A Tanács következtetései: A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban

Hasonló dokumentumok
8831/16 eh/ju 1 DG C 1

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a spordiplomáciáról szóló, a Tanács november i ülésén elfogadott tanácsi következtetéseket.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79

15571/17 ea/ms 1 DG C 1

8035/17 gu/ol/kf 1 DG E - 1C

8361/17 ol/lju/ms 1 DG B 2B

15573/17 ok/kk 1 DG C 1

6981/17 ktr/eo 1 DG C 1

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

11238/16 gu/kb 1 DGC 1

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) a Külügyi Bizottság részéről

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

14684/16 lj/pu/kf 1 DGC 1

9381/17 hk/kb 1 DG C 1

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2004(INI) Jelentéstervezet Eleni Theocharous (PE557.

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

10679/17 it/kk 1 DG C 1

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en) Tervezet A Tanács következtetései a sportdiplomáciáról

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA

14679/08 zv/zv/pg 1 DG C II

8461/17 ac/ms 1 DGG 2B

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

15312/16 gu/ia 1 DGD 1B

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

14127/16 ea/kz 1 DGG 2B

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

A Tanács május 26-i ülésén elfogadta az e feljegyzés mellékletében foglalt tanácsi következtetéseket.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Erasmus + Sport Infónap

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács fenti ülésén elfogadott következtetéseket.

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

PUBLIC. 9489/17 pu/ol/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PV/CONS 27 RELEX 440

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

14795/16 hs/pn/kf 1 DGD 1C

2. Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott arról, hogy a következtetéstervezetet elfogadás céljából továbbítja az EPSCO Tanácsnak.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

6068/16 as/ps/kb 1 DGG 1B

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról

10482/16 hs/kk 1 DGC 1

10191/15 pu/ar 1 DG C 2A

Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

1. A Bizottság december 16-án benyújtotta a Tanácsnak az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról szóló első jelentését 1.

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

10512/16 (anp)/ms 1 DG E 1A

MELLÉKLET. a következőhöz:

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

9707/19 hk/kf 1 ECOMP.3.C

10370/17 af/gf 1 DG C 1

10434/16 tk/kk 1 DG B 3A

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

13543/17 tk/it/kb 1 DG G 3 B

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 14. (15.11) (OR. en) 16773/11 DEVGEN 309 RELEX 1178 FIN 872 OCDE 9 ACP 220 ENV 865

T/6985. számú. törvényjavaslat

3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK ES MUNKAPROGRAMJA

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

10221/19 eg/as/eo 1 RELEX 2A

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Az Állandó Képviselők Bizottsága a május 2-i ülésén megállapította, hogy immár egyhangú megállapodás jött létre a fenti következtetésekről.

Magyar Fejlesztési Központ október 12.

6693/17 ktr/ia 1 DGE 2A

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 601 final számú dokumentumot.

Committee / Commission INTA. Meeting of / Réunion du 05/09/2013. BUDGETARY AMENDMENTS (2014 Procedure) AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES (Procédure 2014)

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

EURÓPAI PARLAMENT Gazdasági és Monetáris Bizottság

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Estonian colours ÁTMENET A 2020 UTÁNI EURÓPA FELÉ. A konferencia következtetései. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: XTHAU6B50001

Átírás:

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Luxembourg, 2012. október 15. (15.10) (OR. en) 14535/12 DEVGEN 264 RELEX 890 ACP 188 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A Tanács következtetései: A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban 1. A Tanács a 2012. október 15-i ülésén elfogadta A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban című közleményről szóló, az e feljegyzés mellékletében foglalt következtetéseit. 14535/12 ac/ac/kk 1 DG C 1 HU

