SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Bio-termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

Hasonló dokumentumok
SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. (Bio)termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

Hajdú Angéla

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

Spontaneitás, entrópia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

A metabolizmus energetikája

Spontaneitás, entrópia

Termokémia, termodinamika

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Kémiai reakciók sebessége

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

Termodinamika (Hőtan)

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

BIOFIZIKAI TERMODINAMIKA AZ ENERGIA BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TUDOMÁNYA

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

ORVOSI FIZIKAI KÉMIA

Milyen szerepet játszik a szövetek akusztikus impedanciája az ultrahang-diagnosztikában?

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Hőtan I. főtétele tesztek

Termodinamika. Belső energia

Légköri termodinamika

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává

Termodinamikai bevezető

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Az égés és a füstgáztisztítás kémiája

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

A termodinamika törvényei

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Termodinamika. Tóth Mónika

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása)

5. előadás

Termodinamikai rendszerek. Kalorimetria. Extenzív és Intenzív mennyiségek. Hőkapacitás, fajhő Mennyi a felvett hő?

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

Mivel foglalkozik a hőtan?

Általános Kémia, 2008 tavasz

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

III. Termodinamikai alapok: a változások energetikája; a folyamatok iránya, egyensúlyok.

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TRANSZPORTFOLYAMATOK biológiai rendszerekben.

Transzportfolyamatok

100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Evans-Searles fluktuációs tétel

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Átírás:

SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport Bio-termodinamika, entrópia, egyensúly és változás Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.com

Visszatekintés A belső energia kémiai szerkezettől függő molekuláris kinetikus és kölcsönhatási energiákból tevődik össze (extenzív, állapotfüggvény, ) U A termodinamika I. főtétele: = + +...+ A termodinamika II. főtétele: Elszigetelt rendszerben az önként lejátszódó (kiegyenlítődési) folyamatok során az entrópia növekszik. A termodinamika III. főtétele: Tiszta kristályos anyagok entrópiája nulla az abszolút zérus ponton (abszolút entrópia skála) entalpia H=U+PV hő szabadenergia F=U-TS mechanikai munka szabadentalpia G=H-TS kémiai átalakulás Kondenzált rendszereknél: F G

BIOLÓGIAI TERMODINAMIKAI RENDSZER O 2 hő táplálék TEST Energia tárolás munka hő A hőnek kitüntetett szerepe van! 0 o C 42 C o T

A bio-termodinamika I. főtétele tárolt energia megváltozása U = Q+ W + W mech kém metabolitikus hő veszteség mechanikai munka bio-szintézis külső belső W mech < 0

A biológiai belső energia 18 5 10 MJ / év 17 1,7 10 J / s ÉLET Felhőben tárolt Felhőről visszavert Földön elnyelődött fotoszintézis 0,025% 6CO + 6H O= C H O + 6O 2 2 6 12 6 2 Biológiai makromolekulák keményítő glikogén cellulóz

fény szénhidrát növényi szövet zsír állati szövet Az élő szervezetben végbemenő anyagcsere folyamatok összessége: metabolizmus felépítő folyamatok anabolizmus lebontó folyamatok katabolizmus ADP ATP ATP ADP+ energia

A környezetből felvett anyagok beépülése az élő szervezetbe: anabolizmus fototróf egyszerű szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére képes szervezetek kemotróf fototróf

Az élő szervezetek biokémiai reakciók során történő tápanyag lebontása: katabolizmus. poliszacharidok, lipidek, fehérjék nukleinsavak monoszacharidok, zsírsavak, nukleotidok, aminosavak Q ADP tejsav ecetsav ammónia karbamid ATP + 2 H O =ADP+ foszfát + energia 58-59 kj/mol

Néhány üzemanyag energia sűrűsége 3 H 2 anyag ATP gáz 10 atm. nyomáson glicin zsír szénhidrát glükóz Energia sűrűség [J/Kg] 1,0 10 1,2 10 5 8 6 6,5 10 7 3,9 10 7 1,7 10 7 1,6 10 Metabolitikus energia (ME): U tápanyag - Uürülék kötési energia hő munka (vég)termék U = ( ME) + Q+ Utárolt + Wmech ( ME) = 0 U < 0

