STATISZTIKAI TÜKÖR 218. július 23. Egészségi állapot és egészségmagatartás, 216 217 Tartalom Bevezetés...1 Egészségi állapot és egészséges életmód a 16 éves és idősebb lakosság körében...1 Gyermekek egészségi állapota...3 Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés...4 Bevezetés A háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel (HKÉF) az évente ismétlődő fő témakörökön túl tartalmaz egy minden alkalommal változó kérdéssort (modult), amely a háztartások életkörülményeinek egy-egy kiemelt aspektusára vonatkozik. Mivel a HKÉF adatai képezik az alapját az Európai Unió harmonizált, jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó statisztikáinak (EU-SILC), a modul témakörei és kérdései is uniós szinten egységesek. A 217-es felvétel modulkérdései az egészségre és a gyermekek egészségére vonatkoztak. 1 Az alábbiakban a főbb eredményeket tesszük közzé, háttérként felvázolva az évente ismétlődő, egészségre vonatkozó kérdések alapján kirajzolódó tendenciákat. A modul kérdéseinek egyik része a felvétel időpontjára (217 tavasz), másik része a felvételt megelőző évre (216-ra) vonatkozott. Minden alkalommal jeleztük, hogy adataink melyik időpontra vagy időszakra értelmezendők. Egészségi állapot és egészséges életmód a 16 éves és idősebb lakosság körében A népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek markáns változások a 21 217 közötti időszakban. Az egészségüket jónak, vagy nagyon jónak tartók aránya 21-től 215-ig 55 56-on stagnált, majd 216 217-ben egy magasabb, 59 6-os szintet ért el Magyarországon. Európa országai között nagy különbségek mutatkoznak a lakosság egészségi állapotának önbevallásos megítélése terén. Bár az egészségi állapot megítélése bizonyítottan összefügg az egyén tényleges egészségi állapotával, a szubjektivitás elemét az egyének egy általuk vélt normához igazítják, ami kulturálisan meghatározott, emiatt a különböző nemzetek vélt egészsége csak korlátozottan összevethető. 216-ban az önmagát jó vagy nagyon jó egészségi állapotúnak ítélő lakosok legnagyobb arányban Írországban éltek (82,8), míg a litvánok csupán 43,2-a értékelte kedvezőnek egészségi állapotát, és rendkívül alacsony, 5 alatti az arány Lettországban és Portugáliában is. Hazánkban, hasonlóan a nemzetközi adatokhoz, a férfiak jobbnak ítélik egészségi állapotukat, mint a nők. A 217. évi adatok szerint a férfiak 63,5-a számol be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, míg az arány a nők esetében 55,5. 1. ábra Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya egyes európai országokban, 216 Írország Ciprus Svájc Norvégia Hollandia Svédország Görögország Belgium Málta Spanyolország Dánia Olaszország Románia Finnország Ausztria Luxemburg Egyesült Királyság Szlovákia Franciaország Bulgária Németország Szlovénia Csehország Magyarország Horvátország Lengyelország Észtország Portugália Lettország Litvánia 82,8 78,6 77,6 77,1 75,9 75, 73,9 73,7 72,9 72,4 71,3 7,9 7,4 7,2 7,2 69,1 69, 66,3 66,3 65,7 65,2 64,4 6,3 59,5 58,8 58,4 EU-átlag: 67,4 52,8 47,6 47,2 43,2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Azok aránya, akiket a mindennapos tevékenységének elvégzésében valamilyen egészségi probléma korlátoz, 21-től relatíve állandó szinten, 26 29 között ingadozott. A krónikus betegséggel küzdők arányát 21 215 között emelkedő tendencia jellemezte, 21-ben a lakosság 33, 215-ben 39-a nyilatkozott úgy, hogy valamilyen krónikus betegségben szenved. Ezt követően a hányaduk 38 39 között stagnált. Jóval kevesebben tartják egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak, mint ahányan krónikus betegségben szenvednek vagy ahányan egészségi probléma miatt korlátozottak. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya a 21 217 közötti időszakban fokozatosan csökkent, 17-ről 13-ra. A testsúly és magasság ismeretében becslést adhatunk a lakosság tápláltsági állapotára. 217 tavaszán a 16 éves és idősebb népességen belül a férfiak átlagos magassága 176 centiméter, a nőké 164 centiméter, a férfiak átlagos testsúlya 83 kilogramm, míg a nőké 69 kilogramm volt. 1 Megjegyezzük, hogy az egészségi állapotra vonatkozóan részletes, témaspecifikus vizsgálat külön adatfelvétel, az uniós szinten egységes Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) keretében történik, amelyet ötévente hajt végre a KSH. Bár a két felvételben feltett, egészségre vonatkozó kérdések köre átfedi egymást, az azonos kérdések alapján az ELEF-ben kapott adatok több okból is eltérhetnek a HKÉF eredményeitől. A főbb okokat a célcsoport különbözősége (a HKÉF esetében a 16 éves és idősebb, míg az ELEF-nél a 15 éves és idősebb magánháztartásokban élő lakosság) és az eltérő kutatási téma, kontextus jelenti. Az ELEF legfrissebb felvétele 214 őszén zajlott, így a különböző vonatkozási időszak miatt is mutatkozhatnak eltérések az alább bemutatott eredményektől.
