TŰZVIZSGÁLATI KÓDEX I. kötet

TŰZVIZSGÁLATI KÓDEX I. kötet NAGY LÁSZLÓ ZOLTÁN 2017.

Írta és szerkesztette: Nagy László Zoltán tű. őrnagy, igazságügyi tűzvizsgálati szakértő NKE Katonai-Műszaki Doktor Iskola Doktorandusza, PhD. hallgató Kutatási téma: A tűzvizsgálat tudományos módszerének fejlesztési lehetőségei Lektorálta: Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő Dr. Kanyó Ferenc tű. ezredes, fővárosi tűzoltósági főfelügyelő Szakmai bírálók: Nagy Péter tű. alezredes, kirendeltségvezető, tűzvizsgálati szakértő Borsos Tibor ny. tű. alezredes, igazságügyi tűzvizsgálati szakértő Nyomdai szerkesztés: Nagy László Zoltán Nyomdai kiadás: limitált példányszámban, 1. kötet kiadása: 2017. évben; 2. kötet kiadása. 2018. évben; Nyomdai kiadást támogatta: Budapesti Tűzoltó Szövetség Magyar Tűzoltó szövetség Elektronikus változat főszerkesztője: Heizler György ny. tű. ezredes, a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle című szakfolyóirat és a Védelem Tudomány online tudományos szakfolyóirat alapító főszerkesztője Elektronikus formában letölthető: www.vedelem.hu Felelős kiadó: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzvizsgáló Szolgálat Budapest, 2017-2018. ISBN szám: 978-615-00-0919-3

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Egy monográfiát tart a kezében, amely elsősorban a tűzvizsgálat részére készült. A jelenlegi felgyorsult környezetben, amikor a jogszabályok is szinte napról-napra változnak, nagy kihívás egy olyan tudományos mű elkészítése, amely időtálló ismeretekkel ruházza fel a tűzvizsgálatot megismerni, megérteni és a gyakorlatban alkalmazni vágyók körében ezeknek a célkitűzéseknek megfelel. A monográfia a szakirodalom meghatározása szerint:..valamely szűkebb tárgyra vonatkozó, a témát kimerítően taglaló tudományos mű, terjedelme : 500-1500 oldal. A mű megírásakor igyekeztem legjobb tudásom szerint ennek a meghatározásnak eleget tenni. A fő hangsúlyt a mű tudományos értékteremtő és értékálló jellegére kívántam helyezni. Az, hogy ennek a szempontnak megfelel-e, az alkotás elsősorban az olvasó ítéletére van bízva. Az évszázadok során számtalan tűzvész hívta fel a figyelmet arra, hogy a tűz ellen védekezni kell. Mert ha nem tesszük, emberek testi épsége, sokszor élete, az anyagi javak biztonsága, néha egész települések, nemzetek fejlődése kerülhet veszélybe. Egyes történészek véleménye szerint a történelem a háborúk története. Ezt elfogadva, kijelenthető, hogy a tűz elleni védekezés a tűzvészek története. Természetesen az analógia, a hasonlóság azon a ponton megszűnik, hogy míg a háborúkból mindeddig- nem sokat tanult ez emberiség, a tűzvészek eredményeként újra és újra átgondolták és fejlesztették a tűz elleni védekezés eszköztárát. A tűzvédelme három pillérét: a tűzmegelőzést, a tűzoltást + műszaki mentést, és a tűzvizsgálatot, a mai napig és várhatóan még több évszázadig olyan szoros kötőerő tartja össze, amit a jelenlegi társadalmi-, gazdasági-, szociális-, kulturális és ökológiai struktúrában jelentkező, kockázati tényezőkre és potenciális veszélyhelyekre adott válaszok alakítottak ki. Az alapvetően integrált tűzvédelmi ismereteket, tűzvédelmi igazgatási-, égéselméletei-, műszaki-, építészeti, katasztrófavédelmi tűzoltási és tűzvizsgálati ismereteket foglalja össze olyan szempontból, ami elsősorban a tűzvédelem alapelveiből kiindulva közelíti meg ezeket a szakterületeket. De mint tudomány, így a tűvizsgálat is kapcsolódik más társadalomtudomány-ágakhoz, ezért a monográfia jogi-, pszichológiai- ismeretekkel is igyekszik hozzájárulni a tudományos módszertanon alapuló szemlélet elsajátításához. Szerző

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ, SZAKIRODALOM ÖSSZEFOGLALÁSA (BIBLYOGRÁFIA)... 11 I. JOGI ISMERETEK... 13 ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMRÓL ÉS A JOGRÓL... 14 Jogrendszer 14 Jogviszony 14 A jogszabály érvényességének feltételeii 14 A jogszabály hatályossága 15 A jogszabályok hiearchiája: 15 A jogforrások rendszere 16 A jogszabályok értelmezése 16 A jogalkotásban való közreműködés 16 Az önkormányzatok jogszabályalkotása 16 Az állammal kapcsolatos ismeretek 17 KÖZIGAZGATÁSI JOG... 10 A közigazgatás kialakulása 10 Közigazgatási jogi norma 10 A közigazgatás szervezeti rendszere 12 Közigazgatási szervezési elvek 13 Közintézmények általános jellemzői 14 Közigazgatási jogviszony 16 Közigazgatás helye az állami szervek rendszerében 17 Nem minisztériumi jogállású központi szervek 18 Területi államigazgatási szervek 19 Felelősségi rendszer a közszolgálatban 21 Közigazgatási aktusok fogalma, fajai, hibás aktusok 23 Közigazgatási eljárás fogalma, tagozódása, eljárási jogfejlődés 25 Alapelvek az eljárási törvényben 27 Közigazgatási eljárás hatálya (szervi, tárgyi, személyi) 29 Joghatóság, hatáskör, illetékesség a Közigazgatásban 31 Hatásköri és illetékességi vita 32 Nyelvhasználat 33 Megkeresés 33 A kapcsolattartás általános szabályai 33 Adatkezelés 33 Adatok zárt kezelése 34 A közigazgatási eljárás megindítása 34 A határidő számítása 35 Igazolási kérelem 36 Az eljárás irataiba való betekintés 36 Az ügyfél jogai és kötelességei a közigazgatási eljárásban 37 Az eljárási cselekmények rögzítése 39 Idézés 39 Értesítés eljárási cselekményről 40 A tényállás tisztázása 41 Az ügyfél nyilatkozata 41 Irat 42 Tanú 42 Szemle 43 Szakértő 43 Tolmács 44 Tárgyalás 44 Egyezségi kísérlet 44 A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel 44 Az eljárás akadályozásának következményei 44 Döntések a közigazgatásban 45

A HATÓSÁG DÖNTÉSEI 46 Határozat és végzés 46 A hatóság döntésének véglegessége 47 Azonnali végrehajthatóság 47 A döntés közlése 48 A döntés kijavítása és kiegészítése 50 Hatósági szerződés 50 HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS 51 Közös szabályok 51 Hatósági bizonyítvány 51 Hatósági igazolvány 51 Hatósági nyilvántartás 51 HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS 51 A hatósági ellenőrzés lefolytatása 51 A hatósági ellenőrzés lezárása 52 A HIVATALBÓLI ELJÁRÁS 52 Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége 53 AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 53 Az ideiglenes intézkedés 53 Zár alá vétel és lefoglalás 53 JOGORVOSLAT 54 Közigazgatási per 55 A döntés módosítása vagy visszavonása a keresetlevél alapján 55 Fellebbezés 55 A döntés módosítása vagy visszavonása 56 Felügyeleti eljárás 57 Ügyészi felhívás és fellépés 57 Semmisség 57 ELJÁRÁSI KÖLTSÉG, AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSE ÉS VISELÉSE 58 Az eljárási költség előlegezése 58 Döntés az eljárási költség viseléséről 59 Költségmentesség 59 POLGÁRI JOG... 60 A polgári joggal kapcsolatos alapismeretek 60 A személyekhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogok 61 A tulajdonjog 63 A szerződések általános szabályai 65 Felelőssége a szerződésen kívül okozott károkért, a kártérítés általános szabályai 68 BŰNTETŐ JOG... 70 BÜNTETŐ JOGGAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK 70 A bűncselekmény fogalma, elhatárolása. 71 Egyenes 74 Eshetőleges 74 Hanyag 74 A bűntett és a vétség 74 A büntető törvény hatálya 75 Szándékosság és gondatlanság, szabálysértési felelősség 77 A szándékos és a gondatlan cselekmény büntetendősége 79 A szabálysértést elkövető felelőssége 79 A felelősségre vonás akadályainak rendszere a büntető- és a szabálysértési jogban 79 A szándékos bűncselekmény és szabálysértés kifejlődési szakaszai 82 A bűncselekmény és a szabálysértés elkövetői 84 A Btk. szankciórendszerének általános jellemzése 86 A szabadságvesztés 88 A pénzbüntetés 89 A csekély társadalomra veszélyesség kihatása a büntetőjogi és a szabálysértési felelősségre és a szankcionálásra 90 Tűzokozással kapcsolatos bűncselekmények 92 Emberölés 92 Erős felindulásban elkövetett emberölés 93 Öngyilkosságban közreműködés 93 Testi sértés 93 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 94 Segítségnyújtás elmulasztása 94 Gondozási kötelezettség elmulasztása 95

Kiskorú veszélyeztetése 95 Környezetkárosítás 95 Természetkárosítás 95 Állatkínzás 96 Terrorcselekmény 96 Közveszély okozása 97 Közérdekű üzem működésének megzavarása 98 Határzár megrongálása 98 Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása 98 Rongálás 99 Csalás 100 Hanyag kezelés 100 Tűzvizsgálat helye és szerepe a magyar jogrendszerben,kapcsolata a többi jogággal 101 II. KATASZTRÓFAVÉDELEMI IGAZGATÁS... 103 KATASZTRÓFAVÉDELEM... 104 A katasztrófák elleni védekezés 104 Hazánk katasztrófa-veszélyeztetettsége 104 A katasztrófavédelem komplex rendszere 105 Hivatásos katasztrófavédelmi szervek 108 POLGÁRI VÉDELEM... 110 A polgári védelem jogszabályi alapjai 110 A polgári védelem feladatai 110 A polgári védelmi kötelezettség 111 A köteles és az önkéntes polgári védelmi szervezetek 112 A települések katasztrófavédelmi védelmi besorolásának szabályai 113 Veszély-elhárítási tervezés 114 IPARBIZTONSÁG... 117 A veszélyes ipari balesetek elleni védekezés 118 Veszélyes áru szállításának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok 124 Kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos feladatok 125 III. TŰZVÉDELMI IGAZGATÁS... 134 Az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek és a magánszemélyek tűzvédelmi feladatai 135 A tűz elleni védekezés fogalma és szabályozása 135 A tűz elleni védekezésre kötelezettek köre 137 Az önkormányzatok Tűzvédelmi feladatai 138 A magánszemélyek Tűzvédelmi feladatai 138 A gazdálkodó szervek Tűzvédelmi feladatai 138 A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv 139 A tűzvédelem irányítási rendszere 142 A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányító tevékenysége 142 A központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének irányító tevékenysége 142 A hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság szervezete, működése és irányítási rendszere 143 A hivatásos tűzoltóság 143 Az önkéntes tűzoltó egyesület 145 Az önkormányzati tűzoltóság 145 A létesítményi tűzoltóság 146 A tűzvédelemi hatósági és szakhatósági tevékenység szabályai 147 A tűzvédelmi hatósági jogkörök gyakorlására illetékesek köre 147 A tűzvédelmi felelősség követelménye 147 A tűzvédelmi piacfelügyelet 148 A tűzvédelmi hatóságok hatásköre és illetékessége 149 Az első- és másodfokú tűzvédelmi hatósági jogkörök 150 Az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkörök 150 A másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóságok 152 A tűzvédelmi szakhatóság feladatai, a szakhatósági jogállás jellemzése 153 Elsőfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok: 153

Másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok 154 A tűzvédelem szankciórendszere 154 Közigazgatási szankciók és különleges intézkedések 154 Büntetőjogi szankciók: 154 Munkajogi szankciók, a munkáltató szabályozása szerint. 154 Polgári jogi szankciók 155 A Tűzvédelmi Bírság 155 A tűzvédelmi képzés, felvilágosítás, tájékoztatás 155 A munkavállalók tűzvédelmi oktatása 155 Tűzvédelmi szakvizsga 155 A tűzvédelmi szakágazatban alkalmazott munkavállalók és tűzvédelmi szolgáltatók képesítési követelményei 156 A tűzvédelmi tájékoztatás, felvilágosítás szükségessége és eszközei 157 A tűzvédelmi szakértők feladatai és tevékenységük tagozódása 158 IV. MEGELŐZŐ TŰZVÉDELEM... 159 OTSZ HATÁLYA, ALKALMAZÁSÁNAK TELTÉTELEI... 160 Tárgyi hatály... 160 Alkalmazásának feltételei... 160 Létesítésre vonatkozó tűzmegelőzési szabályok... 162 VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVE... 162 Védelmi célok... 162 Tervezési alapelvek... 162 TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS... 164 Az anyagok tűzveszélyességi osztálya... 164 A kockázat meghatározása... 165 Építészeti megoldások tűzvédelmi vetülete... 168 Alapozások... 168 Függőleges teherhordó falak és térelválasztó szerkezetek... 172 Koszorúk és nyílásáthidalók... 177 Födémek... 179 Lépcsők... 183 A lépcsők lépcsőházak biztonsági szintje szerinti csoportosítás... 185 Tetőszerkezetek... 187 Nyílászáró szerkezetek... 194 Kémények... 198 Szellőzők... 200 Függőleges és vízszintes térkapcsolatot adó aknák, csatornák... 202 Burkolatok... 203 Álmennyezetek... 205 Hő- és hangszigetelések... 206 Építési módok, építési rendszerek... 207 Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása... 212 Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása... 213 Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői... 215 Tűzvédelmi tervezés, tűzvédelmi dokumentáció... 219 TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM... 220 Tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között... 220 Tűztávolság... 221 Tűzterjedés elleni védelem építményrészek között... 222 Tűzszakaszok kialakítása... 223 Tűzszakaszok csatlakozása épületek külső szerkezetein... 225 Homlokzati tűzterjedés elleni védelem... 227 Gépészeti és villamos átvezetések... 228 A tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei... 229 Tetők és tetőtér-beépítés követelményei... 231 RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK... 233 Általános előírások... 233 Lakó, üdülő rendeltetés... 235 Szállás rendeltetés... 235 Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés... 236 Iroda, igazgatási rendeltetés... 236

Egészségügyi rendeltetés... 237 Szociális rendeltetés... 237 Művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetés... 238 Vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás rendeltetés... 239 Kereskedelmi rendeltetés... 239 Kényszertartózkodásra szolgáló építmény... 240 Sportrendeltetés... 240 Gépjárműtároló rendeltetés... 240 Mezőgazdasági rendeltetés... 241 Ipari rendeltetés... 241 KIÜRÍTÉS... 242 Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés... 243 Átmeneti védett tér követelményei... 243 A tartózkodási hely védelme... 245 Menekülési útvonal követelményei... 245 Menekülési útvonalon beépített nyílászárók... 246 Menekülésre szolgáló lépcsőház, lépcső követelményei... 247 Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei... 248 Kiürítési számítás... 249 Számítógépes szimuláció... 251 TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK... 254 Általános követelmények... 254 A tűzoltási felvonulási terület paraméterei... 254 A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása... 256 Oltóvízhálózat kialakítása... 257 Tűzcsapok kialakítása... 257 Fali tűzcsapok kialakítása... 259 Oltóvíztározók... 260 Tűzoltósági kulcsszéf... 262 Tűzoltósági beavatkozási központ... 262 Tűzoltósági rádióerősítő... 263 Tűzoltó felvonó... 263 Napelemek... 264 Számított tűzterhelés meghatározása... 264 HŐ ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM... 266 Működtetés, vezérlés... 267 Hő- és füstelvezetés... 268 Hő-és füstelvezető szerkezetek és berendezések csoportosítása... 269 Hő- és füstelvezető szerkezet... 269 Hő- és füstelvezető berendezés... 270 Füstszakaszok kialakítása... 271 Légpótlás... 272 Beépítési hely... 273 Füstmentesítés... 275 Füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók... 276 HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK... 278 A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása... 278 A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása... 279 Különleges esetek... 279 Másodlagos robbanás elleni védelem... 280 Az építményszerkezetekre ható terhelések... 283 SPECIÁLIS ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME... 284 Közúti alagutak... 284 Gyalogos aluljárók... 286 Felszín alatti vasútvonal... 288 Kilátó... 292 Ponyvaszerkezetű építmények... 293 Állvány jellegű építmények... 296 Szín építmények... 297 VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK... 300 Villamos berendezések tűzvédelmi kockázata... 300 Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei... 303 Tűzeseti fogyasztók működőképessége... 304

Villámvédelem... 308 Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem... 310 Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer... 311 BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI... 315 Létesítési kötelezettség... 315 Tűz- és hibaátjelzés... 315 Megfelelőség, képesítés és jogosultság... 316 Üzembe helyezés, használatbavétel... 316 A BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 319 A létesítés általános szabályai... 319 Védelmi jelleg és szint... 321 Címezhetőség... 321 A BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 323 Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások... 323 ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSÁRA, KIMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK... 324 Robbanásveszélyes tér zónabesorolása... 324 Általános követelmények... 324 Elhelyezési és védőtávolságok... 325 Üzemanyagtöltő állomás... 326 PB-gáz cseretelepek tűzvédelmi követelményei... 328 HASZNÁLATI SZABÁLYOK... 329 A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok... 329 Speciális építmények használati szabályai... 330 Tűzveszélyes tevékenység... 332 Dohányzás... 333 Szállítás és vontatás... 334 Tárolás szabályai... 335 A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai... 336 Tűzoltási út, terület és egyéb utak... 337 Tüzelő-, fűtőberendezések... 338 Szellőztetés... 339 Hő- és füstelvezetés... 340 Csatornahálózat... 340 Gépi berendezés... 341 Villamos berendezés... 341 Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés... 342 Lakó- és szállásépületek... 345 Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár... 346 Szabadtéri rendezvények... 347 Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények... 349 Járművek... 350 Aratás... 351 Szérű, rostnövénytároló, kazal... 352 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai... 352 A mezőgazdasági erő- és munkagépek... 354 A terményszárítás szabályai... 355 ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI... 356 Éghető folyadékok tárolás és szállítás általános előírásai... 356 Tárolás lakásban és garázsban... 358 Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén... 358 Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén... 358 Éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban... 359 Éghető folyadékok tárolása kamrában... 360 Üzemanyagtöltő állomás előírásai... 360 ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT... 364 Általános előírások... 364 Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata... 366 Beépített tűzoltó berendezést felülvizsgálta, karbantartása.... 372 Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása... 373 Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata... 374 A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata... 379 Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata... 380 Villámvédelem felülvizsgálata... 381

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV... 383 1. számú melléklet: Hatályos OTSZ fogalmak:... 386 V. ÉGÉSELMÉLET... 401 A tűz általános jellemzése 402 Az égés feltételei 403 A gyulladási folyamat 404 Az égés dinamikája 405 A láng szerkezete 407 A láng nélküli égés 409 Az égés fajtái 410 Halmazállapot és éghetőség 411 Hőátadási formák 416 A tűz és gázcsere fogalma. A gázcsere lefolyása, a tűz paraméterei, zónái 418 A tűz hőmérséklete és az égés ideje (befolyásoló tényezők) 421 A tűz fejlődése 422 Füst és korom 424 A tűz hőmérséklete 426 Az önlobbanás és az öngyulladás folyamata növényi és állati eredetű anyagok és kémiai vegyületek esetében 428 IRODALOMJEGYZÉK... 431

BEVEZETŐ, SZAKIRODALOM ÖSSZEFOGLALÁSA (BIBLYOGRÁFIA) A monográfia megírásakor felhasznált szakirodalmat az olvasó a mű végén az irodalomjegyzéknél találhatja, amely álláspontom szerint elég széles körű és könnyen el lehet veszni benne. Ezt szem előtt tartva igyekeztem a véleményem szerint mértékadó szakirodalmat kiemelni és feldolgozni. Hazai szakirodalom: A hazai tűzvizsgálati szakirodalomban 6 könyv érdemel figyelmet, amelyek részletes tudományos szempont szerinti megnevezését az irodalomjegyzékben tettem meg itt csak hivatkozok rájuk : A tűzvizsgálat kézikönyve: A témában, hazánkban az első és a mai napig meghatározó, mértékadó, háromfejezetes, 594 oldalas szakkönyv, akár már monográfiának is nevezhető, amit 1972-ben a BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnöksége készített. Az első fejezet égéselméleti, termodinamikai, reakció-kinetikai, tűzterjedési megállapításai a mai napig helytállóak. Ezt garantálja, hogy a fejezet megírásában több fizikus és kémikus részt vett. A fizikai és kémia leírt törvényszerűségei az elmúlt évek alatt sem változtak. A második fejezet a tűzkeletkezési okok szerint veszi górcső alá a tűzhöz vezető folyamatok, gyújtóforrások szerepét, jelentőségét. Az itt közölt ismeretanyag napjainkban is helytálló és jól alkalmazható. A harmadik fejezet a tűzvizsgálat módszertanával foglalkozik a kor színvonalának megfelelő részletességgel és alapossággal. A fényképezésre vonatkozó leírása mára elavult, a helyszíni szemlére és a meghallgatásra vonatkozó része részben elavult, de még így is tartalmaz tudományos értékkel bíró eredményt. Az elméleti szakemberek által bírált kizárásos módszer először jelenik meg a hazai tudományos életben, mint tűzvizsgálati módszer. A gyakorlati tűzvizsgálati szakemberek számára a kizárásos módszer megfelelő módon való alkalmazása a mai napig szerves részét képezi, a tűzvizsgálat tudományos módszertanának. Megelőző Tűzvédelmi ismeretek: Az 1985-ben a BM által kiadott tankönyv (ISBN 963 03 1070 8) egy 130 oldalas fejezetet szentel az állami tűzoltósági tűzvizsgálati tevékenységnek. A tűzvizsgálat fogalmát, célját, az eljárási szabályokat, a helyszíni szemle módszereit, és a tűzvizsgálat során elkészítendő iratokat taglalja, a kor színvonalának megfelelően. Az eljárási és bizonyítási szempontból leírt megállapításai, következtetései, nagyrészt még ma is helytállóak és adaptálhatóak. A tűzvizsgálat alapjai: A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság által 2006-ban készített 130 oldalas könyv, a kor színvonalának megfelelően dolgozza fel az égéselméleti és tűzkeletkezési okok szerinti tűzvizsgálati módszertant. Ez az első könyv, amely adaptálja az Amerikai Egyesült Államok által kiadott NFPA 1-6. tűzvizsgálati oktatási anyagot, amelyet gyakorlati tűzvizsgálók részére készítettek és adtak ki. A tűzvizsgálati eljárásra vonatkozó része, mára már elavult. A tűzvizsgálat taktikája: A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság gondozásában 2010-ben megjelent 203. oldalas szakkönyv a tűzjelzéstől a tűzvizsgálati jelentés elkészítéséig igyekszik egy módszertani segítséget adni a gyakorlati tűzvizsgálók számára. Először adaptálja a kriminalisztikai helyszínelési, tanúmeghallgatási, és bizonyítási módszereket a tűzvizsgálatba. Az eljárási módszerre vonatkozó részei mára elavultak, a bizonyítási kísérletre és meghallgatások taktikájára vonatkozó része részben helytálló, de további kutatások könnyen új nóvummal egészíthetik ki az ott leírtakat. Tűzvizsgálattan: Az SzIE Ybl Miklós építéstudományi kara által 2013-ban kiadott 93 oldalas egyetemi jegyzet (ISBN szám: 978-963-269-347-3) tudományos értékét emeli a saját kutatások eredményeinek 11

feldolgozása. A kor színvonalának megfelelő módszertani ismereteket tartalmaz, amelyek mára részben elavultak. Alkalmazott tűzvizsgálat: A Magyar Rendvédelmi Kar és a Budapesti Tűzoltó Szövetség által 2014-ben kiadott 8 szerző által írt 363 oldalas szakkönyv önálló kutatási eredményeket és tanulmányokat, esettanulmányokat tartalmaz, dolgoz fel. A fejezetekben a nem általam írt részekre vonatkozik a bírálat, mert a saját fejezeteim megítélése nem az én feladatom feldolgozott és leírt ismeretanyag tudományos értéke magas, a fejezetek írói saját kutatómunkával, esettanulmányok feldolgozásával igyekeztem egy alkalmazott tudományos munkához hozzájárulni. Nemzetközi szakirodalom: Amerikai Egyesült Államok (USA) Több évtizedes, folyamatos kutatómunka eredményeként elkészült és folyamatosan frissített NFPA921-1- 6 rész (National Fire Protection Association - Útmutató a tűz és robbanásvizsgálatokhoz) szabványsorozat gyakorló tűzvizsgálók részére készült magas tudományos nóvummal bíró szakanyag. Elsősorban a tűzvizsgálat szubjektív tudományos módszereit definiálja, rendszerezi. Szinte valamennyi CTIF ország adaptálta az itt leírtakat, így hazánk is a nemzeti tűzvizsgálati eljárásukba. Az itt leírtak továbbra is az USA és más országok tűzvizsgálati tudományos kutatásainak az egyik alapját képezi. Németország: A Német Népi Rendőrség által készítette 67 oldalas Tűz és Katasztrófák nyomainak felkutatása és vizsgálata fordította: Bónusz János kiadvány jellemzően a helyszínelés módszertani, a gyújtóforrások vizsgálati, és a mérési módszerek tekintetében tartalmaz máig is alkalmazható ismereteket. Nemzetközi Tűzvizsgálati Konferenciák: A BM OKF országos tűzoltósági főfelügyelőjének kezdeményezésére, a CTIF országok által delegált országok egy részének együttműködése által 2015-2016-ban megalakult a CTIF Tűzvizsgálati Munkabizottsága többek között az alábbi országok aktív részvételével: Magyarország (kezdeményező és alapító tag), USA, Nagy Britannia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Görögország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Finnország, Fehéroroszország, Ukrajna, Horvátország A 2015-ös 1. és a 2016-os 2. Nemzetközi Tűzvizsgálati Konferencián a munkabizottság tagjai bemutatták a saját országuk tűzvizsgálati eljárás és módszertanát és a tűzvizsgálat tudományos fejlesztése érdekében további közös munkát, szorosabb együttműködést határoztak meg. 12

I. JOGI ISMERETEK 13

ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMRÓL ÉS A JOGRÓL Mindennapos kapcsolatainkat, viselkedésünket a történelem során kialakult szabályok, normák szövik át. Az erkölcs a legismertebb, mely történelmileg kialakult normarendszer, egy közösség örökíti át generációkon keresztül. Fejlődik, változik a kultúrával együtt, követi a történelem változásait. A szokásjog jogforrássá vált közösségi szokás, meggyőződésen alapszik, huzamos ideig alkalmazott íratlan jogszabály. A jogszabálynak kiemelkedő szerepe van a közösség életében, történeti fejlődés eredménye, eredete az erkölcs, a szokás. Az arra feljogosított állami szerv adhatja ki meghatározott alakszerűség, forma megtartásával. Végrehajtásának ellenőrzése az állam feladata. Meghatározott feltételek bekövetkezése esetén meghatározott magatartást, cselekvést vagy cselekvéstől való tartózkodást rendel el és lehetővé teszi a megszegés szankcionálását.a hármas felosztást (feltétel, rendelkezés, szankció) nehéz felismerni, mert azok nem egy helyen találhatóak. JOGRENDSZER A jogrendszer az állam adott időpontban hatályos jogszabályainak rendezett összessége. Az azonos területre kiadott jogszabályok egy jogterületet, jogágat alkotnak, ezek a következők: Közjog: - alkotmányjog - büntetőjog - közigazgatási jog Magánjog: - polgárjog - kereskedelmi jog - gazdasági jog A jogág az azonos típusú társadalmi viszonyokat, azonos módszerrel szabályozó jogi normák összessége. A jogágak összessége alkotja a Magyar Köztársaság jogrendszerét, melynek összetartó ereje a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a alkotmány erejű kétharmados törvények, melyekhez igazodniuk kell az egyéb törvényeknek. Az egyes jogágakon belül anyagi és alaki jogszabályokat különböztetünk meg. Az anyagi jog a tényleges magatartási szabályokat szabályozza. Az alaki jog olyan jogi normákat tartalmaz, amelyek az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját határozzák meg. JOGVISZONY Jogilag szabályozott kapcsolat, mely létrejöhet jogszabály rendelkezése alapján vagy szerződéssel. Jogait az gyakorolhatja minden korlátozás nélkül, aki nagykorú (18 évét betöltötte) és cselekvőképes. Tanügyi szempontból lényeges kérdés a cselekvőképesség: - 14 év alatt csak törvényes képviselője tehet nyilatkozatot (cselekvőképtelen). - 14-18 év között tehet nyilatkozatot, de az csak törvényes képviselője nyilatkozatával együtt érvényes. (korlátozottan cselekvőképes) A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK FELTÉTELEI - kibocsátásra jogosult szervtől származzon - megalkotása a kiadásnál követendő eljárási szabályok betartásával történjen - előírt módon kihirdessék (Magyar Közlönyben való közzététel, kivéve az önkormányzati rendeleteket) - illeszkedjen a jogrendszerbe E négy követelmény együttesen teszi érvényessé a jogszabályt. 14

A JOGSZABÁLY HATÁLYOSSÁGA A hatályosságnak szintén négy alapkövetelménye van: Időbeli: mikortól milyen időre (a kihirdetést megelőzően nem állapíthat meg kötelezettséget) Személyi: mely társadalmi csoportra nézve rendelkezik Tárgyi: jogszabályban meghatározott kör Területi: földrajzilag körülhatárolható terület, ahol érvényes és végrehajtható A jogszabály hatály megszűnésének módjai: - más jogszabály hatályon kívül helyezi; - a jogszabályban meghatározott határidő lejár, vagy - az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályt megsemmisíti. A JOGSZABÁLYOK HIERARCHIÁJA: A jogi norma olyan általános magatartási szabály, amelynek célja az életviszonyok tartós rendezése. Alapvetően két csoportjukat különböztethetjük meg: a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket. I. Az EU jogforrásai 1. az EU elsődleges joganyaga : a tagállamok által kötött szerződések alkotják, amely nemzeti szinten az alkotmányos joghoz hasonlítható. 2. a nemzetközi megállapodások: nemzetközi jogalanyok (tagállamok vagy szervezetek) kötik meg, céljuk egy nemzetközi szintű együttműködés létrehozása. 3. a másodlagos jog jelenti a közösségi jog harmadik fontos forrását: 3.1.a Tanács és a Parlament által közösen vagy a Bizottság által elfogadott rendelet általános hatályú és minden elemében kötelező, közvetlenül alkalmazandó, azaz a nemzeti törvényekhez hasonlóan a tagállamokban azonnal alkalmazandó jogot teremt. 3.2.a Tanács és a Parlament által közösen vagy a Bizottság által elfogadott irányelv elsődleges célja a jogszabályok közelítése, az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját rájuk bízza; 3.3.a határozat az a jogi aktus, amellyel a közösségi intézmények a Bizottság, a Tanács, illetve a Tanács az Európai Parlamenttel közösen konkrét ügyekről határoznak, egyéni jelleggel bír és minden elemében kötelező. 3.4.a 3.1-3.3. pontokban felsorolt kötelező jogi aktusok mellett a másodlagos jog körébe tartoznak még a nem kötelező erejű jogi aktusok (állásfoglalások, vélemények), valamint például az intézmények eljárási szabályzatai. II. Nemzeti jogszabályok [az Alkotmány 7/A. (1) bekezdése]. 1. az Alkotmány 2. az Országgyűlés által alkotható törvények, 3. a Kormány rendeletei, 4. a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, 5. a miniszterelnöki rendelet, 6. a miniszteri rendelet, 7. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete; 8. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete, valamint 9. az önkormányzati rendeletek. III. Közjogi szervezetszabályozó eszközök 1. normatív utasítás [Jat. 1. (1) bekezdés b) pontja, 23. (1) bekezdése]: az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az 15

általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját. 2. normatív határozat a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője (ide tartoznak a rendvédelmi szervek országos parancsnokai), a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki. A JOGFORRÁSOK RENDSZERE A jogforrások hierarchiájának alapelve, vagyis alacsonyabb és magasabb szintű jogszabályokat különböztetünk meg aszerint, hogy a kibocsátó hol helyezkedik el a hatalommegosztás intézményrendszerében. A törvény a legmagasabb szintű jogszabály, amelyet az országgyűlés bocsát ki. Azokat az életviszonyokat szabályozzák, amelyek a leglényegesebbek, legállandóbbak. Rendeleteket két szinten alkotnak: a kormányrendeletek és a szakminiszteri rendeletek állnak a magasabb szinten, alatta az önkormányzati rendeletek állnak. Általában kiegészítő, a törvények végrehajtását rányitó szerepük van. A Kormány és a rendeletalkotásra felhatalmazott autonóm államigazgatási szervek (MNB, PSZÁF, NMHH) elnökének rendelete között nincs hierarchikus kapcsolat, mivel mindkét jogalkotó csak feladatkörében alkothat jogszabályt, feladatkörüket pedig az Alkotmány egymástól elhatárolja foglalni. Alsóbb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis akkor az alacsonyabb szintű érvénytelen. A JOGSZABÁLYOK ÉRTELMEZESE Az értelmezéshez ismerni kell, hogy a jogszabályt hatályba lépése óta módosították, kiegészítették-e. Meg kell találni az azonos területet szabályozó, összetartozó jogszabályok hatályos szövegét. Majd a magasabb szinttől az alacsonyabb felé kell vizsgálni. Az értelmezés legegyszerűbb változata a nyelvtani értelmezés, de a logikai értelmezést is használni kell. Sok esetben szükség van a rendszertani értelmezésre is, ami az egyes tárgykörbe kiadott jogszabályok beillesztése a jogrendbe így vizsgálva a jogalkotó igazi szándékát. Az értelmezés az alkalmazó joga. Segítséget nyújthat az értelmezésben az Alkotmánybíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntések. A JOGALKOTÁSBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS A közreműködés lehet közvetlen (jogalkotó szerv végzi) és közvetett (a jogalkotó szakértőként kéri a közreműködést). A kormányzati szervek felelőssége közvetlenül előkészíteni az ágazati törvényeket. Ennek menete: általános koncepció kidolgozása megvitatni érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel tételes normaszöveg összeállítása (törvénytervezet) kormány tagjai Saját ágazati szempontból véleményezik - kormány elé terjeszteni, elfogadni az Országgyűlés bizottságai tárgyalják parlamenti általános és részletes vita. Az előkészítő munka követelményei közé tartozik, hogy a jogszabálynak olyan mértékben kell általánosan fogalmazni, hogy az egyediségükben is alkalmazható legyen. Tehát világosnak és egyértelműnek kell lennie. A szakaszoknak egymásra kell épülnie, nem keletkezhet joghézag. Összhangban kell lennie a hatályos jogszabályokkal. Meg kell határozni az életbelépés időpontját. AZ ÖNKORMÁNYZATOK JOGSZABÁLYALKOTÁSA Az önkormányzatok a helyi közügyekre nézve jogszabályt alkothatnak (rendelet). A szabály az adott területre vonatkozhat és végrehajtása a működési területen kötelező. 16

Az önkormányzat rendeletet alkothat: a képviselőtestületi SzMSz-ről, az évi költségvetés általános és részletes szabályairól, az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályairól. A rendelet előkészítő tevékenységét a Polgármesteri Hivatal végzi. Figyelembe kell venni: van-e kompetenciája a rendelet formai követelményei A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá és a helyben szokásos módon kell kihirdetni A rendelethez általános és részletes indoklást kell készíteni. (a rendelet célja, szükségessége, vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, miért szabályoz) egyértelműen követelmény, hogy pontos, szakszerű és jogszerű legyen. A módosítás, hatályon kívül helyezés során ugyanezt az eljárást kell lefolytatni. AZ ÁLLAMMAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés, olyan egység, amely meghatározott területtel, állandó lakossággal és olyan kormánnyal rendelkezik, amely képes a nemzetközi ügyek vitelére. Magába foglalja azt az intézményrendszert amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, mellyel kormányozza területének társadalmát - aminek állami státusa gyakran függ attól hogy több más állam elismeri mint e feletti belső és külső önálló korlátlan hatalmat. A szociológiában az államot általában Max Weber meghatározásával írják le: az a szervezet amely rendelkezik a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget. Az állam meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet. Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek Autokrácia (egyeduralom, önkényuralom) Despotizmus Monarchia (királyság, császárság stb.) Oligarchia Diktatúra Demokrácia (köztársaság) Az állam jellemzői - a területiség: a territorialitás elve - a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert az egyes állampolgárok ellen - az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de attól elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze - a belső szuverenitás: felségterületén az állam a legfőbb hatalom - a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás(külpolitikai önállóság, országhatárok, stb.) Jelenleg 193 elismert állam van a világon, ebből csak egy, a Vatikán nem tagja az ENSZ-nek. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el: Koszovó, Szomálföld, Tajvan, NyugatSzahara, Észak-Ciprusi Török Köztársaság, Izrael. Államszerkezet Az állam mint egész és részei, valamint a részek egymás közötti viszonyának rendszerét fejezi ki. Fontos jellemzője: centralizáltság és decentralizáltság, ez mutatja, hogy az egyes részek milyen fokú önállósággal 17

rendelkeznek. Centralizáltság: az egyes részek önállósága csökken Decentralizáltság: az egyes részek önállósága nő Csoportosítás Föderatív, ha több állam egyesüléséből olyan új állam keletkezik, amely a szuverenitásból eredő jogosítványokat a lehető legmagasabb szinten gyakorolja, de a tagállamok többé-kevésbé megtartják az önállóságukat. Lehet területi vagy nemzeti alapú. Unitárius, ha az államon belül nincsenek olyan részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (terület, népesség, főhatalom). Ilyen az összes többi állam. Történelmi: Perszonálunió ha két vagy több államnak közös államfője van. Reál unió ha a két vagy több állam közös államfőjén kívül létrejönnek közös szervek a közös ügyek intézésére. Konföderáció: államok szövetsége, de nem jön létre új állam, csak több állam egyesül, a megállapodás gazdasági, politikai és kulturális, a célok hatékonyabb megvalósulása céljából. Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet. Kormányforma A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet monarchia és köztársaság. Monarchia Ha az uralmat egy személy gyakorolja (király, sah, császár, emír, sejk, szultán, herceg, pápa stb.), aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi és haláláig uralkodik. Abszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik: Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek: Parlamentáris monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik protokolláris szerep, hatalmon van, de nem kormányoz. Köztársaság Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja. Parlamentáris, ha a köztársaság elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka. Félprezidenciális, ha a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom - a kormány - a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit népszavazással választanak meg Prezidenciális, ha a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg Teokratikus köztársaság, ha megválasztott szervek felett egy vallási szerv vétójoggal rendelkezik. A kormány, a parlament és az elnök egyaránt alá vannak vetve ennek a vallási legfelsőbb szervnek Kommunista állam ("szocialista népköztársaság"), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben az alkotmány kimondja a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista párt vezető testületei a hatalom birtokosai. Az egyéb szervek (kormány, parlament, elnök) a kommunista párt vezető testületei által meghozott döntések végrehajtói Egyéb (katonai és más diktatúra), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben katonai diktatúra vagy olyan egyéb rendszer működik, melyben a hatalom birtokosa egyetlen szervezet Az állam feladatai Az állam feladata a közjó szolgálata. Az állam e feladata megvalósításakor a társadalom kiegyenlítő 18

szerepét is betölti, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik. Stabilizálás: a gazdasági működőképesség fenntartása közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb. tömegközlekedés pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése) társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel(bíróság, rendőrség) állampolgári jogok biztosítása, pl.: élethez valójog tulajdonvédelmének biztosítása munkához való jog Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok) közoktatásügyi rendszer biztosítása közegészségügyi rendszer biztosítása szociális segélyezés munkanélküli segély nyugdíj Külső védelem biztosítása: hadsereg Az állam funkciói Politikai funkció: Külső támadás elleni, illetve a belső rend védelme, a hatalmi rendszer fenntartása. Szervező funkció: megélhetés és a közügyek lehetőségeinek biztosítása Gazdasági funkció: a termelés irányítása, a termelésben való részvétel Ideológiai funkció: legitimáció Önépítő funkció: az állam fejlődése Az állam egyik legfontosabb ismertetőjegye a szuverenitás. Az állami szuverenitás egységes fogalom,, melynek két, egymással összefüggő oldala van. Belső szuverenitás: az adott államnak az a joga, hogy önállóan alkossa meg alaptörvényét, illetve tartsa fenn jogrendjét Külső szuverenitás: az államnak a nemzetközösségi jog és cselekvőképessége, ezáltal vehet részt az állam a nemzetközi életben. Népszuverenitás és népképviselet Az állami szuverenitás az államhatalom függetlenségét jelenti, és ezt a hatalmat az állam minden polgára, szervezete, illetve minden más állam köteles elfogadni. A szuverén állam önállóan dönt külső és belső ügyeiben. A szuverenitás másik dimenziója az állami főhatalom forrását, eredetét kutatja. A népszuverenitás a feudális állameszme alapjaival szemben a polgárság forradalmi jellegű követelménye volt. A népszuverenitás tana kimondja, hogy az állami főhatalom eredete a nép, a népnek azt a jogát fejezi ki, hogy sorsát maga döntse el. Ezen belül maga határozza meg az államot, a politikai irányvonalat, államhatalmi szerveinek összetételét, ellenőrizhesse működésüket, és részt vegyen az állami feladatok ellátásában. A népszuverenitás elvéből következik a rendi képviselet felszámolása, a népképviseleti szervek demokratikus választások útján való létrehozása. Ezért egy demokráciában fontos szerepe van a társadalomnak, a hatalom gyakorlásában való részvételben. Közvetlen demokrácia intézményei: választások, népszavazás 19

Képviseleti demokrácia: a lakosság választott képviselői útján vesz részt az állami ügyek intézésében Önkormányzatiság: bizonyos ügyek eldöntése a társadalom kisebb közösségeinek hatáskörébe kerül Az államhatalom részei A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom (Országgyűlés) végrehajtó hatalom (Kormány és a közigazgatás szervei) bírói (igazságszolgáltatói) hatalom (bíróság, ügyészség, ügyvédség, közjegyző) Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat teljesen szétválasztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Csak a teljes különválasztás, illetve a hatalmi ágak közötti kölcsönös ellenőrzés biztosítja az egyének szabadságát. A klasszikus hatalmi hármas mellett a mai modern államban más szervek is bekapcsolódnak a hatalmi ágak szétválasztásába, ellenőrzésébe: Államfői hatalom: szerepe a stabilizációban, a koordinációban jelentkezik Alkotmánybíróság: feladata a három hatalmi ág alkotmányos kontrollja Ombudsman: az állampolgárok jogsérelme, érdeksérelme esetén eljárásra jogosult. Legfőbb szerepe a végrehajtás ellenőrzésében van. Legfőbb állami szervek: Országgyűlés Kormány Kúria Alkotmánybíróság Legfőbb Ügyészség Számvevőszék A jogállamiság legfontosabb alapelvei 1. A népszuverenitás elve és a népképviselet Az állami főhatalom forrása a nép, amely a közhatalomban közvetlenül (népszavazás) és közvetve a népképviseletek (önkormányzat, Országgyűlés) megválasztásával vesz részt. 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat az önkényuralom megakadályozása érdekében el kell választani egymástól. 3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása Az állampolgárok magatartása és az alkotmányos intézmények működése kereteit az alkotmány és a törvények határozzák meg. A jogállamiság követelményéhez kapcsolható azoknak az alkotmányos biztosítékoknak, speciális intézményeknek a megteremtése is, amelyek fő funkciója az alkotmányosság és a törvényesség védelme. 4. Egyenjogúság, jogegyenlőség A jogalkotást és a jogalkalmazást egyaránt átfogó alkotmányos alapelv, mely az egyéneknek a közhatalommal fennálló viszonyában teremt azonos jogi helyzetet, és megtiltja a bármilyen alapú megkülönböztetést az emberi ill. állampolgári jogok élvezetében. 5. Az emberi jogok biztosítása Az alkotmányos állam elismeri és biztosítja az emberek - nemzetközi normákban is rögzített - sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Magyarország államformája 1989. október 23-tól parlamentáris köztársaság. A köztársasági elnököt öt évre a parlament választja meg. Az elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. 20

KÖZIGAZGATÁSI JOG A közigazgatás kialakulása A közigazgatás azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek az állampolgár illetve a társadalom szervezetei, mint jogalanyok, valamint az állam közötti jogviszonyokat szabályozzák, és amelyek megalkotásában vagy érvényesítésében közigazgatási szervek vesznek részt. Azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák a közigazgatási szervek szerkezetét, feladatát, hatáskörét. Egy olyan működő szervezet, amely az államnak az igazgatási feladatát végzi el, része az állami szervezetnek, jogot alkalmaz és jogot is alkot. Kialakulása szorosan összefügg a hatalom megosztásának idejével. A három fő alap közül a közigazgatás a végrehajtói hatalom részeként működik. Az alkotmányos normák megvalósítása, realizálása a közigazgatáson keresztül történik, tekintettel arra, hogy a közigazgatás olyan szervezeti rendszer amely a mobilitást tudja biztosítani, tud igazodni a változásokhoz. A közigazgatás az államnak az adminisztrációja, az államnak az igazgatása és, mint állami tevékenység közhatalmi jogosítványokat és kötelezettségeket foglal magába. Alapja a 2004. CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Sajátossága, hogy a jogviszony egyik oldalán mindig közigazgatási szerv áll /pl. minisztérium /, kivételesen állhat nem közigazgatási szervnek minősülő is, amelyet a jog közigazgatási feladatok ellátására hatalmazott fel, ám ettől a szerv nem válik közigazgatásivá. Jogviszonyok fajtái: A közigazgatás tevékenysége során kialakuló jogviszony szerinti Hatósági jogviszony: kötelezettséget állapit meg, az autonómiával rendelkezők felé Irányítási jogviszony Együttműködési típusú jogviszony A jogviszonyban realizálódó jog természete szerint Anyagi jogi jogviszony Alaki jogi jogviszony Anyagi jogi normák: Feladatmegállapító (közigazgatási szervek számára határoz meg feladatokat) Jogokat, kötelezettségeket megállapító (természetes személyekhez és szervezetekhez is szólhat) Hatáskört megállapító Szankcionális norma (adott esetben a közigazgatási szervek különböző szankciókat alkalmazhatnak, amely egyfajta joghatás. Célja, rendeltetése különböző, pl: hogy bírságol, végrehajtást segíti. Két csoportja van: önálló (szabálysértések), meghatározott cselekmény, mulasztás miatt alkalmazza ezt a módszert; illetve vannak, amelyek más normák érvényesítéséhez kapcsolódnak, mint környezetvédelem, köztisztaság stb.) Szervezeteket intézményesítő norma (az önkormányzati törvény meghatározza, hogy a képviselőtestület milyen szerveket hozhat létre: bizottságot, hivatalt stb.). Alaki jogi normák: eljárási normáknak is nevezik őket. Egyik csoportja a szervezeten belüli felépítés és kapcsolat rendszer meghatározása. Ezen kívül az eljárás cselekményeknek három csoportja van, mint alaki jogi norma. Van az ún. hatósági tevékenység vagy a közigazgatási szervek kifelé irányuló tevékenységek (a társadalom felé). Van belső eljárás is ami a közigazgatás szervezeti rendszeren belüli eljárást jelenti és végül van adott közigazgatási szerven belüli eljárás. Közigazgatási jogi norma Van olyan felfogás, hogy a jogszabály és a norma szinonima: joghatás kiváltásra alkalmas cselekvés. Van olyan nézet is, amely szerint a jogi norma a jogszabálynak egy önálló rendelkezése, amely azt jelenti, 1 0

hogy rendelkezik feltétellel, van diszpozíciója és megtalálható benne a szankció. A közigazgatási jogban a klasszikus értelembe vett norma ritkán található meg. A közigazgatási jogszabálynak más a sajátossága. Első sorban a társadalomirányítás eszközeiként funkcionálnak, illetőleg hatósági jogviszonyokat rendeznek, ahol a hármas sajátosság ritkán van együtt. A törvény mellett a rendeletalkotás teljes egészében érintett. A rendeleteket közigazgatási szervek hozzák. A közigazgatás egyrészt rendelkező, másrészt végrehajtható tevékenység. A rendelkező tevékenység nem más, mint a jogalkotás. A közigazgatásban mindegyik jogforrás előfordul, elsődleges szerepe a törvénynek van. A közigazgatás sajátosságából ered, hogy a jogszabályok mellett az állami irányítás egyéb eszközei széles körben kerülnek alkalmazásra. Ezeknek az eszközöknek a színtere a közigazgatás, ahol részben a közigazgatási szervek irányítása körében, részben szervezési feladatok megvalósítása érdekében kerülnek kibocsátásra. Közigazgatás jogi norma: egy jogszabályi rendelkezés, amely azt vizsgálja, hogy a közigazgatásnak melyek a sajátosságai. A norma jellemzője, hogy általános. Vannak olyan normák, amelyek mindenkire, minden szervre vonatkoznak, de vannak olyanok, amelyek csak az alanyok meghatározott körét érintik, attól függően, hogy milyen jogalkotási szándék húzódik meg mögöttük. Van olyan vélekedés, hogy a közigazgatásnak csak eljárásjogi normái vannak. Tehát olyan szabályok, amelyek valamilyen jog érvényesítéséhez kapcsolódnak és az anyagi jog az a közigazgatásra nem jellemző. Ez a megközelítés megalapozatlan. A közigazgatásnak van anyagi joga, mégpedig széles körben hat. Számos nem közigazgatási jogi norma a közigazgatási szervek eljárásban valósul meg. A közigazgatási jog két nagy csoportját különböztetjük meg. Vannak anyagi és alaki, eljárásjogi normák. Az anyagi jogi normák jellemző vonása, hogy az adott viszony érdemi, meghatározó elemeit rendezik, szabályozzák. Az eljárásjogi, alaki jogi normák lényege, hogy az anyagi jogi normák gyakorlati érvényesítésének formáját szabják meg. Anyagi jogi normák főbb csoportjai: Túlsúlyban vannak a feladatkijelölő normák. Részben az Alkotmány, részben az Ötv. meghatározza a helyi önkormányzatok feladatait. Az államigazgatási szervekre vonatkozó szabályozás meghatározza a miniszter feladatait. Az anyagi jogi normák egyik csoportja a feladat-meghatározó. Azonban a feladat meghatározása még nem eredményezi az esetek jelentős részében a feladat sikeres teljesítését, ugyanis ahhoz, hogy a feladat ellátására sor kerüljön szükségesek különböző feltételek (személyzet, infrastruktúra, pénz). A közigazgatás területén a feladatellátáshoz gyakran kapcsolódik a hatáskör. A hatáskör jelenti az anyagi jogi normák következő csoportját. A feladat ellátáshoz képest jogi eszközrendszer, egyszerűbben a hatáskör jogokat és kötelezettségeket foglal magában, amelyeket a jogi szabályozás biztosít. A hatáskör önmagában nem elegendő. Az anyagi jogi normák másik csoportja a hatáskört megállapító norma, amely megmondja, hogy a feladat ellátáshoz az állam milyen jogi eszközöket biztosít. A hatáskör nem több és nem kevesebb ennél. A hatáskör önmagában forrásokat nem biztosít. A közigazgatási jog a közigazgatási szervek részére állapít meg hatáskört. A következő csoportba tartozó jogi normák más jogalanyok részére biztosítanak jogot és kötelezettséget. A jogok és kötelezettségek széles skálán helyezkednek el. A közigazgatás arra is hivatott, hogy a jogalanyok jogát és kötelezettségét érvényesítse. Anyagi jogi normák jelentős csoportja a szankcionáló normák. Jellegüket tekintve különbözők lehetnek. Vannak, amikor a szankciók önállóan állapítják meg, van amikor a szankció más anyagi jogi normához kapcsolódik Eljárásjogi normák: Három csoportba szokás sorolni. Van egy kritikus csoportja a szervezeti norma (a szervezet létesítése, alapítása). hatósági vagy kifele ható eljárást szabályozó normák: a közigazgatási szervek részére biztosítja a közhatalom gyakorlását, amely magába foglalja a döntésnek a kikényszeríthetőségét. Jelen van a közhatalom, amely más eljárásban és más igazgatásban nem lelhető fel. belső eljárási norma: a szervezeti rendszeren belüli eljárási kapcsolatokat jelöli (állami igazgatás, önkormányzati igazgatás). A szervek között viszonyok jönnek létre. Vannak hierarchikus viszonyok, és van, amikor meg van a hierarchikus viszony, de a felsőbb szerv kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik (felügyelet), van, amikor csak ellenőrzési joga van az adott közigazgatási szervnek, intézkedési jogosítvánnyal nem rendelkezik. A mellérendeltségi viszony alapján létrejövő kapcsolatok 1 1

a jellemzőek, amikor jogilag értelmezhető kapcsolat jön létre, de egyik sem felettese a másiknak, egyik sem utasíthatja a másikat, hanem együttműködnek, közös célok, közös szándékok összekötik őket. Ezeket, a viszonyokat mellérendeltségi viszonyoknak nevezzük. Pl.: együttműködési formák, társulások. Itt is vannak belső eljárási szabályok, de ezek a mellérendeltségen alapulnak. Szerven belüli működést, egymáshoz való kapcsolódást szabályozó norma: adott szerven belüli cselekvések sorozatát jelenti. Egyik részük a döntés előkészítéséhez, a másik részük a döntés végrehajtásához kapcsolódik. A szerven belüli eljárásnak az a rendeltetése, hogy eljusson a döntésig, ha meg van a döntés, akkor a döntés végrehajtásáig és az ellenőrzéshez. Szokás ügyvitelnek is nevezni. Államigazgatási szervek rendszere: A közigazgatás szervezeti rendszere 1, Központi államigazgatási szervek Kormány, mint legfőbb vagy legfelsőbb szerv Minisztériumok Országos hatáskörű szervek 2, Területi államigazgatási szervek (Dekoncentrált szervek) A területi szint az jelenti, hogy a szervek illetékességi területe 1-1 megyére terjed ki főként. Kivétel van felfelé, amikor a megyénél nagyobb területre terjed ki több megyére, ezek a területközi, regionális szervek pl: természetvédelmi terület, nemzeti park, vízügy stb. A megye határokat is átszelheti, mint pl. amekkora a nemzeti park, amerre a folyó megy. A másik kivétel lefelé tart, amikor megyén belül is kiépülhetnek dekoncentrált szervek, mint pl: földhivatal, munkaügyi központok kirendeltségei. Ezek a szervek csak egyes nagyobb településeken jöttek létre. Önkormányzatok rendszere Az önkormányzatok megyei és település szintjén működnek. Az államigazgatási és önkormányzati szervek jellemzőinek összehasonlítása: Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek 1.Hiearchia elve érvényesül, vagyis az egyes szervek között alá-felé rendeltségi viszonyok vannak; utasítás jellemző. Azért hiearchikus, mert olyan típusú feladatokat kell végrehajtani, ahol ezeknek az utasításos kapcsolatoknak kell érvényesülnie. 2. Jogszabályok hozzák létre (tv., kormányrendelet) és ezek határozzák meg a feladataikat és hatáskörüket. 3.Költségvetésből gazdálkodnak, ezért gazdálkodási önállóságuk behatárolható. 1. Mellérendeltségi elv: megyei és települési önkormányzatok egyenjogúak, nincs hiearchikus viszony, a megye nem utasíthatja a települést. Az alapjogaik azonosak a település nagyságától függetlenül, de kötelezettségeiben lehet eltérés a teherbírástól függően. 2. A lakosság választott szervei. A feladat és hatáskör védettsége: saját feladata és hatáskörében önállóan jár el. Jogilag védett döntési önállósággal rendelkeznek: feladat és hatáskörük nem vonható el, kötelező feladatot csak tv írhat elő. Feladatok tekintetében nagyobb a mozgásterük 1 2

4. Szervezetalakítási szabadsága van: önállóan alakítják ki a szervezeti és működési szabályzatukat a tv keretein belül.. 5. Jogalkotási jogosultsága van: jogszabályokat alkothatnak, önkormányzati rendelet címen. 3. Gazdálkodási önállósága van, mert sajátvagyona és tulajdona van. Törvényben meghatározott keretek között mozoghat, vagyis pl: helyi adó tekintetében a tv-ben felsorolt adókból kiválaszthatja, hogy melyiket veti ki, de újakat nem hozhat. Közigazgatási szervezési elvek A modern szervezettudomány az USA-ban alakult ki, az első világháború idején. Megalapozói Taylor és Plange voltak. Eredeti szándékuk az volt, hogy a magánigazgatású gazdasági üzemek működését racionalizálják. Az 1930-as években Gulick és Mooney megalkották az ún. klasszikus szervezetelméletet. Céljaik között szerepelt a szervezetek működésének átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. A XX. század második felétől lehet beszélni a szervezettudomány neoklasszikus periódusáról, melyet erőteljesen befolyásolt a szociológia. A mai szervezettudomány legjelesebb képviselői Simon és Parsons. Ennek a szervezettudománynak központi kérdése a döntés. A modern demokráciában a közigazgatás szervezetét három alkotmányos- elv határozza meg. 1) A demokrácia 2) A jogállamiság 3) A hatalmi ágak elválasztása További kiegészítő elvként jelenik meg az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, és a racionalitás követelménye. A közigazgatás szervezeti felépítését- a kezdetektől fogva- döntően két szervezési elv, s ezek, a gyakorlatban történő megvalósulása befolyásolta. A centralizáció és a decentralizáció viszonya, illetve aránya befolyásolta. Magyary Zoltán összefoglalta, a korabeli közigazgatás szervezeti jellemzőit. A közigazgatás nagyszabású szervezet, egyike az állam legnagyobb egységének. Az állami hatalomnak alá van vetve, ezért szükség van a vezető központi szervre. Külső szervekre van szükség, hogy az ország egész területén el tudják érni az emberek a közigazgatás szolgáltatását. A fenti elvárásoknak megfelelő szervezet kialakítását szolgálják, a közigazgatás szervezeti elvei, melyek az alábbiak. Centralizáció van egy központi hatalom adott államban, amelyben a többi közigazgatási szerv alárendelten működik. Két típusát különböztetik meg. politikai centralizáció, alatt a jog és a törvények egységét értjük Az ország összes területi egysége, azonos jogszabályok hatálya alatt áll.. adminisztratív centralizáció, azt jelenti, hogy egység uralkodik a közügyek intézésében, a jogszabályok végrehajtásában. A centralizáció a legrégebbi szervezési elv. A feladatok kiosztására alapvetően két mód alakult ki. Az egyik oldalon a dekoncentráció a másikon a decentralizáció. Hasonlítanak abban, hogy mindkettő feladatokat oszt ki. A különbség, hogy a dekoncentráció esetében olyan szervekhez kerül a feladat, amely a központtal alá-fölé rendeltségi viszonyban van, a központ utasítást adhat (hierarchia elve). A decentralizáció esetében olyan szervekhez kerül a feladat, amely a központtal nincs alá-fölé rendeltségi viszonyban. Ezek a szervek autonóm jogállásúak, ezek az önkormányzatok. Megjelenik két alrendszer. Az egyik az államigazgatás, a másik pedig az önkormányzati igazgatás. A kettő együtt a közigazgatás. 1 3

Integráció elve: annak ellenére, hogy a közigazgatásnak két alrendszere van egységes a rendszer. Bármilyen változtatás az egyik alrendszerben kihatással van a másikra. A két alrendszer nem független egymástól, hanem szoros kapcsolatban állnak. Mind a két alrendszernek ugyanaz a feladata és a célja, közigazgatási feladatok végrehajtása. Hivatásos közszolgálat: a személyzetre vonatkozó szervezési elv. A tevékenységet élethivatás szerűen és díjazás ellenében látják el. Egyik közigazgatási rendszer sem épülhet fel csak egy elv alapján, hanem főleg az 1-2-3. elvek vegyületéből áll össze. Közintézmények általános jellemzői A közintézmény a közigazgatás intézményrendszerének egyik típusa, a közigazgatás harmadik alrendszere. Olyan közfeladatokat látnak el, melyek az adott államban a közigazgatási rendszer feladatai. E közintézmények, közjogi személyiségek, amely az állam, a kormányzat viszonylatában, egyet jelent az autonómiával. A közjogi személyiség magában foglalja a teljes jogképességet, jogalanyiságot a magánjogi kapcsolatokban. Ebből következően a közintézménynek saját vagyona, tulajdonosi jogosítványa van. Önálló pénzügyi háztartása van, a bevételeit a részben állami szubvenciók(állami támogatások) részben saját bevételi források valamint adományok képezik. Önállósult közigazgatási szervezete van, élén rendszerint a kollegális szerv, testület áll. Ehhez kapcsolódik valamilyen, a folyamatos igazgatási feladatokat ellátó, végrehajtó testület, szervezet, illetve kapcsolódhat hozzá gazdasági szervezet is. A közintézmények a közjog, az alkotmányjog a közigazgatási jog szabályai alapján működnek. Aktusaik közigazgatási aktusok. Létrehozásuk általában parlamenti hatáskör. A közintézmények felett állami felügyelet, illetve tutela érvényesül. Ez az állami felügyelet gyakran miniszteri felügyeletet jelent. Állami tutela is érvényesül, ha a felügyeletet gyakorló állami szerv delegálhatja a vezető testület egyes tagjait, kijelölheti a vezetőket. Helyi területi önkormányzat által létrehozott közintézmény felett a felügyeleti jogot az önkormányzat gyakorolja. A közintézmény gyakran összekapcsolódik olyan szervezettel, amely közvetlenül nyújt közszolgáltatást azaz a közintézmény irányítja és egyben meg is valósítja az adott közszolgáltatást. Nincs egységes szabályozás még adott állam jogában sem. A közintézmények a közigazgatás felügyelete alatt állnak. A társadalom számára hasznos funkciókat látnak el. A közintézmények altípusai Közintézet: a közigazgatási jog szabályozza, a közigazgatás irányítása alatt állnak. Nem rendelkeznek közhatalommal. Olyan feladatokat látnak el, amelyet első sorban az államnak kell biztosítani, de nem kizárólagosan. Az államháztartás és a közigazgatás részei. Nonprofit szervezetek. Főbb típusai: oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, szociális intézetek, kulturális intézmények, kutatóintézetek. A legfontosabb az állampolgár, aki a közintézetet igénybe veszi, köztük jogviszony jön létre. Ez a jogviszony kétféle lehet. Az első a közigazgatási jogviszony, melynek következménye hogy valamennyi elemét a közigazgatási jog szabályozza, és nem hagy ettől eltérést. A másik jogviszony polgári jogi jogviszony, a feleknek szabadsága van a jogviszony alakítására. Az ember státusza attól függ, hogy milyen közintézettel kerül jogviszonyba. A jogviszony úgy jön létre, hogy a közintézet dönt a jogviszony létesítéséről. A szolgáltatást igénybe vevő lehet külső és belső. Minden közintézetnek van egy irányítója. Ezt az irányítást fenntartói irányításnak nevezzük, ő a közintézet tulajdonosa. A fenntartónak joga van létrehozni, átszervezni és megszüntetni a közintézetet. Joga van ahhoz, hogy a közintézet belső szervezetét és vezetőjét meghatározza. A működéshez szükséges feltételeket biztosítania kell a fenntartónak. A fenntartó lehet önkormányzat, államigazgatási szerv, vagy más szervezet. A fenntartó a közintézeten keresztül látja el a feladatát. A közintézet működéséhez szorosan kapcsolódik egy államigazgatási szerv. Ez a szerv a felügyelet, amely szakmai felügyeletet lát el. A közintézetnek szakmai szabályoknak, jogszabályoknak meg kell felelnie. Ezek betartását felügyeli a felügyelet. A közintézet szervezete önálló. Van saját vezetése, saját személyi és dologi 1 4

állománya. Önállóan látja el a feladatát, van szakmai autonómia. A közintézetek között van egy speciális kategória, ezek a felsőoktatási intézmények. Az egyetemek és a főiskolák sajátos jogállással bírnak, ugyanis önkormányzattal rendelkező közintézetek. Létrehozhatja az állam (Ogy), helyi önkormányzat, egyházak, gazdálkodó szervezetek, alapítványok. A jogállásnál mindegy, hogy ki hozta létre, jogállásuk azonos. Van fenntartójuk (állami létrehozásnál a jogokat az OM gyakorolja). A működés megkezdése előtt nyilvántartásba kell venni, és ha nem állami intézetről van szó, akkor az államnak el kell ismerni az adott felsőoktatási intézetet. A szervezetét saját maga határozza meg. Legfontosabb döntéshozó szerv a szenátus, melynek tagjai oktatók és hallgatók. Gazdasági tanács, mely gazdasági szervezet, csak az államiba kötelező. Egyszemélyi vezető a rektor, minden ügyben eljárhat, kivéve, ami a szenátushoz tartozik. A rektort a köztársasági elnök nevezi ki a szenátus javaslatára. Egyéb vezetők: rektor helyettesek, főtitkár, gazdasági igazgató, dékánok. A gazdálkodási önállóság azt jelenti, hogy lehet saját bevételük, több forrásból juthatnak bevételhez. Megválaszthatják az oktatókat, az oktatási rendszerüket, a tananyagot. Az egyetemeknek biztosítani kell a hallgatók egyéni és közösségi jogait. A fenntartó biztosítja a működéshez szükséges pénzügyi feltételeket. A köztársasági elnök kinevezi az egyetemi tanárokat is. A főiskolai tanárokat a miniszterelnök nevezi ki. A kormány határozza meg a hallgatói létszámkereteket. Az oktatási miniszter gyakorolja a felügyeleti jogköröket, felettük csak törvényességi felügyelet lehetséges, de a vizsgáztatási jogosítványt felfüggesztheti. köztestület: közfeladatot lát el. Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. Tagjaik vannak, belső jogviszonyok vannak, nincs kívülálló személy. Csak törvény által jöhet létre, csak az országgyűlés dönthet a létrehozásáról. A közfeladat a tagság tevékenységéhez kapcsolódik. A feladatokat az érdekeltek önkormányzataként látja el. Gyakorolhatnak közhatalmat, de csak a tagjaik irányába. Garanciális eleme az önkormányzatiságnak, hogy törvény hozza létre, vezető testületét maga hozza létre, tagja törvénysértőnek vélt testületi döntést bíróságnál megtámadhatja. Felügyeleti jog megoszlik több állami szerv között is, és a felügyelet tartalma változó attól függően, hogy milyen köztestületről van szó. A felügyelt négy állami szerv között oszlik meg, mely csak felügyelet törvényességi felügyelet, az Államigazgatási szerv (miniszter), bíróság, ügyészség, állami számvevőszék. A köztestület alkothat belső szabályzatokat, de ez csak a tagságra vonatkozik. kamara: két típusa van. Szakmai és gazdasági kamarák vannak. Két gazdasági kamara van, a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara. Szakmai kamarák az ügyvédi, közjegyzői, orvosi kamara. Bizonyos tevékenységet csak kamarai tagként lehet ellátni, ez a kötelező tagság elve. Két féle funkciót látnak el. Egyrészt érdekvédelem, másrészt a tagok tevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatok. hegyközség: olyan köztestület, amelynek a tagjai szőlészettel és borászattal foglalkozó személyek. Kötelező a tagság. Közhatalmat gyakorolnak a tagjaik irányában. MTA: tudomány művelésével és támogatásával foglalkozik. Nincs kötelező tagság. Országos sportági szakszövetség Önkéntes tűzoltóság közalapítvány: 2006. augusztus óta nem lehet létrehozni új közalapítványt, de a régit nem kell automatikusan megszüntetni. Vagyonösszesség, amelyet az alapító bocsát a közalapítvány céljaira azért, hogy a közfeladatot lásson el. Közfeladat olyan feladat, amelyet állami szervnek kell megvalósítani, és törvény határozza meg. Magánérdekű célra közalapítványt nem lehet létrehozni. Vannak külső és belső jogviszonyok, működik a törvényességi felügyelet, melyet a bíróság, ügyészség, állami számvevőszék gyakorol. Ha közalapítvány látja el a közfeladatot, ezáltal az állam nem mentesül a feladatellátás felelőssége aló 1 5

Közigazgatási jogviszony Közigazgatási jogviszonyok a közigazgatási szervek kifele ható feladatteljesítése során jönnek létre. A jogviszony egyik, absztrakt értelemben jogilag szabályozott társadalmi viszony. Annyit jelent, hogy az emberek szervezetek közötti társadalmi kapcsolatokat e kapcsolatokban a magatartásukat, tevékenységüket a jog szabályozza. A másik értelemben a jogviszony meghatározott, konkrét jogalanyok közötti, jogilag szabályozott kapcsolatot jelent, amelynek keletkezését, módosulást megszűnését tartalmát és tárgyát a jog szabályozza. Ebben az értelemben a közigazgatási jogviszony olyan konkrét jogalanyok közötti társadalmi viszony, melyet a közigazgatási jog szabályoz. Tehát a közigazgatási jog normái szabályozzák a jogalanyok körét, a jogalanyok jogképességét, a jogviszony keletkezésének megszűnésének, módosulásának feltételeit, a jogviszony tartalmát, azaz a jogviszony alanyainak jogait, kötelezettségeit. Azt a magatartást, melyet a jogalanyoknak a jogviszonyban tanúsítaniuk kell. A közigazgatási jogviszonyokat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. (Rendező elv, hogy milyen tevékenység gyakorlása során jönnek létre?) a) Hatósági jogviszonyok, a közigazgatási szervek jogalkalmazói tevékenysége során jönnek létre, amikor a közigazgatási szervek közhatalom birtokában egyoldalúan döntenek a jogviszony másik oldalán álló jogalanyok ügyeiben. Jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, nyilvántartást vezetnek, illetőleg eldöntik a jogalanyok közötti jogvitákat. b) Irányítási-felügyeleti jogviszony a közigazgatási szervek szervezet irányító tevékenysége során jönnek létre. A közigazgatási szerv hatalmi pozíciója jellemzi az irányítási-felügyeleti jogviszonyt, amelyre az alá-fölé-rendeltség a jellemző c) Együttműködési-koordinációs jogviszonyok. A közigazgatási szervek a másik oldalon álló jogalanyokkal megállapodás konszenzus alapján oldják meg feladataikat. Az együttműködésikoordinációs jogviszonyokat a mellérendeltség jellemzi. Ezekben, a jogviszonyokban a közigazgatási szerv nem gyakorol hatalmat, nincs kiemelt pozíciója. A jogviszony alanyai között a kapcsolatok alapján a jogviszonyok lehetnek olyanok, amelyben a közigazgatási szerv hatalmi helyzetben van, ezeket hívják szuprematív jogviszonyoknak. E csoportba tartoznak a hatósági jogviszonyok. A közhatalom gyakorlása ügybeni alávetettséget jelent, nem eredményez alá-fölé rendeltséget. A közigazgatási jogviszonyt megkülönböztethetjük aszerint is hogy milyen normák realizálódnak a jogviszonyban, azaz milyen normák szabályozzák a jogviszony alanyait, a jogalanyok jogképességét, a jogviszony keletkezésének, megszűnésének feltételeit, a jogviszony tartalmát. Anyagi jogviszonyról akkor beszélünk, ha a jogviszony elemeit anyagi jogi normák szabályozzák. Eljárási jogviszonyról akkor beszélünk, ha a jogviszonyban a közigazgatás eljárásjog normái realizálódnak. A közigazgatás alanyai: Mivel a közigazgatási jogviszony közigazgatási tevékenység során, és érdekében jön létre a jogviszony egyik alanya a közigazgatási szerv. Hatósági jogviszonyokban a jogviszony másik oldalán álló jogalanyokat ügyfeleknek nevezzük. Az ügyfél lehet természetes személy, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Irányítási jogviszonyban az irányított jogviszonyokban az irányított szervezet pozíciójában alárendelt államigazgatási szervek fegyveres és rendészeti szervek, illetőleg állami és önkormányzati közintézetek állhatnak. 1 6

A jogviszony tartalma a jogalanyok jogainak és kötelezettségeinek összessége. A jogviszony tárgya az olyan emberi magatartás, amire a jogviszony alanyainak, jogai, és kötelezettségei irányulnak. Közigazgatás helye az állami szervek rendszerében A közigazgatás sajátos helyet foglal el az államhatalmi ágak rendszerében. ez a sajátosság kifejezésre jut mind a közigazgatási szervek viszonyrendszerének, tartalmi elemeit, mind pedig az elhatárolási ismérveit illetően. Ebből adódóan a közigazgatás helyét az állami szervek rendszerében a kapcsolódási pontok, a kölcsönhatás, és az elkülönítés szempontjából határozzuk meg. 1.) Törvényhozás- közigazgatás: A.) A közigazgatásnak az állami szervek rendszerében betöltött helyét vizsgálva a törvényhozás és a közigazgatás i szervezet által megtestesített végrehajtó hatalom kapcsolat rendszere érdemel figyelmet. Nincs hierarchikus alá- fölérendeltségi kapcsolat a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom, adott esetben az országgyűlés és a közigazgatási szervezetrendszer között, vagyis az országgyűlés nem adhat konkrét utasításokat, a közigazgatás szervezetrendszerének, ugyanakkor érvényesül bizonyos függőség a törvényhozástól, amely elsődlegesen 2 intézményben jelenik meg: 1.) A közigazgatás, azon belül a kormány országgyűlésnek tartozó felelőssége (a kormány beszámolási kötelezettsége, a kormányfő választása és a miniszteri felelősség intézménye) 2.) Az országgyűlésnek a közigazgatás, különösen a kormány feletti ellenőrző tevékenysége, amely az országgyűlés plenáris ülésein és a bizottságokban valósul meg B.) A közigazgatási rendszer, azon belül a kormány kiemelkedő szerepet játszik a parlamenti döntések előkészítésében. Különösen a jogszabály előkészítő funkció érdemel figyelmet. C.) A közigazgatási szervezetrendszer kiemelkedő szerepet játszik a törvényhozói döntések végrehajtásának szervezésében és részben a végrehajtás ellenőrzésében is (ez utóbbiban az országgyűlés önálló hatásköri jogosítványokkal felruházott szervei, pl. az Állami Számvevőszék és az országgyűlési biztosok mellett) 2.) Államfő- közigazgatás Az egyes kormányzati rendszerekben eltérő módon alakul: Prezidenciális: az államfő egyben a közigazgatás, a végrehajtó hatalom feje Félprezidenciális: az államfő fontos végrehajtó hatalmi jogosítványokkal is rendelkezik Parlamentáris: (Mo) Az államfő és a közigazgatás viszonya úgy írható le, hogy az államfő tevékenysége nem része a végrehajtó. hatalomnak, hanem önálló, sajátos állami tevékenység fajta. Az államfői jogosítványok döntő része a közig. szervek előkészítő tevékenységéhez kapcsolódik. A közig. szervek, mindenek előtt a kormány az, amely javaslatot, illetve előterjesztést nyújt be az államfői jogok gyakorlásának megvalósítására. Ez közelebbről azt jelenti, hogy működik a miniszteri ellenjegyzés intézménye, különösen azokban az ügyekben, ahol a köztársasági elnöknek, pl. kinevezési, felmentési jogköre van. 3.) Igazságszolgáltatás- közigazgatás: A kapcsolatrendszer lényegi összefüggéseit illetően alapvetően két szempont vehető számításba. A modern társadalom és jogállamiság feltételei között a közigazgatásnak a törvények alapján, a törvényeknek alávetve kell működnie, és ehhez meghatározott külső garanciális szervezeti-intézményi biztosítékok szükségesek Ezt biztosítja a közig. döntések törvényességi szempontú általános felülvizsgálatának intézménye. (az általános bírósági rendszer keretei között, elsődlegesen egyedi hatósági ügyekben) A bíróságok döntései a közig. szervekre kötelezőek. A bírósági szervezetrendszer keretében született döntéseknek elsőbbsége, primátusa van a közig. döntésekhez képest, amely végső soron a 1 7

hatalmi ágak közötti egyensúlyt alapozza meg. Az alanyi jogok védelme ennek az elvnek az érvényesítése nélkül nem valósítható meg kellő hatékonysággal. A közigazgatás kiemelkedően fontos szerepet tölt be a kormányzati politika kormányprogram kialakításában, formálásában, jóllehet annak elfogadása a törvényhozó hatalom, az OGY hatásköre. Jelentős a közigazgatás szerepe a jogbiztonság érvényesítésében, mind az alanyi jogok biztosításában, mind pedig az állampolgári és a közbiztonság érvényesítésében. Figyelmet érdemel az a tendencia, amely a közigazgatás jogalkotó szerepének növekedésével áll összefüggésben különös tekintettel a rendeletalkotás kiteljesedésére. Fontos fejlődési tendencia, a közigazgatás szolgáltató jellegének közszolgáltató funkcióinak kiszélesedése ami azt jelenti hogy az államszervezet rendszerében a közigazgatás mint szolgáltató, és mint beavatkozó egyszerre van jelen. Nem minisztériumi jogállású központi szervek A központi közigazgatás rugalmasabb működését szolgálja, hogy az e szinten felmerülő feladatokat nem csak minisztériumok, hanem kisebb alkotmányos kötöttségek mellett nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek is elláthatnak az ilyen központi szerveknek 2 kategóriája van. 1. kormányhivatalok 2. központi hivatalok. A kormányhivatal: törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormány irányítja, és a kormány egyik miniszterelnöke által kijelölt tag felügyeli. A felügyelő miniszter javaslatot tesz a kormányhivatal vezetőjének és helyettesének kinevezésére A kinevezés rendszerint a kormány vagy a miniszterelnök hatásköre. Képviseli a kormányhivatalt az OGY előtt. A kormányhivatal SZMSZ-ét, létszámkeretét a miniszterelnök jóváhagyását követően a felügyelő miniszter normatív utasításban határozza meg.úgy látja el önállóan el a feladat és hatáskörét, hogy a kormány közvetlenül nem utasíthatja. Működését a kormány állapítja meg. A Ksztv. felsorolja a jelenleg kormányhivatalnak minősülő szerveket. 1. Központi Statisztikai Hivatal (szakmailag önálló, országos hatáskörű szerv) 2. Nemzeti Hírközlési Hatóság (országos hatáskörű, jogi személyiséggel rendelkező szerv, felügyeletét a miniszter látja el) 3. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (országos hatáskörű szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el) 4. Magyar Energia Hivatal (önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerv, felügyeletét a miniszter látja el, jogi személy, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv) 5. Országos Atomenergia Hivatal (feladata az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények normális és üzemzavari körülmények közötti biztonságával, a nukleáris veszélyhelyzetekkel kapcsolatos hatósági feladatok) 6. Magyar Szabadalmi Hivatal (feladat és hatáskörébe tartozik az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása) 7. Egészségbiztosítási Felügyelet (ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmével, az egészségbiztosítók, továbbá az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók szakmailag, minőségileg, a törvénynek és a szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek megfelelő működése ellenőrzése) 8. központi hivatal: a kormány egy miniszteren keresztül irányítja a hivatalt, kormány is létrehozhatja, működését a miniszter határozza meg. Nem miniszteriális jogállású központi államigazgatási szerv. Kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A miniszter felelősségi körén belül adott jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörben járnak el. 9. autonóm jogállású központi szervek (közbeszerzési döntőbizottság): nem tartoznak a kormány 1 8

alárendeltségébe, három van, csak törvény hozhatja létre, befolyása az Országgyűlésnek és a Köztársasági Elnöknek van, vezetőjüket az Országgyűlés vagy a Köztársasági Elnök nevezi ki. olyan speciális feladatokat látnak el, melyeket befolyásmentesen kell ellátni. 10. Rendvédelmi Szervek Országos Parancsnokságai.: Rendőrség, polgári védelem, büntetés végrehajtás, katasztrófavédelem. A törvény azért kezeli külön, mert fegyveres testületek, de ezek is a kormány irányítása alatt állnak. Területi államigazgatási szervek Az államigazgatási szervek fentről lefelé szervezettek, felépítésük hierarchikus. Jellemzőjük az egyszemélyi vezetés, és felelősség, a feladat-és hatáskörgyakorlásban, pedig a dekoncentráció. Az ágazati feladatokat ellátó területi, (dekoncentrált9 területi, vagy települési szinten működnek. A kormány általános hatáskörű területi szervei a megyei fővárosi közigazgatási hivatalok. Az egyes minisztériumok, és országos hatáskörű szervek, egy-vagy több területi, és helyi dekoncentrált szervet működtetnek. Horizontális kapcsolatok a szervek között nincsenek. 2006-ig legfontosabb területi egység a megye volt, ami megszűnt és helyette a régió lett az alapvető területi egység. A legtöbb megyei szervet összevonták és létrehozták a régiókat, aminek működési területe több megyére terjed ki. Létezik kisebb egység is a megyénél ez a körzet. Erős központi irányítás alatt állnak. Az irányítási jogkör tág. A dekoncentrált szervek tekintetében nincs társadalmi befolyás, központhoz erősen kötődnek. Heterogén szint az államigazgatásban. A területi beosztás az ország méretétől függ első sorban, és az Alaptörvény szabályozza. Az államigazgatásban a területi szint meghatározása a szervezetalakításba tartozik. Az önkormányzati rendszerben az alaptörvény meghatározza a területi egységet, ezért ott a területi szint a megye, melyek a hatalom gyakorlásának a színterei. 1.) A dekoncentrált szervek jellemzői: - államigazgatási feladatokat látnak el, - területi egységekben - megyékben, és a megyei kereteket meghaladó területi egységekben működnek - erőteljes a centrumhoz való kapcsolódásuk. - területi kötődésük általában gyenge, - egyszemélyi vezetés alatt tevékenykednek, - hatáskörük nem általános, általában egy-egy ágazatra terjed ki. 2.) A területi államigazgatási szervek létesítése: Sem az alaptörvény sem a törvények nem rendelkeznek átfogóan a dekoncentrált szervekről. A kormány azonban kiadott olyan határozatot, amely a dekoncentrált szervek irányításáról is rendelkezik. A dekoncentrált szervek létesítése: Az Országgyűlésnek és a kormánynak a létesítésre az alaptörvény biztosítja a hatáskört. Ez a következőkben meg: - az Országgyűlés esetében a kormányzás szervezetének a meghatározása" magában foglalja a szervezetlétesítési jogot. - a kormány hatáskörét, pedig a következő rendelkezés alapozza meg; A kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni," (Alkotmány 40. (3) bek.) A gyakorlatban a következő jogforrások hoztak létre dekoncentrált szerveket: - törvény - törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet, 1 9

- törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet, - kormányrendelet, - kormányrendelet felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet. 3.) A dekoncentrált szervek feladat és hatásköre: A főbb államigazgatási tevékenység fajtái: A) A hatósági jogalkalmazás ezen belül a gyakoriság alapján a következő sorrend állítható fel: 1.) hatósági felügyelet 2.) aktus jellegű cselekmények 3.) a felügyeleti jogkör nélküli hatósági ellenőrzés 4.) a hatósági nyilvántartások vezetése E körben még kétféle fellépés érdemleges. Az egyik a szakhatóságként való eljárás, a másik a különböző eljárások megindításának kezdeményezése. - információgyűjtés és szolgáltatás a szervezési, valamint az alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó elemzések elvégzése és kutatása - egyéb feladatok A dekoncentrált szervek az ellátott feladatköreik szempontjából: - felügyeleti típusú és - egyéb feladatkörű szervekre oszthatók. A felügyeleti típusú szervek: - a környezetvédelmi felügyelőségek, - az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat szervei, - a munkavédelmi felügyelőségek, - a bányakapitányságok, - a növény-egészségügyi és az állat-egészségügyi állomások stb. Az egyéb feladatkörű szervek: - a földhivatal - a munkaügyi központ, - a statisztikai igazgatósági - a kincstár területi szervei, - az adó- és pénzügyi ellenőrző szervezet 4.) A dekoncentrált szervek működési területe: Általában területi szintig kiépített hierarchikus rendszert alkotnak. Néhány ágazatban előfordul, hogy a dekoncentrált szerv legalsó szintű egysége városokban működik. Ezek a városi szintű szervek lehetnek önálló államigazgatási szervek (például az ÁNTSZ városi intézetei), de lehetnek a megyei szerv kirendeltségei, melyeknek nincs önálló feladat- és hatáskörük, illetőleg költségvetési önállóságuk. A dekoncentrált szervek többsége az általános területi beosztás szerinti területi egységekben működik. Vannak azonban olyan ágazatok, ahol a dekoncentrált szervek működési területe eltér az általános területi beosztástól, ezek az ún. területközi szervek, például a környezetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi igazgatóságok. 2 0

5.) A dekoncentrált szervek irányítása: A dekoncentrált szervek vezetőit legtöbb esetben a miniszter nevezi ki. Esetenként a kinevezési jogtól a többi munkáltatói jog elválik (például közigazgatási államtitkár vagy az országos hatáskörű szerv vezetője gyakorolja). A szervezeti és működési rend szabályozásán keresztül az irányító központi szerv biztosítja a maga részére a befolyásolás lehetőségét. A variációk a következők: a miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője állapítja meg, illetőleg az említettek hagyják jóvá a szervezett és működési szabályzatot A dekoncentrált szervek hatósági tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása: Az irányító szerv jogosult: - a hatósági jogalkalmazás ellenőrzésére - a jogszabálysértő aktusok megsemmisítésére 6.) A jegyzők speciális jogállása, hatásköre a közigazgatás egységes működése szempontjából: Helyi szinten az államigazgatási és az önkormányzati közigazgatási funkciókat rendszerint egy szervezet keretében látják el. A mai magyar közigazgatásban a községi és városi jegyző (főjegyző, körjegyző) az, aki - egyfelől az őt alkalmazó önkormányzat döntéseit szakszerűen előkészítő és végrehajtó önkormányzati funkciót lát el, - másfelől - jogszabályi felhatalmazás alapján - általános első fokú államigazgatási hatóságként működik. Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált szerve, úgy első fokon - vagy a jegyző első fokú hatásköre esetén másodfokon - a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jár el, mely az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését is végzi. Felelősségi rendszer a közszolgálatban A felelősség jogi értelemben jogellenes kötelességszegés, amelyet jogszabály szankcióval fenyeget, megtorlását előírja. A jogi felelősség a felelősségre vonásban realizálódik. A magatartás ami kiváltja, a szankció, amely a magatartáshoz kapcsolódik, és a felelősségre vonási eljárás ennek feltételei. Alkotmányjogi felelősség: A politikai felelősség, és egyben a jogi felelősség az államhatalmi ágak szétválasztásának elveként azzal a célzattal keletkezett, hogy a végrehajtó hatalom csúcsán álló személyek csak különleges eljárásban, különleges fórum előtt legyenek hivatalos tevékenységükért felelősségre vonhatóak. Büntetőjogi felelősség: a köztisztviselő büntetőjogi felelősségéről a Ktv nem szól, de ez a felelősségi forma mindamellett hogy a Btk-ban foglaltak szerint létezik és lényeges része a felelősségi rendszernek. A közigazgatásban működők közül hivatalos személy a miniszterelnök, a kormány tagja, a politikai államtitkár, a szolgálatot teljesítő személy, (önkormányzati igazgatási szervnél, és sok más egyéb szervnél) A köztisztviselőt mint hivatalos személyt jogszerű eljárásában fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A fegyelmi felelősség: A fegyelmi felelősség sajátos közjogi felelősség, amely a közszolgálati jogviszonyból fakad. A fegyelmezés nem a közszolgálati jogviszony alanyainak vitáját jelenti, hanem a közigazgatási szerv fellépését a közszolgálati kötelezettségszegés szankcionálása érdekében. 2 1

A fegyelmi vétség: A jogszabály nem sorolja fel tételesen a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeket, rájuk csupán a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokból következtethetünk. Forrásukat tekintve származhatnak magából a Ktv.-ből, a munkavégzésre, és ezen belül a szakmai munkára vonatkozó egyéb jogszabályból, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiből, sőt munkáltatói belső szabályzatokból, utasításokból is. A fegyelmi vétség megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható (vétkes) magatartás. A vétkességnek két alakzata van: a szándékosság és a gondatlanság. Szándékos a vétkesség akkor, ha a köztisztviselő előre tudja és látja magatartásának következményeit, s azokat kívánja vagy azokba belenyugszik (ide tartoznak pl. a hivatali titokkal való visszaélés vagy a korrupció). Gondatlan vétkességről akkor beszélünk, ha a köztisztviselő e magatartás következményeit azért nem látja előre, mert elmulasztja a tőle elvárható körültekintést, illetőleg tisztában van azzal, hogy magatartásának milyen következményei lehetnek, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. A vétkesség alakzata és foka befolyásolja a fegyelmi büntetés súlyosságát. Nem vonható felelősségre a köztisztviselő, ha beszámítási képességének hiánya miatt nem képes belátni magatartásának következményeit. Ha beszámítási képessége korlátozott, akkor vétkessége megállapítható ugyan, de ez a körülmény lényegesen befolyásolja a büntetés kiszabását. A fegyelmi eljárás: A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, aki a fegyelmi jogkör gyakorlója is, köteles elrendelni a fegyelmi eljárást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a köztisztviselővel szemben fegyelmi eljárás nélkül fegyelmi büntetést kiszabni nem lehet. A köztisztviselő kártérítési felelőssége: Ha a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegésével a köztisztviselő kárt okoz, sor kerülhet kártérítési felelősségének megállapítására. Ennek feltétele: a jogellenes és felróható magatartás, a kár bekövetkezte és a kettő közötti okozati összefüggés. Bármelyik feltétel hiánya esetén kizárt a kártérítési felelősség. A köztisztviselő kártérítési felelőssége jellemzően korlátozott. Jellemző rá, hogy: döntően vétkességi felelősség (az objektív felelősség kivételes), a károkozó köztisztviselő vétkességét a munkáltatónak kell bizonyítani, a kártérítés mértéke a vétkesség fokától, valamint a magatartás súlyosságától függ. Közszolgálati jogviszonyban a gondatlanul okozott kárért a köztisztviselő legfeljebb háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt: a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok megsértésével, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta. Hasonló megítélés alá esik az is, ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg felhívta a vezető figyelmét. Szándékos károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni. Bizonyos esetekben a köztisztviselőt objektív felelősség terheli. Ennek lényege, hogy a kár bekövetkezte esetén a köztisztviselő vétkességére tekintet nélkül köteles a kárt megtéríteni. Ennek legtipikusabb esete az ún. hiányfelelősség, amikor a köztisztviselőre bízott dolog elvész vagy megsemmisül. Sajátosan alakul a kártérítési felelősség, ha a köztisztviselő feladatkörében eljárva harmadik személynek okoz kárt (pl. ügyfélnek okozott kár esetén). Ebben az esetben a harmadik személy irányában a közigazgatási szerv tartozik közvetlen felelősséggel. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy utóbb a hivatal a fentiekben vázolt szabályok szerint érvényesítse a kártérítési felelősséget a köztisztviselővel szemben. 2 2

Közigazgatási aktusok fogalma, fajai, hibás aktusok Közigazgatási aktus a hatóság minden olyan döntése, vagy intézkedése, melyet egyedi ügy rendezésére bocsát ki, és amely közvetlen jogi hatás kiváltására, és általában a közigazgatáson kívülre irányul. A közigazgatási aktus fogalmát a jogtudomány kettős értelemben használja. Egyrészt közigazgatási aktusnak tekinti a közigazgatás ún. szabályozó aktusait, másrészt ide sorolja a közigazgatás egyedi (individuális )aktusait. A közigazgatási aktus szűk értelemben : a közigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja a jogi hatás elérése. A közigazgatási aktusok döntő többsége egyoldalú akaratnyilatkozat, van azonban kivétel mivel a közigazgatási aktusok közé sorolandók a közigazgatási szerződések is. A közigazgatási aktusok osztályozásában alapvető fajainak megkülönböztetésében két lényeges ismérvet kell figyelembe venni. Azt, hogy a közigazgatási szerv mint jogalany milyen funkció körében milyen jogalap alapján bocsátja ki az aktusokat, és azt hogy melyek azok a jogi sajátosságok amelyek jellemzik a közigazgatási aktusokat E lényegi ismérveket figyelembe véve, 4 alapvető fajtát különböztetünk meg. 1. Hatósági aktusok A közigazgatásnak, mint az állami közhatalom szervének az aktusai 2. közintézeti aktusok A közintézetek, bocsátják ki, amennyiben közszolgáltatásaikat a közigazgatás jogi szabályozás keretében biztosítják a társadalomnak 3. közigazgatási szervezeti rendszer működése során kibocsátott aktusok ( szervek együttműködési aktusai, szerven belüli igazgatási tevékenység aktusai) 4. közigazgatási szerződések A szerződések a felek akarategyezésén alapulnak, céljuk a közigazgatási feladatok ellátása Hatósági aktusok: a) Hatósági határozat. Amennyiben a közigazgatási szerv államigazgatási hatósági ügyben jár el, határozatot kell hoznia. Minden olyan cselekmény, amelynek során a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot, kötelességet állapít meg számára adatot igazol, vagy nyilvántartást vezet, hatósági határozatnak minősül. b) Szakhatósági hozzájárulás Valamely államigazgatási hatósági eljárásban az ügydöntő közigazgatási szerv mellett közreműködő másik közigazgatási szerv aktusa. A szakhatóságot jogszabály alapján kötelező bevonni az államigazgatási ügy eldöntésébe, közvetlenül az ügydöntő hatóság részére állapít meg jogokat és kötelezettségeket. c) Hatósági intézkedés közvetlenül nem szüntet meg, és nem hoz létre jogviszonyokat, csupán a jogszabályban meghatározott tényállás bekövetkezte esetén, a jogszabályon alapuló jogokat kötelezettségeket realizálja a kötelezettel szemben. Nem a hatóság, hanem a hatóság közege bocsátja ki rendszerint szóban, és a kötelezettség azonnali teljesítésre irányul. d) Eljárást kezdeményező aktus Hatósági aktusok közé soroljuk, a közigazgatási hatóságok eljárást kezdeményező aktusait. Ha a közigazgatási hatóságok nem rendelkeznek szabálysértési ügyben hatáskörrel, feljelentést tesznek, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnál. e) Ügyfél nyilatkozata. Ezen akaratnyilatkozatok, tudatosan jogi következmények kiváltására irányulnak. Jellemző rájuk a közigazgatási aktusoknak az a sajátossága is hogy egyoldalúak. Nem sorolhatóak a hatósági jogalkalmazói aktusok körébe, azonban aktusnak minősülnek, mert eljárási jogviszonyokat hoznak létre, módosítanak, vagy szüntetnek meg. 2 3

Közintézeti aktusok: olyan közigazgatási aktusok, amelyeket közintézetek bocsátanak ki, akkor amikor a szolgáltatásaikat igénybevevők felvétele, elbocsátása ügyében döntenek, illetve a létrejött jogviszony alapján határoznak a szolgáltatást igénybevevő jogairól és kötelezettségeiről. A közigazgatási rendszer működése során kibocsátott aktusok a kibocsátható aktusok 4 alapvető csoportba sorolhatók. a) Hierarchikus irányítási aktusok: A közigazgatás működési aktusainak alapvető válfaja a hierarchikus irányítási aktus az alá-fölé rendeltségből következően hierarchikus irányítási viszony jön létre.(szervi tevékenység körében hozott aktusok, felügyeleti aktusok, b) Belső vezetési aktusok ezen aktusok is megfelelnek az aktusokkal szembeni jogelveknek, de ezen aktusok jogi kötöttsége kisebb mint a a hatósági aktusoké c) Hierarchián kívüli irányítás aktusai szükségessége abból fakad, hogy bizonyos irányítási funkciókat több szerv között megosztanak, az államigazgatási rendszerben, és ezáltal a tevékenységek vagy feladatok irányítása nem csak vagy egyáltalán nem a hierarchikus irányítás keretében valósul meg. A közigazgatási szervek közötti együttműködési aktusok A közigazgatási rendszer bonyolultsága a feladatok differenciált megosztása szükségessé teszi e rendszere belül a szervek szoros hatékony kooperációját, és együttműködését. Jogi értelemben a mellérendeltség elve alapján kerülnek kibocsátásra azok az egyedi individuális aktusok, amelyek célja a kooperáció és az együttműködés. A közigazgatási szerződés fogalmai ismérvei A közigazgatási szerződés közigazgatás jogi intézmény, ugyanakkor szerződés a szó jogi értelmében A közigazgatási aktusok sajátos fajtájának tekinthető, Alapvető ismérvei a következők: a) Az egyik alany az államigazgatás alanya, szerve, vagy ún. közjogi személy, ez a személy jogosult hatásköre és illetékessége keretei között szerződés kötésre b) a szerződés célja a közigazgatási feladatok ellátása, és így a szerződés tárgyát a tételes jog szabályozza c) a szerződések olyan kikötéseket tartalmaznak, amelyek nem illeszthetőek be a polgári jogi keretbe. d) A közigazgatási szerződés intézménye elsősorban a közszolgáltatások szervezésében igazgatásában alakult ki mint jogintézmény A közigazgatási aktusokkal szembeni követelmények: jogi, és alkalmassági követelmények. Jogi követelmények lehetnek általánosak, és speciálisak Általános jogi követelmények részben olyanok, amelyek minden jogi aktus érvényességi kellékei. Emberi akarat megnyilvánulása, melynek valódinak kell lennie, mert ha nem az jogi következményei nem lehetnek. Speciális jogi követelmények azok a jogszabályban meghatározott követelmények, érvényességi kellékek amelyeket csak egye jogszabályban meghatározott aktusok estében írnak elő. Pld egyes közigazgatási aktus érvényességi feltétele, az aktus jóváhagyása a felettes szerv részéről, más közigazgatási szerv egyetértése. Általános érvényességi kellék hogy az aktus jogszerű legyen, azaz jogi normán alapuljon., és a jogszabályban meghatározott eljárási rendben bocsássák ki, valamint az, hogy az akarat valódi legyen, ne legyen fogyatékos. Alkalmassági követelmények Azt jelentik hogy a kívánt cél elérésére megfelelőnek kell lennie a közigazgatási aktusnak. Ilyen követelmény hogy az aktus az adott optimális megoldást válassza, a végrehajtás minimális ráfordítással maximális eredményre vezessen. Az alkalmassági követelmények közé sorolják, minden döntés esetében, hogy érthető, világos egyértelmű legyen azt az érdekeltek megérthessék, és végrehajthassák. 2 4

Hibás közigazgatási aktus Hibás az a közigazgatási aktus, amely a jogi és alkalmassági követelményeknek nem felel meg. Az aktus hibája lehet lényeges vagy lényegtelen. Lényeges hiba esetén az aktus nem alkalmas jogi következmények kiváltására, azaz érvénytelen. Lényegtelen hiba esetén a hiba csak közvetett, jogi következményeket vált ki, melyek nem érintik az aktus jogi hatását. Az érvénytelen aktusok 2 csoportja, Vannak semmis aktusok melyek érvénytelenek de az aktushiba orvosolható, és a hiba orvoslásával az aktus érvényessé válik. Semmisek azok az aktusok, amelyek olyan lényeges jogi vagy alkalmassági hibában szenvednek, ezért egyáltalán nem alkalmasak jogi következmény kiváltására. A semmis aktusok 2 csoportja: Nem létező aktusok olyan aktus, melyben olyan súlyos jogi hiba van hogy érvényességét még vélelmezni sem lehet. Nem létező aktus, az amely kibocsátására a közig szervnek nem volt joghatósága, hatásköre, illetékessége, amelynek tartalmát bűncselekmény befolyásolta, amelynek kibocsátója elmebetegségben, tudatzavarban szenvedett. Ezen aktusok hibája olyan súlyos hogy a jog ezeket nem létezőnek tekinti. Megsemmisítendő aktus a lényeges jogi alkalmassági hibája nem orvosolható, mindaddig azonban amíg az aktus semmisségét meg nem állapítják, az érvényességét vélelmezni kell. A semmiség megállapítására jogosult a felettes szerv, és a bíróság amennyiben a határozat bíróság előtt megtámadható. Az aktust kibocsátó is megállapíthatja az aktus semmisségét, ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Orvosolható azok az aktusok, amelyeknél az aktus hiba nem eredményezi az aktus feltétlen alkalmatlanságát. és az aktus hiba orvoslással elhárítható. Kijavítással kicseréléssel orvosolják az aktushibát, ha a hiba név, szám, vagy más elírás. Kiegészítés útján orvosolják, az aktust, ha a közigazgatási szerv az ügy érdemében döntött, azonban egyes jogi következményekben részletkérdésekben nem rendelkezett. Módosítás útján orvosolják azokat az aktusokat, amelyeknek valamely rendelkezése nem felel meg az általános vagy speciális jogi, illetve alkalmassági követelménynek, de a megváltoztatással az aktus hiba orvosolható. Az aktushibát orvosolhatja a kibocsátó, amennyiben nincs kizáró feltétel. Orvosolhatja a felettes szerv, illetve az aktus orvoslására sor kerülhet bírói felülvizsgálat során is. Nem aktus az igazgatási cselekmény, regisztratív cselekmények, reálcselekmények (fizikailag látható cselekmények), materiális cselekmények. Az aktus lehet I. fokú vagy II. fokú, attól függően, hogy kitől származik. Az aktus lehet egyedi vagy testületi döntés. Jogi jellege szerint lehet határozat, végzés, intézkedés. Joghoz való kötöttsége szerint az aktus lehet kategorikus, mérlegelési jogkörben hozott, diszkrecionális jogkörben hozott, méltányossági jogkörben hozott. Az aktus érvényességének a vélelme azt jelenti, hogy az aktust mindaddig hibátlannak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezőjét hatóság meg nem állapítja. Közigazgatási eljárás fogalma, tagozódása, eljárási jogfejlődés A közigazgatási eljáráson a legáltalánosabban a közigazgatási szervek valamennyi cselekvésének egymás utáni rendjét értjük. Jogtudományi értelemben, az eljárás kifejezés az anyagi joghoz való viszonyában értelmezhető. Az eljárás a közigazgatásban az aktusok kibocsátásával áll összefüggésben. Legtágabb értelemben a közigazgatási eljárás kétségtelenül a közigazgatási aktusok, és jogi hatással nem bíró közigazgatási cselekvések egymás utáni rendjét jelenti. A közigazgatási eljárás tágabb értelemben a konkrét közigazgatási aktusok cselekvési rendje. A konkrét közigazgatási aktusok közül a közhatalmi, valamint a működési aktusok egy része bocsátható ki jogilag szabályozott rendben, ennek megfelelően szűkebb értelemben közigazgatási eljáráson a hatósági eljárást, a belső eljárást, és az ügyvitelt értjük 2 5

A közigazgatási hatósági eljárás tagozódása 1. alapeljárás: az alapeljárás keretében az eljárás megindítását követően tisztázni kell, hogy a hatóságnak az adott ügyben van e joghatósága, hatásköre, illetékessége. Ha rendelkezik ezekkel, akkor következik a tényállás tisztázása. ezt vagy bizonyítási eljárással, vagy bizonyítási eljárás indítása nélkül végzi, majd ezt követően hozza meg az elsőfokú érdemi határozatot A határozatot közölni kell az érintettekkel, az alapeljárás tehát a határozat közlésével zárul Az alapeljárás hivatalból, vagy kérelemre indulhat. Célja az aktus kibocsátása, funkciója a legfontosabb tényállás tisztázása. 2. jogorvoslati eljárás az egyes jogorvoslati eszközök igénybevételének lehetőségét teremti meg. Megkülönböztetünk a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárásokat( fellebbezés, a határozat bírósági felülvizsgálata, újrafelvételi eljárás, méltányossági eljárás) és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárásokat. (döntés saját hatáskörben történő módosítása, vagy visszavonása, a felügyeleti eljárás, és az ügyészi óvás) Nem szükségszerű eleme az eljárásnak. A közigeljárások 90%-a eldől első fokon. Célja a hibás aktusok hibátlanná tétele, megszüntetése, vagy módosítása. A jogvédelem. Hivatalból, vagy kérelemre kerülhet sor a jogorvoslati eljárásra. Funkciója a törvényes állapot helyreállítása. 3. végrehajtási eljárásra csak abban az esetben kerül sor, ha a határozat kötelezettséget, szankciót ír elő, és a kötelezett, a kötelezettséget önként nem teljesíti. A végrehajtás a közigazgatási döntés állami kényszerrel való érvényesítése. A közhatalom gyakorlása itt jelenik meg leginkább. Jogfejlődés: Magyarországon a 19. sz. második felében jelent meg először az eljárási jog. A 19. sz. végére elindult az eljárási szabályok megalkotása. Az 1925. ben megjelent Osztrák eljárási kódexet követően, 1929-ben és 33-ban születtek általános eljárási szabályok. Ezek a jogszabályok is inkább a jogorvoslattal és a döntés közlésével foglalkoztak. Az 1933 törvény egyes rendelkezései sose léptek hatályba. Valló József 1937-ben készített eljárási kódextervezetet, Szitás Jenő 1939-ben készített tervezete a polgári perrendtartás rendelkezéseire épült. 1945-49 között átmeneti időszak volt, a háború előtti jogszabályt alkalmazták. Az 1949.évi II. Törvény megszüntette a közigazgatási bíráskodás intézményét és szervezetét. 1950-ben megindult a hatósági joganyag újraszabályozása. Sok jogszabályban, és törvénynél alacsonyabb szinten szabályozzák a hatósági eljárásokat (57-ig), de még mindig alkalmazni kell a 1929. évi tv-t. 1955-ben elindult egy kodifikációs munkálat, amelynek célja az általános eljárási kódex megalkotása. 1957-ben megalkották az Áe-t (1957. évi IV. tv). Ez a törvény a korabeli viszonyok között időtálló és jó szabályozásnak minősült. Alapvetően alkalmas volt arra, hogy a hatósági eljárás általános szabályait magába foglalja. Átfogó módosítására 1981-ben került sor. A következő jogfejlődési szakasz a rendszerváltás volt. Megjelentek az önkormányzati szervek és megjelent az önkormányzati hatósági jogalkalmazás. A következő nagy volumenű változtatás, hogy általánossá vált a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásnak a lehetősége. Korábban nagyon szűk körben lehetett a közig döntéseket bíróság elé vinni. 2004-ben megalkották a 2004. évi CXL tv.- Ket-et, ami 2005. november 1-én lépett hatályba. A Ket már a hatályba lépése előtt módosításra került, és a hatályba lépése óta már 11-szer lett módosítva. Az eljárási törvény kerettörvény jellegét az Általános közigazgatási rendtartásról szóló a 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr) megalkotása során kapta meg, amely 2018. január 01-étől hatályos. Itt már az egyszerűsítés és a fellebbezések körének szűkítése, valamint a joggal való visszaélés kiküszöbölése volt a jogalkotói szándék. 2 6

Alapelvek az eljárási törvényben Az Ákr-ben szabályozott alapelvek egy része magából az alkotmányból vezethető le, s az egész jogrendszerre vagy az összes eljárásjogra (büntető-eljárásra, polgári peres eljárásra) egyaránt irányadó. Más eljárási jogban is érvényesülő alapelvek: 1. jogszerűség (tisztességes eljáráshoz való jog) 2. jogorvoslathoz való jog 3. tájékoztatáshoz való jog, az eljáró szerv tájékoztatási kötelezettsége 4. valósághű tényállásra alapozott döntés elve Közigazgatási eljárásra jellemző alapelvek 1. officialitás elve 2. a hatóság és az ügyfél együttműködésének elve 3. a jóhiszeműen szerzett és bizalmasság elve 4. az ügyfél jóhiszemű közreműködési kötelezettségének elve 5. az ügyféli jogok szükséges mértékű korlátozásának elve 6. iratbetekintési jog, a titokvédelmi szabályok figyelembe vételével 7. költségtakarékos eljárás elve 8. eljárás szakszerűségének és egyszerűségének elve Az alapelveket két csoportba sorolhatjuk: a hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó alapelvek, illetőleg az ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó alapelvek csoportjába. A hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó alapelvek 1. Törvényesség elve: A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. 2. A közigazgatási hatóság hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembe vételével és az adott egyedi ügy sajátosságaira tekintettel gyakorolja. Követelmény, hogy a hatóság a döntés meghozatala során vegye figyelembe az ügy egyedi sajátosságait, és a jogszabályban biztosított mérlegelési és méltányossági jogkörével erre tekintettel éljen. 3. A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma: A közhatalommal rendelkező hatóság a hatáskörét csak a jogszabályokban meghatározott célok érvényesítéséhez használhatja fel. 4. A szakszerűség, az egyszerűség, a gyorsaság és az ügyféllel való együttműködés elve: Az alapelv a közigazgatási hatóság szolgáltató szerepét tükrözi, amelynek a törvényben a garanciái is megtalálhatók. A szakszerűséget az ágazatok szerint differenciált hatáskör-telepítés, a szakhatóságok és a szakértők közreműködése, az egyszerűség és a gyorsaság érvényre jutását, pedig az ügyintézési határidők meghatározása, illetőleg az elektronikus ügyintézés lehetősége biztosítja. 5. A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza: A feltétlenül indokoltnál hosszabb ideig tartó korlátozás fenntartása alapelvbe ütközik, tehát törvénysértő. 6. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme: Ez az alapelv a közigazgatási eljárásjogban a jogbiztonságot erősíti. Ahhoz, hogy az ügyfél joga védett legyen, az alapelvben szereplő kettős feltételnek a jóhiszemű jogszerzésnek és a szerzett jog gyakorlásának együttesen kell fennállnia. A hatóság egyrészt tehát az ügyfél jóhiszemű magatartását vizsgálja, másrészt pedig azt, hogy az ügyfél a jogerős határozat birtokában a jog gyakorlását megkezdte-e. 7. A törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye: Az alapelv értelmében minden ügyfelet azonos jogok illetnek meg, és egyenlő kötelezettségek terhelnek. Az a tény, hogy az ügyfél természetes személy vagy jogi személy, magyar vagy külföldi állampolgár, férfi vagy nő, sem előnyös, sem hátrányos következménnyel nem járhat. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a 2 7

hatóságnak figyelmen kívül kellene hagynia az ügyfelek eltérő szociális helyzetét. Az ügyfelek egyéni helyzetéből adódó különbségek a döntés meghozatalakor a mérlegelés szempontjai közé tartoznak. 8. A szabad bizonyítás elve: Az eljáró hatóság nincs kötve egy meghatározott típusú bizonyítékfajtához, hanem a valósághű tényállás megállapításánál bármely rendelkezésre álló bizonyítási módot felhasználhat és bármilyen bizonyítékot figyelembe vehet. Bonyolult ügyekben előfordulhat, hogy a bizonyítékok nem egyértelműek, így pl. a tanúk vallomása vagy a szakértők vallomása eltérő tartalmú. Ilyenkor az eljáró szerv külön-külön és a maguk összességében mérlegeli a bizonyítékokat és eldönti, hogy melyiket és milyen súllyal veszi figyelembe döntésének meghozatalánál. 9. A hivatalból való eljárás elve: Az alapelv keretében a Ket. felsorolja a hivatalbóli eljárás legfontosabb elemeit. A közigazgatási hatóság hivatalból indíthat eljárást, kivéve az olyan eljárásokat, amelyek kizárólag az ügyfél kérelmére indíthatók meg. Általában véve elmondható, hogy az engedélyezési eljárások többnyire az ügyfél kérelmére indulnak, míg a hatósági kötelezési és a szankcionálási eljárások többsége hivatalból indul, de indulhat az ellenérdekű ügyfél kérelme alapján is. 10. A költségtakarékos eljárás kötelezettsége: A hatóságnak úgy kell megszerveznie a munkáját, hogy az mind neki, mind az ügyfélnek csak a legszükségesebb, indokolt költségeket okozza. Az alapelvhez tartozik még az eljárás lehető leggyorsabb befejezésének igénye is. Ügyféli jogokat és ügyféli kötelezettségeket meghatározó alapelvek 1. Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézés, a határidőben hozott döntéshez való jog: A tisztességes eljárás követelménye ellen sokféle módon lehet véteni, ennek egyik lehetséges esete az eljárás indokolatlan elhúzódása, amely az ügyfélnek gyakran kimutatható anyagi kárt okoz. A tisztességes eljárás feltétele a felek egyenlősége, vagyis hogy a hatóságnak és az ügyfélnek az eljárás során lehetősége legyen a releváns adatokat megismerni, a tény és jogkérdésekben állást foglalni. 2. Az eljárás során az anyanyelv használatának a joga: Az anyanyelv használatának a jogát a Ket részletesen szabályozza. A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Második hivatalos nyelvként használhatják anyanyelvüket a Magyarországon élő és elismert nemzeti és etnikai kisebbségek. Ezen kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok az eljárás során a saját kisebbségi nyelvüket is teljes körűen használhatják, és ebből semmiféle többletköltség őket nem terhelheti. Az eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt a külföldi ügyfelek sem szenvedhetnek hátrányt. Két esetet különböztetünk meg: az eljárás során a fordítási és tolmácsolási költségek a hatóságot terhelik akkor, ha a hatóság a külföldi ügyféllel szemben annak itt tartózkodása idején hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy ha a külföldi ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz. az összes többi esetben a magyar nyelvet nem beszélő ügyfél használhatja saját nyelvét az eljárásban, de a fordítási és tolmácsolási költségeket neki kell megfizetnie. 3. Az ügyfél kártérítéshez való joga: A polgári törvénykönyv rendelkezik az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéséről. Ide sorolható az a rendelkezés is, hogy ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, köteles az ügyfél részére a megfizetett illetéket részben vagy egészben visszatéríteni. 4. Az ügyfél jogorvoslathoz való joga: A jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapjog, ezzel a jogával az ügyfél akkor élhet, ha jogát vagy jogos érdekét a hatósági határozat sérti. Az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján a határozatot kibocsátó szerv, vagy annak felettes szerve köteles a kifogásolt döntést felülvizsgálni, és a kérelmet érdemben elbírálni. 5. Az ügyfél tájékoztatáshoz, kitanításhoz való joga, az irat-betekintési jog: Annak érdekében, hogy az ügyfél jogi ismereteinek fogyatékos volta miatt ne kerüljön hátrányos vagy kiszolgáltatott helyzetbe, a Ket. a közigazgatási hatóság kötelességévé teszi az ügyfél tájékoztatását jogairól, kötelességeiről, illetőleg a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén beálló vagy alkalmazható jogkövetkezményekről. A hatóság általános tájékoztatási kötelezettsége azokra az ügyfelekre terjed ki, akik az ügyükben nem vesznek igénybe jogi képviselőt (ügyvédet, jogtanácsost). E különbségtételnek az az indoka, hogy a jogi képviselőtől kellő alappal elvárható, hogy ismerje az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseit. Az ügyfél az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, arról másolatot kérhet. 2 8

6. Az ügyfél köteles a hatósági eljárásban jóhiszeműen eljárni: Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal indokolatlan késleltetésére. Ez az elv nem minden jogi eljárásban jut érvényre. A büntetőeljárásban pl. a gyanúsított vagy vádlott hátrányos jogkövetkezmények nélkül megteheti, hogy védekezésként valótlan tényeket állít. A közigazgatási eljárásban erre nincs törvényes lehetőség. Az ügyfél két dolog közül választhat: vagy nyilatkozatot tesz az ügyben, vagy megtagadja a nyilatkozattételt. Ha viszont az ügyfél él nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási kötelezettség terheli, azaz valótlan állításokkal nem kísérelheti meg a hatóság félrevezetését. Amennyiben ezt mégis megteszi, magatartása szankciót vonhat maga után. Az ügyfél rosszhiszeműségének bizonyítása a hatóságot terheli. Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának alapvető következménye az eljárási bírság. Közigazgatási eljárás hatálya (szervi, tárgyi, személyi) A hatály a jogszabály egyik legfontosabb kérdése. A jogszabály hatálya azokat a viszonyokat határozza meg, amelyekre a jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. Kijelöli azokat a határokat, melyek között a jogszabály alkalmazható. Egyrészt korlátot is jelent, hiszen kizárja azt, hogy a szabályozott körön kívül alkalmazható legyen. Normatív szempontból a hatály egy hipotézis, ami a jogszabályban szereplő összes diszpozícióra vonatkozik. A hatály fajtái a) szervi hatály kijelöli, hogy a jogszabályt, mely szervek eljárásában kell alkalmazni b) tárgyi hatály azt határozza meg, hogy a jogszabályt milyen ügyben lehet alkalmazni c) személyi hatály megmutatja hogy a jogszabály, rendelkezései mely személyekre vonatkozik d) időbeli hatály az az időtartam melyen belül a jogszabályt alkalmazni kell e) területi hatály azt a földrajzi területet jelöli, ahol a jogszabályt alkalmazni kell Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. Emellett hatósági ügy a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és az abból való törlés. Szervi hatály: A törvény kimondja, hogy a közigazgatási hatóságok eljárásában a törvény alá tartozó hatósági ügyben kell a törvény rendelketzéseit alkalmazni. Közigazgatási hatóságnak minősül a hatósági hatáskörel feljogosított 1. az államigazgatási szervek, pl. Kormány, minisztériumok, kormányhivatalok, autonóm központi államigazgatási szervek, központi hivatalok, rendvédelmi szervek országos parancsnokságai. 2. az önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület, átruházott hatáskörben a polgármester, a képviselő testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, és a társulás Önkormányzati hatósági ügyekben járnak el: a feladatok és hatáskörök címzettje a képviselő-testület, melyet az országgyűléstől kapja. A testületnek van szabályozási joga. A rendeletben saját maga vagy bizottsága számára hatósági jogkört állapíthat meg. A tv kivételesen a polgármesterhez is telepíthet hatáskört. A testület átruházhatja hatáskörének gyakorlását meghatározott szerveire. Ha a hatáskört átruházza a testület, akkor a döntést meg lehet fellebbezni a testületnél. Ha a hatáskört nem ruházzák át, akkor nincs lehetőség fellebbezésre, hanem csak bíróság előtti megtámadásra. Fellebbezésnél a döntés lehet: helybenhagyja, megsemmisíti, megváltoztatja. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Ha nincs ilyen jogosítvány, akkor ott jogszabálysértésre kell hivatkozni. Ott 2 9

a döntés: helybenhagy vagy megsemmisít, kivételesen megváltoztathat, a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A fellebbezési eljárásban lehetőség van méltányossági eljárásra, a bírósági eljárásban nincs lehetőség. Önkormányzati szervezeten belül sor kerül államigazgatási ügyek intézésére: fő szabály, hogy jegyző jár el. Kivétel, a polgármester kaphat államigazgatási hatáskört is, és a polgármesteri hivatal ügyintézője (anyakönyvvezető). A társulás részére a tv határozza meg a hatósági jogkört, melyet az érintett testületek átruházhatnak. Nincs viszont államigazgatási hatásköre. Államigazgatási hatósági jogkört csak törvény által lehet átruházni. Kvázi közigazgatási szervek: tv vagy korm. rendelet felhatalmazhat más szervet vagy személyt is felruházhat államizgatási jogkör gyakorlásával. Ebben az esetben a feljogosított úgy jár el, mintha hatóság lenne, az eljárási szabályok vonatkoznak a működésére és a döntése ugyanúgy megtámadható, mint általában a hatósági döntések (köztestületek). Személyi hatály: A Ket. személyi hatálya tehát a hatóságra, az ügyfélre és az eljárásban közreműködőkre terjed ki. Közigazgatási hatósági ügyről csak akkor beszélhetünk, ha legalább két szereplő van jelen, egyfelől az ügyfél, másfelől pedig a hatóság, ők a közigazgatási eljárás szükségképpeni alanyai. Emellett egyes közigazgatási eljárásokban előfordulhatnak egyéb közreműködők is. Közreműködő lehet a tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője, valamint a hatósági közvetítők vehetnek részt a hatósági eljárásban. Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Természetes személy körébe beletartozik a magyar állampolgár, a külföldi, a hontalan. Akkor kerülhet valaki kapcsolatba az üggyel, ha jogilag értékelhető a kapcsolat. Ügyfélnek kell tekinteni azt, aki az eljárást kezdeményezte, akit a hatóság az eljárásba bevont, amikor a törvény erejénél fogva ügyféli pozíciót biztosít valamilyen szervnek. Jogos érdek az érdekeknek egy részét jelenti. Attól válik jogossá, hogy a jogra visszavezethető. Nincs jelentősége annak, hogy valakinek a jogát vagy jogos érdekét érinti az ügy. A jogos érdeknél nincs alanyi jog, hanem a hatóság mérlegeli. Ha a hatóság elutasító döntést hoz, akkor meg van a lehetőség a jogorvoslatra. Hatásterület: meghatározott területen beruházás, amely fizikailag káros hatást eredményezhet. A hatásterületen érintet tulajdonos ügyféli jogok gyakorlására jogosult. Törvény lehetővé teszi, hogy társadalmi érdekvédelmi szervezet is ügyfélpozícióba kerüljön, ha bejegyzett tevékenységét az ügy érinti. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek. Az ügyféli jogutódlás szabályai: Ha az ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép. Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kieső ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép. A területi hatálya néhány speciális esettől eltekintve a Magyar Köztársaság területét jelenti. A területi hatály összefügg a joghatóság kérdésével is. Az OGY és a közig szervek által kibocsátott jogszabályok hatálya az állam egész területére kiterjed. Kivételesen előfordulhat, hogy a központi, területi, vagy helyi szervek az eljárási szabály hatályát egy kisebb vagy meghatározott területre vonatkoztatják. Pld a Balaton vízvédelmére vonatkozó szabályok. A jogszabály időbeli hatálya azt mutatja meg, hogy az adott jogi normát mely időszakban (mikortól-meddig) kell alkalmazni. Az időbeli hatályának tárgyalásakor két dátumot kell megemlíteni: 2016. december 14-án fogadta el az Országgyűlés a törvényt, amely 2018. január 1-jétől válik hatályossá. A 2018. január 1-je után induló ügyekben már a Ket. szabályait kell alkalmazni. A 2018. január 01 után megismételt eljárásban az Ákr rendelkezéseit kell alkalmazni, akkor is ha az alapeljárásban még az Ket. szerint jártak el. 3 0

Joghatóság, hatáskör, illetékesség a Közigazgatásban A joghatóság nemzetközi jogi szempontból értelmezett hatáskör, arra a kérdésre ad választ, hogy mely állam közigazgatási hatóságának kell eljárnia. A joghatóság nagyon gyakran az állampolgárság függvénye, illetve meghatározása a hatóság által engedélyezett tevékenység helyszínével függ össze. Általános szabály szerint a Magyar Köztársaság területén magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében magyar hatóság jár el. Ettől eltérően rendelkezhet az Unió jogi aktusa, törvény vagy nemzetközi szerződés. Szintén magyar hatóság jár el a Magyar Köztársaság területén feltéve, hogy az eljárásban az Unió jogi aktuság, illetve magyar jogszabályt kell alkalmazni ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében, feltéve, hogy nemzetközi szerződés, vagy az ügyben alkalmazandó különös eljárás szabálya másként nem rendelkezik. Külföldön magyar külképviseleti hatósági, illetve konzuli szolgálat jár el az ügyfél hatósági ügyében jogszabály felhatalmazása, nemzetközi szerződés, viszonosság alapján. A különös joghatóságnak 4 típusa: 1. kizárólagos joghatóság: azt jelenti, hogy adott közigazgatási hatósági ügyben kizárólag egy meghatározott állam hatósága jár el. 2. kikötéses joghatóság: Az ügyfelek megállapodnak arról, hogy az általuk megjelölt hatósági ügyben kizárólag egy meghatározott állam hatósága járhat el. 3. kizárt joghatóság: az ügyfelek arról állapodnak meg, hogy konkrét hatósági ügyben valamely állam hatósága nem járhat el. 4. vagylagos joghatóság: a jogszabály illetve a felek kikötése alapján több állam hatósága is eljárhat. Hatáskör: A hatáskör fogalmát 3 szinten értelmezhetjük. Legtágabb értelemben az államhatalmi ágak elválasztásának szintjén beszélhetünk hatáskörmegosztásról. Azt a hatalom és feladatmegosztást jelenti, amellyel a törvényalkotó a végrehajtó, és az igazságszolgáltató hatalmi ágak elválnak egymástól. Szűkebb értelemben egy konkrét szervezet szintjén vizsgálhatjuk. Ebben az esetben a hatáskör azt mutatja meg hogy az adott szerv milyen ügyekben hozhat döntést, vagyis azokat a döntési jogosultságokat jelenti, amelyeket jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolnia kell. Legszűkebb értelemben a hatáskör azt mutatja meg hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van e döntési jogosultsága, azaz jogszabály által biztosított jogai és kötelezettségei. A közigazgatási szervek hatásköre rendszerint nem korlátozódik a hatósági ügyekben való eljárás jogára, hanem a közig szervek minden olyan tevékenységét magában foglalja amelynek során a szerv jogosult eljárni és döntést hozni. A hatáskör fogalma összekapcsolódik az állami szervezeten belüli munkamegosztással. A közigazgatási hatáskörök további felosztása annak meghatározásából áll, hogy a különféle közigazgatási ügyfajtákban melyik közigazgatási szervcsoportba tartozó szervek, tehát milyen szervek jogosultak és kötelesek az eljárásra. Azonos ügyfajtában a közigazgatásban az ugyanazon szervcsoporthoz tartozó valamennyi szerv rendelkezik hatáskörrel az eljárásra valamely fokon. Illetékesség: Annak meghatározását jelenti, hogy adott ügyben az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni. Tehát a területi, földrajzi munkamegosztás elve alapján emeli ki az eljárni köteles szervet. Az a szabályrendszer, amelynek segítségével a hatáskör konkréttá válik. 3 1

Az alkotmány határozza meg a magyar köztársaság területét, ezzel meghatározza a területi illetékesség alapegységeit. Illetékességi terület: általában az a területi igazgatási egység, amelyben a közigazgatási szerv működik. Adott szerv illetékességi területét, általában a szervezet létrehozásakor kell megállapítani. Illetékességi ok: az a tény, körülmény, helyzet, amelynek segítségével a jogszabályok meghatározzák, hogy mely területen működő közigazgatási hatóság illetékes az eljárásra. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában c) a jogellenes magatartást elkövették. Ha a fentiek alapján nem állapítható meg az illetékes hatóság, a kérelmező ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhely), illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) szerint illetékes hatóság jár el. Ha az ügyfél lakóhelye ismeretlen vagy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy értesítési címmel (a továbbiakban együtt: lakcím), a fenti jogra alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ha a fentiekben foglaltakra figyelemmel nem állapítható meg az illetékes hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jár el, több azonos hatáskörű fővárosi hatóság esetén pedig az illetékességi vita szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ügyben illetékes hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg ( megelőzési elv). A hatáskör és az illetékesség vizsgálata A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. Ha ugyanabban az ügyben Hatásköri és illetékességi vita o több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, o több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy o több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a vita eldöntését. Az egyeztetést az a hatóság kezdeményezi, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. Ha a fentiek szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot 3 2

o illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal öt napon belül, o hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság jelöli ki. Nyelvhasználat Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása során más nyelv használatának. A települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja. Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni. A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg. Külföldiek nyelvhasználati joga Ha a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett - az fentiek hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. Megkeresés A hatóság - legalább ötnapos határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet meg, ha o az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy o az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. A kapcsolattartás általános szabályai A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a hatóságnál rendelkezésre álló - módra áttérhet. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. Adatkezelés A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá - ha törvény másként nem 3 3

rendelkezik - a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott. A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Adatok zárt kezelése Indokolt esetben a hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést a kérelmet előterjesztővel kell közölni. A szakértő a fentiekben foglaltak szerint az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti. A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. A közigazgatási eljárás megindítása A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha ezt jogszabály előírja, erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. A hivatalból indult eljárásban a határidő az első eljárási cselekmény elvégzésétől indul, amelyről az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti, b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy c) az az eljárás sikerét meghiúsítaná. Az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja. Az értesítésnek tartalmaznia kell: az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, ügyféli jog 3 4

A határidő számítása Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidő a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra, b) sommás eljárásban nyolc nap, c) teljes eljárásban hatvan nap. A c )pontban meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és b) - ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza. Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz. Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha o a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, o életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, o a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy o a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni. A határidő túllépése A határidő számítása Ha a hatóság o a) határidőben nem hoz függő hatályú döntést, o b) az ügyintézési határidőt túllépi - és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -,vagy o c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a 3 5

napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. Igazolási kérelem Az igazolási kérelem előterjesztése Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Az igazolási kérelem elfogadásának joghatása Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Az eljárás irataiba való betekintés Az irat betekintési jog Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti. Az irat betekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további feltételeit és az iratbetekintésre jogosult személyek körét. 3 6

Az irat betekintési jog korlátai Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás befejezését követően is -, vagy azt végzésben elutasítja. Az ügyfél jogai és kötelességei a közigazgatási eljárásban Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. Az ügyfél jogai: a törvény előtti egyenlőség megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog az anyanyelv használata iratokba való betekintés kérheti, hogy a kisebbség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre fordítsák le kérheti a jogutódlás megállapítását jogsegélyt kérhet egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás általa addig alkalmazott módját hatósági eljárás megindítását kérni szóban vagy írásban (esetleg telefonon életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben), erre vonatkozó kérelmét visszavonni költségmentességet kérhet ha jogszabály nem zárja ki, és nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti, kérheti az eljárás felfüggesztését kérheti, hogy az adattal rendelkező szerv az adatot az általa megjelölt hatóságnak továbbítsa az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti kérni a szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról és más bizonyítási cselekményekről jegyzőkönyv készítését az ezzel járó költségek megtérítése mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását helyette eljárhat törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy; kérheti, hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha az 3 7

ügyben képviselője van a meghallgatáson részt vehet az eljárás során nyilatkozatot tehet, vagy a nyilatkozattételt megtagadhatja szemlén jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el szakértő személyére javaslatot tehet észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését a tárgyaláson megjelentek személyére kifogást tehet az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében a bizonyítékokat megismerheti feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el, igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt kérheti, hogy a hatóság vonja vissza az egyezséget jóváhagyó határozatot, és folytassa le az eljárást hatósági szerződést köthet ha a döntést csak az ügyiratra kell feljegyezni, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül kérhet másolatot a döntésről kérheti a szóban közölt döntés írásbeli megküldését kézbesítési meghatalmazottat nevezhet meg kérheti a döntés kijavítását, ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, feltéve, hogy az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolványt igényelhet kérheti a hivatalos feljegyzés átadását vagy megküldését a döntés ellen fellebbezhet, a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat bírósághoz fordulhat a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti újrafelvételi kérelmet nyújthat be, ha a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna kérheti végrehajtás elrendelését, felfüggesztését, illetve megszüntetését az elektronikus úton elérhető ügyintézői naptárban megjelölheti, hogy melyik időpontban kíván a hatóságnál ügyintézés céljából megjelenni Az ügyfél kötelességei: jóhiszeműen eljárni köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja az eljárás lefolytatásáért meghatározott összegű díjat vagy illetéket megfizetni köteles megjelenni, ha a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja vagy jogszabály az adott ügyfajtában előírja tárgyalás, közmeghallgatás vagy egyezségi kísérlet tartását a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat köteles a szakértői vizsgálatban való közreműködésre köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik, képviselőt nem nevezett meg, és elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye egyéb eljárási költség vonatkozásában köteles eljárási cselekményeit a célszerűség figyelembevételével teljesíteni ha a határozat részére kötelezettséget állapít meg, köteles a felmerült költség viselésére ha a letét nem fedezi a szakértői díjat, kérelemre indult eljárás esetén köteles a szakértői díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére ha az ügyfélnek jogellenes magatartása miatt vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, az ezzel kapcsolatos többletköltség megfizetésére köteles 3 8

Az eljárási cselekmények rögzítése A szóbeli kérelemről - ha azt nyomban nem teljesítik -, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője részvétele esetén jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni. A feljegyzés tartalmazza : készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. A feljegyzést annak készítője, a jegyzőkönyvet - annak minden oldalán - az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják. A hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén a jegyzőkönyvben csak az eljárási cselekményen résztvevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés helyét, idejét kell feltüntetni. A hatósági tanú A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál és hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető. Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy. Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok szerint jogosult költségtérítésre. A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti. Az idézés általános szabályai Idézés Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. 3 9

Az idézés helye A hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét akkor idézheti a székhelyére, ha o ezt jogszabály írja elő, o az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, o a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely ügyfél eljárási jogait, o az idézni kívánt személy lakóhelyén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy o azt az idézett személy kéri. A fővárosban működő hatóság a főváros egész területéről idézhet. Az idézett személy megjelenési kötelezettsége Ha az idézett személy o a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy o az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség tényleges állományú vagy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot keresi meg. Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, a hatóság visszavonja az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést. Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet. Értesítés eljárási cselekményről Ha nem szükséges az ügyfél idézése, a hatóság az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. 4 0

A tényállás tisztázása Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását. Az ügyfél nyilatkozata Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges. Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat - ide nem értve, ha vele szemben a törvényben meghatározott ok áll fenn -, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a törvényben foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. A hatóság a törvényben meghatározott esetben figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire. 4 1

Irat A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be - a törvényben meghatározottak kivételével - felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására. Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására. Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el. Tanú A tanúként idézett személy - az e törvényben meghatározott kivétellel - köteles tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg o az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, o védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha A tanúmeghallgatás o bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó), o vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, o a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - a jogviszonya megszűnése után is -, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalomszolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy o diplomáciai mentességben részesülő személy. A meghallgatás kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát. A hatóság felhívja a tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. A hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút a hatóság az írásbeli tanúvallomás 4 2

megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmezteti. A szemlére vonatkozó általános szabályok Szemle Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. A szemletárgy birtokosát és az fenti esetben meghatározott személyt - ha az a szemle eredményességét nem veszélyezteti - a szemléről előzetesen értesíteni kell. A szemletárgy birtokosának távolléte - ha jelenléte nem szükségszerű - nem akadálya a szemle megtartásának. Ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a szemlén az ügyfél jelen lehet. A szemle lefolytatása A szemle megtartása során - az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. A szemle során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen: o a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni, o bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni, o felvilágosítást kérni, illetve o mintát venni. A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. A rendőrség a rendőrségről szóló törvény végrehajtási eljárás lefolytatásában való közreműködésre vonatkozó szabályai szerint, a hatóság felkérésére - előzetes megkeresése nélkül - azonnal, a hatóság által megjelölt helyen és ideig biztosítja a közreműködést. Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali eljárási cselekmény érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Az ilyen módon történő szemle megtartásáról az ügyészt előzetesen - a szemle megtartásáról való hatósági döntést követően haladéktalanul - értesíteni kell, továbbá ahhoz a rendőrség és lehetőség szerint hatósági tanú közreműködését kell kérni. Szakértő Szakértőt kell meghallgatni vagy - legalább tizenöt napos határidő tűzésével - szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni. A szakértő kizárására a törvényben a kizárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Törvény elrendelheti az ügyfél szakértői vizsgálatban való közreműködését. A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire. Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak. 4 3

Tolmács Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, valamint - ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetetlen - az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető. A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatkozó rendelkezések irányadóak. A hatóság tárgyalást tart, ha Tárgyalás o a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás), o az ügy természete lehetővé teszi, ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló eljárásban, vagy o a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A hatóság helyszíni szemle keretében is lefolytathatja a tárgyalást, ha annak feltételei biztosítottak. Az ügyfél bizonyítási indítványt tehet és kérdést intézhet a meghallgatott személyhez. Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja és eljárási bírsággal sújthatja. Egyezségi kísérlet Ha a hatóság tárgyalást tart, a tárgyaláson megkísérli az ellenérdekű ügyfelek között egyezség létrehozását. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a hatóság nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen, annak befejezését követően értesíti az ügyfelet, hogy - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az eljárás akadályozásának következményei Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege - ha törvény másként nem rendelkezik - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi o a jogellenes magatartás súlyát, o - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá o az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. 4 4

Döntések a közigazgatásban A hatósági szervek eljárásának végső célja, az olyan döntések meghozatala, amellyel befolyásolják a társadalmi viszonyokat.. a szerv döntése folytán jogviszonyok keletkeznek, melyek közül az anyagi jogviszonyok azok amelyek érdemben érintik az állampolgárok szervezetek jogait és kötelességeit. A döntések a közigazgatási jogviszonyok mindkét alapvető típusát az anyagi jogi jogviszonyokat, és az eljárási jogi viszonyokat is érinthetik. Az eljárás megindításával eljárási jogviszony keletkezik, az érdemi határozat meghozatalával anyagi jogviszony jön létre. A hatósági döntésnek két nagy típusa. 1. Határozat A határozat az ügy érdemében hozott döntés. A határozat fogalma. Tartalmilag, az eljáró szerv akaratának kifejezésére szolgáló érdemi döntés. Formailag, az érdemi döntés megjelenített formája. A határozatok osztályozása. történhet tartalmi, és formai szempontból. a) Tartalmuk szerint: Jogot biztosító, Kötelezettséget megállapító Szankciót alkalmazó b) kérelemhez való viszonya szerint: teljes határozat, részhatározat, kiegészítő határozat c) a határozat egy speciális fajtája A hallgatással hozott határozat. Az eljárási törvény egészen kivételes esetben megengedi, hogy az ügyfél kérelmére, jog megszerzésére indult eljárásban a kérelemnek helyt adó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ha a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, feltéve hogy nincs ellenérdekű fél. A határozat részei. Bevezető rész: eljáró szerv megnevezése, ügyfél neve, címe, ügy száma, ügy tárgya, ügyintéző neve Rendelkező rész: az eljáró szerv döntése, jogorvoslati lehetőségre utalás, szakhatóság állásfoglalása, eljárási költségről rendelkezés, kötelezettség teljesítésének határideje stb. Indokolás megállapított tényállás, bizonyítékok, mellőzött bizonyítási eljárás, mérlegelési szempontok, a szakhatóság állásfoglalása jogszabályok, melyek alapján a döntést hozták. Záró rész a határozathozatal helye, ideje, aláíró neve, hivatali beosztása, a határozatot hozó szerv bélyegző lenyomata. Egyszerűsített határozat: az eljárási törvény értelmében mellőzhető a határozat indokolása, és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a kérelemnek helyt adó első fokú határozat esetében, ha nincs ellenérdekű fél. Az egyezséget tartalmazó határozatot sem kell indokolni. Nem alakszerű határozatok jegyzőkönyvbe foglalt határozat, ügyiratra feljegyzett határozat okiratba foglalt határozat 2. végzés. Az eljárási kérdésekben születik, ezért a végzések formailag egyszerűbb szerkezetet igényelnek Végzés születik az eljárás megszüntetése, az ügyintéző kizárása, a képviselő eljárásának visszautasítása, az eljárási bírságok kiszabása, és a végrehajtással kapcsolatos egyes intézkedésekről A közigazgatási eljárásban sajátos döntés az egyezség jóváhagyása. Az eljárásban résztvevő ellenérdekű felek a megkövetelt feltételek fennállása esetén az ügy kimenetét illetően megállapodhatnak egymással (pl. a szülők a gyámügyi eljárásban megállapodnak a gyermek láthatásáról). A megállapodás azonban akkor lesz érvényes, ha azt a hatóság jóváhagyja, és határozatba foglalja. Az egyezséget jóváhagyó határozatból mellőzhető az indokolási rész. A határozatba foglalt egyezség ellen nincs helye fellebbezésnek. A Ket. kimondja, hogy az első fokon eljáró hatóság az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett, hatósági szerződést is köthet. A szerződésben foglaltak megszegése esetén a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. A hatósági szerződésnek ott és akkor van létjogosultsága, ahol és amikor az kölcsönös előnyökkel jár az ügyfél és a hatóság számára. 4 5

A HATÓSÁG DÖNTÉSEI Határozat és végzés A döntés határozat vagy végzés. A hatóság - a törvényben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések. Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás). Jogszerű hallgatásnak van helye, ha o automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, o sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, o teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki. Ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, a hatóság mellőzi a határozathozatalt. A döntés tartalma és formája A döntés tartalmazza o Bevezető rész: az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, o Rendelkező részt, a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel o Indokolás: kiterjed a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére. A Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható: o ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy o az egyezség jóváhagyásáról. Az önállóan nem fellebbezhető végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható. A hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja vagy az ügyiratra feljegyzi. Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor a hatóság a döntést utólag írásba foglalja és közli. 4 6

A hatóság döntésének véglegessége A döntés véglegessége A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - az e törvényben meghatározott kivételekkel - nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be. Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha o ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, o a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy o a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével. A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés o az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, o az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható elsőfokú döntése a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján válik véglegessé. Az elsőfokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései a törvényben meghatározottak szerint véglegessé válnak, ha o csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, vagy o kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. Azonnali végrehajthatóság A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha o életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, o nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges, o a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy o a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő. 4 7

A döntés közlése A határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal. A végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. A hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről. A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is közölni lehet a törvényben meghatározott személlyel. A közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Ha azt a törvényben meghatározott személy kéri, a szóban közölt döntést a hatóság írásban is megküldi a részére. Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a döntés közlésének napja o az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy o a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap. Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést írásban is megküldi. A döntés közlésének napja ilyenkor - kizárólag a jogorvoslati határidők számításának szempontjából - az írásbeli közlés napja. A kézbesítésre vonatkozó szabályok A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz o nem kereste jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját, o ismeretlen vagy elköltözött jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogásnak a hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert o a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy o az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni. Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogásnak a hatóság helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kifogást az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. 4 8

A kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó szabályok Az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha o magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik, o képviselőt nem nevezett meg, és o elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye. A kézbesítési meghatalmazott az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átveszi, és azokat az ügyfél részére továbbítja. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek. Ha hirdetményi közlésnek lenne helye, és a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a döntés közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki, aki gondoskodik az ügyfél tartózkodási helyének megállapításáról és a döntés kézbesítéséről. Ha a kézbesítési ügygondnok nem járt sikerrel, a döntést azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított tizenötödik napon. Sikeres kézbesítés esetén a kézbesítési ügygondnok a sikeres kézbesítés napjáról és az ügyfél tartózkodási helyéről haladéktalanul értesíti az őt kirendelő hatóságot. A hirdetményi közlés A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha o az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, o a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy o azt törvény vagy kormányrendelet előírja. A hirdetmény tartalmazza o a kifüggesztés, a honlapon történő közzététel esetén a közzététel napját, o az eljáró hatóság megnevezését, o az ügy számát és tárgyát, o az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét (székhelyét), továbbá o azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál átveheti. A hirdetményt a hatóság hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el. Közhírré tétel Ha az ügyfelek köre pontosan nem megállapítható, vagy ha törvény vagy kormányrendelet azt előírja, a hatóság a döntéséről készült közleményt közhírré teszi. 4 9

A közlemény a törvény foglaltakon túl tartalmazza: o a döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint o azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető. A közleményt a hatóság a hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el. A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést, o amelyet közérdekű keresettel lehet megtámadni, o amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy o amelyet a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi, környezetvagy természetvédelmi okból hozott. A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban hozott. A döntés kijavítása A döntés kijavítása és kiegészítése Ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a hatóság a döntést kijavítja. A kijavítást a hatóság közli azzal, akivel az eredeti döntést közölte. A döntés kijavítással érintett része ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. A döntés kiegészítése Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított egy év eltelt. (objektív jogvesztő hatály) A kiegészítést a hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével közli. A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték. Hatósági szerződés Jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés. A hatósági szerződés tartalmazza a szerződő feleket, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a szerződést lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást. 5 0

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS Közös szabályok E törvény rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hatósági bizonyítvány, igazolvány, valamint a hatósági nyilvántartásba vétel határozat. Hatósági bizonyítvány A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Ha a hatósági bizonyítványt a hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni. Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja. Hatósági igazolvány A hatóság - jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetői engedély, stb.) Hatósági nyilvántartás A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet, ha o a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy o a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál (közhiteles hatósági nyilvántartás). Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés lefolytatása A hatósági ellenőrzés hivatalból indul meg, azt a hatóság a hivatalbóli eljárás szabályai szerint folytatja le. Hatósági ellenőrzését az ügyfél is kérheti, kivéve, ha 5 1

o a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt arra vonatkozóan hatósági ellenőrzés, vagy az alapján eljárás van folyamatban, o a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot, o törvény kizárja, vagy o a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor. A hatósági ellenőrzés lezárása Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztal, o megindítja az eljárást, vagy o ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik, annak eljárását kezdeményezi. Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hivatalból folytatott hatósági ellenőrzés eredményéről a hatóság az ügyfél kérelmére állít ki hatósági bizonyítványt. Ha a hatóság az ügyfélnél folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot, az ügyfél ellenőrzést megelőző értesítése mellőzhető. A HIVATALBÓLI ELJÁRÁS A hivatalbóli eljárásokban szünetelésnek nincs helye, és a hatóság felfüggesztés esetén sem dönt érdemben az ügyfél vagy ügyfelek együttes kérelmére. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha az ügyfél eljárási költség előlegezési kötelezettségének nem tesz eleget. A hivatalbóli eljárásokban az ügyintézési határidőbe csak az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a hatóság a hivatalbóli eljárásban az ügyintézési határidő kétszeresét túllépi, a jogsértés tényének megállapításán és a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű állapot helyreállítására kötelezésen túl egyéb jogkövetkezményt nem alkalmazhat. Ez esetben ugyanazon ügyféllel szemben, ugyanazon ténybeli és jogi alapon nem indítható új eljárás. Az eljárás megindítása A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha o az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására, o erre bíróság kötelezte, o erre felügyeleti szerve utasította, o életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy o ezt egyébként jogszabály előírja. A hivatalból indított eljárás szabályait kell alkalmazni azon eljárásokra, amelyekben a hatóság az ügyfél kérelmére induló eljárást hivatalból folytatja. A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. 5 2

Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha o az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti, o azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy o az az eljárás sikerét meghiúsítaná. Az értesítés tartalmazza o az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és o az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást. Ha a hatósági ellenőrzés jogsértést tárt fel, és a döntés feltételei egyébként fennállnak, a hatóság az ügyben érdemben dönt, és azt a jelenlévő ügyféllel nyomban közli. Ha a döntés mérlegelést nem igényel, a hatóság a hivatalbóli eljárást automatikus döntéshozatali eljárásban is lefolytathatja. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Az ideiglenes intézkedés A hatóság - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot. A hatóság a hivatalból megtett ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint az illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedik. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Zár alá vétel és lefoglalás Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel). Nem vehető zár alá olyan dolog, amely a birtokosának élete, egészsége fenntartásához, illetve az életfeltételei fenntartásához egyébként nélkülözhetetlen jövedelemszerzéséhez szükséges. Az ilyen dolgot a hatóság lefoglalja, és a birtokos őrizetében hagyja, aki azt rendeltetésszerűen használhatja. A zár alá vétel érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem kötelezhető a dolog átadására az, aki - a megtagadási okkal összefüggésben - a tanúvallomást megtagadhatja, vagy aki a védett adat tekintetében nem kapott felmentést a titoktartás alól. Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a zár alá vételt a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújtja. 5 3

A zár alá vétel megszüntetése és a dolog kiadása A zár alá vételt a hatóság megszünteti, ha o az elrendelésének oka megszűnt, o a hatóság az eljárást megszüntette, vagy o az ügy érdemében döntést hozott. Ha törvény másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek. Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot zár alá vették, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki. A zár alá vett dolog értékesítése, megsemmisítése A zár alá vett dolgot - a romlandó dolgok kivételével - nem lehet előzetesen értékesíteni. Ha a hatóság felhívását követő három hónapon belül a dolog kiadása iránt nem jelentettek be jogos igényt, a zár alá vett dolog értékesíthető. A zár alá vett dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog helyébe lép. Ha a zár alá vett dolog értéktelen, vagy az értékesítés sikertelen volt, a zár alá vétel megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei a zár alá vett dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik. JOGORVOSLAT A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Jogorvoslati eljárások Kérelemre induló jogorvoslati eljárások o a közigazgatási per, o a fellebbezési eljárás. Hivatalból induló jogorvoslati eljárások o a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében, o a felügyeleti eljárás, o az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás. 5 4

Közigazgatási per Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt. A döntés módosítása vagy visszavonása a keresetlevél alapján Ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja. A döntést visszavonni, módosítani egy ízben lehet. Fellebbezés Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot o járási (kerületi) hivatal vezetője vagy - a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, vagy o rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Önálló fellebbezésnek van helye o az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, o az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező, o a kérelmet visszautasító, o az eljárást megszüntető, o az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott, o az eljárási bírságot kiszabó, o a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, o a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító, o az irat betekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, o az irat betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, o valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen. Nincs helye fellebbezésnek o ha az elsőfokú döntést - a központi hivatal kivételével - központi államigazgatási szerv vezetője hozta, o ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést, o a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhető végzés esetén, o ha nincs kijelölt másodfokú hatóság, o nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben, 5 5

o ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el. A fellebbezés halasztó hatálya Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek a törvényben meghatározott esetek kivételével - a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az irat betekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezés előterjesztés Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. A fellebbezés különös szabályai Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja. Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a - jogszabályban kijelölt - másodfokú hatósághoz. A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést. Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti. A döntés módosítása vagy visszavonása Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. 5 6

Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján o megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve o gyakorolja a törvényben szabályozott felügyeleti jogkört. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha o azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta, o semmisségi ok esetén a törvényben foglalt idő eltelt, o semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, vagy o a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. A felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg. Ügyészi felhívás és fellépés Ha az ügyész az ügyészségről szóló törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, a hatóság az ügyész által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé. Semmisség A döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha: o - az ideiglenes intézkedést kivéve - az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe, o azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg, o a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány, o annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, o az ügyész a vádemelést elhalasztotta és annak tartama eredményesen telt el, o a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, vagy o annak meghozatala során valamely, törvényben meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el. 5 7

A döntés a törvényben foglaltak kivételével - semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha o az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt, o a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt, vagy o ahhoz a mellőzött, vagy megkeresni elmulasztott szakhatóság az jogszerűen hozzájárult. z törvényben foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. ELJÁRÁSI KÖLTSÉG, AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSE ÉS VISELÉSE Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azok felmerültek. Az eljárás résztvevője viseli a jogellenes magatartásával okozott költségeket. Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró hatóság viseli. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősek az eljárási költség viseléséért. A jogvitás eljárásban a hatóság az eljárási költségek viselésére kötelezi o a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, o a kérelemnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet. Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség arányos viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet és az ellenérdekű ügyfelet. A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti. Az eljáró hatóság viseli a nyelvhasználat törvény alapján felmerült fordítási és tolmácsolási költségét. Az eljárási költség előlegezése Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelmező ügyfél előlegezi. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek egyetemlegesen felelősek az eljárási költség előlegezéséért. Az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség előlegezésére, amelyet a díj tartalmaz. A bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyítást indítványozó fél előlegezi. A rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság előlegezi. Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi, a hatóság elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a hatóságnál előzetesen helyezze letétbe. Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban az eljárási költséget - az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség, az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége, a nem hatóság által viselendő fordítási költség, és az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség kivételével - a hatóság előlegezi. 5 8

Döntés az eljárási költség viseléséről Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. Az eljárási költség összegét az azt alátámasztó bizonyítékok figyelembevételével kell megállapítani. A hatóság az indokolatlanul magas eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg. Költségmentesség A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, vagy törvényben meghatározott más fontos okból költségmentességet engedélyezhet. A költségmentesség az eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent. A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. A hatóság előlegezi az ügyfél első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelme benyújtásától az arról szóló döntés véglegessé válásáig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné. A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték- vagy díjfizetési kötelezettség alá esik. Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet meghatározhat olyan ügyfajtát, amelyben az ügyfelet költségmentesség illeti meg. 5 9

POLGÁRI JOG POLGÁRI JOGGAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK A polgári jog jogszabály, a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerv által megfogalmazott és kihirdetett vagyoni és nem vagyoni viszonyokat szabályozó magatartási norma. A polgári jogi jogszabályok többsége megengedő, diszpozitiv, ami azt jelenti, hogy attól a felek eltérhetnek a szerződésben. A polgári jog alapelvei: a vagyonhoz és személyhez fűződő jog elve a tulajdon védelmének és a károk megelőzésének elve a kölcsönös bizalom alapelve az együttműködési kötelezettség elve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve (a joggal való visszaélés tilalma) az utaló magatartásért való helytállás elve a törvényben biztosított alanyi jogok védelmének elve Az ember jogképessége azt jelenti, hogy polgári jogviszony alanya lehet (lehetséges alany az ember, az állam, a jogi személy és egyéb szervezet), vagyis polgári jogokat szerezhet (az ember jellemzője polgári jog vonatkozásában a jogképesség, a cselekvőképesség és a vétőképesség), valamint kötelezettségeket vállalhat. A jogképesség az embert - ha élve születik - fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni (vélelem). A vélelem egy jogszabály szerkesztési módszer. A vélelemhez a jog a való tényállás jogkövetkezményeit fűzi anélkül, hogy az be lenne bizonyítva. A cselekvőképesség fogalma A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akarat-elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi értelemben vett cselekvőképesség lényegében érvényes jognyilatkozat tételi (szerződéskötési) képességet jelent. Teljesen cselekvőképes: mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki (ez a tipikus), tehát a 18. életévét betöltött nagykorú személy. Korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen, a 18. életévét még nem töltötte be - kivéve, ha házasságot kötött, mert az nagykorúsít ; illetve az a 18. életévét betöltött nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. Cselekvőképtelen: a 14. életévét be nem töltött kiskorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg teljesen hiányzik (súlyos alkoholos, vagy kábítószeres állapotban van,). Az állam polgári-jogalanyisága Az állam túlnyomó többségben nem közvetlenül, hanem jogi személyiséggel felruházott, saját nevükben eljáró szervei útján vesz részt a polgári jogviszonyokban. Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban általában a pénzügyminiszter képviseli, ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. Az állam a polgári jog szabályai szerint a polgári jog más alanyaival egyenrangú, előjogokat nem élvez, ugyanolyan szabályok szerint felel és ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi személy. A jogi személyek általános jellemzői A jogi személynek az alapítóktól viszonylag elkülönült szervezete van. Az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezik. A szervezet relatíve tartósan működik. Az állam által elismert céllal rendelkezik. Létrejöttéhez valamilyen hatósági aktusra (cégbejegyzés) is szükség van. 60

A jogi személy tehát olyan állandó szervezet, amelynek feladatai ellátásához szüksége van arra, hogy vagyoni jogai és kötelezettsége legyenek, ehhez önálló és elkülönített vagyonnal rendelkezik és tevékenységéért önálló vagyoni felelősséggel tartozik. A jogi személyek jogképessége abszolút, ezért ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképességük kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A SZEMÉLYHEZ ÉS A SZELLEMI ALKOTÁSHOZ FŰZŐDŐ JOGOK Személyhez fűződő jogok A személyhez fűződő (személyiségi) jogok alatt azokat az abszolút szerkezetű alanyi jogokat értjük, melyeknél fogva - a törvények és mások jogainak korlátjai között - személyiségét, egyéni integritását mindenki szabadon érvényesítheti és igényelheti azt, hogy őt ebben senki se háborítsa. Személyi jog sérelmét jelenti különösen: magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük, felekezetük szerint; a lelkiismereti szabadság sérelme; a személyes szabadság jogellenes korlátozása; a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése; a jó hírnévhez, a magánlakás sértetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése. Klasszikus személyiségi jogok: a névviselés joga, a jó hírnévhez fűződő jog, a képmás és hangfelvétel védelme, a személyes titok védelme, a magánlakás védelme, a személyes adatok védelméhez való jog. A szellemi alkotásokat jogvédelmi oldalról két csoportra osztjuk: szerzői jog és iparjogvédelem. Iparjogvédelem részterületei Szabadalmi jogviszony, védjegyoltalom, az ipari minta oltalma, a használati minta oltalma, a származás- és eredet-megjelölés oltalma, a mikroelektronikai félvezető termékek (chipek) topográfiájának oltalma. Az iparjogvédelemben az általa védett alkotás, vagy megkülönböztető jegy jellemzően csak külön eljárás (szabadalmaztatás, vagy lajstromozás) eredményeként nyer védelmet. A szerződi jogvédelem A szerződi jogi védelem abszolút szerkezetű, negatív tartalmú kötelezettséget állító jogviszony, amely jellegében hasonló a tulajdonviszonyhoz. Tárgya azonban szellemi alkotás, ami a szerző személyiségéhez kötődő jogosultságok elismerését és oltalmazását igényli. Szerzői jogvédelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása: az irodalmi mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció, a színmű, a zenemű, a rádió- és televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű, a rajzolás, festés, szobrászat, a fotóművészeti alkotás, az iparművészeti alkotás és annak terve. Szomszédos jogi jogosultak a szerződi jogban? A szerződi jogi tv. kiterjed az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió szervezetek, valamint a filmelőállítók teljesítményeinek védelmére is. E teljesítmények a szerzői művek felhasználásához kapcsolódnak, ezért honosodott meg a védelmükből eredő jogok megnevezéseként a szomszédos jogok kifejezés. A szerzői jog a mű előállítóját, alkotóját védi, a szomszédos jogi jogosultak a szerzői mű közvetítői, előadói. A szerzőt a vagyoni és a személyhez 61

fűződő jogok teljessége illeti meg, a szomszédos jogi jogosultak csak a törvényben kifejezetten meghatározott engedélyezési jogokat gyakorolhatják. A szomszédos jogi jogosultak esetében a védelmi idő az előadás (mű, műsor) forgalomba hozatalától, sugárzásától számított 50 évig tart. A szerző személyhez fűződő jogait! A mű nyilvánosságra hozatalának joga A név feltüntetéséhez való szerzői jog A szerzői minőség elismeréséhez való jog A mű integritásához való jog (változtatás tilalma) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven keresztül részesülnek védelemben. A védelmi idő elteltével a felhasználó engedély és díjfizetés nélkül jogosult a felhasználásra, mivel a mű közkinccsé vált. Az anyagi formában való felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerzői jog két fő korlátja A szabad felhasználás esetei: a szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. A közös jogkezelés területe: a felhasználó egyedi engedély nélkül, csupán meghatározott jogdíj megfizetése ellenében válik jogosulttá a felhasználásra. A szabad felhasználás leggyakoribb esetei: o Idézés: a mű részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével - indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - bárki idézheti. o Oktatási célú felhasználás: nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. (Átvétel: a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.) o Magáncélú másolás: magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés, vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárra, az építészeti műre, a műszaki létesítményre, valamint a mű nyilvános előadásának kép-, vagy hanghordozóra való rögzítésére. o Művek szabad előadása: ha az előadás jövedelemszerzés, vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek meghatározott esetekben a szabad felhasználás körében előadhatók. A szoftver jogi védelme A szoftver jogi védelmének alapvető rendeltetése, hogy a szoftver fejlesztésében résztvevők erkölcsi és anyagi elismerésén keresztül ösztönözze az új szellemi alkotások létrejöttét, cselekvési (pénzügyi) szabadságot biztosítson az alkotónak. A szoftver alkotásokat a magyar jogszabályok 1983-tól a szerzői jogi védelem alá tartozó művek közé sorolják. A szoftver és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattár magáncélú másolása nem tekinthető szabad felhasználásnak, tehát a szerző engedélye nélkül szoftver magáncélra sem másolható! Különbség a bérlet és a haszonkölcsön szerződés között: Az alapvető különbség a bérlet és a haszonkölcsön szerződések között az, hogy a bérlő a bérleti díj fejében adja át a dolog időleges használatát másnak, míg a haszonkölcsönbe adó a használatért nem igényel ellenszolgáltatást, a haszonkölcsön ingyenes jogügylet. 62

Munkaviszonyban alkotott szoftver Amennyiben munkaköri kötelezettség keretében létrehozott mű jött létre, akkor a szoftver felhasználási joga a szoftver átadásával a munkáltatóra száll és ezt jogszabályi rendelkezés alapján egyúttal nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak kell tekinteni. A munkaviszony, illetve más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében alkotott szoftvernél a szerző külön díjazásra nem lesz jogosult, ha a munkáltató harmadik személynek (pld. egy másik cégnek) engedélyezi a felhasználást. A TULAJDONJOG A tulajdonjog tárgya valamilyen birtokba vehető dolog lehet. Birtokbavétel egyrészt fizikai, másrészt jogi értelemben használt fogalom. Fizikai értelemben birtokba vezető az, ami hatalmunkban tartható. Jogi értelemben birtokba vezető mindaz, aminek hatalomba tartását jogszabályok nem tiltják. A dolgok csoportosítatók a tulajdon alanya szerint, a forgalomképesség szerint, rendeltetés szerint, oszthatóság szerint, helyettesíthetőség szerint. A dolgok forgalomképesség szempontjából való csoportosítása forgalomképes dolgok, melyek szabadon átruházhatók; korlátozottan forgalomképes dolgok (lőfegyver, sugárzó anyag); forgalomképtelen dolgok (az állami tulajdon kizárólagos tárgyai) A mellékdolog Bizonyos dolgok egymással szoros fizikai kapcsolatban - dologkapcsolatban - vannak. A dologkapcsolat típusa a fődolog és mellékdolog. A mellékdolog: alkotórész: mindaz, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog, vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (pld. gépkocsi kormánya) tartozék: mindaz, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához, vagy épségben tartásához szükséges, vagy azt elősegíti (pld. gépkocsi elakadásjelző). A tulajdonos jogai (hagyományos triász) A tulajdonjog tartalma (fogalma) alatt azokat az alanyi jogokat és kötelezettségeket kell érteni, amelyek a tulajdonhoz kapcsolódnak. A tulajdonjog tartalmát, a tulajdonost megillegő alanyi jogokat a hagyományos triász elnevezés fejezi ki, amely lehet: o a birtoklás joga; o a használat és a hasznok szedésének joga; o a rendelkezési jog. A tulajdonjog akkor teljes, ha mind a három részjogosultság a tulajdonost illeti meg. Ennek hiányában csonka tulajdonjogról beszélünk. A tulajdonos használati jogának törvényi korlátai Szomszédjog: általános szabály szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat - különösen szomszédjait - szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Szükséghelyzet: ha valakinek az életét, testi épségét, vagyonát közvetlen veszély fenyegeti. Általános szabály, hogy a tulajdonos köteles tűrni a szükséghelyzet megszüntetése kapcsán a tulajdonában álló dolgának igénybevételét, felhasználását. Az élet, testi épség veszélyeztetése során a tulajdonos tűrési kötelezettsége korlátlan. A tulajdonos ebben az esetben kártalanítást, kártérítést követelhet. Közérdekű korlátozás: az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A használati jogok önállósult formái A haszonélvezet: A haszonélvezeti jog személyhez kötött használati jog, amelynek jogosultja a más 63

tulajdonában lévő dolgot - rendeltetésének megfelelően - birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. A rendelkezés joga azonban továbbra is a tulajdonost illeti meg. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beálló változás esetén is fennmarad. A haszonélvező oldalán a haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvezeti jog nem örökölhető, nem ruházható át. A haszonélvezeti jog csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet tárgya rendszerint valamilyen ingó és ingatlan dolog. A haszonélvezeti jog keletkezhet: szerződéssel; jogszabály rendelkezése folytán (özvegyi jog); bíróság, vagy hatósági rendelkezésnél fogva. Eredeti tulajdonszerzési módok A tulajdonszerzés lehet eredeti jogszerzés, vagy származékos jogszerzés. Az eredeti jogszerzés esetén új tulajdonjog keletkezik, ez a tulajdonjog a korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független, tehát önálló új tulajdoni jogviszony jön létre. Eredeti jogszerzés főbb esetei: hatósági határozat, vagy árverés; elbirtoklás; gazdátlan javak elsajátítása; találás; kisajátítás (ingatlanoknál). Az elbirtoklás Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át, szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklással a jog az időmúlás következményeit tolerálja, a jog nem kíván beavatkozni egy olyan állapotba, melyet hosszú ideig tartó nyugodt gyakorlat szentesített. A kisajátítás A kisajátítás az ingatlan tulajdonjogának eredeti jogszerzési módja, részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. Jellemzője, hogy rendkívül erősen sérti a tulajdonosi jogosítványokat, hiszen az ingatlan tulajdonosa szándéka ellenére veszíti el tulajdonjogát. Ezért a kisajátítást a jog csak kivételes eszközként, szigorú feltételek mellett teszi lehetővé. A leggyakoribb származékos szerzésmódok A származékos jogszerzés alapvető elve, hogy senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. Főszabály, hogy a tulajdonjogot csak a tulajdonos ruházhatja át másra. Az ingó dolgok és ingatlanok esetében egyaránt a legelterjedtebb származékos szerzési mód az Öröklés: biztosítja azt, hogy az ember halálával vagyona ne váljon uratlanná, a család intézményének vagyonjogi alapja megteremtődjön. Öröklésnél a tulajdonszerzés az örökhagyó halála pillanatában következik be. Az öröklés történhet törvény által szabályozottan, vagy végintézkedéssel. Átruházás: lényeges törvényi előírás, hogy a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen, vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen felül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges. A közös tulajdon Közös tulajdonról akkor van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A közös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint, tehát nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között, hanem a dologra vonatkozó tulajdonjog. A tulajdoni hányadok nagyságának meghatározottnak kell lennie. A birtoklás és a használat elvileg nincs megosztva, a közös dologgal járó terheket és kárveszélyt közösen viselik. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet. Megszüntetésének módjai: Eladással, mely esetben ez közölni kell a többi résztulajdonossal. A többi tulajdonostársnak 64

elővásárlási joga van a tulajdoni hányadra, kivéve, ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. A közös tulajdon tárgyait - a tulajdoni hányadok szerint megosztani. A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Kötelem keletkeztető tények: 1. Szerződés, - elsősorban természetben kell 2. a szerződésen kívüli jogellenes károkozásból keletkező felelősség, 3. a jogalap nélküli gazdálkodás (pld. tartozatlan fizetés, téves utalás). A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Joghatás: a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az akaratnyilatkozat a felek szabad döntésének következménye, ezért a felek között mellérendelt jogviszony van. A teljes egyetértés nem jelenti azt, hogy minden részletkérdésben meg kell állapodniuk. A szerződés létrejöttéhez elegendő, ha a megegyezés a lényeges kérdésekre kiterjed. Meg kell állapodni a következő kérdésekben: a szerződés tárgya (ideértve a szolgáltatás mértékét és mennyiségét is); lényeges mindaz, amit a törvény az egyes szerződésfajták taglalásánál fő kötelezettségnek minősít; lényeges mindaz, amit bármelyik szerződő fél annak minősít. A szerződési szabadság elve A feleknek joguk van ahhoz, hogy a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérjenek, feltéve, hogy ezt jogszabály nem tiltja. Szerződési szabadság elve alapján a felek szabadon dönthetnek, hogy: kívánnak-e szerződést kötni (kötési szabadság); kivel akarnak szerződést kötni (partnerválasztási szabadság); milyen fajta szerződést kívánnak kötni (típusszabadság elve); milyen tartalommal akarnak szerződést kötni (tartalmi szabadság). A jogügylet Azokat az akaratnyilatkozatokat, melyek valamilyen meghatározott jogi hatás elérését célozzák, jogügyletnek nevezzük. A szerződések mindig legalább kétoldalú (esetenként többoldalú) jogügyletek. A szerződés lehetséges létszakaszai. A szerződés létrehozásának folyamata. A teljesítési határidőig terjedő szakasz. A teljesítés szakasza. A szerződésszegés szakasza. Az ajánlati kötöttség Az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig állni köteles ajánlatát. Egyoldalúan nem léphet vissza és az elfogadó nyilatkozatra nem mondhatja azt, hogy időközben meggondolta magát és az eredeti ajánlatát már nem tartja fenn. Ugyanakkor az ajánlattevő sem maradhat hosszabb ideig bizonytalanságban ajánlatának sorsa felől, a függő jogi helyzet csak kötött ideig tarthat. Ezért az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének idejét maga határozhatja meg. A szerződés köthető: szóban, írásban ráutaló magatartással. Főszabály, hogy a szerződés létrehozása nincs meghatározott alakhoz kötve, tehát nem csak az írásban megkötött megállapodás minősül szerződésnek! A felek - ha a jogszabály alakszerűséget nem kíván - szerződési akaratukat bármilyen formában kifejezhetik. 65

