1 Számviteli törvény módosítása 2017. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY AZ EGYES ADÓTÖRVÉNYEK ÉS MÁS KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (MAGYAR KÖZLÖNY 93. SZÁM)
IFRS-ekretörténő áttérés Szt177 67 Hatályos: 2017. VI. 20-tól A szövetkezeti hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézet-függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák -e törvény 9/A. -átelőször a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett. szövetkezeti hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézetnek 2019-től lesz kötelező IFRS-talkalmazni (hitelintézeteknek 2018-től kötelező, de kivétel ) 2
Vállalkozó fogalma 2017. július 1-től 3 Vállalkozó fogalmában nevesítésre került a közérdekű nyugdíjas szövetkezet Szt 3 2 vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség-és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
Hatálybalépés szabályai 4 Először a 2018-ban induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de alkalmazni lehet a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is. Szt 177 65-66
Adóhatósági ellenőrzés kapcsán Szt 19 3a 5 Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó -a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti -módosításokat a mérleg és az eredménykimutatásminden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásbanis külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. (3a) Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapítása a (3) bekezdés előírása alapján elszámolásra került, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.
A törvénymódosítás új szabályként rögzíti, hogy a hatósági ellenőrzés azon megállapításainak eredményhatását, melyek az adott üzleti év mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak, amelyeket a vizsgált vállalkozó nem vitatott, és amelyek jogerőssé váltak az adott üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni 6
Ha az illetékes hatóság az adott üzleti év mérlegkészítés időpontjáig jogerősen megváltoztatta a (bármely) korábbi üzleti évet érintő (korábbi üzleti évben már elszámolt) határozatát, akkor a változtatás számviteli hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni, azaz nem a jogerős határozat elszámolásával érintett korábbi üzleti évek adatait szükséges módosítani. 7
Fejlesztésre kapott támogatás visszafizetése Szt 45 2 Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás visszafizetésekor ráfordításkénti elszámolásakor is. A módosítás pontosítja, hogy a fejlesztési célra kapott támogatás miatt képzett halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni, az összemérés elvének megfelelően a korábbi, a 2017. évben induló üzleti évre még alkalmazható szabály a támogatás visszafizetésekorírja ezt elő a tárgyév egyéb ráfordításaként kell elszámolni a visszafizetendő összeget Szt 81 2o o) a 77. (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás,juttatás visszafizetendő összegét; 8
Származékos ügyletek kapcsán 9 Származékos ügyletnek minősül különösena nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés. Szt 3 9/11 A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben. Szt 47 12 Szt 59/B14-15 pont törölve
Pénzügyi műveletek egyéb 10 beleértve a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő - 47. (12) bekezdése szerinti - átértékelése miatt keletkező nyereségjellegű - különbözet összegét is, Szt 84 7j ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. szerinti valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swapügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti veszteségjellegű veszteség jellegű - különbözet teljes összegét, beleértve a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő - 47. (12) bekezdése szerinti - átértékelése miatt keletkezőveszteségjellegű-különbözet ha az összegé zárása a mérlegfordulónapjáig megtörtént t is Szt 85 3j
Az ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülési napjára vonatkozóan át kell értékelni a valós értékükre akkor is, hogyha a vállalkozó egyébként nem alkalmazza a valós értékelést 11
Hatályát veszti az Szt84 7 f) pontjában és 85 3f) pontjában a befektetett pénzügyi eszközhöz,értékpapírhoz és szövegrész 12 f) a deviza-és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;
Példa devizás tartós részesedés értékesítésének elszámolására régi és új szabályok szerint Valamely vállalkozás 100 darab 1 névértékű tartós befektetési céllal vásárolt részvénnyel rendelkezik. A részvények bekerülési árfolyama 300 Ft/ volt, a beszerzés névértéken történt. Pénzügyi nehézségei miatt a vállalkozás a részvények értékesítése mellett dönt. Az eladási ár részvényenként 1,5, az ellenérték azonnal befolyik a devizabetétre. A számviteli politika szerinti napi árfolyam 310 Ft/ Az részesedések kivezetése technikai számlával szemben: 100*300 = 30 000. T3. Értékpapír elsz. szla- K1. Egyéb tartós részesedések 30 000 A befolyt ellenérték könyvelése: 100*1,5*310 = 46 500. T3. Devizabetét - K3. Értékpapír elsz. szla 46 500 13 Régi szabályozás meg kellett bontani az árfolyamnyereséget!!! Az ügyleti árfolyam-különbözet (nyereség) könyvelése: 100*(1,5 1)*310 = 15 500. T3. Értékpapír elsz. szla- K9. Részesedésekből szárm.árf.nyer. 15 500 A devizás árfolyam-különbözet (nyereség) könyvelése: 100*1*(310 300) = 1 000. T3. Értékpapír elsz. szla-k9. Pénzügyi műv. egyéb bev. 1 000