2 Egészségi állapot és egészségmagatartás, 216 217 Statisztikai tükör A 16 éves és idősebb népesség egészségi állapota 6 5 4 3 2. ábra Kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. A nagyrészt sétálók közel fele mozog a munkahelyén kívül heti rendszerességgel, a nehéz fizikai munkát végzők aktivitásban kevéssel elmaradnak tőlük. Mindkét csoport mintegy ötöde mozog hetente legalább 4 órát. Azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozóknak alig több mint harmada végez valamilyen rendszeres testmozgást, és mintegy ötödük esetében éri el a mozgással töltött idő a heti 4 órát. 4. ábra A hetente mozgással töltött idő aránya a munkavégzés jellege szerint, 217 2 1 21 211 212 213 214 215 216 217 Egészségüket jónak, vagy nagyon jónak tartók aránya Krónikus betegségben szenvedők aránya Egészségi probléma miatt korlátozottak aránya Egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya Nagyrészt ül Nagyrészt áll Nagyrészt sétál vagy közepesen nehéz fizikai erőkifejtést végez Nagyrészt nehéz, megerőltető munkát végez Nem végez semmiféle munkát 41,9 42,4 52,1 55,9 63,7 28,8 23, 6,3 27,4 2,9 9,3 26,6 14,2 7,1 21,6 15,6 7, 16,9 12,3 7,1 A testtömegindex 2 alapján a WHO iránymutatását felhasználva megállapítható, hogy a 15 év felettiek 4-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5-ot sem éri el, ugyanakkor a lakosság több mint felének súlytöbblete van. Ez utóbbiak nagy része, a 16 éves és idősebbek bő harmada ugyan túlsúlyos, de nem elhízott. Enyhe és középsúlyos (I II. fokú) elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos, azaz III. fokú elhízással csak elenyésző része küzd. 3. ábra A 16 éves és idősebb népesség tápláltság* szerinti megoszlása, 217 18,3 1,4 3,8,4 4,3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 Nem végez testmozgást 3 óránál kevesebbet mozog 4 8 órát mozog 8 óránál többet mozog A nem dolgozó lakosság a mozgás tekintetében nagyon sokszínű, a munkaerőpiacon nem szereplők átlagos mozgásra vonatkozó értékei mögött nagy a változatosság. A két végletet a tanulók és a fogyatékosok/rehabilitációs ellátásban részesülők jelentik. A tanulók túlnyomó többsége, több mint négyötöde heti rendszerességgel, közel fele hetente legalább 4 órát mozog, míg a fogyatékosok/rehabilitációs ellátásban részesülőknek csak háromtizede mozog heti rendszerességgel és a mozgással töltött idő alig több mint tizedüknél éri el a 4 órát. Összességében tehát a tanulók minden más csoporthoz képest több időt töltenek sporthoz, szabadidős tevékenységekhez és közlekedéshez köthető mozgással. 5. ábra A hetente mozgással töltött idő a nem dolgozó lakosság körében, 217 35,8 Tanuló 17,4 34,8 32,2 15,6 Háztartásbeli 47,5 17,6 2,2 14,7 Súlyosan sovány Enyhén/mérsékelten sovány Normál testsúlyú Túlsúlyos Enyhén elhízott Súlyosan elhízott *Testtömegindex alapján. Az egészséges életmód része a rendszeres testmozgás. Az alábbiakban a végzett munka jellege szerint 3 vizsgáljuk a hetente sport/szabadidős tevékenység vagy közlekedés keretében mozgással töltött időt. Munkájukon kívül több időt töltenek mozgással azok, akik munkavégzés közben keveset mozognak (rendszerint ülnek vagy állnak). A kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58-a heti rendszerességgel mozog, akik közül minden másodikról elmondható, hogy hetente legalább négy órát mozgással tölt. Munkanélküli Egyéb inaktív Nyugdíjas Fogyatékos és/vagy rehabilitációs ellátásban részesül 55,3 58, 61,4 7,5 21,7 19,8 21,4 17, 14, 13,2 9, 8,9 12,5 4,7 9,3 3,2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 Nem végez testmozgást 3 óránál kevesebbet mozog 4 8 órát mozog 8 óránál többet mozog 2 A BMI (Body Mass Index) vagy TTI (testtömegindex) a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa. A WHO meghatározása szerint a normál testsúly BMI-indexe 18,5 24,99 közötti, a 18,5 alatti értékek esetén beszélünk soványságról, a 25 és afeletti értékek esetén túlsúlyról. Kórosan soványak a 16 alatti értékkel és súlyosan elhízottak a 4 és afeletti értékkel jellemezhető válaszadók. 3 A munkahelyen végzett munka mellett nem dolgozók esetében figyelembe vettük a ház körüli munkákat és a család ellátásával kapcsolatos tevékenységeket, tanulók esetében pedig a tanulmányokkal összefüggő aktivitást.