MELLÉKLET A Tanács következtetései: A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban 1. Az erős civil társadalom a maga sokféleségével minden demokrácia elengedhetetlen és szerves részét képezi, és önmagában is értéket jelent. A civil társadalmi szereplők elősegíthetik a pluralizmust és hozzájárulhatnak a hatékonyabb szakpolitikákhoz, a méltányos fejlődéshez és az inkluzív növekedéshez. A civil társadalmi szervezetek 1 rendelkeznek az ahhoz szükséges kapacitással, hogy lehetőségeket, képviseletet, védelmet nyújtsanak a veszélyeztetett és társadalmilag kirekesztett csoportok így a kisebbségek számára, illetve hogy megszólítsák e csoportokat. Ezenfelül elő tudják mozdítani a gazdasági és a humán fejlődést, a társadalmi kohéziót és az innovációt. A civil társadalmi szervezetek továbbá gyakran indítanak kezdeményezéseket a részvételi demokrácia előmozdítására olyan kormányzás érdekében, melyet átláthatóság, elszámoltathatóság és legitimitás jellemez még az instabil helyzetekben is. 2. Az államok és a civil társadalmi szervezetek közötti szinergiák segíteni tudnak a szegénység problémájának megoldásában, és támogatni tudják az egyenlőséget, a társadalmi befogadást és a fenntartható fejlődést. E szinergiák a demokratikus kormányzás megerősítésének kulcselemei. Az EU felismeri az államok és a civil társadalmi szervezetek közötti konstruktív kapcsolatok jelentőségét, és ezeket a jövőben is elő fogja mozdítani. 3. A civil társadalmi szervezetekről ma már elismerik, hogy saját jogon tartoznak a fejlesztési szereplők közé. Több partnerország kormánya szorosabbra fonta a civil társadalmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatát. Azonban más partnerországokban a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd még mindig korlátozott, és szűkös, illetve esetenként egyre zsugorodik az e szervezetekkel való együttműködés tere. Ezenfelül egyes civil társadalmi szervezetek számára nehézséget jelent a reprezentatív jelleg, az átláthatóság, a belső irányítás és a kapacitás biztosítása. Előfordulhat, hogy nemzetközi adományozóktól függenek, és a gazdasági és pénzügyi válság miatt egyre erősebb versenyt folytatnak a forrásokért. A civil társadalmi szervezeteknek a polgári szerepvállalás és a társadalmi mozgalom új formáival való összekapcsolása újabb kulcsfontosságú lendületet ad e folyamatnak, amint azt például az arab tavasz is jól mutatja. 1 Az EU úgy tekinti, hogy a civil társadalmi szervezetek fogalma minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet magába foglal, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyeken keretében az emberek közös célok és ideálok megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek-e. Ez magába foglalja a tagságon alapuló, a valamilyen ügy érdekében szerveződő és a szolgáltatásra irányuló civil társadalmi szervezeteket is. Ide tartoznak a közösségi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, a vallási alapú szervezetek, az alapítványok, a kutatóintézetek, a nemi alapú szervezetek, a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LMBT) érdekeit képviselő szervezetek, a szövetkezetek, a szakmai és üzleti szervezetek, valamint a nonprofit média. A szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek, azaz az úgynevezett szociális partnerek a civil társadalmi szervezeteken belül külön kategóriát képeznek. 14535/12 ac/ac/kk 2

4. E kihívások fényében a Tanács üdvözli a Bizottságnak A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban című közleményét 2, mely az Európai konszenzus a fejlődésről című nyilatkozatra, a változás programjára, az új európai szomszédságpolitikára, a bővítési stratégiákra, továbbá a hatékony fejlesztési együttműködés érdekében létrejött 2011-es puszani partnerség alapján tett nemzetközi kötelezettségvállalásokra épül. Az közlemény az egész világra kiterjedő, a civil társadalmi szervezeteknek és a helyi hatóságoknak az uniós fejlesztési együttműködésben való szerepvállalásáról szóló strukturált párbeszéd (2010 2011) eredményein alapul. Megújított uniós megközelítés: közös elképzelés a fellépésre vonatkozóan 5. A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság a civil társadalom támogatását célzó, megújított és nagyra törőbb politikára tett javaslatot, mely a partnerországok civil társadalmi szervezeteire összpontosít, és kiemeli az e szervezetek által a demokratikus folyamatok és az elszámoltatási rendszerek megerősítésében, illetve a jobb fejlesztési eredmények elérésében játszott szerepet. A javaslat továbbá iránymutatásokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne jobban reagálni a jelenlegi kihívásokra és nagyobb hatást kifejteni az olyan kérdésekben, mint például az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a demokrácia, a jogállamiság, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás előmozdítása, valamint a humán fejlesztést célzó inkluzív és fenntartható növekedés elősegítése. A civil társadalmi szervezetek központi szerepet játszhatnak a szociális védelem megerősítésében, továbbá a tisztességes munka és a vállalati társadalmi felelősségvállalás ügyének felkarolásában. 6. A Tanács különösen azt a javaslatot üdvözli, melynek értelmében a civil társadalmi szervezetekkel folytatott uniós együttműködés és párbeszéd során kiinduló pontként figyelembe kell venni a partnerországok politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Az EU a jövőben is támogatja és előmozdítja a független, pluralista és aktív civil társadalom működését lehetővé tevő környezetet a partnerországokban. Az EU ösztönzi és támogatja a partnerországokat, hogy mozdítsák elő a civil társadalmi szervezetek érdemi és strukturált részvételét a belföldi szakpolitikákról folytatott párbeszédekben és a költségvetéssel kapcsolatos folyamatokban, továbbá tartsák tiszteletben e szervezetek függetlenségét. 2 13788/12. 14535/12 ac/ac/kk 3