Az írásban foglalt szerződés formái egyszerű írásbeli forma, minősített írásbeli forma (két tanú aláírása is szükséges, más esetekben ügyvédi ellenjegyzés is előírás); közokirati forma (bíróság, közjegyző, vagy más állami hatóság által kiállított okirat). Az előszerződés A felek megállapodhatnak abban is, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. Az előszerződést az adott szerződésre előírt alakban kell a feleknek megkötni. Bármelyik fél a szerződés megkötését csak kivételesen és akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak, vagy felmondásnak lenne helye. A szerződés érvénytelenségének két csoportja : Semmis szerződés: az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget. A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata, a színlelt szerződés, a tréfából tett jognyilatkozat, a kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés, a képviseleti jogkör hánya, a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, a jogszabályba ütköző vagy jogszabály megkerülésével kötött szerződés.) Megtámadható szerződés: érvénytelensége attól függ, hogy az érvénytelenségi okra hivatkozva a törvényes határidőn belül az erre jogosított személy megtámadja-e. A megtámadást 1 éven belül kell írásban a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén bíróság előtt érvényesíteni. a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a feltűnően nagy értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között. Az érvénytelenség legáltalánosabb következménye az eredeti állapot helyreállítása. Ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek foglaló kötbér jótállás bankgarancia jogvesztés kikötése zálogjog óvadék kezesség. A foglaló A foglaló a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül és biztosításául átadott pénzösszeg, vagy más dolog. Foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni. A felek bármilyen alakban megkötött szerződésüket biztosíthatják a foglalóval. Ha a felek teljesítik a szerződést, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A kötbér a szerződésszegés minden esetére vonatkozik. Gyakorlati előnye, hogy szükségtelenné teszi a kár bizonyítását. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha a szerződésszegés 66

következtében kára nem merül fel. A kézi zálogjog és a jelzálogjog Kézi jelzálogról akkor beszélünk, ha a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül, jelzálogról akkor, ha csupán a zálogtárgy megjelölése történik. A zálogjognál a zálogtárgyon való birtoklás joga szerint kell a jelzálogot a kézi zálogjogtól elhatárolni. A jelzálogjog esetén a birtoklás joga a zálogkötelezettet és nem a zálogjogosultat illeti meg. Az óvadék Az óvadék pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír átadása a jogosultnak (dologi biztosíték), azért, hogy a szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítse, vagyis a jogosnak tartott követelés az óvadék összegéből levonható. A jogosult a szerződésszegéskor nyomban rendelkezhet az óvadékkal, abból közvetlenül - bírói út igénybevétele nélkül - kielégítést kereshet. Csak bírósági úton érvényesíthető követelés biztosítható óvadékkal. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna. A kezesség A kezességi szerződés a kezes kötelezettségét tartalmazza. Amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kötelezett helyet maga a kezes fog a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Egyszerű kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességek. Készfizető kezesség esetén a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása. Készfizető kezesség esetén a jogosultnak nagyobb választási lehetősége van, hogy követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni. A szerződésszegés főbb esetei A kötelezett késedelme: a szolgáltatás időleges nem teljesítése. Akkor esik késedelembe, ha a szerződésben megállapított teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A jogosult késedelme: ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; ha elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, továbbá akkor, ha a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. Hibás teljesítés: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás nem felel meg a teljesítéskor a törvényes, vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés lehetetlenné válása: ha olyan okból válik a teljesítés lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, akkor a szerződés megszűnik. Ha a kötelezett felelős a lehetetlenné válásért, a jogosult kártérítést követelhet. A teljesítés megtagadása: a kötelezett egyáltalán nem és a jövőben sem kíván teljesíteni (ebben az esetben a szolgáltatás teljesítése még nem válik lehetetlenné). Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása kötött. A szerződés megszüntetése egyoldalú jognyilatkozattal Felmondással: aki a szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, akkor a felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad, a szerződésből eredő kötelezettségeket a szerződés megszűnéséig teljesíteni kell. Elállással: aki a szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja (visszamenőleges hatállyal szünteti meg). Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. 67

FELELŐSSÉG A SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT, A KÁRTÉRÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabálya: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható. (Elvárható magatartás, azaz vétlenség a polgári jog területén az általános zsinórmérték.) Polgári jogi felelősségnek vannak bizonyos előfeltételei, amelyeknek valamennyi esetben fenn kell állniuk ahhoz, hogy a felelősség megvalósuljon. A kártérítési felelősség négy feltétele a jogellenes magatartás; a kár; az okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között; a vétkesség (Ptk-ban szabályozott kivételes esetekben e nélkül is fennáll a felelősség) A károkozás jogellenességét kizárja: Károsult beleegyezése: Például orvosi műtét, küzdősport. Jogos védelem: A jogtalan támadás, vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, feltéve, hogy a védekező az elhárításnál a szüksége mértéket nem lépte túl. Szükséghelyzet: A más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon - tehát károkozás nélkül - el nem hárítható veszély esetén kártérítés helyett kártalanításról lehet szó. Jogszabályi felhatalmazás: Például engedélyezett bányászati tevékenység miatt okozott kárért nem kártérítést, hanem kártalanítást kell fizetni. A vagyoni kár esetei A felmerült kár és értékcsökkenés az az érték, amellyel a károsult meglévő vagyona a károkozás következtében csökkent. Az indokolt kiadások, amelyek a kár összegének csökkentése, vagy a következmények enyhítése érdekében merülnek fel. (pld. a baleseti sérült gyógyítási költségei, javítási költségek) Az elmaradt vagyoni előny az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna akkor, ha a károsító magatartás nem következett volna be (pld. táppénz és átlagkereset különbözete, mellékfoglalkozás kieső jövedelme). A nem vagyoni kár (erkölcsi, eszmei kár) Nem vagyoni - erkölcsi, eszmei - kár esetén pénzben számszerűsíthető vagyoni kárról nincs szó, de a károkozás következtében a károsult természetes személy életének minősége kedvezőtlen irányba változott (pld. egészségkárosodás, vagy személyhez fűződő jogait ért sérelem miatt). Nem vagyoni kára nem csak természetes személynek lehet, egy cég is elszenvedheti üzleti hírneve, vagy hitelképessége elvesztése következtében. A kárenyhítési kötelezettség A károsultnak a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. A vétkesség (felróhatóság) a polgári jogban a rendes felelősség egyik jellemzője. A fel nem róható (objektív) magatartások csak akkor eredményeznek kártérítési felelősséget, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik. A veszélyes üzemi felelősség A legelterjedtebb veszélyes üzemi tevékenység a gépjármű üzemben tartása, továbbá az elektromos berendezések és vezetékek felszerelése, a robbanóanyag, a fegyver tartása és használata. E körben a felelősségi formát tárgyi felelősségnek is nevezik. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott. Akinek a belátási képességi hiányzik, vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, feltéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 68

Lehet: a megbízott és a képviselő károkozása, az alkalmazott és a szövetkezeti tag károkozása, az államigazgatási jogkörben okozott kár. FONTOSABB SZERZŐDÉSFAJTÁK Visszterhes ügyletek : az adásvétel és a csere, a szállítási és a közüzemi szerződés, a vállalkozás, a bérlet, a letét, a megbízás, a megbízás nélküli ügyvitel, a fuvarozás, a bizomány, a szállítmányozás, a bank- és hitelviszonyok, a biztosítás, a társaság. Ingyenes ügyletek 69

BŰNTETŐ JOG BÜNTETŐ JOGGAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK Büntetőjog: a jogrendszer egyik ága, jogág, amely nem szabályoz, hanem óv, véd, oltalmazza a jogilag jelentős társadalmi viszonyokat, jogintézményeket, értékeket és érdekeket. Meghatározza, mely emberi magatartások a bűncselekmények, s azt is, hogy az elkövetőkkel szemben milyen joghátrányokat, büntetéseket kell alkalmazni, így védi a társadalmat. A büntetőjogi szabályoknak garanciális jellegük is van: biztosítják az állampolgárokat arról, hogy amit nem tilt a büntetőjog, azt büntető jogkövetkezmények nélkül megtehetik. A magyar büntetőjog szabályainak meg kell felelniük az Alkotmányban biztosított alapvető követelményeknek. A jogbiztonság és jogállamiság elvének megfelelően o Az Alkotmány megköveteli, hogy törvény, és ne alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg a büntetendő cselekményeket és azok elkövetőinek büntetését. (Nullum crimen et nulla poena sine lege elve) o Mivel a büntetőjogi szankció alkalmazása valamilyen, az Alkotmányban biztosított alapjog korlátozását jelenti, ezért a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokokon kell alapulnia, arányosnak és végső eszközként igénybe vettnek kell lennie o A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Az elbíráláskor hatályos törvény csak akkor alkalmazható, ha az az elkövetőre kedvezőbb megítélést eredményez. (A visszaható hatály tilalma) o A bűnössé nyilvánítást kizárólag bíróság végezheti a büntetőeljárás szabályainak betartásával. A büntetőjog határát a mindenkori Btk. Határozza meg. Az Eu-hoz való csatlakozást követően az uniós jogszabályokhoz is igazodni kell (pl. vámjogszabályok: Uniós vámkódex) A büntetőjog tág értelemben magában foglalja o az anyagi büntetőjogot 2013. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk). o az alaki büntetőjogot (büntető eljárásjogot) BE. 1998. évi XIX. tv.: azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek rögzítik a büntetőeljárás lefolytatásának rendjét, az eljárásban résztvevő személyek és szervek jogait és kötelességeit. Az alaki büntetőjog célja az, hogy a büntetőeljárás szabályozásával biztosítsa a bűncselekmények felderítését, a büntetőtörvények alkalmazását. o a büntetés végrehajtási jogot- (BTVR) 1979. évi V. törvény erejű rendelet (NET): azokat a szabályokat foglalja magában, amelyek meghatározzák az elítéltek jogi helyzetét, a büntetés végrehajtásának eszközeit és módozatait, az elítéltekkel szemben követendő bánásmódot. A büntetés-végrehajtási jog célja, hogy szabályozza a büntetések és intézkedések végrehajtását, meghatározza az elítéltek kötelezettségeit és jogait, előmozdítsa a büntetések és intézkedések céljának megvalósulását. A büntetőjog szűk értelemben: büntető anyagi jog, amelyet a Büntető Törvénykönyv testesít meg. A Btk. Részei: - Általános rész: azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek minden, vagy majdnem minden bűncselekmény elbírálásakor előtérbe kerülhetnek, meghatározzák o a büntetőjog célját és feladatát o a büntetőjogi felelősségrevonás feltételeit és akadályait o az egyes büntetéseket és intézkedéseket o a büntetés kiszabásának szabályait o a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés módozatait. Pl.: a tv. hatálya a bűncselekmény fogalma a bűncselekmény elkövetői a bűncselekmény kifejlődési szakaszai a büntethetőségi akadályok 70

a büntetések és az intézkedések a büntetés kiszabásának szabályai a rehabilitáció külön rendelkezések a fiatalkorúakról és a katonákról. - Értelmező rendelkezések: a jogalkalmazás egységességét biztosítják. - Különös rész: az egyes bűncselekmények diszpozíciói és szankciói (kb 300 bűncselekményi tényállás van) A különös részi norma két fő részből áll: o a törvényi tényállásból (diszpozícióból) amely leírja a bűncselekménynek tekintett magatartást o a büntetési tételből (szankcióból) amely meghatározza az adott bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható büntetés nemét és mértékének keretét. A Btk fejezetekből áll: - Állam elleni bűncselekmények - Béke- emberiség elleni bűncselekmények - Személy elleni bűncselekmények - Közlekedési bűncselekmények - Család-, ifjúság-, házasság-, nemi erkölcs elleni bűncselekmények - Stb. A Btk-ban foglalt egyes bűncselekmények leírásának módja: - Első bekezdésben: az alapeset, az adott bűncselekmény tipikus, leggyakrabban előforduló változata. - Minősített eset: súlyosabb az alapesetnél. (pl. alapeset: rablás, minősített eset: fegyveres rablás) - Privilegizált eset: súlyosság tekintetében alacsonyabb szintű az alapesetnél (pl: alapeset: emberölés, privilegizált eset: erős felindulásból elkövetett emberölés) A bűncselekmény fogalma, elhatárolása. A bűncselekmény a büntetőjog alapvető kategóriája. A bűncselekmény fogalma a büntetőjog tudományának egyik legfontosabb kérdése. A bűncselekmény fogalma jogi kategória: az emberi magatartás a jogalkotó értékítélete alapján válik bűncselekménnyé. Btk. 10. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. E meghatározás szerint a bűncselekmény olyan emberi magatartás, amely társadalomra veszélyes, bűnös, valamint tényállásszerű és büntetendő. Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A bűncselekmény a büntetőjog alapegysége. Emberi magatartás, amely társadalomra veszélyes bűnös és differencia specifikák (megkülönböztető jegyek) büntetendő. A bűncselekmény emberi magatartás A bűncselekmény cselekmény. A büntetőjog kizárólag az ember (természetes személy) magatartását vonja hatókörébe. A törvényi tényállások az aki kifejezéssel jellemzik a tényállásszerű cselekményt elkövető személyt. Az aki a bűncselekmény általános alanya (tettese): olyan természetes személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor betöltötte a 14. életévét, egyes bűncselekményeknél 12. életévét és beszámítási képességgel rendelkezik. A jogi személy felelőssége: büntetőjogi felelőssége nincs, mivel az kizárólag természetes személyhez kapcsolódik. 71

Az elkövetési magatartás formái A büntetőjogi értelemben vett cselekmény (az elkövetési magatartás) megjelenési formáját tekintve lehet: tevés vagy mulasztás. A tevés aktív emberi magatartás. A bűncselekmények jelentős része kizárólag tevéssel követhető el. Ilyen pl. a lopás, a rablás. A mulasztás kötelességellenes nemtevést jelent.(amikor az elkövető az előírt kötelezettségét nem teszi meg.) így követhető el a segítségnyújtás elmulasztásának vagy a tartási kötelezettség elmulasztásának bűncselekménye. A puszta nemtevés akkor válik mulasztássá, ha a jog előír valamely tevékenységet és az elkövető azt ennek ellenére sem teszi meg. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek tevéssel és mulasztással egyaránt elkövethetők. (pl. az emberölés) Az objektív hatóképesség és a szubjektív akaratlagosság Az elkövetési magatartásnak (a tevésnek és a mulasztásnak) objektíve hatóképesnek és szubjektíve akaratlagosnak kell lennie. Az objektív hatóképesség azt jelenti, hogy a magatartás az elkövető tudatától függetlenül az általános élettapasztalat szerint alkalmas a káros következmények kiváltására. Azt vizsgálja, hogy az elkövető tevékenységét a tudata irányította-e? (pl. sértett lelövése vagy leszúrása) A cselekmény nem veszti el objektív hatóképességét azáltal, hogy a szándékolt eredmény (halál, testi sértés) nem következik be. Szubjektíve akaratlagos a cselekmény, ha az elkövető a saját mozgását tudatosan irányítja. A társadalom értékítélete szerint alkalmas a bűncselekmény megvalósítására. A mozgást irányító akarat nélkül nincs büntetőjogi értelemben vett cselekmény. A társadalomra veszélyesség A Btk. meghatározása szerint: Társadalomra veszélyesség az a tevés vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok jogait vagy kötelezettségeit sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotó a különböző cselekmények objektív társadalomra veszélyességét felismeri és értékeli. A társadalomra nagyobb veszélyességű cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánítja, a társadalomra kisebb veszélyt jelentő cselekményeket pedig más jogellenességi formába, pl. a szabálysértési jogba utalja. A cselekmény objektív társadalomra veszélyességének mértéke alapján határozza meg a jogalkotó a bűntett és a vétség kategóriáját, valamint a cselekmény elkövetőjére kiszabható büntetés nemét (pl. szabadságvesztés) és mértékének keretét (pl.5-15, vagy 1-5 év). A bíróság az egyedi bűncselekmény konkrét társadalomra veszélyességét vizsgálja, és figyelemmel az enyhítő és súlyosbító körülményekre szabja ki a büntetést az adott bűncselekmény törvényi büntetési tételének keretei között. A jogalkalmazó kivételesen arra a következtetésre is juthat, hogy az absztrakt szinten társadalomra veszélyes cselekmény a konkrét esetben nem veszélyes, vagy csak csekély mértékben veszélyes a társadalomra. (Megemlítendő az ún. dekriminalizáció, amely szerint valamely cselekmény a büntetőjogból kerül a szabálysértési jogba, illetve a rekriminalizáció, amely szerint valamely cselekmény a szabálysértési jogból kerül ki és bekerül a büntető jogba.) A bűncselekmény jogi tárgya A sértett vagy veszélyeztetett társadalmi viszony (érték vagy érdek) a bűncselekménynek a jogi értelemben vett tárgya. A jogi tárgyon belül helyezkedik el: az általános tárgya: a védett társadalmi viszonyok összessége, vagyis maga a jogrend; a különös tárgy: a társadalmi viszonyoknak vagy a jog által védett társadalmi értékeknek az adott bűncselekmény által veszélyeztetett szűkebb köre (pl. vagyoni viszonyok, nemi szabadság); 72

a közvetlen tárgy: a sértett vagy veszélyeztetett egyedi társadalmi viszony (pl. a sértett élete, vagyoni viszonyai). Minden bűncselekménynek szükségképpen van jogi (általános, különös és közvetlen) tárgya. Az elkövetési tárgy és a passzív alany A jogi tárgyon túl, egyes bűncselekmények tényállásában az elkövetési tárggyal és a passzív alannyal is találkozunk. Az a törvényi tényállásban meghatározott dolog, amire a cselekmény irányul, a bűncselekmény elkövetési tárgya. Amennyiben a tényállásban az elkövetési tárgy helyét élő ember, annak teste foglalja el, passzív alanyról beszélünk. Vannak olyan bűncselekmények is, amelyeknek tényállásában nem szerepel elkövetési tárgy vagy passzív alany. A passzív alanytól meg kell különböztetni a sértett eljárásjogi fogalmát. Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sérti vagy veszélyezteti. A tényállásszerűség és a büntetendőség Az elkövetési magatartás akkor tényállásszerű, ha megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Valamennyi bűncselekmény törvényi tényállásában megtalálható a jogi tárgy és az elkövetési magatartás, továbbá az elkövető és a bűnösség. Ezeket a tényállási ismérveket a törvényi tényállás szükséges elemeinek nevezzük. Számos tényállásban a szükséges elemeken túlmenően, egyéb ismérvek is találhatók. Ezeket a törvényi tényállás esetleges elemeinek nevezzük. A bűncselekmény törvényi tényállásának esetleges elemei: az elkövetés helye, ideje, módja és eszköze; az eredmény, az elkövetési tárgy és a passzív alany, a speciális elkövető, a célzat, valamint az indíték. Büntetendőség A büntetendőség annyit jelent, hogy a tényállásszerű cselekmény elkövetőjét a törvény büntetéssel fenyegeti. Valamely cselekmény büntetendővé nyilvánítása a jogalkotó értékelését fejezi ki a tettről. A büntetendő cselekménnyé nyilvánítás azt jelenti, hogy a jogalkotó a cselekményt tiltja, ezért elkövetése esetére büntetést helyez kilátásba. A büntetendőség előfeltétele a tényállásszerűség. A büntetendőség a tényállásszerű magatartás miatt a büntetés kilátásba helyezése, a büntethetőség azt jelenti, hogy a konkrét esetben a büntetőjogi felelősségre valamennyi feltétele fennáll, nincsen akadálya az elkövető megbüntetésének A bűnösség A bűnösség az elkövető tudatában lejátszódó pszichikus kapcsolat a cselekmény és annak káros következménye között. A bűnösség előfeltétele: az életkor és a beszámítási képesség. A magyar büntetőjog szabályai szerint csak azt a természetes személyt terhelheti büntetőjogi felelősség, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét, egyes bűncselekményeknél a 12. életévét már betöltötte. Beszámítási képességgel az a 14. életévét (12. életévét) betöltött személy rendelkezik, aki képes magatartása lehetséges következményeit előre látni, és képes a felismerésének megfelelően cselekedni. 73

Értelmi oldal Érzelmi oldal Egyenes Előre látja tette káros következményeit Ezek bekövetkezését kívánja Szándékosság Eshetőleges Előre látja tette káros következményeit Ezek bekövetkezésébe belenyugszik Gondatlanság Tudatos Hanyag Előre látja tette lehetséges következményeit Könnyelműen bízik azok elmaradásában Ő azért nem látja előre a lehetséges következményeket, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta A bűntett és a vétség A Btk. a bűncselekményeket súlyuk szerint két csoportba sorolja, megkülönbözteti a bűntettet és a vétséget. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. Minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény vétség, függetlenül a büntetési tétel nagyságától. A szándékos bűncselekmények a törvényi büntetési tételtől függően: bűntettek vagy vétségek. A bűntett illetve a vétség megállapításánál a törvényi büntetési tétel felső határát kell figyelembe venni, nem a kiszabott büntetést. Ha a büntetési tétel felső határa 2 év szabadságvesztés, még vétségről van szó, hiszen a büntetési tétel nem haladja meg, csak eléri a 2 évet. A Be. szerint a bűntetteket bűntetti eljárásban, a vétségeket általában az egyszerűbb vétségi eljárásban kell elbírálni. A büntetőeljárás különbséget tesz a bűntetti eljárás és a vétségi eljárás között: Bűntetti eljárás: az ügyész vádiratot nyújt be garanciálisabb 1 szakbíró és 2 népi ülnök ítél másodfokon 3 szakbíró ítél bonyolult ügy esetén I. fokon 5 bíróból álló tanács ítélkezik (-het). Vétségi eljárás: az ügyész vádindítványt nyújt be egyszerűbb 1 szakbíró ítélkezik másodfokon 3 szakbíró ítélkezik. A büntető anyagi jog szabályai szerint a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést fegyházban vagy börtönben kell végrehajtani, a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést az enyhébb életrendű fogházban. Ez utóbbi alól kivétel, ha az elkövető visszaeső. 74

A bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt személy a fegyházból büntetése 4/5-ének, a börtönből ¾-ének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra; a vétség miatt fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személy már büntetése 2/3-ának kitöltése után megkaphatja ezt a kedvezményt. A bűntettet előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (rehabilitáció) szabályai is szigorúbbak a bűntett elkövetőjére, mint arra, akit a vétség miatt ítéltek el. A büntető törvény hatálya A jogszabály hatálya azt fejezi ki, hogy rendező ereje van meghatározott időben, területen és meghatározott személyekre. Ennek megfelelően megkülönböztetjük a büntetőtörvény (ill. ugyan így az Sztv.) időbeli, területi és személyi hatályát. Időbeli hatály Azt fejezi ki, hogy a jogszabályt mettől-meddig lehet alkalmazni. Főszabály szerint a bűncselekményt vagy a szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő törvény alapján kell elbírálni. Kivételes szabály, ha az elbírálás idején olyan új jogszabály van, mely szerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy szabálysértés, vagy enyhébb elbírálás alá esik, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Egyébként az új törvénynek nincs visszaható ereje. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy az elkövetéskor hatályos és az elbíráláskor hatályban lévő büntető jogszabály közül azt kell alkalmazni, amelyik az elkövetőre nézve összességében kedvezőbb. A keret törvényi tényállás tartalmát szolgáltató nem büntetőjogi szabály (pl. KRESZ) változása nem esik az előbb tárgyalt kivételes szabály alá. Ugyanis ilyenkor nem a büntető jogszabály, hanem az egyéb szabály változik, ezért a főszabály az irányadó. Tehát a keretdiszpozíció tartalmát szolgáltató normák közül mindig azt kell figyelembe venni, amely az elkövetéskor volt hatályban.(pl.: Ha az elbírálás idejére megváltozik a KRESZ-nek a sebességkorlátozás mértékére vonatkozó valamely rendelkezése, ennek a változásnak nincsen kihatása az elkövető szabálysértési felelősségére Legfeljebb a büntetés kiszabása során értékelhető enyhítő körülményként, hogy az elbírálás idején az adott sebesség már nem tilos.) Abban a kivételes esetben viszont, ha a kerettényállást kitöltő jogágban pl. a szabályozás teljes megszűnése folytán olyan mérvű változás következik be, ami a szabálysértési védelmet eleve tárgytalanná teszi, az elkövető büntethetősége megszűnik, mert kiüresedett a szabálysértési jogszabály.(1/1999. Büntető jogegységi határozat.) A területi és a személyi hatály A magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményekre, akár magyar, akár nem magyar állampolgár az elkövető. A belfölddel egy tekintet alá esik a hazánk határain kívül tartózkodó magyar hajó és magyar légi jármű. A magyar büntetőtörvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. Az Sztv. ezt a honossági elvet egy esetben alkalmazza, a magyar állampolgár által külföldön elkövetett deviza-szabálysértés esetére. A magyar törvényt kell alkalmazni: a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményére is, ha a legfőbb ügyész a büntetőeljárás megindítását elrendelte, az alábbi esetekben: ha a cselekmény a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő; állam elleni bűncselekmény, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e; 75

emberiség elleni vagy egyéb olyan bűncselekmény, melynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő; a nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyi miniszter nyilatkozatát kell alapul venni. Sztv.: az országgyűlési képviselők mentességét nem szabályozza. Ktv.: az országgyűlési képviselők ellen csak az országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet szabálysértési eljárást indítani. Az OGy-i képviselő a mentelmi jogáról lemondhat. A szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt a legfőbb ügyész terjeszti az OGY elnökéhez. Nemzetközi bűnügyi jogsegély (büntetőjogi együttműködés) A kétszeres megbüntetés elkerülése érdekében alakult ki. (1996: XXXVIII. törvény ad szabályozást) Az együttműködés formái: kiadatás Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható. Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtás céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része hat hónapot meghalad. Nincs helye a kiadatásnak, ha a) az a bűncselekmény, illetőleg az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült, b) a kiadni kért személy e bűncselekményre vagy büntetésre nézve kegyelemben részesült, c) a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg, d) magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta. Magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel. a büntetőeljárás átadása illetve átvétele A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le. A büntetőeljárás átadása - a sértett jogos érdekeit is mérlegelve - különösen akkor célszerű, ha a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye, b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor. A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben (Btk. 3-4. ), a külföldi által a) belföldön, valamint b) a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott. Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető 76

át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt. Az átvett eljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha az átvett eljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába be kell számítani a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartást a szabadságvesztés átvétele illetve átengedése Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügy-miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetőleg Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható. A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására, b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt. Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van. az eljárási jogsegély Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóságok eljárási jogsegélyt nyújtanak. Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, szemlére, házkutatásra, motozásra, lefoglalásra, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adásra, ideiglenes átadásra. a feljelentés külföldi államnál Ha az eljárás külföldön tartózkodó terhelt ellen folyik, és kiadatásának nincs helye, illetőleg a kiadatást megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, és az ügyész nem indítványozta, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében tartsák meg (Be. 532. ), a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság az igazságügy-miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államnál. A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy az igazságügy-miniszter dönt. Szándékosság és gondatlanság, szabálysértési felelősség Szándékosság A bűnösség súlyosabb alakzata. A Btk. meghatározása szerint: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartása következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékosság értelmi és érzelmi elemeket foglal magába. Az értelmi oldal a tények tudatából és a cselekmény társadalomra veszélyességének tudatából tevődik össze. Az érzelmi oldal a magatartás előre látott következményeinek kívánása, vagy a következményekbe való belenyugvás. A kívánás az egyenes szándékot (dolus directus) fejezi ki. A következményekbe való belenyugvás az eshetőleges szándék (dolus eventualis) ismérve. Az egyenes és az eshetőleges szándék között a minősítés szempontjából nincs különbség. A büntetés kiszabása során azonban a bírói gyakorlat azonos büntetési tételek keretei között az eshetőleges szándékot enyhébben ítéli meg az egyenes szándéknál. 77

A célzat és a motívum A szándékos bűncselekmény törvényi tényállásában jelentősége lehet a célzatnak és a motívumnak. Célzat: az a törvényi tényállásban leírt elérni kívánt cél, amelynek elérése végett az elkövető cselekszik.(pl. emberölésnél a nyereségvágy, csalásnál a jogtalan haszonszerzés) Motívum (indíték): az a törvényi tényállásban leírt belső hajtóerő, amely az elkövetőt a bűncselekmény megvalósítására sarkallja. (pl. emberölésnél az aljas indok) Amennyiben a célzat és a motívum nem tényállási eleme a bűncselekménynek, nem a minősítésnél, hanem a büntetés kiszabásánál jut jelentőséghez. Gondatlanság Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A gondatlanságnak is két fajtája van: tudatos gondatlanság (luxuria) hanyag gondatlanság (negligentia). Tudatos gondatlanság: van értelmi és érzelmi oldala. Az értelmi oldal a magatartás lehetséges következményeinek előre látása, az érzelmi oldal e következmények elmaradásában való könnyelmű bizakodás. (Pl. nem áll meg a STOP táblánál éjjel a gépkocsivezető, abban bízva, hogy úgy sem jön senki, és balesetet okoz ) Hanyag gondatlanság: esetén hiányzik a bűnösség értelmi oldala: az elkövető nem látja előre az eredmény bekövetkezésének lehetőségét; és hiányzik az érzelmi oldala is: amit az elkövető nem látott előre, ahhoz érzelmileg sem viszonyulhat. A hanyag gondatlanság esetén a büntetőjog azt rója fel az elkövetőnek, hogy bár a magatartás lehetséges következménye előre látható volt, azt azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. (pl. a szülő felügyelet nélkül hagyja a kisgyereket, aki balesetet szenved..) A tudatos és a hanyag gondatlanság között a minősítés szempontjából nincs különbség. A büntetés kiszabása során a hanyag gondatlanság enyhébben büntetendő. Vegyes bűnösség A bűncselekmény törvényi tényállásának alapesetére szándékosság, a minősített esetére gondatlanság terjed ki. Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Tipikusan vegyes bűnösségű bűncselekmény a testi sértés legsúlyosabb minősített esete, a halált okozó testi sértés. Ezt az jellemzi, hogy az elkövető szándéka csak testi sértés okozására irányul, de a cselekménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett halál tekintetében gondatlanság terheli. Vannak olyan szándékos alapesetű bűncselekmények, amelyeknek a minősített esetében szereplő eredményt szándékosan is és gondatlanságból is elő lehet idézni. (pl. a testi sértés maradandó fogyatékosságot okozó minősített esete) 78

A szándékos és a gondatlan cselekmény büntetendősége A Btk. általában a szándékos cselekményeket rendeli büntetni, míg a gondatlanságból elkövetett cselekményeket csak kivételesen, ha azok veszélyessége eléri a büntetést érdemlőség súlyát. Azoknál a cselekményeknél, amelyeknél a törvény a szándékos elkövetést bünteti a tényállásban a szándékosságról külön nem szól. (Pl. az emberölés aki mást megöl törvényi diszpozícióját úgy kell értelmezni, hogy aki mást szándékosan megöl ) Ha a törvény a gondatlan elkövetést büntetni rendeli, erre a törvényi tényállás szövegében a gondatlanságból kifejezés használatával utal. Ha a törvény gondatlan elkövetésről hallgat, az azt jelenti, hogy a jogalkotó a gondatlanságból elkövetett cselekményt nem kívánja büntetni. A bűntett és a vétség A Btk. a bűncselekményeket súlyuk szerint két csoportba sorolja, megkülönbözteti a bűntettet és a vétséget. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. (E törvényi meghatározásból következik, hogy minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény vétség, függetlenül a büntetési tétel nagyságától.) A büntető anyagi jog szabályai szerint a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést fegyházban agy börtönben kell végrehajtani, a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést pedig az enyhébb életrendű fogházban. Ez utóbbi alól kivétel, ha az elkövető visszaeső. A bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt személy a fegyházból büntetése 4/5-ének, a börtönből büntetése ¾-ének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra; a vétség miatt fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személy már büntetése 2/3-ának kitöltése után megkaphatja ezt a kedvezményt. A szabálysértést elkövető felelőssége Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szán dékos elkövetést bünteti. (Sztv.5..) A szabálysértés olyan emberi magatartás (cselekmény), amely jogellenes (bár kisebb mértékben veszélyes, mint a bűncselekmény), tényállásszerű, bűnös és büntethető. A szabálysértési jog a bűnösség helyett a felróhatóság kifejezést használja. Az Sztv. nem határozza meg a szándékosságot és a gondatlanságot, hanem annak büntetőjogi megfelelőjére hagyatkozik. Az Sztv főszabályként a szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni rendeli, de vannak olyan esetek, amikor kizárólag a szándékos vagy kizárólag a gondatlan elkövetés büntetendő (pl. mert a szándékos alakzat már bűncselekmény). A felelősségre vonás akadályainak rendszere a büntető- és a szabálysértési jogban Azokat a körülményeket, amelyek meggátolják a büntetendő cselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, büntethetőségi akadályoknak nevezzük. Két csoportjuk van. Az egyikbe tartoznak azok az akadályok, amelyek kizárják a felelősségre vonást, a másikba pedig azok, amelyek megszüntetik annak lehetőségét. A büntethetőséget kizáró okok már az elkövetéskor jelen vannak, míg a büntethetőséget megszüntető okok az elkövetés után jelentkeznek. 79

A büntethetőséget kizáró okok a következők: a beszámítási képességet kizáró okok: o a gyermekkor, o a kóros elmeállapot, o a kényszer és a fenyegetés; a cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok: o a jogos védelem, o a végszükség, az elöljáró parancsa, valamint a Btk.-ban nem szabályozott egyéb okok; a bűnösséget kizáró ok: a tévedés; a büntethetőséget kizáró másodlagos akadályok: o a magánindítvány hiánya, o a diplomáciai kívánat hiánya, o a feljelentési jog gyakorlásának hiánya. (Már az elkövetéskor jelen vannak és tulajdonképpen létre sem jön a bűncselekmény). A büntethetőséget megszüntető okok: az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás ( 2006 évi változás, 2007. január 1-től lép életbe) a törvényben meghatározott egyéb ok Utólag, az elbírálás idejére kerülnek elő, így megakadályozva az elkövető felelősségre vonását. I. A büntethetőséget kizáró okok 1. A beszámítási képességet kizáró okok o A gyermekkor Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor a 14 életévét, egyes bűncselekményeknél a 12. életévét nem töltötte be. A gyermekkel szemben gyámhatósági intézkedéseknek lehet csupán helye. A 14 18 éves személyek fiatalkorúak, akik már büntethetők, de a Btk. eltérő enyhébb rendelkezései alapján. A 18. évnél idősebb elkövetők felnőtt korúak, akik korlátozás nélkül büntethetők. Az idős kor a büntetőjogi felelősségre vonásnak önmagában nem akadálya, de az idős korral esetleg együtt járó kóros elmeműködés a kóros elmeállapot körében jelentőséghez juthat o Kóros elmeállapot o Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősség o A kényszer és a fenyegetés hatására bekövetkezett bűncselekmény 2. A cselekmény társadalomra veszélyességét (jogellenességét) kizáró okok o A jogos védelem. o A végszükség o Az elöljáró parancsa Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó tettesként felel. o A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka o A Btk.-ban nem szabályozott, társadalomra veszélyességet kizáró okok Az itt felsorolt okokat a Btk. nem szabályozza, de a bírói gyakorlat - mint büntethetőséget kizáró okokat figyelembe veszi. Ezek: o megengedett kockázatvállalás o a jogszabály engedélye o a hivatali vagy hivatásbeli kötelesség teljesítése o a házi fenyítő jog gyakorlása 80

o sértett beleegyezése 3. A bűnösséget kizáró ok: a tévedés 4. A büntethetőséget kizáró másodlagos akadályok Vannak olyan bűncselekmények, amelyek miatt a büntetőeljárás csak az erre felhatalmazott személy (szerv) akaratnyilatkozata alapján folytatható le. Ilyen akaratnyilatkozat a magánindítvány, a diplomáciai kívánat és a kizárólagos feljelentési jog gyakorlása. Ezek hiánya büntethetőségi akadály. Ezek az akadályok azért másodlagosak, mert nem az elkövetőtől, hanem más személytől, annak döntésétől függnek. o A magánindítvány hiánya o A diplomáciai kívánat hiánya A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés kizárólag a sértett diplomáciai úton előterjesztett kívánatára büntethető. o A kizárólagos feljelentési jog gyakorlásának hiánya Szabálysértési felelősségrevonás akadályainak rendszere: A felelősségre vonás akadálya tekintetében a Szabs. tv. a Btk. logikáját és fogalomrendszerét veszi át. Ez következik a Szabs. tv.-ből is. Azokat a körülményeket, amelyek nem teszik lehetővé a szabálysértési felelősségre vonást, büntethetőségi akadályoknak nevezzük. Hasonlóan a büntetőjogban követett rendszerezéshez, az akadályok két nagy csoportra oszthatók: a) amelyek már az elkövetés pillanatában kizárják a felelősségre vonást, b) amelyek utóbb lehetetlenítik a büntethetőséget. Az Sztv. szerint a felelősséget kizáró okok a következők: a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség, a magánindítvány és a kizárólagos feljelentési jog gyakorlásának hiánya, a törvényben meghatározott egyéb ok (A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességét élvező személyek köre, akiknek felelősségre vonására nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem kerülhet sor. E körben említendő: - országgyűlési képviselők, - az Alkotmánybíróság tagjai, - a hivatásos bírák és ülnökök, - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, és az ügyészek külön jogszabályokban rögzített sajátos szabálysértési mentelmi joga.) A felelősséget megszüntető okok: a büntethetőség elévülése a felelősségre vonás mellőzése. Az elkövető halála 81

A szándékos bűncselekmény és szabálysértés kifejlődési szakaszai A szándékos bűncselekmény illetve szabálysértés kifejlődése szakaszokra bontható folyamat. A szakaszok a következők: a szándék kialakulása (motivációs harc a bűncselekmény szempontjából nem értékelik) az előkészület a kísérlet a befejezett bűncselekmény vagy szabálysértés. E négy szakasz nem minden esetben mutatható ki: gyakran a szándék kialakulását közvetlenül a befejezett bűncselekmény követi. A kialakult szándék önmagában a büntetőjog számára közömbös. Előkészület Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az előkészületi cselekményt az életben általában megengedett magatartásoktól az elkövető célzata különbözteti meg. Az előkészületi cselekményeket a törvény átfogóan, az elkövetéshez szükséges, vagy az ezt könnyítő feltételek biztosításában jelöli meg. Az előkészület csak akkor büntetendő, ha azt a Btk. Különös Része kifejezetten büntetni rendeli. Erre csak kivételesen, a súlyos bűncselekmények előkészületet esetén kerül sor. Az előkészület enyhébben büntetendő, mint a befejezett bűncselekmény. Az előkészület elkövetőjének a törvény büntetlenséget biztosít a következő esetekben. Nem büntethető előkészület miatt: akinek önkéntes ellátása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; /BTK. 18. (2.a)/ aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; /BTK. 18. (2.b)/ aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. /BTK. 18. (2.c)/ Ha azonban a felsorolt esetekben az előkészület már önmagában is más bűncselekményt valósít meg, az elkövető e bűncselekmény (az ún. maradékcselekmény ) miatt büntetendő. /BTK. 18. (3)/ A szabálysértés előkészülete: Fogalmilag azt jelenti, hogy a jogsértő még nem kezdte meg a szabálysértés elkövetését, de az elkövetés céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, továbbá az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A szabálysértés előkészületét az Sztv. nem rendeli büntetni. Előfordul, hogy a jogszabály tipikusan előkészületi magatartásokat nem mint szabálysértés előkészületét, hanem mint befejezett szabálysértést büntetni rendeli. Az ilyen tartalmilag előkészületi, a jogi megítélés szempontjából azonban befejezett szabálysértéseket sajátképi (sui generis) előkészületi szabálysértéseknek nevezzük. (pl. verekedésre felhívás, szexuális szolgáltatásra való felhívás, szexuális szolgáltatásra való felajánlkozás) A legérdekesebb sui generis előkészület a jogosulatlan vadászat, ott a befejezettség megállapításához elegendő ha valaki idegen vadászterületen, tiltott helyen vagy tiltott időben jogosulatlanul, a vad elejtésére alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik. 82

Kísérlet a büntetőjogban: A kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. /BTK. 16. / A kísérletet az előkészülettől az határolja el, hogy az előkészületi cselekmény még kívül esik a bűncselekmény törvényi tényállásán, a kísérlet pedig a bűncselekmény tényállásának részbeni megvalósítása. A befejezett bűncselekménytől az választja el a kísérletet, hogy ezzel még nem valósul meg teljesen a bűncselekmény törvényi tényállása. A kísérlet egyik eleme a hatóképes cselekmény, amely veszélyezteti a megtámadott különös tárgyat. Pl. életet, testi épséget stb. A kísérlet másik eleme a szándékos bűnösség. A kísérlet jellemzője, hogy az elkövető szándéka túlmutat a bekövetkezett eredményen. (pl. lopni akar megragadja a sértett pénztárcáját de nem sikerül elvennie) Az, hogy a bűncselekmény elkövetése mikor tekinthető megkezdettnek, az adott törvényi tényállás elemzése alapján állapítható meg. A kísérlet büntetendőségéről csak a Btk. Általános Része rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy minden bűncselekménynek büntetendő a kísérlete, kivéve, ha az fogalmilag kizárt. Nincsen kísérletük: a gondatlan bűncselekményeknek; az olyan vegyes bűnösségű bűncselekményeknek, amelyek minősítő eredményére a gondatlanság terjed ki; a szóban megvalósuló alaki bűncselekményeknek; a mulasztással elkövethető alaki bűncselekményeknek. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. /BTK. 17. (1)/ Ez azt jelenti, hogy a kísérlet az elkövető szándékának megfelelő bűncselekmény szerint kell minősíteni, és az e tényálláshoz fűzött büntetési tétel alapulvételével kell a büntetést kiszabni. (A bírói gyakorlat a kísérletet általában enyhébben ítéli meg.) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. A kísérlet sajátos esete az ún. alkalmatlan kísérlet. A kísérlet társadalomra veszélyességének fokát közvetlenül érinti, ha azt alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Alkalmatlan a tárgy, ha azon a szándékolt eredmény nem idézhető elő (pl. nem terhes nő magzatelhajtás). Alkalmatlan az eszköz, ha az adott körülmények között nem lehet előidézni vele a szándékolt eredményt pl. pisztoly rozsdás nem lehet vele lőni). A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követték el. /BTK. 17. (2)/ A korlátlan enyhítés csupán törvény adta lehetőség a bíró számára, amellyel nem köteles élni. A társadalomnak nagyobb érdeke fűződik a bűncselekmény elmaradásához, mint az elkövető megbüntetéséhez. Ezért: Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes ellátása folytán marad el a cselekmény befejezése, továbbá az sem, aki eredmény bekövetkezését önként elhárítja. /BTK. 17. (3)/ Ha a BTK. 17. (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. /BTK. 17. (4)/ 83

Befejezett bűncselekmény: a törvényi tényállás teljes megvalósításával a bűncselekmény befejezetté válik. A gondatlan bűncselekménynek csak befejezett alakzata lehetséges. Szabálysértési jogban: Szabálysértés kísérlete fogalmilag azt jelenti, hogy az elkövető a szándékos szabálysértés végrehajtását megkezdi, de nem fejezi be. A kísérlet egyik eleme a cselekmény, amely veszélyezteti a jogtárgyat (pl.a tulajdont), a másik eleme a szándékos bűnösség. A jogalkotó a szabálysértés kísérletét általában nem értékeli olyan mértékben veszélyesnek a társadalomra, hogy a kísérlet elkövetőjét büntetni rendelje. Ennek megfelelően: Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. /SZTV: 7. / A szabálysértés kísérlete fogalmilag ugyanazt jelenti, mint a Btk.-ból idézett szakasz. Az Sztv.-ben kísérlet miatt is büntetendő szabálysértések: tulajdon elleni szabálysértés; vámszabálysértés; deviza szabálysértés. A kísérlet büntetési tétele megegyezik a befejezett szabálysértésével. Befejezett szabálysértés: a szabálysértési tényállás megvalósításával a szabálysértés befejezetté válik. A gondatlanságból elkövetett szabálysértésnek csak befejezett alakzata lehet. Az eredményt is tartalmazó szabálysértések befejezettségéhez szükséges az eredmény (kár) bekövetkezése. A bűncselekmény és a szabálysértés elkövetői Elkövetőnek nevezzük azt a személyt, aki a bűncselekmény törvényi tényállását részben vagy egészben megvalósítja, illetőleg közreműködik a bűncselekmény elkövetésében. Elkövetők o a tettes és a társtettes (tettesek), valamint o a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). A bűncselekmény és a szabálysértés általános alanya olyan természetes személy, aki az elkövetéskor elmúlt 14 éves és beszámítási képességgel rendelkezik. Tettesség: A bűncselekmény elkövetése tettes nélkül nem képzelhető el. Tettese nem csak a befejezett bűncselekménynek, hanem a kísérletnek és a büntetendő előkészületnek is van. Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. /BTK. 20. (1)/ Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Önálló tettesség (egyedüli): a leggyakrabban előforduló tettesi alakzat; az jellemzi, hogy a tettes egyedül, más tettes közreműködése nélkül hajtja végre a bűncselekményt; az egyedüli tettes cselekményének önállóságát nem érinti, ha a bűncselekményhez részes is kapcsolódik. Közvetett tettesség: az önálló tettesség sajátos formája (a törvény szövege nem említi, az elméletben és a bírói gyakorlatban létező, elismert tettesi alakzat; nem saját maga követi el a bűncselekményt, hanem olyan személlyel követteti el, aki nem 84

büntethető. Az eszközül felhasznált személy azért nem büntethető, mert pl. gyermek, beszámítási képességének hiánya zárja ki büntethetőségét, vagy menthető tévedésben van. a közvetett tettes ugyanúgy felel, mintha ő hajtotta volna végre a bűncselekményt. Társtettesség: társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg; /BTK. 20. (2)/ létrejöttéhez szükséges, hogy a közösen cselekvő tettesek tudják, hogy milyen bűncselekményt követnek el, valamint az is, hogy szándékos cselekményük egymást kiegészíti; a közös elkövetés azt jelenti, hogy a társtettesek együttesen vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében, de nem feltétlenül szükséges, hogy mindegyikük megvalósítsa a diszpozícióban foglalt teljes elkövetési magatartást; a Btk. szerint a társtettesség csak szándékos bűncselekmény esetén lehetséges; a társtettesek által végrehajtott cselekményt egyetlen, egységes bűncselekménynek kell felfogni. Ezért mindegyik társtettes az egész bűncselekményért felel; a társtettesek felelőssége azonban nem terjed túl a cselekményük és a szándékos bűnösségük által meghatározott mértéken. Tettesség a szabálysértési jogban Különbség, hogy szabálysértés esetén mindegyik társtettes az egész szabálysértésért felel, nem csupán annak az általa megvalósított részéért. Ha a szabálysértési hatóság társtettességet észlel, az illetékességi szabályok alapján eljárhat mindegyik személlyel szemben, és ilyenkor több elkövetős határozatot hoz. Az Sztv.-ben foglalt definíció-miszerint A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). egyfelől hiányos, másfelől felesleges. Hiányos: mert nem tartalmazza a tettességet. Felesleges: mert a felbujtás és a bűnsegély tekintetében csupán megismétli annak Btk.-beli fogalmát és jogkövetkezményét. A részességet (a felbujtást és a bűnsegélyt) alapvetően az különbözteti meg a tettességtől, hogy a tettes részben vagy egészben megvalósítja a bűncselekmény törvényi tényállását, a részesek magatartása viszont kívül esik a törvényi tényállás keretein. A részesség járulékos jellegű elkövetői alakzat, mert: a tettesi cselekményhez kapcsolódik a részes cselekményét általában a tettes által elkövetett bűncselekmény szerint kell minősíteni a részesre is a tettesre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A felbujtás Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A rábírás azt jelenti, hogy a tettes ennek hatására követi el a bűncselekményt, vagy szándéka kialakulásának ez a döntő motívuma. A rábírás tipikus formája a rábeszélés, de kifejeződhet kényszerben vagy fenyegetésben is. (Ha a kényszer vagy fenyegetés kizárja a törvényi tényállás megvalósítójának akarati képességét, a rábíró nem felbujtóként, hanem közvetett tettesként felel.) A felbujtó bűnössége kétszeresen szándékos: szándékosan bírja rá a tettest, szándékos bűncselekmény végrehajtására. Ha a tettes súlyosabb bűncselekményt követ el, mint amire a felbujtó szándéka irányult pl. lopás helyett rabol a felbujtó a tettes minőségi túllépéséért nem felel. A sikertelen felbujtás általában nem büntetendő. Ha azonban az adott bűncselekménynek büntetendő az előkészülete, a sikertelen felbujtás előkészületnek minősül. 85

A bűnsegéd Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A bűnsegély lehet: fizikai segítség: eszköz készítése, akadály elhárítása, a helyszínen való figyelés; pszichikai segítség: tanácsadás, bátorítás. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A pszichikai bűnsegély és a felbujtás között az a különbség, hogy a felbujtás keletkeztetője a tettes szándékának, a pszichikai bűnsegély pedig a tettesben már kialakult szándékot erősíti. A bűnsegély létrejöttéhez is kettős szándék szükséges. A bűnsegéd sem felel a tettes minőségi túllépéséért. Társas bűnelkövetői alakzatok o o o o Csoportos elkövetés: Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. Bűnszövetség: Bűnszövetség akkor jön létre, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövetnek, vagy annak elkövetését megkísérlik. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. / Bűnszervezet: Bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-, fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. A bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A Btk. önálló bűncselekményként bünteti a bűnszervezet létrehozását, amely szerint büntetendő a bűnszervezet létrehozója, irányítója, valamint tagja, továbbá az a személy is, aki ilyen szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltat. Sztv.: Amennyiben a segítés (rábírás) a szabálysértés tényállási eleme, az elkövető tettesként és nem bűnsegédként (felbujtóként) felel, pl. vámszabálysértés elkövetőjének segítése esetén. Ha a szabálysértési hatóság az ügyben részességet észlel jogosult eljárni minden elkövetővel szemben, és ilyenkor is több elkövetős határozatot hoz. A Btk. szankciórendszerének általános jellemzése A bűncselekmény és a szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezményeket a büntetési rendszer tartalmazza. A büntetési rendszer magába foglalja: a büntetés törvényi meghatározására a büntetés kiszabására a büntetés végrehajtására vonatkozó szabályokat. A büntetési rendszer részét képezik a büntetési nemekre és az intézkedésekre vonatkozó szabályok is. A magyar büntetőjogban a bűncselekmény büntetőjogi következményei: a büntetések és az intézkedések. A bűncselekmény általános jogkövetkezménye a büntetés. A Btk. azonban lehetőséget ad arra is, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt büntetés mellett vagy helyett intézkedést alkalmazzanak. A büntetésekre és intézkedésekre tagozódó rendszert dualista rendszernek nevezzük. 86

Btk.: A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt, a törvényben meghatározott joghátrány. Büntetést kizárólag bűncselekmény miatt, és csak a törvényben meghatározott keretek között alkalmazhat a bíróság. (Nulla poena sine crimine et nulla poena sine lege elve.) A büntetést a bíróság a büntetőeljárás lefolytatásának keretében állapítja meg. A büntetés célja: a társadalom védelme érdekében (legabsztraktabb cél) annak megelőzése (generalis prevenció), hogy akár az elkövető, akár más személy bűncselekményt (szabálysértést) kövessen el (speciális prevenció). / A büntetés célja az egyéni és az általános megelőzés biztosításával a társadalom védelme a bűncselekményekkel szemben. Maga a büntetés e megelőzési és védelmi cél megvalósításának az eszköze. A Btk. büntetési rendszere a büntetésekre és az intézkedésekre épül. A törvény a büntetések körében megkülönbözteti a büntetések és mellékbüntetéseket. A büntetés önállóan, mellékbüntetés nélkül is kiszabható. A mellékbüntetések elsősorban a büntetések mellett, azokat kiegészítve alkalmazhatók. A Btk. lehetőséget ad arra is, hogy egyes mellékbüntetéseket önálló büntetésként alkalmazzon a bíróság. A Btk. büntetési rendszere dualisztikus, differenciált és szigorú. A magyar büntetőjog szankciórendszere differenciált: 3 büntetés, 7 mellékbüntetés és 6 intézkedés alkotja. A büntetések: (önállóan kiszabható) szabadságvesztés közérdekű munka pénzfőbüntetés. A mellékbüntetések: / közügyektől eltiltás foglalkozástól eltiltás járművezetéstől eltiltás kitiltás kiutasítás pénzmellékbüntetés. A közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés kivételével a többi mellékbüntetés büntetés helyett, önálló büntetésként is alkalmazható, feltéve, hogy a bűncselekmény törvényi büntetési tétele 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhető. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni. A büntetés lényege a megtorlás, represszió a múltban elkövetett jogsértés büntetése. A büntetés célja a jövőbeni megelőzés, az egyéni prevenció és általános prevenció. A prevenció enyhébb, mint a represszió Közérdekű munka: 1-50 nap ingyenesen végzendő közmunka Pénz büntetés: alapvető célja a rövid időlejáratú szabadság elvonás (napszám 30-540 nap) Az intézkedések: / megrovás próbára bocsátás kényszergyógykezelés alkoholisták kényszergyógyítása (kényszergyógyítás) elkobzás 87

vagyonelkobzás pártfogó felügyelet jogi személlyel szemben alkalmazható büntetések Az 1-3. pontban felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. pontban megjelölt intézkedés büntetés mellett, az 5. és 6. pontban megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. Az jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről külön törvény rendelkezik. Azt, hogy az adott bűncselekmény elkövetése miatt mely büntetést és mely intézkedést lehet alkalmazni, a bűncselekmény törvényi tényállásának szankciójából, valamint az egyes büntetések és intézkedések szabályait tartalmazó általános részi rendelkezésekből lehet megtudni. A büntetések a Btk. Különös Részében általában relatíve határozott büntetési tételben szerepelnek. A jogalkotó az egyes bűncselekmények törvényi tényállásában a diszpozíciót követően a büntetés nemét és a szabadságvesztésnél mértékének keretét határozza meg. A bíróság a büntetést a törvényi büntetési tétel alsó és felső határa között szabhatja ki. Az egyes büntetési tételek átlépésére csak kivételesen van lehetőség: lefelé a büntetés enyhítésénél, felfelé a halmazati és az összbüntetésnél, valamint a különös és többszörös visszaesésnél van mód. Hatályos jogunk a halálbüntetést nem alkalmazza. A szabadságvesztés Szabadságvesztés A szabadságvesztés gyakorta alkalmazott büntetési nem. Állhat önmagában, de alternatív büntetésként is szerepelhet a Btk. Különös Részében. A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. Az életfogytig tartó szabadságvesztésből az elítélt csak feltételes szabadságra bocsátás vagy kegyelem útján szabadulhat. A határozott tartamú szabadságvesztés legrövidebb tartama (generális minimuma) 2 hónap; leghosszabb tartama (generális maximuma) 15 év; halmazati és összbüntetés esetén 20 év. A Btk. a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a következő büntetési tételeit tartalmazza: 2 hónaptól 1év, 2 év, 3 év, 5 év; valamint 1-5, 2-8, 5-10, 5-15, és 10-15 év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen azok, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben: fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt jogait és kötelezettségeit a büntetésvégrehajtási jogszabályok határozzák meg. 88

A legszigorúbb fokozatban, a fegyházban kell végrehajtani: az életfogytig tartó szabadságvesztést; a legsúlyosabb törvényben meghatározott bűncselekmények miatt kiszabott 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést; (pl.: állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, fegyvercsempészet, emberölés, emberrablás, közveszély okozás, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények) a többszörös visszaesővel szemben kiszabott 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést. Börtönben kell végrehajtani: bűntett miatt szabták ki, vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső. Fogházban kell végrehajtani: a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést kivéve, ha az elkövető visszaeső. A pénzbüntetés A pénzbüntetés vagyoni hátránnyal sújtja az elítéltet, aki a kiszabott pénzösszeget köteles az államnak megfizetni. A pénzbüntetés általában vagylagos büntetési nem, de állhat önmagában is. Összegének megállapítása két lépésben történik: a bíróság előbb meghatározza a pénzbüntetés napi tételeinek számát figyelemmel a cselekmény súlyára, az elérni kívánt anyagi előnyre, majd megállapítja az egynapi tételnek megfelelő összeget figyelemmel az elkövető jövedelmi, személyi viszonyaira és életvitelére. A pénzfőbüntetés összegét a napi tételek számának és az egynapi tételnek megfelelő összeg szorzata adja. A napi tételek számának legkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke 540 napi tétel. Az egynapi tételnek megfelelő összeg legalább 2500 forint és legfeljebb 200 000 forint. A kiszabott pénzbüntetést egy összegben kell megfizetni, de az elítélt fizetési halasztást és részletfizetésre engedélyt kaphat. A pénzbüntetés nem személyhez kötött büntetési nem, azaz a pénzbüntetést az elítélt helyett bárki megfizetheti. A pénzfőbüntetést meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. ( napi tételrendszer ). Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. Ha az elítélt a pénzfőbüntetést a szabadságvesztésre átváltoztatás után fizeti meg, a szabadságvesztés nem hajtható végre; ha pedig a szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg a pénzfőbüntetést, az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani. Ha a pénzfőbüntetést részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek csak az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett összegnek felel meg. 89

A csekély társadalomra veszélyesség kihatása a büntetőjogi és a szabálysértési felelősségre és a szankcionálásra A társadalomra veszélyesség csekély foka már hatályon kívül van helyezve, helyébe a jogalkotó nem talált ki semmit. Ha a veszélyesség csekély fokú, akkor az ügyész nem emel vádat, a nyomozóhatóság nem nyomoz, vagy megszünteti a nyomozást, a szabálysértési hatóság mellőzi a felelősségrevonást! 2006. július 1. előtt pedig ez volt: A büntető- és szabálysértési jogban bizonyos büntethetőségi akadályok nem minden esetben teszik lehetővé a büntetendő cselekmények elkövetőinek felelősségre vonását. A büntethetőséget kizáró okok a következők lehetnek például: a cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok: a jogos védelem, a végszükség, az elöljáró parancsa, a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka (2006. LI. tv. 285. -a (1) bekezdésének d) pontja 2006.július 1. napjával hatályon kívül helyezte!), valamint a Btk.-ban nem szabályozott egyéb okok 28. Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 285. -a (1) bekezdésének d) pontja 2006.július 1. napjával hatályon kívül helyezte). Lehetséges, hogy az absztrakt szinten társadalomra veszélyes és ezért bűncselekménnyé nyilvánított cselekmény a konkrét esetben nem, vagy csupán csekély mértékben veszélyes a társadalomra. Ha pl. az elkövető zsebtolvajlás útján ellop egy doboz cigarettát, cselekménye lopás vétségének minősül, de figyelemmel a cselekmény jelentéktelen súlyára és az elkövető személyére, a cselekmény konkrét társadalomra veszélyessége elenyészően csekély. A konkrét társadalomra veszélyesség hiányának a jogkövetkezménye a felmentő ítélet; a társadalomra veszélyesség csekély fokának pedig a megszüntető végzés, amelyhez kötelezően egy intézkedés, a megrovás társul. (A gyakorlatban az ilyen ügyek többnyire már a nyomozati szakaszban lezárulnak, nem kerülnek bíróság elé.) 90

A felelősséget megszüntető okok az Sztv. szerint: A felelősségre vonás mellőzhető, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság a felelősségre vonás mellőzéséről a sértettet értesíti. Lehetséges, hogy az absztrakt szinten veszélyes és ezért szabálysértéssé nyilvánított cselekmény a konkrét esetben csekély veszélyességű, vagy a cselekmény súlya illetőleg az azt elkövető személye jelentéktelen veszélyt hordoz. Az ilyen atipikus esetekre az Sztv. két lehetséges megoldást tartalmaz. A csekély vagy jelentéktelen veszélyesség már az elkövetéskor is fennállhat, de az elbírálás idejére is ilyenné válhat. Az ilyen atipikus esetekre az Sztv. két lehetséges megoldást tartalmaz: a figyelmeztetést (22. ) és a felelősségre vonás mellőzését. A büntetés kiszabása helyett akkor kerülhet sor figyelmeztetésre, ha az elkövető személye és a cselekmény is csekély veszélyességet hordoz, de indokolt e nevelő jellegű intézkedés alkalmazása. A felelősségre vonás mellőzése a még ennél is enyhébb, a konkrét esetben jelentéktelen szabálysértések elbírálására ad megoldást. A felelősségre vonás mellőzése esetén még figyelmeztetés alkalmazása is szükségtelen, ugyanakkor az Sztv. 20. (4) bekezdése szerint, Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre, illetve a hatóság mellőzte a felelősségre vonást. 91

Tűzokozással kapcsolatos bűncselekmények A tűzokozással kapcsolatos bűncselekmények a jelenleg hatályos BTK különös része szerint az alábbi bűncselekménytípusokat határozza meg és törvényi tényállásokat fogalmazza meg: ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Emberölés (Btk. 160. ) Erős felindulásból elkövetett emberölés (Btk. 161. ) Öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. ) Testi sértés (Btk. 164. ) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. ) Segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. ) Gondozási kötelesség elmulasztása (Btk. 167. ) A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. ) A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Környezetkárosítás (Btk. 241. ) Természetkárosítás (Btk. 242. ) Állatkínzás (Btk. 244. ) A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Terrorcselekmény (Btk. 314. ) Közveszélyokozás (Btk. 322. ) Közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. ) A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Határzár megrongálása (352/B. ) Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása (Btk. 357. ) A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Rongálás (Btk. 371. ) Csalás (Btk. 373. ) Hanyag kezelés (377. ) A gyakorlatban a rongálás, a közveszélyokozás, és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmények a leggyakrabban előforduló tűzokozással elkövetett bűncselekmények, de bármelyik törvényi tényállás előfordulhat. Emberölés 160. (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból, c) aljas indokból vagy célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, f) több ember sérelmére, g) több ember életét veszélyeztetve, 92

h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. (6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a népirtás [142. (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. (4) bekezdés, 445. (5) bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. (1) bekezdés, 320. (2) bekezdés, 442. (4) bekezdés]. Megjegyzés: Az állandósult bírói gyakorlat szerint különös kegyetlenséggel követi el az emberölést, testi sértést, aki szándékos tűzokozással valósítja meg a bűncselekményt. Erős felindulásban elkövetett emberölés 161. Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Öngyilkosságban közreműködés 162. (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Testi sértés 164. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést a) aljas indokból vagy célból, 93

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva, e) különös kegyetlenséggel követik el. (7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig, c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165. (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is. Segítségnyújtás elmulasztása 166. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. Megjegyzés: A tőle elvárható segítségnyújtás szubjektív feltétel, amelyet a jogalkalmazó szerveknek csak alapos mérlegelés után lehet eldönteni. A kialakult gyakorlat szerint az elvárhatóság minimuma az, hogy a segítségnyújtásra kötelezett személy álljon meg a sérült mellett, győződjön meg arról, hogy segítségre szorul-e, ajánlja fel segítségét, vagy ha segíteni nem képes a megfelelő hatósági szerveket értesítse. A tőle elvárhatóság felső határa, hogy senki sem kötelezhető olyan segítségnyújtásra, amellyel saját vagy mások életet, testi épségét veszélyeztetné. 94

Gondozási kötelezettség elmulasztása 167. Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kiskorú veszélyeztetése 208. (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik, b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl. Környezetkárosítás 241. (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja. (4) E alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Természetkárosítás 242. (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, 95

b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. 243. (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. Állatkínzás 244. (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Terrorcselekmény 314. (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból a) jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, vagy b) terrorista csoportot szervez. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) E alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény a) az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. (2)-(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. (3) bekezdés], b) az emberrablás [190. (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. ), 96

c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. (1)-(2) bekezdés], d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. (1)-(2) bekezdés], e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. ), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. ), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. (1) bekezdés], f) a jármű hatalomba kerítése [320. (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. (1)-(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. (1)-(3) bekezdés], g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. (1)- (2) bekezdés], h) a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. (1)-(6) bekezdés], i)117 az információs rendszer vagy adat megsértése [423. (1)-(4) bekezdés]. 315. (1) Aki a 314. (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 316. Aki a) terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, vagy b) terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről kiutazik vagy azon átutazik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közveszély okozása 322. (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy c) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Megjegyzés: A közveszély definícióját a törvény nem határozza meg. Az állandósult bíró gyakorlatot alapul véve: a közveszély olyan emberi magatartás következtében kialakult objektív helyzet, amely előre meg nem határozható személyeket vagy fel nem becsülhető értékű anyagi javakat közvetlen sérüléssel, megsemmisüléssel vagy megrongálással fenyeget. A Btk. meghatározása szerint közveszély abban az esetben következik be, ha a személyek és dolgok egyénileg meg nem határozott körének sérelme vagy megsemmisülése valószínűsíthető. 97

A közveszély lényeges eleme, hogy a közveszélyt kiváltó eszköz nem uralható, az így megindított folyamat iránya, hatóköre, veszélyességük mértéke a későbbiekben az elkövető által már nem befolyásolható. E meghatározás nyitottságánál fogva a közveszély megállapítható akkor is, ha a cselekmény kapcsán nemcsak egy vagy több de mindenesetre kis számú előre meghatározott személy, hanem néhány, de mindenképpen határozatlan kilétű személy, vagy nagyobb számú, de meghatározott személy élete, testi épsége kerül közvetlen veszélybe, illetve a cselekmény jelentős anyagi javakat közvetlen megsemmisüléssel vagy megrongálással fenyeget. Közérdekű üzem működésének megzavarása 323. (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, b) bűnszövetségben vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve vagy c) különösen jelentős kárt okozva követik el. (4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Határzár megrongálása 352/B. (1) Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) tömegzavargás résztvevőjeként követik el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz. Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása 357. (1) Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a tulajdonában álló a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti, b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemléki jellegét, vagy 98

c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Rongálás 371. (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást ba) falfirka elhelyezésével vagy bb) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet, bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás jelentős kárt okoz, b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz. (7) E alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. Megjegyzés: 1. Az elkövetési magatartások: a) a megrongálás: A megrongálás a dolog állagát károsítja, melynek következtében értéke csökken, vagy állagát nem károsítja de az már nem rendeltetésszerűen használható. b) a megsemmisítés: A vagyontárgy állagának megszüntetését vagy olyanfokú károsítását jelenti, hogy az már az eredeti állapotba nem állítható vissza. A magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Nincs helye tehát rongálás miatti bűnösség megállapításának, ha társadalomra veszélyességet kizáró ok (pl. végszükség) áll fenn. 2. Az alany: A bűncselekmény tettese (társtettese) bárki lehet, kivéve a tulajdonos és bizonyos esetekben azt, akinek a kezelésére az idegen dolgot rábízták. A Btk-ban meghatározott esetekben a rongálásnál megfogalmazott elkövetési magatartások nem a rongálást, hanem a BTK. 216. -ban meghatározott műemlék megsemmisítésé vagy a Btk. 259. (1) bekezdésben meghatározott közveszély-okozást valósítják meg. Ezeknél a cselekményeknél az elkövető a dolog tulajdonosa is lehet, illetőleg a Btk. 216. -a esetében csak az lehet. 3. A bűnösség: A rongálás egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A gondatlan alakzat már nem bűncselekmény. 99

Csalás 373. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel. (7) E alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. Megjegyzés: A tűzvizsgálat tekintetében elsősorban a biztosítási csalások tartoznak ebben a körbe. Hanyag kezelés 377. (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Megjegyzés: Ebben a törvényi tényállásban van lehetőség például a raktárkezelő felelősségre vonására, ha a rábízott vagyon a gondatlanságából semmisült meg a tűzeset során, hiszen vele szemben a rongálás bűncselekmény nem valósulhat, meg,mert a rongálásnak nincs gondatlan alakzata. 100

Tűzvizsgálat helye és szerepe a magyar jogrendszerben, kapcsolata a többi jogággal Hazai Jogforrások: Elsődleges jogforrások: Alaptörvény- jogelvek 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (2018. január 01-től a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) helyett), - alapeljárási szabályok 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) - speciális eljárási szabályok; 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, - hatásköri szabályok; A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről illetékességi szabályok A 44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról tűzvizsgálati szakmai szabályok 39/2011. BM rendelet (tűzoltás) tűzoltásvezető tűzvizsgálati feladatai 54/2014. BM rendelet (OTSZ) tűzvédelmi kódex Másodlagos jogforrások: 2012. évi C tv.(btk) tűzokozással kapcsolatos bűncselekmények 1998. évi XIX. tv (Be) a büntetőeljárás eljárási szabályai 351/2013 Korm. r. (rendkívüli halál) tűzesettel kapcsolatos haláleset Egyéb jogforrások (közjogi szervezetszabályozás): BM OKF Főigazgatói Intézkedés a tűzvizsgálat szabályiról (56/2016)- tűzvizsgálat központi szabályozása BM OKF Főigazgatói Intézkedés a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szakutasításról (6/2016) tűzoltásvezető tűzvizsgálati feladatai ORFK utasítás (13/2012) tűzeseti helyszínek bűnügyi helyszínelése Tűzvizsgálat eljárási formái: A hatósági tűzvizsgálat minden esetben közigazgatási eljárásnak számít. A rendőrség rendkívüli haláleset során szintén közigazgatási eljárást folytat le, melynek során a tűzvizsgáló és a rendőri szerv kölcsönösen segíti egymás munkáját. Ilyen esetben a rendőrség határozatot hoz, melyben a tűzvizsgálat eredményét belefoglalják az eljárást lezáró határozatukba. Előfordul azonban - elsősorban tűzokozással elkövetett bűncselekmények során, hogy a teljes tűzvizsgálati dokumentáció bekerül okirati bizonyítékként a rendőrségi nyomozati anyagba, vádemelés esetén pedig az ügyészségi és a bírósági bűntető eljárás részeként ugyancsak okirati bizonyítékként szolgálhat. A büntetőeljárás során kirendelt igazságügyi szakértő a kirendelő határozat birtokában a tűzvédelmi hatóságtól jogosult bekérni a teljes tűzvizsgálati dokumentációt, amelyet a szakvéleménye során felhasználhat. Ebből is látszik, hogy a hatósági tűzvizsgálatnak a bűnmegelőzés és bűnüldözés szempontjából jelentős szerepe van. Az ügyfelek jogaik érvényesítése érdekében polgári jogi eljárás indíthatnak. Jellemzően ehhez tűzvizsgálati szakértőt, igazságügyi szakértőt vesznek igénybe. Ilyen esetben a tűzvizsgálati szakértők igyekeznek a bíróság útján beszerezni a tűzvizsgálati iratanyagot. A három eljárásjog közötti főbb különbséget az alábbi táblázat ismerteti: 101

Szempont Polgári eljárás Büntető eljárás Közigazgatási eljárás tárgya polgári jogvita bűncselekmények minősítése, szankcionálása hatósági ügy célja a jogvita végleges az állam elsődlegesen közfeladatok eldöntése büntetőhatalmának érvényesítése megvalósítása szabályozás kizárólag törvényben kizárólag törvényben, törvényben és annak alkotmányos garanciákkal felhatalmazása alapján kormányrendeletben szereplők ellenérdekű felek ellenérdekű felek általában nincs egymással Hatósági tűzvizsgálat kapcsolatrendszere: A hazai hatósági tűzvizsgálat kapcsolatrendszerét az alábbi ábra szemlélteti: 102

II. KATASZTRÓFAVÉDELEMI IGAZGATÁS 103

KATASZTRÓFAVÉDELEM A katasztrófák elleni védekezés A katasztrófavédelem (polgári védelem, tűzoltóság, iparbiztonság) erői természeti és civilizációs katasztrófák, illetve minősített időszakok idején védi a lakosság életét és a természeti környezetet, az anyagi javakat. Munkája és képességei fejlesztésének irányait a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia határozza meg és hangolja össze. A katasztrófavédelem Magyarország biztonsági rendszerének részét képezi, nemzeti ügy. 2012. január elsején lépett hatályba az új katasztrófavédelmi törvény. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa a védekezési szabályokat, s közreműködjön a katasztrófavédelemben. A védekezést a polgári védelemről szóló törvény alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az állami szervek és az önkormányzatok, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, önkéntes és karitatív szervek, valamint az állampolgárok közreműködésével kell biztosítani. A törvény nevesíti a közreműködők között a hivatásos katasztrófavédelmi szerveket, a Magyar Honvédséget, a rendvédelmi szerveket, az Országos Meteorológiai Szolgálatot, az Országos Mentőszolgálatot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot. Hazánk katasztrófa-veszélyeztetettsége Civilizációs eredetű veszélyezteti hatások ipari, létesítményi tűzesetek; veszélyes anyagok előállítása, felhasználása és tárolása (kőolajipari létesítmények, veszélyes ipari tevékenység, veszélyes hulladékok); veszélyes anyagok szállítása (vízi, közúti, vasúti, légi); nukleáris veszélyhelyzetek. Természeti eredetű veszélyeztetettség hidrológiai (árvíz, belvíz); geológiai (földrengés, földcsuszamlás); meteorológia (esi, hó, aszály, szélsőséges időjárási viszonyok); tűzesetek szabadban (erdő és tőzeg). Humán és ökológiai eredetű veszélyeztető hatások járványok (emberi, állati, növényi); terrorizmus; kritikus infrastruktúra; migráció; tömegpusztító fegyverek ellenőrizetlen elterjedése (proliferációja); ökológiai veszélyek. 104

Alapvető szakkifejezések Katasztrófának azokat a súlyos kárral, következményekkel járó eseményeket nevezzük, amelyek hirtelen, váratlanul, előzetes felkészülés nélkül érik az embereket. A katasztrófa szóhasználathoz a köznyelv gyakran kapcsolja a római jogból ismert vis maior kifejezést is, mely az elkerülhetetlenség, az elháríthatatlanság érzetét kelti. A katasztrófa fogalmának meghatározására számtalan kísérlet történt mind hazai, mind nemzetközi szinten. A katasztrófavédelmi törvény szerint a katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, vagy bekövetkezett katasztrófa, amikor az erre felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította és a szükséges intézkedéseket elrendelte. A katasztrófaveszély ölthet olyan méretek, hogy eléri a szükségállapot, veszélyhelyzet szintjét is, s ezzel különleges intézkedések bevezetése válik szükségessé. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófavédelem komplex rendszere Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A tűz elleni védekezés (tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tágabb értelemben a tűzvédelembe tartozik a műszaki mentés is, amely a Tűzoltóság elsődleges beavatkozó tevékenysége (pl. a természeti csapás, baleset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett állapot során). A polgári védelem: olyan szervezet, feladat-és intézményi rendszer, amely fegyveres összeütközés, katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, az állampolgárok felkészítése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében dolgozik. Az iparbiztonság: a veszélyes üzemek azonosítását, felügyeletét, a veszélyes áruszállítás szabályozását, ellenőrzését és a kritikus infrastruktúra folyamatos működésének, védelmének feltételrendszerét foglalja magába. 105

A katasztrófák elleni védekezés komplex, összetett feladat: az állami, önkormányzati és gazdálkodó szervek, társadalmi szervezetek és az állampolgárok közös feladata; tervezési, szervezési és irányítási rendszer; átfogja a megelőzés/felkészülés, a veszélyhelyzet-kezelés, valamint a rehabilitáció (helyre-állítás, újjáépítés) valamennyi feladatát, időszakát. A katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszere A katasztrófavédelmi irányítási rendszer működtetésének célja, hogy az érdekelt szervek elkülönült, szakszerű tevékenysége egymást kiegészítve, egymásra épülve szolgálja a gyors és hatékony veszélyelhárítást. A katasztrófavédelemben résztvevő központi szervek: Kormány; Kormányzati Koordinációs Szerv katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztérium; Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Területi szervek: Megyei/ Fővárosi Védelmi Bizottságok; Megyei/Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok; Helyi szervek: helyi védelmi bizottságok; köteles és önkéntes polgári védelmi kirendeltségek; hivatásos tűzoltó parancsnokságok és önkéntes tűzoltóságok. A Kormány szabályozó, szervező, összehangoló és tervezi tevékenységet folytat. Megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását. Létrehozza a Kormányzati Koordinációs Szervet (KKSZ). Meghatározza a kormánytagok és a védekezésben érintett állami szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait. Összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet. Létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert. 106

Kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzetben bevezetésre kerüli rendeletek (rendkívüli jog-rend) tervezeteit. Az éves költségvetésben javasolja a hazai katasztrófavédelemre és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható forrásokat, dönt a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételéről, a külföldi államnak történő segítségnyújtásról. Megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös együttműködésre irányuló két és többoldalú nemzetközi szerződéseket. Meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát. A Kormányzati Koordinációs Szerv fő funkciója, hogy a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseit előkészítse, végrehajtásának ágazatközi koordinációját végezze. A KKSZ összehangoló (koordináló), javaslattevő és kezdeményező jogköre kiterjed a védelmi bizottságokra, minisztériumokra és más országos hatáskörű szervekre, a fegyveres, rendvédelmi és rendészeti szervek katasztrófavédelmi tevékenységére. Nemzetközi segítség igénybevétele esetén a külföldi szervek és szervezetek tevékenységére is. A KKSZ védekezési munkabizottságokat működtet, amelyeket a szakirányú miniszterek közreműködésével irányítanak. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter vezeti a KKSZ-t. Felelős a katasztrófavédelem koordinációjáért, a szükséges kormánydöntések jogszerű és szakszerű előkészítéséért. A miniszter irányítja a katasztrófavédelmi hivatásos szervezetrendszert, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, annak területi és helyi szerveit, valamint a tűzoltóságokat. Elrendeli a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója felelős az ágazat feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervezi, szervezi, irányító tevékenységéért. A megyei/ fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság hangolja össze e tevékenységet. Az OKF főigazgatója közvetlenül irányítja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi hivatásos szerveket és felügyeli a tűzoltóság egységeit. A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a jogszabályban meghatározott szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést. A felkészülés és a megelőzés megyei, fővárosi, illetve helyi szintű összehangolásával kapcsolatos feladatokat a védelmi bizottság a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látja el. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait. A megyei, fővárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében: összehangolja a katasztrófavédelemben érintett szervek jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott felkészülési feladatait, irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét, irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet, szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást, gondoskodik más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segélynyújtás feltételeinek biztosításáról, szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adóés Vámhivatal és a civil szervezetekkel területi szintű együttműködését, szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztásának és tájékoztatásának előkészítését és végrehajtását, felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, felelős a védekezéshez szükséges vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért. 107