Statisztikai tükör Egészségi állapot és egészségmagatartás, 216 217 3 Az egészséges táplálkozás fontos eleme a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A 16 éves és idősebb lakosságnak 4-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 3-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt (és gyümölcslevet), 14-uk pedig zöldséget (és zöldséglevet). Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2. 6. ábra A gyümölcs/frissen facsart gyümölcslé és a zöldség/saláta/ frissen facsart zöldséglé fogyasztásának gyakorisága, 217 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1,9 1,5 1,3 12,8 25,5 22,7 39,6 Gyümölcs/gyümölcslé 31,7 23,5 3,4 Zöldség/zöldséglé Naponta Hetente 4 6 alkalommal Hetente 1 3 alkalommal Ritkábban, mint hetente Soha ritkábban fogyaszt zöldséget az alapfokú végzettségűek és az első jövedelmi ötödbe tartozók közel negyede, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 7,3-a. 2. tábla Zöldség, saláta és frissen facsart zöldséglé fogyasztásának gyakoriság szerinti megoszlása nem, iskolai végzettség és jövedelemkategória szerint, 217 () Megnevezés Zöldségfogyasztás gyakorisága naponta heti 1 6 alkalommal ritkábban, mint hetente Nem férfi 27,1 56,3 16,6 Iskolai végzettség nő 33,3 54,3 12,4 alapfok 2,4 55,8 23,8 középfok 25,7 58,4 15,9 felsőfok 37,4 54,3 8,3 Jövedelem 1. ötöd 23,7 52,4 23,9 2. ötöd 23,9 59,5 16,6 3. ötöd 27,5 58,6 13,9 4. ötöd 33,9 54,9 11,2 5. ötöd 41,5 51,3 7,3 A zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága szignifikáns kapcsolatban van a nemmel, iskolai végzettséggel és anyagi helyzettel: a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt. A naponta gyümölcsöt fogyasztók aránya a felsőfokú végzettségűek körében a legmagasabb (61), az alapfokú végzettségűek (29) és az első jövedelmi ötödbe tartozók közt a legalacsonyabb (29). Az első jövedelmi ötödbe tartozók, illetve az alapfokú végzettségűek mintegy ötöde, míg a felsőfokú végzettségűeknek csak 3,1-a fogyaszt heti rendszerességnél is ritkábban gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet. 1. tábla Gyümölcs és frissen facsart gyümölcslé fogyasztásának gyakoriság szerinti megoszlása nem, iskolai végzettség és jövedelemkategória szerint, 217 () Megnevezés Gyümölcsfogyasztás gyakorisága naponta heti 1 6 alkalommal ritkábban, mint hetente Nem férfi 33,8 5,9 15,3 nő 44,8 45,8 9,4 Iskolai végzettség Jövedelemi ötöd alapfok 29,4 49,8 2,8 középfok 33,6 52,6 13,8 felsőfok 61,2 35,7 3,1 1. ötöd 29,4 48,5 22,1 2. ötöd 34,1 52,3 13,7 3. ötöd 36,5 51,7 11,8 4. ötöd 44,3 47,6 8,1 5. ötöd 52,3 41,3 6,4 A zöldség, saláta, vagy frissen facsart zöldséglé mindennapos fogyasztása legnagyobb arányban a legfelső jövedelmi ötödbe tartozókat (42), legkevésbé az alapfokú végzettségűeket (29) jellemzi. Heti gyakoriságnál Gyermekek egészségi állapota A gyermeket nevelő háztartásokban a 16 év alatti gyermekek 18-a 3 év alatti, 27-a 3 6 éves és 55-a 6 év feletti volt. Általában elmondható, hogy szüleik megítélése szerint a gyermekek túlnyomó többsége, 95-a nagyon jó vagy jó egészségi állapotnak örvend, és csak nagyon kis részük (1,) egészségi állapota rossz, vagy nagyon rossz. 7. ábra A 16 év alatti gyermekek általános egészségi állapot szerinti megoszlása, 217 32,4 4,2,7,3 62,3 Nagyon jó Jó Kielégítő Rossz Nagyon rossz A 16 év alatti gyermekek 5,2-át korlátozza valamilyen egészségi probléma abban, hogy a hasonló korú gyermekek számára szokásos mindennapi tevékenységeket végezhesse. A gyermekek 1,-a súlyosan korlátozott. A súlyosan korlátozott gyermekek mindegyike, míg a nem súlyosan korlátozottak 91-a esetében legalább hat hónapja fennálló egészségproblémáról van szó. A különböző jövedelmi helyzetű háztartásokban élő gyermekek egészségi állapota között számottevő különbség figyelhető meg. A legalsó jövedelmi ötödben élők 55, a legfelsőben élők 74-a örvend nagyon jó egészségnek.
