B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK

Hasonló dokumentumok
Interspecifikus verseny

Fajok közötti kapcsolatok

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Elemi populációs kölcsönhatások I.

Vadbiológia és ökológia II.

Negatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására

Az Állatökológia tárgya

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják

Populációk közti versengés

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Az ökológia alapjai NICHE

Közösségek jellemzése

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Együttélés Kooperáció Mutualizmus Szimbiózis

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

Környezetvédelem (KM002_1)

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Populáció A populációk szerkezete

Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:

Interakciók I Semleges és negatív kapcsolatok

Predáció populációdinamikai hatása

Távérzékelés és ökológia (remote sensing)

Környezetvédelem (KM002_1)

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába

Ökológia alapjai I. Kárász Imre Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Dekomponálás, detritivoria

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Dinamikai rendszerek, populációdinamika

Az élővilág szerveződése és védelme

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Tápanyagok vízi közösségekben

A HIV-fertőzés alapmodellje. Vírusdinamika = a szervezeten belüli folyamatok modellezése

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

2. Alapfeltevések és a logisztikus egyenlet

Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Intraspecifikus verseny

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Populációdinamika. Számítógépes szimulációk szamszimf17la

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia története

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?

Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Erdei élőhelyek kezelése

Életfeltételek, források

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?

Intraspecifikus verseny

Ragadozás (predáció)

Általános ökológia előadás Szabó D. Zoltán

Forrongó evolúcióbiológia

Növényökológia gyakorlat

TISZTÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS, KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS BIOTERMÉKEKKEL FOGLALKOZÓ EGYSÉGEKBEN

Ökológiai földhasználat

Együttélés Kooperáció Mutualizmus Szimbiózis

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Területi statisztikai elemzések

Def.: Olyan fajminősítésű populációk együttese, amelyek ugyanazt a forrást hasonló módon használják.

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013

4. Ökológia, ökoszisztémák

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)

Az élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

Termelés- és szolgáltatásmenedzsment


Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Mutualizmus. dr dt. Szimbiózis, direkt és indirekt, fakultatív és obligát stb. Forrásfüggvény:

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla

Mutualizmus. Meghatározás: az a fajok közötti kapcsolat, amelyben a résztvevők kölcsönösen előnyhöz jutnak.

y ij = µ + α i + e ij

f B B 1 B 2 A A 2 0-1

3 feladat. Megoldókulcs. 1. kukorica hajtás színének az öröklődése. 1. d 2. a, c válasz 3. c 4. a, b, c válasz 5. d 6. d 7. d

Populáció-reguláció és niche

A populáció: A populáció nagysága. A populáció nagyságát kifejezhetjük az egyedszámmal.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

STATISZTIKA. Mit nevezünk idősornak? Az idősorok elemzésének módszertana. Az idősorelemzés célja. Determinisztikus idősorelemzés

Talajápolás a szőlőben

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Természetes szelekció és adaptáció

Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása

A kukoricamoly Magyarországon

Markó Bálint Nem territoriális hangyafajok táplálkozási stratégiája Összefoglalás ÖSSZEFOGLALÁS

Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán

Megoldások. OKTV ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Ökológia alapjai I. Kárász Imre Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés

Migráció és diszperzió

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Átírás:

B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK

Egyik Másik résztvevő résztvevő hatás + (kedvező) - (kedvezőtlen) 0 (semleges) + mutualizmus predáció, detritivória, parazitizmus, kommenzalizmus herbivória - kompetíció amenzalizmus 0 neutralizmus

Egyensúlyi modellek / populációk Nem-egyensúlyi modellek / populációk Szoros biotikus kapcsolatok Nincsenek Kompetíció A pop. egymástól függetlenül reagálnak a körny. változásaira A habitátok telítettek Nem, a pop. alulreprezentáltak egyedekkel Forráslimitáltság Abiotikus hatások limitálnak Denzitás függés Gyakran D-ID A forrásokat optimális A forrásokat opportunista módon módon használják használják Sztochasztikus hatások ritkák Erős és gyakori sztochasztikus hatások Szoros/erős mintázatok Egyértelmű és tartós mintázatok hiányoznak

I. INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ

1. BEVEZETÉS - fajok populációi közötti versengés egy vagy több limitált mennyiségben lévő forrásért - exploitatív (kizsákmányoló) interferencia kompetíció - a versengésben résztvevő valamennyi faj hátrányt szenved, de a a fajok egymásra hatása legtöbbször asszimetrikus (vesztes és győztes populáció) versengő fajok populációdinamikájának megváltozása közösségek szerkezetének megváltozása

2. PÉLDÁK Salvelinus malma S.leucomaenis

Balanus balanoides Chthamalus stellatus

Galium hercynicum savas talajon Galium pumilum mészkőn - külön-külön bármelyik talajon megélnek - együtt habitáttól függően egyik faj abszolút győztes

Gause kísérletei egysejtűekkel

- reciprók eltávolításos kísérletek Vermivora celata V. virginiae

3. INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI 3.1. ÖKOLÓGIAI ÉS EVOLÚCIÓS ASPEKTUSOK - ökológiai hatás: egyik faj kiszorítja a másikat, vagy ha koegzisztencia van, legalább egyik faj egyedszáma vagy fekunditása igen visszaesik - evolúciós hatás: fajok változnak, így csökken a kompetíció hatása - együttesen előforduló cinkék (szén-, kék-, barátcinege) - múltbeli kompetíció kísértete ( ghost of competition past ) 3.2. EXPLOITATÍV, INTERFERENCIA KOMPETÍCIÓ, ALLELOPÁTIA - allelopátia növényeknél -? interferencia kompetíció?

