Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 14. (OR. en) 13997/16 ENER 369 RELEX 917 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Az uniós energiapolitika külső dimenziójának fejlesztése terén elért eredmények A Bizottság naprakész tájékoztatója Véleménycsere elnökségi dokumentum alapján A COREPER általi megerősítés függvényében felkérjük a TTE Tanácsot (Energia), hogy a 2016. december 5-i ülésén hallgassa meg a Bizottság naprakész tájékoztatóját az uniós energiapolitika külső dimenziójának fejlesztése terén elért eredményekről, majd pedig tartson véleménycserét. A melléklet I. pontja a globális energiaágazatban 2013 decembere óta bekövetkezett fejlemények áttekintését, valamint az elért eredmények ismertetését tartalmazza, míg a II. pont a miniszterek által folytatandó véleménycsere alapjául szolgáló kérdéseket. 13997/16 zv/lj/agh 1
AZ UNIÓS ENERGIAPOLITIKA KÜLSŐ DIMENZIÓJÁNAK FEJLESZTÉSE TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK (2013. december 2016. december) I. ÁTTEKINTÉS A TTE Tanács (Energia) a 2013. december 12-i ülésén jóváhagyta Az Európai Tanács 2013. május 22-i ülését követő intézkedések: az uniós energiapolitika külső dimenziójával kapcsolatos fejlemények áttekintő elemzése című jelentést 1, és felkérte a Tanácsot, hogy a fejlemények számbavételével 2016 vége előtt térjen vissza erre a kérdésre. 2013 vége és 2016 vége között több olyan lényeges fejlemény is történt a globális energiaágazatban, amelyek jelentős hatást gyakoroltak az uniós energiapolitika belső és külső dimenziójára. A globális energiaágazatban 2013 vége óta bekövetkezett fejlemények A nemzetközi energiaágazatban bekövetkezett azon főbb változások, amelyek hatással voltak az uniós energiapolitika külső dimenziójára, a következők: Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás 2015. decemberi elfogadása és annak gyors, 2016. novemberi hatálybalépése nagy jelentőségű fejlemény, amely potenciálisan messzemenő hatással lehet a külső energiaügyi kérdésekre és a globális energiaágazatra. Az EU komoly szerepet vállalt ebben a folyamatban. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje és a 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlesztési célok új nemzetközi szakpolitikai kereteket alakítottak ki, az EU komoly támogatása mellett. Ezeknek jelentős energiaügyi vonatkozásai vannak, ezért hatással vannak az európai energiapolitikára és megszabják annak az irányát. 1 17756/13. 13997/16 zv/lj/agh 2
2014 júniusától kezdődően alacsonyabb a kőolaj és gáz ára, ami hatással van az új infrastruktúrákba történő beruházásokra, és valamelyest szűkíti a megújuló energia és az energiahatékonyság terén kiaknázható lehetőségeket. A szénhidrogének alacsony ára ellenére azonban globális szinten dekarbonizációs tendencia figyelhető meg, a világgazdaság energiaintenzitása pedig tovább csökken. 2014 eleje, az Ukrajna és Oroszország közötti válság óta az energiabiztonság újra fontos prioritássá vált az EU, a G7-ek és az olyan nemzetközi szervezetek számára, mint például az Energia Charta és az IEA. Oroszország ugyanakkor folytatta az energiaexport-piacainak, valamint az exportútvonalaknak a diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit (az Északi Áramlat 2, a Déli/Török Áramlat, a Szibéria Ereje gázvezeték bejelentése). Az Iránnal kapcsolatos kedvező fejlemények nyomán 2016 elején feloldották a szankciók többségét. Az ország most arra törekszik, hogy újra elfoglalhassa a helyét a világ legfontosabb energiatermelő és -exportáló országai között. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában továbbra sem stabil a politikai és gazdasági helyzet, ami akadályozza azokat a beruházásokat, amelyekre sürgető szükség lenne az energiaágazatban. Az utóbbi időben jelentős mértékben javultak a Földközi-tenger keleti térségében (Ciprus, Izrael, Egyiptom) talált földgáz kiaknázásával kapcsolatos kilátások. Az energiapiacon továbbra is gyorsan változó fejlemények voltak megfigyelhetők. Az LNG piacai gyorsan növekedtek a termelés elsősorban Ausztráliában és az Egyesült Államokban való bővülésének köszönhetően, ami a piac egyre nagyobb mértékű globalizációját eredményezte. India a gyors és tartós növekedése miatt a globális energiaágazat komoly szerelőjévé