4 Egészségi állapot és egészségmagatartás, 216 217 Statisztikai tükör 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 8. ábra A 16 év alatti gyermekek egészségi állapot szerinti megoszlása jövedelemkategória szerint, 217,3,2,2,2,8,2 1,3,7,9,3 4,6 5,1 5,8 3,1 1,9 39,9 35,7 55, 57,7 3,2 63,1 28, 67,8 22,6 74,4 1. ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd 5. ötöd Nagyon jó Jó Kielégítő Rossz Nagyon rossz Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés 216-ban a 16 éves és idősebb lakosság háromnegyede egyszer sem, 18-a egy-két alkalommal, és mindössze 7,1-a járt többször is fogorvosi konzultáción vagy kezelésen. Mivel a fogorvosi ellátásokhoz való hozzáférés lehetőségei jók, a ritka konzultációk mögött az állhat, hogy a szakembert csak akkor keresik fel, amikor már szükséges a beavatkozás, és relatíve kevesek számára természetes az, hogy megelőzés céljából menjenek el rendszeresen kontrollra. A háziorvosok látogatottsága magasabb, bár a lakosság mintegy háromtizede nem járt a háziorvosánál 216-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, egyötöde ennél gyakrabban kereste fel a háziorvosát. Szakorvosi konzultáción vagy vizsgálaton a 16 év feletti lakosság 44-a jelent meg 216-ban. 9. ábra Orvosi konzultációk gyakorisága a 16 éves és idősebb népesség körében, 216 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1,8 1,1 5,3 18,2 74,7 1,1 1,1 2,6 3,3 28,9 Fogorvos Háziorvos Szakorvos Egyszer sem 1 2 alkalommal 3 5 alkalommal 6 9 alkalommal 1 vagy több alkalommal 21 216 között javultak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, különösen igaz ez a fogorvosi ellátásra. A lakosság 6,2-a számolt be arról, hogy 216-ban nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna, egytizedük anyagi 3,7 4,1 11,5 24,9 55,7 okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz. A fogorvosi ellátást illetően 3, azok aránya, akik nem tudták minden alkalommal igénybe venni azt, amikor szükségük volt rá, közülük 2/3-ot tett ki azok aránya, akiknél anyagi okból maradt el a fogorvosi ellátás. 216-ban a lakosság 4,1-ával fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta kiváltani a számára felírt gyógyszert. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Azok aránya, akiknek szükségük lett volna valamilyen egészségügyi ellátásra, de nem tudták igénybe venni Nem tudott minden alkalommal orvosi ellátást igénybe venni Nem tudott minden alkalommal fogorvosi ellátást igénybe venni Nem tudta kiváltani a gyógyszerét Anyagi okból elmaradt fogorvosi ellátás Anyagi okból elmaradt orvosi ellátás 1. ábra 21 211 212 213 214 215 216 A háztartások 43-ának jelentett legalább közepes szintű megterhelést az orvosi és fogorvosi kezeléssel járó költségek finanszírozása. A gyógyszerek vásárlása nagyobb anyagi terhet rótt rájuk, mivel 216-ban a háztartások 59-a érezte legalább közepesen megterhelőnek a szükséges gyógyszerek megvásárlását. 11. ábra A vizsgálatok, kezelések és gyógyszerek finanszírozását egyáltalán nem, közepesen és nagyon megterhelőnek tartó háztartások aránya azok körében, akiknek szükségük volt ezekre, 216 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 57,5 56,8 3,5 28,5 41,2 4,9 12, 14,7 17,9 Orvos Fogorvos Gyógyszer Nagyon megterhelő Közepesen megterhelő Egyáltalán nem megterhelő Az egészségügyi ellátások igénybevétele jobban megterhelte az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat, különösen igaz ez a gyógyszerek megvásárlására: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 69, a legfelső ötödbe tartozók 38-a számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést 216-ban.