A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke irányítja, tervezi és szervezi a felkészülést. Biztosítja a megyei és a helyi szervezetek felkészítését, a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét. Gondoskodik a lakosság és a polgári szervek riasztásáról, tájékoztatásáról, a szükséges eszközök működtetéséről. A védekezés időszakában dönt a területi feladatokról, kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős szervezetet, személyt, elrendelheti a polgári védelmi erők bevonását. A polgármester a helyi védelmi bizottság közreműködésével tervezi, szervezi a település létesítményeinek megelőzési, karbantartási, fejlesztési feladatait. Ellenőrzi a települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét. Elrendeli és szervezi a lakosság kitelepítését vagy a máshonnan menekültek befogadását, elhelyezését. Üzemelteti a lakosságriasztó-és tájékoztató eszközöket. Irányítja a védekezési munkákat, igénybe veheti a katasztrófavédelmi tervben kijelölt civil technikai eszközöket. A polgármester kezdeményezi a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítást. A polgármester szervezi és irányítja a helyreállítást, a humanitárius segélyek elosztását. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv: az országos illetékességgel működő központi szerv, a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak A katasztrófavédelem központi szakmai szervezete az OKF és területi szervei az igazgatóságok. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos szerveinek összevonásából született 2000-ben. Az OKF és területi szervei ellátják a jogelőd szervek munkáját és ezekhez járulnak a katasztrófák elleni védekezés sajátos feladatai. Területi szervek a megyei/ fővárosi igazgatóságok, helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. Az OKF önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A központi szervet a főigazgató vezeti. Irányítja a megyei/fővárosi igazgatóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat. Felügyeli az önkormányzati-, valamint a létesítményi tűzoltóságok szakmai munkáját. A főigazgató legfontosabb feladatai: felkészülés, megelőzés (stratégiai tervezés, szakmai követelmények meghatározása, nemzetközi együttműködés, hatósági és szakhatósági feladatok); védekezés irányítása (döntés-előkészítés, döntés, tájékoztatás, jelentés, operatív irányítás, költségvetési feladatok); következmények felszámolása, rehabilitáció (javaslattétel, döntés-előkészítés, operatív szervezés, ellenőrzés, felügyelet). A védekezés irányításában a főigazgató jelentős szerepet tölt be a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításában, a központi eszközök és tartalékok országrészek közötti átcsoportosításában, valamint a nemzetközi segítségnyújtás küldésében, fogadásának és elosztásának szervezésében. A megyei/ fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság részben önálló jogkörrel gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a jogszabályokban és az ügyrendben meghatározott feladatokat, irányítja, ellenőrzi a kirendeltségeket. A megyei igazgatóság szakmai felügyeletet gyakorol a tűzoltóságok felett, rendszeresen ellenőrzi tevékenységüket. 108

A megyei igazgató irányítja a megyei védelmi bizottságok Operatív Törzsét. Együttműködik a társadalmi és karitatív, valamint a polgári védelmi szervezetekkel, a szomszédos megyék, valamint a határmenti területek polgári védelmi katasztrófa-elhárítási szerveivel. Ellátja a jogszabályokban meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat. A katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hozzájuk tartozó katasztrófavédelmi referensek segítik az önkormányzatok és a polgármesterek polgári védelemmel kapcsolatos tervezi, szervezi és igazgatási tevékenységét. Közreműködnek az operatív kárelhárítás szervezésében, irányításában, a helyi Védelmi Bizottság munkájában. Részt vesznek az operatív lakosságvédelmi intézkedések lakosság riasztás, tájékoztatás, kitelepítés, ideiglenes elhelyezés, ellátás irányításában, szervezésében, végrehajtásában. A rendészeti szervek katasztrófavédelmi feladatait és a védekezés rendjét miniszteri rendelet szabályozza. Ez vonatkozik a Rendőrségre és az önkormányzati tűzoltóságra is. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek az alaprendeltetésükből adódó feladataik ellátása mellett kötelesek részt venni a katasztrófavédelemben is, mivel sajátos felépítésük, felkészültségük, szervezett alkalmazhatóságuk és felszereltségük a polgári szférában nem található meg és nem pótolható. 109

POLGÁRI VÉDELEM A polgári védelem államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási és önkormányzati szervek, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervek látnak el. A polgári védelem jogszabályi alapjai A Genfi Egyezmények jegyzőkönyveit (I.-II.-III.) a Magyar Köztársaság Elnöki Tanácsának 1989. évi 20. törvényerejű rendelete tartalmazza. A háború áldozatainak védelméről szóló 61. cikkely a polgári védelem lényegét a következőkben rögzíti: polgári védelem alatt az alább említett feladatok mindegyikének vagy némelyikének az ellátása értendő, amelyeknek a polgári lakosságnak az ellenségeskedések vagy katasztrófák veszélyeitől való védelmezésére és közvetlen következményeitől való megóvására, valamint életben maradása feltételeinek biztosítására irányulnak. A katasztrófavédelmi törvény értelmezése szerint: Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el. Önkéntes mentőszervezet: különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés. A polgári védelem megszervezése és irányítása közigazgatási feladat, amelyet a közigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek látnak el. A polgári védelem a közigazgatás társadalmi, közszolgáltatási része. Katasztrófa és fegyveres összeütközés esetén védi a lakosságot és az anyagi javakat. A polgári védelem feladatai A polgári védelmet országos szinten a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, megyei szinten a megyei közgyűlés elnöke, Budapesten a főpolgármester, településen (fővárosi kerületben) pedig a polgármester irányítja. Polgári védelmi kérdésekben a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester államigazgatási jogkörben jár el. A polgári védelem területén az első 110

fokú hatósági jogkört a polgármester, a másodfokút a megyei közgyűlés elnöke, a polgári védelmi szakhatósági jogkört pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szervek gyakorolják. A polgári védelem feladata, hogy megvédje a lakosság életét és anyagi javait természeti és civilizációs katasztrófák, valamint minősített időszakok esetén. A polgári védelem más-más feladatot végez a katasztrófák megelőzése, a veszély elhárítása és a helyreállítás során, illetve a fegyveres összeütközéseknél. A Katasztrófavédelmi tv-ben mindkét feladatrendszert megtaláljuk, míg némelyik (például légi riasztás, elsötétítés, fényálcázás) csak a katonai jellegű események során jelenik meg. Az állampolgárt és a polgári szervet polgári védelmi kötelezettség és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli. A polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködnek a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek. A polgári védelmi szervezet minősített időszakban is csak emberbaráti feladatokat láthat el, fegyveres vagy erőszakos cselekmények elhárítására nem használható fel. A polgári védelem feladatait a katasztrófavédelmi törvény rögzíti: a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, védelmi célú építmények fenntartása, a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása, gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről, a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések, a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése, a veszély-elhárítási tervezés, szervezés, közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában. A polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési kötelezettséget, valamint (ideiglenes vagy folyamatos) polgári védelmi szolgálatot jelent. A polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség része, amit Magyarország Alaptörvénye rögzít..magyarországi 111

lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható elő. (Polgári védelmi kötelezettség). A sarkalatos törvény szerint polgári szolgálatra kötelezett minden belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú nagykorú és az öregségi nyugdíjat el nem ért férfi és nő (18-65 év). A megjelenési és szolgálati kötelezettséget és az elvégzendő munkát az illetékes polgármester határozatban rendeli el. A polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség eseteit a Katvéd. törvény. sorolja fel. A polgármester határozata alapján mindenki köteles részt venni a munkálatban. Mentesíteni kell azt a személyt, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása vagy katonai kötelezettsége miatt a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, valamint, aki a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan. A köteles és az önkéntes polgári védelmi szervezetek A köteles polgári védelmi szervezetek: a központi, területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az önként jelentkezett személyekkel lehet kiegészíteni A központi polgári védelmi szervezet A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi polgári védelmi szervezetet hoz létre olyan szakfeladat ellátására, amely különleges szakértelmet és technikai eszközöket igényel. Felépítéséről és létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője dönt, tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A területi polgári védelmi szervezet Területi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni. Felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője határoz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján. A szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A települési polgári védelmi szervezet Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben - ha a település katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja - polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni. Létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg. Tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A munkahelyi polgári védelmi szervezet A munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell létesíteni. Tagját a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki. A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy külön jogszabály szerinti nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás 112

feltételeit. Nyilatkozat alapján, az önkéntesen jelentkező személyt a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be. A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és kötelezettségeivel azonosak. A települések katasztrófavédelmi védelmi besorolásának szabályai Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. A település polgármestere - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével - a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével - a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti. A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszély-elhárítási tervet készít. A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani. A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni. A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is. Jogszabály alapján I-III osztályba sorolják a településeket: I. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek közvetlenül veszélyeztetettek az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek, az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján I. besorolást kapják, illetve területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni. II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő), 113

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a II. besorolást kapják. III. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a) a küszöbérték alatti veszélyes üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek, b) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a III. besorolást kapják. Veszély-elhárítási tervezés A veszély-elhárítási tervezés célja, hogy a természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével. A tervkészítésre kötelezettek veszély-elhárítási terveiket folyamatosan naprakészen tartják. A veszély-elhárítási tervezés szintjei: települési (a fővárosban kerületi) veszély-elhárítási terv (a továbbiakban együtt: települési veszély-elhárítási terv), munkahelyi veszély-elhárítási terv, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, területi (fővárosi) veszély-elhárítási terv, központi veszély-elhárítási terv. Települési veszély-elhárítási terv A besorolt településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszély-elhárítási tervet készít, ami alapdokumentumból és kapcsolódó mellékletekből áll. A települési veszély-elhárítási terv mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkár-elhárítási terv. A települési veszély-elhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. 114

A települési veszély-elhárítási terv az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítása érdekében meghatározott elégséges védelmi szint biztosítására vonatkozó elemeket tartalmazza. A polgármester a települési veszély-elhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadványt készít és biztosítja a helyben rendelkezésre álló eszközökkel annak a lakosság számára történő hozzáférhetőségét. A polgármester a települési veszély-elhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. A települési veszély-elhárítási tervet a helyi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével. A polgármester a jóváhagyott veszély-elhárítási terv egy példányát megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének. Munkahelyi veszély-elhárítási terv A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszély-elhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. Mentesül a munkahelyi veszély-elhárítási terv készítése alól a jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készítő gazdálkodó szerv. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszély-elhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára. A munkahelyi veszély-elhárítási tervet a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyetértésével. Területi veszély-elhárítási terv Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve - a települési szintet meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - a települési veszély-elhárítási tervek alapján összesített tervet készít. Területi (fővárosi) veszély-elhárítási tervet készít a megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén jelentkező veszély-elhárítási feladatok összehangolására, a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével. A területi veszélyei hárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll. A megyei, fővárosi védelmi bizottság a területi veszély-elhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. A területi veszély-elhárítási tervet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyetértésével. 115

Központi veszély-elhárítási terv A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszély-elhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentésére. A központi veszély-elhárítási terv különösen az alábbiakat tartalmazza: az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, a kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása. A központi veszély-elhárítási tervet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hagyja jóvá. Az abban foglaltak végrehajtásában érintett ágazat ágazati veszély-elhárítási tervkivonatot készíthet. 116

IPARBIZTONSÁG Az új katasztrófavédelmi törvényben és annak végrehajtási kormányrendeletében meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a BM OKF-en 2012. január elsejével új szervezeti struktúra alakult. Ez három pillérre épül: iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem. Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség tevékenysége három fő szakterületi faladatra terjed ki. Ezek a veszélyes ipari üzemek felügyelete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése és a kritikusinfrastruktúra-védelem. A veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok és a területi szervek katasztrófavédelmi feladatai a jövőben kiterjednek több, eddig nem szabályozott veszélyes tevékenységre. Többek között a küszöb alatti üzemekre, kiemelten kezelendő létesítményekre, veszélyesáru- (közúti, vasúti, vízi és légi) szállításra létesítményei) is, továbbá a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatokra. A hatósági eljárási rendszer egyszerűsítését segíti elő, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekkel és veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos szakhatósági hatáskörei is átkerültek a főfelügyelőséghez. Továbbá a Kat. alapján létrejön az egységes iparbiztonsági hatósági koordinációs rendszer és ezzel kapcsolatban a szabályozás hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófák elleni védekezést támogató katasztrófavédelmi hozzájárulási intézményrendszerét is bevezetik. Az új főfelügyelőségi szervezeti struktúrával lehetővé vált a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenység ágazatokon belüli és azokon átnyúló szabályozása, a gazdaság működését elősegítő, létesítmények működésének megzavarásából fakadó negatív következmények megelőzése. Ezáltal az ezekre való felkészülés és védelmük, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme egy egységesebb biztonságpolitikai szemlélettel kezelhetőbbé válik. A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett. Ilyen volt az 1976-os olaszországi Sevesoban bekövetkezett dioxinnal történt környezeti szennyezés, vagy az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telephelyén szabadba kikerülő metil-izocianát által okozott tömeges mérgezés, vagy a Mexikóvárosban egy egész kerületet elpusztító robbanássorozat. A súlyos balesetek egy része már nemcsak a helyi közösséget, de az országhatáron átterjedve a környező országokat, esetlegesen az alvízi vízgyűjtő területen elhelyezkedő államokat is érinthet. Elegendő az 1986-ban a svájci baseli Sandoz gyárban történt eseményre, vagy a 2000 februárjában a romániai Nagybányán bekövetkezett cianid és nehézfém-szennyezésre gondolni, amelyek több országon áthúzódó környezeti kárt okoztak a Rajna, illetve a Tisza és a Duna folyamokban. A nemzetközi együttműködési szervezetek már a múlt évszázadban kialakították a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így születtek meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló EU Seveso Irányelvek, valamint az országhatáron túli hatások kezelését szolgáló ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló ENSZ EGB (Helsinki) Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény). Annak ellenére, hogy az EU tagországokban már több mint két évtizedes múlttal rendelkezik az ipari baleset-megelőzés közösségi szintű integrálása, az Irányelv ötévente kisebb nagyobb szigorító jellegű módosításon esik át. A nyugat-európai nemzetközi nagyságrendű, katasztrofális következményekkel járó balesetek (2000. május Enschede, 2001 szeptember Toulouse) szolgáltattak újabb és újabb indokot az Irányelv 2003. évi módosításához. A közelmúltban bekövetkezett eseményekből elég kiemelni az olajipari üzemek 117

tűzeseteit, illetve a tőlünk távolabb eső, de mégis a nemzetközi közvélemény középpontjába került országhatáron túli hatással járó kínai folyószennyezést. A veszélyes ipari balesetek elleni védekezés Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével és nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá a lakosság védelmének érdekeivel az Országgyűlés és a Kormány megalkotta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozást. A szabályozás lényeges része a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos hatósági hozzájárulás. A hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv A katasztrófavédelmi törvény 2012. április 15-én hatályba lépett módosításai értelmében az eljáró hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet 4. (3) bekezdése alapján első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve; a rendelet 5. (3) bekezdése alapján a rendelet 1. 3. pont a) alpontja szerinti létesítmények esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult. A hatóság tevékenységének célja és lényege, hogy megítélje, az üzemeltető által adott információk a valóságnak megfelelnek-e, minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek elkerülése és káros hatásaik csökkentése érdekében, és főként, hogy az üzem biztonsági színvonala az elvárásoknak megfelel-e. A hatóság ellátja a veszélyeztetettség elemzésével, a veszélyhelyzeti tervezéssel, a havaria-szervezetek megalakításával, felkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet, emellett folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzemeltető megfelelő eszközökkel rendelkezik-e a súlyos balesetek következményeinek csökkentéséhez, felszámolásához. A veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletének hatékonyabbá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist működtet. Koordinálja a Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve végzi a külső védelmi tervek készítését a területileg illetékes polgármester közreműködésével. A hatóság megvizsgálja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem lehetséges súlyos balesete káros következményeit a környezetben élő lakosság vonatkozásában. A mellékletben megadott kritériumokkal összevetve határozza meg, hogy az üzem által jelentett kockázat elfogadható-e vagy nem. Amennyiben nem fogadható el, úgy a hatóság eldönti lehet-e a veszélyeztetést csökkenteni, vagy a veszélyes tevékenységet fel kell-e függeszteni. 118

Az eljárás alapja veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a biztonsági jelentés és elemzés, amelynek rendeltetése az, hogy az előírt tartalmi és formai követelmények alapján az üzemeltető bizonyíthassa, az általa folytatott veszélyes tevékenység nem jár a meghatározottnál nagyobb kockázattal, és minden elvárhatót megtett az esetleges súlyos baleset megelőzése, és a következmények elhárítása érdekében. A Kat. tv. az üzemeltető kötelezettségévé teszi annak bizonyítását, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre, továbbá minden elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzése és hatásai csökkentése érdekében.a veszélyeztető hatás függvényében az üzemeltető kötelezhető adatszolgáltatásra, biztonsági dokumentáció készítésére, létesítményi belső védelmi terv (ez a biztonsági jelentés (elemzés) része) készítésére, a belső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítására, a nyilvánosság tájékoztatására a veszélyes tevékenységről, a lakosságot esetlegesen érő veszélyekről, a tett védelmi intézkedésekről. Az üzemeltető kötelezhető továbbá a veszélyes tevékenységgel összefüggő események előírt tartalmi és formai követelmények szerint történő jelentésére. Az üzemeltető viseli a létesítmény biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat. Hasonlóképpen őt terhelik a belső védelmi tervben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó költségek. Így a súlyos baleset megelőzéséhez, hatásai elleni védekezéshez kapcsolódó irányítási rendszer és annak infrastruktúrája, a védelmi szervezetek megalakítása, felkészítése, felszerelése és esetleges alkalmazása. A Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A veszélyes tevékenységek azonosítása a törvény végrehajtása szempontjából alapvető normának tekinthető. Ezt a vonatkozó kormányrendelet az 1. mellékletben részletezett anyaglisták és értelmező rendelkezéseik alapján szabályozza. A veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartásáról, veszélyességi osztályba sorolásáról, csomagolásáról a kémiai biztonsági törvény rendelkezik. Az alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének kötelezettségeit a következő ábra szemlélteti. 119

Üzemeltetői kötelezettségek rendszere A küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek bejelentkezési kötelezettsége van. A hatóság a vonatkozó kormányrendeletben foglalt kritériumok alapján az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti, valamint előírhatja a veszélyeztetett településekre vonatkozó külső védelmi tervek készítését. Az alsó küszöbértéket elérő, de a felsőt el nem érő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja azt, hogy megfelelő célokat, irányítási rendszert és védekezési feladatokat határozott meg a lakosság és a környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében. A felső küszöbértéket elérő vagy ezt meghaladó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági jelentést készít. A biztonsági jelentés alapvető okmány, amely a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője minden a súlyos balesetek megelőzésével, és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tevékenységének alapját képezi. Ebben meghatározza a súlyos balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló fő céljait, és a biztonsági irányítási rendszerét, valamint nagyon részletesen felméri tevékenységének lehetséges kockázatait, a reálisan elképzelhető súlyos balesetek káros hatásait, és a feltárt veszélyeztető hatásoknak megfelelő belső védelmi rendszert hoz létre. A biztonsági jelentés tehát a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének minden a biztonságot érintő részletére kiterjed. Ugyanakkor felesleges, hogy a bejelentéshez vagy az engedélyezéshez parttalan terjedelmű dokumentációt kérjen a hatóság. A biztonsági jelentés tartalmi elemeit nemcsak a jelzett irányelv, hanem több, hozzá kapcsolódó módszertani ajánlás is meghatározza, ezért a norma szerint a biztonsági jelentés (hasonlóképpen, mint a biztonsági elemzés) beterjesztett példánya csupán összefoglaló anyag, amelyben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyek csökkentése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Az összefoglaló anyagban elegendő hivatkozni a követelmények teljesítését bizonyító más okmányokra, amelyeket a hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A biztonsági elemzés és a biztonsági jelentés tartalmának és formájának követelményeit melléklet tartalmazza. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője az üzemen belül jelentkező a súlyos balesetek hatásainak csökkentését szolgáló feladatok végrehajtására belső védelmi tervet készít. A rendelet melléklete meghatározza ennek tartalmi és formai követelményeit. A kormányrendelet melléklete normákat határoz meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekkel kapcsolatos jelentésekre, valamint az eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásra. Egyúttal megszabja a jelentések rendjét, és a jelentések küldésének feltételeit is. A normák szerint az üzemeltető a hatóságnak az üzemben történt súlyos balesetről a védekezéssel kapcsolatos kivizsgálást követően haladéktalanul jelentést készít. Ennek feltételeit melléklet tartalmazza. Az üzemeltető akkor is tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, vagy a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. Az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján, és a település feltételeiből kiindulva a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármesterének közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve külső védelmi tervet készít, amelyre vonatkozó követelményeket a vonatkozó kormányrendelet melléklete tartalmazza. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért az állam a felelős, a végrehajtás feltételeit is az állam biztosítja. Nem határozható meg ugyanis a védelmi szervezetek, eszközrendszerek többségénél, hogy azok kizárólag mely veszélyforrások elleni védelmet szolgálják. Ez 120

természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztési és fenntartási költségeket részben vagy egészben ne fedezhetné a veszélyes létesítmény, mert ehhez a közvélemény formálása céljából érdeke fűződik. A szabályozás fontos elemét képezi a településrendezési tervezés. Ennek lényege, hogy a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében végrehajtott fejlesztések során figyelembe kell venni a biztonsági jelentésben és elemzésben meghatározott veszélyeztetést. A rendelet normákat határoz meg a területrendezéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakítására is. Kockázati szintektől teszi függővé a veszélyességi övezetben történő beruházások engedélyezését, megtiltását, illetőleg részletes hatásvizsgálat elvégzésére kötelezi a beruházót, amely alapján meghatározhatók a beruházás feltételei. A szabályozás hangsúlyos eleme a veszélyes tevékenység nyilvánossága. A vonatkozó kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja az üzemeltetőnek azt a jogát, hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga ne sérüljön. Az Európai Unióban a veszélyes ipari balesetek megelőzésével, hatásaik csökkentésével kapcsolatos egységes szabályozás kialakításaként létrejött a Seveso irányelv, melyet a később bekövetkezett ipari katasztrófák hatására többször módosítottak. Majd amikor az új CLP1 rendszer bevezetésre került szükségessé vált az irányelv e rendszerhez történő hozzáigazítása. Így már nem volt elegendő az addigi Seveso II. irányelv újbóli módosítása, hanem egy új SEVESO III. irányelv (2012/18/ EU rendelet) került megalkotásra és elfogadásra. Ennek legfőbb eleme a veszélyes anyagok listájának és a veszélyességi kategóriáknak az összehangolása a CLP rendszerrel, mely változásokat okozhat a veszélyes üzemek besorolásában. 2015. május 31-ig kellett megfelelnünk a 2012/18/ EU rendelet előírásainak. 2015. május 31.-én hatályukat veszítik a 67/548 EGK (DSD) és az 1999/45 EK (DPD) irányelvek. A korábbi európai veszélyes anyagok osztályozására és csomagolására vonatkozó szabályok megváltozása miatt feltétlenül összhangba kell hozni a SEVESO rendeletet is az 1272/2008/ EK (CLP) rendelettel. A SEVESO II. európai uniós irányelv foglalkozott a katasztrófák elleni védekezés irányításával, szervezetével és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel, amely szervesen beépült a hazai jogrendbe. Veszélyes létesítményre építési és használatba vételi engedélyt csak a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági hozzájárulásával az hivatásos katasztrófavédelmi szerv adhat. Ugyancsak az OKF engedélyezheti a veszélyes tevékenység megkezdését. Amennyiben a veszélyes létesítményben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott küszöböt, az üzemeltetőnek biztonsági elemzést, jelentést kell készíteni. A hatóság megvizsgálja, hogy egy esetleges baleset nem eredményez-e dominóhatást. 121

A veszélyes létesítmények telepítését, bővítését, megszüntetését fel kell tüntetni a területfejlesztési és településrendezési tervekben. A létesítmények környezetében külön jogszabályban kell szabályozni, korlátozni az építési engedélyeket. Az üzemeltető köteles a termelési technológia során használt veszélyes anyagokat azonosítani, a veszélyelemzést, kockázatértékelést elvégezni. Fel kell mérni, hogy milyen mennyiségű és minőségű anyag szabadulhat fel, s milyen veszélyt jelenthet a környezetre. Az alsó küszöbértékű veszélyes üzem biztonsági elemzést és belső védelmi tervet készít, hogy a kockázat minimális legyen. A felső küszöbértékű veszélyes üzem biztonsági jelentést és belső védelmi tervet készít. Az érintett települések polgármestereinek együttműködésével a hatóság területi szerve külső védelmi terveket készít. Rögzíti a megelőzési intézkedéseket, a riasztási, a tájékoztatási és védekezési feladatokat. A SEVESO II. irányelv kiemelten kezeli a lakosság tájékoztatását. Az állampolgároknak tudni kell, hogy környezetükben milyen veszélyes üzemek működnek, s mit tesz az üzem a veszély csökkentése, megelőzése érdekében. Az embereknek tudni kell azt is, mi a teendőjük baleset esetén. A létesítmény üzemeltetőjének a hatósággal együttműködve biztosítani kell, hogy a lakosság véleményt nyilvánítson az új, veszélyes létesítmények engedélyének kiadása, illetve a működési engedély meghosszabbítása előtt. A biztonsági jelentés nyilvános és a polgármesternek, a fővárosban a főpolgármesternek biztosítania kell, hogy bárki megnézhesse. SEVESO III (legfontosabb változások a SEVESO II irányelvhez képest) EU rendelet: " veszélyes anyagok jelenléte fogalom az alábbiak szerint változott: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte az üzemben, valamint azoknak a veszélyes anyagoknak a jelenléte, amelyekről ésszerűen feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok beleértve a tároló tevékenységeket is az üzemen belül bármely létesítményben kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az I. melléklet 1. vagy 2. részében meghatározott küszöbértékeket;" Biztonsági irányítási rendszer kiépítésének, és súlyos balesetek megelőzését szolgáló terv (major-accident prevention policy, MAPP) kidolgozásának kötelezettsége a jövőben érinteni fogja az alsó küszöbös veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket is, azonban az alsó küszöbös veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek már meglévő irányítási rendszerüket és baleset megelőzést szolgáló tervüket is használhatják, ha az arányban áll a tevékenység által okozott veszélyeztetéssel. A SEVESO III rendelet alapján katasztrófavédelmi engedély kötelessé váló új üzemek esetén a biztonsági jelentést, elemzést, (súlyos káresemény elhárítási tervet) 2017 június elsejéig kell elkészíteni és az iparbiztonsági hatóság részére engedélyeztetés céljából megküldeni. (Figyelem ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes tagállamok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak). Azon üzemek esetén akik korábban is katasztrófavédelmi engedéllyel működtek de a változások miatt megváltozik az üzem katasztrófavédelmi besorolása a felülvizsgálatot 2016 június 1.-ig kellett elvégezniük, azonban amennyiben az üzem korábban is rendelkezett a hatóságághoz benyújtott biztonsági dokumentációval és az abban foglaltak megfelelnek a rendelt 10. cikkében foglalt követelmények, úgy a soron kívüli felülvizsgálattól el kell tekintetni. Új csoportként jelenik meg a célszervi toxicitás (STOT). A H370 veszélyt jelző mondattal jelölendő "célszervi toxicitás 1-es kategória" csoportba tartozó anyagokra vonatkozó alsó küszöbérték 50 t, felső küszöbérték 200 t. A változás nem szélesíti jelentősen az érintettek körét mert a legtöbb H370 besorolású anyag korábban valamely mérgező kategóriában szerepelt. Jelentős könnyítés, hogy az aeroszolok új seveso kategóriát a P3.a és a P3.b kapnak. A tűzveszélyes gázt tartalmazó, illetve az első kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokra vonatkozó alsó küszöbérték 150 tonna lett, a felső küszöbérték 500 t. Ami lényegesen több mint a jelenlegi besorolás szerinti 50 / 200 t mennyiség. Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés készítése a 219/2011 (X.20.) Korm. rendelt 3. illetve 4. melléklete szerint 122

A baleseti kockázatok elemzése során a jövőben figyelembe kell venni a természetes okokat is, um. földrengés, árvíz, vihar által okozott kár. Eddig ezen a téren eltérő gyakorlat volt jellemző, a biztonsági dokumentációk nem, vagy csak érintőlegesen tértek ki a természeti környezetből adódó fenyegetettségekre. A biztonsági dokumentáció kötelező része lett, a hasonló anyagokkal kapcsoltban már megtörtént balesetek áttekintése, bemutatása. A biztonsági dokumentációnak kifejezetten utalnia kell arra, hogy az üzemeltető milyen intézkedéseket tesz az iparágban már korábban megtörtént balesetek elkerülése érdekében. Pontosodnak a biztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatos követelmények is. A biztonsági irányítási rendszernek a súlyos balesetek megelőzését szolgáló terv (MAPP) meghatározásához, végrehajtásához, szükséges szervezeti struktúrát, felelősségi viszonyokat, gyakorlati eljárásokat, folyamatokat és a források rendszerét kell tartalmaznia. A kidolgozott rendszer részletezettségnek arányosnak kell lennie az üzem veszélyeztető képességével és méretével. Iparbiztonsági tanácsadás: Ha a jogszabály változásból adódó feladatok meghatározásához szakértői segítségre van szükség. Súlyos káresemény elhárítási terv készítés küszöbérték alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények részére Üzemazonosító számítás elvégzése a 219/2011 (X. 20) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. 123

Veszélyes áru szállításának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzéséről szóló kormányrendelet az OKF és területi, valamint helyi szervei részére az ADR hatálya alá tartozó valamennyi veszélyes áru szállításának ellenőrzésére, valamint a szállítás megfeleli előkészítése érdekében a telephelyen belüli kontrolljára is (közreműködőként) hatáskört biztosít. A végrehajtást a következő szervezetek végzik: az OKF országos iparbiztonsági főfelügyelője és Veszélyes Szállítmányok Főosztály (szabályozás), a területi szervek iparbiztonsági főfelügyelői (koordináció), a területi és helyi szervek felügyelői, hatósági osztály tagjai (ellenőrzés). A korábbi helyszíni-, vagy szabálysértési bírság helyett közigazgatási bírságot lehet kiszabni (Ket.). A társhatóságokkal végzett rendszeres ellenőrzések mellett a katasztrófavédelem megkapta a jogosultságot az önálló végrehajtásra is. A közös végrehajtás a társhatóságokkal területi szintű megállapodás alapján történnek (ADR, AETR, tengelyterhelés stb.), az ADR szabálytalanság esetén a katasztrófavédelem bírságol. Szállítások követelményei, szabályai: ADR - közúti szállítás RID - vasúti szállítás ADN - belföldi vízi szállítás ADNR - Rajnán való szállítás IMDG-kódex - Tengeri közlekedés ICAO / IATA - légi szállítás 124

Kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos feladatok A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben és várhatóan teret hódit a köznyelvben is, ahogyan a lakosság számára is ismertté és tudatossá válik a kritikus infrastruktúrák védelmének fontossága. A XXI. század új típusú kihívásainak rendszerében a 2001. szeptember 11-i támadások következményeképpen Európában is erőteljesebben megjelent a kritikus infrastruktúrák védelmének kérdésköre. Annak ellenére, hogy a világ több államában az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, vagy akár Németországban már hosszú évek óta a védelmi felkészülés egyik alapeleme a létfontosságú infrastruktúrák megóvása, terrortámadások sorozata kellett ahhoz, hogy egységesen felismerjük: ma már nem feltétlenül a sok áldozatot követelő támadások végrehajtása a terrorszervezetek fő célja, hanem az, hogy minél nagyobb káoszt, általános pánikot, lehetőleg súlyos anyagi károkat okozzanak, hanem mindenek előtt a kormányokba vetett hitet akarják megrendíteni. A folyamat akár minősített helyzet kihirdetésére is okot adhat abban az esetben, ha a helyzet eszkalálódása a kormányzat működését akadályozza. A mindennapi élet zavartalanságát biztosító infrastruktúrák, vagy azok bizonyos elemei kiválóan alkalmasak ezen célkitűzések elérésére, támadhatóságuk pedig a nyilvánosság, a közhasználat és a nehéz fizikai védhetőség miatt nem igényel különösebb szakértelmet, sem szervezést. Ebből fakadóan a védelmi szféra akár Európai Uniós, akár állami szinten olyan feladattal szembesült, amelyet egységes megközelítés, közös érdekképviselet, szigorú elvárások és következetes végrehajtás útján, hosszú távú stratégiai célok meghatározásával valósíthat meg. De mi is az, hogy kritikus infrastruktúra és mitől lesz egy infrastruktúra (vagy annak eleme) kritikus? A fogalom teljes körű értelmezéséhez szükséges annak egyes elemeit vizsgálni. Az egyik összetevő az infrastruktúra, amelynek általános fogalma viszonylag egységesen értelmezett. A fogalom a gazdaságtudományban jelent meg, mint olyan gazdasági feltételek (úthálózat, kikötők, közművek, műtárgyak, közoktatás stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Ennek analógiája alapján a műszaki infrastruktúrát az alapvető létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok alkotják, amelyek alapjait képezik létesítési és üzemeltetési feltételei a konkrét cél megvalósítását szolgáló létesítményeknek. A társadalmi értelemben vett infrastruktúra ebből következtetve mindazon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége, amelyek egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtik, a gazdaság működését elősegítik, illetve lehetővé teszik. Az összetett fogalom értelmezéséhez szükséges a kritikus, kritikusság meghatározása is, amelynek lényege röviden úgy ragadható meg, hogy kritikus minden dolog, amelynek megsemmisülése, működésének vagy szolgáltatásainak csökkent szintje, elérhetetlenné válása valamilyen támogatott objektumra, folyamatra jelentős (ebben az esetben egyértelműen negatív) hatást gyakorol. A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a kritikus infrastruktúra fogalma nehezen definiálható, hiszen több aspektusból vizsgálható, eltérő értelmezéssel felruházható biztonsági összetevőként funkcionál az államok védelmi mechanizmusában. Általánosságban kijelenthető, hogy kritikus infrastruktúrának azokat a létesítményeket és szolgáltatásokat tekintjük, amelyek sérülése, esetleges megsemmisülése súlyos következményekkel jár mind az emberek életének zavartalansága, mind a környezet szempontjából. 125

A kritikus infrastruktúra egyfajta definíciója: "létfontosságú infrastruktúrákhoz azok a fizikai és információs-technológiai berendezések és -hálózatok, szolgáltatások és eszközök tartoznak, amelyek összeomlása vagy megsemmisítése súlyos következményekkel járhat a polgárok egészsége, védelme, biztonsága és gazdasági jóléte, illetve a tagállamok kormányainak hatékony működése szempontjából." A felsorolt példák alapján megfogalmazható a kritikus infrastruktúra általános fogalma, azaz egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkent szintje egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatívan hat. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet 1. 25. pontja a következő definíciót adja. Kritikus infrastruktúra: Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna. A fenti fogalmat az alábbi 5 alapvető tulajdonság teszi teljessé: interdependencia egymástól való függőség; informatikai biztonság kiemelt terület, informatizált munkafolyamatok; üzemeltetés sajátosságok, egyedi jelleg; dominóelv láncreakciószerű sérülés/károsodás; leggyengébb láncszem & rész-egész elv összekapcsolódó hálózatok stabilitása a leggyengébb elem erősségétől függ. Napjaink tudományos fejlődési trendje rávilágít arra, hogy a védelmi igazgatási feladatok meghatározása során nemcsak a szándékos, ártó jellegű tevékenységek általi veszélyeztetettségre, hanem a technológiai veszélyekből, konstrukciós hibákból, balesetekből, helytelen emberi beavatkozásból és a természeti eredetű eseményekből származó helyzetekre is fel kell készülni. Megállapítható, hogy a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos védelmi tevékenység eleve több elemből álló össznemzeti feladat kell, legyen. Végrehajtásához magas szinten koordinált, jó kommunikációs rendszerrel rendelkező, szakképzett struktúra kialakítása szükséges, amelynek 126

normálidőszaki és válsághelyzetbeli működését is mindenre kiterjedő jogszabályi háttér és megfelelő eszközrendszer biztosíthat. Az eredményesség kulcsfeltétele az érintett védelmi igazgatási szervek közötti hiteles és titkos adatok szigorú keretek közötti megosztása, a hozzáférések minimalizálása, vagyis a titokvédelem és az informatikai védelem. A kritikus infrastruktúrák védelmének kialakulása A kritikusinfrastruktúra-védelemmel kapcsolatban hazánk több megközelítést, nemzetközi példát, tapasztalatot használhat fel saját infrastruktúravédelmi programja elkészítése során. A kritikusinfrastruktúra-védelem az Amerikai Egyesült Államokból indult, ott az 1990-es években már kutatási és tudományos szinten említik, bár ekkor még megoszlottak a vélemények az egyes területek jelentőségét illetően és leginkább csak a téma informatikai aspektusa került előtérbe. A 2001. szeptember 11-i New Yorki merénylet sokkolta az egész világot, de Európa ekkor még nem számolt azzal, hogy uniós tagállam is célponttá válhat. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság 2002 novemberében meghatározta a szövetség szempontjából meghatározó aspektusok alapján a kritikus infrastruktúra definícióját. Az SCEPC égisze alatt nyolc tervező munkacsoport és bizottság működik, amelyek feladata, hogy tanulmányozza és értelmezze az egyes szövetséges államok kritikusinfrastruktúra-védelemre irányuló intézkedéseit. A vizsgálatokból nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok felkészültsége eltérő szintű, sőt, a definíciók értelmezésében is lényeges különbségek mutatkoztak. Az egységesebb megközelítést érdekében elfogadták a Polgári Védelmi Bizottság által előterjesztett egységes koncepciót, amelyben olyan feladatokat szabtak a tervező tanácsok és bizottságok részére, mint például azoknak a kommunikációs platformoknak a működtetése, amelyeken a témakörrel kapcsolatos folyamatos tapasztalatcsere megvalósul. Az európai koncepció kiinduló pontját és az igényt egy átfogó program kidolgozására a második évezred elején megszaporodott, súlyos következményekkel járó terrortámadások jelentették. Az első jelentős terrorcselekmény a 2004 márciusi madridi terrortámadás volt, amely egész Európát megrázta. Az esemény rávilágított a terrorhálózatokkal szembeni védtelenségre és kiszolgáltatottságra, egyben világossá vált, hogy az egyes szolgáltatások, infrastruktúrák működési zavarai a köztük fellelhető interdependenciák révén milyen hatalmas pusztítást vihetnek véghez a társadalomban mind humán, mind gazdasági tekintetben. Ezt követően a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos egyeztetések 2004. július 17-18-án a brüsszeli Európai Tanácson kezdődtek meg. A legfontosabb feladatokat ekkor még az aktivitás erősítésében és új mechanizmusok elindításában fogalmazták meg. A Bizottság 2004. október 20-án elfogadta A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben című közleményt, amelyben javaslatokat tett arra, hogy miként lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és reagálást javítani a létfontosságú infrastruktúrákat érintő terrortámadások esetén. Egy 2004 decemberében elfogadott Tanácsi következtetés tett először javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (European Programme for Critical Infrastructure Protection EPCIP), és jóváhagyta a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network CIWIN) Bizottság általi felállítását. A 2005-ös londoni robbantásokat követően a Tanács ismételten megerősítette a terrorizmus ellenes harc melletti elkötelezettségét, valamint hangsúlyozta, hogy az állampolgárok és az infrastruktúrák védelmével csökkenteni kell a támadások általi fenyegetettséget és a kiszolgáltatottságot. 127

2005 novemberében a Bizottság Zöld Könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP), amely választási lehetőségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan állíthatná fel az EPCIP-et és a CIWIN-t. A Bel- és Igazságügyi (IB) Tanács a 2005 decemberében elfogadott, a létfontosságú infrastruktúrák védelméről szóló következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra. E közlemény bemutatja az EPCIP végrehajtása érdekében javasolt elveket, eljárásokat és eszközöket. Az EPCIP végrehajtását adott esetben kiegészítik majd ágazatspecifikus közlemények, amelyek a Bizottság megközelítését az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatokra vonatkozóan mutatják be. A három évvel korábban kezdődött folyamat a tervezetek elkészítését követően elérte mélypontját. A további egyeztetések, az érdekek és értékek összehangolása folyamatosan akadályokba ütközött. A tagállamok ugyan megkezdték saját nemzeti programjuk összeállítását és a sajátosságok, egyéni jellemzők felmérését, de az egységes európai kezdeményezéssel kapcsolatban nem mutattak olyan intenzív hozzáállást, mint a kezdeti lelkesedés idején. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Uniónak is szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy tagállamainak növekvő száma egyre komolyabb egyeztetési problémákat vet fel. A hivatalos Irányelv pontosítása során a Zöld Könyvben található, az egységes európai program véglegesítését elméletben már meghatározó, iránymutató jellegű javaslatokat sorra utasították el, vagy könnyítették a tagállamok. Az eredmény több szempontból is elkeserítő. Az államok sajátos jogalkotási rendszereire, az infrastruktúra tulajdonosainak és üzemeltetőinek széles körére, a magántulajdonban lévő rendszerek túlnyomó többségére hivatkozva az egyeztetéseken sikerült elérni, hogy a Bizottság fokozatosan engedjen az első verziókban megfogalmazott elhatározásokból, a kötelező elemek végrehajtásából. Végül a folyamat első fázisában megfogalmazott szigorú elvárások kötetlenebb, általánosan elfogadottabb, célszerűségi indokokkal alátámasztott, de nem kötelező érvényű iránymutatásokká enyhültek. Az EPCIP megvalósítására vonatkozóan végül 2008 decemberében született végleges döntés, ekkor látott napvilágot a kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint ezek védelmi fejlesztéseinek szükségességéről szóló 2008/114/EK tanácsi Irányelv (Irányelv), amelynek végrehajtására 2011. január 12-ig kaptak határidőt a tagállamok. Az Irányelv alapvetően egy eljárási rendet állapít meg, az európai kritikus infrastruktúrák (ECI) azonosítására és kijelölésére. Az Irányelv felülvizsgálata a jogharmonizációs tapasztalatok és tagállami alkalmazásokból származó visszajelzések alapján 2012 januárjában vehette kezdetét. Az Irányelv célkitűzései három fő irányvonal szerint határozhatók meg, a megelőzés, felkészülés és az ellenálló képesség kialakításában. A tagállamok közötti konzultációs eljárás és az eközben hozzáadott 128

érték tette lehetővé, hogy a terrorizmus elleni harctól eljussunk a mindenfajta veszéllyel szembeni védelemig, különösen a terrorizmusra összpontosító uniós programig. Az európai törekvés lényeges pontjai: Közös EPCIP keret stratégiai irányítás módszere, tagállami kapcsolattartó pontok létesítésének formái, egységes alapelvek, fogalmak, ágazati jellemzők, feladatkörök; ECI nemzeti azonosításokat követően átfogó vizsgálatok alapján jelölik ki, közösségi elvek alapján kialakítandó védelmi intézkedések; NCI tagállami programokban kialakított azonosítási és kijelölési eljárás keretében jelölik ki; Cselekvési terv önkéntes és kötelező elemek teljesítésének metódusa, végrehajtással kapcsolatos időintervallumok meghatározása és a felülvizsgálati folyamat könnyítése szempontjából kiemelendő; Résztvevők feladatai, kötelezettségei üzemeltetők, tulajdonosok, kormányzat, állami szervek, EU szervek vonatkozásában; Értesítési és riasztási rendszer CIWIN, létrehozását és funkcióinak tisztázását későbbre halasztották; Finanszírozás elkülönített keretből zajlik a jelenlegi tevékenységek finanszírozása, a továbbiakban ez a keret kiegészül a Biztonság és a szabadságjogok védelme elnevezésű programon belül kialakított Terrorizmus megelőzése, felkészültség és következménykezelés projekt által biztosított forrásokkal. Az Irányelvben megadott definíció szerint kritikus infrastruktúraként értékelendők a tagállamokban található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatosságának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban. Az Irányelv a fenti általános fogalomhoz képest kiemelten megjeleníti az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez való közvetlen kapcsolódást. Ennek értelmében az Irányelv szerint a kritikusság annak hatásában kell, hogy megjelenjen, azaz nem az infrastruktúrára vonatkoztatva kell nézni azt, hanem a bekövetkező hatást kell figyelembe venni. Egy példával élve: nem egy komplex elektromos ellátási rendszer a kritikus, hanem az, ha az ellátási rendszer meghibásodik és a szolgáltatását igénybe vevők helyzete negatívan változik, hiszen ez utóbbi szélsőséges esetben akár emberéletekbe kerülhet. Az európai program főleg a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák megkülönböztetésére és azonosítására koncentrál, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét, mely szerint az infrastruktúrák védelme alapvetően tagállami feladat. Kritikus infrastruktúrák és védelmük szabályozása Magyarországon Az Irányelv elfogadását követően megkezdődött a tagállami programok kidolgozásának folyamata. Hazánk a feladatok teljesítését illetően pozitív csalódást okozott, mivel viszonylag gyors ütemben tett eleget az elvárásoknak. A védelmi szféra szakértőinek vezetésével 2007 februárjában kezdődött meg a hazai Zöld Könyv elkészítése az uniós minta alapján, az ország veszélyeztetettségének felmérését követően. A dokumentumot az érintett területekkel történő egyeztetést követően 2007. június 20-án a 129

Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) munkaértekezletén elfogadták, így az unióban is nyomon követhető folyamat szerint megkezdődött a nemzeti program kidolgozása. A Zöld Könyvben meghatározott módon a nemzeti programhoz jogszabályi alapot kellett teremteni, így az elkövetkezendő egy évben a KIV munkacsoport a nemzeti programról szóló kormányhatározat előterjesztésével kapcsolatos egyeztetések sorozatát bonyolította le. A konszenzus nehezen született meg, többek között akadályt jelentett a szakmapolitikai egyeztetés is. A végleges verziót azonban még így is viszonylag gyorsan sikerült a kormány elé terjeszteni és 2008. június 30-án elfogadtatni a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról szóló 2080/2008. (VI. 30.) kormányhatározatot. A 2080/2008. (VI. 30.) kormányhatározat főbb tartalmi elemei: A kormány a KKB javaslatára elfogadja és nyilvánosságra hozza a nemzeti infrastruktúra létfontosságú elemeinek védelméhez kapcsolódó, a nemzeti programról szóló Zöld Könyvet; A kormány elrendeli a Zöld Könyvben meghatározott ágazati konzultációk lefolytatását; A kormány elrendeli a hazai infrastruktúrák létfontosságú elemeinek védelméről szóló szabályozási koncepció kidolgozását, különös tekintettel az ágazati konzultációk eredményeire; A szabályozási koncepció kialakítása során figyelemmel kell lenni az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésére; A kormány elrendeli az Európai Unió figyelmeztető és információs hálózatához (CIWIN) történő kapcsolódás lehetőségeinek vizsgálatát és az erről történő jelentés elkészítését. A kritikus infrastruktúrák védelme olyan komplex, magas szinten koordinált, különleges felkészülést igénylő védelmi igazgatási feladat, amelynek keretében a lehető legkörültekintőbb mechanizmusok kialakítására és működtetésére kell törekedni annak érdekében, hogy mindennapi életünk folyamatosságát biztosító infrastruktúrák üzemeltetése garantált legyen. A védelmi mechanizmusok kiépítésének és fejlesztésének szükségességét illetően megfigyelhető azonban a szakma és a lakosság megosztottsága. Annak ellenére ugyanis, hogy biztonságpolitikai szakértők szerint hazánk terrorfenyegetettsége nem változott a közelmúltbeli támadásokat követően, nem szabad megfeledkezni a felkészülési illetve a védekezési óvintézkedések fontosságáról. Az uniós törekvések is felhívják az államok figyelmét arra, hogy a terror jelentette veszélyeken kívül számos más esemény is okot ad infrastruktúráink szervezett védelmének kialakítására. Az Irányelvet tagállami kötelezettségünk átültetni a hazai jogrendszerbe. Ezen jogharmonizációs kötelezettség mentén, tagállami szinten meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek beültetik az Irányelvet a magyar jogrendszerbe. Ezen feladatok végrehajtása 2010-ben újult lendülettel kezdődött meg. Az európai Irányelv két szektort, az energia és közlekedés szektorát, illetve ezek alszektorait vizsgálja részletesen. Az Irányelvben meghatározott 2011. január 12-i nemzeti jelentéstételi kötelezettségi határidő tekintetében is a fenti két szektor vizsgálata releváns, erre vonatkozóan illetve a fenti kettőn túl még további szektorok tekintetében is az illetékes tárcák meg is kezdték a felmérést, hogy a határidő tartható legyen, viszont a munkájukra, illetve általában a kritikus infrastruktúrák védelmének hazai feladataira és a feladatok végrehajtására vonatkozóan átfogó jogi szabályozás ekkor még nem született. Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi Irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról szóló 1249/2010. (XI. 19.) 130

kormányhatározat (a továbbiakban: kormányhatározat) új fejezetet nyitott a hazai kritikus infrastruktúrák védelmének tekintetében. A kormányhatározat a belügyminiszter hatáskörébe utalta: a nemzeti kapcsolattartó pont feladatait, az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdések koordinálását; az azonosítás és kijelölés folyamataihoz szükséges két- vagy többoldalú egyeztetések lebonyolítását; valamint a további érintett miniszterek bevonásával egy kritikusinfrastruktúra-védelmi tárcaközi szakmai munkacsoport felállítását. A nemzeti fejlesztési miniszter feladataként nevesítette: a Magyarországon található európai kritikus infrastruktúrák kijelölését; érintettek bevonásával létre kell hozni egy konzultációs fórumot. A kormány részére feladatul szabta az Európai Bizottság felé való éves jelentési kötelezettséget az elvégzett feladatok végrehajtásáról, a kijelölt infrastruktúrákról és az alkalmazott kritériumokról. A kormányhatározat 4. pontja alapján tárcaközi szakmai munkacsoportot alakítottak az Irányelv végrehajtására. A KIV Tárcaközi Szakmai Munkacsoport 2010. 11. 30-án megalakult a Belügyminisztérium (BM), Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Honvédelmi Minisztérium (HM), BM OKF, Magyar Energia Hivatal (MEH), Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBH), Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK), BM Terrorelhárítási Központ (TEK), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) részvételével, és határidős feladatot kapott az európai kritikus infrastruktúrák (ECI) beazonosításához szükséges kritériumok kidolgozására, a potenciális ECI-kre vonatkozó javaslatok kialakítására. A munkacsoport (MCS) 2010. december végéig: kialakította munkaprogramját, ügyrendjét; megtárgyalta, majd konszenzussal elfogadta az ECI-k vizsgálatához szükséges horizontális kritériumokat; megtárgyalta az ECI ágazati kritériumait. A MCS munkájának első mérföldköve az Európai Bizottságnak történő jelentés megküldése a feladatok végrehajtásáról, amelynek határideje 2011. január 12-e volt. A munka a jelentéstételt követően sem állt meg. Folytatódott a nemzeti kritikus infrastruktúrák felmérése, azonosítása és az ezekkel összefüggő jogalkotási és szervezési munka. 131

A kormányhatározat 8. a) pontja értelmében a nemzeti fejlesztési miniszter, a belügyminiszter és az érintett miniszterek részéről kijelölt vezetők részvételével, valamint az érintett infrastruktúratulajdonosok, üzemeltetők, érdekvédelmi szervezetek, tudományos testületek bevonásával Kritikus Infrastruktúra Védelmi Konzultációs Fórumot (továbbiakban: KIV Konzultációs Fórum) hívott össze. A KIV Konzultációs Fórum alakuló ülését 2011. április 14-én tartotta, azóta folyamatosan működik, elsődleges feladata a kormányzati szereplők és a civil szféra kritikusinfrastruktúravédelemmel kapcsolatos együttműködésének megteremtése. A KIV Konzultációs Fórum ajánlásokat tehet a kritikusinfrastruktúra-védelemre vonatkozó jogszabálytervezetek megalkotására is. A KIV Konzultációs Fórum tevékenysége kiterjed: a hazai energetikai, közlekedési, kormányzati informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatók által biztosított szolgáltatások mint a nemzetgazdaság működése és a lakosság ellátása szempontjából létfontosságú szolgáltatások vizsgálatára; ezek kiesésének a többi kritikus infrastruktúraágazatra gyakorolt hatásának elemzésére; a kritikusinfrastruktúra-védelem tudományos igényű elemzésére; a hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúrával kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítására. A kormányhatározat 8. b) pontja értelmében a konzultációs fórum keretében rendszeresen tanácskozásokat kell lefolytatni, annak résztvevői: megvitatják az ágazatok infrastruktúrái kapcsán meglévő fenyegetettségeket; a védelmi tervek elkészítésének folyamatát; a védelmi intézkedések alkalmazásának állapotát; a kritikusinfrastruktúra-védelemmel kapcsolatos további aktuális kérdéseket. A KIV Konzultációs Fórum hosszú távú célkitűzései: magas szintű kritikusinfrastruktúra-védelmi módszertan kialakítása; a szabályozási feladatok tudományos igényességgel történő előkészítése; döntés-előkészítő fórumként való működés. A fórum elnöke az NFM biztonsági igazgatója, tagjai az érintett minisztériumok, intézmények, valamint az energetikai, hírközlési és közlekedési szektor érintett hatóságai és szolgáltatói, illetve tudományos testületek. A KIV Konzultációs Fórum munkáját a hatékonyság érdekében munkacsoportokban végzi. 132

A BM OKF Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Osztályának vezetője tölti be a Polgári Védelmi Munkacsoport elnöki tisztségét, ezzel egyidejűleg a kritikus infrastruktúrák katasztrófavédelmi szempontból kiemelt szerepére való tekintettel a BM OKF valamennyi munkacsoportba delegált tagokat. A Polgári Védelmi Munkacsoport első ülését 2011. szeptember 13-án tartották meg. Az új katasztrófavédelmi törvényben és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon 2012. január 1-jével új, három pillérre épülő polgári védelem, tűzvédelem iparbiztonság szervezeti struktúra alakult ki. Az új szervezeti felépítésben az országos iparbiztonsági főfelügyelőségen belül kiemelt területként jelentkezik a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok ellátása, a potenciális kritikusinfrastruktúra-elemek beazonosítása, valamint a kijelölt elemek hatósági felügyelet alatt tartása. A katasztrófák elleni védekezés egységes szabályairól szóló BM rendelet szabályozza a belügyi szervek kritikusinfrastruktúra-védelemmel kapcsolatos feladatait is. Ennek megfelelően a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendeletben a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ feladatainál megjelenik, hogy a BM OKF koordinálásával közreműködik a kritikusinfrastruktúra-védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat. A kritikusinfrastruktúra-védelem egységes és hatékony szabályozásának megteremtése érdekében a BM OKF és a BM elkészítette a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvénytervezetet, amelynek célja egyrészt a kritikusinfrastruktúra-elemek azonosítása, másrészt pedig a kijelölés megtörténte után a védelem biztosítása. A szabályozás elfogadásával a lakosság alapvető ellátása, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élők védelme is hatékonyabban garantálható. Fokozható általa a lakosság életének és vagyonának biztonsága, a kiemelkedő társadalmi jelentőségű közszolgáltatások folytonossága biztosítható, valamint a meglévő közfeladatok, a közbiztonság hatékonyabban elláthatók. 133

III. TŰZVÉDELMI IGAZGATÁS 134

1. Az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek és a magánszemélyek tűzvédelmi feladatai 1.1. A tűz elleni védekezés fogalma és szabályozása A Magyar Köztársaságban a tűz elleni védekezés rendszerét, a tűzvédelmi feladatokat, jogokat és kötelezettségeket a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI törvény (továbbiakban: Tűzvédelmi törvény) és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A tűzvédelem lényegét és tartalmát az alábbi ábra szemlélteti: A tűz elleni védekezés rendszere TTűzmegelőzés ű z m e g e l ő z é s Tűzoltási A ttűz ű z eelleni l e n i vvédekezés é d e k e z é s T ű z o l t á s i ffeladatok e l a d a t o k TTűzvizsgálat ű z v i z s g á l a t - a tüzek - a veszélyeztetett keletkezésének személyek mentése, megelőzésére, - a tűz terjedésének megakadályozása, - továbbterjedésének - az anyagi javak megakadályozására, védelme, illetőleg - a tűz eloltása és a - a tűzoltás alapvető szükséges feltételeinek biztonsági biztosítására intézkedések vonatkozó, megtétele, továbbá *a létesítés és a - a tűz közvetlen használat során veszélyének megtartandó elhárítása. tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és *az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. - a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítése. A tűz elleni védekezés részletesen szabályozott tevékenység, anyagi-és eljárásjogi szabályait törvények, kormány-és miniszteri rendeletek széles köre szabályozza. Jelentős szerepük van az EU Közösségi jogi normáknak is. A tűzvédelmi védelmi célokat, és a biztonsági szint eléréséhez szükséges követelményeket jogszabályok, az ezt megvalósító műszaki megoldásokat szabványok, műszaki irányelvek határozzák meg. Szükség szerint egyedi hatósági határozatok állapítanak meg tűzvédelmi követelményeket. A Tűzvédelmi viszonyok konkrét létesítményi szintű szabályozásának fontos eszközei a gazdálkodó szervek vezetői által készített és kiadott Tűzvédelmi Szabályzatok. 135

A tűz elleni védekezésben résztvevők: A tűzvédelemben résztvevők körének és azok feladatainak áttekintésével érdemes elsőként foglalkoznunk annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés feladatrendszerét meg megismerhessük. Az Országgyűlés törvényalkotási feladatai közé tartozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal foglalkozó törvény (1996. évi XXXI. törvény) megalkotása, szükséges módosítása, kiegészítése. A Kormány a törvény által biztosított jogánál fogva kormányrendeletekben szabályozza a keret jogszabály meghatározott elemeit. A Miniszterek a Minisztériumok szabályozásaiban, a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket adnak ki. A Belügyminiszter ellátja a tűzvédelem központi irányítását, továbbá a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket ad ki. Egyetértési jogot gyakorol miniszterekkel a más miniszter által tervezett a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő szabályozásokkal, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatban. Meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit, valamint a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. A jogszabályban meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként jár el. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmailag felügyeli a tűzoltóságokat, jogszabályban meghatározott esetekben első fokú hatóságként jár el. Másodfokú eljárásokban szakhatóságként jár el. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok a katasztrófavédelmi kirendeltségeken keresztül felügyelik és irányítják a hivatásos tűzoltóságokat. A jogszabályban meghatározott esetekben a hatósági és szakhatósági feladatokat lát el, hatósági ellenőrzést tart, tűzvizsgálati tevékenységet végez. A hivatásos tűzoltóságok a jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként, járnak el az első fokú ügyekben. Tűzoltási tevékenységet végez, szakmailag felügyeli és irányítja az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságokat és önkéntes tűzoltó egyesületeket. Az önkormányzati tűzoltóságok tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet végeznek. Az önkéntes tűzoltó egyesületek tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet nem végeznek. A gazdálkodó tevékenységet végző magánszemélyek, jogi személyek, jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei gondoskodnak a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények megtartásáról, a veszélyhelyzet megelőzéséről és elhárításáról. A magánszemélyek saját jól felfogott érdekükben megismerik közvetlen környezetük (lakás, gépjármű, berendezés) tűzmegelőzési szabályait, valamint a tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességeiket. 136

1.2. A tűz elleni védekezésre kötelezettek köre A tűz elleni védekezésről, mint közfeladatról gondoskodni kell mindenkinek. A Tűzvédelmi törvény szerinti kötelezetteket és főbb kötelezettségeiket az alábbi ábra mutatja be: 137

1.3. Az önkormányzatok Tűzvédelmi feladatai Az önkormányzati törvény előírásai szerint a települési önkormányzat gondoskodik a helyi tűzvédelemről. A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint az önkormányzatoknak és szerveiknek tűzvédelemmel kapcsolatban alapvetően tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési, lakosságtájékoztatási és intézmény-fenntartási feladataik vannak. 1.4. A magánszemélyek Tűzvédelmi feladatai A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tűzvédelmi biztonsági feladatokat. Kötelesek gondoskodni műszaki berendezéseik, készülékeik jogszabályban előírt tűzvédelmi felülvizsgálatáról és biztosítani a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét. Meg kell ismerniük a tűzesetek, és a műszaki mentést igénylő káresetek jelzéseit, valamint a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket. 1.5. A gazdálkodó szervek Tűzvédelmi feladatai A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Kötelesek: a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban kell tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról kell gondoskodni, a tűzoltóság részére a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé kell tenni és abban közreműködni; a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentés feltételeit biztosítani kell;. A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. A tulajdonos, üzemeltető a tűzoltóság írásos megkeresésére az ehhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani. Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni. a tűzvédelmi ellenőrzést lehetővé kell tenniük; a törvényben meghatározott esetekben tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, és azt ismertetniük kell munkavállalókkal; gondoskodni kell arról, hogy a létesítmény, építmény, helyiség dolgozói a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák; gondoskodniuk kell a tűzvédelem szervezeti és személyi feltételeiről; teljesíteni kell törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeiket. (A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.) gondoskodni kell az új, veszélyes termékek és berendezések tűzvédelmi vizsgálatáról; 138

kötelesek biztosítani a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, illetve a tűzvédelmi szakvizsgákra vonatkozó szabályok megtartását; teljesíteni kell a tűzjelzéssel, tűzoltással és mentéssel kapcsolatos törvényben meghatározott kötelezettségeket; gondoskodni kell a tulajdonukban lévő erdő és parlagterületek tűzvédelméről. A törvény további kötelezettségeket ír elő az oktatási intézmények vezetőinek, valamint a tervezőknek és kivitelezőknek. Tervezők és kivitelezők kötelmei Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal. Tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik. A tűzvédelmi tervezői jogosultság a tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolható. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. A kivitelező köteles a tűzvédelmi dokumentációban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni. Oktatási intézmények vezetőinek kötelmei Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelésioktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. 1.5.1. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv A Tűzvédelmi jogszabályok soha nem általában fejtik ki hatásukat, hanem konkrét életviszonyok során érvényesülnek. A Tűzvédelmi szabályzat lényege, hogy a szerv vezetője, tulajdonosa a tűzvédelmi jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, a hatósági határozatokat figyelembe véve meghatározza a tűzvédelem szervezetét, működését, valamint a megtartandó tűzvédelmi biztonsági követelményeket. Gondoskodik róla, hogy azokat minden érintett megismerje és azok végrehajtását munkajogi eszközökkel biztosítja. A Tűzvédelmi szabályzat a Tűzvédelmi törvény és BM rendelet alapján jött létre. A törvény rendelkezései szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek 139

Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük: ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben kereskedelmi szálláshelyeken. A gazdálkodók kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybevevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek kötelezettségeit, ezen belül elsősorban az egyes vezető beosztásúak tűzvédelmi feladatait; a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, a tűzvédelmi szervezet tagjainak képesítési követelményeit; az építményekre, szabadterekre vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó konkrét tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat, a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, a tűzvédelmi oktatás, szakvizsgák és továbbképzés helyi szabályait, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkaköröket; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság működésének, díjazásának szabályait. a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet és a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat; a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő; tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló 3000 m 2 - nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre. A Tűzriadó Terv célja, hogy a munkahelyeken tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a tűz jelzését, a tűz minél korábbi eloltását, a veszélybe kerültek életének és a veszélyeztetett vagyontárgyak mentését, a károk csökkentését. 140

A Tűzriadó terv az előre látható és tervezheti adatokat, információkat, feladatokat, szervezési megoldásokat, valamint a személyi és technikai lehetőségek felhasználását biztosító, veszélyhelyzetkezelési forgatókönyvet tartalmazza. A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a tűzjelzés módját; a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (Tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.); a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. A Tűzriadó tervet az érintett munkavállalókkal szükség szerint, de legalább évenként gyakoroltatni kell. A Tűzriadó gyakorlat végrehajtását és tapasztalatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni. 141

2. A tűzvédelem irányítási rendszere 2.1. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányító tevékenysége A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője (BM OKF főigazgatója) útján gyakorolja. A miniszter irányító jogköre a bányák föld alatti részei és a Magyar Honvédség létesítményeinek kivételével a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed. A belügyminiszter feladatai: előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő szabályozásokkal kapcsolatban; a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára dönt a hivatásos tűzoltóság létrehozásáról és megszüntetéséről, meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit; meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit; gyakorolja a hivatásos tűzoltóság, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkező minisztert megillető jogokat; meghatározza a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. 2.2 A központi katasztrófavédelmi szerv vezetőjének irányító tevékenysége A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF) Főigazgatója megvalósítja a belügyminiszter által közvetített, katasztrófavédelmet érintő kormányzati akaratot. Ez alapvetően a tűzvédelmet érintő tervezési-, irányítási-, szervezési-, koordinációs-, strukturális-, pénzügyi- és szakpolitikai kérdéseket öleli fel. A BM OKF főigazgatója a Tűzvédelmi törvény alapján: irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét, közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, működési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését, kezdeményezi a hivatásos tűzoltóság létrehozását, megszüntetését, kinevezi és felmenti a tűzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos jogszabályban meghatározott munkáltatói jogköröket, kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki 142

megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és szervezési kategóriába sorolását, és a tűzoltósport versenyszabályzatát, koordinálja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait, folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét. A BM OKF főigazgatója a Tűzvédelmei törvényben rögzített feladatait, jogosultságait a katasztrófavédelem központi szerve (BM OKF) és annak területi szervei (fővárosi/ megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) útján gyakorolja. A központi-, területi és helyi katasztrófavédelmi szervek felépítését, irányítási rendszerét a 3.számú melléklet tartalmazza. 2.3. A hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság szervezete, működése és irányítási rendszere A hivatásos tűzoltóság A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve, amit a főigazgató javaslatár a belügyminiszter alapíthat. A tűzoltóparancsnok kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri a működési területen működő települési Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésről az érintett önkormányzatokat tájékoztatni kell. Ha a települési önkormányzatok többsége a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat tájékoztatnia kell. A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjéhez, a fővárosi önkormányzat közgyűlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tűzoltó parancsnok felelősségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A hivatásos tűzoltóság feladatai: tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti jellegű szolgálatot tart, a Kormány rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el, az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában, ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét. 143

A hivatásos tűzoltóság alkalmazottai jogállásukat tekintve hivatásos állományúak, köztisztviselők vagy közalkalmazottak lehetnek Minden tűzoltóság más és más létszámmal működik, különböző és mennyiségében is változó gépjárművel rendelkezik. Természetesen ezek előre meghatározott rend és előírások szerint alakult ki így. A tűzoltóságokat, különböző szempontok szerint, szervezési kategóriákba soroljuk. A szervezési kategóriák meghatározásának alapja a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkormányzati tűzoltóságok elsődleges működési körzetének reális veszélyeztetettsége. A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentő-tűzvédelmet befolyásoló szempontok (veszélyeztető tényezők) figyelembevételével kerül sor. Veszélyeztető tényezők az alaptényezők és a korrekciós tényezők összessége. Alaptényezők a következők: az elsődleges működési körzethez tartozó települések lakosságszáma, a település közigazgatási területének nagysága, a település ipari területének nagysága, a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma. Korrekciós tényezők a következők: a körzet területének erdősültségi aránya, a településen található középmagas és magas épületek száma, a körzet területén található nyílt vízfelületek területének nagysága, a körzet területén áthaladó gyorsforgalmi utak, valamint az 1 és a 2 számjegyű főútvonalak hossza. A tűzoltóságok szervezési kategóriába sorolását az alaptényezők súlyozásával számított, a veszélyeztetettséget kifejező pontszám határozza meg. Az alaptényezők súlyozása során a település lakosságszáma 80,5, a település közigazgatási területének nagysága 15, a település ipari területének nagysága 3, a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma 1,5 súlyszázalékban kerül figyelembevételre. Az egyes szervezési kategóriák és azok ponthatárai a következők: az I. szervezési kategória 0-900; a II. szervezési kategória 901-1200; a III. szervezési kategória 1201-2000; a IV. szervezési kategória 2001-3200; az V. szervezési kategória 3201-4200; a VI. szervezési kategória 4201-6000; a VII. szervezési kategória 6001-8500; a VII. kiemelt szervezési kategória 8501-től. A ponthatárok értékének ± 5%-os tartománya olyan átfedési területet (toleranciasávot) képez, amelyen belül a korrekciós tényezők figyelembevételével a tűzoltóságok magasabb vagy alacsonyabb szervezési kategóriába sorolhatók. Az a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, amelynek veszélyeztetettségét kifejező pontszáma a körzetének megváltozása miatt csökken, ez miatt a változást követő évtől számított 3 éven belül alacsonyabb szervezési kategóriába nem sorolható, a 3 éves türelmi idő leteltével a veszélyeztetettségét kifejező pontszám szerinti kategóriába kerül. A készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság tűzoltóparancsnoka a készenléti jellegű szolgálati, valamint a tűzmegelőzési létszám között az összes létszám 2%-áig - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának írásbeli engedélyével - átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás következtében keletkezett többletköltség finanszírozása a hivatásos önkormányzati tűzoltóság költségvetését terheli. A tűzoltóságok a készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományukkal, a körzetben általánosan előforduló káresetek felszámolására önállóan, azt meghaladó mértékű terheléssel járó események felszámolására a külön jogszabály alapján készített segítségnyújtási tervek szerint tervezett tűzoltóságokkal közösen alkalmasak. A különleges erő és eszköz állomány meghatározása a korrekciós veszélyeztető tényezők figyelembevételével történik. 144

Az önkéntes tűzoltó egyesület Az önkéntes tűzoltó egyesületek (ÖTE) tűzmegelőzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben történi közreműködő társadalmi szervezetek. A tűzoltó egyesületek szaktevékenységére vonatkozó alapvető szabályokat, a szaktevékenységet ellátó tagokra vonatkozó jogokat és követelményeket, az együttműködés lehetőségeit és szabályait, valamint a működési, fejlesztési feltételekre vonatkozó szabályokat törvény határozza meg. A tűzoltó egyesületek tevékenységük célját és tartalmát alapszabályukban rögzítik. Jelentőségük különösen nagy a helyi tűzvédelemben, a tűzoltási, mentési szolgáltatással történő ellátottság javításában. Fontos szerepet töltenek be egy-egy településen a tűzmegelőzési tevékenységben, a tűzvédelmi felvilágosításban, a fiatalok tűzvédelmi nevelésében, a hagyományőrzésben és számos településen tűzoltási feladatok ellátására képes szervezettel, technikával és ügyeleti szolgálattal is rendelkeznek. Jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, szervezeti és szervezési feltételek megléte esetén az önkormányzattal vagy önkormányzati társulással közösen (köztestületi) önkormányzati tűzoltóságot hozhatnak létre. A tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást (együttműködési megállapodás) köthet a hivatásos- vagy az önkormányzati tűzoltósággal. Tűzoltó egyesületként a települési önkormányzattal is megállapodást köthetnek tűzvédelmi feladatok ellátására. Attól függően, hogy az ÖTE önálló beavatkozó, vagy nem 3 kategóriába sorolható be. Az 1-es kategóriájú ÖTE önállóan beavatkozó. Az önkormányzati tűzoltóság Jogállását tekintve az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület. A települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tűzoltóság kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Az önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője egyetértésével a köztestület nevezi ki. Az önkormányzati tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetéséből erre a célra biztosított költségkeret mértékéig az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet biztosítja. Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe veheti készenléti szolgálatot lát el. Önálló működési területtel rendelkezik, ahol ellátási felelőssége van. Kormányrendelet határozza meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására az önkéntes tűzoltóságoknak alkalmasnak kell lenni, és amelyeket a működésük során el kell látniuk. Az önkéntes tűzoltóságnak legalább napi négy készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóval kell rendelkeznie, továbbá annyi önkéntes tűzoltó folyamatos riaszthatóságáról, hogy az előírt tűzoltó eszközöket és szakfelszereléseket működtetni tudják. A tűzesethez, műszaki mentéshez a beérkezett jelzést követien legalább egy gépjárműfecskendővel, és legalább négy fős létszámmal, 07.00-16.00 óra között nyolc percen belül, 16.00 és 07.00 óra között pedig 10 percen belül meg kell kezdeni a kivonulást és a jelzéstől számítva 25 percen belül ki kell érkezni a káreset helyszínére. 145

A létesítményi tűzoltóság A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezetek vagy más jogi személyek tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott tűzoltóság. Létrehozásuk és működésük alapelveit a Tűzvédelmi törvény, részletes szabályait Kormányrendelet szabályozza. A létesítményi tűzoltóság létszámára, gépjárműveire, felszerelésére, oltó-és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság (HÖT) határozatban állapítja meg, azzal a megszorítással, hogy a létesítményi tűzoltóság négy főnél kevesebb nem lehet. Ugyancsak az elsőfokú tűzvédelmi hatóság jogosult a tűzoltóság fenntartását megszüntetni. A létesítményben a tűzszakasz alapterülete és tűzterhelése alapján legalább a Kormányrendeletben meghatározott legkisebb készenléti létszámú létesítményi tűzoltóságnak kell működnie. A Kormányrendelet meghatározza azokat a feladatokat, amelyek ellátására a létesítményi tűzoltóságnak alkalmasnak kell lenni, és amelyeket a működése során el kell látnia. A rendelet azt is meghatározza, hogy milyen üzemekben kell főfoglalkozású tűzoltóságot fenntartani, és milyen esetekben mentesül az üzemeltető a létesítményi tűzoltóság fenntartási kötelezettsége alól. A létesítményi tűzoltóságnak működési területén biztosítani kell, hogy munkaidőben a riasztástól számított öt percen belül meg kell kezdenie a kivonulást, és tíz percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, illetőleg a műszaki mentés helyszínére. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak a riasztástól számítva két percen belül kell megkezdenie a kivonulást és 10 percen belül ki kell érnie működési területének bármely pontjára. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. A létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy kooperációs társaságként, illetve más nonprofit gazdasági társaságként is működhet. A létesítményi tűzoltóság parancsnokát a munkáltató (gazdálkodó szervezet) nevezi ki és menti fel. 146

3. A tűzvédelemi hatósági és szakhatósági tevékenység szabályai 3.1. A tűzvédelmi hatósági jogkörök gyakorlására illetékesek köre 3.1.1. A tűzvédelmi felelősség követelménye Magyarország területén forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani csak megfelelőségi igazolással rendelkezi építési terméket, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezi tűzoltó-technikai terméket, tűz-vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést (a továbbiakban együtt: termék) lehet. Ha a tűzoltó-technikai termékre nincs tűzvédelmi biztonságossági követelmény, azt csak a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló engedélye alapján lehet forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani. A hatósági engedélyezést megalapozó vizsgálati eljárásra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kiadására vonatkozó szabályok irányadók. A megfelelőségi igazolást, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt, illetve a kiadott hatósági engedélyt vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg a megfelelőségi igazolásban, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványban vagy nem tesz eleget a hatósági engedélyben megállapított követelményeknek. A Tűzvédelmi törvényben meghatározott előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT -megállapodás) részes valamely EFTA -államban állítottak elő, az ottani előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a Tűzvédelmi törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. Tehát a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, beépítésre kerüli, használt, készenlétben tartott terméknek rendelkezni kell: megfelelőségi igazolással (ha építési termék), tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, (tűzoltó-technikai termék, illetve tőz-vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés), egyenértékűséget megállapító hatósági döntéssel, vagy hatósági engedéllyel (ha a tűzoltó-technikai termékre nincs tűzvédelmi biztonságossági követelmény). Az Európai Gazdasági Térség államain, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó termék forgalmazásához, használatához, beépítéséhez, készenlétben tartásához a tűzvédelmi hatóság engedélye szükséges. A termékekre a tűzvédelmi megfelelőséget igazoló vizsgálati jegyzőkönyv alapján adható meg az engedély. Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell. Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy 147

meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja. A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni: Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata, a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza, a tűzvédelmi törvény alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata. 3.1.2. A tűzvédelmi piacfelügyelet Az építési termékek, a tűzoltó-technikai termékek, továbbá a tűz-vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, (termékek) tűzvédelmi megfelelősége tekintetében Kormányrendelet felhatalmazása alapján az OKF jár el piacfelügyeleti hatóságként. Amennyiben az OKF, mint piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A megfelelőségi igazolással, tűzvédelmi tanúsítvánnyal vagy - engedélyköteles termék esetén- hatósági engedéllyel nem rendelkezi termék forgalomba hozatalát a piacfelügyeleti hatóság megtilthatja, és bírságot szabhat ki. Az OKF piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályait a Kormányrendelet tartalmazza. Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, bizonyos termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. A védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja, amelyre a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók. Termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek. 148

3.1.3. A tűzvédelmi hatóságok hatásköre és illetékessége A tűzvédelmi hatóság jogszabályokban meghatározott esetekben engedélyezi, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. A tűzvédelmi hatóságokat és a tűzvédelmi hatósági jogköröket a Tűzvédelmi törvény felhatalmazása alapján a Kormányrendelet határozza meg. Tűzvédelmi ügyekben ügydöntő hatósági jogkörrel rendelkeznek elsőfokon a katasztrófavédelmi kirendeltségek, és külön meghatározott ügyekben a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, valamint a BM OKF. Nem terjednek ki a hivatásos katasztrófavédelem hivatásos szervek tűzvédelmi hatósági jogkörei a Magyar Honvédség létesítményeire és a bányák föld alatti részeire. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek illetékességi területét BM rendelet állapítja meg. 149

3.2. Az első- és másodfokú tűzvédelmi hatósági jogkörök 3.2.1. Az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkörök A katasztrófavédelmi kirendeltség jár el elsőfokú tűzvédelmi hatóságként az alábbi esetekben az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet a területi szervi hatáskörbe utalt esetek kivételével, a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi, a Tűzvédelmi Törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár, a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket, az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha a) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, b) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, c) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja, lefolytatja a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését, eljár a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, továbbá a tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok távfelügyelete tevékenységgel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban, eljár a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényben meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban, azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, eljár az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben (OTSZ) meghatározott azon engedélyezési ügyekben, melyeket jogszabály nem utal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi vagy központi szerve hatáskörébe, a szabadtéri rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat A megyei/ fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság jár el első fokú tűzvédelmi hatóságként az alábbi esetekben: eljár a területi szervet érintő tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével összefüggő ügyek kivétellel - a Tűzvédelmi törvényben meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, 150

a polgári repülőterek, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében a Kormányrendeletben meghatározott esetekben eljár, Kormányrendeletben meghatározott esetekben - ahol szakhatóságként a területi szerv jogosult eljárni- az építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott, lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást. eljár a katasztrófavédelmi kirendeltség hatáskörébe utalt ügyfajták kivétellel - a Ksktv. 12. - ában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi. A kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításával kapcsolatos helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a területi szerv is jogosult. A BM OKF jár el első fokú tűzvédelmi hatóságként az alábbi esetekben: engedélyezi azon tűzoltó-technikai termék forgalmazását, aminek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérést engedélyezhet, a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja, a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről, eljár a Tűzvédelmi törvény szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben eljár, a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során 1. az épületek, építmények tűzvédelmi használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, 2. a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja, 3. a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, 4. a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja, eljár a területi szerv, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével és az általuk szervezett tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, és dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban. 151

az építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolására kiadott nyilatkozatokkal összefüggésben: o személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartást vezet a kiadott nyilatkozatokról, o ellenőrzi a kiadott nyilatkozatok megfelelőségét. A tűzvédelmi hatósági jogkörök gyakorlása során a Ket. és a különös eljárási szabályok rendelkezéseit kell követni. 3.2.2. A másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóságok Alapesetben másodfokú tűzvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. Azokban az esetekben, ahol első fokú tűzvédelmi hatóságként a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság eljárt, másodfokú tűzvédelmi hatóságként a BM OKF jár el. 152

3.3. A tűzvédelmi szakhatóság feladatai, a szakhatósági jogállás jellemzése A szakhatóság konkrét hatósági ügyekben a döntéshozó hatóságot szakmai állásfoglalásával támogató társhatóság. A közigazgatási eljárásban a hatósági döntés számos ügytípusban több közigazgatási szerv közreműködését igényli. Vannak olyan bonyolultabb közigazgatási ügyek, amelyek eldöntéséhez több igazgatási ágazat jogszabályait, technikai normáit kell figyelembe venni. E különféle jogszabályok alkalmazására különböző igazgatási ágazathoz tartozó közigazgatási szervek hivatottak. Ezeknek a közigazgatási ügyeknek az elintézéséhez valamennyi szerv engedélyét, jóváhagyását, állásfoglalását be kell szerezni. A közigazgatási eljárások gyors, egyszerű intézése érdekében egy sajátos eljárással - a hatósági és szakhatósági jogállás létrehozásával - megoldható, hogy egy hatósági döntésben nyerjen megfogalmazást valamennyi hatóság által előírt követelmény (egy ablakos ügyintézés). Erre akkor kerülhet sor, ha azt jogszabály elrendeli. A szakhatósági jogállás jellemzői: a szakhatóság közreműködése jogszabály alapján kötelezi; a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg; a szakhatóság az ügyben tényállás tisztázást és érdemi szakmai állásfoglalást végez, valamint állásfoglalását indokolja; a hatósági hatáskör megoszlik a hatóság és a szakhatóságok között (megoszlik a döntés felelőssége is); a szakhatóság, az ügyben csak a hatáskörébe tartozó szakkérdések körében foglalhat állást; a szakhatósági állásfoglalásnak általában jogszabályokon kell alapulni; a szakhatóság állásfoglalása köti az eljáró hatóságot; a szakhatóság kikötéseit a határozat rendelkezi részébe, indokolását pedig a határozat indokolásába bele kell foglalni; a szakhatóság hallgatása (távolmaradása) estén az ügyben eljáró hatóság a szakhatóság felettes szervéhez fordul; a szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs; a szakhatósági eljárás időtartama nem számít az ügyintézési alaphatáridőbe; a szakhatóság az állásfoglalásának tartalmát a hatóság határozatának kiadásáig módosíthatja, vagy visszavonhatja; a szakhatóság felettes szerve útján felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a hatósági határozat ellen, ha az ügyben a hatósági döntés a szakhatósági állásfoglalás kikérése nélkül, vagy azt figyelmen kívül hagyva történt. 3.3.1. Elsőfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok: Alapesetben első fokú tűzvédelmi szakhatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a katasztrófavédelmi kirendeltség jár el. A megyei/ fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság jár el első fokú tűzvédelmi szakhatóságként: a kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban, a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, az alábbi építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig: a) magas építmények, b) a 20 000 m 2 összesített szint alapterületűnél nagyobb középmagas építmények, c) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, 153

d) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, e) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, f) a fekvőbeteg ellátásra, továbbá mozgásukban korlátozottak elhelyezésére szolgáló középmagas építmények, amennyiben az elhelyezés 13,65 méter felett történik, A BM OKF jár el első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában. a kormányrendeletben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban. 3.3.2. Másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságok Alapesetben másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság jár el. Azokban az esetekben, ahol első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság eljárt, másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként a BM OKF jár el. 4. A tűzvédelem szankciórendszere A tűzvédelemben közigazgatási, büntetőjogi, munkajogi és polgári jogi szankciók alkalmazására van lehetőség. 4.1 Közigazgatási szankciók és különleges intézkedések Szankciók: a tűzvédelmi bírság Kormányrendelet szerint, piacfelügyeleti bírság a Tűzvédelmi törvény és a Kormányrendelet szerint, közigazgatási eljárási bírságok, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) szerint, Különleges intézkedések: a tevékenység szüneteltetése, a munkavégzéstől való eltiltás, (fellebbezésre tekintet nélkül azonnali végrehajtás). egyéb intézkedések saját hatáskörben: felhívás (szignalizáció) a Ket. és Kormányrendelet rendelkezései szerint. A közigazgatási szankciók és különleges intézkedések alkalmazására általában a Ket. szerinti eljárásban kerülhet sor. 4.2. Büntetőjogi szankciók: A BTK szerint tűz okozással is elkövetheti bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazzák. Alkalmazásukra a bűntető eljárás szabályairól szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései szerint kerülhet sor. 4.3. Munkajogi szankciók, a munkáltató szabályozása szerint. Alkalmazásukra a Munka Törvénykönyve, a Köztisztviselők jogállásáról és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények rendelkezései szerint kerülhet sor. 154