7. A Tanács kijelenti, hogy jogokon alapuló megközelítésre van szükség a fejlesztési együttműködésre vonatkozóan, és elismeri, hogy a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az emberi jogok előmozdításában. A nemek közötti egyenlőség lényeges emberi jognak számít, mely hozzájárul a szabadabb és méltányosabb társadalom és gazdaság kialakulásához. A civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a nők és lányok nagyobb mértékben vehessenek részt a fejlesztési tevékenységekben, és hogy ezek nyitva álljanak előttük. Fejlesztési szereplőkként a civil társadalmi szervezetek közös felelőssége, hogy a nők és lányok társadalmi helyzetének javítását és jogaik védelmét a fejlesztési kezdeményezések középpontjába helyezzék. 8. Az EU célja, hogy a jövőben is előmozdítsa központi és országos szinten egyaránt a civil társadalmi szervezetek részvételét az uniós külső támogatás programozásában. Valamennyi régió esetében minden szakaszban tovább kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek részvételét az uniós programozási ciklusban. A partnerországok civil társadalmi szervezeteivel való hatékonyabb kapcsolat érdekében szükség esetén a finanszírozással kapcsolatban rugalmas és testre szabott megközelítésre, és a közigazgatási eljárásokhoz való alkalmazkodásra van szükség. 9. A szociális szolgáltatások így az egészségügyi, oktatási és szociális védelmi szolgáltatások hatékony biztosítása központi és helyi szinten is a kormányok feladata. A civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszhatnak a szolgáltatások nyújtásában, kiegészítve a szolgáltatások helyi és országos kormányzati szintű nyújtását, és innovatív projekteket irányítva, mindezzel minden szinten hozzájárulva a civil társadalmi szervezetek érdekképviseleti kapacitásának és legitimitásának fokozásához. Mérlegelés tárgyát fogja képezni a civil társadalmi szervezetek mint szolgáltatók támogatása az adott ország helyzete szerint. A támogatás lehetőség szerint nemzeti és helyi hatóságokkal közösen koordinált, többszereplős partnerségek keretében valósul majd meg, távlati célként az elszámoltathatóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb rendszerek előmozdítását meghatározva. Ezenfelül a civil társadalmi szervezetek kezdeményezései támogatást élveznek majd, amennyiben olyan kérdésekre irányulnak, melyek annak ellenére, hogy a nemzeti szakpolitikákban nem kapják meg az őket megillető figyelmet, a szociális fejlődésnek és az emberi jogok védelmének és előmozdításának kulcselemei. 10. A civil társadalmi szervezetek a gazdaság területén aktív szerepet játszanak, és képesek hozzájárulni az inkluzív és fenntartható növekedéshez, a vállalkozói szellem előmozdításához és a munkahelyteremtéshez. Az EU támogatni fogja a civil társadalmi szervezetek azon kezdeményezéseit és partnerségeit, melyek a közösségi igényeket kielégítő szociális, interkulturális és gazdasági rendszereket alakítanak ki, ideértve a pénzügyi szolgáltatások különösen a társadalom legszélső peremére szorultak általi igénybevételét. Figyelmet fog fordítani a civil társadalmi szervezetek azon kezdeményezéseire, melyek célja az olyan kérdések előmozdítása és figyelemmel kísérése, mint például a vállalati társadalmi felelősségvállalás, az etikus üzleti modellek, a tisztességes munkára vonatkozó ütemterv, a tisztességes kereskedelem, valamint azokra a tevékenységeire, melyek a természeti erőforrások, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, illetve az élelmiszerbiztonság méltányos rendelkezésére állását célozzák. 14535/12 ac/ac/kk 4