vált, Kína pedig 2015-ben messze megelőzte az EU-t a megújuló energiaforrásokba való beruházások terén (több mint 100 milliárd USD összegű beruházás, ami kétszerese az EU által a megújuló energiaforrásokba való beruházásoknak). Az EU külső energiapolitikája terén 2013 vége óta elért eredmények Az EU előtt az a kihívás állt, hogy ezen új globális fejlemények összességére eredményes választ adjon, többek között megelőző intézkedések révén. Jelentős eredményeket sikerült elérni az uniós energiapolitika külső dimenziójának megerősítésében és elmélyítésében, teljes összhangban az Energiaügyi Tanács 2013. decemberi ülésén elfogadott ajánlásokkal. 13997/16 zv/lj/agh 3
Az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti válságra tekintettel az Európai Tanács a 2014. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot arra, hogy készítsen részletes vizsgálatot az Unió energiabiztonságáról, és 2014 júniusáig nyújtson be egy átfogó tervet az EU energiafüggőségének csökkentésére, a Bizottság pedig gyorsan eleget tett e felkérésnek. Az ennek eredményeként született, az európai energiabiztonsági stratégiáról szóló bizottsági közlemény 2 nyomán az Európai Tanács a 2014. júniusi ülésén a jövő energiaellátásának biztonságát és a jövőt szem előtt tartó éghajlat-politikát azon öt átfogó prioritás egyikeként azonosította, amelyek az elkövetkező öt évben irányt fognak szabni az Európai Unió tevékenységének. A Bizottság ennek nyomán 2015 februárjában előterjesztette a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika integrált keretstratégiáját 3, röviden az energiaunióról szóló stratégiát. Az Európai Tanács 2015 márciusában kinyilvánította, hogy az EU elkötelezett aziránt, hogy energiauniót valósítson meg a Bizottság keretstratégiájára alapozva. A stratégia végrehajtása az egyike a jelenlegi Európai Bizottság tíz kulcsfontosságú stratégiai prioritásának. Az energiaunióról szóló stratégia egyértelműen az uniós energiapolitika legfőbb irányadó eszközévé vált, és mind az öt dimenziója rendelkezik külső komponenssel is. Az európai intézmények az illetékes tanácsi munkacsoportok és a nemzetközi energetikai együttműködés stratégiai csoportja révén szorosan együttműködnek az uniós tagállamokkal annak céljából, hogy biztosítsák az energiaunióról szóló stratégia végrehajtását, beleértve annak külső dimenzióját is. A Bizottság és az uniós tagállamok közötti stratégiai megbeszélések és konkrét véleménycsere biztosítása céljából a stratégiai csoport folytatta a tematikus és földrajzi kérdésekről évente kétszer tartott ülések gyakorlatát. 2 3 10409/14. 6594/15. 13997/16 zv/lj/agh 4
Az energiaunióról szóló stratégia végrehajtásának támogatása céljából a Külügyek Tanácsa 2015 júliusában tanácsi következtetéseket fogadott el továbbá az uniós energiadiplomáciáról 4, amely magában foglalta az Európai Unió energiadiplomáciai cselekvési tervét. A terv egyik kulcsfontosságú eleme annak elősegítése, hogy az EU és a tagállamok a nemzetközi partnerekkel energiaügyi kérdésekről folytatott tárgyalások során következetes és összehangolt üzeneteket közvetítsenek; az első, energiadiverzifikációval kapcsolatos közös üzenetek elfogadására 2016 elején került sor. A dokumentum azt is leszögezi, hogy az EU minden külpolitikai eszközt be fog vetni annak biztosítására, hogy az energia- és éghajlat-politika területén erős, egyesült EU alakuljon ki, amely konstruktívan működik együtt partnereivel és egységes álláspontot képvisel. A terv egy másik pillérét a globális energiaarchitektúra és a többoldalú kezdeményezések megerősítésének támogatására irányuló erőfeszítések jelentik. Az EKSZ az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben létrehozta az informális uniós energiadiplomáciai szakértői csoportot, hogy az iránymutatással szolgáljon a cselekvési terv végrehajtását illetően. Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája is támogatta az energiabiztonság és az energiadiplomácia kiemelt szerepét. A Külügyek Tanácsa (Fejlesztés) a 2016. novemberi ülésén központi kérdésként foglalkozik majd a fejlesztési, az energia-, az éghajlat-, a környezetvédelmi, valamint a kutatási és innovációs politika közötti kapcsolatokkal is. A harmadik országbeli partnerekkel való kapcsolattartásban az EU egyik eszköze a tagállamok és harmadik felek között kötött kormányközi megállapodásokra vonatkozó információcsere. A kormányközi megállapodásokról szóló 994/2012/EU határozat felülvizsgálatára vonatkozóan az Európai Bizottság által 2016 februárjában elfogadott javaslat eddig az energiaunióról szóló stratégia egyik legfőbb eredménye, amely kiegészíti a földgázellátás biztonságáról szóló felülvizsgált rendeletnek az átláthatósággal kapcsolatos vonatkozásait. A TTE Tanács (Energia) 2016. június 6-i ülésén elfogadott általános megközelítés alapján háromoldalú tárgyalások vannak folyamatban annak céljából, hogy 2016 végéig kompromisszumot sikerüljön elérni. Az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti feszültségek következtében, valamint az EU által Oroszországgal szemben 2014 júliusában bevezetett gazdasági szankciókkal összhangban felfüggesztésre került a hivatalos EU Oroszország energiaügyi párbeszéd. Fontos azonban megemlíteni, hogy az EU Ukrajna Oroszország háromoldalú energiaügyi megbeszélések ennek ellenére folytatódtak és megállapodás jött létre, amely 2014 2015 és 2015 2016 telére garantálta az EU és Ukrajna energiabiztonságát. Jelenleg mérlegelik további háromoldalú megbeszélések tartását 2016 2017 telén. 4 10995/15. 13997/16 zv/lj/agh 5
Az Ukrajnával való együttműködést illetően az EU folytatja az ország energiarendszerében végrehajtandó reformfolyamat támogatását. A földgázra vonatkozó új törvény 2015. áprilisi, illetve a szétválasztásra vonatkozó terv 2016. júliusi elfogadása jelentős előrelépés volt a földgázágazatban a versenyképes piac megvalósítása terén. 2016 szeptemberében elfogadásra került a közművek szabályozó hatóságára vonatkozó új törvény, a villamos energiára vonatkozó új törvény elfogadása pedig 2016 végére várható, ami ebben az alágazatban is megnyitja majd az utat a jelentős szerkezetátalakítások végrehajtása előtt. Az energiahatékonyság terén komoly eredményekről lehet beszámolni, de további intézkedésekre van szükség. Az EU balkáni és keleti szomszédjaival folytatott együttműködés terén a legfontosabb partner továbbra is az Energiaközösség. A tárgyidőszakban elért jelentősebb mérföldkövek a TEN-E és az energiahatékonyságról szóló irányelv beépítése az Energiaközösség vívmányaiba, az Energiaközösségről szóló szerződés hatályának kiigazítása, valamint végrehajtásának és eljárásainak javítása, az energiaközösségi érdekű projektek és a közös érdekű projektek fogalmának meghatározása, végül pedig a szerződés hatályának Grúziára való kiterjesztése, amely 2016 októberében annak szerződő felévé vált. A Tanács 2015 novemberében felülvizsgálta és jóváhagyta az európai szomszédságpolitikát (ENP) annak céljából, hogy az jobban megfeleljen az utóbbi évek során a keleti és déli szomszédságban felmerült új kihívásoknak. Az átfogó cél a partnerek stabil fejlődése és nagyobb rezilienciája. Az energetika továbbra is a fő kiemelt területek egyike, és nemrégiben megállapodás született arról, hogy az éghajlatváltozás az együttműködés kiemelt területévé váljon, a partnerek felé is közvetítve ezzel az EU-n belül alkalmazott megközelítést. Az EU megerősítette, hogy elkötelezett aziránt, hogy intenzívebb energiaügyi párbeszédet folytasson a szomszédos országokkal az energiabiztonság, az energiapiaci reformok és a fenntartható energia ösztönzése területén. 13997/16 zv/lj/agh 6
A 2015 májusában tartott vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón a résztvevők az összekapcsolhatóságra és az energiahatékonyságra való összpontosítást sürgették. A Déli Gázfolyosóval kapcsolatban jó eredményeket sikerült elérni, és a tervek szerint 2020-ra a vezetéken keresztül megindul a gázszállítás Azerbajdzsánból az EU-ba. A folyosó fejlesztésének politikai szempontból történő racionalizálása céljából megalakult a Déli Gázfolyosó tanácsadó testülete, amely 2015 és 2016 folyamán már két ülést is tartott. Az asgabati nyilatkozat 2015. májusi aláírásával, valamint az annak végrehajtásával foglalkozó munkacsoport ezt követő létrehozásával elkezdődtek a Déli Gázfolyosó Közép-Ázsia konkrétan Türkmenisztán felé történő esetleges meghosszabbításának előkészítő munkálatai. A Kaukázusi Villamosenergia-átviteli Hálózat részeként a Szomszédsági Beruházási Keret támogatásával kiépültek a Grúzia és Örményország közötti villamosenergia-összeköttetések. Belaruszban fokozatosan javult a politikai helyzet, ami lehetővé tette egy korai előrejelző rendszerre vonatkozó igazgatási megállapodás aláírását arra az esetre, ha zavar keletkezne az EU Belaruszon keresztül történő energiaellátásában. 