Statisztikai tükör Egészségi állapot és egészségmagatartás, 216 217 5 Az orvosi ellátás igénybevétele terén nem ennyire markánsak a különbségek. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fele, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások közel harmada számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést az orvosi ellátás finanszírozása. A fogorvosi ellátás igénybevételét a legalsó ötödbe tartozó háztartások 46, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 39-a tartotta legalább közepesen megterhelőnek. 12. ábra A vizsgálatok, kezelések és gyógyszerek finanszírozását egyáltalán nem, közepesen és nagyon megterhelőnek tartó háztartások aránya azok körében, akiknek szükségük volt ezekre, jövedelemkategória szerint, 216 Orvos Fogorvos Gyógyszer 1. ötöd 2. ötöd 19,1 17,7 3,7 31,2 5,2 51,1 3. ötöd 4. ötöd 14,4 9,6 32,2 32,9 53,4 57,5 5. ötöd 4,7 26,4 68,9 1. ötöd 19,5 26,5 54, 2. ötöd 2,3 27,7 52, 3. ötöd 16,9 26, 57,1 4. ötöd 13,9 3,3 55,8 5. ötöd 8,9 3,1 61, 1. ötöd 2. ötöd 29,3 24,4 39,8 45,2 3,9 3,3 3. ötöd 22,3 44,6 33,1 4. ötöd 14,7 45,2 4,1 5. ötöd 6,7 31,7 61,7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 Nagyon megterhelő Közepesen megterhelő Egyáltalán nem megterhelő A modul kérdései külön kitértek a 16 év alatti gyermeket nevelő háztartások egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségeire. 216-ban a gyermekes háztartások 82-ában volt szükség gyermekorvosi vizsgálatra vagy ellátásra, amit ezen esetek mindössze,1-ában nem tudtak igénybe venni. Ez két okra vezethető vissza: egyfelől nem engedhették meg maguknak az ellátást, másfelől túl messze volt az orvos, vagy nem volt megfelelő közlekedési eszköz. Akik nem részesültek megfelelő ellátásban, mind a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokban éltek. A gyermekek fogorvosi vizsgálatára, kezelésére a vizsgált gyermekes háztartások 39-ában volt szükség. Az esetek,3-ában nem jutottak segítséghez, minden esetben az anyagi helyzetük miatt. Akik nem részesültek megfelelő fogászati ellátásban, az alsó három jövedelmi ötödbe tartozó háztartásban élnek. 216-ban a gyermekes háztartások 3,6-ában fordult elő, hogy nem tudták kiváltani valamelyik gyermek gyógyszerét. Az utóbbi években ezen a téren egyértelműen csökkenő tendencia figyelhető meg. A háztartások jövedelmi helyzete szerint azonban jelentősek a különbségek. 216-ban az első jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 8,2-ával, a 2. és 3. ötödbe tartozók 2,1 és 1,8-ával, a negyedik ötödbe tartozók,6-ával fordult elő, hogy nem tudták kiváltani a háztartásban élő gyermek számára a gyógyszert, a legfelső jövedelmi ötödben ilyen eset nem fordult elő. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 13. ábra Azon háztartások aránya, ahol előfordult, hogy nem tudták kiváltani a gyermeknek felírt gyógyszert 21 211 212 213 214 215 216 Elérhetõségek: kommunikacio@ksh.hu Lépjen velünk kapcsolatba! Telefon: (+36-1) 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 218 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!