14 Új szabályozás Az értékesítés árfolyam-különbözete (nyereség): 46 500 30 000 = 16 500. T3. Értékpapír elsz. szla- K9. Részesedésekből származó árf.nyer. 16 500
Könyvviteli szolgáltatást végzők engedélyezéséhez,nyilvántartásáhozkapcsolódóan 15 A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból hatósági igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplőtermészetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja. Szt 151 3
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza igazolvány hatósági igazolványának számát, a hatósági igazolvány kiadásának időpontját Szt 151 8d A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy neve, születési neve, anyja születési neve, regisztrálási száma, igazolványszámahatósági igazolványának száma, regisztrálási szakterülete, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat. Szt 151 10 16
(14) Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap azzal, hogy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően -, ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásáról a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, akkor a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól rendtartásrólszóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. (15) Ha a kérelmező az eljárás iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem elő terjesztését követő 21 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A kérelmező a hiánypótlásnak 8 napon belül köteles eleget tenni. Szt 151 14-15 17
(3) A (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet a) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig eljárásban a hatóság végleges döntéséig vagy b) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig a hatóság végleges döntéséig kezeli Szt 151/A 3 18
Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést-ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket a miniszter nyilvántartásba vételt végző szervezetáltal akkreditált szervezet, a miniszter nyilvántartásba vételt végző szervezet által kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program alapján végezheti. Szt 152 2 A továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet nyilvántartást vezet, amely alapján a 151. (4) bekezdésben hivatkozott kormányrendeletben meghatározott módon és az alábbi adattartalommal megküldi a továbbképzési kötelezettség igazolásához szükséges adatokat a miniszterneknyilvántartásba vételt végző szervezetnek. Szt 152 4. 19
Könyvvizsgáló jelentésnek tartalmaznia kell 20 a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető bármilyen lényeges hibás közlés állítás az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés állítás milyen jellegű; Szt 156 5i
Egyéb változás 21 az új általános közigazgatási rendtartással összhangban pontosítja, kiegészíti a könyvviteli szolgáltatást végzők engedélyezéséhez, nyilvántartásához kapcsolódó, a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet tartalmára vonatkozó rendelkezéseket (151 4, 178 1d) az új általános közigazgatási rendtartással összefüggésben pontosítja, kiegészíti a könyvviteli szolgáltatást végzőkre vonatkozó eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó miniszteri rendeleti felhatalmazó rendelkezéseket (152/A, 178 5)
22 2017. ÉVI CLIX. TÖRVÉNY AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK ÉS EGYES EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (MAGYAR KÖZLÖNY 193. SZÁM)
Hatálybalépés szabályai 23 Először a 2018-ban induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de alkalmazni lehet a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is. Szt 177 68-69
Értékesítés nettó árbevétele 24 Szt72. -a akövetkező (5)bekezdéssel egészül ki: (5) Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás napján érvényes valós értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.
Pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek és egyéb ráfordításának pontosítása Szt84 7w, 85 3w A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: w) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A 59/F. szerinti valós értéken történő értékelést, anem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. (5) bekezdése szerint elszámolt, anem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a kisebb. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: w) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A 59/F. szerinti valós értéken történő értékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. (5) bekezdése szerint elszámolt, anem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára és a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár anagyobb. 25
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt atermészetes személyt Szt 151 6i 26 i) akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. (1) bekezdés e) pontja alapján kezdeményezték Hatályos 2017. november 24-től
Regisztrált mérlegképes könyvelőkkel kapcsolatosan 27 a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel összhangban törlésre került az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségének időbeli korlátozása. Következmény: törlést követően, ha a 16 kredit megszerzésre kerül (1 éven belül) vissza lehet regisztrálni
IFRS alkalmazás 28 A Diákhitel Központ Zrt. működésének átstrukturálása miatt indokolttá vált az IFRS-ekkötelező alkalmazása bevezetésének egy évvel -2018-ról 2019-re -történő elhalasztása.