20 év után a sikeres regionális energiaprogram, az INOGATE helyébe 2016-ban új regionális fellépés, az EU4Energy lépett. A tevékenységek figyelemmel lesznek a tematikus fókuszra, végrehajtásukról pedig a Nemzetközi Energia Ügynökség, valamint az Energiaközösség és az Energia Charta titkársága gondoskodik. Az Unió a Mediterrán Térségért 2013. decemberi ülését követő intézkedések keretében délen létrehozásra került három EU mediterrán energiaügyi platform. A déli szomszédságban ezek a platformok szabják meg a földgáz, a regionális villamosenergia-piac, a megújuló energia és az energiahatékonyság terén folytatott együttműködés irányát. Ezen túlmenően magas szintű energiaügyi párbeszéd kezdődött Algériával (2015 májusában) és Törökországgal (2015 márciusában), az ellátásbiztonság diverzifikációja terén kulcsszerepet betöltő két partnerországgal. Az EU Algéria energiaügyi párbeszéd középpontjában a földgáz, a villamos energia, a megújuló energia és az energiahatékonyság áll annak céljából, hogy ösztönözzék az ország energiaágazatába történő külföldi befektetéseket, míg a Törökországgal folytatott párbeszéd tágabb megközelítést alkalmaz, melynek célja az energiaellátás biztosítása és diverzifikálása, valamint az energiapiacok versenyképességének biztosítása. 13997/16 zv/lj/agh 7
A gázellátás diverzifikációját illetően a Bizottság 2016 februárjában előterjesztette a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiát. Jelentős LNGimportőrként az EU-nak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy világszerte jobban előmozdítsa a szabad, likvid és átlátható LNG-piacokat. Továbbra is szorosan együttműködik ezért más jelentős LNG-importőrökkel például Japánnal és a főbb LNG-exportőrökkel, így például Ausztráliával. Az utóbbi években Kínával és Indiával is intenzívebbé vált az energiaügyi együttműködés. A Kínával való együttműködés keretében került sor 2015-ben az EU Kína csúcstalálkozóra és az EU Kína urbanizációs fórumra, és az együttműködés jelentős eseményeként 2016 júliusában aláírásra került az EU Kína energiaügyi együttműködésre vonatkozó ütemterv (2016 2020). Ez meghatározza a jövőbeli kétoldalú együttműködés céljait és területeit, konkrétan az energiakínálat és -kereslet területén, hogy hozzájáruljon az energiarendszer átalakításához, a globális energiarendszer fenntartható fejlődéséhez, valamint az energiaellátás kockázataival és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens beruházások megvalósításához. Az Indiával folytatott együttműködés eredményeként 2016 márciusában az EU és India között létrejött a tiszta energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó partnerség. Ennek célja, hogy segítse és megerősítse az EU-nak és Indiának az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás szerinti tervezett nemzeti vállalásainak a végrehajtását, valamint hogy mindenki számára biztosítsa a biztonságos, tiszta, megfizethető és megbízható energiaellátást. A Tanács 2013. decemberi ajánlásaival és az energiaunióról szóló stratégiával összhangban az EU folytatta és elmélyítette a magas szintű energiaügyi párbeszédet más kulcsfontosságú partnerekkel is, így például Norvégiával az EK Norvégia energiaügyi párbeszéd révén, az USA-val az EU USA Energiatanács keretében, Kanadával pedig a magas szintű EU Kanada energiaügyi párbeszéd 2016-ban történt újraindításával. 13997/16 zv/lj/agh 8