4.4.Polgári jogi szankciók A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint alkalmazhatók. A Tűzvédelmi Bírság A tűzvédelmi hatóság a vonatkozó Kormányrendeletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Bizonyos szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ha a kormányrendeletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10.000.000 forint. A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tűzvédelmi hatóság jogosult. Erre abban az esetben is lehetősége van, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik. A Kormányrendeletben meghatározott két esetben a BM OKF jár el tűzvédelmi bírságot kiszabó tűzvédelmi hatóságként. A másodfokú eljárás szabályai megegyeznek a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági eljárás szabályaival. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett - az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével - a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A következő oldalon található táblázat azokat a tűzvédelmi szabálytalanságokat és a jogsértő állapot fennállása esetén kiszabható bírság összegét mutatja be, amikor a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki, vagy nincs mérlegelési jogköre, mert a szabálytalanság észlelése esetén, ki kell szabnia (a táblázatban vastag betűmérettel jelölve) a bírságot. 5. A tűzvédelmi képzés, felvilágosítás, tájékoztatás A tűz elleni védekezésnek, az eredményes tűzvédelemnek legjelentősebb eleme az emberi tényező. Ennek jelentőségét kiemelve a tűzvédelmi törvény és több végrehajtási rendelete a tűzvédelmi oktatás, képzés és felvilágosítás rendszerét tételesen szabályozza. 5.1. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása A munkáltatók csak olyan munkavállalót, illetve segítő családtagot foglalkoztathatnak, akik ismerik az ottani tevékenységgel kapcsolatos veszélyeket, biztonsági követelményeket, a tűz esetén követendő magatartás szabályait és a tűzoltó készülékek használatát. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagok tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy a tűzvédelmi ismereteket és a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. 5.2. Tűzvédelmi szakvizsga 155

A tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezi személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről valamint a szakvizsgák rendjéről BM rendelet rendelkezik. A munkáltatóknak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetni. A szakvizsgával megszerzett oklevél 5 évig érvényes. Az érvényesség lejárta előtt ismételten szakvizsgát kell tenni. Szakvizsgához kötött foglalkozási ágak: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az AB tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14.Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15.Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. A szakvizsgarendszer szereplői: -a regisztrációs szervezetek, -az oktatás szervezők, -a tűzvédelmi szakvizsgázó személyek, -a szakvizsgabizottság elnöke és tagjai. Fontos szerepük van még a tűzvédelmi szakvizsga rendszerben a munkáltatóknak és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak. A szakvizsgarendszer egyes szereplőinek jogait, kötelességeit és feladatait a vonatkozó BM rendelet részletesen meghatározza. 5.3. A tűzvédelmi szakágazatban alkalmazott munkavállalók és tűzvédelmi szolgáltatók képesítési követelményei A Tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a 156

tűzvédelem biztosításáról. A tűzvédelmi szakemberrel, tűzvédelmi vállalkozóval szemben BM rendelet szakmai képesítési követelményeket állapít meg, amelyek foglalkoztatási feltételt jelent. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, de legfeljebb 10 000 m 2, a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, 1. amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, 2. amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy 3. amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett, a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget, a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a 10 000 m 2 -t, vagy a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, 1. amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, 2. amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy 3. amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság esetén minimum heti 40 órában, a többi esetben minimum havi 16 órában kell foglalkoztatni felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt. 5.4. A tűzvédelmi tájékoztatás, felvilágosítás szükségessége és eszközei A társadalom tűzvédelmi, biztonsági kultúrája, az emberek veszély-és biztonságtudata nagyban meghatározza, hogy milyen gondossággal, fegyelemmel és felelősségtudattal gondoskodnak saját és környezetük tűz elleni védelméről. Ebben a tudatformálásban meghatározó szerepe van az iskolai és szülői nevelésnek, a jognak, a környezet jogkövető magatartásának, a tömegkommunikáció különféle formáinak. Elengedhetetlen és nélkülözhetetlen eszköze a lakosság tűzvédelmi felkészítésének a tudatos, célirányos tűzvédelmi tájékoztatás és felvilágosítás. 157

5.5. A tűzvédelmi szakértők feladatai és tevékenységük tagozódása A tűzvédelmi szakértők tevékenységét és a névjegyzékbe vétel feltételeit a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló BM rendelet szabályozza, összhangban az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvénnyel és a Tűzvédelmi törvénnyel. Tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatása engedélyezhető annak, aki tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi szakmérnök, építőmérnök, illetve építészmérnök tűz- és katasztrófavédelmi szakirányú végzettséggel, vagy területi építész vagy mérnöki kamarai tagsággal, felsőfokú végzettséggel és jogszabályban meghatározott felsőszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel, A tűzvédelmi szakértő nem járhat el olyan ügyben, amelynek elintézésében hatósági ügyintézőként részt vett, vagy amely jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. Az a tűzvédelmi szakértő, aki egyben a tűzvédelmi hatóság ügyintézője, kiadmányozási joggal rendelkező vezetője, vagy a hatóság vezetője, nem készíthet tűzvédelmi dokumentációt olyan ügyben, amelynek elintézésére a hatóság illetékességi szabály alapján köteles. A szakértő köteles a tevékenységéről évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni és az általa készített - aláírt - szakértői vélemények egy másolati példányát 5 évig megőrizni. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló BM előírja, hogy ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő közreműködése is megengedett. A tűzvédelmi szakértői területeket a következő táblázat tartalmazza. A tűzvédelmi szakterületen a tűzvédelmi törvény adta feljogosító rendelkezés alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) névjegyzéket vezet a tűzvédelmi szakértőkről. 158

IV. MEGELŐZŐ TŰZVÉDELEM 159

OTSZ HATÁLYA, ALKALMAZÁSÁNAK TELTÉTELEI Tárgyi hatály Magyarország területén az 54/2014. (XII. 5) BM rendelettel Kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban: OTSZ) előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani: a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, anyagok előállítása, használata, tárolása, egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, a szabadtéri rendezvények tartása, valamint egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során. Az OTSZ-ben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme, valamint a közbiztonság tekintetében az OTSZ-ben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. Az OTSZ hatálya nem terjed ki a robbanó- és robbantóanyagokkal, valamint a pirotechnikai termékekkel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokra. Az OTSZ rendelkezéseit az alábbi esetekben csak akkor kell alkalmazni (feltételes alkalmazás), ha más jogszabály eltérő szabályokat nem állapít meg: a bányák föld feletti területére, a bányák földalatti térségeire, azaz az ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérségre, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségeire, a bánya föld alatti területével egy tekintet alá eső bizonyos (pl. kutatásra, termelésre irányuló mélyfúrás, a széntelepek föld alatti elgázosításához szükséges termelő- és besajtoló kútrend, stb.) külszíni részeire. az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények esetében akkor kell alkalmazni. Alkalmazásának feltételei!!! FONTOS: Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell az OTSZ-t alkalmazni. 160

A tűzvédelmi hatóság az OTSZ-ben szereplő létesítési, használati és a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírásoktól más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében kérelemre eltérést engedélyezhet. Az OTSZ-ben foglalt előírásoktól való eltérés abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja az OTSZ-ben meghatározott védelmi célok teljesülését és a legalább azonos biztonsági szintet. A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldást kérelemre jóváhagyhatja, ha a legalább azonos biztonsági szintet a kérelmező igazolja. Az eltérési engedély iránti kérelem tartalmazza: az eltéréssel érintett előírás, követelmény megnevezését, az eltérés indokát, az eltéréssel érintett építmény, építményrész, szabadtér megnevezését, eltérési engedélyezés esetén a védelmi célok teljesülésének igazolását, az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint teljesülését, a fentiekben foglaltakat alátámasztó, megfelelően részletes műszaki dokumentációt. (A tűzvédelmi szakhatóság kérelemre jogszabályban meghatározott esetben és módon lehetőséget biztosít a tűzvédelmi követelményekkel kapcsolatos egyeztetés megtartására. 161

Létesítésre vonatkozó tűzmegelőzési szabályok VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVE Védelmi célok Az OTSZ-ben meghatározott tűzvédelmi követelményeket életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani. Az életvédelmi célokhoz tartozik különösen: a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása, a menekülés és a mentés során az életfeltételek biztosítása, a tűzoltói beavatkozás résztvevőinek védelme és a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása. A közösségi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen: a lakáscélú ingatlanállomány védelme, a létfontosságú rendszerek egyes elemeinek védelme, a társadalom alapvető ellátását biztosító intézmények védelme, a kulturális örökség megóvása, védelme és a környezet talaj, élővilág, levegő, víz megóvása, védelme, a visszafordíthatatlan vagy az aránytalanul nagy ráfordítással megszüntethető károsodás elkerülése. A tulajdonosi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartása, a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme, az eszközök, berendezések védelme, működőképességük fenntartása, a piacvesztés elkerülése és a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálása. Az értékvédelmi célok teljesülése érdekében tett tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvezőtlenül az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését. Tervezési alapelvek Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy: a kockázat függvényében a tartószerkezetek teherhordó képességüket, a térelhatároló szerkezetek integritásukat és hőszigetelő képességüket a várható tűzhatást figyelembe véve e rendelet szerinti időtartamig őrizzék meg, a tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen. 162

Korlátozni kell a tűz és kísérőjelenségei átterjedését: a szomszédos építményekre, a menekülési útvonalakra, a szomszédos tűzszakaszokra, a szomszédos önálló rendeltetési egységekre, a tűz keletkezési helyétől eltérő építményszintekre, a tűzgátló szerkezetekkel határolt terekre és az átmeneti védett terekre. Az építményben tartózkodók részére biztosítani kell: a menekülési útvonal elérhetőségét az építmény bármely pontjáról azon időtartam alatt, ameddig a menekülési útvonalhoz vezető úton az életfeltételek biztosítottak, a menekülési útvonal késedelem nélküli használatát, felismerhetőséget, megvilágítását, akadályok feloldását, az átbocsátóképességet, a menekülési útvonal védelmét a tűz és kísérőjelenségei ellen, a menekülési képességtől függően meghatározott időn vagy távolságon belül a biztonságos térbe vagy az átmeneti védett térbe jutást vagy a tartózkodási hely védelmét és a kockázattól függően a) a megfelelő tartalmú, késedelem nélküli, a kiürítés szakaszaihoz igazított tájékoztatást a tűzről, b) az alternatív menekülési lehetőséget, a többirányú kiürítést, c) a pánik kialakulásának valószínűségét csökkentő műszaki megoldásokat és d) az építmény környezetében a kijutáshoz, az építmény elhagyásához szükséges és alkalmas területet. A tűz során fejlődő hő és füst káros hatásai miatt hő és füst elleni védelemmel biztosítani kell: a menekülő személyek védelmét, a tartószerkezetekre ható hőterhelés csökkentését, a tűzfészek észlelhetőségét és legalább egy irányból való megközelíthetőségét és a tulajdonos döntése, kockázatvállalása függvényében az értéktárgyak védelmét. A tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából biztosítani kell: az építmény akadálytalan megközelítését tűzoltó gépjárművel, az építmény környezetében és az építményen belül a rendeltetésnek megfelelő oltóanyag-ellátást, a veszélyforrások felismerésének lehetőségét, a tűzoltói beavatkozást segítő berendezéseket, eszközöket és azok tűzoltóság általi kezelhetőségét és a kockázattól függően: a. a tűzoltóság késedelem nélküli riasztását, a megfelelően részletes tájékoztatást a tűz helyszínéről és a beavatkozást befolyásoló körülményekről, b. az építmény környezetében a tűzoltó gépjárművek, technikai eszközök működéséhez, működtetéséhez szükséges és igénybe vehető területet és c. a károkozás nélküli bejutást az építménybe. 163

!!!FONTOS: A tűzvédelmi tervezés kiindulási feltételei: az építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. A tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS Magyarországon a tűzvédelme alappillére a kockázati osztályba sorolás, de e mellett az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása - továbbra is, bár a korábbitól lényegesen kisebb mértékben befolyásolj tűzvédelmi követelményeket. A jelenleg hatályos OTSZ alapján a tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Robbanásveszélyes osztályba ( AB ) tartozik Az anyagok tűzveszélyességi osztálya a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztályba ( CD ) tartozik a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, 164

a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes ( E ) osztályba tartozik a nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. A kockázat meghatározása Annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés elérje célját, minden képen szükséges magának veszélyhelyzetnek a beazonosítására. Fel kell mérni, hogy van-e lehetőség a tűz keletkezésére, terjedésére illetve felléphetnek-e a tűzoltást (mentést) akadályozó körülmények. Mindezek ismeretében lehetséges a megfelelő követelmény A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni: az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, A kockázati egység lehet önálló rendeltetési egység, szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja, speciális építmény vagy az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy (tervező) által az OTSZ figyelembevételével meghatározott része. A tűzvédelmi tervező a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a rendeltetést, a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, 165

az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, meglévő építmény esetén az építmény adottságait, létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. A kockázati egység részét képezheti a fentieken kívül közlekedő helyiség, a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, villamos, valamint gépészeti helyiség, ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, A kockázati egység kockázati osztályát általános esetben az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat alapján speciális építmény esetén az OTSZ XII. fejezetben foglaltak alapján, az OTSZ-ben nem szereplő esetben a tűzvédelmi tervező határozza meg, az OTSZ-ben szereplő védelmi és tervezési alapelvek, jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével. Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja 166

NAK osztály esetén az 500 főt, AK osztály esetén az 1500 főt, KK osztály esetén a 3000 főt. A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, alacsony kockázati, AK osztályba, közepes kockázati, KK osztályba vagy magas kockázati, MK osztályba tartozik. 167

Építészeti megoldások tűzvédelmi vetülete A tűz elleni védekezésben kiemelten fontos az építmények tűzvédelme, hiszen a passzív tűzvédelem csak az építészeti és a tűzvédelmi szaktudás ötvözésének eredményeként lesz hatékony. Az épületbiztonság fontos része az állékonyság és az időtállóság. Állékonyság alatt az építmények és annak részeinek, szerkezeteinek a várható mértékű hatásokkal szembeni ellenálló képességet jelenti. Ilyen igénybevétel lehet a mechanikai, dinamikai, nedvesség, szél, hang és egyéb más terhelés mellett a tűz és a robbanás hatását is. Időtállósági követelmény az építmény jellegétől függően eltérő lehet, mely függ a rendeltetéstől, a helyi viszonyoktól, valamint az alkalmazott építési anyagoktól. Az állékonyság tartósság, igényei nagymértékben befolyásolják a tűzvédelmi elvárásokat is. Az építmények tűzbiztonsága az épített környezetünk közérdekű elvárásai közé tartozik. Az építmények szerkezeteink tűzbiztonsága szoros összefüggésben van a megvalósítás módjával. Alapozások Az alapok közvetlen tűzvédelmi jelentősége irreleváns, viszont a kárelhárítási munkálatok során szerepük fontos tényező lehet. Az alapozási módok megismerése építészeti szempontból elengedhetetlen. Alapozás: a függőleges teherhordó szerkezetek terheit közvetlenül a teheríró talajnak átadó szerkezetek rendszere. A szerkezeti rendszer részének tekintjük azokat az elemek is, melyek az alaptestek merevítését, együtt dolgozását szolgálják (koszorúk, gerendák). Alapozás teherátadási vázlata Az alapozás teherhordó síkja szerint megkülönböztetünk síkalapozást és mélyalapozást. 168

Síkalapozás Mélyalapozás Síkalapozások: A síkalapozás az építmények terheit a felszínhez közeli teherhordó talajrétegnek adja át. A talajviszonyoktól, illetve építési módtól függően az alábbi alapozásokat különböztetjük meg: Pontalapok, Sávalapok, Gerenda-, gerendarács alapok, Lemezalapok, Héjalapok Pontalapok (tömbalap, pilléralap) Oszlopok, pillérek, keretlábak alá kerülő, mindkét irányban teherhordó, különálló konzolos szerkezetű alaptestek. pilléralap vasbetonból Sávalapok: Végigmenő falak alatti, folytonos alátámasztást biztosító hosszú alaptestek. sávalap betonból 169

Gerenda- és szalagalap Pillérek, oszlopok alatt, egy irányban végigmenő, vasbeton gerendánk kiképzett alaptest. gerenda-alap Gerendarács alapok Pillérek, oszlopok, falszakaszok alatt, két irányban végigvezetett, hálós elrendezésű vasbeton gerendákból álló alaprácsozatok. gerendarács alap vasbetonból Lemezalap Az egész építmény, vagy annak esz szakasza alatti, teljes felületű, felül bordás vagy borda nélküli vasbeton lemezszerkezetek Lemezalap vasbetonból sávalap lemezalap 170

Mélyalapozások Az alapozás az építmény terheit a felszínhez képest mélyen fekvő teherhordó talajrétegnek adja át. Cölöpalapok: Az építmény teherközvetítő és elosztó szerkezetek (cölöprács) útján átadó terhét a mélyen fekvő teherhordó altalajra cölöpök viszik át. Kútalapok Az építmény elosztó szerkezet útján átadódó terhét a mélyebben fekvő teherbíró altalajra (süllyesztéssel lejutatott és később kibetonozott) kútgyűrűszerű elemek viszik át. Cölöpalap helyszíni vasbetonból Kútalap előre-gyártott vasbeton elemből Résalapok Az építmény terhét a mélyebben fekvő teherhordó altalajra réseléses technológiával kimart munkaárok (rés) kibetonozásával készült- résfalak viszik át. Rés előkészítése Kútalap készítés Cölöpalap készítés 171

Függőleges teherhordó falak és térelválasztó szerkezetek Az épületek szerkezetének azon csoportja, melyek a vízszintes tartószerkezetek alátámasztására, terheik átadására, az épületek merevítésére és/vagy a külső-belső térelhatárolásra szolgálnak. Statikai szerepük mellett hó-, hangszigetelési és egyéb funkciókat (pl. passzív tűzvédelem) is el kell látniuk. Falszerkezetek Fal: azok a szerkezetek, amelyek hossza nagyobb a vastagsága háromszorosánál. A falszerkezetek az építészeti téralkotás egyik alapvetően fontos elemi, a helyiségek függőleges térelhatárolására és esetenként teherviselésre is szolgálnak. A falszerkezethez kapcsolt teherviselő és térelválasztó funkció, a tűzvédelemben is fontos tényezőként szerepel. Falak csoportosítása: Anyaguk, Rendeltetésük Szintbeli elhelyezkedés Szerkezeti jellegül Tűzvédelmi funkció szerint. I. Anyaguk szerint lehetnek: vályog, sár, kő, tégla, vázkerámia, beton, vasbeton, szervesbeton, gipsz, üveg, fém, műanyag, fa, falapú (faforgács), vegyes (két- vagy többféle anyagból, szerkezetből készült) falak. II. Rendeltetésük szerint lehetnek: teherhordó, térelhatároló, merevítő falak. Teherhordó falak a főfalak, amelyek saját súlyuk mellett a tetőszerkezet és a födém terheit is hordja. Ezen belül lehet külső és belső főfal. A külső főfal lehet hosszanti és haránt helyzetű. A teherhordó fal (más néven szerkezeti fal, v. főfal), közé sorolandó az a lépcsőházi fal is, amely a lépcsőház és a lépcsőpihenő terhét hordja. Térelhatároló falak azok a falak, amelyek csak saját tömegüket viselik, még födémterhelést sem hordanak. Határfal (más néven orom-, vagy tűzfal) az épületet lezáró, esetenként a szomszédos épülettel érintkező, terheletlen fal. Zárt erkélyfal az épület homlokzati síkja elé kiugratott, külső térelhatárolásra szolgáló fal. Vázkitöltő falak végzik a vázas épületben a külső térelhatárolást, amik a vázszerkezetek által határolt mezőket töltik ki. Válaszfalak az egyes helyiségek elválasztására szolgálnak, amelyek lehetnek egy rendeltetési egységen (lakáson) belüliek, illetve olyanok, amelyek önálló rendeltetési egységeket különítenek el egymástól (pl. lakásokat elválasztó fal). 172

Vendégfal egy speciális, burkolat szereppel bíró, de falszerkezetként funkcionáló fal. Tűzvédelmi előírásaik a burkolatra vonatkozó követelményekkel azonosak. III. Szintbeli elhelyezkedés szerint lehetnek: pice-, alagsori, lábazati, felmenő (nyílásos homlokzat esetén parapett fal, szemöldök fal), térd- (magas tető esetében) attika- (lapostető esetében) oromfal (bütüfal esetében) falak. IV. Rendeltetésük és helyzetük szerint lehetnek: külső-, belső-, alap-, pince-, lábazati-, felmenő- (földszinti, I. II. stb. emeleti, padlás) orom mellvéd-, kerítés- és támfalak V. Szerkezeti jellegük szerint lehetnek: elemekből készülő: -kis elemes, -közepes elemes, - nagy elemes falak, monolitikus (helyben öntött): -csömöszölt, -öntött falak 173

VI. Tűzvédelmi funkció szerint lehetnek: Elsőrendű falszerkezetek: tönkremenetele az épület állékonyságát, a tűzoltói beavatkozást, valamint az élet- és vagyonvédelmet döntően befolyásolja. Ezek lehetnek: -teherhordó fal, -tűzfal, -tűzgátló fal, -lépcsőházi fal, -kiürítési útvonalat határoló falak. Másodrendű falszerkezetek: nincs közvetlen és méretezett szerepe a tűzvédelemben. teherhordó fal A falakon kialakított áttörések, nyílászárók, és egyéb folytonosságot megszakító szerkezeteke tűzvédelmi tulajdonágait összhangba kell hozni a falakkal szemben támasztott követelményekkel, mivel azok csak együtt értékelhetőek. tűzfal A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit (stabilitását, integritását, hőszigetelését). Az építmény egészére műszakilag, jogilag biztosít tűzvédelmi, építészeti függetlenséget. tűzgátló fal A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza. Helyiségekre, helyiségcsoportokra biztosít műszakilag tűzvédelmi függetlenséget. Szabadon álló tűzgátló fal 174

lépcsőházi fal Lépcsőházat védő tűzgátló fal átnyúlása kiürítési útvonalat határoló falak Biztonsági zsilip Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak. Pillérek és oszlopok 175

Pillérek: olyan szabadon álló szerkezetek, amelyeknek a szélessége nem nagyobb a vastagságuk háromszorosánál, illetve 1,3 méternél. Vannak négyzet, téglalap, és összetett vagy tagolt alaprajzú pillérek. Oszlopok: A kör vagy ovális keresztmetszetű pillérek. Ezen túlmenően a sokszög (nem négyzet, téglalap, stb.) alaprajzú pillérek, továbbá, a fa- és fémanyagú szerkezetek is, tekintet nélkül a keresztmetszet alakjára. Rendeltetésük, hogy a felettük lévő szerkezetekből a terhelést az alattuk lévőkre továbbítsák. vb. pillérváz oszlopok Pillérek és oszlopok anyaguk szerint lehetnek: kő, pillértégla, beton, vasbeton, fém, fa. Pillérek és oszlopok szerkezeti jellegük szerint lehetnek: elemekből készülő: -kis elemes, -nagyelemes, monolitikus: -öntött pillérek, oszlopok. 176

Koszorúk és nyílásáthidalók Koszorúk és épület összefogó elemek A szerkezeti falakat, merevíteni kell, mert az altalaj egészen kis mértékű süllyedése, esetleg a magasabb épületek esetén a szélnyomás komoly károkat okozhat a szerkezetekben. Ezért az épület falait olyan rendszerbe kell kapcsolni, amelynek egyes részei egymást merevítik és együtt összefüggő, merev egészet alkotnak. Az egyes szerkezeti részeket a jobb merevítés érdekében össze kell kötni. A falat a falra merőleges szerkezetek támasztják ki (pl. födém), a falkötő-vasak, illetve a vasbeton koszorúk pedig összekötik őket. Falkötő-vas A födém alsó síkjának magasságéban, élére állítva falazták be a téglahézagok közé. Ma már nem használatosak. Vasbetonkoszorú A födém magasságában épített vasbetongerenda, amely teljes hosszában a falra fekszik. A koszorúba födémszerkezet is beköt, magassága tehát födém teherhordó szerkezeti részének magassági méreténél nagyobb. Nyílásáthidalók Az épületek függőleges szerkezeti falaiba, közlekedés, természetes megvilágítás és légcsere miatt falnyílásokat szükséges kialakítani. E falnyílások felett áthidaló-szerkezetek kell beépíteni. E szerkezetek feladata a felettük lévő terhek viselése és a terhelés átadása az áthidalókat alátámasztó függőleges teherhordó szerkezeteknek (falaknak, pilléreknek). I. Statikai működés alapján lehetnek: gerendák (hajlított szerkezet) boltövek (nyomott szerkezet) II. Anyaga és az igénybevétel fajtája szerint lehetnek gerendás áthidalások: - faanyagú - acélanyagú boltövek: - téglaanyagú - kőanyagú - betonanyagú 177

boltövek és gerendás áthidalások: - vasbeton anyagú Vasbeton nyílásáthidaló III. Nyílásáthidaló tengelyvonalának alakja szerint lehetnek: egyenes vonalú, törttengelyű, boltív 178

Födémek A födém olyan függőleges teherhordó szerkezetekre támaszkodó, teherhordó, térelválasztó szerkezet, melynek jelentős épületmerevítő funkciója is van. A födém magába foglalja a nyers tartószerkezetet, a szükség szerinti alsó vakolatot, a feltöltést (vagy úsztató réteg), illetve az aljzatbeton, továbbá egyéb kiegészítő (hő, hang, nedvesség elleni szigetelés) rétegek tartoznak bele. Födémek csoportosítása: I. Szintbeli elhelyezkedés szerint: pince feletti födém, közbenső, emeltközi födém zárófödém, tetőfödém (lapostető), galéria, szintosztó födém. II. Építési technológia szerint: monolit (pl. helyben öntött vasbeton födém), részben előre gyártott (pl. E gerendás vb.), előre gyártott (pl. különféle födém panelek) III. Teherhordó szerkezet anyaga szerint: fa, acél, kő, tégla, beton, vasbeton IV. Statikai működés szerint: hajlított (fő igénybevétel a hajlítás) nyomott (tisztán nyomó igénybevétel) A fa és acélfödém csak alacsony kockázatú épületben használható, az alacsony tűzállósága miatt. V. Alak szerint: síkfödém: teherhordási irányban tengelyüket tekintve, középvonalukat tekintve vízszintes. -Hajlító igénybevétel 179

boltozat: teherhordási irányban tengelyüket tekintve, középvonalukat tekintve íves. -Nyomó igénybevétel, de az alkalmazott anyag (tégla, kő, beton) miatt nagyobb tűzállóságú. boltozat V. Teherhordó rendszer szerint: Ritkagerendás födémek: teherhordó gerendái egymástól 60-120 cm távolságban helyezkednek el, melyek közt teherelosztó, térkitöltő, felületképző elem, szerkezet vagy annak elemi helyezkednek el. A kitöltő elemek a terhelést elosztják és átadják a gerendáknak, melyek azt a falak felé közvetítik. Ritkagerendás födémek többek között: Pórfödém G jelű lágy vasbetétes ritka gerendás födém 180

Poroszsüveg födém Sűrűgerendás födém: A sűrű gerendás födémek teherhordó gerendái közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, nincs közöttük kitöltő-elem. Lemezszerű együttdolgozásukat, különböző szerkezeti megoldások biztosítják. Sűrűgerendás födémek többek között: Csapos gerendafödém E gerendafödém Lemezfödémek: lemezszerűen együttdolgozó födémek, a teherhordó szerkezet monolit lemez, ami statikai lemezként működik. Kitöltő, teherhordó elemek nélkül, közvetlenül, lemezszerkezetüknél fogva adják át a terhüket a falnak. Nagyobb terhelés esetén ún. bordás lemezfödémeket építenek, ahol a terheket a lemez és az azokkal összeépített gerendaszerű tartóelemek viselik. Alul bordás vb. lemezfödém 181

Palló, panelfödémek: Nagy méretű, gyakran helyiség méretű, kevés elemszámmal is teljes térlefedést biztosító szerkezetek. Csak az előállítás és a beépítés módja miatt tartoznak külön csoportba, mert egyébként lemez-, esetleg sűrűgerendás födémnek tekintetnők. UF-MV/H jelű vasbeton födémpalló Tűzgátló födém: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza. 182

Lépcsők Lépcsők: az építmények különböző magasságokban fekvő szintjeit áthidaló, ferde teherhordó szerkezet. Építészeti értelemben másodrendű teherhordó szerkezetek, azonban tűzvédelmi szempontból elsőrendűek, tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben a menekülés és a beavatkozás lehetőségeit biztosítják. A szerkezetcsoport fogalmába a ferde lépcsőkarok (illetve pihenők) nyers tartószerkezeti elemei, a hozzájuk tartozó koszorúk és a szükség szerint alsó vakolatok tartoznak Lépcső részei Lépcsők csoportosítása: I. Anyaguk szerint: kő, műkő, beton, vasbeton, fa, acél III. Forgalmi viszonyok és esztétikai igény szerint: díszlépcsők, fő-, kiürítésre számításba vett lépcsők, mellék-, üzemi lépcsők, bejárati lépcsők. II. Helyzet, fekvés szerint: lépcsőházban elhelyezett, egyéb funkciójú térben elhelyezett IV. Lépcsőkarok száma szerint: egykarú többkarú V. Szerkezeti jelleg, illetve alátámasztás szerint: talajon fekvő, lebegő, egy szélen gyámolított, két szélen gyámolított, 183 VI. Járóvonal alakja szerint: egyenes karú, tört karú, íves karú,

teljes felületen gyámolított vb. lemez lépcsők. vegyes karú, Különböző járóvonal alakú lépcsők: Egy oldalon gyámolított lépcső Egy oldalon falazatba fogott egyedi lépcsőfokok együttese, melyek a terhelést részben konzolosan, részben egymásra támaszkodva, adják tovább az alsórendű tartószerkezetnek Két oldalon boltövvel gyámolított lépcső: Két oldalon boltövre támaszkodó lépcsőfokok összessége, melyek a terhelést, a boltövekre támaszkodva adják tovább az elsőrendű tartószerkezeteknek. Teljes felületén boltozattal alátámasztott lépcső: Teljes felületén boltozatra támaszkodó lépcsőfokok együttese, melyek a terhelést a boltozatra támaszkodva adják tovább az elsőrendű tartószerkezeteknek. 184

Lemezlépcső A lépcsők lépcsőházak biztonsági szintje szerinti csoportosítás Megkülönböztetünk külső szabad, illetve az épületek, építmények részeként megépített lépcsőket. A külső, lépcsők épületektől, építményektől függetlenül, tehát azok közlekedési rendszerét közvetlenül nem érintő, önálló építményként vannak kialakítva, így tűzvédelmi szempontból jelentőségük elhanyagolható. Ilyen lépcső lehet pl. a különböző szintekben lévő terepszintek közötti tereplépcső. A lépcsőházban elhelyezett lépcsők kapcsán további differenciálást lehet végrehajtani attól függően, hogy az, zárt (minden oldalról épületszerkezetekkel határolt) vagy nyitott (egyik határoló falazatán szintenként minimum 1 m 2 nyitott felület van) lépcsőházban van elhelyezve, hiszen a zártság miatt tűzvédelmi problémák merülhetnek fel. Lényeges kérdés az is, hogy a lépcsőház önálló helyiség-e vagy sem, tehát minden bejutási lehetőség előtt ajtóval határolják le, vagy a közlekedő terekkel állandó kapcsolatot képez. Az előbbi esetben alapvető problémát jelent, hogy az egyes rendeltetési egységek közvetlenül nyílnak a közlekedő terekre, tehát a füst, hő káros hatása a lépcsőházat is közvetlenül veszélyezteti. Ezekhez hasonló a helyzet akkor is, amikor a lépcsőház ugyan önálló légtér, de az egyes rendeltetési egységek közvetlenül nyílnak rá, hiszen ilyenkor közvetlenül jelentkezik a lépcsőház huzathatása. További differenciálásra ad lehetőséget az, hogy a lépcsőház belső fekvésű-e (nem rendelkezik homlokzati kapcsolattal) vagy valamelyik határoló fala, nyílásos homlokzati fal. Ennek tűzvédelmi jelentőssége abban jelentkezik, hogy belső lépcsőház esetén nincs természetes szellőzési lehetőség. Továbbá alapvezeték szerelés is nehézkessé válhat, ha a lépcsőkarok között nincs megfelelő szabad tér (orsótér), mivel így a homlokzaton való felhúzás, csak egyes rendeltetési egységeken át oldható meg, vagy lépcsőn fektetve, jelentős idő és nyomásveszteséggel. Bizonyos esetekben függetlenül az építményekben tartózkodó személyek létszámától, a lépcső illetve lépcsőház kialakítása önmagában is kockázatot jelent. A veszélyeztetés mértékét természetesen tovább fokozza a személylétszám növelése, illetve, hogy mekkora az áthidalandó szintkülönbség a szabadba jutáshoz. Mindegyik kockázati tényező a kiürítés idejét növeli, és ezzel együtt a lépcsőházban eltöltött időt is, tehát igen lényeges kérdés a lépcsők, lépcsőházak biztonsági szintje. Az alábbi biztonsági szintű lépcsőket, lépcsőházakat különböztetjük meg: Füstvédetlen, Füstvédett, Füstmentes. Füstvédett lépcsőházakba kialakításukból adódóan, a forró füstgázok bejutása nem kizárt, azonban természetes vagy mesterséges úton kiszellőztethető. A védelem megvalósítható a homlokzati nyílászárókon keresztül, tetőfödémen, vagy magastetőn kialakított hő- és füstelvezető nyílásokon, esetleg kényszer-áramoltatású berendezéseken át. Füstmentes lépcsőházak olyan kialakításúak, hogy a füst bejutása kizárt, illetve olyan mértékben csökkentett, hogy az csekély veszélyt jelent a menekülőkre, beavatkozókra. A füstmentesítés 185

természetes, illetve mesterséges úton egyaránt biztosítható. Természetes füstmentesítés megvalósítható nyitott lépcsőházzal, vagy nyitott nyaktaggal az épülethez kapcsolt zárt lépcsőházzal. A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházak: A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház kialakítása szerint lehet nyitott, amikor annak pihenői szintenként a szabad levegőn keresztül csatlakoznak az épület közlekedő teréhez. A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház kialakítása szerint lehet zárt lépcsőház, amely teljesen átszellőző nyitott előtéren át kapcsolódik az épület zárt közlekedő teréhez, vagy közvetlenül kapcsolódik az épület nyitott közlekedő teréhez. A teljesen átszellőző nyitott előtérnek vagy közlekedő térnek legalább az egyik oldalán az összes falfelület 20%-ának megfelelő szabad nyílást kell biztosítani. Az előtér nélkül kialakított túlnyomásos füstmentes lépcsőházak A lépcsőház légteréhez csak a biztonsági felvonó aknája és az épület közlekedő terei csatlakozhatnak. A füstmentes lépcsőház légellátó rendszerének olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja, hogy a füstmentes lépcsőházban csukott nyílászárók esetén a résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa, de legfeljebb 50 Pa túlnyomás legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva. Ha a ventilátor karakterisztikájával a nyomásmaximumot meghaladó túlnyomás keletkezik, a lépcsőházat méretezett, nyomáslevezető felülettel kell ellátni. Az előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak Az előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőház légteréhez csak az előtér és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat. Az előtér méretei nem lehetnek kisebbek a menekülési útvonal számított szélességi méreteinél. E területet sem nyílószárny, sem egyéb szerkezet nem szűkítheti. Mind az előtér és a kapcsolódó terek között, mind pedig az előtér és a füstmentes lépcsőház között olyan térelválasztó szerkezetet kell kialakítani, amelyben a menekülés irányába nyíló, automatikus csukószerkezettel ellátott, küszöb nélküli és legalább a kiürítési számításokban meghatározott szélességű ajtószerkezet van beépítve. 186

Tetőszerkezetek Tetőszerkezetek alapvetően az építmények csapadékvíz elvezetésére szolgálnak, de emellett jelentős hóés szélterhelést, esetenként emberi tartózkodásból származó igénybevételt is el kell viselniük. Felmerülhetnek, hő- és hangszigetelési elvárások is. Tetőszerkezet alatt a héjazatokat, a hozzárendelt rétegeket, a héjazattartó szerkezeteket, a fedélszerkezeteket, illteve a tetőfödémet értjük. A tetőszerkezetek csoportosíthatók: lejtés mértéke, külső légtér elhatároltsága, járhatóság szerint. A lejtés mértéke szerint megkülönböztetünk lapostetőket, kis-, közepes-, meredek hajlású tetőket. A közepes, illetve meredek hajlású tetőket összefoglalóan magastetőknek szokták hívni, Tetőfajták Lejtés Hajlásszög Lapostető 8% 5 o Kishajlású tető 8% γ 28 % 5 o γ 16 o Közepes hajlású tető 28% γ 100% 16 o γ 45 o Meredek hajlású tető 100% 45 o A lapos, és kis hajlású tetők esetében a tető-, illetve zárófödém és tető- szerkezet között, csak a minimális technológiai igényeket szolgáló szabiid térrész, légrés alakul ki, amely méretéből adódóan rendeltetéssel nem illethető. A magastetők esetében a zárófödém és a tetőszerkezet között, a tetőformájától függően akár rendeltetéssel bíró tér is kialakítható. A korszerű építési technológiák, igen széles körben lehetőséget adnak a padlásterek beépítésére, míg erre korábban leginkább az úgynevezett manzárd tetők esetében volt alkalom. Természetesen a tetőterek beépítése komoly tűzvédelmi problémákat vetnek fel, különösen a régebbi, már meglévő építmények esetében, mivel ezek fedélszerkezeteit nem tervezték belső tűzhatásra. Ezt a tényt igazolja a zárófödémek eltérő építési rendszere, illetve az is, hogy korai tűzvédelmi szabályozások semmi nemű tárolást nem engedtek meg a padlásterekben. A külső légtér elhatároltsága szerint megkülönböztethetünk egy- és kéthéjú, illetve hideg- és melegtetőket. Az egyhéjú tetők esetében a külső és belső légteret egyetlen, egy- vagy többrétegű szerkezet választja el. A többréteg esetében a szerkezeti rétegek egymásra épülnek, nincs köztük légrés. A kéthéjú tetők, három jól elkülöníthető rctegrendszerből állnak. A felsőréteg alapvetően a csapadék elleni védelmet szolgálja, a légrés vagy légréteg, illetve az alsó réteg. Minkét típus lehet magastető vagy lapostető egyaránt. A hidegtetők, olyan kéthéjú tetők, ahol a légréteg vagy légtér a szabadlevegővel közvetlen kapcsolatban van, tehát átszellőztetett. Tetőtípusok: a) egyhéjú meleg magastető 187

b) kéthéjú hideg magastető c) egyhéjú meleg lapostető d) kéthéjú hideg lapostető 1) belső vízelvezetés 2) külső vízelvezetés A melegtetők esetében csak a felső felület van kapcsolatban a szabadlevegővel. A fentiek alapján látható, hogy az egyhéjú, meleg és a kéthéjú, hideg fogalmak összeolvadnak, így a gyakorlatban egyhéjú melegtetőkről, illetve kéthéjú hidegtetőkről beszélhetünk. Tulajdonképpen mindkét megoldással kialakítható lapos- és magastető egyaránt, azonban a gyakorlatban a magastetőket rendszerint kéthéjú hidegtetőként építik, míg egyhéjú melegtetők általában lapostetők. A járható tető a lapostetők egyik fajtája, amikor a tető rendeltetésszerű használatához meghatározott mértékű közlekedés és forgalom is tartozik. Ilyen igény például a tűzvédelemben is felmerül, ugyanis a középmagas, magas épületek alacsonyabb, kapcsolódó tetőfödémét emberi tartózkodásra is méretezni kell, amellyel a menekülés, menekíthetőség biztonsága növelhető. A funkció érdekében a tetőfödémet nem csak hó- és szélterhelésre, hanem egyéb hasznos terhelésre is méretezik, továbbá összefüggő burkolattal látják el. A nem járható tetők csak a karbantartáshoz, ellenőrzéshez, javításhoz szükséges mértékben teszik lehetővé a közlekedést. A magastetők szerkezeti elemei: fedélhéjalás, hcjazattartó-szerkezet, fedélszék. A fedélhéjalás a csapadékvíz-záró funkciójú réteg, a héjazattartó-szer- kezetet és fedélszéket együttesen fedélszerkezetnek nevezzük. A magastetők az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók: tetőformák és azok összetettsége, fedélszerkezet anyaga, statikai működés, fedélhéjalás anyaga. Tetőformák: A tetőformák kiválasztásánál leginkább az esztétikai igények a mértékadónk, azonban ezt a nagyban befolyásolják a műszaki lehetőségek, a meteorológiai adottságok, a lefedendő építmény tömege, az alkalmazandó héjazat, a tetőtér beépítési igénye, továbbá a környezet építészeti stílusa. 188

A következő tetőformákat különböztetjük meg: Kúptető toronytető 189

Shed tető Fedélszerkezet anyagai: A leggyakrabban alkalmazott anyag a fa, illetve az acél, de az igen összetett igényekből adódóan avasbeton, illetve vegyes anyagú szerkezetek is egyre gyakoribbá válnak. Kiemelendő, hogy a magas tűzzel szembeni ellenálló képességű építmények esetében, -tekintettel a fa közepesen éghető tulajdonságára, illetve az acél alacsony tűzállóságára- a legnagyobb biztonságot nyújtó alternatíva, a monolit vasbeton fedélszerkezet beépítése. Az előregyártott vasbeton fedélszerkezetet ugyanis csavarozott, hegesztett kapcsolatokkal alakítják ki, így azok ellenálló képessége az acélszerkezetekkel közel azonos. Az acél, illetve faszerkezetek esetében, ugyan van lehetőség utólagosan a tűzvédelmi tulajdonságaik kismértékű megváltoztatására, azonban ez nem minden körülmények közt elegendő, illetve bizonyos eljárások csak korlátozott ideig töltik be szerepüket. Statikai működés szerinti csoportosítás: A fedélszerkezetek összetettségét, erőtani értelemben vett bonyolultságát, nagymértékben befolyásolja az áthidalandó fesztáv, a zárófödémmel való kapcsolat, a fedélhéjalás önsúlya és a várható terhelés. Az áthidalandó fesztávtól függően beszélhetünk, üres torokgerendás különféle szelemenes függesztő- és feszítőműves fedélszerkezeteket. Fedélszerkezet anyaga: Az alkalmazott fedélhéjalás anyaga, alakja és mérete alapján az alábbi szerkezeti elemeket különböztetjük meg: Pikkely szerű fedések: cserép, pala, fazsindely, fadeszka. Táblás fedések: Hullám lemezek: azbeszt, műanyag, üveg, fémlemez. Síktáblák: üveg, műanyag, fém. Kéve fedések: szalma, nád. Lágylemez fedések: bitumenes zsindely, bitumenes lemez, 190

Tűzvédelmi szempontból igen fontos kérdés a fedélhéjalás éghetőségi, illetve tűzterjedési tulajdonsága, hiszen ez nagyban befolyásolja az építmény külső-belső tűzhatásokkal szembeni viselkedését és tűzoltás lehetőségét. Tetőszerkezet szerkezeti elemei Lécezés: a héjazat elemeinek hordására szolgáló, fedésfajtánként meghatározott távolságokban a szaruzatra szegezett vízszintes helyzetű lécek sora. Deszkázat: a szaruzatra vagy a héjazati szelemensorra felszegezett deszkák sora. Héjazati szelemensor: nagyméretű héjazati elemeket hordó, a héjazati elem fajtája szerint meghatározott távolságokban tartóállásonként rögzített vízszintes gerendák sora. Szaruzat: a tető hajlását meghatározó, az ereszvonalra merőleges, a lécezést, illetve deszkázatot hordó gerendák sora. Szarufa: a szaruzat egyik gerendája. Élszaru: a tetőgerincben lévő, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda. Vápaszaru, hajlatszaru: a hajlat síkjában lévő, a csonkaszarukat kiváltó szarugerenda. Csonkaszaru vagy simulószaru: a tetőgerincnél vagy a hajlatnál lévő, nem teljes hosszúságú, az élszaruhoz vagy a hajlatszaruhoz illeszkedő szarugerenda. Vízcsendesítő: a szarufa alsó végére szegezett, az eresz közelében a tetőhajlást csökkentő faelem. Vihardeszka: a szaruzat padlástér fele eső síkjára szegezett, ferde helyzetű hosszirányú merevítést szolgáló deszka vagy palló. Taréjfogó, taréjfogópár vagy kakasülő: az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzetű deszka vagy deszkapár. Torokgerenda: a fedélszékek szarufapárjait kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására. Szelemen: a tetősíkkal párhuzamos, a szarufákat alátámasztó, hosszirányú merevítést adó, vízszintes helyzetű gerenda. Talpszelemen: az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító szelemen. Középszelemen vagy derékszelemen: a szarufákat a talp- és a taréjszelemenek között alátámasztó, a szaruzat lehajlását megakadályozó, a fedélszék jellegét meghatározó szerepű szelemen. Taréjszelemen: a szarufákat a taréj alatt alátámasztó szelemen. Taréjdeszka vagy- palló: a szarufákat a taréj alatt megtámasztó, taréjszelement pótló deszka vagy palló. Állószelemen: olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak függőlegesek. Dűltszelemen: olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak nem függőlegesek. Fekvőszelemen: olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak vízszintesek. Oszlop: nyomó vagy húzó igénybevételnek kitett, többnyire a szelemen vagy a vízszintes szerkezeti elem (gerenda) terhét hordozó szerkezeti elem. Állóoszlop: függőleges helyzetű, az állószelement vagy a vízszintes gerendát alátámasztó, illetve tartó oszlop. Dűlt oszlop: nem függőleges helyzetű, a dűltszelement alátámasztó oszlop. Függesztő oszlop: alul nem támaszkodó, kizárólag húzott szerkezeti elem. Mellszorító: a függesztőmű vízszintes, függőleges oszlopokhoz csatlakozó, nyomásra igénybevett szerkezeti eleme. Dúc vagy támasz: az oszlop oldalirányú megtámasztására szolgáló, ferde, nyomásra igénybevett szerkezeti elem. Könyökfa vagy karpánt: a szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó, ferde, nyomott szerkezeti elem. Hónaljfa: az oszlopon a szelemen felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa. Nyeregfa: a szelemen felfekvési felületét megnövelő vízszintes helyzetűgerenda. Fogópár, cimborapár: két vízszintes helyzetű palló vagy gerenda, amelyek a szembenálló szarufákat, a szelemeneket és az oszlopokat összefogják. Szék: a szaruzatot alátámasztó szerkezeti egység. Állószék: állóoszloppal képzett szék. Dűltszék: dűltoszloppal képzett szék. Bakdúc: dűlt oszlopot megtámasztó dúc. Kötőgerenda: olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek. Kötőgerenda-csonk vagy papucsfa: egyes szerkezeti elemek terheit a szilárd födémre közvetítő teherelosztó elem. Fiókgerenda: a mellék szaruállások szarufáinak bekötésére szolgáló vízszintes gerendadarab, amely a fiókváltó gerendába csatlakozik. Fiókkiváltó gerenda: a fiókgerendákra merőleges, azok terheit a kötőgerendának átadó vízszintes teherhordó elem. Sárgerenda: a falazaton elhelyezett, a fedélszék terheit közvetítő vízszintes gerenda vagy palló. Homlokdeszka: ereszképzésre szolgáló, a kötő- és a fiókgerendák végére szögezett, közel függőleges síkban elhelyezett deszka. Ereszdeszka: az ereszdeszkázat eleme. 191

Szaruállás: a szarufák által meghatározott függőleges síkban elhelyezkedő szerkezeti egység. Fő szaruállás: a fedélszerkezet azon keresztmetszete, amely a szelemenek alátámasztásának rendszerét meghatározza. Mellék szaruállás: szelemennel alátámasztott szaruállás. Csonka szaruállás: nem teljes keresztmetszetű szaruállás. Fő szaruállásköz: két főszaruállás közötti távolság. Szaruállásköz: a szomszédos szarufák tengelytávolsága. Függesztőmű: olyan tartószerkezet, amelyben a kötőgerenda a függesztő oszlopon függ. A felkötések száma szerint egyszeres vagy kettős lehet. Feszítőmű: olyan tartószerkezet, amelynél a vízszintes tartógerendát egy vagy több pontban alulról támasztó, fölfeszített dúc tartja. Üres fedélszerkezet: közbenső alátámasztás nélküli, alul a vízszintes erők felvételére alkalmas szerkezettel összefogott, szarufapárokból álló, hosszirányban vihardeszkával merevített fedélszerkezet. Torokgerendás fedélszerkezet: torokgerendával megtámasztott, alul a vízszintes erők felvételére alkalmas szerkezettel összefogott, szarufapárokból álló, hosszirányban vihardeszkával merevített fedélszerkezet. Szelemenes fedélszerkezet: olyan fedélszerkezet, amelynél a szarufákat szelemenek támasztják alá. Egy állószékes fedélszerkezet: gerinc alatt állószékkel alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Két állószékes fedélszerkezet: két állószékkel alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Két dűltszékes fedélszerkezet: két dűltszékkel alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Bakdúcos fedélszerkezet: bakdúccal alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Három állószékes fedélszerkezet: három állószékkel alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Fedélszék típusok: Üres fedélszék: Torokgerendás fedélszék: 192

193

A lapostetők szerkezeti elemei: csapadékzáró réteg, egyéb szigetelő rétegek (pára, hő), lejtést adó réteg tetőfödém (födémszerkezet). Lényeges kérdés tűzvédelmi szempontból, hogy az egyes éghető anyagú rétegegek közt kialakítanak-e légrést, mivel ekkor nehezen hozzáférhető és oltható épületrész kerül megvalósításra. Ajtók, kapuk Nyílászáró szerkezetek Az ajtók, illetve kapuk, a szárny nyitásával biztosítják a terek közti építészeti és közlekedési kapcsolatot, a szárny csukottságával pedig meghatározott jellegű és biztonsági szintű lehatárolást valósítanak meg. A fogalomkörbe beletartoznak a tok, keret, szárny, illetve a pánt-, és reteszszerkezetek, egyéb kiegészítők, mint például az önműködő csukószerkezet. Az ajtók, kapuk közti alapvető különbség a szabad nyílásméretben van, tekintettel arra, hogy a kapuk gép, berendezések, járművekátközleke- désének, átjuttatásának lehetőségét is biztosítják. Ajtók, kapuk építménybeli elhelyezkedés szerinti csoportosítás Ezen csoportosítási szempont alapján, megkülönböztetünk homlokzati és belső elhelyezkedésű szerkezeteket. Mindezek alapján jelentősen eltérő építészeti, és természetesen tűzvédelmi követelmények jelentkeznek. Építészeti értelemben a különbség a légzáró, hő- és hang- szigetelő képességben jelentkezik elsősorban, míg a tűzvédelem tekintetében a tűzállósági, illetve kiürítési követelményeket érdemes kiemelni. A tok és szárny anyaga szerint csoportosítás A tok- és szárnyszerkezetek anyagainak elsősorban szilárdsági, tartóssági és biztonsági követelményeket kell teljesíteniük, az átközlekedés lehetőségének biztosítása mellett. Az önhordó tulajdonság, az igényelt kis keresztmetszet, továbbá a mozgatási igény alapvetően meghatározza a számításba vehető anyagok körét. Az igen összetett követelményekből adódóan jellemző a két, vagy több anyag együttes használata, így azok kedvező tulajdonságai jobban kihasználhatók. A tok és szárny anyaga mellett lényeges kérdés a pánt és egyéb segédszerkezetek minősége, milyensége, tekintettel arra, hogy ezeknek összhangban kell lenniük az ajtótól elvárt követelményekkel. Működtetés szerinti csoportosítás Ezen csoportosítás kapcsán megkülönböztethetünk: kézi, részben automatikus (vegyes kialakítású), automatikus működésű ajtókat, kapukat. A kézi működtetés esetén mind a megnyitás, mind pedig becsukás manuálisan történik segédszerkezetek igénybevétele nélkül, tehát sem a nyitottság, sem a csukottság nem garantált.a részben automatikus működésű ajtók esetében vagy a nyitás vagy a csukás segédszerkezetekkel biztosított. Garantált légtérlehatárolás esetén elvárás az automatikus csukás.az automatikus működésű ajtók esetében mind a megnyitás, mind pedig becsukás önműködően történik. Az automatizáltság jellege differenciált, mivel van olyan környezet, ahol térfigyelésscl oldják meg a vezérlést, de van lehetőség arra is, hogy a megnyitásra segít rá az automatika, majd önműködő a becsukódás. 194

Megnyílási mód szerinti csoportosítás Megkülönböztetünk: nyíló (1,2. rajz), lengő (3. rajz), forgó (4. rajz), toló (5,6. rajz), gördülő (7. rajz), harmonika (8. rajz), billenő (9. rajz), ajtókat, kapukat. Különböző megnyílási módú ajtók A leggyakoribb nyitási módú ajtók, kapuk a nyíló szárnyú szerkezetek, melyek a forgalmi igények alapján lehetnek egy- vagy kétszárnyúak. A személyek biztonsága érdekében, a tűzvédelemi követelmények is elsősorban nyíló megnyitási módú ajtókra vonatkoznak, tekintettel arra, hogy a kiürítés irányába nyíló ajtó, még reteszelt állapotban is enged a tömeg nyomásának. A lengőajtók mindkét irányban felnyitható szárnnyal rendelkeznek, melyet speciális pántszerkezetekkel oldanak meg. A normál forgalmi körülmények között, kisebb személylétszám eseten, kényelmes, - 195

üvegezett kivitelben- biztonságos közlekedésre adnak lehetőséget. Azonban nagyobb igénybevétel, illetve vész esetén, már akadályozza a közlekedést, menekülést a visszacsapódó szárny. Tűzszakaszból tűzszakaszba való menekítés esetén, a felmerülő ellentétes irányú menekülési, menekítési igény, a kölcsönösségből adódóan, csak a kiürítés irányának megfelelően mindkét irányban nyíló ajtóval teljesíthető. A visszacsapódás veszélyét kizárandó, ezen ajtók, olyan kialakításúak, melyek nyitott állapotukban rögzülnek. A forgalom adagolására, szakaszolására, illetve szélfogóként, tehát lég- technikai igények kielégítésére jól használhatók a forgó szárnyú ajtók. Kiürítési útvonalakra azonban, pontosan az előbb említett adagolás miatt nem építhetők be, csak különleges kivitelű, nyitható szárnyú forgóajtók. A vízszintesen elmozdítható szárnyakkal készülő tolóajtók, -kapuk nagy előnye, hogy az elválasztott terekből nem vagy csak kis mértékben vesznek cl helyet. Tűzvédelmi igényeket figyelembe véve, azonban csak csekély létszám vagy különleges megnyíló szárnyú kivitel esetén alkalmazható kiürítési útvonalakon, tekintettel arra, hogy vész esetén a nyílászáró tömeg nyomására sem nyílik fel. A függőlegesen elmozdítható szárnyakkal készülő tolóajtók, -kapuk ritkábbak, mivel ezek alkalmazhatóságát a terek belmagassága erősen korlátozza, így szerepüket egyre inkább átveszik a géppel működtethető gördülő szárnyú kivitellel készülők. A gépi működtetés a tűzvédelemben egy bizonytalansági tényezőnek tekinthető, ezért ha kiürítési útvonalra kerülnek beépítésre, a kézi nyithatóságot is biztosítani kell, de mivel ez jelentős időveszteséget okoz csak korlátozott feltételek mellett építhetők be. Biztonsági minőség szerinti csoportosítás: Ezen csoportosítás alapján megkülönböztethetünk: kiürítési útvonalra beépíthető, füstgátló, tűzgátló ajtókat. A kiürítési útvonalra való beépíthetőséget igen sok tényező befolyásolja, így például: az építmény rendeltetése (pl.: közhasználatú épület), fő és/vagy kizárólagos vészhelyzeti közlekedés, légtér-lehatárolási igények (pl.: átmenetileg védett, kiürítésre tervezett térbe való menekítés), menekítendő személylétszám, személyek mozgás képessége. vagyonvédelmi igények. A fenti igényeket figyelembe véve igen eltérő kialakítású ajtók felelnek meg a konkrét elvárásoknak. így például követelmény lehet a küszöb nélküliség, egy mozdulattal való nyithatóság, nyitott állapotban való rögzülés, csak belső nyithatóság, külső-belső nyithatóság, nyitás jelzése, pszihológiai zár alkalmazása, füstzáróképesség, kétirányú igénybevétel esetén átláthatóság. A személyek biztonsága, esetenként a vagyonvédelem érdekében, továbbá a védett terek kialakítása esetén megfogalmazható elvárás a füstgátló képesség. Ezen követelmény eltér a légzárási elvárásoktól tekintettel arra, hogy a füstgátlási tulajdonságot magas hőmérsékletű közeggel szemben kell teljesíteni. Füstgátló ajtót kell beépíteni, például a füstmentes lépcsőházakba. A tűzterjedés gátlás érdekében a tűzszakasz határokon, különleges kialakítású úgynevezett, tűzgátló ajtókat, (kapukat) kell beépíteni. Ezen nyílászárok, különleges anyagaik és speciális segédszerkezeteik révén biztosítják, hogy jelentős ideig ellenállnak a tűz, illetve a magas hőmérséklet káros hatásainak. Az ellenálló képesség mértéke csukott állapotban -kialakítástól függően- akár két óra is lehet. Tűzgátló ajtók általános jellemzése nem éghető, nehezen éghető anyagok, különleges többrétegű tűzgátló üvegezés, különleges igénybevételnek megfelelő pántok, nagytömegű ajtószárnyak, 196

többszörösen egymásra takaró profilok tömítést elősegítő, fokozó anyagok (héíre térfogatát növelő anyagok az illeszkedő profilokban) csukó-, mozgató, mozgatást elősegítő szerkezetek, csukássorrend-szabályzó szerkezet (több nyíló szárny esetén), biztonsági kilincsek Tűzgátló ajtó (nyílás nélkül) Tűzálló üvegbetéttel gyártott ajtó Tűzgátlási érték: EI30, EI60, EI90 Tűzgátló üvegtégla Tűzgátlási érték: EI30, EI60, EI90, EI120, Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt időtartamig megakadályozza). Pánikajtók felszerelésére olyan helyeken van szükség, ahol nyilvános közlekedés történik és pánikhelyzet törhet ki. A vészkijárati megoldások, viszont feltételezik, hogy kevés számú használó van az ismert útvonalon, akik az ajtók működését ismerve távoznak, pánikhelyzetben a menekülési útvonalat, valamint az ajtók működését nem ismerő tömegek biztonságos kijutását kell megoldani az épületből. Ilyen helyzetben az előírások rögzítik hogy pánikrúd, vagy nyomóléc felszerelése kötelező, amelynek meg kell felelnie az EN1125-ös szabvány előírásainak. Az ajtónak egy kéz használatával, egy másodperc alatt, max. 80N erő alkalmazásával ki kell nyílnia. Az ajtónak ugyanakkor az ingatlan védelmi követelményeinek is eleget kell tennie: ne legyen illetéktelen behatolásra felhasználható. A biztonsági és védelmi követelmények egyensúlyát teremtik meg a megfelelő és minősített pánikszerelvények. Pánikszerelvények alkalmazhatók egy- illetve kétszárnyú ajtókon, mely utóbbiak állhatnak két független aktív szárnyból vagy egy aktív és egy passzív szárnyból. A fizikai védelem egy, két vagy három pontos záródással teremthető meg. 197

Amennyiben az ajtóval szemben támasztott esztétikai elvárások megkövetelik, lehetőség van az ajtó lapjába süllyeszteni a több ponton záródó pánikeszköz függőleges rudazatát. Pánikrúd, amely az ajtólapba épített bevésőzárat működteti. A rendszer megfelelő működéséhez pánikfunkciós bevésőzárra van szükség. A pánikfunkciós bevésőzár alapfunkciója, hogy a külső oldalról kulcsra zárt ajtón is lehetővé tegye a kijutást a belső oldalon felszerelt pánikrúd működtetése esetén. Pánikzáras ajtó Kémények A szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok égéstermékeit az úgynevezett füstgázkemények, míg a légnemű fűtőanyagok égéstermékeit az ún. gázkémények vezetik el. Szelvényüket és magasságukat a bekötendő tüzelőberendezések összteljesítménye alapján határozzák meg. Kéménykürtőnek nevezik a függőleges, míg füstcsatornának a vízszintes helyzetű szerkezeti elemeket. Feladatuk kettős, részben a tüzeléskor keletkező égéstermékek elvezetése a szabadba, továbbá az égéshez szükséges levegő átszívása a tűzté- ren. Kémények fajtái: Egyedi kémény: egy építményszinten lévő egy rendeltetési egység égéstermék elvezetését biztosítja. Központi kémény: több rendeltetési egység közös hőellátását szolgáló tüzelőberendezés égéstermék elvezetését biztosítja. Gyűjtő kémény: több egymás feletti építményszint szintenkénti rendeltetési egységeinek égéstermék elvezetését biztosítja. Ipari kémény: egy rendeltetési egységben lévő üzemi hőtermelő berendezések - külön méretezés alapján - égéstermék elvezetését biztosítja. Speciális szerkezeti elem az úgynevezett rókatorok (kazánházi füstcsatorna), a központi fűtés kéménye elé épített szerkezet, mely a kazánok bekötésére és a füstgázok vízszintes irányú elvezetésére szolgál. Jellemzően falazott szerkezet. Kiemelése azért szükséges, mert a lerakódott égéstermék esetleges meggyulladása intenzív, gyorslefutású tüzet okoz. 198

A magukat tűzállónak hirdető Schiedel-, Liere- és egyéb kéménytípusuk egy nem éghető anyagú béléstestből (általában kerámia, vagy acél) esetenként ezt körülvevő hőszigetelésből, és egy nem éghető külső burkolatból (általában tégla, vázkerámia) állnak. A tűzállóságukat, abban az esetben biztosítják, ha a beszerelés során is fegyelembe veszik a gyártói utasításokat. Szerelési hiba esetén itt is ugyanúgy megjelenik a tűzkockázat, mint bármilyen más kéménytípusnál. Kéményfajták 199

Homlokzati égéstermék kivezetés: a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés égéstermék elvezetését biztosítja. Egészségügyi és városképi okok miatt alkalmazása erőteljesen korlátozott. Szellőzők Különböző anyagokból és keresztmetszettel készült kürtők. Szerepük az épület helyiségeinek, folyamatos ellátása, megfelelő mennyiségű és minőségű levegővel, azaz az elhasznált levegő kicserélése friss levegővel kívánt nedvesség tartalom és a szükséges hőmérséklet szinten tartása mellett. Megoldható építészeti, épületgépészeti és kombinált úton. A tűzvédelmi jelentőségük abból adódik, hogy tereket kapcsolnak össze vízszintes és függőleges értelemben, így nagymértékben elősegíthetik a tűz és a füst terjedését. Szellőzőket kialakíthatnak üzemeltetés-technika, komfort és védelmi, tűzvédelmi céllal egyaránt. Szellőzőrendszerek csoportosítása: Szellőzőket az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk: Természetes Mesterséges helyi általános helyi általános elszívásos elszívásos elszívásos kiegyenlített túlnyomásos A természetes szellőzés a hideg, illetve a meleg levegő sűrűség különbségéből kialakuló áramlást használja ki. A mesterséges szellőzés esetében a légáramlást valamilyen kényszeráramoltatást biztosító géppel (pl.: ventilátor) oldják meg. Az általános szellőztetés a teljes térre, helyiségre kiterjedően biztosít légcserét.a helyi szellőzés a tér, helyiség csak meghatározott részére (pl.: gép, berendezés belső része, közvetlen környezete) biztosít légcserét. Az elszívásos szellőztetések esetében a légkiáramlás tervezett, méretezett, míg a légutánpótlást a nyílások, nyílászárók légáteresztése biztosítja. Ezen megoldás esetében -a hatékonyság érdekében-, utólag nem módosítható a nyílászárók légzáró képessége. A kiegyenlített szellőzés esetében mind a légutánpótlás, mind a légeltávolítás méretezett és köztük kényszer kapcsolat van. A túlnyomásos szellőzés esetében, tervezett helyről vett, többlet levegő beáramoltatással oldják meg a tér átöblítését, illetve akadályozzák meg a téren kívüli levegő beáramlását. Szellőzőkürtők, légcsatorna, légakna, légudvar Ezen szerkezetek, építészeti megoldással, gravitációs elven működő szellőzést biztosítanak. A szellőzőkürtők függőleges helyzetű, egyedi üzemű vagy mellékcsatornás gyűjtő szellőzőszerkezctek, melyek keresztmetszete a magasság mértékétől függően korlátozott. A szellőzőcsatornák vízszintes helyzetű, egyedi üzemű, korlátozott hossz és keresztmetszetű szerkezetek, melyek meghatározott tcr méretig alkalmazhatók. 200

A légaknák, az egymás feletti szintek azonos jellegű és szintenként azonos rendeltetési egységhez tartozó, mellékhelyiségeinek szellőztetésére szolgál. A jobb huzathatás érdekében csökkentett hőszigetelésű re építik A légudvarok a nagyobb alapterületű (minimum:16m 2 ) belső udvar jellegű szellőzésre is alkalmas megoldás. szellőzőkürtők légudvar szellőzőcsoport 201

Függőleges és vízszintes térkapcsolatot adó aknák, csatornák Jellemzően épületgépészeti berendezéseket, szerelvényeket magába foglaló és egyben takaró, védő, elhatároló épületszerkezetek. Alapvető funkciójuk a könnyű hozzáférés és szerelhetőség biztosítása. A tűzvédelmi jelentőségük abban rejlik, hogy az épületek terei között nehezen ellenőrizhető, folytonos térkapcsolatot biztosít, ami rejtett tűz- és füstterjedés esélyét nagymértékben növeli. Ezen veszély csökkentése érdekében, nagyon gyakran alkalmazzák a fal és födém áttörések lezárását, azonban ez az alapvető szerelhetőségi igényt gátolja. A mai építési anyagok lehetővé teszik a tűzgátló elválasztást ezen épületszerkezetek alkalmazása során is. Tűzvédelmi mandzsetta Tűzgátló tömítés, tűzgátló kábeltáca Szellőzők lezárása tűzgátló csappantyúval Tűzvédelmi mandzsetta acéllamellákból áll, amelyek a zsanérkapcsolatokból láncot alkotnak. Tűz esetén ez az anyag erős tárfogat növekedéssel reagál és műanyagcsövet összeszorítva azt lezárja. A kábeleket és kábeltálcákat tanúsítvánnyal rendelkező, engedélyezett tűzgátló anyaggal kell kitömíteni a tűzgátló építési elemeken való átvezetésnél. Emellett úgy kell rögzíteni ezen elemeket, hogy tűz esetén nem szabad erőt kifejteniük a tűzvédelmi falra. Tűzgátló csappantyú: Szellőzővezetékbe építhető hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kézzel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapotban előírt ideig megakadályozza. 202

A liftakna falak esetében elkerülendő, hogy azok a tűzgátló falak részei legyenek. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a liftakna falakat a tűzgátló falak követelményei szerint kell kialakítani és erőtanilag be kell kötni a tűzgátló falakba. Ha a liftakna tűzgátló falban helyezkedik el és mindkét oldalán ajtó van, és ezáltal a tűz átterjedés lehetősége fennáll, akkor zsilipet kell elhelyezni az egyik oldalon és tűzgátló ajtót kell beépíteni. A liftaknát és a zsilip falakat úgy kell kiképezni, mint egy tűzgátló falat és nem javasolt az eltérővédelmi fokozat szerint bevizsgált és engedélyezett liftaknaajtók alkalmazása a megkívánt tűzvédelmi lezárások helyett. Ebben az esetben a tűzvédelmi ajtók közötti távolságot 3 m-nél kisebbre lehet venni. Átjáró liftaknafal Jelenlegi építési technológiák már lehetőséget adnak arra, hogy önálló kockázati térként alakítsák ki ezen tereket. Ekkor igen lényeges kérdés a belső tér figyelése, a belső tűzszakaszaik kialakítása és az oltóanyag bejuttatás lehetőségének biztosítása. Burkolatok A burkolatok, olyan épületszerkezetek, melyek rendeltetése, feladata hogy a használatnak megfelelő felületet adjon, az épületszerkezeteknek kellő védelmet nyújtson, esztétikus és könnyen tisztítható legyen. A burkolatok fogalomkörébe tartoznak a padló-, fal-, mennyezet burkolatok. A burkolatok nem keverendők össze a különböző bevonatokkal. Bevonatoknak kell tekinteni minden 0,5mm -nél kisebb vastagságú felületképzést. A burkolatok tűzvédelmi szempontból fontos tulajdonságai: éghetőség, egybefüggő éghető felületek mértéke, füstfejlesztő képesség, láng, illetve tűztetjedés mértéke, égve cscpegés. Padlóburkolatok: A padlóburkolatok több féle szempont szerint csoportosíthatók, így például a felhasznált anyagok vagy a készítés módja szerint, azonban a leggyakoribb mégis a járóréteg hőtechnikai tulajdonsága szerinti elkülönítés. A hőtechnikai csoportosítás alapja a hőelnyelő képesség. 203

Eszerint a padlóburkolatok fő csoportjai következők: melegpadlók, félmelegpadlók, hidegpadlók. A melegpadlók csoportjába tartoznak a különböző fa, faanyagú (pl.: hajópadló, parketta, parafa), műanyag ( pl.: PVC lemez), textilanyagú ( pl.: szőnyegpadló), illetve gumi anyagú padlóburkolatok. A félmeleg padlók készülhetnek téglából, illetve különféle műgyantákból. Ebbe a körbe tartoznak magnezit padlóburkolatok is. A hidegburkolatok a különféle természetes kőanyagú, beton, fém, illetve égetett agyag anyagú padlóburkolatok. A fenti csoportosításon kívüli, speciális szerkezetek az úgynevezett álpadlók, melyeknek a legfontosabb funkciója az épületgépészeti berendezések eltakarása, elrejtése. A felmerülő tűzvédelmi problémák alapjaiban azonosak az álmennyezeteknél jelentkezőkkel. Falburkolatok: A falburkolatok csoportosíthatók attól függően, hogy azokat az építményen belül vagy annak homlokzatán alakítják ki. A beépítés helye, nagymértékben meghatározza az építészeti, tűzvédelmi és egyéb követelmények alapján az anyag, szerkezet és építési mód választást. Legjellemzőbben használt anyagok: fa kerámia, kél, műkő, műanyag, fém. Alapvető rögzítési módok: száraz, szerelt, nedves technológia. A falburkolatok esetében -hasonlóan az egyéb burkolatokhoz-, alapvető problémát jelent az anyag, illetve a szerkezet éghetőségi tulajdonsága, a felületi és a rétegrendben jelentkező tűzterjedés, továbbá zárt térben a füstfejlesztés. A fentiek nagymértékben meghatározzák az alkalmazási korlátokat. Mennyezetburkolatok: A mennyezetburkolatok kapcsán az egyik legfontosabb tény, hogy ezen szerkezetek nem azonosak az álmennyezetekkel. Még akkor sem, ha azok adott körülmények közti funkciója egybe is esik. A legjellemzőbb különbség, hogy a mennyezetburkolatok esetében, a fogadószerkezet és a burkolat között nincs vagy csak a legszükségesebb technológiai hézagvan. 204

Álmennyezetek Az álmennyezetek a térkialakítás egyik fontos építészeti szerkezeti elemei, melyeket a belmagasság csökkentese, építészeti vagy épületgépészeti szerkezetek eltakarása, hő- és hangtechnikai igények megoldása érdekében, továbbá esztétikai és tűzvédelmi célokkal építhetnek be. Fontos kiemelni, hogy bármilyen céllal kerül beépítésre az álmennyezet, a tűzvédelem adta alapvető követelményeknek meg kell felelniük, tekintettel arra, hogy a két szerkezet közt kialakuló akár önálló, kont-rolálatlan tér, jelentős kockázati elemeket rejt. Elég csak kiemelni a rejtett égés, tűzterhelés, tűzterjedés és az oltóanyag bejuttatás problémáját. A tűzvédelmi célok elsősorban az álmennyezet feletti födém szerkezet védelmét jelentik, azonban a két szerkezet közt kialakuló tér, önálló kockázati egységként való megépítése is lehet igény.a fenti, esetenként igen összetett igényeket rendkívül sokféle szerkezeti megoldással és anyag felhasználással lehet megoldani. A különféle csoportosítási szempontok közül, célszerű kiemelni, a tűzvédelmet befolyásoló tényezőket, így például a felfüggesztési, rögzítési módokat, az alkalmazott anyagokat. Alkalmazott építőanyagok szerinti csoportosítás: Az álmennyezetek térelhatároló, térképző szerkezeti elemeként leggyakrabban alkalmazott anyagok a következők: fa, fa alapú, szilikát alapú (cement, gipsz rabié, ásványi eredetű), fém (alumínium profil lemezek) préselt üveggyapot műanyagok (sík és hullámpoliészter, táblásított polisztirol), textíliák. 205

Az anyagok felhasználására a tűzvédelem, kockázattól függően támaszthat éghetőségi, égvecsepegési, füstfejlesztési, és elvileg lángterjedési követelményeket. Hő- és hangszigetelések Az építéstechnológia fejlődésével szükségessé vált olyan korszerű hő- és hangszigetelő anyagok és szerkezetek kifejlesztése és alkalmazása, amelyekkel a épületek, épületszerkezetek funkcionális, tartóssági és energitakarékossági igényei megoldhatók. A tűzvédelemben fontos kérdés a hő- és hangszigetelő anyagok éghetőségi, lángterjedési és füstfejlesztési tulajdonsága. A fentieken tűl lényeges, a beépítés helye, technológiája. Más problémát vet fel az építményen belül vagy kívül történő alkalmazás, illetve a többrétegű esetlegesen légrétegekkel vagy zártan történő beépítés. A laza szerkezetű, kis testsűrűségű anyagok légrés nélküli kialakításban is elegendő levegőt tartalmaznak magukban az égéshez. A hő- és hangszigetelő anyagok az alábbiak szerint csoportosíthatók: Természetes eredetű szervetlen anyagok (nem éghetők): perlit termékek, kőszivacs, kovaföldből előállított termékek, könnyűbetonok, szálasanyagok (salak-,kőzet-,üveggyapot). Természetes eredetű szerves anyagok (különböző mértékben éghetők): parafatermékek, nádlemezek, szalmalemezek. 206

Mesterséges eredetű szervetlen anyagok tömbhabosított kemény polisztirolhabok, kemény poliuretánhabok, lágyhabok. Építési módok, építési rendszerek Az építési rendszerük alapján megkülönböztetünk, tömör falas, vázas épületeket. Tömör falas építési rendszerek Jellemzően normál fesztávú egy vagy több szintes épületek, melyek különféle kis elemekből falazottan, blokkokból, panelekből összeépítve, illetve öntött (monolit) beton technológiával készülnek. Statikai működésük alapján megkülönböztethetünk, hossz haránt vegyes főfalas alrendszereket. A hosszfalas elrendezés főként az egymás mellett sorakozó, kis és közepes méretű helyiségekből, helyiség csoportokból álló, néhány szintes egyszerű rendeltetésű épületek szerkezeti rendszere. Elsősorban a fogatolt megoldású lakó épületek, valamint a folyosós rendszerű lakó és közhasználatú épületek céljára alkalmas. A haránt falas elrendezés esetében, a hosszoldalon csupán térelválasztó falakkal határolt, míg harántirányban meglehetősen sűrűn sorakozó teherhordó falakkal körülbelül 6 méter fesztávú sávokat alakítanak ki. A hosszirányban teherhordó általában alul, felül sík födémeket, sávonként kéttámaszúnak vag>', ha lehetséges többtámaszú szerkezetként alakítják ki. A szerkezeti rendszer a harántirányú vízszintes erőhatások ellen merev, míg a hosszirányú vízszintes erőhatások ellen a födémek, esetenként a hosszfalak merevítik. A harántfalas elrendezés általában azonos rendeltetésű és méretű építési egységek 207

legfeljebb hatszintes épületek szerkezeti rendszere. Elsősorban a függő- és középfolyosós lakóépületek, valamint középfolyosós közhasznú épületek céljára alkalmas. A vegyes falas elrendezés a hagyományos építésben ritkán, míg a korszerű építésben egyre gyakrabban alkalmazott megoldás. A vegyes elrendezés adottságait és lehetőségeit az együttesen használt kétféle szerkesztés közül a túlsúlyban lévő határozza meg. A tömör falas építési rendszerek esetében a falszcrkezetek anyaga, a falazó elem mérete, illetve építési és gyártási technológiája alapján további differenciálásra van lehetőség. A falazat jellemző anyaga alapján megkülönböztethetünk: fából, faalapú anyagokból, sárból, vályogból, kőből, szilikát alapú anyagokból, vasbetonból vegyes anyagú alkotó elemekből készült falakat. A falazó elemek mérete alapján megkülönböztethetünk: kis és nagy elemes, blokkos, paneles épületeket. A kis és nagy elemes falazatokat, különféle méretű téglákból, kézi falazó blokkokból kötésben falazzák. Ezen technológiánál az építő elemek felső méret és tömeg határát a kézi mozgathatóság adja. 208

A blokkos építés a tömör falas építési mód nagyeleművé fejlesztéséből alakult ki, ami alapvetően gazdaságossági igény. A szerkezeti rendszere lényegében megegyezik az elemes falazatokéval, azonban jellegéből adódóan kevesebb számú kötéssel építik össze, amely nagyban meghatározza stabilitásukat. A blokkok kezdetben téglából voltak előfalazva, amit a helyszínen építettek be, majd később megjelentek salakbe- tonból, betonból előre gyártott blokk elemek is. A blokkok akár emeletmagas elemek is lehetnek. A paneles építési rendszer a blokkos építés tovább fejlesztéséből alakult ki, itt már jellemzően helyiség méretű építőelemet alkalmaznak fal és födém elemként. A változás nem csak a méretekben jut kifejezésre, hanem szerkezeti rendszerükben is újszerűek, mivel a csomópontok hegesztéssel kapcsolódnak egymáshoz, ami szerelt jellegűvé teszi az építést. A építési technológiában egyaránt alkalmaznak százaz, illetve nedves kapcsolatokat. A nedves kapcsolatok lényege, hogy utólag kibetonozással kerül lezárásra a hegesztés, ami jobb tűzvédelmi tulajdonságot eredményez. Statikailag sarokmerev dobozszerkezetként jellemezhetjük. Meg kell említeni, hogy a nagyméretű előregyártott elemek magukban rejtik az építmény progresszív tönkremenetelének lehetőségét. 209

210

Vázas építési rendszerek A vázas építés lényege, hogy a teherhordó falakat helyettesítik vázpillé- rckből és kiváltógcrendákból álló térbeli rúdszerkezetek. E megoldás előnye, hogy a téralakítás, térkapcsolás és építészeti formálás teljesen kötetlenné, a beépített terület kihasználása pedig kedvezővé válik. így a hagyományos rendeltetésű épületeken kívül, mód és lehetőség nyílik a nagy fesztávú terek kialakítására. Azonban meg kell jegyezni, hogy minél nagyobb térméretet alakítanak ki, annál nagyobb tűzvédelmi kockázattal kell számolni. Jellemzően nagy teherbírású, de kis önsúlyú szerkezeteket alkalmaznak, amelyek tűzzel szembeni ellenálló képessége éppen ezért igen korlátozott. A leggyakrabban alkalmazott anyagok a következők: fa, acél, vasbeton, vegyes. Az építési technológia alapján megkülönböztetünk: monolit, előregyártott szerkezeteket. Az előbbieken túl ki kell emelni a rendkívül nagy terek kialakítására alkalmas mérnöki szerkezeteket. Azokat a szerkezeteket, amelyekben a hatóerőket nem rudak, hanem felületek közvetítik, felületszerkezeteknek nevezzük. A rudakat a rúd- tengellyel, a felületszerkezeteket a középfelülettel jellemezzük. A sík középfelületű felületszerkezeteket lemezműveknek, a görbe középfelületeket héjaknak nevezzük. A héjak lehetnek síkba fejthető, vagy síkba nem fejthető felületek. Az előbbiek henger, vagy kúpfelületűek, az utóbbiak parabolikus; hiperbolikus, eliptikus, illetve torz felületek. A lemezművek általában tört síkokból összetett felületek. A felületszerkezetek közép- és nagyfesztávolságú terek lefedésére egyaránt alkalmasak. A héjszerkezetek a rájuk ható függőleges terheket általában, a peremtartókon keresztül adják át a támaszoknak. A lemezművekből két és többtámaszú gerendák vagy keresztmetszetek is előállíthatok. Felületszerkezetek alkalmasak nagy, de egyenletesen megosztó terhek viselésére, koncentrált terheket jelentő ipari technológiák (pl. darupálya) befogadására, csak kiegészítő szerkezettel együtt alkalmasak. A függesztett szerkezetek tipikusan nagy fesztáv áthidalásra (70-l00m) gazdaságosak, de már készültek 200-300 m-es fesztávolsággal is. A függesztett szerkezetek oszlopokra, gerendákra vagy ívtartókra függeszthetők. Ismertetésükre csak a teljesség kedvéért került sor. mert a gyakorlatban ritkán kerülnek alkalmazásra. 211

4. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása Az építőanyagoknak a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából történő tűzvédelmi osztályokba sorolása a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos vonatkozó műszaki követelményekben rögzített besorolási kritériumok alapján történik. A vonatkozó műszaki követelmények táblázatos formában tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az osztályba sorolás történik. A vonatkozó műszaki követelmény 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (kivéve a padlóburkolatok) és a padlóburkolatok, csőszigetelések vonatkozásában. Ezen osztályok jelölése: a) A1, A2, B, C, D, E, F, b) A1 fl, A2 fl, B fl, C fl, D fl, E fl, F fl, c) A1L, A2L, BL, CL, DL, EL, FL. A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett A2-E, A2L-EL tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés, és az égve csepegés az A2fl-Dfl tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg, a) a füstképződési alkategóriák jelzései s1, s2, s3, b) az égve csepegési alkategóriák jelzései d0, d1, d2. Azok az anyagok, amelyeknek a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő vizsgálattal meghatározott gyulladási hőmérséklete alacsonyabb, mint 150 C, az ún. kis gyulladáspontú anyagok. Ezek a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok, valamint a kátrány és a bitumen kivételével, építőanyagként nem használhatók fel.az F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú anyagok csak abban az esetben használhatók fel, ha kizárólag egy adott szerkezet olyan kiegészítő komponenseként kerülnek beépítésre, amellyel szemben az érintett termék műszaki specifikációja (hen, ETA, ÉME, MSZ) szerint nincs tűzvédelmi követelmény. Az Európai Unió hivatalos közlönyében (Official Journal) - bizottsági döntésként - rendszeresen közzéteszik a) azoknak az anyagoknak a listáját, melyek összetételüknél fogva, minden további vizsgálat nélkül az A1 osztályba tartozónak tekinthetők, b) a különböző termékfajták tűzvédelmi osztályba sorolási rendjét, vizsgálati módszereit és alkategóriáit, és c) a vonatkozó műszaki követelmény szerint gyártott termékcsoportok tűzvédelmi osztályba sorolásával kapcsolatos adatokat. 212

5. ÁLTALÁNOS SZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása Építőanyagként nem használhatók fel a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálattal meghatározott, 150 C-nál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletű anyagok, kivétel a kátrány, a bitumen, továbbá a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok. Az F, F fl és F L tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi vagy a felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e rendelet tűzállósági teljesítmény-követelményt támaszt, és a létrehozott építményszerkezet az F, F fl és F L tűzvédelmi osztályú építőanyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba tartozik és kielégíti a tűzállósági teljesítmény-követelményt. Az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit a tűzvédelmi törvény alapján kell igazolni. A kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesíti az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit igazoló dokumentumokat. Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek. A1 tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amely A1 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, az olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A1 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel beleértve a felmelegedési határállapotot is, függetlenül a fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától, az az építményszerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege A1 tűzvédelmi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak. A2 tűzvédelmi osztályba tartozik: az az építményszerkezet, amely A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül, az a réteges felépítésű építményszerkezet, mely fegyverzeteinek, kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel, kéreggel védett belső réteg B, C vagy D tűzvédelmi osztályú, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m2, az a szilikátbázisú, B-E tűzvédelmi osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton építményszerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tűzállóságihatárérték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg, 213

az olyan A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A2 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet, kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel beleértve a felmelegedési határállapotot is függetlenül a fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától. B tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűzvédelmi osztályúak, amelynek belső komponensei C-E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűzvagy hőhatás ellen legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő. C tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűzvédelmi osztályúak, amelynek belső komponensei D-E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűzvagy hőhatás ellen legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő. D tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amelynek anyaga vagy összetevői legalább D tűzvédelmi osztályúak, amelynek belső komponensei E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább D tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő. E tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amely E tűzvédelmi osztályú anyagokból készült, és tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva. 214

Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek meghatározása, igazolása a) független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal, b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján, c) jogszabályban meghatározott módon történik. A tűzvédelmi osztályt, valamint a tűzállósági teljesítmény jellemzőket a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyekben (építőipari műszaki engedély - ÉME, európai műszaki engedély ETA), valamint a tanúsító szervezet által kibocsátott igazolásban (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás - TMI, CE megfelelőségi igazolás) foglaltak szerint kell figyelembe venni. Épületszerkezetek tulajdonságainak jellemzése Az épületszerkezeteket meghatározott tulajdonságok alapján kell jellemezni, melyeknek jelölése a magyar ábécé betűinek használatával történik, az alábbiak szerint: R - teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül, E - integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának, I - szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre, W - sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét, M - mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik, C - önzáródás: egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezáltal lezár egy nyílást, S - füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra, 215

G - koromtűzzel szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben, P vagy PH - üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén, K - tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben. Tűzeseti szerkezeti állékonyság Az épületek, speciális építmények tartószerkezeteit úgy kell megtervezni, kivitelezni, hogy tűz esetén az OTSZ-ben előírt időtartamig: azok teherhordó képessége megmaradjon, szerkezeti állékonyságával biztosítsa a védelmi szerkezetek rendeltetésének ellátását és a tűzszakasz vagy önálló épületrész a tűz és kísérő jelenségei elleni védelmi képességét be tudja tölteni. 216

Az alábbi építmények építményszerkezeteivel szemben nincs tűzvédelmi követelmény: kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény, kizárólag nem tűzveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület, legfeljebb 15 m 2 alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület és legfeljebb 1000 m 2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari vagy tárolási épület, ha 1. valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszában biztosított, 2. az épületben egyidejűleg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 fő. A villamos vagy gépészeti szerelvényt nem tartalmazó konténereknek meg kell felelniük a szabadtérre vonatkozó követelményeknek. A villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó konténereknek meg kell felelniük az épületekre vonatkozó követelményeknek. Az építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg az alábbi táblázatban foglalt követelményeknek: 217

218

Tűzvédelmi tervezés, tűzvédelmi dokumentáció Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető. Alapvető követelmény, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra - ha az időbeli követelmények meghatározhatók - biztosítsa a bentlévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást, továbbá, hogy a tűz más építményt, ingatlant vagy tulajdont a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessen. Tervezési alapelvek Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. Tűzvédelmi dokumentáció tartalmi elemei 1. Műszaki leírás, ami tartalmazza: a kockázati osztályba sorolásra, a technológia tűzvédelmére, az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire, a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra, a hő és füst elleni védelem kialakítására, a hasadó, hasadó-nyíló felületekre a tűzoltósági beavatkozási feltételekre, a kiürítésre, mentésre, az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére, a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítására, a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat. 2. Rajzi munkarészek: a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató helyszínrajz, alaprajz, homlokzati rajz, metszetrajz. 3. Melléklet: az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat.

TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM Tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között A tűz átterjedését meg kell gátolni az azonos vagy szomszédos telken álló szomszédos épületek között, a szabadtéri tárolóterület-tárolási egysége és a szomszédos épület között, a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között és a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt az OTSZ előírja. Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha az épületek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak, az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy az épületek egymással szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak. Nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az épület vagy annak része egyetlen tűzszakaszként kialakítható, oly módon hogy az épület vagy épületrész tűzszakaszához tartozó szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, a tárolási egység tároló-helyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezheti. A tűzterjedés elleni védelem biztosítható: tűztávolság tartásával, szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén tűzfal létesítésével, szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai között a tárolási magasságot legalább 1,0 méterrel meghaladó, legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűzfal létesítésével, azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén a homlokzat és a tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az épületek tűzszakaszainak elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelelő kialakításával. 220

Tűztávolság Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság, A építmények, szabadtéri berendezések tárolási egységek között megtartandó tűztávolságok a keletkező tűz átterjedését hivatottak korlátozni, illetve megakadályozni. Könnyen belátható, hogy ha ezeket megfelelő távolságra helyezik el egymástól csökkenthető annak kockázata, hogy a tűz akadálytalanul végig tarolja épített környezetünket. Tűztávolság célja, hogy: -a tűz átterjedését korlátozza, -tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét biztosítsa, -épületből meneküli, menekítendő személyek megfeleli, biztonságos helyre való eltávozását és/vagy eltávolítását biztosítsa. A tűztávolságot a 3. mellékletben foglalt 1 3. táblázat szerint, speciális építmény esetén a XII. fejezet szerint vagy számítással kell megállapítani. A szabadtéri tárolóterület szomszédos, eltérő tűzszakaszhoz tartozó tárolási egységei között az egyes tűzszakaszokhoz hozzárendelt tűztávolságok közül a nagyobbat kell biztosítani. Az épülettől tartandó tűztávolságot az épület homlokzatának vagy bármely, a homlokzati síkból kiugró épületrésznek alaprajzi vetületétől, az épületen kívüli, azzal összeköttetésben álló technológiai berendezés esetén annak alaprajzi vetületétől és az épülettel vagy annak részével közös tűzszakaszba tartozó szabadtéri tárolás esetén a tárolóterület oldalhatárától kell mérni. A tárolási egységtől tartandó tűztávolságot a tárolásra szolgáló, e célra kijelölt terület oldalhatárától, a tárolt anyag legkisebb alaprajzi vetületétől kell mérni. 221

Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg. Tűzterjedés elleni védelem építményrészek között Tűzterjedés elleni védelmet kell biztosítani a szomszédos tűzszakaszok, valamint a szomszédos kockázati egységek között, a homlokzaton és a tetőn, a speciális építményen belül, ha ezt az OTSZ előírja, azonos tűzszakaszba tartozó szomszédos helyiségek, helyiségcsoportok, építményszintek között, ha ezt az OTSZ előírja, Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani: az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől, a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a szomszédos helyiségtől, a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől, a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a szomszédos helyiségtől, azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében az OTSZ előírja. Tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet alkalmazni. A tűzgátló csappantyúk illetve néhány esetben a tűzgátló ajtók tűz esetén záródnak be, amelyről vagy saját beépített kioldó rendszerük, vagy külső berendezés (legtöbbször tűzjelző központ) gondoskodik. 222

Tűzszakaszok kialakítása A tűz terjedésének korlátozására, illetve megakadályozására alkották meg a tűzszakaszolásról, illetve a megengedett legnagyobb tűzszakasz méretekről szóló tűzmegelőzési szabályokat. A tűzszakaszolással csökkenthetők az épületben lefolyó tűzeset okozta károk, biztonságosabbá tehető a kiürítés, és javíthatók a tűzoltás esélyei. A tűzszakasz B tűzszakasz C tűzszakasz Tűzszakasz határ jelölése: A tűzszakasz: az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki. Tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége m 2 -ben, Tűzszakaszokat kell kialakítani a kockázati egységen belül, ha annak alapterülete, továbbá a szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből, ha azok összesített alapterülete, kiterjedése meghaladja az OTSZ szerint megengedett legnagyobb tűzszakaszméretet, a speciális építményben a XII. fejezet szerint, közműalagútban, ha annak szükségességét a tűzvédelmi szakhatóság a tűzterjedés gátlása céljából előírja. Az építmény tűzszakaszainak legnagyobb megengedett méretét az OTSZ 5. melléklete, (speciális építmény esetén a XII. fejezet) tartalmazza. 223

A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből kialakított tűzszakasz megengedett legnagyobb kiterjedését az alábbi táblázat tartalmazza: Tárolt anyag, csomagolás éghetősége Tűzszakasz maximális mérete E tv.o-ba tartozó anyag-nem éghető csomagolásban, tárolóeszközben 10.000 m 2 E tűzveszélyes osztályba tartozó anyag- éghető csomagolásban, vagy tárolóeszközben 4.000 m 2 CD tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén a csomagolás éghetőségétől függetlenül 2.000 m 2 224

Eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egységek azonos kockázati egységbe helyezése esetén a tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterületét a kockázati egység alapterületének legnagyobb részét elfoglaló rendeltetéshez tartozó, illetve azonos rendeltetések esetén a legkisebb tűzszakasz-alapterületet eredményező rendeltetéshez tartozó megengedett legnagyobb tűzszakasz-alapterület kell figyelembe venni. Tűzszakaszok csatlakozása épületek külső szerkezetein A tűzszakaszhatár vonalában tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezést kell létesíteni eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek között a tetőn. Egymással 120 -nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében az eltérő tűzszakaszhoz tartozó és egymástól legfeljebb 5 méter távolságra lévő falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani. Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzatot a csatlakozástól függőlegesen mért 10 méter magasságig az alábbiak szerint: vagy az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzattól vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az alábbi módon: 225

Ha a tűzszakaszhatár vonalától vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az egyik tűzszakasz magassága meghaladja a tűzszakaszhatárt képező tetőfelület magasságát, tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani a tűzszakaszok tetőfelületét a magasabb homlokzattól vízszintesen mért 5 m távolságon belül az alábbi ábrája szerint: 226

a tetőfelületet a tűzszakaszhatár és a magasabb homlokzat között és a magasabb homlokzatot a tetőfelülettől függőlegesen mért 10 méter magasságig az alábbi módon: Homlokzati tűzterjedés elleni védelem A homlokzati tűzterjedés elleni védelem magába foglalja: a külső térelhatároló fal, a hőszigetelő anyag és a fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszerének tűzvédelmi osztályára, valamint megszakítására előírt követelmények teljesítését, átszellőztetett légréses fal kialakítása esetén a légrésen belüli tűzterjedés megakadályozását, 227

az e rendelet által előírt homlokzati tűzterjedési határérték teljesítését. Az alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyag tűzvédelmi osztálya átszellőztetett légréssel kialakított külső térelhatároló fal esetén kizárólag A1 a lábazat kivételével lábazati felületen A1-E lehet. A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést. Homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van: a nyílásos külső térelhatároló falszerkezettel szemben, a B-E tűzvédelmi osztályú külső térelhatároló falszerkezettel szemben, a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek, valamint a légréses A1-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén az érintett külső térelhatároló falszerkezettel szemben. Gépészeti és villamos átvezetések Az OTSZ által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítmény-követelmény időtartamáig meg kell gátolni. Az átvezetéseknél, tűzgátló lezárás alkalmazása esetén a tűzgátló lezárást tartós jelöléssel kell ellátni az átvezetéssel érintett építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák belső felületének kivételével. Gépészeti vezetékek, vezetékrendszerek B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését a tűzszakaszhatáron úgy kell átvezetni, hogy az átvezetés módja a tűz átterjedését a tűzszakaszhatárt képező szerkezet tűzállósági teljesítménykövetelményével megegyező időtartamig meggátolja. Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és gépészeti vezetékrendszereket, ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya KK, villamos és gépészeti aknában, ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában kell vezetni. Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett villamos és gépészeti aknát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz ne terjedhessen át az egymás feletti építményszintek között az emeletközi födémre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartama alatt, kivéve a gépészeti vezetéken belüli terjedést. Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett szemétledobót, szennyesledobót vagy hasonló berendezéseket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz az emeletközi födémre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartama alatt ne terjedhessen át az egymás feletti építményszintek között vagy a szemétledobó, szennyesledobó vagy hasonló berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségen kívülre. 228

A tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei A tűzterjedés elleni gátak kialakítása, geometriája meg kell, hogy feleljen az alábbi ábráknak: Függőleges homlokzati tűzterjedési gát metszete Vízszintes homlokzati tűzterjedési gát metszete Magastető, ha a tetősíkból kiemelkedik a gát Magastető tetősíkban tartott t.e. gát metszete Lapostető esetén a tűzterjedés elleni gát metszete 229

Villamos vagy gépészeti vezetékrendszer a tűzterjedés elleni gátat csak úgy keresztezheti, ha a tűzterjedés elleni gát védelmi síkjában a lángterjedést a vezetékrendszer mentén alkalmas védelmi intézkedés gátolja, vagy kialakításánál és rendeltetésénél fogva a vezetékrendszer maga gátolja a tűz terjedését. Homlokzati tűzterjedés elleni gáton B-E tűzvédelmi osztályú burkolat, bevonat, szigetelés nem helyezhető el. Tetősíkból kiemelkedő tetőszinti tűzterjedés elleni gát két oldalán a felhajtott, elhelyezett B-E tűzvédelmi osztályú hő- és csapadékvíz elleni szigetelés között a gát felületén mért legkisebb távolságnak legalább 0,6 méternek kell lennie. A tűzfalat úgy kell kialakítani, hogy az épület egészét beleértve a tetőszerkezetet is függőlegesen metssze át. Tűzfalban az épületek közötti átjáráshoz, technológiai kapcsolatokhoz szükséges, tűzgátló nyílászáróval ellátott nyílások kialakíthatóak, a tűzfal felületének 10%-át meg nem haladó összesített nyílásfelülettel. A tűzgátló lezárás a tűzterjedés elleni védelmet folyamatosan csukott állapotával vagy a nyílás, áttörés, átvezetés tűz esetén történő automatikus lezárásával biztosítja. A beépített tűzjelző berendezés által felügyelt területet ellátó központi szellőzőberendezést a beépített tűzjelző berendezésnek az általa észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le kell állítania. A beépített tűzjelző berendezés által vezérelt, a tűzjelzéssel érintett tűzszakaszon belüli vagy annak határán beépített, üzemszerűen nyitva tartott tűzgátló nyílászárók csukódását a beépített tűzjelző berendezésnek késleltetés nélkül kell vezérelnie, kivéve a következő eseteket: ha a járművek, szállítóeszközök közlekedési útvonalát, anyag- vagy termékmozgatás útvonalát metsző építményszerkezetbe a közlekedési útvonalon, anyag- vagy termékmozgatás útvonalán beépített tűzgátló nyílászárók csukódása a tűz érzékelését követően legalább 0,5, legfeljebb 1,0 perc perces késleltetéssel van vezérelve, és a csukódásra a késleltetés ideje alatt az ott tartózkodó, közlekedő személyek figyelmét felhívják, ha az ajtó tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésére szolgál, és a késleltetés időtartama nem haladja meg a helyiség kiürítéséhez szükséges időtartamot. 230

A tűzszakaszhatáron áthaladó technológiai szállítópálya leállítását és a nyílás tűzgátló lezárását az érintett tűzszakaszok legalább egyikében lévő beépített tűzjelző berendezés tűzjelzés esetén a tűzszakaszhatáron lévő nyílás szabaddá válását követően késleltetés nélkül vezérelje. A tervezőnek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. Tetők és tetőtér-beépítés követelményei A tetőfedés KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú, NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább B roof(t1) osztályú legyen. E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag tetőfedésként alkalmazható, ha az építmény legfeljebb egy emeletszinttel rendelkezik és a tűzvédelmi hatóság azt az adott építményre engedélyezte. Tetőtér beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, amely tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt. KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém hőszigetelése A1-A2 tűzvédelmi osztályú, a csapadékvíz elleni szigetelése A1-E tűzvédelmi osztályú legyen. 231

A tető-felülvilágító bevilágító felületének tűzvédelmi osztálya NAK és AK osztályú, tárolási, ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egységek esetén a menekülési útvonalán legalább E d0, egyéb helyein legalább E, egyéb esetben legalább D d0 legyen. A tetőn szabad nyílás, szellőző, tető-felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet a tűzszakaszhatártól legalább 2,5 méter, a tűzfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhető el. 232

RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK Általános előírások A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani, másik helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Természetes szellőzés esetén az előtér alapterületének legalább az 1%-át, de minimum 0,16 m 2 -t kell biztosítani hatásos szellőző felületként. Mesterséges kialakítás esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiség padlóburkolata és lábazata, ha az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezetőképes legyen. Éghető folyadékok előfordulása esetén folyadékot át nem eresztő kialakítású legyen. Az épületen belüli szemétgyűjtő helyiség nem szabadba nyíló ajtaja legalább D tűzvédelmi osztályú és EI 2 30-C tűzállósági teljesítményű, továbbá határoló falszerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű legyen. KK vagy MK osztályba tartozó lakó- és közösségi épületekben a be nem épített tetőtér és a pince bejárata legalább D tűzvédelmi osztályú EI 2 30-C tűzállósági teljesítményű ajtó legyen. A 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű, tűzveszélyes osztályú anyagok tárolására szolgáló helyiség falszerkezetét födémtől födémig kell kialakítani. A falszerkezet legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű, ajtaja legalább D tűzvédelmi osztályú és EI 2 30-C tűzállósági teljesítményű legyen. Padlástérben csak külön helyiségben lehet elhelyezni, kialakítani központi szellőző és klíma berendezéseket. 233

Az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni: o o o o o o o o o o a 140 kw összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, a gázmotor tereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kw-t, a 200 m 2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellőző gépházakat, a központi szellőző berendezés padlástéri helyiségét, a transzformátor helyiségeket, a villamos kapcsoló helyiségeket és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget, a tűzivíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút tartalmazó helyiséget, a kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiségeket, a tűzoltósági beavatkozási központot és a nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott helyiségeket. A beépített tűzoltó berendezés oltóközpont-helyiségét, gépházát a szomszédos helyiségektől a berendezés előírt működési időtartamával legalább megegyező időtartamú építményszerkezetekkel kell elválasztani. Abban az esetben, ha a működési időtartam-követelmény meghaladja az építmény teherhordó falára előírt tűzállósági teljesítmény-követelmény időtartamát, akkor a teherhordó falra vonatkozó tűzállósági teljesítményt kell teljesítenie az elválasztó falnak. A sprinkler tűzoltó berendezés sprinkler központjának, szivattyúházának megközelítését szabadból, füstmentes lépcsőházból vagy füstmentes lépcsőház előteréből kell biztosítani. A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, önálló rendeltetési egységek között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. A gépészeti aknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését A1 vagy A2-s1 minősítésű anyagból kell készíteni. A gépészeti aknában, valamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornának legalább C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készülnie, kivéve a robbanásveszélyes anyagok jelenléte esetén, ahol azok csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagúak lehetnek. 234

A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni. A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B-F tűzvédelmi osztályú építményszerkezet nem érintkezhet. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat, vészszellőzés indítását és technológia leállítását elvégzi. A robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. Tűzveszélyes osztályba tartozó anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagból alakítható ki. A belső felület mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozhat. Lakó, üdülő rendeltetés Lakó rendeltetés esetén NAK és AK osztályba tartozó épületekben a lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30 tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. A KK és MK osztályba tartozó épületben a lakások közötti elválasztó falat legalább tűzgátló fallal egyenértékű tűzállósági teljesítményű szerkezetként kell létesíteni. Szállás rendeltetés Szállás rendeltetés esetén a szobaegységek közötti elválasztó fal legalább EI 30 perc tűzvédelmi teljesítményű legyen. A NAK és AK osztály kivételével a szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI 2 30-C tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. A menekülési útvonalra nyíló 20 m 2 -nél nagyobb alapterületű tárolóhelyiségek ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI 2 30-C teljesítményűek legyenek. A szállásrendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és padlóburkolata legalább C fl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. 235

Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés Bölcsődei rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki. Óvodai rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten, valamint az annál legfeljebb 7,0 méterrel magasabban elhelyezkedő szinten alakítható ki. Az oktatási, nevelési önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetési egységtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani. Ha a rendeltetési egység teljes területét beépített automatikus tűzjelző és oltóberendezés védi, akkor az MK osztályba tartozó rendeltetés esetén A2 tűzvédelmi osztály helyett megengedett a B tűzvédelmi osztályú anyagok használata. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi napközi esetében a kiürítésre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket kell betartani. Ha a családi napközi nem az épület földszintjén vagy első emeletén helyezkedik el, a fentieken túlmenően biztosítani kell a kétirányú kiürítés lehetőségét, valamint a menekülésre számításba vett átriumok, közlekedők hő- és füstelvezetése tekintetében az e rendeletben foglalt előírások teljesülését. A 200 m 2 -nél nagyobb alapterületű játszóház létesítése esetén a gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiséget hő és füst elleni védelemmel kell ellátni. Gravitációs füstelvezetés esetén a helyiség alapterületének 1%-át elérő hatásos nyílásfelületű hő- és füstelvezető, valamint légpótló felületet kell kialakítani. Gépi hő- és füstelvezetés esetén a szükséges elszívási és légpótlási teljesítmény 2 m 3 /s legyen a gravitációs füstelvezetéshez és légpótláshoz tartozó hatásos nyílásfelület minden m 2 -ére számítva. Iroda, igazgatási rendeltetés Az iroda és igazgatási rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és padlóburkolata legalább C fl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. 236

Egészségügyi rendeltetés A műtőket vagy központi műtői területeket több műtőegység esetén a technológiailag hozzá kapcsolódó gépészeti, villamos és orvostechnológiai helyiségekkel együtt önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy a műtők hőellátása és villamosenergia-ellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszerének működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen. A szükséges működési időt az orvos-technológiai terv alapján kell meghatározni. Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeit, helyiségcsoportjait minden más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel és legalább D tűzvédelmi osztályú, EI 2 30-C tűzvédelmi teljesítményű, és S m füstgátló képességű ajtóval kell leválasztani. A kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt külön tűzszakaszként kell kialakítani. A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, padlóburkolata legalább B fl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Szociális rendeltetés A szobaegységeket egymástól legalább EI 30 tűzállósági teljesítményű falszerkezettel kell elválasztani. A szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI 2 30-C tűzvédelmi teljesítményű legyenek. Ha a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, a szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti lakhatási szolgáltatás legfeljebb tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban 237

történik, akkor tűzvédelmi szempontból a lakó rendeltetésre vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni. Ha a lakhatási szolgáltatás tizenkét főnél több személy számára kialakított lakásban vagy házban történik, akkor tűzvédelmi szempontból a szociális rendeltetésre vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni. A legalább AK osztályú szociális rendeltetésű kockázati egységet, valamint a 6 év alatti gyermekek elhelyezésére szolgáló gyermekotthont kizárólag a kijárati szinten és az azt követő, legfeljebb 7,0 méter szintmagasságú szinten lehet kialakítani. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 osztályú, padlóburkolata legalább B fl -s1 osztályú legyen. Művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetés A művelődési, kulturális, hitéleti önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetéstől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani. A színházak tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok, installációk, díszletek és független akkreditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. A díszletanyagok tárolására szolgáló, 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiséget tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos helyiségektől. A színházi díszletkészítő és karbantartó műhelyeket tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos helyiségektől. A nézőtér jellegű elrendezés esetén a székeket 100 főnél több, de 301 főnél kevesebb személy befogadására szolgáló helyiségekben egymáshoz vagy a padlószerkezethez, a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben a padlószerkezethez rögzítetten kell kialakítani. 238

KK és MK osztály esetén színház, filmszínház rendeltetésnél a 8 m magasságot meghaladó színpadnyílás esetén, ha a nézőtéren tartózkodók létszáma meghaladja a 300 főt, a közönségforgalmi területeket az üzemi terektől beleértve a színpadot is külön tűzszakaszként kell kialakítani. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább B fl-s1 osztályú legyen. Vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás rendeltetés A tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok és független akkreditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. A tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiség falburkolata, belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0, padlóburkolata legalább B fl -s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Kereskedelmi rendeltetés Tömegtartózkodásra szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épületek 500 m 2 -nél nagyobb alapterületű tároló-helyiségeit, helyiségcsoportjait a közönségforgalmi terektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani. A kereskedelmi rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és padlóburkolata legalább C fl -s1 tűzvédelmi osztályú legyen. 239

Kényszertartózkodásra szolgáló építmény Építményen belül az adott tűzszakasz befogadóképességére méretezett védett teret kell kialakítani. A kényszertartózkodási helyiségekben legalább A2 tűzvédelmi osztályú építményszerkezetek és burkolatok építhetők be. Sportrendeltetésű helyiség esetén a nézőtér Sportrendeltetés falburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése KK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú, mennyezetburkolata KK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú és padlóburkolata KK és MK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább B fls1 tűzvédelmi osztályú legyen. Gépjárműtároló rendeltetés A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 20 gépjármű álláshely, parkolóhely fölött, önálló tűzszakaszként kell kialakítani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől. A 20-nál több gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hő- és hangszigetelés anyaga AK és NAK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, KK és MK osztály esetén A2-s1 d0 tűzvédelmi osztályú. A 20 vagy annál kevesebb gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hőszigetelés anyaga legalább D-s2, d0 tűzvédelmi osztályú. 240

Mezőgazdasági rendeltetés Az 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló építmények esetében az állatok mentésére legalább az építmény két ellentétes oldalán ki kell alakítani egy-egy, legalább 2 méter széles ajtót. Ipari rendeltetés Az ipari rendeltetésű épület esetén a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiség fal- és mennyezetburkolata, valamint belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, padlóburkolata legalább B fl -s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Az ipari rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek fal- és mennyezetburkolata, valamint belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és padlóburkolata legalább C fl -s1 tűzvédelmi osztályú legyen. 241

KIÜRÍTÉS Kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a mentést. A kiürítés célja, hogy tűz esetén az épületbe benntartózkodó személyek a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák, a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak, a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen. Menekülésben korlátozott személyek számára létesített átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell. Önállóan menekülő személyek menekülése akkor tervezhető átmeneti védett térbe, ha azt önálló tűzszakaszként alakítják ki, amelyből a biztonságos térbe jutás a tűzszakaszba lépés helyétől a megengedett elérési távolságon belül biztosított. A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit a fentieket figyelembe véve vagy számítással kell megtervezni. A menekülési útvonal ajtóinak és az 50 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtóinak legkisebb szabad magassága 1,95 m. A menekülés folyamata: 242

Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés A menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés esetén a speciálisnak nem minősülő általános iskolák kivételével, valamint ahol a rendeltetés alapján OTSZ előírja, a menekülésben korlátozott személyek részére a nem menthető személyek kivételével a kijárati szinten biztonságos térbe jutást, a kijárati szinttől eltérő építményszinten átmeneti védett térbe jutást kell biztosítani. Menekülési felvonó jele Menekülési felvonót kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés, mentés elősegítése céljából előírja. Átmeneti védett tér követelményei Az átmeneti védett tér lehet önálló helyiség, önálló menekülési útvonallal rendelkező tűzszakasz, füstmentes lépcsőház pihenő része vagy tetőfödém. Egy átmenetileg védett tér Az átmeneti védett teret úgy kell méretezni, hogy befogadóképessége megfeleljen az adott építményszinten egyidejűleg tartózkodó, menekülésben korlátozott személyek maximális létszámának. 243

Az átmeneti védett teret úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy az oda menekült, menekített személyek biztonságos térbe mentése menekülési útvonalon keresztül végrehajtható legyen. A tűzvédelmi szakhatóság előírhatja a kétirányú kommunikációs összeköttetés létesítését az átmeneti védett tér és az épület szakhatóság által meghatározott pontja között, valamint az átmeneti védett tér megközelítési útvonalán menekülési jelek elhelyezését. Az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett teret: menekülési útvonalat képező közlekedőhöz, füstmentes lépcsőházhoz, füstmentes lépcsőházi előtérhez vagy menekülési felvonó előteréhez kapcsolódóan kell elhelyezni, a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni, a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, biztonsági világítással kell ellátni és a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni. Bejárati ajtaja az előírt tűzállósági teljesítményen kívül rendelkezzen S m füstgátló minősítéssel. Füstmentes lépcsőházból vagy előteréből nyíló átmeneti védett tér bejárati ajtaja esetében elegendő az S a minősítésű füstgátló ajtó alkalmazása. 244

A füstmentes lépcsőházi pihenő részeként kialakított átmeneti védett teret úgy kell a lépcsőházon belül elhelyezni, hogy az ott várakozó személyek ne akadályozzák a nyílászárók használatát és a menekülést. A védett teret a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni és a várakozásra kijelölt terület határait a padlón jelölni kell. Tetőfödémen akkor alakítható ki átmeneti védett tér, ha az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett tér előírásai nem megvalósíthatóak, az ott haladó vagy várakozó személyeket a füst nem veszélyezteti és a leesés elleni védelem biztosított. Tetőfödémen kialakított átmeneti védett tér esetén, ha a csapadékvíz elleni szigetelés felülről szabadon marad, a tetőszigetelési rendszer B roof (t1) osztályú és a hőszigetelés A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen vagy megengedett B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés alkalmazása, ha hő- vagy a csapadékvíz elleni szigetelő réteget felülről legalább 5 cm vastag A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fedik. A tartózkodási hely védelme Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni, a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, biztonsági világítással kell ellátni és úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű működés fenntartása, az ehhez szükséges berendezések, rendszerek működése biztosított legyen. Menekülési útvonal lehet: Menekülési útvonal követelményei közlekedési útvonalat képező helyiség, lépcsőház, 245

szabadlépcső vagy átrium, nyitott folyosó, függőfolyosó. Csúszda, felvonó kivéve a menekülési felvonót, mozgólépcső, valamint 25%-nál meredekebb lejtő menekülés céljából nem vehető figyelembe, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Vészlétrát, vészhágcsót menekülés céljára ipari, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetés esetén, valamint gépészeti helyiség, gépészeti tér esetén lehet használni. A menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni. Menekülési útvonalon beépített nyílászárók Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint az ilyen helyiségekben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó a kiürítés irányába nyíljon vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvonalon beépíthető legyen, a kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthető legyen és nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhető be. A menekülésre szolgáló, vezérléssel működő ajtók esetében a kézi erővel történő nyitást minden esetben biztosítani kell. A menekülési útvonalon beépített ajtónál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülésre szolgáló ajtóit és a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán beépített ajtókat egy mozdulattal nyithatóan kell kialakítani. A lakások, lakóépületek bejáratát, a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni, ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét. Menekülésre szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az esetben biztosítható kulcsdoboz elhelyezésével, ha az ajtón egyetlen zárat helyeznek el, amelynek kulcsát a kulcsdoboz tartalmazza, a kulcsdobozt a menekülő személy számára elérhető helyen, az ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és biztonsági jellel megjelölve helyezik el, 246

az ajtón keresztül menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve. A menekülést akadályozó beléptető rendszer alkalmazása esetén biztosítani kell a menekülő személy részére a beléptetési ponton a késedelem nélküli áthaladást, az ehhez szükséges vezérlést, eszközöket és használhatóságukat, a beléptetési ponton a szabaddá váló útvonal szükséges szélességét, átbocsátóképességét, az áthaladást gátló szerkezet menekülést nem akadályozó helyzetbe állását automatikusan vagy állíthatóságát kézzel, legfeljebb 220 N erőigénnyel. Az elektromos energiával működő, menekülést akadályozó beléptető rendszer az energiaellátás megszűnése esetén automatikusan tegye lehetővé az áthaladást. Menekülésre szolgáló lépcsőház, lépcső követelményei A menekülési útvonal függőleges szakaszát lépcsőházban, épületen kívüli szabadlépcsőn vagy menekülési útvonalnak minősülő átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszúságú menekülési útvonalat képező lépcsőn kell vezetni. A menekülésre szolgáló lépcsőházat abban az esetben, ha a lépcsőházból kivezető kijárati szint és az attól legtávolabbi, a lépcsőházba vezető bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházként, a fenti ponttól eltérő szintmagasság esetén NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályú épületben, önálló épületrészben füstmentes lépcsőházként, 247

MK osztályú kockázati egység menekülési útvonalát képező lépcsőház esetén természetes szellőzésű füstmentes vagy előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőházként, speciális építményben a XII. fejezet szerint kell kialakítani. A szabadlépcsőt úgy kell elhelyezni, hogy a lépcső szerkezetét és a lépcső használóit a tűz és kísérőjelenségei, így a láng, hősugárzás, füst ne veszélyeztesse. A tömegtartózkodásra szolgáló épület menekülési útvonalát képező, 4 méternél szélesebb lépcsőkarokat korláttal kell kettéválasztani, olyan módon, hogy a lépcsőkar egymástól elválasztott részeinek szabad szélessége 2,00 2,50 méter legyen. Íves, húzott karú vagy csigalépcső menekülésre akkor alkalmazható, ha a lépcsőn menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és a lépcső legfeljebb 10 méter menekülésre használt szintkülönbséget hidal át vagy a lépcsőkar menekülésre használható karszélességén belül valamennyi lépcsőfok belépő szélessége lakáson, üdülőegységen belül legalább 0,24 méter, egyéb esetben legalább 0,30 méter. A menekülési útvonalat képező füstmentes lépcsőházat úgy kell kialakítani, hogy a lépcsőházból közvetlenül, tűzgátló építményszerkezetekkel határolt közlekedőn keresztül vagy két, egymástól független menekülési útvonallal rendelkező tűzszakaszon keresztül biztonságos térbe lehessen jutni. Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei Kényszertartózkodásra szolgáló épület kiürítési és beavatkozási feltételeit az illetékes tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kialakítása esetén a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán 0,15 méternél magasabb küszöb, valamint a menekülési útvonalon beépített ajtók nyílásába lépcső nem építhető be, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekből legalább két, különböző irányú kijáraton kell biztosítani a kiürítést. A nézőterek, előadótermek, rendezvénytermek kialakításakor legalább 2 db, egymástól legalább 10 méterre elhelyezett kijárattal kell kialakítani, - az 50 főnél nagyobb befogadóképességű pinceszinti és a 30 méter feletti padlóvonallal is rendelkező, - a 100 főnél nagyobb befogadóképességű, nem a terepszinti kijárattal azonos szinten lévő padlóvonalú, - a 200 főnél nagyobb befogadóképességű, nem rögzített székekkel kialakított helyiségeket. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség csak állóhelyekkel, valamint rögzített ülőhelyekkel tervezhető, alakítható ki úgy, hogy a padlószerkezethez vagy egymáshoz szilárdan rögzített ülőhelyek száma a helyiségen belüli kapcsolódó kiürítési útvonaltól mérve legfeljebb 20 db legyen. 248

A helyiségeken belül az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy a kijárathoz vezető útvonal hossza ne haladja meg: - a széksorok között haladva a 12 m-t, - lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 m-t, - lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 m-t és sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 m-t. Az 5000 főnél is nagyobb befogadóképességű helyiségek esetében legalább minden megkezdett 1000 főre elkülönített menekülési útvonalakat kell kialakítani. Kiürítési számítás Kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart. Kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart, Kiürítési számítás esetén az OTSZ 7. mellékletben foglalt 4. táblázatban előírt kiürítési normaidők teljesülését kell igazolni. Az építményekből a menekülési folyamata két fő kategóriára osztható: teljes épület kiürítés, amely lehet egyidejű vagy szakaszos, progresszív kiürítés, azaz átmeneti védett térbe, tűzszakaszba, majd későbbi időpontban biztonságos térbe történő kiürítés. Teljes kiürítés 249

Egyidejű kiürítés Az egyidejű kiürítés egy olyan módszer, amely során nem várható az építményben bent tartózkodó személyektől, hogy a tűzzel érintett területen a lehető legkevesebb időn túl is tartózkodjanak. Itt nem csak a tűz fizikai hatásait, hanem a bent tartózkodó személyek pszichológiai, szociális reakcióit is figyelembe szükséges venni. Az egyidejű kiürítésnek két csoportját különböztethetjük meg: - azonnali kiürítés, azaz riasztásra azonnal megindul a menekülés folyamata a teljes építmény területén; - késleltetett kiürítés, azaz a riasztást megelőzi a késleltetés, amely során a kiképzett személyzet meggyőződhet a riasztás valódiságáról. A menekülés indítása megtörténik, ha a riasztást kiváltó eseményt megerősítették vagy a késleltetési idő letelik vagy a jelzés kézi jelzésadóról érkezett és második érzékelő aktiválódik vagy a beépített tűzoltó berendezés riasztószelepe működésbe lépett. A riasztás késleltetése csak teljeskörű beépített tűzjelző berendezés esetén javasolt. Szakaszos kiürítés A szakaszos kiürítés során először a tűzzel érintett szintek kiürítése történik meg. Ezt követően közvetlenül a tűzzel érintett szint feletti 2 szint, utána a felette levő szintek és ezt követően az alatta levő szintek a földszint (vagy kijárati szint) felé haladva, egyidőben két emeletenként. Ebben az esetben a tervezés során a lépcsők csökkentett mérete jelentősen csökkentik a beruházás költségét (mivel csak 2 szint egyidejű létszámára tervezett), de több aktív és passzív tűzvédelmi rendszer beépítését követeli meg. A szakaszos kiürítés elsősorban közép-, és magas építmények kiürítésére javasolt, ahol a szinteket tűzgátló szerkezetekkel határolják. E stratégia alkalmazása esetén további javasolt feltételek az alábbiak: - lépcsőket tűzgátló előtérrel rendelkeznek vagy túlnyomásos füstmentes lépcsőházak; - minden szint önálló tűzszakasz; - az építményben beépített tűzjelző rendszer létesül; - magas építményben beépített oltóberendezés létesül; - vészeseti kommunikációs rendszer létesül; - a (menekülő) lifteket védett előtéren keresztül lehet elérni. Progresszív kiürítés Vízszintes kiürítés A menekülés során a menekülő személyek ugyanazon szinten a szomszédos tűzszakaszba mennek át, amelyen keresztül ha szükséges - a biztonságos térbe juthatnak. Zónás kiürítés A zónás kiürítést nagyméretű építmények esetében javasolt alkalmazni, ahol füstszakaszokat alakítanak ki és a nagy terek lehetővé teszik, hogy a kisebb lokális tüzek során nem kell az egész épületet kiüríteni. Ezzel a megoldással a működési veszteség minimalizálható, de alapfeltétele egyéb más aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek, berendezések kiépítése. A menekülési stratégia megválasztásánál javasolt figyelembe venni a menekülő emberek várható állapotát és a menekülésben korlátozott személyek számára olyan helyet célszerű biztosítani, ahol a káresemény végéig, vagy további helyre jutásukig biztonságban lehetnek. Olyan rendeltetések esetében (elsősorban új építmények esetében), ahol a használat során jellemzően felsőruházat nélküli használókra kell számítani (pl. uszoda, fekvőbeteg ellátás), illetve ahol kisgyermekek ellátását végzik (pl. bölcsőde, óvoda) javasolt olyan kiürítési 250

stratégiát alkalmazni, amely lehetővé teszi a bent tartózkodók átmeneti védett térbe helyezését a külső biztonságos tér időjárási és hőmérsékleti viszonyaitól függetlenül. Számítógépes szimuláció Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet, épületrészt a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e hagyni. Ilyet csak tűzvédelmi tervező, vagy tűzvédelmi szakértő készíthet. Tűz- és füstterjedés szimulációs programok A szimulációs program legyen alkalmas: az égés kémiai folyamatának (reakcióegyenletek, hőfelszabadulás) és az égéstermék-képződés modellezésére a háromdimenziós geometria térben a mozgásegyenletek megoldására, a turbulencia modellek kezelésére beépített tűzvédelmi berendezések működésének és hatásainak elemzésére: tűzjelző berendezések, beépített oltóberendezések (sprinkler berendezések, vízköddel oltó berendezések, gázzal oltó berendezések) továbbá hő- és füstelvezető rendszerek (gravitációs és gépi), tűzoltás közben a füstterjedést befolyásoló egyéb tényezők elemzésére, a tűzvédelmi berendezések vezérlésére a térben lévő a tűz - jellegzetes pontokban - mérhető állapotjellemzőinek megváltozásakor, o a vizsgált térben a hőmérsékletmező megoldására, o a füstterjedés számítására, o látótávolság számítására, o a füst hőmérséklet-, és áramlási sebesség eloszlás, füstkoncentráció számítására az előző pontok ábrázolása grafikonnal illetve digitális képi megjelenítéssel. Menekülés szimulációs programok 251

A menekülés folyamatának valósághű szimulációjára a saját korlátaik között egyaránt alkalmasak a mozgási, a részleges viselkedési és a viselkedési modellek. A validáció során részben a program működése, részben pedig az eredményei kerülnek ellenőrzésre. Olyan program alkalmazható, amely rendelkezik mindkét részből legalább részlegesen dokumentációval: Működési ellenőrzés: A tesztelés során egyszerű példákkal ellenőrzik, hogy a szoftver részei az elvárások szerint működnek-e (a technikai leírásnak megfelelő eredményt szolgáltat). A minőségi ellenőrzés során egyszerű példákkal vizsgálják, hogy a program beépített lehetőségei és a programban szereplő viselkedések mennyire felelnek meg a valóság alapján elvártaknak. Eredmények ellenőrzése: A modellek eredményeit összevetik a dokumentált kiürítési gyakorlatok eredményeivel, lektorált irodalmi adatokkal, vonatkozó műszaki jogszabályok, irányelvek számítási módszereinek eredményeivel vagy egyéb validált kiürítési szimulációs programok futtatási eredményeivel. A program beállításai során lehetőség legyen a modelltéri geometriai adatait legalább cm pontossággal történő megadására. Alkalmazható programok Tűz- és füstterjedési szimulációs programok 252

Kiürítés szimulációs programok 253

TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK Általános követelmények A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani: 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek, a 3000 m 2 szintenkénti összesített alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek, az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények, a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei vagy a 300 fő befogadóképességet beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot és a személyzet létszámát meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények esetében. Az épületek megközelítését szolgáló utakat, valamint a tűzoltási felvonulási utat és területet elsődlegesen közterületen kell biztosítani. Tűzoltási felvonulási terület és út a létesítendő építménnyel szomszédos telken közterület kivételével nem jelölhető és alakítható ki. Tűzoltási felvonulási terület és út lezárásának módját a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni. A tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas, a létesítmény két külön oldalhatárán álló bejáratot kell létesíteni a 30 000 m 2 -nél nagyobb alapterületű létesítményeknél. Elsődleges követelmények: A tűzoltási felvonulási terület paraméterei A tűzoltási felvonulási terület hossza az épület felvonulási terület felé néző homlokzatának teljes hosszán biztosítja a beavatkozás és mentés feltételeit, szélessége legalább 6,0 méter. A tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett homlokzati mentési pontok előtt legalább 7,5 méter széles jól látható módon jelölt talpalási helyet kell kialakítani. A mentési homlokzattól a hosszanti tengely-távolsága 8 14 méter. Ha az épületnek a tűzoltási felvonulási terület felé eső homlokzatához alacsonyabb épületrész vagy építmény csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja a 8. mellékletben foglalt 3. táblázatban meghatározott távolságra lehet a 14 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek homlokzati síkja előtt. A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet. Ezeken a helyeken a parkolási tilalmat táblával és a tűzvédelmi szakhatóság előírása esetén útburkolati jellel jelölni kell. A tűzoltási felvonulási területen a talpalási helyek épület felőli oldalán, a magasból mentő jármű működését légvezetékek és azok tartó és függesztő elemei nem korlátozhatják. A tűzoltási felvonulási terület lejtése legfeljebb 5% lehet. Ha a tűzoltási felvonulási területen vagy a felvonulási terület és a mentésre alkalmas homlokzat közötti területen fasor telepítésére kerül sor, a fák egymás közötti távolsága 254

a mentési oldalon legalább 15 m, kivéve, ha a kialakítás megfelel a (2) bekezdésben meghatározott méreteknek. Ugyanez a szabály vonatkozik a villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is. Másodlagos követelmények: A 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek tűzoltási felvonulási terület felé eső homlokzatán a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen a földszint feletti szinteken, de legfeljebb az 50 méteres padlószint magasságú szintig, építményszintenként és tűzszakaszonként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani. A mentési pontnak az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók által megközelíthetőnek kell lennie. A homlokzati mentési pont legfeljebb 1,0 méter mellvéd magasságú nyílászáró, lodzsa vagy erkély. A mentésre szolgáló nyílászáró osztás nélküli, kívülről kézi eszközökkel betörhető, morzsalékosan törő üvegezett felülete legalább 0,90 méter szélességű és 1,20 méter magasságú. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni. A tetősíkban elhelyezett, mentést szolgáló ablak alsó éle és az ablak alatti, legalább 1,0 méter széles padozat közötti távolság legfeljebb 0,6 méter lehet, és az ablaknak a mentést biztosító technikai eszközökkel elérhetőnek kell lennie. A mentésre szolgáló ablaknak felnyíló kivitelűnek kell lennie. A tűzoltási felvonulási területet megközelítő tűzoltási felvonulási útnak olyannak kell lennie, hogy a tűzoltó gépjárművek, a magasból mentő a helyszínt biztonságosan, tolatás nélkül el tudják hagyni. A tűzoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az épület tűzoltási felvonulási területétől az általános érvényű előírásokon túl o legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre kell lennie és o az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 m-ként helyezhetők el. Ha a felvonulási terület elsődleges kritériumok közül 1 kritérium nem teljesül vagy a másodlagos kritériumok közül 4 vagy több kritérium nem teljesül, akkor a tűzoltási felvonulási terület nem biztosított. Ha a másodlagos kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem teljesül, akkor maradéktalanul nem teljesülnek a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások. 255

A 30 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek esetében, ha a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások maradéktalanul nem biztosíthatók az épületben szintenként legalább 2 tűzszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is tűzszakaszolni kell. Valamennyi tűzszakaszban legalább 1-1 előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell létesíteni, hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A lépcsőházak között az átjárási lehetőséget minden szinten biztosítani szükséges. Ha nem létesíthető tűzoltási felvonulási terület, akkor a meghatározott tűzszakaszoláson, valamint a biztonsági felvonón túl, az épület teljes területére kiterjedő, beépített automatikus tűzjelző és oltóberendezést kell létesíteni, valamennyi lépcsőházat előtérrel kialakított, túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházként kell kialakítani és a lépcsőházak között az átjárást valamennyi szinten biztosítani kell. A fentieken túl közösségi épületben, annak teljes területén evakuációs hangosító rendszert kell kiépíteni. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. Tűzoltás céljára a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni. Az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/perc. Az oltóvizet folyamatosan a létesítmény mértékadó tűzszakaszára a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztálya függvényében NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül, AK osztály esetén legalább egy órán keresztül, KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül, MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell biztosítani. A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető a sprinklerberendezés működéséhez a vonatkozó műszaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz az OTSZ szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával. Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az előírt oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehető legyen az időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a vízállástól függetlenül. A mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy ha az más módon nem oldható meg oltóvíztározóból kell biztosítani. 256

Oltóvízként számításba vehetők a tűzvédelmi hatóság engedélyével azok a nem időszakos természetes felszíni vizek is, amelyek a védendő építménytől 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni. Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél a tűzvédelmi hatóság engedélyével közösen is biztosítható. A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. A kábel- és közműalagútnál, valamint a közműfolyosóknál tűzszakaszonként két helyen kell biztosítani az oltóanyagok bejuttatásának lehetőségét. Oltóvízhálózat kialakítása Az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80. A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat ettől eltérően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen, amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, valamint szabadterétől 200 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető természetes vagy mesterséges víznyerő helyre épített vízkivételi mű található, vagy a megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal biztosítják. Kivitel: Tűzcsapok kialakítása 257

Vezetékes vízellátás létesítése esetén az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni. Kifolyási nyomás: Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál közterületi tűzcsapok kivételével, fali tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A magas épületek esetén a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb fali tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél 600 kpa (6 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Ezen épületek minden fali tűzcsapjánál a tűzoltó egységek számára biztosítani kell külön egy 52 - C méretű csatlakozási lehetőséget. Az éghető folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint az I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékot 1000 m 3 -nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 1200 kpa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. Elhelyezése: A tűzcsapok a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el. A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat kiépíteni, ha a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az elhelyezés egyéb követelményei is teljesülnek. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon. Műszaki követelmények 258

A gyártói előírás szerint telepített föld feletti tűzcsap felső kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszinttől mérve 650 és 900 mm között kell lennie. A föld feletti tűzcsap szelepének működtetését a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő föld feletti tűzcsapkulccsal kell biztosítani. A föld feletti tűzcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm belső átmérőjű, a 8. melléklet 1. ábrája szerinti 75-B méretű csonkkapoccsal kell szerelni. A föld feletti tűzcsap ellátható biztonsági házzal vagy házakkal. A házat úgy kell kialakítani, hogy a föld feletti tűzcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárható legyen, a tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatását és a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok használatát ne akadályozza. A csonkkapcsokat elveszés ellen biztosított kupakkapoccsal kell lezárni. A kupakkapocs anyagának 1600 kpa (16 bar) üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelőnek kell lennie. A legfeljebb 1000 kpa (10 bar) üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok csonkkapcsai műanyag kupakkapcsokkal is lezárhatók. A kupakkapcsok és a műanyag kupakkapcsok kapocskulccsal történő biztonságosan nyithatóságát és zárhatóságát biztosítani kell. Fali tűzcsapok kialakítása Vezetékes vízellátás esetén a legfeljebb 14 méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek kivételével fali tűzcsapot is kell létesíteni ahol azt jogszabály előírja, egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy az MK osztályba tartozó 200 m 2 -nél, a KK osztályba tartozó 500 m 2 -nél, és az AK osztályba tartozó 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben. Nem kell fali tűzcsapot létesíteni a nyitott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőházak hűtött tereiben, az állattartásra szolgáló épületekben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein. Nem létesíthető fali tűzcsap azokban a tűzszakaszokban, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat vagy a tűz terjedését elősegítheti. Meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. Füstmentes lépcsőházakban és előtereikben fali tűzcsap nem helyezhető el. 259

A fali tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani a megközelítési utat tömlőfektetési nyomvonalon kell figyelembe venni, valamint a fali tűzcsapok lefedjék a tűzszakasz teljes területét. Egy helyiségen belül 5 méter vízsugár figyelembe vehető, ha azt építményszerkezet vagy beépített bútor, berendezés nem akadályozza. A fali tűzcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a fali tűzcsap csak az adott tűzszakasz védelmét biztosíthatja, másik tűzszakasz védelmére nem tervezhető be. A fali tűzcsapok létesítésekor a kifolyási nyomás szempontjából legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapnál ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt kell elhelyezni. A száraz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha helyette nedves falitűzcsap-hálózat épül ki. A meglévő száraz felszálló tüzivízvezeték a tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható. Oltóvíztározók A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 30 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél.a víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen. A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni. Oltóvízként figyelembe vehető a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek a tűzoltásra való felhasználás miatt a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző vagy a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított vízmennyisége is, ha azokon a tűzoltóság járműveinek csatlakozására megfelelő vízkivételi lehetőség van kiépítve. A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m 3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m 3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talajszinttől 0,8 1,2 méter magasságban kell kialakítani. 260

A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni. A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz a vízállástól függetlenül mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. 261

Tűzoltósági kulcsszéf Az égő épületbe az üzemeltető távollétében is be lehet jutni károkozás nélkül. Ennek eszköze a tűzoltósági kulcsszéf és a benne elhelyezett kulcs(ok). A kulcsszéf nyitásának két feltétele van: az épület tűzjelző berendezése jelezzen tüzet és vezérelje a kulcsszéfet, a kiérkező tűzoltók saját speciális kulcsukkal nyissák ki a kulcsszéfet. Az elhelyezendő kulcsok lehetővé teszik a bejutást az épületbe, illetve azon belül egyes helyiségekbe (pl. elektromos főelosztóba). A kulcsszéf beépíthető a homlokzati falba vagy külön oszlopon is elhelyezhető. Helyét felirat mutatja, ami kiegészíthető villogóval, a jobb észlelhetőség érdekében. 1. Objektumkulcs felügyelet 2. Csatlakozóház 3. Ajtónyitó visszajelző kontaktussal 4. Mikrokapcsoló a külső ajtóhoz 5. Zár (Kéttolú váltózár) 6. Belső ajtó 7. FSK panel a külső ajtóhoz 8. Záróretesz 9. Külső ajtó 10. Külső ajtógomb kényszertörési hellyel 11. Takarókeret 12. Kondenzvíz elvezető VDS típusú kulcstároló(kulcsszéf) felépítése Kulcsszéfeket kell telepíteni a 10 000 m 2 -nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények esetében, bármely rendeltetésű magas épületben, a 6000 m 2 -nél nagyobb alapterületű közösségi épületekben, a 10 000 m 2 -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban, műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben, valamint ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja a roncsolásmentes bejutás érdekében, ha az épület területén beépített tűzjelző berendezés létesül. Tűzoltósági beavatkozási központ A tűzoltósági beavatkozási központ a létesítmény bejáratánál vagy annak közelében a tűzoltósággal igazolható módon egyeztetetten kialakított olyan helyiség, amelyből a tűzoltói 262

beavatkozáshoz szükséges és azt elősegíti tűzvédelmi berendezések vezérelhetők. A központot tűzgátló épületszerkezetekkel kell leválasztani az egyéb helyiségektől. A központba a tűzoltóság által meghatározott tűzoltó technikai eszközök vezérléseit kell bekötni. Tűzoltósági beavatkozási központot kell kialakítani, ha az építményben vagy részében beépített tűzjelző berendezés üzemel és a jelzésadók száma meghaladja az 1000-et, azon építményrészek száma meghaladja a 30-at, amelyek hő és füst elleni védelmét önállóan lehet vezérelni a hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablóján. A tűzoltósági beavatkozási központban a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott tűzoltótechnikai eszközök vezérléseit kell biztosítani. A vezérlések működését és a visszajelzések fogadását a vezérelt tűzoltó-technikai eszközök előírt működőképességéig kell biztosítani. Tűzoltósági rádióerősítő Minden épület esetében a létesítés során vizsgálni szükséges a kárelhárítás során együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeinek megfelelőségét. A kárhelyi rádióforgalmazást az épület egyes szerkezetei meggátolják. Ide tartoznak például a vasbeton szerkezetek, a fémgőzölt üvegfelületek. A rádiózást ilyen esetben ún. rádióerősítő segítségével lehet fenntartani. A berendezés szükségességét az építkezés során vizsgálja a tűzvédelmi szakhatóság, gyakorlati próbával. Az építményekben ha egyéb jogszabály másként nem rendelkezik biztosítani kell a kárelhárítás során együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeit, melynek megfelelőségét a használatbavételi eljárást megelőzően vizsgálni kell. Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés számára az üzemszerű állapotot biztosító berendezés kiépítését az építmény tulajdonosának kell biztosítania. Tűzoltó felvonó Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó, 263

Tűzoltó felvonót kell létesíteni: magas épületben, 3-nál több pinceszinttel rendelkező épületben vagy ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja a tűzoltói beavatkozás biztosítása érdekében. A tűzoltó felvonó elhelyezését egyeztetni kell a tűzvédelmi szakhatósággal. A tűzoltó felvonó lehet normál felvonó, amely teljesíti a tűzoltó felvonóra előírt követelményeket vagy kifejezetten erre a célra létesített felvonó. Napelemek A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni. A kapcsoló felett napelem lekapcsolás feliratot kell elhelyezni. Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni. Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a tetőfedésnek a héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesítenie kell. Számított tűzterhelés meghatározása A létesítés, építés során tűzvédelmi szempontból azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy adott épületben, tűzszakaszban milyen tömegű éghető anyag van jelen, az éghető anyagokat mekkora területen használják, tárolják, elégésük mekkora tűzterhelést okoz. A tűzterhelés függvényében határozzuk meg, hogy kell-e létesítményi tűzoltóságot kell-e fenntartani. 264

Az épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményeit, az épületekben tárolt, feldolgozott, forgalomba hozott anyagok jellemzői alapján meg lehet határozni. A tűzterhelés az alábbi képlettel számítandó: p=pn+ps (MJ/m 2 ) ahol: p: tűzterhelés; pn: az időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések (bútor, technológiai berendezés, raktározott anyag, stb.) tömegéből számított tűzterhelési érték; ps: az állandó tűzterhelés: a beépített égheti anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték. A tényleges tűzterhelésből kiindulva, az éghető anyagok jellemzőitől, tárolási módjától függően meghatározható a számított tűzterhelés. A számított tűzterhelésből meghatározható az elsődleges tűz várható időtartama, amelyet helyi tényezőkkel korrigálva ki lehet számítani (belmagassági tényező, légellátási tényező, tűzoltási tényező) a tűz várható időtartamát. A tűz várható időtartama alapján a szerkezetek biztonsági és rendeltetési tényezőinek a figyelembevételével meghatározható az egyes épületszerkezetek mértékadó tűzállósági határértéke. 265

HŐ ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM Fogalmak: hő- és füstelvezetés: a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége, hő és füst elleni védelem: a tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások összessége, Füstmentesítés: a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége, Hő- és füstelvezetés célja Az épületekben a keletkezett hő és füst elvezetéséről gondoskodni kell, hiszen a zárttérben keletkezett tüzek termelte hő és füst jelentősen rontja a kiürítési és beavatkozási feltételeket, roncsolja az épületszerkezeteket, károsítja a bennlévő értékeket. A termelt hőmennyiség mintegy kétharmada ott gomolyog a helyiségek mennyezete alatt. A megoldás kézenfekvő, el kell távolítani a tűz során keletkezett hőt és füstöt. Ezzel elérhető, hogy a helyiségben, épületben tartózkodók elhagyhassák a veszélyeztetett területeket, a felderítés és tűzoltás hatékonyabbá válik, az épületszerkezetek tovább állnak ellen a tűz hatásainak (hiszen kisebb hőterhelés éri őket), és kisebb károkat okozhat a tűz. Hő- és füstelvezetést kell létesíteni 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségben, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével, 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben, fedett átriumokban, 266

ott, ahol a rendeltetés alapján az OTSZ előírja, speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Ettől eltérően nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni az OTSZ-ben meghatározott esetekben Pl: a legfeljebb 500 m 2 alapterületű és legalább EI 2 15 C minősítésű bejárati ajtóval rendelkező gépészeti helyiségben vagy helyiségcsoportban, b) a legfeljebb 500 m 2 alapterületű, nem közösségi rendeltetésű helyiségben, amelyben jellemzően nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolnak, az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló helyiségben,.stb Füstmentesítést kell létesíteni: a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírja vagy ahol OTSZ a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából előírja. Működtetés, vezérlés A hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetését biztosítani kell lépcsőház esetében a lépcsőházba nyíló, a menekülésre szolgáló ajtók lépcsőház felől nézve külső oldala mellett, a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen, és a lépcsőház kijárati szintjén a lépcsőházból kivezető, menekülésre szolgáló ajtó külső vagy belső oldala mellett, egyéb esetben a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen és módon. A tűzvédelmi szakhatóság a kiürítés és a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírhatja a kézi nyitást vagy távnyitást követő visszazárás és újranyitás kiépítését és tűzoltósági vezérlőtabló kialakítását. 267

A hő és füst elleni védelem tűzoltósági vezérlőtablóján meg kell jeleníteni a vezérelt eszközök üzemállapotait: üzemkész, működik, hiba. Több füstszakaszból álló helyiség esetén az egyes füstszakaszok hő- és füstelvezetésének kézi működtetését egy helyről kell biztosítani. Beépített tűzjelző berendezéssel védett helyiség hő és füst elleni védelmének eszközeit a beépített tűzjelző berendezésnek vezérelnie kell. A vezérlés nem aktiválódhat kézi jelzésadó jelére abban az esetben, ha a kézi jelzésadó jele nem szolgáltat egyértelmű, a hő és füst elleni védelem megfelelő működéséhez szükséges információt. Beépített tűzoltó berendezéssel ellátott helyiségben a beépített tűzjelző berendezés általi vezérlést a tűzoltó berendezés hatékony működését nem korlátozó módon kell biztosítani. A hő- és füstelvezetés biztosítható Hő- és füstelvezetés természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel, gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy a természetes és a gépi megoldás kombinációjával. Szellőzőberendezés hő- és füstelvezetés céljára abban az esetben alkalmazható, ha tűz esetén a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket a hőállóság kivételével teljesíti és a füst hőmérséklete és a térhőmérséklet számítással igazolt módon 50 C fok alatt marad. A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással kell alátámasztani természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való alkalmazása, természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes alkalmazása vagy természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlással való kiegészítése esetén. A természetes hő- és füstelvezetés legkisebb mértékét a 9. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint vagy számítással kell megállapítani. Gépi hő- és füstelvezetés esetén a szükséges elszívási teljesítmény 2 m 3 /s a természetes füstelvezetéshez tartozó hatásos nyílásfelület minden m 2 -ére számítva. A hő- és füstelvezetés tervezése során figyelembe kell venni a túlnyomásos füstmentesítéssel ellátott terek és a füstelvezetéssel ellátott terek kapcsolatát, az egyidejű működés során kialakuló nyomásviszonyokat és biztosítani kell a nyílászárók kézi nyithatóságát. 268

Hő-és füstelvezető szerkezetek és berendezések csoportosítása Működési elv alapján: természetes, vagy gépi füstelvezető. A gépi, azaz ventilátoros hő- és füstelvezetőt akkor célszerű választani, ha a megkívánt feladat természetes hő- és füstelvezetéssel nem oldható meg. Funkció alapján: hő- és füstelvezető, vagy kombinált, azaz napi szellőztetésre is alkalmas berendezés. Beépítési hely alapján: lapostetőn elhelyezett füstelvezető lehet pontszerű ( kupola ), vagy sávfelülvilágítóba épített. Mindkét altípusnál megkülönböztethetünk nyílószárnyas, illetve zsalus/lamellás kivitelt, új épületbe beépíthető illetve felújító szerkezetet. homlokzati hő- és füstelvezetők, elhelyezhetőek függőlegesen és meredek tetőn, lehetnek nyílószárnyas, illetve zsalus/lamellás kivitelűek, látható illetve rejtett működtető szerkezetűek. Nyitószerkezet alapján: mechanikus, azaz csörlős, pneumatikus, azaz CO2-es palackos, valamint elektromos nyomógombos vésznyitó. Hő- és füstelvezető szerkezet Hő- és füstelvezető szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba, A hő- és füstelvezető szerkezet bevilágító felületének, kupolájának tűzvédelmi osztálya A1-D, megbízhatósági nyitási ciklusainak száma 1. közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 1000, 2. egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300, 3. közösségi rendeltetésű füstszakaszban kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 1000, 4. kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 300, 269

szélterelőinek vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapítású, külső szívóhatással szembeni ellenállása (statikus ellenállás, jelzése: WLmin) 1500 Pa, hővel szembeni ellenállása B = 300 C és égvecsepegési kategóriája a vízszinteshez képest 120 -nál nagyobb mértékben kinyíló szerkezet kivételével d0. A hő- és füstelvezető szerkezet nyitását biztosítani kell legfeljebb 250 Pa függőleges megoszló teher (hóteher, jelzése: SL) esetében is. A hő- és füstelvezető szerkezet átfolyási tényezőjét vizsgálattal kell megállapítani. Hő- és füstelvezető berendezés Hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja, A füstelszívó ventilátor és a füstelvezető légcsatorna követelményét a 9. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza. A füstelvezető légcsatornát és függesztő-tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén fellépő hőtágulás felvételére alkalmas legyen. A gépi füstelvezetés elszívóteljesítményét úgy kell megállapítani, hogy az épület bármely tűzszakaszában, annak bármely szintjén valamennyi füstelvezetéssel érintett helyiségben egyidejűleg működhessen a gépi füstelvezetés. Egymástól füstköténnyel elválasztott füstszakaszokból álló helyiség esetén a füstelvezető ventilátor elszívó-teljesítményét annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a két legnagyobb mértékű füstelvezetést igénylő füstszakasz füstelvezetése egyidejűleg biztosított legyen. A hő- és füstelvezetést légcserével biztosító kialakításra a füstelvezetés és a légpótlás követelményeit alkalmazni kell. 270

Füstszakaszok kialakítása Füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba. A hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha közlekedő, folyosó esetén, menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m 2 -t vagy hosszúsága a 80 métert. A menekülésre számításba vett útvonal a menekülés során a füstszakaszba lépés helyétől a füstszakaszból kilépés helyéig tart. 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszakasz alapterületének mérete legfeljebb 2000 m 2 -re növelhető, ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra előírt hatásos nyílásfelületét minden megkezdett 100 m 2 -ként 10%-os arányban növelik vagy számítással meghatározott mértékben növelhető, ha a számítás eredménye igazolja e rendelet által előírt füstszegény levegőréteg biztosítását. A közlekedői, folyosói szomszédos füstszakaszokat a menekülési útvonal határoló falára előírt tűzvédelmi osztálykövetelménnyel megegyező tűzvédelmi osztályú fallal és abba épített füstgátló ajtóval vagy tűz esetén a padlószintig leengedett, a menekülési irányt metsző elhelyezés esetén menekülést lehetővé tévő mobil füstköténnyel kell elválasztani egymástól. 271

A közlekedőnek nem minősülő helyiségben a szomszédos füstszakaszokat egymástól mobil vagy stabil füstköténnyel kell elválasztani. A füstkötényt helyettesítheti tömör építményszerkezet, ha annak tűzvédelmi osztálya B vagy kedvezőbb és tűzállósági teljesítménye legalább E15. A füstgyűjtő térbe anyag-, terméktárolás akkor tervezhető, létesíthető, ha a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 o C fölé vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinklerberendezéssel védett. Légpótlás A természetes légpótlás mértéke megegyezik a természetes füstelvezetés 9. mellékletben foglalt 1. táblázatban előírt mértékével. A gépi légpótlás mértéke a gépi füstelvezetés előírt legkisebb mértékének 90 100%-a. 272

Egy légteret képező és több füstszakaszból álló helyiségben a légpótlást a legnagyobb mértékű füstelvezetésre kötelezett füstszakasz alapján, a legnagyobb mértékű füstelvezetésre kötelezett füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával megnövelve kell méretezni. A légpótlást biztosító ventilátorra a füstelvezető ventilátor követelményei vonatkoznak, a hőállósági követelmény kivételével.. Beépítési hely A füst szabadba vezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy a kijutó füst ne veszélyeztesse a menekülési útvonalakat, a hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlást, a füstmentesítés légellátását, a tűzoltó beavatkozást,a szomszédos épületekben, tűzszakaszban tartózkodókat és ne idézzen elő másodlagos gyújtási veszélyt. A füstmentesítés és a légpótlás légbevezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy ezeken a helyeken keresztül a füst nem kerülhet vissza az épületbe vagy visszakerülése, visszaszívása elkerülhető legyen. Természetes hő- és füstelvezető vagy légpótló szerkezet alkalmazása esetén az uralkodó szélirányt figyelembe kell venni a szerkezet elhelyezésénél. A hő- és füstelvezető szerkezetet a tető vagy a külső határoló fal füstkiáramlást elősegítő helyén, a padlósíktól mért felső harmadában kell beépíteni. 273

1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiség esetén a tetőn a szomszédos hő- és füstelvezető szerkezeteket egymástól legalább akkora távolságra kell beépíteni, mint kettőjük nagyobbik oldalméreteinek vagy átmérőinek összege. Természetes füstelvezetés alkalmazásánál 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségben közösségi funkció esetén 200 m 2 -ként, egyéb esetben 300 m 2 -ként legalább egy hő- és füstelvezető szerkezetet kell beépíteni. A hő- és füstelvezetőknek az egymástól vagy a tető szélétől és a falaktól mért távolsága legfeljebb 20 m lehet. A légpótlást a helyiségbe 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszegény levegőrétegben, átrium esetén annak alsó részén, lépcsőház esetén annak legalsó szintjén vagy a kijárati szinten, közlekedő, folyosó esetén a padlósíktól mért 2 méteres magasságon belül, egyéb esetben a belmagasság alsó harmadában elhelyezkedő helyen kell bejuttatni. Álmennyezettel kialakított helyiség gépi hő- és füstelvezetése abban az esetben biztosítható az álmennyezeti térből, ha az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvezőtlenül, az álmennyezeti elemek, az álmennyezet feletti térben lévő berendezések, tárgyak nem mozdulnak el helyükről a füstelvezetést veszélyeztető mértékben annak működésekor és az álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a biztonsági berendezések működését és nem jelent gyújtási veszélyt. 274

Füstmentesítés A lépcsőház füstmentesítését természetes átszellőzéssel vagy gépészet útján a lépcsőházba juttatott levegő túlnyomásával kell biztosítani. A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház légtere folyamatosan vagy tűz esetén automatikusan a lépcsőház talajszint feletti valamennyi szintjén a lépcsőházi alapterület legalább 20%-át elérő, de minimum 4 m 2 összefüggő nyitott felülettel vagy az ilyen felülettel kialakított, nyitott füstmentes előtéren át kapcsolódik a külső szabad légtérhez. A lépcsőház közlekedő felőli nyílásától mért 3 méteres távolságon belül nem a lépcsőházhoz tartozó homlokzati nyílászáró nem helyezhető el. 275

A túlnyomásos füstmentes lépcsőház gépészetének valamennyi lépcsőházi nyílászáró csukott állapota esetén 50 Pa 10% relatív túlnyomást, egy nyitott lépcsőházi ajtó esetén 10 Pa túlnyomást, az OTSZ szerint meghatározott darabszámú lépcsőházi nyílászáró nyitott állapota esetén a nyitott nyílászárók keresztmetszetében legalább 1 m/s sebességű légáramlást kell biztosítania. Előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőház esetén a relatív túlnyomás mértéke a lépcsőházban az előtérhez viszonyítva 50 Pa 10%, az előtérben 10 15 Pa. Füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók A füstmentes lépcsőházban kizárólag kézi vagy automatikus tűzeseti vezérléssel ellátott felvonót lehet elhelyezni. A füstmentes lépcsőházhoz és előteréhez csatlakozhat felvonó aknája, ha más helyiségbe nem nyílik aknaajtó. A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház legfeljebb egy pinceszintet szolgálhat ki. Több pinceszintet kiszolgáló lépcsőház és a pinceszinti helyiségek között túlnyomásos füstmentes előteret kell kialakítani, amelyben tűz esetén 20 25 Pa túlnyomást kell biztosítani. 276

A túlnyomásos füstmentes lépcsőház és a túlnyomásos füstmentes előtér ajtónak nem minősülő nyílászáróját úgy kell kialakítani, hogy az tűz esetén automatikusan csukódjon vagy állandóan zárt állapotú legyen és csak segédeszközzel legyen nyitható. A nyílászárók használatát a kialakuló túlnyomás nem akadályozhatja, a nyitáshoz szükséges erőkifejtés nem haladhatja meg a 100 N-t. 277

HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni. A hasadó és hasadó-nyíló felületek olyan építményszerkezetek, amelyek az építmények vagy az építményrészek határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést. Hasadó felületeknek nevezzük olyan épületszerkezetek, amelyek tönkremenetelükkel teszik lehetővé a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából, míg a hasadó-nyíló felületek olyan épületszerkezetek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Az OTSZ hatálya kiterjed az ipari, tárolási és mezőgazdasági rendeltetésű helyiségekben keletkező esetleges térrobbanás vagy nem robbanóanyag által okozott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való a jogszabályok, műszaki előírások által meghatározott esetekben alkalmazandó lefúvató hasadó vagy hasadó-nyíló felületek kialakítási követelményeire. A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása A hasadó felület nagyságát az alábbi számítás szerint kell meghatározni A h = f h. V ahol: A h a hasadó felület nagysága, m 2 ; f h fajlagos hasadó felületi tényező, m 2 /m 3 ; V a helyiség beépítetlen térfogata, m 3. 278

A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása ha ezt egyéb igények, így betörésvédelem vagy technológiai túlnyomás nem növelik a beépítési helyükön várható szélszívás 10%-kal növelt értékénél nem lehet nagyobb. A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása A hasadó-nyíló felület nagyságát az alábbi számítás szerint kell meghatározni: Ah, = fh,. V ahol : Ah, a hasadó-nyíló felület nagysága, m 2 ; fh, fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező m 2 /m 3 ; V a helyiség beépítetlen térfogata, m3 Megjegyzés: Hasadó felületként alkalmazhatóak általában a síküvegezett felületek, az üvegvastagság és a befogási méret közötti előírt kapcsolattal, valamint a cementkötésű sík- és hullámlemezek, cserépfedések stb. Hasadó felület pl: egyrétegű üvegezés vastagságtól függően egyrétegű síklemez, hullámlemez egyrétegű cserépfedés minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 10 kg/m2 és rögzítései kísérletileg igazoltan legfeljebb 3,00 kn/m2-nél kisebb megnyílási nyomást adnak, minden olyan szerkezet, amelynek megnyílási nyomása kísérletileg igazolt és az ehhez tartozó, a belső térben bennmaradó redukált túlnyomás ismert és ezen ismert túlnyomásra van az épület teherhordó szerkezeteinek méretezése.stb. Hasadó-nyíló felületként minősített szerkezetek vagy a minősített szerkezeteknek megfelelően kialakított szerkezetek, amelyek felületegységre eső súlya 80 kg/m2-nél kisebb és megnyílási nyomásuk 1 kn/m 2 alatt van, alkalmazhatók hasadó-nyíló felületként Különleges esetek Csőszerű helyiségnél, ha a helyiség hossza legalább négyszerese a szélességének, akkor a 101 103. szerint számított értékeket 20%-kal meg kell növelni. Kivételesen megengedett a lefúvatási befogadótérbe végzendő lefúvatás, ha a belső tér megnyitására más lehetőség nincs. Ebben az esetben a befogadótér térfogata legalább ötszöröse legyen a lefúvatott tér térfogatának és legyen a szabad tér felé hasadó vagy hasadónyíló felülete. Megengedhető az angol akna felhasználása lefúvatásra, ha a falainak geometriai viszonyai a lefúvatás irányában az OTSZ lefúvatásra vonatkozó egyes követelményeit kielégítik. Ha hasadó és hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek nagysága nem éri el a hasadó felületek nagyságát vagy megnyílási nyomása 1 kn/m 2 felett van, akkor az együttes felületnagyságot a hasadó felületnagyság szerint kell meghatározni. Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, 279

és a hasadó-nyíló felületek nagysága eléri vagy meghaladja a hasadó felületek nagyságát, akkor az együttes felületek nagyságát a hasadó-nyíló felületnagyság szerint kell meghatározni. Másodlagos robbanás elleni védelem Azokat a berendezéseket, amelyek önmagukban is robbanásveszélyesek és tönkremenetelük a közvetlen környezetre másodlagos robbanásveszélyt jelent, a további robbanásveszélyt hordozó környezettől eltérő helyre kell lefúvatni. A lefúvatás környezetének védelme A közlekedési útvonalak és terek védelme érdekében a lefúvató felületet a helyiségek födémén kell kialakítani. Ha műszakilag nem megoldható a lefúvató felületek födémen történő kialakítása, akkor az oldalfalakban is kialakítható, az OTSZ-ben rögzített követelményeknek megfelelően. A lefúvatás irányában a védőtávolságot az alábbi ábrája szerint kell meghatározni: 280

Védőtávolságon belül az üzemi közlekedési útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonal vagy személy tartózkodására alkalmas tér csak védőfal, terelőfal vagy veszélytelen irányba terelő hatású hasadó-nyíló felület alkalmazásával lehet. A védő- és a terelőfalnak meg kell gátolnia, hogy a lefúvató felületen át kiáramló közeg az üzemi közlekedési útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonalat vagy személy tartózkodására alkalmas teret veszélyeztessen, az alábbi ábrája szerint. A védő- és a terelőfalat úgy kell kialakítani, hogy a lefúvatást az elhelyezkedésével ne zavarja, legyen elegendő lefúvatási szabad tér max 60, a 10. melléklet 3. ábrája alapján, max 30, a 10. melléklet 4. ábrája alapján, 281

max 30, de kiegészítő szöge minimum 60, a 10. melléklet 5. ábrája alapján. Ha a védendő közlekedőtér olyan robbanásveszélyes épület mellé kerül, ahol a tetőn keresztül is végeznek lefúvatást, akkor a megadott védőtávolságok hasadó felületek esetén meghatározottak szerintiek, veszélyes irányú terelőhatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a védőtávolság az alábbi ábra szerintiek veszélytelen irányú terelőhatású hasadó-nyíló felület esetén ha az oldalfallefúvatások egyébként lehetővé teszik a védőtávolság az alábbi ábra alapján 8,00 méter. A lefúvatás irányában 10 méteren belül ajtó, ablak nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m-nél közelebb nem lehet. Hasadó vagy hasadó-nyíló felületek előtt 3 m-nél közelebb lévő berendezések esetén a berendezések hasadó, hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60 -os vetületének felületét a lefúvató felületek nagyságának meghatározásakor az alábbi ábrája szerint figyelmen kívül kell hagyni. 282

Ha egy berendezés a lefúvató felületekhez a lefúvatás irányában 6 méternél közelebb van, akkor a berendezést a terelőfalakra vonatkozó lefúvató nyomás felvételére alkalmasan kell méretezni. Az építményszerkezetekre ható terhelések Ha hasadó felületek kerülnek alkalmazásra, akkor a belső térben minden irányban az elsődleges tartószerkezetekre ható 3 kn/m 2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni. Ha hasadó-nyíló felület kerül alkalmazásra, akkor a belső térben minden irányban az elsődleges tartószerkezetekre ható 2 kn/m 2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni. A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határoló felületeken egyenletesen kell elosztani vagy oda kell koncentrálni, ahol a robbanás nagy valószínűséggel előre várható. A hasadó felületek egymástól mért távolsága 12 m-nél több nem lehet egy nyomásmentesítő téren belül. A hasadó és a hasadó-nyíló felületekkel védendő tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes elemeinek tönkremenetele ne lehessen progresszív összeomlás okozója. Törekedni kell arra, hogy az építmény másodlagos építményszerkezetei az elsődleges építményszerkezetekre csak korlátozott mértékben tudjanak erőhatást átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését. 283

SPECIÁLIS ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME Kockázati osztály Közúti alagutak Alagúthossz Kockázati osztály 300 m 301-1000 m 1001 m A legfeljebb 300 méter hosszú közúti alagutak az AK osztályba, 300 méternél hosszabb, de legfeljebb 1000 m hosszú közúti alagutak a KK osztályba, az 1000 méternél hosszabbak az MK osztályba tartoznak. Épületszerkezetek A közúti alagutakba A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építményszerkezetek építhetők be, maximális tűzszakasz méret követelmény nincs. Az alagutat határoló fal, födém és héj AK osztályú közúti alagutaknál az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 60, KK osztályú közúti alagutaknál az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 90 vagy MK osztályú közúti alagutaknál a RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 120 tűzállósági teljesítményű legyenek. 284