Castanea dentata Cryphonectria parasitica - (amerikai szelídgesztenye) levelének kivonata gátolja a Rhododendron maximum (északamerikai havasszépe) csírázását - mikroorganizmusok által termelt allelopatikumok 3.3. SZIMMETRIKUS ÉS ASSZIMETRIKUS KOMPETÍCIÓ - Typha latifolia T. Angustifolia

- endoparaziták élőhelye gyomor/bél - versengő fajok mérete 3.4. EGYIK FORRÁSÉRT VALÓ VERSENGÉS BEFOLYÁSOLHATJA EGY MÁSIKÉRT VALÓ VERSENGÉST - mohaállatok - borsó és kukorica versengése borsó értékei

Trifolium subterraneum Chondrilla juncea (földbentermő here) (nyúlparéj)

4. KOMPETITÍV KIZÁRÁS VAGY KOEGZISZTENCIA? 4.1. A LOTKA-VOLTERRA MODELL Zéró növekedési izoklínek

1. eset: - 1-es faj egyenese magában foglalja a 2-es fajét - K 1 > K 2 α 12, vagyis az 1-es faj intraspecifikus hatása nagyobb mint a 2-es faj interspecifikus hatása - ugyanakkor K 1 α 12 > K 2, tehát az 1-es faj hatása nagyobb a 2-re, mint a 2-esnek saját magára. Így, mivel az 1-es faj erősebb kompetítor, a 2-es kipusztul - stabil egyensúly a K 1 körül alakul ki 2. eset: - hasonló az első esethez, csak itt a 2-es faj erősebb kompetítor, kiszorítja az 1.est

3. eset: - mindkét fajnál erősek az interspecifikus hatások - versengés kimenetele a kiindulási sűrűségtől függ - instabil egyensúly 4. eset: - a populációk növekedését intraspecifikus hatások korlátozzák, interspecifikusak kevésbé fontosak - stabil egyensúly alakulhat ki 4.2. A KOMPETITÍV KIZÁRÁS ELVE (GAUSE ELV) - niche-elmélet tükrében - fundamentális niche leszűkülése realizált niche-re

1. kompetitív kizárás (Synedra - Asterionella, P.aurelia - P.caudatum) 2. koegzisztencia: realizált niche differenciáció (forrásfelosztás) (P. caudatum - P.bursaria, Cthamalus Balanus, Salvelinus malma S. leucomaenis) 3. reciprok kizárás (Galium herycnium G. pumilum) 4.3. MUTUÁLIS ANTAGONIZMUS - Tribolium confusum, T. castaneum (lisztbogarak)

5. HETEROGENITÁS, KOLONIZÁCIÓ,... 5.1. HIÁNYFOLTOK SZEREPE - hiányfoltok szűz területek (ált. sztochasztikus környezeti hatásokra)

- fugitív (kolonizáló) jó kompetitor Postelsia palmaeformis Mytilus californianus

- időzítés: elővásárolt tér ( first come, first served ) - fluktuáló környezet: plankton paradoxon Bromus (rozsnok) fajok

- ideiglenes foltok megjósolhatatlan élettartam o a a gyors és a jó együttélése: Physa gyrina (korai reprodukció), Lymnaea elodes (erősebb kompetitor) o de békáknál pont fordítva! - aggregált eloszlás - pásztortáska, borzas kakukktorma, nyári perje, közönséges tyúkhúr

környezet heterogenitása mellett koegzisztencia niche differenciálódás nélkül! tér-, időbeli és egyedi heterogenitás stabilizáló hatással lehet az ökológiai kapcsolatokra 6. LÁTSZÓLAGOS VERSENGÉS (ELLENSÉGMENTES KÖRNYEZET)

Calycomyza sp., Lepidaploa tortuosa Venturia canescens Plodia interpunctella Ephestia kuehniella

- növények: Artemisia eltávolítása 7. AZ INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ ÖKOLÓGIAI HATÁSAI 7.1. HOSSZÚTÁVÚ KÍSÉRLETEK 7.2. EGY GENERÁCIÓS KÍSÉRLETEK - szubsztitúciós kísérletek - addíciós kísérletek - response surface analízis 8. AZ INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ ÖKOLÓGIAI HATÁSAI 8.1. TERMÉSZETES ÁLLAPOTOK MEGFIGYELÉSE - szimpatrikus allopatrikus fajok

- competitive release niche kiterjesztés versengő partner hiányában Herpestes javanicus, H. edwardsii, H. smithii

Calcophaps stephani C. indica Gallicolumba ruficola DIAMOND, 1975, Új Guinea

- character displacement jellegpolarizáció - a fajok morfológiai bélyegei mentén történő szegregáció Gasterosteus aculeatus

Hydrobia, Chalcosoma

8.2. KÍSÉRLETEK TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

9. KORLÁTOZOTT HASONLÓSÁG LIMITING SIMILARITY

10. NICHE ELKÜLÖNÜLÉS ÉS FORRÁS KIHASZNÁLÁSI MECHANIZMUSOK - forráskihasználás elkülönülése (növényeknél nehezebb megfigyelni): - mikrohabitátok elkülönülése, eltérő földrajzi disztribúció - időbeli elkülönülés - életfeltételek elkülönülése

10.1. EGYETLEN FORRÁS

10.2. KÉT FORRÁS

10.3. TÖBB MINT KÉT FORRÁS