A nemzetközi szervezetekben vagy más többoldalú keretek között folytatott energiaügyi együttműködést illetően érdemes felhívni a figyelmet az EU szerepére és támogatására abban a folyamatban, amelynek eredményeként a Polgármesterek Szövetsége 2015-ben a világ legjelentősebb városi éghajlat- és energiaügyi kezdeményezésévé vált, amely az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, valamint a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátásra összpontosít. Az EU továbbá hivatalosan csatlakozott a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozóhoz, amely célja a tisztaenergia-technológiák alkalmazásának előmozdítása, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje, továbbá a tiszta energián alapuló globális gazdaságra való átállás és az energiahatékonyság ösztönzése, valamint az Innovációs küldetés kezdeményezéshez, amelyet 2015 novemberében, a COP21 alkalmával indítottak el annak céljából, hogy világszerte felélénkítsék és felgyorsítsák a tiszta energiákkal kapcsolatos, köz- és magánforrásokból megvalósuló innovációt a tiszta energia széles körű elérhetővé tétele érdekében. Az EU folytatta a szoros együttműködést más nemzetközi szerveződésekkel is, így a G7- és a G20-csoporttal az energiaügyi miniszterek találkozókon keresztül, az OPEC-kel a 2014. és 2016. évi magas szintű találkozók útján, illetve a Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA). Az EU teljes körűen részt vesz az IEA munkájában és szinte valamennyi munkacsoportjában közreműködik. Részt vesz az országértékelésekben, önkéntes pénzügyi hozzájárulást nyújt az IEA tevékenységeihez és támogatja az IEA modernizációs folyamatát, amelynek keretében az IEA szorosabb kapcsolatokra törekszik a feltörekvő gazdaságokkal, több területre terjeszti ki a tevékenységét és a tisztaenergia-technológiák és az energiahatékonyság globális központjává válik. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) az utóbbi évek során jelentős eredményeket ért el a megújulóenergia-technológiák globális szinten történő nagyobb kiaknázásának előmozdításában. A többoldalú kezdeményezésekben például az ENSZ klímacsúcstalálkozóján és a Fenntartható energiát mindenkinek! kezdeményezésben való aktív szerepvállalásával az IRENA egyre inkább betölti a szerepét mint a megújuló energia globális szószólója, és segít alakítani a globális szinten folyó szakpolitikai vitát. A jelenlegi munkaprogramja három stratégiai prioritásra összpontosít, amelyek a következők: a megújuló energiákra épülő üzleti modell megerősítésének folyamatos napirenden tartása, a regionális fellépés ösztönzése és az IRENA hatékonyságának javítása stratégiai partnerségek révén. Az Energia Charta modernizációja és bővítése folyamatban van. 2015 májusában Hágában több mint 80 ország elfogadta és aláírta az aktualizált Nemzetközi Energia Chartát, azaz az energiaügyi együttműködés alapjául szolgáló alapelveket meghatározó politikai nyilatkozatot. Ez volt az első lépése annak a folyamatnak, amely célja új országok bevonása volt Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából. Az Energia Charta az azt alkalmazó országokban hozzájárult a stabilitás és átlátható beruházási környezet kialakításához az energiaágazatban. 13997/16 zv/lj/agh 9
Összegzés Az utóbbi három év folyamán az energiaunió külső dimenzióját jelentős mértékben a globális energiarendszerben bekövetkezett változások és az energiaunió érdekei határozták meg. Az EU a figyelmét az új kihívásoknak való megfelelésre és a nemzetközi fejleményekre adandó válaszra összpontosította, továbbá arra, hogy megőrizze vezető szerepét a karbonszegény energiarendszerre történő világszintű átállás terén. * * * * * II. Véleménycsere Felkérjük a minisztereket, hogy az I. pontban ismertetett információk alapján nyilvánítsanak véleményt az alábbi kérdésekről: 5 1.) Milyennek értékeli az Unión kívüli partnerekkel fenntartott kapcsolatokban az EU közös hangjának megerősítése terén az utóbbi években elért eredményeket, különös figyelemmel a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában azonosított fő prioritásokra? 2.) Az Ön véleménye szerint az EU számára mely országok vagy régiók bírnak a legnagyobb jelentőséggel, és milyen eszközöket kellene alkalmazni a kölcsönös együttműködés megerősítésére annak céljából, hogy kézzelfogható eredményeket sikerüljön elérni az energiapolitika releváns területein? 3.) Az EU számára mely megközelítés alkalmazása lenne a leginkább célszerű a globális energiarendszer folyamatban lévő átalakulását illetően, és az EU-nak milyen választ kellene adnia a nemzetközi energiaügyi szervezeteken belül megfigyelhető reformfolyamatokra? 5 Megjegyzés: a delegációk a hozzájárulásukat írásban is elküldhetik, hogy a miniszterek a legfőbb üzenetekre tudjanak koncentrálni. 13997/16 zv/lj/agh 10