Alagúttűz Tűzgörbék Menekülést segítő megoldások A védett tér építményszerkezetei az MSZ 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább EI 120 tűzállósági teljesítményű legyen. A közúti alagutakban vészkijáratot kell kiépíteni, két vészkijárat között a távolság nem lehet 500 méternél nagyobb..a vészkijárati ajtók az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje, illetve az MSZ 1634-1 szabvány szerinti vizsgálattal legalább EI 1 90, MK osztály esetén legalább EI 1 120 tűzállósági teljesítményű legyen. Az ajtók tűzvédelmi osztálya legalább A2 legyen. Beavatkozást segítő megoldások Az MK osztályú közúti alagutakban 100 méterenként föld feletti tűzcsapot kell kialakítani. A tűzcsapok mechanikai védelmét biztosítani kell. A tűzcsaphálózatot úgy kell kialakítani, hogy bármely 4 tűzcsap egyidejű működése esetén 4800 l/perc vízmennyiség biztosított legyen 180 percen keresztül. Az MK osztályú ikervágatú közúti alagutak esetében, a káreset során beavatkozó egységek számára legalább 1500 méterenként megfelelő űrszelvényű, tűzgátló nyílászáró szerkezetekkel határolt összekötő alagutakat kell biztosítani. Az MK osztályú alagutaknál tűzoltósági beavatkozási központot kell kialakítani. A KK osztályú alagút szabadba vezető végénél a tűzvédelmi biztonsági berendezések vezérlési lehetőségét biztosítani kell. Hő és füstelvezetés: Az AK osztályú alagutaknál természetes szellőzésű hő- és füstelvezetés is alkalmazható. 285

A KK és MK osztályú alagutaknál, legfeljebb 3000 m-ig hosszirányú vagy kombinált hő- és füstelvezetés csak akkor megengedett, ha veszélyhelyzet esetén a forgalom- és menekülésirányítás megoldott, valamint az MK osztályú alagútnál 300 méterre csökkentették a vészkijáratok közötti távolságot. A hő- és füstelvezető rendszer üzemképességét legalább 120 percig kell biztosítani az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje szerinti vizsgálattal. Természetes szellőzésű hő- és füstelvezetés alkalmazása esetén az alagút szabad keresztmetszete nem lehet kevesebb az alagút alapterületének 1%-ánál. Gépi hő- és füstelvezetés alkalmazása esetén a hő- és füstelvezető rendszernek alkalmasnak kell lennie a 300 MW felszabaduló hőteljesítmény elvezetésére. Világítás biztonsági jelek: A közúti alagutakban biztonsági világítást, valamint magasan és alacsonyan telepített, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. A biztonsági világítást, valamint világító menekülési jeleket úgy kell tervezni, hogy egy meghibásodás miatt legfeljebb 50 m hosszúságú szakasz eszközei válhatnak üzemképtelenné. Az alagút mindkét oldalfalán 50 méterenként el kell helyezni a két legközelebbi vészkijárat távolságát és irányát tartalmazó jelölést. A jelölésnek legalább 25 m távolságból felismerhetőnek kell lennie, és nem lehet magasabban 2 m-nél. A KK és MK osztályba tartozó alagutaknál kettős biztonságú villamos betáplálást kell létesíteni a tűzeseti fogyasztók biztonságos ellátására. Az üzemszerű energiaellátás, tápellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell. Gyalogos aluljárók Kockázati osztály A csak gyalogosforgalomra használt aluljáró AK osztályba tartozik. Ha az aluljáróban üzletet vagy egyéb közönségforgalmi helyiséget is elhelyeznek, akkor KK osztályba tartozik. Hő és füstelvezetés: 286

Az a hő- és füstelvezetés céljára elegendő a le- és a feljáratok állandóan biztosított szabad nyílás-keresztmetszete -AK osztályba és a - a 40 méternél nem hosszabb KK osztályba tartozó aluljáróban. Az aluljáróban lévő 50 m 2 -nél nagyobb összesített alapterületű üzletekben a hő és füst elvezetését közvetlenül a szabadba kell biztosítani. Ha a KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület, felszín alatti vasútvonal menekülésre tervezett útvonala is egyben, akkor az aluljáró hő- és füstelvezetéséről is gondoskodni kell. Az 50 m 2 -nél nagyobb összesített alapterületű helyiségek, valamint a KK osztályú aluljárók hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete az alapterület legalább 1%-a. A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos vagy nagyobb a hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. A hő- és füstelvezető kiváltható gépi elszívással, a légutánpótló nyílásfelületek kiválthatóak befúvással úgy, hogy a hatásos nyílásfelület minden négyzetmétere helyett a hő- és füstelvezető és légpótló berendezésnek 2 m 3 /s légszállítási teljesítményt kell biztosítania. Épületszerkezetek Ha az aluljáró egy másik építményhez csatlakozik, akkor az aluljárót az építménytől külön tűzszakaszként kell kialakítani. Az aluljárókra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik, de az aluljáróban lévő, egymás melletti üzleteket egymástól legalább A2 EI 60 tűzállósági teljesítményű építményszerkezettel kell elválasztani. Ha a KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület, felszín alatti vasútvonal menekülési útvonalául szolgál, akkor az aluljáró üzleteinek portálszerkezetei legalább A2 EI 30, nyílászárói legalább A2 EI 2 30 tűzállósági teljesítményűek legyenek. Abban az esetben, ha az üzlet területén beépített tűzjelző és oltóberendezés van kiépítve, a portálszerkezetre tűzállóságiteljesítménykövetelmény nem vonatkozik. Az aluljáró tűzeseti lekapcsolását, valamint ahol szükséges, az aluljáróban hő- és füstelvezetés működtetését, a hő- és füstelvezető kézi indítási lehetőségét az aluljáró funkciójához tartozó helyiségben kell biztosítani és ezt a helyiség ajtaján jelezni kell. 287

A KK osztályba tartozó aluljárókban hőszigetelő, burkoló anyagként, valamint nyílászáróként A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagok alkalmazhatók. A KK osztályba tartozó aluljáró esetében a fali tűzcsap kialakításának szükségességét és módját a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni. Felszín alatti vasútvonal Kockázati osztály MK osztályba tartoznak a felszín alatti vasútvonal föld alatti állomásai, valamint a vonalalagutak. A felszíni állomás és építmény KK osztályúnak minősül. A teherhordó és tűzgátló szerkezetek Épületszerkezetek KK osztályú állomás esetén legalább REI 60, MK osztályú állomás esetén kivéve alagutak legalább REI 90, metró alagutak esetén az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 120, teherszállításra is használt vasúti alagutak a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 120 és az alagutak menekülésre tervezett útvonalain és a védett térben az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 90 tűzállósági teljesítményű legyen. 288

Vasúti tűzgörbék A mélyállomások területén legalább 1 db túlnyomásos füstmentes lépcsőházat kell kialakítani úgy, hogy minden szint megközelíthető legyen a lépcsőházon keresztül. Az alagútban lévő vészkijárati ajtók az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje és az MSZ EN 1634-1 vizsgálat szerint legalább EI 1 90-C tűzállósági teljesítményű legyen. Az ajtók tűzvédelmi osztálya legalább A2 legyen. Ha az állomás egy másik építményhez csatlakozik, akkor az állomás az építménytől külön tűzszakaszt képez. A föld alatti terekben burkoló, díszítő anyagként valamint nyílászáróként A1 vagy A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú anyagok alkalmazhatók. Az állomások területén üzletek, elárusító helyek jegypénztár kivételével nem létesíthetők. Hő és füstelvezetés: A hő- és füstelvezető rendszer tervezésénél figyelembe kell venni a szerelvény hőfelszabadulási sebességét. Az állomások pinceszinti helyiségeiben a hő- és füstelvezetést, valamint a légutánpótlást biztosítani kell, kivéve az 50 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiségeket. A vonalalagutakban a hő- és füstelvezetést, valamint a légutánpótlást biztosítani kell úgy, hogy az alagútban tartózkodó személyek biztonságos menekülése biztosított legyen. Az állomások hő- és füstelvezető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a peron, utasforgalmi terület legalább 30 percig a menekülést nem gátló módon füstszegény maradjon. A hő- és füstelvezető berendezésben alkalmazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos motoroknak legalább 400 C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 60 percig kell üzemképesnek lenniük. A hő- és füstelvezető rendszer elvezető légcsatorna-hálózata legalább A1 EI 60 (i o) S, a légpótlást biztosító csatornahálózata legalább A1 EI 60 (o i) tűzvédelmi osztályú és tűzállósági teljesítményű legyen, az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje szerinti vizsgálattal. 289

Kiürítés Az állomások területén lévő személyek menekítésére figyelembe lehet venni füstmentes peronon, utasforgalmi területen kialakított mozgólépcsőket és lifteket. Az állomások kiürítési ideje a közlekedési társaság üzemeltetési határáig maximálisan 10 perc. Elektronikus jegyellenőrző, utasforgalmi beléptető rendszer létesítése során, veszélyhelyzet esetére biztosítani kell a menekülés lehetőségét. A telepített tűzjelző berendezésnek automatikusan, valamint az állomási ügyeletesnek az ügyeleti helyéről manuálisan kell biztosítani a menekülést, menekítést korlátozó szerkezetek nyitását. A párhuzamos vezetésű vonalalagutaknál: 300 méterenként, tűzgátló nyílászáró szerkezetekkel határolt, összekötő alagutat kell kialakítani, vagy 300 méterenként közvetlenül a szabadba kell biztosítani a kiürítést, menekítést. Egy vonalalagút esetén 300 méterenként tűzgátló építményszerkezetekkel határolt átmeneti védett térbe vagy 300 méterenként közvetlenül a szabadba kell biztosítani a kiürítést, menekítést. Az átmeneti védett térből biztosítani kell közvetlenül a szabadba történő kijutást. A vonalalagutakban a szerelvényekből az oldalajtókon, és ha szükséges, a homlokajtókon történő menekülés céljára legalább 80 cm szabad szélességű járdát, járószintet kell kialakítani Beavatkozást segítő megoldások A felszín alatti vasútvonal állomásainál a felszínen legalább 8 db tűzoltó gépjármű működésére alkalmas tűzoltási felvonulási területet kell biztosítani. A tűzoltási felvonulási terület kialakítását elhelyezés, megközelítés, teherbírás, méretek tekintetében egyeztetni kell a tűzvédelmi szakhatósággal. 290

A tűzoltási felvonulási területen legalább 4 db föld feletti tűzcsapot kell kiépíteni úgy, hogy egyidejű működésük esetén legalább 3600 l/perc vízmennyiség biztosított legyen 120 percen keresztül. Ha az állomás mértékadó tűzszakasza alapján a szükséges oltóvízmennyiség nagyobb, akkor a fennmaradó részt 100 méteren belüli tűzcsapokról kell biztosítani. A mélyállomás üzemi területén a tűzoltói beavatkozás könnyítése céljából száraz tüzivízvezeték-rendszert kell kiépíteni úgy, hogy minden szinten a rácsatlakozás lehetősége biztosított legyen. A száraztüzivíz-vezeték megtáplálási pontját a felszínen kell kialakítani, a tűzoltási felvonulási területtől legfeljebb 20 méter távolságra. A felszín alatti vasútvonal állomásain, valamint a vonalalagútban falitűzcsap-hálózatot kell kiépíteni. A tűzoltó egységek felszereléseinek a fali tűzcsapokhoz való csatlakozását és működését biztosítani kell. A vonalalagutakban falitűzcsap-szekrényt, tömlőt, sugárcsövet nem szükséges elhelyezni, de ebben az esetben az állomás utasforgalmi területén kell biztosítani az ezekhez a fali tűzcsapokhoz tartozó tömlőkhöz és legalább 2 db sugárcsőhöz hozzáférést. A vonalalagutakban a fali tűzcsapok távolsága egymástól legfeljebb 50 méter lehet. Tűzterjedés gátlása A felszín alatti vasútvonalra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik. A tűzterjedés megakadályozása érdekében a föld alatti állomások területén az állomás üzemi területeit különálló tűzszakaszként kell kialakítani az utasforgalmi terektől, a vonalalagút űrszelvényét az állomás csatlakozásánál beépített oltóberendezéssel kell védeni és a párhuzamosan vezetett vonalalagutakat egymástól az állomás peronterületét kivéve tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. Tűzjelző-, oltó- és villamos berendezések, biztonsági világítás Az állomások teljes területén címezhető, intelligens, analóg beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni. Az állomások területén automatikus oltóberendezést kell kiépíteni az alábbi helyeken: mozgólépcső alatti térben, peron alatti kábeltérben, meglévő, üzemelő üzletekben az üzlet átalakítása során és a szerelvény padlólemeze alatti tér oltása érdekében a peron melletti vágányoknál. A technológiai vezetékek és villamos kábelek számára készült zárt, épített csatornákat és közműalagutakat úgy kell megépíteni, hogy azokba tűz esetén az oltóanyag bejuttatható legyen. 291

Az állomások területén kialakított fali tűzcsap, valamint tűzoltó készülékek elhelyezésére szolgáló szekrények ajtóira elektromos zárat kell felszerelni. A tűzjelző berendezésnek automatikusan, valamint az állomási ügyeletesnek az ügyeleti helyéről manuálisan beavatkozva kell biztosítania tűz esetén a nyithatóságot. Kettős biztonságú villamos betáplálást kell létesíteni a tűzeseti fogyasztók biztonságos ellátására. Az üzemszerű energiaellátás, tápellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell. Az állomásokon és a vonalalagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni. A kábelek tűzterjedés gátlását 200 méterenként kell kialakítani. A vonalalagutakban, valamint az állomások területén biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. Menekülési útirány-jelző rendszert kell elhelyezni, kialakítani a peron padlójában. Kilátó A kilátók kockázati osztályát az alábbi táblázat szerint kell meghatározni Az MK osztályba tartozó kilátó kialakítása esetén menekülési felvonó szükségességét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg. A KK és MK osztályba tartozó kilátóban kivéve a szabadon álló kilátót fali tűzcsaphálózatot kell kiépíteni. Építményszerkezetek A NAK és AK osztályba tartozó, szabadon álló kilátók építményszerkezeteire tűzvédelmi osztály és tűzállóságihatárérték-követelmény nem vonatkozik A szabadon álló kilátók építményszerkezete: KK osztály esetén legalább C tűzvédelmi osztályú, MK osztály esetén legalább A2 tűzvédelmi osztályú legyen, és MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti külső tűzhatás tűzgörbe szerinti vizsgálattal igazoltan 30 percig álljon ellen a tűz hatásainak. 292

Szabadon álló kilátókra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik. Az épületen vagy épületen belül kialakított kilátók építményszerkezeti követelményei az épület kockázati osztályától függenek. Épületen belül nem kell a kilátóhoz vezető lépcsőnek tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznie, ha a lépcső tere az épület többi részétől tűzgátló szerkezetekkel elhatároltan van kialakítva, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal rendelkezik és a lépcsőszerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült. A legfeljebb KK osztályba tartozó épületen belül a kilátóhoz vezető lépcsőre nem vonatkozik tűzvédelmi osztály és tűzállóságihatárérték-követelmény, ha a kilátó és a hozzá vezető lépcső tere különálló tűzszakaszként van kialakítva az épület többi részétől, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal rendelkezik és a kilátó tűzszakasz területe automatikus tűzjelző berendezéssel védett. Épületen belüli lépcsőtérnek a hő- és füstelvezetéséről a NAK osztályba tartozó épület kivételével gondoskodni kell. A kialakítás módját a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni. Az épületen vagy épületen belül létesített kilátó, valamint naplemente után is üzemelő, szabadon álló KK és MK osztályba tartozó kilátó esetében a menekülésre figyelembe vett útvonalon kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni, kialakítani. Ponyvaszerkezetű építmények Ezen alcím rendelkezései azon közösségi rendeltetésű ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak, amelyek 500 m 2 -nél nagyobb alapterületűek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak. Kockázati osztály 293

Épületszerkezetek Emberi tartózkodásra szolgáló tér ponyvaszerkezetű építményben csak a földszinten létesíthető. A ponyvaszerkezetű építményekre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik. A ponyvaszerkezetű építmények ponyvafelületét megtámasztó tartószerkezet a NAK osztály esetén D, AK osztály esetén B, KK és MK osztály esetén A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú. A ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0 tűzvédelmi osztályú, ha az építmény 2000 főnél nagyobb befogadóképességű. Ha az építmény befogadóképessége 300 főnél nagyobb, de nem haladja meg a 2000 főt, akkor legalább C-s2, d0 követelményt kell teljesítenie. A ponyvaszerkezetű építmények maximális megengedett alapterülete 6000 m 2, ha a ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0, 4000 m 2, ha a ponyvahéjazat anyaga legalább C-s2, d0 vagy 1000 m 2 egyéb ponyvahéjazat esetében. Ha a ponyvaszerkezetű építmény egyéb épülettel szervesen összeépül, akkor a ponyvaszerkezettel fedett alapterület is beleszámít az épület alapterületébe. A ponyvaszerkezetű építményre és egyéb épületre vonatkozó tűzszakasz-követelmények közül a kisebbet kell figyelembe venni. 294

A ponyvaszerkezetű építmények egyéb építményektől való tűztávolsága a B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén legalább 10 méter, a C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén legalább 12 méter, egyéb ponyvahéjazat esetén legalább 14 méter. Kiürítés A ponyvaszerkezetű építmények kijáratainak számát és a kijáratok szélességi méretét úgy kell kialakítani, hogy az a B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 4 perc, a C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 2 perc, egyéb ponyvahéjazat esetén 1 perc alatt kiüríthető legyen. Kiürítésre figyelembe vehető a menekülés irányába nyíló ajtó, valamint az üzemelés alatt állandóan biztosított nyílásfelület. A kijáratoknál küszöb, szintkülönbség vagy bármilyen biztonságos haladást akadályozó kialakítás nem lehet. Világítás, biztonsági jelek Világításra a ponyvaszerkezetű építményben csak villamos energia alkalmazható. A ponyvaszerkezetű építményeken belül elhelyezett villamos berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azok központilag és szakaszosan is leválaszthatók legyenek. A ponyvaszerkezetű építményekben biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni. 295

Állvány jellegű építmények Az állvány jellegű építmények kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat szerint kell meghatározni. Az állvány jellegű építményekre tűzállóságiteljesítménykövetelmény nem vonatkozik. Építményszerkezet Az állvány jellegű építmények függőleges, vízszintes, valamint a lépcső tartószerkezete Befogadóképesség (fő) Tűzvédelmi osztály (tartószerkezet) 11-50 D 51-300 C 300-500 B 501 A2 Az ipari rendeltetésű építménynél a függőleges, vízszintes és lépcső tartószerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú. A tűzállósági teljesítmény meghatározásánál figyelembe kell venni a robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok jelenlétét, amelyek tűz esetén a tartószerkezet állékonyságát veszélyeztetik. Az állvány jellegű építményekre maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik. Kiürítés 296

Az állvány jellegű építmények kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy a D tűzvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkező építmény 1 perc, a C tűzvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkező építmény 2 perc, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkező építmény 6 perc alatt kiüríthető legyen. Az 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén menekülési útirányt jelző rendszert kell kialakítani. A tömegtartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén, ha naplementét követően használják az építményt, akkor biztonsági világítást kell kialakítani. Szín építmények A szín építmények kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat szerint kell meghatározni. A szín építményszerkezeteire tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik. A szín tartószerkezete Építményszerkezet Befogadóképesség (fő) Tűzvédelmi osztály (tartószerkezet) 11-50 D 51-300 C 300-2000 B 2001 A2 A szín tető- és egyéb térelhatároló szerkezete 300 fő feletti, de legfeljebb 2000 fő tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább B, 2000 fő feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2 tűzvédelmi osztályú. Az ipari rendeltetésű szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú. Kiürítés 297

A szín kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy a lenti táblázat szerint kiüríthető legyen. Maximális kiürítési idő( perc) Tartó-, tető- és egyéb térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztály 0,5 D 1 C 2 B 4 A1/A2 Ha a tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a kiürítési idő meghatározásánál. A kiürítési számítást a szín tetőszerkezetének vízszintes vetületéig kell számolni. 132. (1) Színben történő tárolás esetén tűzszakasz- és tűztávolság-követelményként a szabadtéri tárolásra vonatkozó előírásokat kell betartani. Megengedett alapterület Megengedett alapterület Tartó-, tető- és egyéb térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztály 1000 m 2 D 2000 m 2 C 4000 m 2 B 8000 m 2 A1/A2 Ha a tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a 298

megengedett alapterület meghatározásánál. Ha a szín egy épülettel szervesen összeépül, akkor a szín alapterülete is beleszámít az épület alapterületébe. Tűztávolság A szín építmények egyéb építményektől való tűztávolsága Tűztávolság Tartó-, tető- és egyéb térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztály 14 méter D 12 méter C 10 méter 8 méter B A1/A2 Ha a tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a tűztávolság meghatározásánál. Ha két vagy több, egymás mellé helyezett szín együttes alapterülete nem haladja meg az OTSZ-ben meghatározott mértéket, azok egy tűzszakasznak minősülnek. Az 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló szín építmény esetén menekülési jeleket kell elhelyezni. A tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetén, ha naplementét követően használják az építményt, biztonsági világítást és kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni. 299

VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK Villamos berendezések tűzvédelmi kockázata A villamos berendezés amely magába foglalja a villamos energia előállítására, tárolására, elosztására és felhasználására vagy átalakítására szolgáló készülékeket, szerkezeteket és vezetékeket az épület tűzvédelmi szempontból lényeges része. A villamos berendezés okozhat tüzet, hozzájárulhat a tűz terjedéséhez és következményeinek súlyosbításához, de egyes tűzvédelmi rendszerek nélkülözhetetlen részeként szerepet játszhat a károk mértékének csökkentésében is. Ebből következően a villamos berendezés szakszerű létesítése és üzemeltetése összhangban az építmény tűzvédelmi koncepciójával az építmények tűzvédelmének lényeges és meghatározó része A berendezéseket úgy kell létesíteni, hogy üzemszerű vagy meghibásodásból eredő felmelegedésük, vagy bennük keletkező villamos ív a környezetben tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. A berendezésekben üzemszerűen keletkező hő elvezetéséről gondoskodni kell. A kapcsolókat, biztosítókat, indítókat úgy kell elhelyezni, hogy a működésüknél esetleg keletkező ív, vagy ennek következtében történő zárlat tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. A villamos berendezések veszélyforrásai: - Keletkező hő, - Keletkező szikár íve, Mindkettő lehet üzemszerű, és nem üzemszerűen létrejövő. Hő: üzemszerű: keletkezett üzemi hőmérséklet. nem üzemszerű: meghibásodás, zárlat, túlterhelés, por rárakódása miatt túlmelegszik Szikra: üzemszerű: villanykapcsoló bekapcsolása, forgó gépek kapcsolói, nyitói. nem üzemszerű: zárlat, téves kötés, szigetelés, sérülés következtében. Általános védelmi módok: Elfogadható szintre csökkenjen annak a valószínűsége, hogy a villamos berendezés gyújtóforrássá váljon. A villamos berendezések üzemeltetése során nem lehet kizárni a tűz keletkezésének lehetőségét. A tűzoltás elősegítése érdekében a leválaszthatóság lehetőségének biztosítása. Azon elektromossággal működő biztonsági berendezések működésbiztonságának megteremtése, amelyek üzemképessége személyek biztonsága érdekében tűz 300

keletkezése és oltása esetén is szükséges (pl: biztonsági táplálás, és tűzállósági kritériumok teljesítése) Kiemelten kezeljük ezeket a helyiségeket. Hasonlóan külön követelménytámasztás van a tűzveszélyes helyiségeknél és szabadtereknél. Ezeken a helyeken a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges biztonsági intézkedéseket igényel a szabályozás. Ha egyidejűleg több helyiségjelleg igénybevétele realizálható, akkor az összes követelményt be kell tartani. Elektromos világító berendezések fajtái: Világító berendezések: Üzemi világítás: rendeltetésszerű használathoz szükséges, ha kevés a természetes fény Tartalékvilágítás: üzemi meghibásodás esetén segíti az üzemi teljes vagy részfeladatát. Zöld jelzés jelzi a tartalékvilágítás tényét. A tartalékvilágítás fajtái: Szükségvilágítás: az üzemi meghibásodás vagy korlátozás esetén a rendeltetésnek megfelelő tevékenység folytatását teszi lehetővé, általában korlátozott ideig és csökkentett mértékben. Ott kell, ahol ha leáll a világítás, akkor is szükséges: műtők, erőművek stb. Biztonsági világítás: Az üzemi világítás kiesését követően, a kijárati utak megvilágításával könnyíti a menekülést, mentést. Plusz 1 órát működnie kell legalább 75%- osan! (zöld színű jelölés, azonosító számmal ellátva) Irányfény: a kijáratot jelzi, de az útvonalat nem világítja meg. (legalább fél órát világítani kell az üzemi világítás kikapcsolása után, min. 30 LUX) A biztonsági világítás fajtái: Kijárati utak biztonsági világítása: A biztonsági világítás azon része, amely lehetővé teszi a menekülés eszközeinek hatékony felismerését, biztonságos használatát a helyiségben tartózkodók számára. Pánik elleni világítás: A biztonsági világítás azon része, amely a pánik megelőzésére szolgál, és olyan világítást szolgáltat, amely az emberek számára lehetővé teszi az olyan helyre való eljutást, ahonnan egyértelműen felismerhető egy kijárati út. Különösen veszélyes munkaterületek világítása: A biztonsági világításnak az a része, amely azon személyek biztonságát szolgálja, akik potenciálisan veszélyes helyzetben vannak, vagy veszélyes tevékenységet folytatnak, lehetővé téve a kezelők és a helyiségben tartózkodók biztonsága érdekében a megfelelő leállítási műveletek biztonságos elvégzését. 301

Robbanásveszélyes térben alkalmazandó védelmi elvekés módok: A robbanásveszélyes közegben használatos villamos gyártmányok két csoportra oszlanak: - I. csoport: villamos gyártmányok sújtólégveszélyes bányákban való alkalmazásra; - II. csoport: (amely alcsoportokra osztható): villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben való alkalmazásra, a sújtólégveszélyes bányák kivételével Robbanás-biztos (Rb) lámpa Védelmi módok: Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a villamos berendezések a fenti körülmények között is biztonsággal alkalmazhatók legyenek, az idők folyamán 8 különböző megoldást, védelmi módot dolgoztak ki. O: olaj alatti d: nyomásálló tokozás P: túlnyomásos e: fokozott biztonsági Q: kvarc alatti i: gyújtószikra mentes Környezeti jellegtől függően a berendezéseknek IP védettség kell pl. IP 22 az első szám szilárd testek elleni védelem 0-6-ig a második szám nedvesség elleni védelem 0-8-ig Ahogy nő a szám, nő a védelem is, ahol X van, arra a védelemre nincs szükség 302

Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei Tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell vagy működőképességét meg kell őriznie. Tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló. Tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról. Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni. A tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen. Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell. 303

Ha a KK és az MK osztályba tartozó épület villamosenergia-ellátását középfeszültségű rendszer az épületben több szinten áthaladó középfeszültségű kábel biztosítja, akkor az épület teljes középfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló helyiségben lekapcsolható legyen, a 1. szinten és a földszinten elhelyezett transzformátorok kivételével kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra, az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva lekapcsolható legyen és a legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló-berendezésben a tűzeseti fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kialakítani. Napelem rendszerek DC oldali tűzeseti lekapcsolása A napelemes rendszer DC-oldali lekapcsolásának célja, hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkenteni lehessen az épületben tartózkodókat és a beavatkozó tűzoltókat érő áramütés, illetve a vezetékeken esetleg kialakuló egyenáramú ív miatt bekövetkezhető újragyulladás kockázatát. A DC oldali vezetékek lekapcsolására vonatkozó követelményének kielégítésére elfogadható műszaki megoldás az inverterbe épített DC oldali leválasztás, ha az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon. Tűzeseti fogyasztók működőképessége A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket a 11. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartam és a teherhordó 304

falra vonatkozó tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák. A működőképesség-megtartás megvalósul, ha tűz esetén az előírt működési időtartamig: 1. a tűzeseti fogyasztó működéséhez szükséges teljesítményű villamos energia rendelkezésre áll, 2. a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer épületen belüli és főelosztón kívüli szakaszainak tűzhatás elleni védelme vagy 138. szerinti kialakítása biztosított, 3. a tűzeseti fogyasztó működtetése, vezérlése biztosított, 4. a tűzeseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított, normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a normál tápforrás kiesésekor a biztonsági tápforrásra való, előírt időn belüli átkapcsolás automatikus és a tűzeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal egyenértékű. Biztonsági tápforrást kell alkalmazni: az MK mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek tűzeseti fogyasztóinak ellátására, létfontosságú rendszerelemek, fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény és előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye esetén. 305

A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartama biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc, egyéb tűzeseti fogyasztó esetén 90 másodperc. Közüzemi villamos hálózat biztonsági tápforrásként akkor alkalmazható, ha az egyes tápforrásokat képező betáplálásoknak 120 kv-os vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk. Tűzeseti fogyasztók megtáplálása Olyan építményekben, amelyekben a tűzeseti fogyasztók megtáplálása nem biztonsági tápforrásról történik, megfelelő a tűzeseti fogyasztókat megtápláló áramkörök kialakítása, ha azok leágaztatása a normál tápellátásról úgy történik, hogy a normál fogyasztók tűzeseti lekapcsolása nem okozza a tűzeseti fogyasztók lekapcsolását (lenti ábra), és a tűzeseti fogyasztók tűzeseti lekapcsolása külön tűzeseti főkapcsolóval lehetséges. Olyan építmények, melyek villamosenergia ellátása normál és biztonsági tápellátással is rendelkezik, megfelelő a tűzeseti fogyasztók megtápláló áramkörök kialakítása, ha azok leágaztatása a normál vagy a biztonsági tápellátásról úgy történik, hogy a normál fogyasztók tűzeseti lekapcsolása esetén a tűzeseti fogyasztók a biztonsági tápellátásról kapnak ellátást (biztonsági tápellátás kialakítására más közüzemi hálózat, a biztonsági tápellátás kialakítására javasolt megoldások és a tűzeseti fogyasztók tűzeseti lekapcsolása külön tűzeseti főkapcsolóval lehetséges. 306

Biztonsági táplálás közüzemi hálózatról Kettős biztonságú betáplálás esetén A Kettős biztonságú betáplálás esetén B Tűzeseti fogyasztó biztonsági tápellátására gázmotor nem alkalmazható. Nem szükséges a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha a biztonsági tápforrást a tűzeseti fogyasztóban helyezték el vagy 307

a tűzeseti fogyasztók tűzszakaszon belüli kiesését a 11. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint korlátozzák és az energiaátvitelt, működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer a kiesés által érintett fogyasztókkal azonos tűzszakaszban található. Villámvédelem Villámcsapás közvetlen vagy közvetett hatására az építményekben bekövetkezhet személyek sérülése, tűz, robbanás, a környezetbe juthatnak káros vegyi, biológiai vagy radioaktív anyagok. A villámvédelem feladata, hogy amennyiben ez társadalmi szempontok alapján szükséges és indokolt intézkedésekkel csökkentse a villámcsapás hatására bekövetkezhető károk és veszteségek mértékét és valószínűségét. A villámhárító részei: A felfogó a villámhárítónak azon része, amelynek feladata, hogy a védendő tárgy helyett becsapási pontot képezzen a villám számára. Jele: V. A levezető a villámhárítónak az a része, ami a felfogót összeköti a villámhárító földelésével. Jele: L. A földelés a levezetőhöz csatlakozik, feladata a töltések földbe vezetése. Jele: F. Az OTSZ rendelkezései a járművek kivételével vonatkoznak az ideiglenes és állandó jellegű építmények villámvédelmi követelményeire. Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani. Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. Meglévő építmény esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani. A meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek. Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő: ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és 308

ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései az OTSZ vonatkozó részében foglaltaknak megfelelnek. Megfelelő a villámvédelmi kockázatkezelési dokumentáció, ha tartalmazza a kockázatkezelés tárgyát képező építmény azonosítását lehetővé tevő rövid leírást (fekvés, szerkezeti kialakítás, funkció), azonosítja a villámvédelem tervezője által a kockázatkezelés tárgyát képező építmény esetében fennálló lényeges veszteségtípusokat, amelyek alapján a villámvédelmi intézkedések alkalmazásának kötelezettsége előállhat (L1, L2 és L3 veszteségtípusok), tartalmazza a kockázatkezelés alapján a kockázatkezelés tárgyát képező építményre meghatározott villámvédelmi intézkedéseket (az LPS és az SPM esetében a fokozatot, az érintési és lépésfeszültség elleni védelem esetében a védelmi intézkedések szükségességét), megadja a kockázatszámításokhoz felhasznált paramétereket olyan részletességgel, hogy az lehetővé tegye a villámvédelmi felülvizsgálatok során annak megállapítását, hogy az építmény jellemzői változtak-e olyan mértékben, amely szükségessé teszi új kockázatkezelés elvégzését. A kockázatkezelés elvégzéséhez az övezetek tűz kockázatát (rf értékét a tűzterhelés alapján) a tűzvédelmi dokumentáció (koncepció) határozza meg. Villámvédelmet kell létesíteni a 12. mellékletben foglalt táblázatban megjelölt építmények esetében, az ott meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható. Ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni. Villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik. Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelem is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy évre vetített 309

villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és a közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-2. Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni. Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú, egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, legfeljebb 400 m 2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy a legfeljebb 200 m 2 alapterületű a 12. melléklet táblázatában nem szereplő közösségi épületen. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem Az elektrosztatikus feltöltődés miatt bekövetkező szikrázás vagy kisülés hatására bizonyos környezeti feltételek mellett robbanás következhet be. Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem célja, hogy villamos és nem villamos jellegű intézkedésekkel csökkentse a robbanás elektrosztatikus feltöltődésből eredő bekövetkezésének kockázatát. Az elektrosztatikus kisülés csak akkor jelent tűz- és robbanásveszélyt, ha a szikra gyúlékony vagy robbanóképes közegben keletkezik, és energiája meghaladja az anyag gyulladási energiáját. A minimális gyújtási energia nem jellemzi az anyagokat megfelelően. Ezért vezették be a szikraérzékenység fogalmát. A szikraérzékenység keretében szintén egy energiát határozunk meg, de már azt is figyelembe véve, hogy egy induló áramerősségű szikrakisülésnek legalább mennyi ideig kell fennmaradnia ahhoz, hogy a gyújtás bekövetkezzék. A szikraérzékenység a minimális gyulladási energiával egyidejűleg a gyújtáshoz szükséges minimális időtartamot és áramerősséget is megadja. 310

Az OTSZ hatálya nem terjed ki a technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére. Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak ide nem értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megváltozását, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot. A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer Biztonsági világítást kell létesíteni a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán, óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési útvonalán, átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, biztonsági felvonó előterében, tűzoltósági beavatkozási központban és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, ahol OTSZ előírja és ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja. Kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni: az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben. 311

Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni a füstmentes lépcsőházak kivételével a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként az 1000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán vagy ahol OTSZ előírja. A menekülési jelek megvilágításának a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel. Pánik elleni világítást kell létesíteni: tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben. Menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni: 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán és ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja. Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására. Megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett tűzoltó készülékeket, fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát. A helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát, a dohányzás tilalmát és a vízzel oltás tilalmát. Megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére, a radioaktív anyag jelenlétére és az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m 2 -nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál. 312

A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek, a 13. melléklet 1. ábrája alapján. A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el. A füstgátló ajtókat Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell. felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell. felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A 13. melléklet 2. és 3. ábrája szerint a kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni. 313

A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel. Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál, pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a Tűz esetén a liftet használni TILOS! biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben, ha külföldi személyek is előfordulhatnak, a biztonsági jeleket angol és német nyelven, valamint a nagy számban előforduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell elhelyezni. A magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Az alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5,0 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük. A menekülési jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét. 314

BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI Létesítési kötelezettség Beépített tűzjelző berendezést, beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni a 14. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott esetekben vagy ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, a tűzoltóság vonulási távolságára, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. A meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha egyeztetések alapján a tűzvédelmi hatóság arról írásban nyilatkozik, azonban a változtatást a megvalósulási tervben a tervezőnek át kell vezetnie és le kell folytatni az üzembe helyezési eljárást, ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal nő és a jelzési zóna határa nem változik, ha a zárt szórófejes vízzel oltó berendezés szórófejeinek száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb 10 darabbal nő vagy megváltozik a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ állandó felügyeletének helye vagy módja. A berendezés gyártója, a gyártó meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó köteles a berendezés használatához, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához szükséges információkat, teljesítménynyilatkozatokat és iratokat a megrendelő vagy képviselője részére biztosítani. Tűz- és hibaátjelzés Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre 30 méter feletti legfelső használati szintű épület, fekvőbeteg ellátásra szolgáló intézmény, felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében. Ha a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyelete a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre, távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a tűzátjelzést az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani. A tűzátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell megvalósítani. 315

Megfelelőség, képesítés és jogosultság Az üzemeltetést felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a berendezés üzembe helyezésekor és a tűzjelző berendezésen eszközölt bármely változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Üzembe helyezés, használatbavétel Üzembe helyezés során az üzembe helyező mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, hogy a telepítést kielégítő módon végezték, a felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek jogszabálynak és a vonatkozó műszaki követelménynek, az engedélyezett vagy elfogadott tervdokumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak. Az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie kell a telepített rendszer helyes működését. A berendezés üzembe helyezésére csak az üzembe helyező mérnök jogosult, aki az üzembe helyezés tényéről, annak körülményeiről, megállapításairól üzembe helyezői nyilatkozatot állít ki. Tűzjelző berendezések esetében az üzemi próbáknak ki kell terjednie a tűzjelző központ és kapcsolódó távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók tekintetében 1. a tűzjelző központ előírásoknak megfelelő elhelyezésére, arra, hogy a tűzjelző központ kezelő szervei rendelkeznek-e a kezelést és a tűz vagy hibajelzés beazonosítását biztosító magyar nyelvű jelöléssel, 2. a tűzjelző központ szükség esetén: távkijelző egység minden jelzésének működésére (beépített hangjelző, beépített fényjelző, LCD kijelző) és 3. a tűzjelző központ szükség esetén: távkijelző egység által adott információk helytállóságára és arra, hogy az információk megfelelnek a követelményeknek, üzemi és tartalék áramforrás tekintetében 1. az üzemi és a biztonsági áramforrás megfelelőségére és 2. arra, hogy a biztonsági áramforrásra történő átkapcsolás automatikusan, késleltetés nélkül megtörténik-e, a hálózati leválasztást követően, érzékelők, kézi jelzésadók tekintetében 1. minden érzékelő és a kézi jelzésadó eszköz elhelyezésének megfelelőségére, 2. minden érzékelőre és kézi jelzésadóra úgy, hogy a gyártó által javasolt eszköz, berendezés, anyag segítségével működési próba alá kell vetni, 3. valamennyi hurok, jelzési zóna esetében a hiba korlátozás gyakorlati megvalósulására, 4. az érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára, hangjelző és fényjelző eszközök tekintetében 1. minden hangjelző és fényjelző eszköz elhelyezésének megfelelőségére, 2. minden hangjelző és fényjelző eszköz működési próba során vizsgált működésére és 3. minden hangjelző és fényjelző azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára, 316

az automatikus tűz- és hibaátjelző berendezés tekintetében a fogadó állomással az eredményeket utólag egyeztetve 1. arra, hogy legalább egy tűz- és egy hibajelzés a fogadó helyre a tervezett módon átjut, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek vagy 2. elkülönített, több területre bontott tűzjelzés esetén valamennyi tűz- és hibajelzés a fogadó helyre a tervezett módon átjut, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek vezérlések, kapcsoló eszközök tekintetében az indokolatlan, magas költségkihatással, vagy kárral járó működtetés, oltórendszer elindítása vagy hő- és füstelvezető patronok kioldása mellőzésével 1. a tűzjelző központ, vagy a vezérlő elem vezérlőjelének leadására, 2. a vezérelt szerkezetek, berendezések rendeltetésszerű működésére és 3. késleltetett vezérlések esetén a késleltetésnek megfelelő ideig tartó tartalékenergia megfelelőségére, egyéb eszközök, vezetékek tekintetében 1. arra, hogy az előzőekben nem említett eszközök elhelyezése, jelölése megfelelőe, működésük biztosított-e, 2. arra, hogy a vezetékek nyomvonala, az alkalmazott kábeltípusok megfelelnek-e a követelményeknek és 3. arra, hogy a fal és födém áttörésen való kábel átvezetés tömítettsége megfelelő-e. Üzembe helyezés előtt a tűzoltó berendezés nyomásnak kitett részeinek szilárdságát és tömörségét együttesen vagy szakaszonként, nyomáspróbával kell ellenőrizni. Működési próbák során az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegységek mesterséges működtetésével és a működési állapotnak megfelelő helyzet előállításával próbálni kell és indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni kell 1. a védett helyiségben a vészjelzés működését, 2. a működés tényének és helyének jelzését és 3. a vezérlések működését, ha nem az oltó- vagy hatóanyag nyomásával működnek. Szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berendezések vizsgálatánál el kell végezni a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk egyenkénti indítási próbáját, próbavezetéken a térfogatáram mérését, végponti méréseket és száraz rendszernél a kompresszor ellenőrzését. A használatbavételkor a berendezésnek üzemkész és ellenőrzött állapotban kell lennie és rendelkezésre kell állnia a berendezés megvalósulási tervének, a berendezés kezelési és karbantartási utasításának, a teljesítménynyilatkozatok, a minőségi bizonyítványok és a nyomás-, a mechanikai, továbbá a villamos próbák és a helyiség teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók esetén az oltásikoncentráció-megtartási idő ellenőrzései jegyzőkönyveinek, az üzemeltetési naplónak a kezelők megnevezésével és a berendezés adatainak a feltüntetésével és 317

a kivitelezésért felelős műszaki vezető nyilatkozatának, hogy a berendezés a terveknek megfelel és az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van. Az elkészült berendezésről a kivitelezőnek a használatbavételkor rendelkeznie kell megvalósulási tervvel és hitelt érdemlő módon igazolnia kell beépített tűzjelző berendezés esetén 1. a beépített elemek és anyagok, vezetékek megfelelősségét, teljesítményét, 2. a vezetékhálózat megfelelősségét, hurokellenállás mérés megfelelősségét, és a szigetelési ellenállásmérés megtörténtét, 3. berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét, 4. az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését és 5. a kezelőszemélyzet oktatását, beépített tűzoltó berendezés esetén 1. a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csővezetékek megfelelőségét, teljesítményét, 2. a berendezés csővezetékeinek tisztításának, átmosásának elvégzését, 3. az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését, 4. a kezelőszemélyzet oktatását, 5. az oltóberendezés helyszíni nyomáspróbájának megtörténtét és 6. berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét. Az iratok, dokumentációk egy példányát a használatbavételi engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi hatóság részére át kell adni. Az üzembe helyezői nyilatkozat tartalmazza az üzembe helyező mérnök megállapítását arra vonatkozóan, hogy a berendezés megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt, továbbá a hatósági előírás, valamint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során rögzített követelmények és az ezt tükröző elfogadott, engedélyezett tervdokumentáció szerint készült, a berendezés rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának megállapítását és az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó javaslatot. Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés tárgyát, beleértve a létesített berendezés típusát és a létesítés helyét, a berendezés működésének ellenőrzése során tapasztalt tényeket, az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott létesítés során betöltött szerepét, az ellenőrzés és a jegyzőkönyvkészítés időpontját és helyét és az ellenőrzésen résztvevők aláírását. 318

A BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés. A pontszerű hőérzékelők, vonali hőérzékelők, pontszerű füstérzékelők, vonali füstérzékelők és aspirációs füstérzékelők érzékelők OTSZ 158. (4) bekezdése ca) pontjában foglalt elhelyezése megfelelő, ha az érzékelőt az alábbi táblázat szerinti alkalmazási magasságban építik be. A létesítés általános szabályai A részegységek elhelyezését és jelölését a gyártói utasításban foglaltak szerint kell elvégezni. A beépített tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékek vagy csatlakozások egyszeres és kétszeres hibáinak hatása korlátozott legyen. A vezetékrendszer nyomvonala, kialakítása tegye lehetővé fizikai sérülés, az elektromágneses zavarok és a tűz működést befolyásoló hatásainak korlátozását. A beépített tűzjelző berendezés tűzjelzéseinek állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében az érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó 319

zónakimutatást kell készíteni és az állandó felügyeleti helyen kell elhelyezni, a távfelügyeleti központ kivételével. A beépített tűzjelző berendezés riasztást megjelenítő részegységeit (hangjelző, fényjelző, hangbemondás) a helyiségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan kell elhelyezni, hogy más jelzésektől elkülöníthetően jelezzék a tűzriasztást. A helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban az esetben, ha az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m 2 -t meghaladja vagy az épületben létesített automatikus érzékelők és kézi jelzésadók száma összesen több mint 1000. A vezetékek nyomvonalának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tűz során keletkező hő ne befolyásolja a berendezés alap-, az érzékeléssel, tűzriasztással, vezérléssel tűz- és hibaátjelzéssel kapcsolatos működését. A vezetékeknek mint a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezetékek, a tűzjelző központ és bármely különálló tápegység közötti vezetékek, a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távkezelő és kijelző egység közötti vezeték, a tűzjelző központ különálló részeit összekötő vezetékek, 320

a tűzjelző berendezés vezérléseinek vezetékei, kivéve, ha a vezérlőkábel sérülése kiváltja a szükséges vezérlést, a tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző berendezést összekötő vezetékek, azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény (tűz) hatására károsodhat legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani. A vezérlések vezetékei, a hangjelző, és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át. (4) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására ne károsodjon. Ha ez a veszély fennáll, akkor ez ellen vagy mechanikai védelemmel, vagy az ágak, megfelelő elkülönítésével kell védekezni. Védelmi jelleg és szint A beépített tűzjelző berendezést a rendeltetéshez kapcsolódó védelmi jelleg, továbbá OTSZben előírt védelmi szint szerint kell megtervezni. Életvédelmi és kombinált védelmi jelleg esetén, ha a teljes körű védelmet jogszabály, tűzvédelmi hatóság nem írja elő, legalább a menekülési útvonal védelmét biztosítani kell. Teljes körű védelem esetén valamennyi helyiséget automatikus érzékelővel felügyeli az alacsony kockázatú terek kivételével. Teljes körű védelmet kell biztosítani a közösségi rendeltetés esetén új épületekben, a meglévő közösségi épületben és ahol azt az építményben tartózkodók biztonságának érdekében, a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel vagy a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében a tűzvédelmi hatóság előírja. Alacsony kockázatú területnek minősül általában: a) a fürdőszoba, zuhanyzó, mosdó-, WC helyiség, feltéve, hogy a helyiségben nem tárolnak éghető anyagot, b) függőleges felszálló akna vagy függőleges kábelcsatorna, amelynek alapterülete kisebb, mint 2 m2 feltéve, hogy a födémek és falak áttörései a jogszabályban előírt tűzgátló tömítéssel van ellátva, és nem tartalmaz olyan berendezéshez kapcsolódó vezetéket, amelyek működése tűz esetén bármennyi ideig szükséges, kivéve a legalább 30 percig működőképes tűzálló kábeleket, c) a nem zárt rakodóterek, rámpák (ahol állandó tárolás nem történik), d) a szellőzés nélküli 30 m3-nél kisebb fagyasztott-élelmiszer tároló raktárak, e) az alacsony kockázatú álpadló alatti, illetőleg álmennyezet feletti terek. f) az 500 m2-t meg nem haladó tárolásra használt be nem épített tetőtér (padlás). Címezhetőség Címezhető érzékelőket kell alkalmazni közösségi rendeltetésű kockázati egységekben 1. NAK kockázati osztály esetén 20 fő elhelyezése felett, 321

2. AK, KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben, ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű kockázati egységekben 1. AK kockázati osztály esetén 1000 m 2 felett, 2. KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket (másodkijelzőket), a kiürítési időtartam vagy tűzszakaszméret növelése, felvonulási terület korlátozottsága miatt létesített berendezések esetében, ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az építményben tartózkodók biztonságának, valamint a tűzoltóság beavatkozási adottságainak figyelembevételével, a tűz helyszínének gyors beazonosítása érdekében a tűzvédelmi hatóság előírja. 322

A BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható berendezés, Ha a beépített tűzoltó berendezés alkalmazhatóságát harmonizált műszaki előírás, nemzeti műszaki értékelés vagy műszaki követelmény nem szabályozza, akkor az alkalmasságát tűzteszttel kell igazolni. Zárt szórófejes vízzel oltó berendezés esetében a védett tér alatti épületszinteken nem szükséges beépített tűzoltó berendezés létesítése, ha a védett szint emeletközi födéme tűzgátló kialakítású. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások A beépített tűzoltó berendezéssel védett helyiségben vagy annak közelében sprinkler- és vízköddel oltó berendezések kivételével fel kell tüntetni ha kialakításra került a kézi indítási, tiltási lehetőségeket, a víztől eltérő oltóanyag nevét és élettani hatását, ha van késleltetés, a késleltetési időt, szükség esetén a helyiség elhagyásának kötelezettségét és módját, az oltás közbeni és utáni teendőket az oltóberendezéssel összefüggésben és a főelzáró szerelvények üzemszerű állapotát (nyitott vagy zárt). Az ismert egészségkárosító hatást elérő vagy meghaladó oltó-, hajtóanyag-koncentrációt alkalmazó, a teljes légtér elárasztására tervezett beépített tűzoltó berendezéseknek emberek által bejárható helyiségbe, térbe történő beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt jogszabályokban meghatározott kiürítési időt is számításba véve figyelmeztető jelzést ad, kivéve, ha a belépés csak kikapcsolt oltóberendezés mellett lehetséges és az oltóanyag kiáramlásának megakadályozása alkalmas blokkoló szerkezetet vagy kapcsolót kell beépíteni. Abban az esetben is a bekezdés szerinti biztonsági megoldások alkalmazása szükséges, ha az egészségkárosító hatás határértékét jelentő koncentráció nincs meghatározva. 323

ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSÁRA, KIMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK Robbanásveszélyes tér zónabesorolása A létesítési és használati szabályokat a robbanásveszélyes terek nagysága és veszélyességi szintje (besorolása) határozza meg. Robbanásveszélyesnek minősül az olyan időleges vagy tartós robbanásveszélyes tér, ahol a helyi és üzemi adottságok miatt veszélyes mennyiségű, robbanásra képes gőz-levegő elegy keletkezhet, illetve ilyen környezet alakulhat ki. Robbanásveszélyes tér keletkezhet: az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékoknál; a III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékoknál, amelyeket lobbanáspontjukra vagy lobbanáspontjuk fölé melegítenek; a 21 C alatti lobbanáspontú folyadékok tárolásakor, lefejtésekor, illetve töltésekor, feldolgozásakor stb., amelyek 15 C-on vízben oldódnak, vagy amelyeknek égheti folyadék alkotórészei 15 C-on vízben oldhatók, A biztonsági intézkedések mértékének megállapítása céljából a robbanásveszélyes tereket 0-s, 1-es és 2-es zónába kell sorolni. A 0-s zónába azok a terek tartoznak, ahol a robbanásveszély állandóan vagy hosszabb ideig fennáll. Ilyen 0-s zóna lehet, pl. a tartályok belső tere, a készülékek, csővezetékek belső tere. Az 1-es zónába azok a terek tartoznak, ahol a robbanásveszély csak esetenként alakul ki. Ilyen 1-es zóna lehet, pl. a 0-s zónát körülvevő tér, a töltőnyílások környezete, a töltő-és ürítő berendezések környezete, üzemszerűen megbontásra kerüli szerelvények, csőcsatlakozások tere. A 2-es zónába azok a terek tartoznak, ahol robbanásveszély csak ritkán és rövid ideig fordul elő. Ilyen 2-es zóna lehet, pl. a 0-s vagy az 1-es zóna környezete, a mintavételi helyek, amelyek a szabad légtérbe nyílnak, a csővezetékek oldható kötéseinek környezete. A robbanásveszélyes terekben el kell kerülni: a 2-es zónában zavarmentes üzemelés esetén is kialakuló és számításba vehető gyújtóforrásokat; az 1-es zónában, a 2-es zónában megnevezett gyújtóforrások mellett, az üzemzavar következtében jelentkező gyújtóforrásokat, amelyekkel általában számolni kell; a 0-s zónában, az 1-es zónában megnevezett gyújtóforrások mellett, a ritkán előforduló üzemzavar okozta gyújtóforrásokat is. Általános követelmények Az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítását a vonatkozó műszaki követelmények szerint kell elvégezni. 324

Az éghető folyadékokat és olvadékokat atmoszférikus nyomáson tároló tartályoknak és szerelvényeknek meg kell felelniük az adott üzemelési, környezeti feltételeknek és a tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóaknak kell lenniük. A tartályokat úgy kell kialakítani, hogy a környezeti hőmérsékletingadozásból adódó belső nyomáskülönbségek ne veszélyeztessék a tartály stabilitását. Ha a jogszabály az I-II. és a III-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokra eltérő előírást tartalmaz, akkor a veszélyesebb tűzveszélyességi fokozatnak megfelelő vonatkozó műszaki követelményeket kell alkalmazni. Ha különböző tűzveszélyességi fokozatú folyadékokat együtt tárolnak és az enyhébb tűzveszélyességű folyadék tárolási területére a veszélyesebb anyag gőzei bejuthatnak, akkor a biztonsági szerelvényezést a veszélyesebb anyagnak megfelelő módon kell kialakítani. Ha az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályt és annak szerelvényeit hőszigetelni kell, akkor a hőszigetelés A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. Elhelyezési és védőtávolságok Az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályok esetében az elhelyezési távolságok mérése a tartály vízszintes vetületétől történik. Ha a távolság meghatározása a tartályátmérőn alapul, különböző átmérőjű tartályok esetén a nagyobbik tartály átmérője a mértékadó. Az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tárolótelep védőtávolságait más, nem a tárolótelephez tartozó létesítménytől, építménytől mérve az alábbi táblázat tartalmazza. 325

Üzemanyagtöltő állomás Az üzemanyagtöltő állomás építményei és a szomszédos nem a töltőállomáshoz tartozó építmények megengedett legkisebb védőtávolságait a 15. mellékletben foglalt 2. táblázat, a töltőállomás építményei között megengedett legkisebb elhelyezési távolságokat a 15. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza. Konténerkút telepítése esetén a kiszolgáláshoz szükséges kezelőszervek a konténerházon kívül is elhelyezhetőek. Épületek alatt üzemanyagtöltő állomás a tömegtartózkodásra szolgáló vagy MK osztályú épületek kivételével kialakítható. Az üzemanyagtöltő állomást kizárólag az épület terepcsatlakozási szintjén lehet kialakítani. Önkiszolgáló töltőállomás épület alatt nem alakítható ki. Az épületek alatt, a terepcsatlakozás szintjén kialakított üzemanyagtöltő állomás területe alatt és felett tűzgátló födémet kell kialakítani. Álmennyezet kialakítása esetén az álmennyezet anyaga A1 tűzvédelmi osztályú legyen. A töltőállomáson I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárolható: 326

föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott, fekvőhengeres tartályban vagy föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10 000 liter mennyiségben. A töltőállomáson legfeljebb III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárolható: föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott, fekvőhengeres tartályban vagy föld feletti konténerkútban, legfeljebb 30 000 liter mennyiségben. Üzemi töltőállomáson az üzemanyag föld feletti tartályban is tárolható duplafalú tartályban, a konténerkutakra vonatkozó mennyiségben. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal közösen is tárolható rekeszekre osztott, duplafalú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérő berendezéssel ellátott, föld alatti, földtakaróval borított tartályban vagy konténerkútban oly módon, hogy a tárolt folyadék összmennyisége föld alatti, földtakaróval borított tartály esetén nem haladhatja meg a 60 000 litert, amelyből az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg a 30 000 litert, konténerkút esetén nem haladhatja meg a 30 000 litert, amelyből az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg a 10 000 litert. Egymás mellett legfeljebb 3 különálló konténerkút vagy föld feletti tartállyal ellátott üzemanyagtöltő berendezés helyezhető el. Üzemi töltőállomáson ha a környezetvédelmi előírások a föld alatti tartállyal ellátott berendezés kialakítását nem teszik lehetővé vagy a technológia indokolja III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén megengedett 1 db, legfeljebb 100 m 3 űrtartalmú föld feletti fekvőhengeres, kizárólag üzemanyag tárolására szolgáló tartály elhelyezése, mely duplafalú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérő berendezéssel van ellátva. A tároló tartály és az üzemanyagtöltő berendezés közötti távolság nem lehet kevesebb, mint 15 méter. A tároló tartályhoz közvetlenül kútoszlop nem csatlakoztatható, a tartályról közvetlenül üzemanyag nem szolgálható ki. A tároló tartályt, valamint a töltőállomáshoz csatlakozó vezetéket úgy kell kialakítani, hogy az gépjármű ütközése vagy egyéb külső károsodás ellen védett legyen. A töltő előtti úttestről az esetleg kifolyt éghető folyadéknak eltávolíthatónak kell lennie, és be kell vezetni az olajfogó műtárgyba. A töltőállomások oltóvízellátása a mértékadó tűzszakasz alapján történik. A mértékadó tűzszakasz alapterületét a töltőállomáson elhelyezett zárt épületek legnagyobb tűzszakasza, valamint a szabadban, a szekrényben vagy a konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és a gépjárművek töltésére szolgáló terület összesített alapterülete adja. Töltőoszlopok, földalatti tartályok körzeteit mértékadó tűzszakaszként vagy az oltóvíz-intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni. A töltőállomás területén csak 1 kategóriájú PB-gáz cseretelep telepíthető. A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott és jól szellőző legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem okozó, szikrát nem adó és A1-A2 tűzvédelmi osztályú, a töltőállomás útburkolatának a szintjétől legalább 0,1 m-re emelkedik ki. A tárolóhely védőtávolságait a 15. 327

mellékletben foglalt 2. táblázat, elhelyezési távolságait a 15. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza. PB-gáz cseretelepek tűzvédelmi követelményei A tárolható PB-gáz mennyisége alapján a következő cseretelepek létesíthetők: 1 kategória: legfeljebb 1150 kg, üzemanyagtöltő állomáson legfeljebb 1800 kg PBgáz, 2 kategória: 1151 3000 kg PB-gáz, 3 kategória: 3001 8000 kg PB-gáz, 4 kategória: 8001 50 000 kg PB-gáz, vagy kategórián felüli : 50 000 kg fölötti mennyiségű PB-gáz. Az 1 kategóriájú cseretelep épület falához is telepíthető MK és KK osztályú épület kivételével, ha abban rendeltetésszerűen 50 főnél több személy egyidejűleg nem tartózkodik és az épületfal tűzfal, vagy az épületfalon a tárolótól vízszintes irányban 5 méteren belül, függőleges irányban az épület teljes magasságáig nyílászáró szerkezet nincs. A vízszintes irányban előírt távolság 2 m-re csökkenthető, ha a tároló és a nyílászáró szerkezet között legalább A2 REI 90 minősítésű terelőfal van építve. A terelőfal a tároló magasságával és szélességével egyenlő nagyságú. Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik vagy a tűzfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5 méteres távolságot meg kell tartani. Ha a cseretelep épületben van elhelyezve, akkor a cseretelepet határoló építményszerkezetekbe kémény, füst- és lefolyócsatorna, ezek nyílásai, gázvezeték nem építhető be, a cseretelep helyiségének nyílászáró szerkezetei kizárólag A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülhetnek, a cseretelep helyiségének ajtaja kifelé nyíljon és legalább 0,8 m szélességű legyen és a cseretelep-helyiség minden megkezdett 20 m 2 alapterülete után legalább 1 db, minimum 0,15 m 2 nagyságú, keresztirányú szellőzést biztosító nyílás kerüljön kialakításra a padozat vonalában. A cseretelep elhelyezésére szolgáló épület MK osztályba tartozik. A konténerketrec anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú. A konténerketrecben a palackok legfeljebb 2 szinten tárolhatók. Az 1 és 2 kategóriájú cseretelepek körül legalább 3 méter, a magasabb kategóriáknál legalább 5 méter védőtávolságot kell tartani. A védőtávolságon belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. A védőtávolság csökkenthető, ha a tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre. 328

HASZNÁLATI SZABÁLYOK A létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és a robbanó és robbantó anyagok kivételével az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket tartalmazza az OTSZ e fejezete. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Éghető folyadékok általános előírásai I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Munkahelyek általános használati szabályai 329

Olajos, zsíros munkaruha, védőruha ruhatár-rendszerű öltöző kivételével csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Beavatkozást segítő előírások Kiürítés A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. A homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét a lakóépületek kivételével a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni. Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. Speciális építmények használati szabályai 330

Felszín alatti vasútvonal A felszín alatti vasútvonal területén robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók, kivéve, amelyek a folyamatos karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükségesek, de egy állomáson legfeljebb 30 kg vagy 30 liter tárolható megfelelő biztonságot nyújtó tárolóban. A felszín alatti vasútvonal meglévő állomásainak területén a létesítés során kialakított kijáratokat nyitott állapotban kell tartani az üzemelés időtartama alatt. A felszín alatti vasútvonal állomásainak területén lévő üzletek, elárusító helyek csak az üzlethelyiségen belül helyezhetik el az áruikat, reklámhordozóikat, szolgáltatásaikkal kapcsolatos berendezéseiket, bútoraikat. A felszín alatti vasútvonal meglévő állomásainak területén lévő üzletekben, elárusító helyeken robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok árusítása, tárolása, használata, forgalmazása tilos. A felszín alatti vasútvonalhoz tartozó peron, utasforgalmi tér területén lévő fali tűzcsap ajtóinak nyitása csak a szerelvények tápellátását biztosító áramkörök feszültségmentesítése után történhet. Ponyvaszerkezetű építmény Ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, forgalmazására, árusítására; a menekülésben korlátozott személyek huzamos elhelyezésére; és azokban az esetekben, ahol azt jogszabály tiltja. A ponyvaszerkezetű építmény üzemeltetője, a rendezvény szervezője köteles betartani, betartatni az építményben tartózkodók maximális létszámára vonatkozó előírást. Az építményben tartózkodók létszámáról az építmény bejáratánál információval kell rendelkeznie a beléptetést felügyelő személyeknek. A felügyelő személy helyettesíthető az erre a célra szolgáló beléptető rendszerrel, ha az veszélyhelyzetben a kimenekülést is automatikusan biztosítja. A ponyvaszerkezetű építmény kijárata előtt a szabadtéren, a kijárat szélességének megfelelő méretben, de legalább 3 méteres szakaszon és minimum a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el kiürítést akadályozó szerkezet, berendezés, anyag. A széksorokkal berendezett ponyvaszerkezetű építményben az egy oldalról megközelíthető ülések száma nem haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések száma pedig a 40 darabot. A 10 széknél hosszabb sorokban a székeket teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. A 20 széknél hosszabb sorokban a székeket egymáshoz és a padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az üléssorokat egymástól legalább 1 méterre kell elhelyezni. A kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél. A ponyvaszerkezetű építményekbe gépi berendezés csak akkor telepíthető, fűtésére berendezés csak akkor alkalmazható, ha az a közvetlen környezetre tűzveszélyt nem jelent. 331

Állvány jellegű építmény Állvány jellegű építmények alatt tárolni, helyiséget kialakítani tilos. Tűzveszélyes tevékenység A tűzveszélyes tevékenység a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással járó tevékenység számos esetben tűzhöz vezet. Éppen ezért részletesen szabályozni kell a tevékenység végzésének feltételeit. Tevékenység végzésének feltételei Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. 332

Tevékenység végzése, tűzoltás feltételeinek biztosítása A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. Nyílt lánggal működő repülő szerkezet A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet (pl. világító lámpás) a hőlégballon és a hőléghajó kivételével nem üzemeltethető. Dohányzás Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni. 333

Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Szállítás és vontatás Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Robbanásveszélyes anyagok szállítása Ahol a robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. A vasúti mozdonyok a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag szabadtéri tárolóját és a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot feldolgozó technológiai berendezést a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. 334

Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. Tárolás szabályai Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. 335

Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén 200 m 2 feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani, a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. 336

Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. Többszintes lakóépületben az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. Tűzoltási út, terület és egyéb utak Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, a 10 15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a ha a meghatározott szélesség nem biztosítható technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. 337

Útburkolati jel sárga vagy fehér színű sraffozás legyen a talpalási hely teljes területén Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Az üzemi és tárolóhelyiségekben a 400 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag. A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. Tüzelő-, fűtőberendezések Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 338

A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. Kezelési osztályok:140 KW hőteljesítmény feletti rendszereket kezelési osztályba kell sorolni. Felügyelő és kezelő külön van, de lehet ugyanaz a személy is, ha megvan a vizsgája. Kezelő: beállít, ami nem minősül szerelésnek. Felügyelő: szabályoz I. kezelési osztály: Állandó felügyelet. A felügyeletet kezelő látja el. II. kezelési osztály: Állandó felügyelet. A felügyeletet felügyelő látja el. A biztonsági jelzőrendszer addig adja a figyelmeztető jelet, amíg azt a felügyelő nem nyugtázta. III. kezelési osztály: Időszakos felügyelet. A felügyeletet felügyelő látja el. A beavatkozást a kezelő végzi. IV. kezelési osztály: Időszakos felügyelet. Teljesen automatikus szabályozás A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermékelvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Szellőztetés Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával 339

számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. A hő- és füstelvezető rendszer általános célú szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Hő- és füstelvezetés A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. A hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát a magyaron kívül idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. Csatornahálózat Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával vízzárral szakaszokra kell bontani. 340

Gépi berendezés Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a berendezésre és környezetére tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalmazó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni. Villamos berendezés Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható. 341

Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés Beépített tűzjelző tűzoltó berendezés A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania. Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania. A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni. Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték, a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell a berendezés üzemképes állapotát, a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, 342

az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. A berendezés közte a tűz- és hibaátjelző tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell. A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak. A tűz- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített személyzettel kell biztosítani és ott hozzáférhető helyen kell tartani a tűz- és hibaátjelző rendszer megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy teljesítménynyilatkozat másolatát, a tűz- és hibajelzésre, a tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása esetére meghatározott intézkedési utasításokat, terveket és a tűz- és hibaátjelzést fogadó központ kezelésére felkészített személyek névsorát. A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését, a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület föld feletti, föld alatti szintszámát, az oltást nehezítő körülményeket, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp, a közműelzárók így különösen gáz, víz, elektromos, távhő helyét, a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét, a tűzoltást segítő körülményeket, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye és a kapcsolattartó nevét, telefonszámát. A tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a távfelügyeleti központ üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves riasztásokból bekövetkező események mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját. Ha a távfelügyelet vagy az első fokú tűzvédelmi 343

hatóság által a tűzátjelzés fogadásra meghatározott helyszín megváltozik, az új helyszínre az automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül a berendezés állandó felügyeletének folyamatos biztosítása mellett kell megvalósítani. Tűzoltó készülékek Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegységmennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol OTSZ előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. 344

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében az OTSZ-ben foglaltakat kell alkalmazni. A tűzvédelmi hatóság további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. Lakó- és szállásépületek Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. 345

Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. Növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár A művelődési, sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. A rendezvény felelős szervezője által meghatározott biztonsági intézkedés tartalmazza a kiürítési számítást, a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, a tűz esetén szükséges teendőket és a tűz jelzésének és oltásának módját. A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie. 346

Az ipari, a kereskedelmi vagy a mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendezvény felelős szervezőjének a létesítményekre és szabadtérre a tervezett helyszíneket, a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos helyszínrajzot kell készíteni, és azt előzetesen, a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatás céljából az tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. Kiürítés Szabadtéri rendezvények Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében menekülési lehetőséget kell biztosítani. A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen. Jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 600 mm. A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell. A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges. A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget a várható legnagyobb létszámot alapul véve biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni. Az egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét a rendezvények együttes vizsgálatával kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a 4 percen belüli kiüríthetőség követelmény teljesüljön. Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott. A rendezvényen a menekülésben korlátozott személyek számára a menekülés, menekítés lehetőségét biztosítani kell. A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell, hogy legyen. Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható. Rendezvény biztosítása A szabadtéri rendezvény alatt a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, a résztvevők menekülési képességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel. Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte 347

várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani. Ha a szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén. Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt nem telepítenek a rendezvény területén, akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni a tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével. Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett 3000 m 2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor annak kiegészítésére a villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. A hangosító rendszert és a villamos hálózattól független hangosító eszközöket a pánikhelyzet kialakulásának megakadályozására, a menekülők informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell. Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett a rendezvényen résztvevők számára kialakított terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt. Tűzoltósági beavatkozás A szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani. A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője viseli. Tűzoltókészülékek Szabadtéri rendezvényen a színpad védelmére minden megkezdett 50 m 2 után 1 db 34A teljesítményű, az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m 2 után 1 db 34A teljesítményű, a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m 2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a tűzoltó készülékkel történő, késedelem nélküli beavatkozás lehetőségét. Ülőhelyek elhelyezése A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén a padok kivételével csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg: a széksorok között haladva a 15 métert, lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert, lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert. Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter. 348

A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók. A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény esetében a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom esetén kell kidolgozni. A későbbiekben csak a tűzvédelmi szempontot érintő változást kell az bejelenteni. A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a rendezvény szervezőjének a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követően legalább egy évig meg kell őriznie. Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények A kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre a szabadtéri rendezvények vonatkozó szabályait az alábbi eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervezője tájékoztatásként a rendezvény megjelenítésére használt honlapon elektronikusan letölthető formában közzéteszi. A helyszínen a menekülés biztosítását szolgáló rendezvény miatt telepített villamos táplálású berendezések tartalék energiaellátását a szabadtéri rendezvény területének kiürítéséhez szükséges ideig, de legalább 30 percen át biztosítani kell. A szabadtéri rendezvények műsorszámaival érintett területén legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőket kell telepíteni elsődlegesen a rendezvény résztvevőinek biztonsági tájékoztatása céljából, arra alkalmas helyeken. 349

A résztevők biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén a menekülésre figyelembe vett útvonalak közelében és azokon a helyeken, ahol a résztvevők koncentrálódása várható. Az alaprajzokon a menekülést és eligazodást segítő rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell tüntetni. A rendezvény szervezőjének irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény szervezője, a rendezvény biztonsági vezetője, a rendezvény tűzvédelmi felelőse és esetleges káreset során a rendőrség, a mentők, valamint a katasztrófavédelem intézkedésre jogosult képviselői végeznek irányítói feladatokat. Az irányítási ponton keresztül a rendezvény szervezője biztosítja a kommunikációs és tömegtájékoztatási lehetőséget. Az irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melyeket nem szükséges az e rendeletben meghatározottak szerint biztonsági jellel megjelölni. Az irányítási ponton a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció egy példányát el kell helyezni. A rendezvény időtartama alatt a szükséges oltóvizet és annak kivehetőségét a legveszélyeztetettebb helyszín védelme érdekében a rendezvény szervezőjének kell biztosítania, mely történhet egyedi, eseti műszaki megoldás felhasználásával is. A szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan egyedileg egyeztetés keretén belül az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg. Járművek A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie. Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál minden töltés és lefejtés után közvetlenül az üzemben tartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárműtárolóban álló jármű villamos berendezését feszültség- mentesíteni kell. Gépjármű épület kapualjában a családi házak kivételével nem tárolható. Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén jóváhagyási jellel ellátott és jóváhagyási jellel ellátott berendezéssel felszerelt járművek kivételével 350

pinceszinti, jármű tárolására alkalmas terekben, olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből pinceszinti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított, sűrített földgáz üzemanyag esetén tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. Aratás A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. 351

Szérű, rostnövénytároló, kazal A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter, egyéb építményektől legalább 100 méter, vasúti vágányoktól a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve legalább 100 méter, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmányszükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad. A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m 2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. Tiltott szabadtéri égetés A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Szabadtéri tüzek megelőzése 352

Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik. Engedélyezett irányított égetés Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza: a kérelmező nevét és címét, az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az irányított égetés indokát, az égetéssel érintett terület nagyságát, az égetés folyamatának pontos leírását, az égetést végző személyek nevét, címét, az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni. Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető: a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos, a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. 353

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során a tarlóégetés szabályait kell alkalmazni. A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni. A mezőgazdasági erő- és munkagépek A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet 354

a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m 2 -t. A terményszárítás szabályai Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni. 355

ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI Éghető folyadékok tárolás és szállítás általános előírásai Az éghető folyadék tárolóedényei: -fiola (üveg vagy műanyag, űrtartalma legfeljebb 0,25 liter); -palack vagy flakon (üveg vagy műanyag, űrtartalma legfeljebb 2 liter); -folyadéküveg (űrtartalma legfeljebb 10 liter); -üvegballon (űrtartalma legfeljebb 60 liter); -doboz vagy kanna (fém vagy műanyag, űrtartalma legfeljebb 20 liter); -hordó (fém vagy műanyag). A helyiségben tárolás történhet: -szekrényen kívül; -szekrényben, amely lehet fémlemez vagy üvegezett fémvázas szekrény ill. robbanásgátló szekrény; -szekrényen kívül és szekrényben együttesen (együttes tárolás). A tárolható mennyiség az első két esetben az éghető folyadék tűzveszélyességi fokozatától és a tárolás módjától függ. Az éghető folyadékok tárolását az alábbi táblázat tartalmazza. 356

Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. Éghető folyadék csak a folyadék hatásának ellenálló, a folyadékra gyújtási veszélyt nem jelentő, jól zárható edényben tárolható. A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés (törés, felszakadás) ellen védelmet kell nyújtania. Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. A tárolható anyagmennyiség a tárolóedények űrtartalmának összesített értékét jelenti. A lakóépületeket kivéve a I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot és a robbanásveszélyes osztályú aeroszolt nem éghető anyagú polcon vagy a fém-, robbanásgátló-, illetve tűzálló szekrényben kell tárolni. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 liter űrtartalmú tárolóeszközben tárolhatók. 20 litert meghaladó mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m 3 mennyiségű felitató anyagot, 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m 3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló helyiségében legalább 1 db szóróeszközt és legalább 0,05 m 3 mennyiségű felitató anyagot kell hozzáférhető helyen tartani. Személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy kíséretében használható. 357

Tárolás lakásban és garázsban Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével nem tárolható. Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén Kereskedelmi egység területén a 17. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti mennyiségű, bontatlan csomagolású I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható. A vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége kereskedelmi egység szerint meghatározott mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el. Pinceszinti kereskedelmi rendeltetésű helyiségben I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol nem tárolható és nem forgalmazható. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén Kereskedelminek nem minősülő közösségi rendeltetés esetén csak a rendeltetésnek megfelelő tevékenységhez szükséges, legfeljebb a 17. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint meghatározott mennyiségű I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható. 358

Az anyagok maximális tárolási mennyisége fémszekrényben 20 liter, robbanásgátló szekrényben 50 liter, folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. Tömegközlekedésre használatos járművön éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók, kivéve éghető folyadék összetevőt tartalmazó élelmiszereket, háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben.szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel vagy sérülhessenek meg. Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem szállíthatók. Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható. Éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban A tárolás történhet fekvő hengeres acéltartályokban, amelyek lehetnek: -szimpla és dupla falú föld alatti tartályok, -szimpla és dupla falú föld feletti tartályok. A föld feletti álló, hengeres acéltartályok lehetnek: -merevtetős tartályok, -úszótetős tartályok, -belső úszótetős tartályok. Többkamrás tartályok használatakor azok rekeszeiben nem tárolhatók olyan folyadékok, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek. A tartályok közelében hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékek mennyiségének meghatározása a mértékadó tűzfelület alapján történjen. A tűzoltó készülék föld alatti tartályok esetén legalább 34A és 144B vizsgálati egységtűz oltására, föld feletti tartályok pedig legalább 55A és 233B vizsgálati egységtűz oltására legyen alkalmas. Az esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadékot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a célra a tárolótéren tartálycsoportonként 0,1 m 3 száraz homok vagy 0,05 m 3 száraz, nem éghető abszorbens felitató anyagot kell tartani. 359

Éghető folyadékok tárolása kamrában A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m 3 száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani. Ha a kamrában I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m 2 nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni. A kamra bejárata közelében 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz- vagy robbanásveszélyre figyelmeztető piktogramot kell maradandó módon elhelyezni. Üzemanyagtöltő állomás előírásai Éghető folyadék tárolása, szállítása üzemanyagtöltő állomás kezelőépületen kívül Kenőanyag és egyéb éghető folyadék kezelőépületen kívül csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú, legfeljebb 500 liter űrtartalmú szekrényben, kirakatszekrényben vagy konténerben tárolható zárt edényben, kombinált csomagolásban. Ezekben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók. A szekrényeknek és a konténereknek zárhatóknak kell lenniük. A tároló szekrényből, konténerből kútoszloponként legfeljebb 2 db helyezhető el, de az üzemanyagtöltő állomás területén az árusított anyagok mennyisége legfeljebb 5 m 3 lehet. A konténerekben fűtőberendezés nem lehet. Éghető folyadék tárolása, szállítása üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belül A tároló edények kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. Egy helyiségben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók. A sérülékeny tároló edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés, így törés, felszakadás ellen védelmet kell nyújtania. A folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban vagy flakonban I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l, III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l tárolható. A palack és a flakon űrtartalma nem haladhatja meg a 2 l-t. Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 3000 l tárolható. A doboz vagy kanna űrtartalma nem haladhatja meg a 20 l-t. Fémhordóban I-II. tűzveszélyességi fokozatú, műanyag hordóban csak III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók. Üzemanyagtöltő állomáson belül az éghető folyadékot tartalmazó edények csak a megfelelő szállítóeszközzel vagy kézi erővel szállíthatók. Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra rakva nem szállíthatók. 360

Üzemanyagtöltő állomáson elhelyezett tűzoltó készülékek, felitató anyag, tűzoltó takaró A töltőállomásokon 3 kútoszlopig 2 db, minden további megkezdett 3 kútoszlop után legalább 1-1 db és legalább 34A és 144B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni a kútoszlopok, valamint legalább 1 db-ot a töltőakna 30 méteren belüli környezetében. Önkiszolgáló töltőállomásokon minden kútoszlophoz 1 db, legalább 34A és 144B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell a kútoszlopok közelében elhelyezni. 1 db, legalább 34A, 144B és C oltásteljesítményű tűzoltó készüléket kell elhelyezni a töltőállomáson levő PB-gáz cseretelep közelében, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően. A készüléket együtt lehet tárolni a kútoszlopoknál vagy a kezelőépületben tárolt készülékekkel, de a készülék és a cseretelep közötti távolság nem lehet több mint 30 méter. 1-1db legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék kell minden I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz, valamint 2 db minden III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz. A legfeljebb 10 000 literes konténerkúthoz legalább 2 db, a 10 000 liternél nagyobb konténerkúthoz 3 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Az üzemanyagtöltő állomásokon minden megkezdett 3 kútoszlop után és a töltőaknánál a legalább 100 liter folyékony szénhidrogén felitatására alkalmas anyagot vagy 0,05 m 3 nem éghető száraz felitató anyagot (kovaföld-zeolit tartalmú őrleményt vagy egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-1 db hosszú nyelű szórólapáttal. A kezelőépületben jól hozzáférhetően 1 db, legalább 2 m 2 nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni a személyek mentésére. Éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állomáson Az üzemanyag kizárólag álló motorú és rögzített helyzetű jármű tartályába vagy megfelelő antisztatikus edénybe vagy fém kannába, hordóba tölthető. Töltőállomásokon üzemanyag kiszolgálásakor, töltésekor nem kell antisztatikus ruházatot viselni. Üzemanyag acélból készült, tömören zárható, töltésiszint-korlátozóval nem rendelkező edényekbe az edények űrtartalmának 97%-ig, korlátozás nélkül tölthető. 5 liter feletti térfogatú edénybe benzin csak akkor szolgálható ki, ha az a kiszolgált folyadék tárolására biztonságosan alkalmas, elektrosztatikus feltöltődés ellen védett. 361

PB-gáz cseretelep üzemeltetési előírásai A cseretelep kezelése, palackok visszavétele, kiadása tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkező személyre nem ruházható át. Az 1-2 kategóriájú cseretelepek kivételével a palackok kiadása és bevételezése csak testhezálló, az üzemeltető által beszerzett védőruhában, fedett fővel és szikrát nem okozó, antisztatikus lábbeliben végezhető. Műszálból készült alsó- és felső ruházat nem viselhető. Az 1 kategóriájú cseretelepek 5 m-es körzetén belül konyhakerti és dísznövény, valamint szőlő, gyep és élőfa kivételével növényzet nem lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet élőfa, gyep kivételével nem lehet. A 2-4 kategóriájú cseretelepeket szükségvilágítás céljára el kell látni legalább 1 db, a kategórián felülit legalább 2 db robbanásbiztos védettségű hordozható kézilámpával. Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tárolása és forgalmazása is történik, a robbanásveszélyes övezetekben csak szikrát nem okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszámok használata tilos. A cseretelepen villamos szerelési tevékenységet csak szakképzett személy végezhet. A veszélyességi övezeten belül csak feszültségmentesítés után lehet munkát végezni. A munkavégzést naplóban kell rögzíteni. A villanyszerelési munkát a szerelő csak akkor kezdheti el, ha előzetesen írásban igazolta a robbanásveszély tudomásulvételét. A munka elvégzése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról meg kell győződni és azt dokumentálni. Palackból a PB-gáz átfejtése csak a legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság engedélyének birtokában végezhető. Egyéb esetekben palackból a PB-gáz nem fejthető át. PB-gáz cseretelepen csak a külön jogszabályoknak megfelelően PB-gáz palacktöltő üzemben töltött és ellenőrzött kivéve a turista használatú palackot, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett PB-gázpalack tárolható és értékesíthető. PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhető. Minden olyan tevékenység, amely során a PB-gázpalack szelepén keresztül, a gázpalackba pébégáz kerül a legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba történő átfejtés kivételével, palacktöltésnek minősül. A gázpalack mechanikai igénybevételnek, különösen ütésnek vagy dobásnak nem tehető ki. A padozathoz lefagyott gázpalack legfeljebb 40 C-os vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat víztelenítéséről. Az 1 kategórián felüli cseretelepen a PB-gázpalackokon és a forgalmazáshoz előírt felszerelésen kívül egyéb anyag nem helyezhető el. A cseretelepeket a 17. mellékletben foglalt 3. táblázat szerinti tűzoltó készülékkel kell ellátni. A tűzoltó készülékeket a cseretelepek közelében a tárolón, konténer ketrecen kívül jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. I. kategóriájú cseretelep esetén a tűzoltó készülék a cseretelep kezelőinek állandó tartózkodására szolgáló területen, helyiségben is tárolható. A tűzoltóság telefonszámát jól látható helyen és időtálló kivitelben el kell helyezni. A cseretelepeken keletkező tűz eloltására, a tűz közelében levő palackok védelmére vonatkozóan az üzemeltető írásban, tűzvédelmi szabályzat mellékletében intézkedik és szükség esetén az ebben foglaltak szerint jár el. A palackot sérültnek kell tekinteni és továbbiakban nem használható, ha legalább 1 m magasságból kemény talajra esett, égésnyomok látszanak rajta, éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy átalakítás nyomai észlelhetők rajta. Az üzemeltetés során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot, cseretelepet tájékoztatni kell. 362

Üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai Az üzemanyagtöltő állomás területén létesített PB-gáz cseretelep üzemeltetése PB-gáz cseretelep üzemeltetési előírásainak figyelembevételével történhet. A töltött és a kiürült PB-gázpalackok egy PB-gázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók úgy, hogy a kiürült PB-gázpalackokat meg kell jelölni. 363

ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT Üzemeltető ellenőrzés Általános előírások Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton az üzemeltető aláírásával és az aláírás 364

dátumának feltüntetésével igazolja. Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni. Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni, melynek során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Ezek eredményét írásban kell dokumentálni. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, szemrevételezéssel, és ha OTSZ előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, sértetlen állapotáról, észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. Jogosult személy által végzett felülvizsgálat, karbantartás A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. 365

A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja, és az üzemeltetőnek átadja. A jogosult személy a karbantartás során: vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy állapítja meg. Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata Üzemeltetői ellenőrzések, feladatok Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely tartalmazza: a berendezés főbb adatait, a kezelők nevét, az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, az észlelt és kijavított hibákat, 366

a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc), a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét. A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Napi ellenőrzés Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó, értesítették-e a karbantartót, az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e, távfelügyelet esetén a köz központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról. Havi ellenőrzés Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a 367

személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy (jellemzően a gazdálkodó szervezet tűzvédelmi megbízottja/vezetője) havonta ellenőrzi a napi ellenőrzések végrehajtását hogy az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. Negyedéves ellenőrzés Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy háromhavonta ellenőrzi: a napi és havi ellenőrzések végrehajtását, hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a nyomtató eszköz üzemképes-e. Felülvizsgálatok: A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani: tűzeset után, téves riasztás esetén, a rendszer meghibásodása esetén, a rendszer változtatása esetén, hosszú üzemszünet után vagy új karbantartóval kötött szerződés után. Beépített tűzoltó berendezések esetén az üzemeltető kioktatott személyzete hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el, havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét, az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja és az oltóanyag-kiömlő nyílás és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot szabadon hagyja. Automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői heti ellenőrzése kiterjed: a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére, a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, 368

a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvízgyűjtők ürítésére, a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával, a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzemére, elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 perc beleértve a habanyag bekeverő szivattyút és a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére, havi ellenőrzése kiterjed a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére és a tartalék áramforrás ellenőrzésére. Az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő létesítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfelügyelet az ellenőrzés során meghatározott paramétereket kontrollálni képes. Beépített tűzjelző berendezés felülvizsgálatai, üzemeltetői feladatok Féléves rendszeres felülvizsgálat A féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy: ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, értékelje az üzembentartó által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszere felülvizsgálat és karbantartás Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania kell, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy elvégezze a rendszeres féléves felülvizsgálat során előírt feladatokat, 369

Tűzeset után ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50-50%-át (25-25%-át) ellenőrzik, szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e, szemrevételezéssel teljes körűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket vezérlés, hangjelzés, riasztástovábbítás elvégezte-e, és ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett el kell végezni. Téves riasztás esetén meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására, a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett el kell végezni. A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. A 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. 370

Új karbantartóval kötött szerződés után ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé. A napi ellenőrzés elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt, és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. A felülvizsgálatot, karbantartást végző személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabályban, gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A felülvizsgálat során a jogosult személy elvégzi A tűzjelző központ felülvizsgálatát A tűzjelző központ tápegységének és akkumulátorainak vizsgálatával segéd tápegységek ellenőrzését Automatikus érzékelők ellenőrzését Kézi jelzésadók működőképességének ellenőrzését Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos hurokillesztő), modulok működőképességének ellenőrzését Vezérlések működőképességének ellenőrzését Hang- és fényjelző eszközök ellenőrzését Riasztás- és hibaátjelző eszközöket vagy csatolót működtető kimenetek ellenőrzését Távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók ellenőrzését 371

A téves riasztások oka lehet környezeti körülmény vagy olyan tevékenység, amely az adott tűzjellemzőhöz hasonló, és vele azonos hatást (riasztási állapotot) vált ki, az automatikus érzékelő elszennyeződése, az eszköz meghibásodása, tönkremenetele fizikai, elektromos vagy elektromágneses behatásra, amely a riasztási állapottal megegyező hatást okoz, a kézi jelzésadó jó szándékú működtetése, a kézi jelzésadó szándékos félrevezető, rossz szándékú vagy véletlen működtetése vagy egyéb ok. Beépített tűzoltó berendezést felülvizsgálta, karbantartása. Az üzemeltető köteles legalább évenként a teljes beépített tűzoltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását elvégeztetni. A felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell a beépített tűzoltó berendezés általános állapotát, a beépített tűzoltó berendezés környezetét annak működésével összefüggésben, az oltóanyag-mennyiséget térfogat, tömeg vagy nyomás paraméterek vizsgálatával, az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését, a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét, a beépített tűzoltó berendezéssel összefüggő, de nem a karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok esedékességét, az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását, az üzemeltetési naplót, a beépített tűzoltó berendezés üzemképességét működési próbával, az átjelzéseket és ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, akkor annak minőségét, a vonatkozó műszaki követelmény szerint. A karbantartás során végre kell hajtani a tömítetlen csövek, csőkötések cseréjét, és ha a karbantartó személy a beépített tűzoltó berendezés működésképtelenségét tapasztalja melyet nem tud kijavítani, írásban értesíti az üzemeltetőt. 372

Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. Negyedéves ellenőrzés A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék az előírt készenléti helyen van-e, rögzítése biztonságos-e, látható-e, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, használata nem ütközik-e akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és állapota kifogástalan, üzemszerű-e. Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. A negyedéves ellenőrzési időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. 373

A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza a létesítmény nevét és címét, a tűzoltó készülékek típusjelét, a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A felülvizsgálatot a falitűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrásokról vezetett nyilvántartás tartalmazza 374

a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítását, a felülvizsgálat időpontját, a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. Felülvizsgálat: A tűzoltóvízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, a korrózió elleni védelem épségét, elvégzi a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni. A száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során az általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét, a száraz felszállóvezeték betáplálási pontján 2 db B jelű csonkkapocs meglétét, a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét, az ajtók értelemszerű és megfelelő működését, a szerelvények épségét, működtethetőségét, a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt C jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét, szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét és a csővezeték légteleníthetőségét. A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén írásban értesíti a tűzoltóvízforrás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti. A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a felülvizsgálatot végző személy eltávolítja. A teljes száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás értéke a betápláló csonknál mérve 1,5 MPa, a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett. Pinceszinti és nehezen megközelíthető területek védelmére kialakított száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy az általános feladatokon felül ellenőrzi a tűzvédelmi hatóság által előírt csatlakozási lehetőségek meglétét, megfelelőségét. 375

Föld alatti és föld feletti tűzcsapok esetében az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről felvett vízhozammérési jegyzőkönyvvel igazolni kell az előírt oltóvíz mennyiség meglétét. A mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. Ha az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozammérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozik. Föld alatti és feletti tűzcsapok féléves és éves felülvizsgálat A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a felülvizsgálatra meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni. A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét, a tömítések épségét, állapotát, a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét, tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, az elveszés elleni biztosítás meglétét, a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát, a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep működtetésével a tűzcsap üzemképességét, a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm 2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és a víztelenítő rendszer működését. A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor az általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi a tűzcsap környezetének tisztítását, a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését, a tűzcsapszekrény kitisztítását, a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró- vagy védősapka állapotának és föld alatti tűzcsapkulccsal történő nyithatóságának ellenőrzését, a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését, a víztelenítő rendszer ellenőrzését és 376

a csatlakozó menet zsírozását. A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését. A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menet épségét, a tömítő felület állapotát, üzempróbával a tűzcsap működését, a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm 2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és a víztelenítő rendszer működését. Falitűzcsap felülvizsgálata A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. A szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább félévenkénti felülvizsgálatáról és évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felelős szervezet gondoskodik. A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a kérdéses szekrény környezeti körülményei, a tűzveszély és kockázat figyelembevételével történik. A legalább félévenkénti felülvizsgálat a meghatározott általános feladatokon túl kiterjed arra, hogy a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó műszaki követelmény előírásait, a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e, a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e, a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e, az előírt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e, a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a szerelvényszekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken, tartozékokon. A felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a tárolt szerelvények, tartozékok és a szerelvényszekrény sérülésmentességét, a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja, az áthajtogatás során szemrevételezéssel ellenőrzi a tömlő állapotát és a korrodált vagy sérült szerelvényről, tartozékról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. Az éves teljes körű felülvizsgálat során az OTSZ-ben meghatározott általános feladatokon és a féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy Ellenőrzi a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok állapotát, a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával; a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem megengedett, az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát és a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét, elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a gyártó által előírt karbantartásokat és 377

a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről, tartozékokról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. A szerelvényszekrényekben elhelyezett állványcsövet, nyomótömlő-szerelvényt, áttétkapcsot 5 évenként nyomáspróbának kell alávetni. Víztárolók felülvizsgálata Medencék, tartályok (együtt: víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról, ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. Gondoskodik továbbá azon tartozékok nyomáspróbázásáról, amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve. A féléves felülvizsgálat során a meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy megvizsgálja az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképességét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer működőképességét. Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymértékű szivárgás észlelése esetén a szivárgás tényéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. A fémből készült tartályoknál a korrózió elleni védelem szükségességéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. Víztárolók esetében az ötéves teljes körű felülvizsgálat során az általános és féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi a víztároló tisztítását, a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását, a szívóvezeték nyomáspróbáját, a fémszerkezetek festését és a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját. A szívóvezeték nyomáspróbája a szívókosár nélküli, lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a próbanyomás értéke 1,5 MPa, időtartama 5 perc. A nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett. Egyéb víztároló esetén a szívócső meglétének, karbantartottságának, a tűzoltásra tartalékolt, előírt víz meglétének és a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségének félévenkénti ellenőrzéséről a fenntartó gondoskodik. 378

A természetes vízforrások, mint tűzoltóvízforrások felülvizsgálatakor a kialakítástól függően kell az előírásokat kell alkalmazni. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. Az OTSZ előírásai nem vonatkoznak az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra, az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi. azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, a közcélú közvilágítási villamos berendezésekre. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. 379

A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. A felülvizsgálat elvégzése kötelező az üzembe helyezés előtt, az átalakítás, bővítés után, tűzesetet követően, a technológia változása után vagy a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról. A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet szolgáló megoldások, eszközök, intézkedések, elektrosztatikai földelések és burkolatok megfelelőségét vizsgálja. A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít és ebben feltünteti az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját, a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával, a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat, műszaki irányelveket, a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait, a mért eredményeket, 380

a mérési eredmények és az elektrosztatikai kockázat kiértékelését, minősítő véleményt indokolással a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását, ezek kijavítására szükséges intézkedéseket és az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítványának számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást. (Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Villámvédelem felülvizsgálata A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a létesítést követően az átadás előtt, OTSZ-ben előírt időszakonként vagy a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. Az időszakos felülvizsgálatot a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként, a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 381

A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, a létesítést követően az átadás előtt, a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. 382

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek és ipari épületek, a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül. Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni. A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani. A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani. Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint: az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény, a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e és a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban. A TMMK tartalmazza az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit: az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel,- a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását, a rajzi mellékletet, a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot. 383

384

Ajánlott Irodalom: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.), Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ), Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 385

1. számú melléklet: Hatályos OTSZ fogalmak: 1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza, 2. alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, e) vegyes alaprendeltetés:eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, 3. alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, 4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki, 5. álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében; emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik, 6. álpadló: a teherhordó födémre támaszkodó, önálló tűzállósági határértékkel rendelkező vízszintes térelhatároló szerkezet, amely épületgépészeti és elektromos installáció fogadására szolgálhat: a) emelt vagy kettős padló: gyárilag készült padlórendszer, amely magában foglalja a padlólapot, a födémen levő teherhordó alátámasztást, valamint tartógerendát vagy más összetevőt, amelyek az épületbe szerelhető, megfelelő teherhordó szerkezetet biztosítanak, b) üreges padló: teherhordó réteg, amely egy speciális alsó szerkezettel amely tartalmazhat tartólábakat van alátámasztva azzal a céllal, hogy egy teret hozzon létre a teherhordó réteg és a födémszerkezet között pl. a távközlési, áramellátási, fűtési vagy szellőzővezetékek számára, 386

7. átfolyási tényező (c v-tényező): a hő- és füstelvezető szerkezet és a légpótló szerkezet hatásfokát jellemző szám, a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa, 8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés végrehajtásáig biztosítja, 9. átrium alapterülete: az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete, 10. beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző berendezés, 11. beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés telepítője: a telepítési folyamat minden egyes részéért felelős személy vagy szervezet, 12. beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése: olyan eljárás, amelynek során az üzembe helyező mérnök meggyőződik arról, hogy a telepített berendezés megfelel-e a vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban, a tűzvédelmi hatóság által előírt, továbbá a gyártó által megadott követelményeknek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak, 13. beépített tűzjelző berendezés részegysége: a vonatkozó műszaki követelményben I. típusú vagy II. típusú komponensnek definiált eszköz, 14. beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható berendezés, 15. beépített tűzterjedésgátló berendezés: tűzgátló építményszerkezet helyett, tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott beépített automatikus tűzvédelmi berendezés, amely a tűz átterjedését a helyettesített tűzgátló építményszerkezettel védendő térrészbe meghatározott ideig meggátolja, 16. beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a tűzterjedés gátlására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés, 17. berendezésvédelem: a berendezésekben keletkező tüzek korai észlelése és jelzése érdekében a berendezésen belül felszerelt, automatikus érzékelővel biztosított védelem, 18. biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, mely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó, 19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli, 20. biztonsági tápellátás: a biztonsági tápforrásról történő villamosenergia-ellátás, 387

21. biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás, 22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak, 23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére, 24. ciklusidő: két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt idő megengedett maximuma, 25. családi ház: egy vagy két lakást és a lakáshoz tartozó gépkocsitárolót, egyéb helyiséget tartalmazó lakóépület, 26. csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nélküli térben, laboratóriumi körülmények között létrejövő legnagyobb robbanási nyomás, 27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága, 28. életvédelmi jellegű védelem: az építményben, tűzszakaszban tartózkodók biztonsága érdekében, a tűz korai jelzésével, a kiürítés megfelelő feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző berendezés által nyújtott védelem, 29. elfogadás: az a folyamat, melynek során a tervező, a telepítő bizonyítja a megrendelőnek, hogy a tervezett, telepített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés megfelel a megadott követelményeknek, 30. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelző elemek számára szolgáló telepítési hely, amely lehet a) alacsony elhelyezési magasság:a padlószinten vagy a jelek, elemek alsó éle a padlószint felett legfeljebb 0,4 méter magasságban van, b) középmagas elhelyezési magasság: az alacsony és a magas elhelyezési magasság között, a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5 1,8 méter magasságban van, c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m magasságban van, 31. előkészítés nélkül menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése előkészítés nélkül végrehajtható, 32. előkészítéssel menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése kizárólag előkészítés (szállítható állapot megteremtése és fenntartása) után hajtható végre, 33. előkészítéssel sem menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése nem hajtható végre, 34. előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függőleges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik, 388

35. elsődleges építményszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítják, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek, 36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát, 37. emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is, 38. égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele hatékonyan kezelt bevont átitatott, telített éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig, újrakezelési időig biztosítja, 39. építőanyag: építési tevékenységhez használt, építési termék, építményszerkezet alkotóelemét képező anyag, 40. érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, 41. értékvédelmi jellegű védelem: az építmény, tűzszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme érdekében, a tűz korai jelzésével, a hatékony tűzoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés által nyújtott védelem, 42. fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely tartja és amelyhez rögzítik a tetőfedést, 43. felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, 44. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, 45. függönyfal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az épület teherhordó szerkezeteire, általában födémeire rögzítenek és azok síkja előtt helyezkedik el, 46. füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, automatikusan működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig megakadályozza, 47. füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, 48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából, 389

49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza, 50. füstmentes lépcsőház: az olyan lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad, 51. füstmentesítés: a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége, 52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba, 53. füstszegény levegőréteg: a helyiség légterének alsó része, amelyben tűz esetén a tűzből felszálló füstoszlopon kívül veszélyes mértékű füst kismértékben van jelen, 54. hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek az építmények vagy az építményrészek határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést, 55. hasadó felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából, 56. hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható, 57. hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át, 58. helyi (részleges) védelem: a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz, szabadtér egyes tűzvédelmi szempontból kockázatos részeinek automatikus érzékelővel való lefedettsége, 59. homlokzati tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kezdetétől számított, a tűznek a homlokzati építményszerkezeteken történő terjedésére jellemző határállapot bekövetkezéséig eltelt idő, 60. hosszirányú hő- és füstelvezetés: az alagút bejárata, kijárata felé történő füstterelés; az alagút egyik végén a füstelvezetés, másik végén a friss levegő utánpótlása történik, 61. hő és füst elleni védelem eszközeinek kézi működtetése: a természetes hő- és füstelvezető, valamint légpótló szerkezetek nyitása, a túlnyomásos füstmentesítés be- és kikapcsolása, a gépi füstelvezetés és a gépi légpótlás rendszerének tűzeseti és normál üzemi állapotba kapcsolása, ami kézzel vagy kézi távműködtetéssel valósul meg, 62. hő és füst elleni védelem: a tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások összessége, 63. hő- és füstelvezetés: a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége, 390

64. hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablója: a hő és füst elleni védelem valamennyi eszközének egy központi helyről való, a tűzoltóság általi távműködtetését biztosító kezelőfelület, 65. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja, 66. hő- és füstelvezető rendszer: hő- és füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, 67. hő- és füstelvezető szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a szabadba, 68. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást, 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása, 70. keresztirányú hő- és füstelvezetés: olyan tevékenység, melynek során külön erre a célra kialakított nyíláson keresztül történik a hő és füst elszívása, valamint a friss levegő bejuttatása; az elszívás az alagút keresztmetszetének a felső 1/3 részén, a befúvás az alsó 1/3 részén történik, 71. kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla, 72. kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvény: a 10 000 főt, vagy a 20 000 m 2 -nél nagyobb területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény, 73. kijárati szint: az az építményszint, amelyen a benntartózkodó személyek a menekülés során elhagyják az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak, 74. konvejor lezáró szerkezet: olyan tűzgátló lezárás, amely lezárt állapotában az anyagot vagy terméket szállító technológiai szállítópálya építményszerkezeten átvezető nyílásán a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart, 76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart, 77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a mentést, 391

78. kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 80. kombinált hő- és füstelvezetés: a hosszirányú és keresztirányú hő- és füstelvezetés alkalmazásával kialakított rendszer, 81. kombinált jellegű védelem: az életvédelem és értékvédelem együttes alkalmazása beépített tűzvédelmi berendezésnél, 82. közösségi rendeltetés: lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásinak nem minősülő rendeltetés, 83. külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala, 84. lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan térbe, ahol a túlnyomás kiterjedhet és ezáltal a belső tér mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól, 85. lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesítése során annak túlnyomását befogadja és a szabad térbe továbbítja, 86. légpótlás: a hő- és füstelvezetéshez szükséges levegőpótló megoldások összessége, 87. légpótló berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlás helyiségbe juttatását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja, 88. légpótló szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a légpótláshoz szükséges levegő természetes úton történő beáramlását a füstelvezetéssel ellátott helyiségbe, 89. lépcsőház: szintkülönbség áthidalására szolgáló, építményszerkezettel minden irányból körbevett, lépcsőt tartalmazó közlekedő helyiség, 90. lépcsők tartóelemei: a teljes lépcsőszerkezet a kiegészítő szerkezetek mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat nélkül, 91. létesítés: tervezés, telepítés, használatbavétel és elfogadás folyamatsora, 92. létesítmény: az egy telken álló építmények és szabadterek összessége, 93. létfontosságú rendszerelem: a vonatkozó jogszabály alapján kijelölt létesítmény, építmény, építményrész, 94. magasépület: épületnek minősülő magas építmény, 95. másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet egy már kifejlődött robbanás indít meg, 96. megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul, 392

97. mélyállomás: az az állomás, melynek a peronszintje a terepszinttől mérve mélyebben van 20 méternél, 98. menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora 0 10 éves vagy 65 év feletti, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes, 99. menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye: olyan, menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló intézmény, amelyben az elhelyezett, ellátott, kezelt, nevelt, oktatott, gondozott személyek menekülési képességét az életkoron kívül egyéb tényező is kedvezőtlenül befolyásolja, 100. menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózkodók által is használható biztonsági felvonó, 101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren a közlekedési (kijárati) úton annak irányát mutatja, 102. menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz, 103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig, 104. menekülésiútvonal-védelem: a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz menekülési útvonalainak és a közvetlenül csatlakozó helyiségek automatikus érzékelővel való lefedettsége, kivéve a védelemből kihagyható tereket, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 106. mértékadó tűzszakasz: a létesítmény legnagyobb oltóvízigényű tűzszakasza, 107. mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, 108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárásban a meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, valamint az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag, 109. nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán): olyan önhordó vízszintes térelhatároló építményszerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik, 110. norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer, 393

111. normál tápellátás: a normál tápforrásról történő villamosenergia-ellátás, 112. normál tápforrás: villamos energiával működő fogyasztókat ellátó tápforrás, 113. nyomás-idő állapotgörbe: a nyomás-idő koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró görbe, 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított, 115. önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személy, aki életkora, értelmi és fizikai-egészségi állapota alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képes a menekülésre és menekülését nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás, 116. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja, 117. redukált túlnyomás: az a nyomás, amely a hatásos nyomáslevezetés ellenére a belső térben rövid ideig kialakul, 118. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de 100 m/s-nál kisebb, 119. robbanásveszélyes állapot: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott, 120. segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre, 121. speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény, 122. szabadba vezető kijárat: az építmény külső térelhatároló szerkezetén elhelyezett kijárat, amelyen keresztül a menekülő személyek az építményt elhagyják a biztonságos térbe menekülés során, 123. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a mozgást korlátozva körülhatárolt rendezvény esetén a körülhatárolással közrezárt terület, a nem körülhatárolt terület esetén a rendezvény szervezője által felelősen kijelölt terület, 124. szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket, 394

125. szabadtéri tárolóterület: anyagok, termékek, tárgyak tárolására és igény szerint azok időjárás elleni védelmére szolgáló, épületen kívüli terület; nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a gépjárműparkoló, a gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület, 126. számítás: egy vagy több állapotjelző vagy jellemző konkrét vagy közelítő értékének meghatározása matematikai, fizikai, kémiai törvényszerűségek alkalmazásával, 127. számított belmagasság: a füstszakasz légtérfogatának és alapterületének hányadosa, méterben megadva, 128. szerkezeti állékonyság: a tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének azon képessége, hogy a várható tűzhatás időtartama alatt a tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig ellenáll, ideértve a csatlakozó tűzvédelmi építményszerkezetek és a beépített tűzvédelmi berendezések tartószerkezeteinek funkciómegőrzését is; a tartószerkezet a szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is magában foglalja, 129. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd állapotú szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, valamint a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyagok, 130. szintosztó födém: a helyiség légterének részleges a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül, 131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény, 132. technológiai szállítópálya: futószalag, konvejor vagy ezekhez hasonló anyag- vagy terméktovábbító szerkezet, berendezés, 133. teljes körű védelem: olyan védelem, amelynek során a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz, szabadtér valamennyi részének automatikus érzékelővel való lefedettsége biztosított, kivéve a védelemből kihagyható tereket; a lefedett területek határait a tűzszakaszok határai képezik, 134. terelőfal: a lefúvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet, 135. terelőhatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó-nyíló felület, amelynek megnyílási szélső helyzetét úgy határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen irányba terelje, 136. tetőfedés: a tetőszerkezet külső térrel határos, csapadékzáró része, 137. tető-felülvilágító: a helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék, 138. tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém, 139. tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlást vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint a nagytömegű általában nem könnyűszerkezetes 395

teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni, 140. tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni, 141. tetőszerkezet: az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll, 142. tetőtűz terjedés mértéke: a tetőszigetelési rendszer vagy tetőfedés felületén és rétegeiben az önálló égés lánggal égés, szenesedés, izzás terjedésének mértéke, 143. tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését, 144. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység végzésének tilalmára utal, 145. tovaterjedő (progresszív) összeomlás: az építmény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre, hogy egy építményszerkezet teherviselő képességének elvesztése további elsődleges építményszerkezet, építményszerkezetek tönkremenetelét okozza, 146. tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, 147. tűzálló kábelrendszer: villamosenergia- vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne vagy megszakadna a villamos áram, 148. tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell vagy működőképességét meg kell őriznie, 150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló, 151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról, 152. tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma, 396

153. tűzgátló előtér: tűzgátló építményszerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak, 154. tűzgátló építményszerkezet: tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely a tűz átterjedését az általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a tűzgátló építményszerkezetek körébe tartoznak a tűzgátló alapszerkezetek, a tűzgátló lezárások és a tűzterjedés elleni gátak, 155. tűzgátló fal: falszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 156. tűzgátló födém: födémszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 157. tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések, 158. tűzgátló lineáris hézagtömítés: tűzgátló lezárás, amely építményszerkezetek csatlakozásánál a csatlakozási rés, hézag kitöltésével a tűz résen, hézagon való átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 159. tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 160. tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer: térelhatároló építményszerkezeteken átvezetett légtechnikai és egyéb technológiai vezetékek, kábelek, vezetékrendszerek áttörési hézagainak tűzgátló lezárását meghatározott ideig biztosító szerkezetek, műszaki megoldások, termékek, 161. tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó falszerkezet, amely a tömör falfelületen vizsgálva az általa elválasztott helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott, a tűzgátló falra előírt időtartamnál rövidebb ideig meggátolja, 162. tűzgátló záróelem: aktív vagy reaktív elven működő tűzgátló lezárás, ami egy tűzgátló építményszerkezeten átvezetett gépészeti vezetéken belül a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 163. tűzoltási felvonulási terület: e rendeletben meghatározott, az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló, a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja, 164. tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út, 165. tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó, 397

166. tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás, 167. tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett, 168. tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg, 169. tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja, 170. tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota figyelemmel kísérhető, 171. tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, 172. tűzszakasz: az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki, 173. tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége m 2 -ben, 174. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság, 175. tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet, 176. tűzterjedés elleni védelem: olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése a védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság, tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a tűzterjedési vagy tűzállósági határértéket biztosító kialakítás, 177. tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzterjedési vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 178. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi, 179. tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, 398

továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető, 180. tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és építményszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, amit a vonatkozó műszaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg, 181. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum, 182. tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédő tulajdonságánál fogva a felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az előírt tűzállósági határértéket biztosítja, 183. tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat: alkalmas műszaki eljárással a függőleges, vízszintes vagy ferde építményszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, a belső réteget a tűzhatás okozta kárral szemben védő legkülső vagy legalsó anyagréteg, 184. tűzvédő képesség: egy fal- vagy mennyezetburkolat azon képessége, hogy a burkolat mögötti anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más károsodással szemben, 185. tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi, 186. tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár, 187. üzembe helyező mérnök: a megrendelő által megbízott, a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezésének végrehajtásáért és az üzembe helyezéssel kapcsolatos szemrevételezés, ellenőrzés, üzemi próba elvégzéséért és a berendezés megfelelőségének értékeléséért felelős, jogszabályban meghatározottak szerint a tűzjelző berendezés, a tűzoltó berendezés tervezésére képesített személy, 188. üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. -ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet, 189. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést, 191. vakolt hőszigetelő rendszer: külső térelhatároló falon rögzített, hőszigetelő maggal rendelkező, a külső tér felől időjárásálló, mechanikai hatások ellen védő bevonattal vagy burkolattal ellátott többrétegű összetett rendszer, elemkészlet, 399

192. válaszfal: a helyiséget lehatároló, födémtől födémig tartó nem teherhordó falszerkezet, 193. vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja, 194. védelmi szerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonysága mellett tűz esetén biztosítják a bent tartózkodók védelmét, 195. védelmi szint: a beépített tűzjelző, valamint a beépített tűzoltó berendezés kiépítettségétől, a tűzjelző berendezés által felügyelt, valamint az oltóberendezés által oltással érintett térrészek kiterjedésétől függő kategória, 196. védőfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet, 197. vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, 198. villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat, 199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége, 200. zárt közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges építményszerkezettel határolt közlekedő helyiség. 400

V. ÉGÉSELMÉLET 401

A tűz általános jellemzése Égési folyamatról akkor beszélünk, amikor a kémiai folyamat (az égés) során lángképződést, illetve parázslást és intenzív hőmennyiség-keletkezést észlelünk. A tűz anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, az egészség veszélyeztetésével járó égési folyamat, ha az ember által nem kívánt időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött. Az ilyen tüzet szervezett akcióval - tűzoltással - kell megszüntetni. Az égés kémiai folyamat, amelyben az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül, hő és legtöbb esetben fény alakjában energiát szolgáltat. Égés = éghető anyag + oxigén Az oxidáció az égés alapvető formája: - fényfejlődés, - lángképződés nélkül is végbemehet. 1. C + O = CO2 + hő - elegendó O2 esetén (a gyakorlatban nem így megy végbe) 2. C + 1/2O2=CO + hő Ql CO + l/2 O2 = CO2 + hő - Q2 3. Hess törvénye: Q = Ql + Q2 A reakció során felszabaduló összes hőmennyiség egyenlő a részreakciók során felszabaduló hőmennyiség összegével. A gyakorlatban az égés nem tiszta oxigénben, hanem a levegőben megy végbe. A levegő az oxigénen kívül meghatározott mennyiségű nitrogént és egyéb gázokat, szennyeződéseket tartalmaz, amelyek közül a későbbiekben a nitrogénnel számolunk. A levegő egy térfogategysége 79/21 = 3,76 arányban oszlik meg a nitrogén javára, tehát egy oxigén molekulára 3,76 nitrogén molekula jut. A levegő nitrogénje ugyan az oxidációs folyamatban közvetlenül nem vesz részt, de az égési egyenlet felállításánál, az ilyen jellegű számításoknál feltétlenül számolni kell a jelenlétével. A nitrogén ugyanis az égés zónájába bejutva, felmelegedésekor hőt köt le. Ez hatással van az égés hőmérsékletére is, ezért az égésre vonatkozó összes számításnál figyelembe vesszük azt a nitrogén mennyiséget, amely az oxigénnel együtt bejut az égés zónájába. Az anyagok égési reakciójának egyenlete - ha az égési közeg levegő - ugyanúgy írható fel, mint oxigén esetében, csak az egyenlet jobb és bal oldalán jelöljük a nitrogén jelenlét C + O2 + 3,76 N2 = CO2 + 3,76 N2 402

Az égés feltételei Égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha éghető anyag, a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (oxidáló anyag), valamint az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet áll rendelkezésre azonos térben is időben. Éghető anyagok: Minden anyag éghető, amely oxigénnel hőfejlődés mellett egyesül. Nem vonható éles határ a jól vagy nehezen éghetők között. Általában éghetők azok az anyagok, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és tűzforrás eltávolítása után a fenti jelenségek tovább fennmaradnak. Nehezen éghetőnek nevezzük az anyagokat, ha azok tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek, de a hőforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek. Nem éghetők azok az anyagok, amelyek tűz vagy hő hatására nem lobbantak lángra, nem parázslanak és nem szenesednek. b) Oxigén (levegő) vagy oxidáló anyagok A levegő 21 %-a oxigén, ez az égéshez elegendő. Ha az O2-tartalom = 18-14 %, akkor az égés tökéletlen. Ha az O2-tartalom 10 % alatt van, megszűnik az égés. Pl. 1 kg fa égéséhez elméletileg 5,9 kg, vagy 4,5 m3 levegő szükséges. Oxigénhordozó anyagok: Az oxigénhordozó anyagok összetételében vegyileg lekötött állapotban már talál- ható az égéshez, illetve gyulladáshoz szükséges oxigén, ezért az ilyen éghetd anyagok égéséhez nem szükséges a levegő oxigénje. A különböző peroxidokat gyakran alkalmazzák gyújtó keverékekben, mint oxigénhordozó anyagokat, pl. a robbanóanyagok esetében. Vannak olyan anyagok, amelyek a lekötött oxigénnel magas hőmérsékleten meg- növekedett intenzitással lépnek reakcióba (zárt rendszerben is). Pl. vízzel vagy szén-dioxiddal: Mg + H2O = MgO + H2 c) Gyulladási hőmérséklet, gyújtóenergia Az égési folyamat létrejöttéhez, ahhoz, hogy az éghető anyagokból az égési gőzök, gázok eltávozzanak, vagy egymással egyesülni tudjanak, az anyagtól függően különböző hőmennyiségre, ún. gyulladási hőmérsékletre van szükség. 403

A gyulladási folyamat Az anyagok égése gyulladással kezdődik. A gyulladás előtt az anyagban fizikai és kémiai változások mennek végbe. Fizikai változások: - hőmérséklet-emelkedés - (a legfontosabb változás); ennek következtében - halmazállapot-változás (szublimáció), ennek következménye - alakváltoztatás Kémiai változások: A hőmérséklet emelkedésével az anyagok bomlása is megkezdődik, égési gőzök, gázok áramlanak ki a felhevített anyagból. A bomlás a fokozódó hővel párhuzamosan nő. A bomlás megkezdése után az anyag kémiai összetétele is megváltozik (szenesedik). A gyulladás az éghető anyag hőfelszabadulással járó lassú oxidációja. A hőmérséklet emelkedésével a reakció felgyorsul, az ismert feltételek mellett az anyag meg- gyullad, azaz lánggal ég. A gyulladás gyulladásra képes rendszert feltételez, ami: - vagy már jelen van, pl. gáz esetében, - vagy a hőmérséklet során szabadul fel, égési gőzök, gázok formájában. Gyulladás az olyan gyújtóforrás által bevezetett égés kezdete, amelynek hőmérséklete észrevehet6en magasabb az illető anyag gyulladási pontjánál. A gyulladási hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyre az anyagot hevíteni kell, hogy önmagától meggyulladjon, illetve az a hőmérséklet, amelynél már nem szükséges külső hőközlés az égés továbbterjedéséhez. Az égéshez vagy gyulladáshoz adott aktiválási energia szükséges. Az aktiválási energia - az adott hőmérsékleten vett közepes értékhez viszonyított - az a minimális belső energiatöbblet, amely a molekulát aktívvá teszi. Az aktiválás: energia felvétel. A gyulladási fészek a térnek az a része, ahol az éghető anyag, gyulladás - térben elhatárolható helyen, gyulladásra képes rendszerben - bekövetkezik. Az a gyulladási folyamat, amely külső hőforrás hatása nélkül jön létre, öngyulladás. Az anyag a gyulladási hőmérsékletet önmaga hozza létre az anyagban végbemenő hő termelő folyamat eredményeként. A felmelegedés lehet vegyi reakció (pl. a szén telítetlensége) vagy biológiai mikroorganizmusok tevékenységének eredménye. A felmelegedés elérheti az öngyulladási hőmérsékletet. A tevékenység hőemelkedéshez vezet, ami kb. 70 C-ig tart, itt elpusztulnak a baktériumok. A növényi anyagokban a hőemelkedés nem fejeződik be, mert néhány szerves anyag (fehérje) itt elbomlik és porózus szenet kapunk, amely képes a gőzök, gázok lekötésére, s ez ugyancsak hő fejlődéssel jár. Ha ez a hő nem, vagy nem tökéletesen vezetődik el, akkor a 404

hőmérséklet 100-130 C-ig emelkedhet, amely további bomlási folyamatok beindulásához elegendő. 200 C körül megkezdődik a cellulózanyagok bomlása, amelyek könnyen oxidálódnak, eközben a hőfok 250-300 C-ra emelkedik. Ilyen hőfokon már egyes anyagok (pl. a barnaszén) hajlamosak öngyulladásra. Az égés dinamikája Az égési folyamat az idő függvényében egy dinamikusan változó exoterm reakció. Ennek során a kezdeti anyagvezérelt égés miután az önfenntartó égés kialakul, a feltételek függvényében oxigénvezérelté, vagy ismét anyagvezéreltté válik. Önfenntartóvá válik az égés, ha az égés további hőközlés nélkül fennmarad. Ilyenkor az égési folyamat során keletkező reakcióhő egy része a reakció (égési folyamat) fenntartását biztosítja és csak a reakcióhő többi része melegíti a környezetet. 405

Az égési folyamatot (reakciót) három tényező gyorsíthatja: - az égés során felszabaduló hő - az égés során felszabaduló éghető gázokban (pl. CO, H 2, ), amelyek a termikus bomlás során a szilárd anyagból felszabaduló égéstermék gázokban. ezek katalizálják az égést. - a polimerek (hosszú szénláncú műanyagok) égése során a szénláncok bomlásakor fellépő kémiai folyamatok láncreakciószerűen gyorsítják az exoterm folyamatot. 406

A láng szerkezete A gyulladási fészekben a gyújtóforrás megszűnése után az égés megszűnik vagy továbbterjed. Az égésnél az égési felület és a friss gázréteg felmelegedése általában hősugárzás és hővezetés útján jön létre. Az összes folyékony és gáznemű, valamint a legtöbb éghető szilárd anyag lángképződés közben ég el. A lánggal égés gáznemű halmazállapotot feltételez. Láng az a tér, amelyben a gőzök és gázok elégése történik. Láng nélkül ég néhány szilárd éghető anyag, pl. grafit, antracit; koksz, korom stb. A legtöbb ilyen éghető anyag nem kielégítő mennyiségben képez gáz alakú bomlásterméket, így égésüket nem jellemzi a lángjelenség. Az éghető anyagból fejlődő gázok és gőzök nem tartalmaznak szabad oxigént és ezért égésükhöz szükség van levegőre. A levegő oxigénje az égési zónába diffundál, "ömlik" és ezáltal a képződé lángnak jellegzetes, ún. "diffúz" szerkezetet kölcsönöz. Ilyen lánggal ég pl. a fa, a papír, a benzin, a petróleum és sok egyéb éghető anyag. A diffúziós láng szerkezete: A lángban három eltérő réteg különböztethető meg, amelyek ugyan élesen nem határolhatók el egymástól, azonban sajátos gázösszetételük, az ott végbemenő folyamatok, az uralkodó hőmérséklet és más tulajdonságok alapján elkülöníthetők. Diffúzius láng Gyertyaláng (diffúziós láng) A láng I. rétege gőzökből és gázokból áll, amelyek az éghető anyag felmelegedésekor, abból fejlődnek. Ebben a rétegben nem megy végbe égés, ezért az itt uralkodó hőmérséklet a többi réteg hőmérsékletéhez képest viszonylag alacsony. A láng II. rétegével határos részében magasabb az alkotórészek hőmérséklete, ezért itt képződik a nagy molekulájú gőzök kisebb molekulákká való elbomlása. A láng II. rétegében részben oxidálódnak, azaz tökéletlenül égnek el a gőzök és gázok. E rétegbe csak 407

korlátozott mennyiségű levegő jut, mivel annak egy része a III. rétegen keresztül történő diffúzió alatt kémiailag már lekötődik. Ennek ellenére a II. rétegben a hőmérséklet lényegesen magasabb, mint az I-ben, és megközelíti a láng maximális hőmérsékletét. Az égéstermékek termikus bomlásánál, valamint levegőhiány miatt tökéletlenül végbemenő égésnél a II. rétegben szabad elemi szén keletkezik, amely a fehér izzásig hevül és fényesen világít. Tehát a II. réteg sugározza a fényt és teszi láthatóvá a lángot. A szénben gazdag szerves anyagok égésénél a keletkező szabad szén nem ég el tökéletesen, hanem részben koromként válik ki. A koromképződés a láng felső részében megy végbe, ahol a diffúziós viszonyok a legkedvezőtlenebbek a levegő oxigénje számára. A láng III. rétegében tökéletesen elégnek a II. rétegben keletkezett termékek. Itt ég el tehát a szén-monoxid és a hidrogén, amelynek lángja kék, csak sötétben észrevehető fényt bocsát ki. A láng hőmérséklete ebben a rétegben minimális értékben, azonban mégis észrevehetően magasabb, mint a II. rétegben. A legnagyobb lánghőmérséklet a II. és III. réteg közötti határrétegben figyelhető meg. A láng égési folyamata a II. rétegben kezdődik meg. Itt találkoznak a lángba alulról beáramló forró gőzök és gázok a többi oldalról diffundáló levegő oxigénjével. A kettő között labilis a térbeli egyensúly, így a III. réteg változása mehet végbe, a láng terjedelme csökken és hőmérséklete növekszik. Ha ellenkezőleg, a forró gázok és gőzök diffundálnak fokozott sebességgel a II. rétegbe, akkor az egyensúly a környező levegő oldalára tolódik el, ez a láng magasságának növekedésében és szélességének csökkenésében válik észrevehetővé. A levegő oxigéntartalmának csökkenése szükségszerűen a láng növekedéséhez vezet. Szilárd és cseppfolyós éghető anyagok égésénél az éghető anyag felmelegítésére, cseppfolyósítására, elbomlására és elpárolgására szükséges hőt a sugárzás vezeti, a hőszolgáltató a láng. Ha a láng hő szállítása az éghető anyaghoz valamilyen módon megszakad, akkor az égés a lehűlés következtében kis idő múlva megszűnik. Az égő folyadék lángjának leszakadása abban a pillanatban az égés megszűnéséhez vezet; még akkor is, ha a folyadék párolgása még egy ideig az előző sebességgel tart tovább. A gőzök újabb lángra lobbanása azonban ebben az esetben is lehetséges, mégpedig akkor, ha annak a tartálynak egy része, amelyben a folyadék van, magasabb hőmérsékletű a g6zök gyulladáspontjánál. A szilárd anyagok, pl. faszén, papír, stb. égésénél a láng hirtelen leszakadásával nem mindig szűnik meg az égés. Ha az anyag felületén izzó részek vannak, amelyeken a kialvás után a tovább fejlődő gőzök és gázok újból meggyulladnak, az égés folytatódik.. A láng tulajdonságai Világító és nem világító lángot különböztetünk meg. Világító láng a fa, papír, petróleum, benzin és egyéb szénben gazdag éghető anyagok égésénél képződik. Nem világító láng jellemzi a hidrogén, a szén-monoxid, a cián-hidrogén, a kén, a metanol és más, szénben szegény vagy szénmentes éghető anyagok égését. Az ilyen anyagok lángja gyengén kékes színeződést mutat, ami nappali fénynél alig észrevehető. A szerves anyagok levegőben történő égésénél keletkező láng színe az égő anyag kémiai összetételétől, elsősorban oxigén-, illetve széntartalmától függ. Az oxigén az égésnél az éghető elemek oxidációjára használódik el. Minél nagyobb az anyag oxigén- tartalma, annál csekélyebb a láng II. rétegében képződő szabad szén mennyisége és ezért annál gyengébb a láng fényereje. Ha tehát nagy az éghető anyag oxigéntartalma, akkor a lángban keletkező elemi szén mennyisége csekély, ennek megfelelően a láng gyengén vagy egyáltalán nem világító. Az éghető anyag csekély oxigéntartalma azt is eredményezi, hogy a szén nem tud elégni és koromként válik ki. 408

Az égésnél fejlődő hőmennyiség csak részben használódik fel. Egy része a sugárzás következtében az égéstermékek felmelegítésére fordítódik. Minél kisebb méretűek ezek a veszteségek, annál nagyobb a láng hőmérséklete. A láng hőmérséklete a különböző rétegekben és magasságokban eltérő. A legmagasabb hőmérsékletű a láng II. és III. rétege, a legalacsonyabb az I. réteg. A hő veszteségek csökkentése, vagyis a láng hőmérsékletének növelése a lehetőleg tökéletes elégéssel és a lángtérfogat visszafogásával érhető el. A gyakorlatban a hőmérséklet növelése végett levegőt vagy oxigént vezetnek a lánghoz, vagy az elégés előtt forró gőzöket és gázokat elegyítenek. A láng nélküli égés A láng nélküli égés úgy mehet végbe, hogy az éghető gázok vagy gőzök levegővel alkotott elegyét bizonyos hőmérsékletre előmelegített katalizátorhoz vezetjük. Ha a gázelegy érintkezésbe kerül a katalizátor felületével, akkor a gázfázis és a katalizátor közötti határrétegben megkezdődik a hő leadással végbemenő oxidáció. Ez a reakció növeli a katalizátor és a vele érintkező gázelegy hőmérsékletét, amely lángképződés nélkül ég. Oxidáló katalizátorként hosszú időn keresztül a platinadrótot használták. Az újabb kutatások eredményeként lehetőség nyílt lényegesen olcsóbb katalizátorok alkalmazására. Azóta a láng nélküli égést mind gyakrabban alkalmazzák a gyakorlatban. Az ilyen égés kályhákban növeli a kályha hatásfokát és lehetővé teszi a kályha térfogatának csökkentését. 409

Az égés fajtái a) Gyors égés: általában magasabb hőmérsékleten láng- vagy fényjelenség, valamint erős hőfejlődés mellett megy végbe. Jellemző tulajdonsága a fényjelenség és a gyors hőmérséklet emelkedés. b) Lassú égés: fényjelenség nélkül, alig érzékelhető hőmérséklet-emelkedéssel megy végbe. Az anyagok a gyulladási hőmérséklet alatt nagyon lassan egyesülnek az oxigénnel (pl. emberi légzés, korrózió, rothadás, erjedés). Ennél az égésnél ugyanannyi hő keletkezik, mint a gyors égésnél, de - a hosszú idd alatt - a környezet szinte észrevétlenül elvezeti a keletkezett hőt. A lassú égésnek az öngyulladásnál van nagy jelentősége. c) Tökéletes égés: akkor következik be, ha elegendő oxigén van jelen és a keletkező végtermék nem tartalmaz további éghető anyagot. A tűzoltásnál ez a fajta égés ritkán tapasztalható. d) Tökéletlen égés: elégtelen mennyiségű oxigén esetében következik be. Az égéstermékek tartalmaznak további éghető anyagokat, pl. szén-monoxidot. Ebből 0,4% feletti koncentráció halálos. Tűzoltáskor az ilyen égéstermékek maró, mérgező, az oltási munkát nehezítő füstgázokat képeznek, ezenkívül gyúlékonyak és a levegő oxigénjével robbanóképes elegyet képeznek (szúróláng). Különösen pincében, zárt térben nagy mennyiségű éghető anyag tárolása esetén jelentkezhet az égésnek ez a fajtája. e) Kinetikai égés: ha a gázok, gőzök a levegő oxigénjével a szükséges arányban még a begyulladás előtt összekeverednek. A kinetikai égés kémiai robbanását nem szabad a fizikai robbanással összetéveszteni: - fizikai robbanásnál az anyag kémiai összetétele nem változik (túlnyomás kazánrobbanás), - a kémiai robbanás olyan vegyi folyamat, amelyben valamely anyag elégésénél, bomlásánál, szétesésénél nagy hőfejlődés mellett igen rövid idő alatt nagy mennyiségű gáz fejlődik. Ebben az esetben az anyag eredeti tulajdonságait elveszti és új anyaggá alakul át. f) Diffúz égés: ha az éghető anyag bomlási gázai, gőzei a hó hatására változnak és úgy égnek el, hogy az égés folyamán keverednek a levegő oxigénjével. g) Izzó égés: abban az esetben fordul elő, ha az éghető anyag a bomlás során egyáltalán nem, vagy már nem tud kibocsátani magából éghető gőzöket, gázokat, s ezért a lánggal égés nem jöhet létre. 410

Halmazállapot és éghetőség A legtöbb esetben csak a gáz halmazállapotú anyagok képesek égni. A kondenzált állapotú anyagokat (szilárd, folyadék) gázállapotba kell juttatni, mielőtt a gyulladás és égés bekövetkezhet. Szilárd anyagok égése A szilárd testek melegítés hatására különböző változásokat szenvednek, amelyek jellege függ a kémiai összetételtől, a molekuláris szerkezettál. A gyakorlati tapasztalatok alapján a szilárd anyagokat égés szempontjából három nagy csoportra lehet osztani: a) azok a szilárd anyagok, amelyek szilárd állapotban egyesülnek az oxigénnel; ezek izzással, parázslással égnek (pl. a fémek, Mg, A1 stb.); b) azok a szilárd anyagok, amelyek szilárd állapotból a hő hatására megolvadnak, majd párologva a gőzeik égnek (pl. bitumen, zsírok, gyanták és nagyon sok műanyag); c) azok a szilárd anyagok, amelyek a hő hatására bomlanak és a gáz alakú termékeik égnek (pl. fa, szén, tőzeg stb.). Mivel az égéshez a gázállapot feltétel, azok a szilárd anyagok a legkevésbé éghetők, amelyek gyakorlatilag nem alakulnak gőzzé a normális környezeti hőmérsékleten sem, de akkor sem, amikor tűzhatásnak vannak kitéve; ilyenek a nehézfémek, a beton és az üveg. A szilárd anyagok közül azok a leginkább éghetők, amelyek viszonylag gyenge melegítésre is gázállapotba mennek át, pl. a cellulóz-nitrát. A két határ között foglal helyet a természetes és szintetikus anyagok többsége, a fa, a műanyagok, a rostos anyagok, amelyek égésére a gőzállapot jellemző. A szilárd anyagok gyúlékonyságának csökkentése ezért két módon történhet. Vagy az anyagok gőzállapotba vitelének fokát csökkentik, vagy a gőzállapotú anyagot alakítják át kevésbé gyúlékonnyá. 411

Folyadékok égése Ismeretes, hogy a folyadékok adott hőmérsékleten párolognak és a folyadék hőmérsékletének megfelelően a gőzöknek meghatározott nagyságú nyomásuk van. A folyadék hőmérsékletének fokozatos emelésével kísérleti úton is meghatározhatjuk azt az értéket, amelytől a keletkezett gőzök gyújtóforrás hatására belobbannak. Ez a hőmérséklet a lobbanáspont. Meghatározása: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a folyadék annyi gázt képez, hogy az nyílt láng által meggyújtható és ennél a hőmérsékletnél a gyújtóforrás eltávolítása után önálló égésre nem képes. A jelenség rövid ideig láng formájában észlelhető. A lobbanás figyelmeztet arra, hogy a további hőemelkedés hatására bekövetkezik a gyulladás. Ha a folyadékok hőmérsékletét a lobbanáspont fölé emeljük és a folyadékot tovább melegítjük, nő a párolgási sebessége és a gőz nyomása. Majd az adott hőmérséklet elérése után gyújtóforrás hatására megjelenik a láng, amely a gyújtóforrás eltávolítása után sem alszik ki, így a folyadékok égése önfenntartóvá válik. A folyadéknak az a legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatos az égés, a gyulladási hőmérséklet, gyulladáspont. A folyadékokat gyúlékonyság szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk: A könnyen gyulladó folyadékok: lobbanáspontja 293 K (20 C) alatti hőmérsékleten van (pl. aceton, éter, benzin). A nehezen gyulladó folyadékok: lobbanáspontja 293 K (20 C) feletti hőmérsékleten van (pl. kőolaj, pakura). A könnyen gyulladó folyadékok rövid ideig tartó lánggal, elektromos szikra hatására normál hőmérsékleten is begyújthatók, míg a nehezen gyulladó folyadékoknál a gyújtóforrás hatásának erősebbnek kell lennie. A gőzutánpótlás energiaforrás általában a láng hősugárzása, ami a felületi réteget hevíti. Ez a felületi réteg hővezetés útján továbbítja a hőenergiát a folyadék belseje felé. Az égő folyadék által keltett láng magassága függ a folyadék párolgási sebességétől és az égési sebességtől. A párolgási sebesség függ: - a folyadék hőmérsékletétől, - a gőznyomástól, - a légáramlás sebességétől, - a párolgó felület nagyságától - az edény alakjától. 412

Gázok égése A gázok a jelenlévő oxigén-mennyiségtől függően erősebben vagy gyengébben látható lángképződés kíséretében égnek el. Égésükre általában a kinetikai égés jellemző. A gázok sajátságos tulajdonsága, hogy gyorsan kitöltik azt a teret, amely a rendelkezésükre áll (pl. helyiség, tartály). Nem minden koncentráció képez robbanást vagy tűzveszélyt, mert a gőzvagy gáz-levegő elegyek tulajdonságai gyújthatóság és éghetőség tekintetében különbözőek. A gyakorlati megfigyelések eredményeként elmondhatjuk, hogy az égés mind az éghető anyag, mind az égést tápláló oxigén oldaláról behatárolható. Ez a két határ az alsó és felső robbanási határ, amelyet a következőképpen határozhatunk meg: Alsó robbanási határ (ARH): az olyan gáz-gőz koncentráció, amelynél a robbanás a levegőfelesleg következtében még nem lehetséges. Felső robbanási határ (FRH): az olyan gáz-gőz koncentráció, amelynél a robbanás a gáz-gőz felesleg, illetve levegőhiány következtében már nem lehetséges. Ha éghető gáz kerül a szabadba, pl. szén-monoxid (CO), annak levegővel alkotott keveréke gyakorlatilag a 0-100 %-os koncentrációig terjedhet. Porok égése A különböző technológiai folyamatok során az iparban (pl.: szövés, aprítás, őrlés stb.) gyakran keletkezik por. Túl azon, hogy ez gyakran egészségi károsodást és értékes anyagveszteséget okozhat, a tűzvédelem számára különösen nehéz feladatot jelent, mert gyakran alakulhat ki robbanásveszélyes keverék. A por nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú szilárd részecskék összessége. A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak. A por- szemcsék kicsiny tömege hosszabb-rövidebb ideig lehetővé teszi a levegőbe jutott anyag lebegését. Az ilyen kisméretű szilárd részeknek a légtérben való elkeveredését előidézheti légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészek leomlása, tűzoltásnál kötött sugár használata stb. A nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú szilárd anyagoknak és a levegő tökéletes elkeveredésének eredményeképpen robbanóképes keverékek keletkezhetnek, amelyek gyújtóforrás hatására porrobbanás formájában égnek el. 413

A különféle anyagok pora - a gyújtóforrásoktól függően - különféleképpen viselkedik. Közülük néhány már alacsony koncentrációnál, csekély erejű gyújtóforrás hatására is meggyullad és a képződő láng gyorsan terjed az egész portérfogatban. Mások viszont csak magas porkoncentráció esetén és gyújtóforrás hosszabb behatása után gyulladnak meg. A harmadik porfajta közönséges körülmények között egyáltalán nem gyújtható meg, bár éghető anyagból áll. Ennek alapján a porokat tűzveszélyességi fokuk szerint különbözőképpen osztályozhatjuk: a) könnyen gyulladó porok, amelyeknél a láng nagyon gyorsan terjed; a meggyulladáshoz szükséges gyújtóforrás lehet pl. egy szikra vagy a gyufa lángja; ebbe az osztályba tartozik a cukor, a dextrin, a keményítő, a kakaó, a faliszt, a maláta, a zab- pelyva, a tea, a búzaliszt, a cikória, az ebonit, a kén pora stb.; b) könnyen gyulladó porok, amelyeknek meggyújtásához nagyobb hatású gyújtó- forrásra van szükség (pl. elektromos ív); ide tartozik a rizsliszt, a fűrészpor; a bőr, az olajpogácsa, a korpa, a haj pora, stb.; c) azoknak a poroknak összessége, amelyekben a láng nem terjed, mert az égési sebesség igen csekély, s mert nem képesek arra, hogy a levegőben tartósan lebegjenek, vagy mert elegyítésként nagyobb mennyiségű nem éghető anyagot tartalmaznak; ide tartozik a dohány, a korom, a faszén, a grafit, a koksz, stb. A por meggyújtása és az égésnek a por egész tömegére való átterjedése csak az éghető anyag és a levegő meghatározott aránya esetén lehetséges. Ezt az arányt a robbanási határértékekkel tudjuk jellemezni. A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak van nagy jelentősége. A porok felső robbanási határa olyan magas, hogy a legtöbb esetben gyakorlati jelentősége nincs, hiszen ilyen magas koncentrációkat alig lehet elérni. Így pl. a cukorpor felső robbanási határának koncentrációja: 13500 g/m 3, a tőzegporé: 2200 g/m 3. A porok alsó robbanási határértékénél az égést az alacsony hőmérséklet, az alacsony nyomás, valamint a láng csekély terjedési sebessége jellemzi. Ez a koncentráció ugyanazon porfajtára, pl. cukorra sem állandó, hiszen az a diszperzitás fokával, a nedvességgel, az illó alkotórész- és hamutartalommal, a gyújtóforrás erejével változik. A port képző üzemekben a megelőző tűzvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldásánál minden egyes esetben üzemi feltételek között kell meghatározni a por alsó robbanási határértékét és koncentrációját. A következő táblázatban néhány ipari porfajta alsó robbanási határának koncentrációja látható. Égéstermékek Égéstermékek azok a gáznemű, cseppfolyós és szilárd anyagok, amelyek az éghető anyagok levegőben történő elégésekor keletkeznek. Összetételük függ az éghető anyag összetételétől, az égés körülményeitől. Tűzeseteknél leggyakrabban szerves anyagok égnek (fa, szövet, benzin stb.), amelyek jellemző összetevője a szén, a hidrogén, az oxigén, a kén és a nitrogén. Az égés körülményeitől függően tökéletes, illetve nem tökéletes égéstermékek keletkezhetnek. Tökéletes égéstermék: - szén-dioxid - kén-dioxid - vízgőz stb. 414

Ezek éghető anyagot már nem tartalmaznak, ezért önállban nem képesek égni, így az égést sem táplálják. Tökéletlen égéstermékek: - szén-monoxid - korom - a hőbomlás termékei. a) A füst: diszperz rendszer, azaz gáznemű anyagban apró, szétszóródott szilárd részecskék összessége. A füstben található részecskék mérete 10-5 és 10-8 m határok között mozog. A szilárd részecskék koncentrációja kg/m 3 -ben vagy az egységnyi (m 3 ) füstben található részecskeszámmal jellemezhető. Füstnek tehát a gáznemű közeggel együtt távozó nagyon kicsi szilárd részecskék összességét nevezzük. A szilárd részecskék jelenléte miatt a füst nem, vagy csak részben átlátható. Jelenléte rontja a látási viszonyokat, nehezíti a tűzoltást. Zárttéri tüzek esetén (pl. épülettüzek), amikor nem jut elegendő levegő a tűz fészkéhez, vagy szilárd anyagok izzásakor megnövekszik a termikus bomlástermékek oxidációja, akkor a tökéletlen égéstermékek aránya is nő. Ez füstképződéshez vezet, amely friss levegő hatására begyulladhat, robbanásveszélyes gázkoncentráció alakulhat ki. A gyakorlatban számtalanszor előfordult, hogy belső (zárttéri) tüzek esetén a behatolásnál az ajtó kinyitása után robbanásszerű, gyors égés (szúrólángképződés) következett be. Számolni kell az égéstermékek másik fő veszélyével, a mérgezd (toxikus) hatással is. A szerves anyagok égésterméke - a jelentős széntartalom miatt - a szén- monoxid. Ez ugyan nem minden füstnek alkotóeleme, de az oxigénhiány miatti tökéletlen égés egyik jellemző kísérője. A szén-monoxid mérgező. A 0,4 %-os CO-tartalmú levegő 300 secundum időtartamon túli belégzése halálos. Zárttéri tüzek esetén a CO-koncentráció könnyen meghaladhatja a fenti mennyiséget, ezért ilyen esetekben légzőkészüléket használva kell behatolni a helyiségekbe. Az utóbbi években tapasztalható az új vegyi anyagok termelésének és fel- használásának gyors növekedése. E termékek füstjében is megjelenhetnek toxikus és más, a légz6szervekre káros anyagok (sósav, kén-dioxid, ammónia stb.), ami tüzek esetén növeli a veszélyt. A különböző anyagok füstjei nemcsak összetételben, hanem színben, szagban is különböznek egymástól. A füst színe és szaga alapján jó megközelítéssel megállapítható, hogy milyen anyag ég, milyen égési körülmények között. b) Az égési gáz: a füst zárt állapota. A füstgáz általában vízgőzből és szén- dioxidból áll. A pontos összetételt az égő anyag vegyi összetétele határozza meg. c) A korom: nagyon finom, fekete, víztaszító égéstermék, amely grafitszerű szénkristályokból áll. Tökéletlen égéstermék, elégtelen oxigénellátás következtében válik ki szilárd anyagként a szénhidrogének és más, szénben gazdag éghető anyagok égésekor. A hidrogéngáz ilyenkor elég, a szén korompehely alakjában kiválik. Veszélyes, mert sokáig izzik és ezzel kedvező széljárás esetén újabb tüzek forrása lehet, illetve újragyulladhat. d) A hamu: az éghető anyagok tökéletes elégésekor visszamaradó, további égésre már nem alkalmas szilárd alkotórészek összessége. PL 100 kg fa elégésekor 0,2-2 kg hamu marad, 415

mely karbonátok, szulfátok, foszfátok keveréke. A tömör, összesült hamut salaknak nevezzük, ezt a fémes tartalom összeolvadása teszi szilárd rögökké. A sok emberéletet és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozó tűzkatasztrófák - és általuk más hatások pl. robbanások - kiváltásához sok esetben elég csupán egy szikra, egy gondatlanul eldobott cigarettavég, vagy a technológiai fegyelem könnyelmű megsértése. Ezért ezekre a fajta katasztrófákra is igaz az, hogy lényegesen olcsóbb a megelőzés - még ha az sok pénzbe is kerül -, mint a bekövetkezett katasztrófa hatásainak felszámolása. Hőátadási formák Az égés, illetve a tűz terjedésének alapvető feltétele, hogy gyújtás során, valamint a tűz kialakulását követően képződő hőmennyiség továbbjuthasson a még nem égő részekhez, azok meggyulladásának előkészítése érdekében. Ha két különböző hőtartalmú, illetve hőmérsékletű test kapcsolatba kerül egymással, illetve ha köztük hőmérsékletkülönbség van, akkor közöttük hőkicserélődés indul meg, tehát a melegebb test hőt ad le, a hidegebb pedig hőt vesz fel. Ennek a jelenségnek a neve a hőterjedés, illetve a hőátadás. A hőátadás a termikus energia átmenete hő alakjában melegebb testről a hidegebbre. Tapasztalataink szerint a hő(mennyiség) egyik testről a másik testre, illetve az egyik helyről a másik helyre lényegében háromféle módon terjedhet. Hővezetés A hő az anyag szerkezetén belül a melegebb helyről a hidegebb felé terjed úgy, hogy ott anyagáramlás nem jön létre. Tehát az anyagban a molekulák, illetve az atomok rendezett mozgást nem végeznek, hanem rendezetlen hőmozgásuk energiájának egy részét ütközések, rezgések útján a szomszédos részecskéknek adják át. Tehát a hővezetés a hőátadásnak az a módja, ahol a hő a testben részecskéről részecskére terjed anélkül, hogy a közeg vándorolna. A hővezetés anyaghoz kötött hőátadási mód, légüres térben nem jöhet létre. Jó hővezetők a fémek. Rossz hővezetők, tehát jó hőszigetelők pl. a fa, a porcelán. A folyadékok és a gázok hővezető képessége igen csekély. A hővezetési tényező jele: λ, mértékegysége: J / smk. A hővezetés jelentése: egységnyi hosszú és keresztmetszetű anyagon, egységnyi idő alatt áthaladó hő számértéke egy fok hőmérséklet-különbség esetén. 416

Belső hővezetés: ugyanazon test anyagán (atomjain) keresztül terjed a hő. Külső hővezetés: a hő két egymással érintkező idegen test között az érintkezési felületen átvezetődik. A hővezetés során a hő az anyag melegített pontjából a hidegebb pontjába jut el azonos fázison belül, miközben makroszkópikus anyagáramlás nincs. A tűzvizsgálati gyakorlatban leginkább a szilárd anyagoknál fordul elő. Ilyen lehet például egy fém cső, fémtartó, gépalkatrész. Az ismert WIEDEMANN-FRANZ tapasztalati szabály alapján minden elektromosan jól vezető anyag egyben jó hővezető is. ahol: λ hővezetési tényező k fajlagos elektromos vezető képesség T abszolút hőmérséklet Hőáramlás Folyadékokra és gázokra jellemző hőterjedési mód, amelynél a hőenergiát a közeg részecskéi viszik magukkal a melegebb helyről a hidegebb felé. Az anyagáramlással nem járó hővezetéssel szemben a konvekció anyagáramlással járó energiatranszport. A konvekció alapja az a jelenség, amikor a folyadékok és gázok sűrűsége melegítés hatására csökken, ezért a kialakuló felhajtóerő hatására felfelé áramlanak. A jelenség egészen a teljes hő-kiegyenlítődésig tart, majd hő átadása után lehűlve újra lesüllyednek. A hőáramlás tehát olyan anyagáramlással járó hőátadási mód, amely nemcsak hőenergiát, hanem például tűz esetén annak égéstermékeit (füstgáz, korom) is képes elszállítani. Hősugárzás Hősugárzás útján hőenergia úgy juthat egyik testről a másikra, hogy a testek közötti tér észrevehetően nem melegszik fel, illetve a hőátadáshoz a testek közötti térben közvetítő közegként anyag nem szükséges. A hőátadásnak ez a módja tulajdonképpen elektromágneses sugárzás. 417

Tapasztalatok szerint a test által kibocsátott energia rohamosan nő a hőmérséklettel, továbbá az egyébként hasonló körülmények között a fekete és durva felületű testek több energiát nyelnek el és többet is sugároznak ki, mint a fényes, sima felületek. Valamely testre eső, más testek által kisugárzott energia sorsa a következő lehet: visszaverődik, elnyelődik, áteresztődik. Tapasztalatok szerint a test által kibocsátott energia rohamosan nő a hőmérséklettel, továbbá az egyébként hasonló körülmények között a fekete és durva felületű testek több energiát nyelnek el és többet is sugároznak ki, mint a fényes, sima felületek. Valamely testre eső, más testek által kisugárzott energia sorsa a következő lehet: visszaverődik, elnyelődik, áteresztődik. Tűz esetén a szomszédos létesítmények védelmekor számolnunk kell a hősugárzás okozta felmelegedés veszélyével. A tűz és gázcsere fogalma. A gázcsere lefolyása, a tűz paraméterei, zónái Tűz: Tűznek, ill. tűzesetnek nevezzük azt az égési folyamatot, amely veszélyt jelent az életre, vagy az anyagi javakra, ill. azokban károsodást okoz. A tűz az anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, egészség veszélyeztetésével járó, az ember által nem kívánt időben és térben nem korlátozott égési folyamat. Minden tűz égés, de nem minden égés tűz. A tűz paraméterei: - tűz ideje: keletkezésétől az eloltásig eltelt időszak; t tűz [h]; - szabad tűzterjedés ideje: az első beavatkozásig eltelt idő; - tűz területe: alapterület A tűz [m 2 ]; - tűz terjedési sebessége: égési sebesség v [m/s]; - tűz hője (tűzterhelés): fűtőérték, mennyiség, területből számított érték 418

A tűz zónái: - az égés zónája: ahol lejátszódik az égést megelőző folyamat, valamint maga az égés (a láng zónája); - hőterhelésnek kitett zóna: a hősugárzásnak, hőterhelésnek kitett éghető anyagok fizikai, kémiai változása; - füst zóna: éghető gőzök-gázok szabadulnak fel melyek toxikusak; Gázcsere: Az a tűz során létrejövő fizikai jelenség, amely a tüzet körülvevő és tápláló hűvösebb levegő és az égéstermékekkel szennyezett és a felszabaduló hő által felhevült levegő sűrűségkülönbségének hatására jön létre. a) Gázcsere nyílt területen: Befolyásoló tényezők: - külső hőmérséklet; - az oxigénellátás folyamatos; - légnyomás; - a tűz gyorsan, akadály nélkül terjedhet; - szélmozgás, légáramlat; - a gázcsere olyan intenzív is lehet hogy nem csak kisebb, hanem nagyobb égő darabokat is képes továbbítani (pl. röptűz); - természetes és mesterséges terepviszonyok; - levegő nedvességtartalma; 419

b) Gázcsere zárt területen: Befolyásoló tényezők: - nyílászárók nagysága, elhelyezkedése nyitott állapota - az oxigén ellátás korlátozott (el is fogyhat szúróláng kialakulása); - a magasabb (600 C) hőmérsékletű levegő a helyiség felső részén helyezkedik el, a hidegebb a helyiség alsó részén áramlik be - belső tér kialakítása; tűzállósági határértéke; - az ablaküveg (160 C-on a hőtágulás miatt kitörik); - különböző faláttőrések; - robbanás (pl. gázpalack); 420

A tűz hőmérséklete és az égés ideje (befolyásoló tényezők) A tűzeset helyszínén, az égési folyamat során kialakult középhőmérséklet az ott jelen lévő anyagok tulajdonságaiból, károsodásaiból állapítható meg. Ehhez ismernünk kell a jelenlévő anyagok termikus tulajdonságait: gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját, stb. Egy átlagosan berendezett helyiség (igaz ez egy tetőtéri lakás helyiségére is) tüzének legmagasabb hőmérséklete kb. 800-1.200 o C. A tűz hőmérséklete természetesen függ az ott tárolt anyagok fajtájától, mennyiségétől, valamint az égési folyamat körülményeitől: a szellőzéstől, az égés időtartamától, stb. A nagyobb szellőzésű tüzek magasabb hőmérsékleten, gyorsabban égnek, mint a lappangó, oxigénhiányos, lassú tüzek, izzások. Kísérleti céllal egy konténerben berendezett átlagos helyiségben - égésgyorsító folyadék nélkül gyújtott tűz hőmérsékletének alakulása látható az idő függvényében. A hőmérséklet a kb. 6,5 perc után bekövetkezett flashover időpontjában volt a legmagasabb, a helyiség minden pontján kb. 900 o C. Tűzeset lefolyása égésgyorsító folyadék használata nélkül A szándékos tűzokozások nagy aránya miatt, az égésgyorsító folyadékok jelenlétében keletkezett tűzesetek hőmérsékleti hatását vizsgálva egy helyiségre, az alábbi következtetésekre lehet jutni. A lenti ábrán látható görbék azt az állapotot mutatják, amikor a kísérleti helyiségben - gyújtás előtt benzin kerül szétlocsolásra. A legszembetűnőbb különbség az előző kísérlethez képest, hogy a teljes lángba borulás jóval hamarabb, kb. a 3,5. percben bekövetkezett. A legmagasabb hőmérséklet közel azonosan alakult, mint az első, égésgyorsító folyadék használata nélkül gyújtott tűz esetén. A második esetben a teljes lángba borulásig eltelt idő rövidebb volt, így a károsodás is kisebb mértékű lett, mint az első kísérlet alkalmával. Tűzeset lefolyása égésgyorsító folyadék használatával A kísérletek eredményei alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy egy helyiség tűz hőmérsékletének maximuma nem függ égésgyorsító folyadék jelenlététől. Egy helyiségben keletkező tűz a belső tér kialakításától, szellőzésétől, szigeteltségétől, és a benne található éghető anyag mennyiségétől függ. A tűzterhelés mértéke egy gyújtogatás során szétlocsolt éghető folyadék jelenlététől nem nő jelentős mértékben. Azonban a teljes lángba borulásig eltelt idő éghető folyadék jelenlétében jelentősen lecsökken. Ez az épület kiürítéséhez rendelkezésre álló időt nagymértékben befolyásolja, az emberi élet veszélyeztetettségét és az anyagi javak károsodásának mértékét növeli. Tetőterekben keletkezett tűzeseteknél egy késedelmes észlelés során a határoló szerkezetek éghetősége (tűzvédelmi osztálya), valamint a magasból történő mentés nehézkesebb, időigényesebb kivitelezése miatt a menekülésre, mentésre, kárelhárításra rendelkezésre álló időintervallum rendkívül feszes. A kiürítéshez rendelkezésre álló idő lecsökken, míg a kiürítéshez (mentéshez) szükséges idő megnő, így a kiürítési időhatár nagymértékben szűkül, amely a veszély mértékét növeli. Ezért rendkívül fontos egy hasznosított, élettérként használt tetőtér éghető anyagú szerkezeteinek égéskésleltetése, tűzálló szerkezetekkel történő takarása, amelyek által a kiürítési időhatár megnövekszik. 421

Veszélyfejlődési óra Egy épület szerkezeteinek tönkremenetele elsősorban a hőhatás miatt következik be. Tetőterekben az épületszerkezetek nagyobb aránya tartalmaz éghető komponenseket, mint egy átlagos földszinti, emeletközi helyiség esetén. Ezért a flashover bekövetkeztének ideje és a hatékony tűzoltói beavatkozás megkezdésének ideje közti időintervallumnak minél szűkebbnek kell lennie. A károsodások mértéke ezen intervallum nagyságának függvényében alakul. A tűz fejlődése Ha zárt térben bármilyen tárgy meggyullad, és lánggal ég, akkor hő, és különféle égéstermékek keletkeznek. A tűz kezdeti szakaszában lángok még csak a gyulladás környezetében láthatók, a hőmérséklet emelkedése nem számottevő, és a légtérben sem használódott el az oxigén. A forró füstgázok jellemzően tölcsér alakban felfelé áramlanak, egészen addig, míg egy függőleges felületbe (mennyezetbe) nem ütköznek, ahol vízszintesen terjednek tovább. A keletkező tűz hőjét a határoló falak, és a mennyezet nem engedi eltávozni, ezért minél közelebb van a tűz keletkezési helye a falhoz, annál gyorsabban alakul ki, és annál vastagabbá válik a forró gázréteg. A mennyezeti réteg kialakulása 422

Ha az egyre vastagodó füstréteg eléri valamilyen nyílás (nyitott ajtó, ablak) felső szélét, azon elkezd kifelé áramlani. Ha annyi füst képződik, mint amennyi a nyíláson kifelé áramlik, a réteg vastagsága nem növekszik tovább. Ha azonban növekszik a tűz mérete, akkor a füstréteg lejjebb süllyed, és a sugárzó hő melegíti, néhány helyen akár meg is gyújthatja a helyiségben lévő éghető tárgyakat.. A nyílás felső részén meleg füst áramlik kifelé, alsó részén pedig hidegebb levegő befelé. A környezet hőmérséklete ekkor a mennyezet közelében gyorsan nő, a padlószinten viszonylag alacsony. Ha elegendő levegő áll rendelkezésre az égéshez, a tűz éghető-anyag vezérelt lesz, mivel ilyenkor a tűz terjedési sebessége, és a hőtermelődés mértéke csak az éghető anyagok mennyiségétől, és jellemzőitől függ. Ha a nyílás mérete miatt kevesebb levegő tud beáramlani, a tűz szellőzés-szabályozottá válik. Ha a rendelkezésre álló oxigén mennyisége kevesebb, mint ami az éghető anyagok elégetéséhez szükséges, akkor az égés egyre tökéletlenebb, a tűz lassabban fejlődik, a mennyezeti réteg egyre több el nem égett anyagot tartalmaz. A mennyezeti réteg lángolása a flameover (lángátterjedés) jelenség. A lángok ilyenkor nem érintik a tárgyak felületét. A flameover jelenség nagy térfogatú, magas helyiségben, vagy korlátozott mennyiségű éghető anyag esetén nem következik be, mert a gördülő láng jelenséghez (rollover) szükség van a mennyezeti rétegben megfelelő mennyiségű el nem égett anyag jelenlétére. A belobbanás előtti állapot A tűz növekedésével a mennyezeti gázréteg hőmérséklete és vastagsága is növekszik (10. ábra), így egyre nagyobb lesz a padló irányába ható hősugárzás (kb. 480 0 C-on). A helyiségben lévő tárgyak, bútorok a pirolízis hatására gázokat bocsátanak ki, így felületi hőmérsékletük a gyulladási hőmérsékletük felé emelkedik. Ha a hőmérséklet eléri az alacsonyabban lévő éghető anyagok gyulladási hőmérsékletét, akkor nemcsak a tárgyak bomlásából származó gázok, hanem a mennyezeti réteg aljában lévő el nem égett bomlástermékek is meggyulladnak (kb. 600 0 C-on). A hőmérsékletemelkedés következtében megindul a pirolízis, és a kilépő gázok gyulladnak a sugárzó hő következtében Ez a jelenség a flashover (11. és 12. ábra), ami általában akkor következik be, amikor a felső gázréteg kb. 20 kw/m 2 hőt sugároz a még meg nem gyulladt éghető anyagokra. Ilyenkor a helyiségben lévő összes éghető anyag lángba borul, de gyakran az árnyékolt, védett területekre nem terjed ki az égés. A belobbanás utáni égés turbulens és dinamikus. 423

A belobbanás valójában átmenet az elsőként meggyulladó anyag égése, és a helyiség minden anyagának égés között. A helyiség teljes égésekor a hősugárzás sokkal nagyobb, mint a belobbanás kezdetén, elérheti akár a 170 kw/m 2 -t is. A flashover A tüzek nagy részénél a belobbanást a helyiség teljes égése követi, feltéve, hogy nem fogy el az éghető anyag, nem szűnik meg az oxigénellátás, vagy nem oltják el a tüzet. A helyiség teljes égésekor a forró réteg elérheti a padlószintet (12. ábra). Rosszul szellőzött terekben, vagy kevés éghető anyag jelenléte esetén hosszabb idő szükséges a flashover bekövetkezéséhez, vagy egyáltalán nem következik be, végső esetben a tűz magától, tűzoltói beavatkozás nélkül kialszik. A belobbanás pillanatában a nyílászárók korlátozhatják a helyiségen belüli égéshez szükséges levegő beáramlását, ezért az onnan kiszivárgó pirolizált bomlástermékek nagy része a helyiségen kívül ég el, ezzel megvalósul a tűz helyiségen kívülre terjedése.(1) A teljes helyiség égése Füst és korom Az égés során keletkező szilárd, folyékony és gáznemű égéstermékek együttesen alkotják a füstöt, amelyben 10-5 10-8 m nagyságú szilárd részecskék lebegnek. A lenti ábra a tüzek során keletkező füstben a gázok előfordulásának relatív gyakoriságát mutatja. Attól függően, hogy milyen anyagok égnek, és az égéshez mennyi levegő áll rendelkezésre, a füst mennyisége, és összetétele különböző lehet. Minél kevesebb az égéshez rendelkezésre álló oxigén, a füst annál több szén-monoxidot, kormot és el nem égett anyagot tartalmaz. 424

A tüzek kezdeti szakaszában a füstképződés sebessége általában csekély, míg a későbbi szakaszokban egyre növekszik. A füst színe nem mindig jelzi pontosan, hogy milyen anyag ég. Például a tűz kezdeti szakaszában, vagy jól szellőzött tűzben a fa világos, alacsony oxigén ellátottság mellett sötét füsttel ég. A füst színe jellemző lehet az égő anyagra. Például: A fehér füst színét az adja, hogy az elpárolgott nedvesség a füstszemcsékre kondenzál. Főleg a nedves anyagok kezdeti égésére jellemző, de lehet óleum (füstölgő kénsav (H 2 SO 4 )) kifolyása, vagy foszfor (P) égése (foszfor-pentoxid (P 2 O 5 ) is). A fekete füst elégetlen szén (C) részecskéket tartalmaz (pl.: pakura, benzol, naftalin, acetilén, egyes műanyagok égésekor). Általában oxigén-szegény légkörben történő égésnél tapasztalható. A szürke füst színét főleg a finom hamu adja (pl.: száraz, lazán tárolt széna, szalma, papír égésekor). Sárgásbarna füst ott látható, ahol nitrogén-dioxid (NO 2 ) keletkezhet (pl.: celluloid termékek égésekor). Sárga füst kéntartalmú anyagok tökéletlen égésekor tapasztalható. A széntartalmú éghető anyagok égésekor korom keletkezik, ami a padlón, a falakon és a mennyezeten is lerakódik. A lerakódás fekete színű, és könnyen letörölhető az ablakról, sima felületekről. A füst a hidegebb felületeken (pl.: falakon, üvegen, csempén) rakódik le, és barnás színű, de ha további hőhatás éri, feketévé válik. A füstlerakódás az égő anyagtól függően lehet száraz, különböző színű, ragadós, gyantás, a felületről nehezen, vagy egyáltalán nem távolítható el. Hosszan tartó égés eredményeként a füst és koromnyomok le is éghetnek a felületről. (1) A tűz során keletkezett gázok előfordulásának relatív gyakorisága A füst és koromnyomok a tűz terjedési irányára engednek következtetni. A füst a tűz kezdeti szakaszában felfelé száll, és a mennyezeten rakódik le, majd kitölti az egész helyiséget, és a hidegebb felületeken kondenzálódik. A lerakódások megjelenési formáját a annak a testnek a hővezető képessége, amelyikre lerakódott, befolyásolja. Másként jelenik meg egy jó hővezető képességű anyagon, (fém felületen), mint egy rossz hővezető képességűn (csempe). 425