11. A párbeszéd és a civil társadalmi szervezetek támogatása instabil helyzetekben, válságot megélő országokban vagy konfliktust követő helyzetekben célzott megközelítést kíván, az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodás keretében tett vállalások alapján, a hatékony fejlesztési együttműködést szolgáló puszani partnerségben meghatározottak szerint. A Tanács elismeri, hogy a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet töltenek be a béke- és biztonsági programban, különösen a konfliktus-megelőzésben, valamint az államépítésben. 12. Fejlesztési szereplőkként a civil társadalmi szervezetek közös felelőssége, hogy eredményeket mutassanak fel, különösen az általuk képviseltek számára. Az EU támogatni fogja a partnerországok civil társadalmi szervezeteit kapacitásuk növelésében, hogy átláthatóbb, hatékonyabb és elszámoltathatóbb szervezetekké váljanak. Az EU további erőfeszítésre ösztönöz az olyan önszabályozási kezdeményezések kialakítását és végrehajtását illetően, mint például a civil társadalmi szervezetekre vonatkozó isztambuli fejlesztéshatékonysági alapelvek. 13. Az EU és tagállamai a partnerországokban ki fogja alakítani a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés országspecifikus ütemterveit az uniós fellépések hatásának, kiszámíthatóságának és láthatóságának javítása érdekében, biztosítva a konzisztenciát és a szinergiát. Elismerve, hogy a helyi igények azonosítása a helyi szereplők feladata, az ütemterveket a helyi civil társadalom véleményének és a meglévő koordinációs struktúráknak a figyelembevételével kell kidolgozni. Az ütemtervekben meg kell határozni a partnerországok civil társadalmi szervezeteivel való uniós együttműködés távlati célkitűzéseit, és ki kell térni mind a párbeszédre, mind az operatív támogatásra, meghatározva a megfelelő működési és finanszírozási módokat. E tekintetben az uniós küldöttségek döntő szerepet játszanak, szoros együttműködésben a tagállamokkal. 14. Tudatában az országok egyre erősebb egymásrautaltságának és annak, hogy a civil társadalmat foglalkoztató kérdések közül sok határokon átnyúló együttműködést kíván meg, az EU segíteni fogja a partnerországok civil társadalmi szervezetei és az uniós civil társadalmi szervezetek között az együttműködést annak érdekében, hogy globális szinten biztosítsa a politikai szerepvállalást. 14535/12 ac/ac/kk 5

15. Az EU továbbra is elő fogja mozdítani a fejlesztési nevelési és információs program (DEAR) szintjének fokozását és minőségének javítását, valamint a civil társadalmi szervezetek hálózatai ezzel kapcsolatos kapacitásának növelését célzó stratégiai megközelítést. 16. Uniós szinten különös figyelmet élvez majd a civil társadalmi szervezetek és az uniós intézmények közötti párbeszéd. A szakpolitikákra és programokra irányuló eddigi konzultációs eljárások mellett a Tanács üdvözli, hogy a Bizottság javaslatot tett több résztvevőt tömörítő konzultációs fórum létrehozására, hogy az uniós és a partnerországbeli civil társadalmi szervezetek és egyéb releváns fejlesztési szereplők párbeszédet folytathassanak az uniós intézményekkel az uniós fejlesztési politikákról, valamint az ezekben a következtetésekben javasolt rendelkezésekről. Soron következő lépések 17. A Tanács, emlékeztetve arra, hogy az uniós és a tagállami fejlesztési politikák kiegészítik és erősítik egymást, felszólítja az EU-t és a tagállamokat e következtetések foganatosítására. 18. A civil társadalmi szervezeteknek nyújtott uniós támogatásnak nagyobb teret kell kapnia a partnerségekben, továbbá a civil társadalmi szervezetekkel folytatott fokozottan stratégiai jellegű kapcsolatot az együttműködés minden terén valamennyi külső eszközben és programban érvényesíteni kell. Az ezekben a következtetésekben megfogalmazott elvek iránymutatásul szolgálnak a 2014 2020-as többéves pénzügyi keretben foglalt, külső fellépést szolgáló eszközök kidolgozására és végrehajtására nézve, ideértve a 10. EFA utódját is. Az EU a partnerországokkal folytatott politikai és szakpolitikai párbeszéde keretében is támogatni fogja e következtetéseknek a végrehajtását. 14535/12 ac/ac/kk 6

19. A Tanács felkéri az uniós civil társadalmi szervezeteket, hogy lépjenek partnerségre a partnerországok szervezeteivel, helyi igényekre alapuló, hosszú távú és méltányos partnerségeket kialakítva, melyeknek magukban kell foglalniuk a fejlesztési szakpolitikai koherencia nyomon követését és előmozdítását, a fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást és ismeretterjesztést, a mentori és coaching-tevékenységet, az egymástól való tanulást, a hálózatépítést, valamint a helyitől a globális szintig történő kapcsolatteremtést. 20. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az EKSZ-szel együttműködésben adjon rendszeres tájékoztatást a fejleményekről, és 2016-ig tegyen jelentést a Tanácsnak az e következtetések végrehajtásában elért eredményekről. 14535/12 ac/ac/kk 7