy adott elmélettel (és akkor az elmélet igazolásához járul hozzá), vagy nem egyeztethető össze az elmélettel (és akkor az elméletet részben vagy alapjaiban cáfolja). ( feleslegesen ne szaporítsd a dolgokat.) Két, egyébként egyenértékű elmélet közül a rövidebbet, a kisebbet fogadjuk el helytállóként. A rövidség egyre magasabb szintű általánosítások és elvek megfogalmazásával érhető el, ezért indokolt a rövidebb elméletet adektvátabbnak tekinteni. Mitől jó egy empirikus elmélet? (23 28) 11
4. Ellenőrizhető hipotézisek Igen! Erre valók, egyebek között, az adatok. (l. fentebb az adatok használatáról) 5. Gyakorlati haszon Nem! Az 1 4 követelmények így vagy úgy minden tudományos elméletre érvényesek (nem csak az empirikusakra). Az 5. követelmény semmilyen tudományos elméletre nem érvényes. Mitől jó egy értelmező elmélet? (28 32) A jó értelmező elméletek követelményeire nem érdemes szót vesztegetni. Ilyen követelményt nem támasztunk. A tudománytörténet telis-tele van részben vagy egészben gyakorlatilag haszontalan, de értékes elméletekkel. (Pl. generatív szintaxis, Heisenberg bizonytalansági elmélete, Einstein reltivitáselméletei, a Fibonacci számok stb. Ezek nem azért születtek, hogy gyakorlati igényeket elégítsenek ki. Ha ilyen követelmény létezne, ezek meg sem születhettek volna, de legalábbis nem volna szabad elismernünk őket tudományos eredményekként). Mitől jó egy empirikus elmélet? (23 28) 12
Összegzés A tudomány kevés számú alapfeltevésre épített elméletek megkonstruálása, folyamatos ellenőrzése és módosítása valamely jelenség vagy probléma mélyebb megértése érdekében. Az elméletek megértésünk szintjét, minőségét képviselik. A tudományos elméleteket az teszi tudományossá, hogy szigorú követelményeket kell kielégíteniük. A legfontosabb ezek közül a konzisztencia (ellentmondás-mentesség). Az elméletek predikciókat tesznek. Bármely fogalom és állítás csak az őt tartalmazó elméleten belül értelmezhető. A tudományos megismerés elméletvezérelt. Már nem Griffin szerint, hanem részben Griffinnel szemben. ÖsszegzésFF 13