Biológiai energia forgalom mérése Direkt kalorimetria Indirekt kalorimetria Q= Q + Q metabolizmus veszteség Oxigén fogyasztás és/vagy CO2 termelés arányos a hőtermeléssel Q = Q + Q + Q + Q + Q veszteség sugárzó konvektív konduktív párolg ási légzés kötési energia hő munka (vég)termék 54-60 % 25 % 7 % 14 %

Direkt kalorimetria Végső állapot Hess tétele: = 0 Q= H > 0 S term Kezdeti állapot anyag kalorimetrikus energia kj/g szénhidrát 17,1 fehérje 23,6 etanol 29,7 zsír 39,6

Direkt és indirekt kalorimetria C H O + 6O = 6CO + 6H O H =+ 2817 6 12 6 2 2 2 C6H12O6 + 36ATP= 36ADP+ Pi H =+ 1757 kj kj η= 61 65 % Kalorimetriai > metabolitikus (V=konst.) (p=konst.)

Indirekt kalorimetria 1 mól glükóz oxidációjához 6 mól=134,46 L oxigén kell! C H O + 6O = 6CO + 6H O 6 12 6 2 2 2 H = + Oxigén energia egyenérték 1 L oxigén fogyasztása 21 kj energiát jelent 2817 kj komponens kalorimetrikus energia kj/g Oxigén egyenérték kj/l Széndioxid egyenérték kj/l szénhidrát 17,1 21,1 21,1 fehérje 23,6 18,7 23,3 etanol 29,7 20,3 30,3 zsír 39,6 19,8 27,9

Alap energiaforgalom: BMR Basal metabolic rate BMR Q = t nyugalom 3/4 BMR m b Kleiber törvény A BMR a korral csökken m = 70 kg b 7029 kj/nap 293 kj/óra 81 W férfi 60 W nő Energiaforgalom:(MR) és oxigén fogyasztás O : 2 : 2 alvás 83 W 0,24 L/perc séta 265 W 0,76 L/perc kerékpározás 400 W 1,13 L/perc O O : 2

Átlagos ember átlagos termikus jellemzői: Fajhő: 3,47 kj/kgk 70 kg-os személy hőkapacitása: 243 kj/ C o Q t T = t Q= C mb T C mb T 1 Q 1 = = BMR t C m t C m b b T = t BMR C m b dt 1,2 dt = o C /óra Ha nem lenne veszteség és fizikai aktivitás!

Fizikai aktivitás esetén Q t = f B M R T t B M R = f C m b 1, 2 f C o / h aktivitás f alvás 1 ülés 1,5 állás 1,7 gyaloglás 4,7 0< f < 20 Fizikai aktivitás

Evés és hőtermelés nyugalomban Nagy evő Kis evő arány Test súly (kg) 54,2 52,7 1,03 Kaja energia (kj/nap) 9916 6485 1,54 Nappali hőtermelés (kj/nap) 9079 5815 1,55 Éjszakai hőtermelés (kj/nap) 7196 4602 1,56 de. d Q d t = f B M R 0< f < 20 Fizikai aktivitás

Energiaforgalom és mozgás Gyaloglással felszabadított hő függése a sebességtől. munka(fizika) munka(biológia) külső belső W mech < 0 Metabolitikus teljesítmény 8,6 km/h sebességű futásnál 14%-al kisebb, mint gyaloglásnál!

Vissza a termodinamikához Az entrópia függése a hőmérséklettől S( T) S = H T fp forr H S = T op olv Top Tfp T

Entrópia növekedéssel járó folyamatok részecskeszám növelése Entrópia a rendezetlenség mértéke? IGEN! hőmérséklet növelése térfogat növelése Boltzmann összefüggés: bomlási folyamat disszociáció S = k B lnw makromolekula gombolyodása k B 23 = 1.38 10 J/K k B = R N W: termodinamikai valószínűség Av olvadás, forrás elegyedés

A W termodinamikai valószínűség megadja az adott makroállapothoz tartozó mikroállapotok számát. 1. példa: makroállapot: koncentráció mikroállapot: lehetséges 16! W = = 12870 8!8! x A = 8 /16 S > 0 S = k B lnw W = 1 W = 1 W, = 12870 A B S = 0 S = 0 S, = k T ln(12870) A B A B A B B W A, B ( N A+ NB )! 16! = = = 12870 N! N! 8!8! A B Négy különböző mikroállapot a lehetséges 12870 számúból.

Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Ez a kép most nem jeleníthető meg. A W termodinamikai valószínűség megadja az adott makroállapothoz tartozó mikroállapotok számát. 2. példa: makroállapot: láncvégtávolság mikroállapot: lehetséges konformációk száma nyújtott, ny gombolyag, g N = C C 4 10 S > 0 S = k B lnw

RENDSZER TIPUSOK rendszer időben állandó időben változó egyensúlyi stacionárius nemegyensúlyi reaktív transzportfolyamatok reakciókinetika Folyamatok hajtóereje: az egyensúlyra való törekvés önként lejátszódó folyamat során S > 0 F < 0 G < 0 F=U-TS G=H-TS

KÉMIAI ÉS BIOKÉMIAI REAKCIÓK HAJTÓEREJE G< r 0 rg= rh T rs H reakcióhő endoterm exoterm H > 0 H< < 0 0 r H r H reakcióentrópia Molekuláris rendezettség változása bomlás gyűrűképzés > 0 < 0 r S r S

r G Stabil és nemstabil egyensúlyok

Megvalósítható kémiai folyamatoknál rg= rh T rs< 0 r H r S G r reakció-irány exoterm (-) pozitiv negativ termék irányú endoterm (+) negativ pozitiv reaktáns irányú exoterm (-) negativ pozitiv, 0 és T-től függő negativ endoterm (+) pozitiv pozitiv, 0 és negativ T-től függő N O 2NO 2 [ NO2] ln [ N O ] 2 4 2 = + o rg rg RT 2 4 Egyensúlyi állapot Egyensúlyi állandó K = 2 [ NO2] [ N O ] 2 4

Kapcsolt reakciók endergonikus reakció exergonikus reakció G > r 1 0 rg + rg2 < minta mechanikai kapcsolat 1 0 G > r 1 0 G < r 1 0

Kapcsolt kémiai reakciók hajtóereje A+B C+D G o 20 r C E G o 30 r =+ kj/mol K,1 = 0,0003 A+B=E+D G o r 10 = kj/mol K,2 = 18100 = kj/mol K Σ = 56 Termodinamikai szempontból kedvezőtlen reakció összekapcsolása egy kedvező kémiai reakcióval az átalakulás irányát megfordíthatja. a a biokémiai folyamatok = kj/mol o Glükóz + ATP glükózükóz-6-foszfát + ADP 17, 2 r G ENERGIA ATP ADP P

ELEGYEDÉS HAJTÓEREJE G< e 0 eg= eh T es elegyedési hő elegyedési entrópia endoterm H > e 0 atermikus H = e 0 exoterm H < e 0 Molekuláris rendezettség változása S > e 0

Miért oldódnak jobban a kismolekulájú anyagok? eg= eh T es Atermikus eset: eg T es monomer S = k B lnw polimer c= 10 64 c= 10 64 W A, B ( N A+ NB )! = = 1,51 10 N! N! A B 11 W = = 8 A, B 64 4 3 6144 S 11 A, B kb ln(1,51 10 ) = S, = k ln(6144) G = G, = k T ln(6144) 11 A, B kbt ln(1,51 10 ) P A P A B B Nagyobb termodinamikai hajtóerő! Kisebb termodinamikai hajtóerő!

Térszerkezet és konformációss entrópia konstitúció - konfiguráció - konformáció Statisztikus gombolyag Nagy konformációs entrópia Szabályos térszerkezet Jóval kisebb konformációs entrópia W=1 S konf = 0

MAKROMOLEKULÁK RUGALMASSÁGA Entrópia rugalmasság S konfig < S = S + S = 0 > 0 konfig term S term 0 adiabatikus hirtelen többszöri nyújtás T > 0 S term Skonfig S konfig > 0 Q> 0 nyújtott gombolyodott melegítés l< 0 összehúzódás M Negatív lineáris hőtágulási együttható M

E A boldogság termodinamikája (W. Ostwald szerint): B : Eh : Em : E A boldogság (öröm) mértéke saját akarat szerint felhasználható energia szándék ellenére való energia + teljes energia ( ) h E m ( ) h E m örömszerzésre hasznosítható energia ( E E )( E E ) E 2 E 2 B= + = h m h m h m Törekedjünk a B megvalósítása!