Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán
|
|
- Ferenc Németh
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rovarökológia alapfogalmak Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán
2 A félév beosztása Előadások: minden páratlan héten hétfőn ig (6. előadó) Tavaszi szünet: ig Gyakorlatok: páratlan héten csütörtökön től 1. csoport, tól 2. csoport, tól 3. csoport + labor vagy otthoni kísérlet elvégzése Vizsga zh: előadás időben Prezentációk bemutatása: gyakorlati időben
3 Ökológia: Ernst Haeckel (1866): oikos (= lakóhely, ház) + logos (= tudomány) a) az élőlények és környezetük kapcsolatát vizsgáló tudomány b) a természet háztartására vonatkozó ismeretek, az állatok mindenféle viszonyulása szerves és szervetlen környezetükhöz (1870) c) az élőlények egymáshoz fűződő kapcsolatait tanulmányozó diszciplína (1879) b-c autökológia és szünökológia Juhász-Nagy Pál (1970, 1986): Szünbiológia (a SIO tudománya) Szünfenobiológia, jelenségek Ökológia, okok
4 Ökológia:
5 Biológiai szerveződési szintek
6 Biológiai szerveződési szintek Szünbiológia (a SIO tudománya) Szünfenobiológia, jelenségek Ökológia, okok
7 Ökológiai környezet
8 Ökológiai környezet: Nem összekeverendő a hétköznapi környezet fogalommal: városi környezet, természeti környezet, épített környezet = város, természet, esetleg városi vagy természetes élőhely Szinguláris környezetelv: környezet = élőhely, környék, külvilág (közös nagy lavór) Az ökológiai környezet:
9 Ökológiai környezet: Nem összekeverendő a hétköznapi környezet fogalommal: városi környezet, természeti környezet, épített környezet = város, természet, esetleg városi vagy természetes élőhely Szinguláris környezetelv: környezet = élőhely, környék, külvilág (közös nagy lavór) Az ökológiai környezet a külvilág valamely szünbiológiai objektumra ténylegesen és közvetlenül ható elemeinek összessége. Plurális környezetelv:
10 Ökológiai környezet: Nem összekeverendő a hétköznapi környezet fogalommal: városi környezet, természeti környezet, épített környezet = város, természet, esetleg városi vagy természetes élőhely Szinguláris környezetelv: környezet = élőhely, környék, külvilág (közös nagy lavór) Az ökológiai környezet a külvilág valamely szünbiológiai objektumra ténylegesen és közvetlenül ható elemeinek összessége. Plurális környezetelv: minden szünbiológiai objektumnak saját környezete van, amit maga jelöl ki magának Környezet- és természetvédelem vs. Plurális környezetelv - objektum nélkül nincs környezet mi az objektum? - érdemes-e bárminek is a környezetét védeni? A környezetvédelem: intézkedési tevékenység, amely az emberi populációk védelmét szolgálja, ökológiai környezeti paramétereik optimalizálása által. A természet világunknak az ember által nem, vagy kevéssé befolyásolt része. A természetvédelem egyszerűen a természet értékeinek védelmére irányuló intézkedési tevékenység. Komplementerek, mellérendeltek, elsősorban intézkedés Tudományos alapjuk a természetvédelmi biológia Közösen: nincs rá rendes fogalom, környezettudomány környezetügy
11 Tolerancia: külvilág belvilág környezet tolerancia A belvilág környezeti hatásokat fogadó (toleráló) eleme a tolerancia (tűrőképesség). A tolerancia a környezethez hasonlóan komplex jellegű, melynek elemei megfeleltethetők az egyes környezeti hatófaktoroknak. Környezeti faktorok: a) Életfeltételek: időben és térben változnak, állapotuk az élőlénytől független, valamilyen formában limitáltak (pl.: hőmérséklet, PH, relatív páratartalom, stb.) b) Források (erőforrás, készlet, resource ): állapotuk, megújulási sebességük függ a vizsgált élőlénytől (pl. táplálék, élőhely, szaporodóhely, stb.) A két fogalom átfed, merev elválasztásuk nem lehetséges!
12 Ökológiai környezet - hatás 0 Niche (az igények)
13 Niche: A fogalom kialakulása: Francia szó, kiejtése: nis jelentése: fülke, falmélyedés Jelentős viták az ökológiában a fogalom körül, értelmezési zavarok, sok féle változata a definíciónak, amúgy is bonyolult, stb. Első említés: R.H. Johnson (1910), fogalmi tisztázás kísérlet: Grinnell (1914, 1917) majd Elton (1927) Grinnell: elősorban térbeli koncepció, a konkrét élőhely, ahol egy faj előfordul, beleértve nem csak a topográfiai teret, hanem fizikai faktorokat is a habitat legkisebb alegysége melyet egyetlen faj vagy alfaj elfogalal már itt is megjelenik az absztrakt tér, de a habitattal való összemosás zavaros Elton: funkcionális niche koncepció a populáció által betöltött funkció, különös tekintettel a trofikus kapcsolatokra növényevők, húsevők, hulladékevők zoocönózishoz való kötődés Szelényi (1957): +növények 5 coetus: producens (növények), korrumpens (növényevők), obstans (másodlagos fogyasztók), interkaláris (lebontók) és szusztinens (megporzók) cönölógiai niche fogalom helyett táplálkozásbiológiai besorolás
14 Niche: G.E. Hutchinson (1957): hipertérfogat modell
15 Niche: G.E. Hutchinson (1957): hipertérfogat modell a niche a környezeti tényezők értékeiből, mint tengelyekből alkotott absztrakt hipertér azon tartománya, ahol egy adott faj egyedei tartósan túlélni és szaporodni képesek (az adott organizmus tolerancia tartományai jelölik ki) Nehéz operatíven megfogni már 8-10 faktort is sok egyszerre mérni Fontos kérdés: az egyes faktorok jelentősége Fundamentális (lehetséges, prekompetitív) Realizált (megvalósult, posztkompetitív )
16 Fundamentális és realizált niche: A
17 Fundamentális és realizált niche: A G
18 Fundamentális és realizált niche: A E G
19 Fundamentális és realizált niche: D C B A E F H G
20 Fundamentális és realizált niche (FN>RN) Niche (nis)
21 Connell kísérlete
22 Niche: Juhász-Nagy Pál: niche és ökostátusz ( ökológiai állapot ) külvilág; élőhely; környék (tanyahely); ökológiai miliő (hatásra gyanús tényezők halmaza); ökológiai környezet (ténylegesen ható tényezők) miliő-tér: a hatásra gyanús n tényezőből, mint tengelyből alkotott absztrakt tér ennek azon része, mely megfeleltethető az adott szünbiológiai objektumnak = ökostátusz
23 Niche: Juhász-Nagy Pál: niche és ökostátusz ( ökológiai állapot ) külvilág; élőhely; környék (tanyahely); ökológiai miliő (hatásra gyanús tényezők halmaza); ökológiai környezet (ténylegesen ható tényezők) miliő-tér: a hatásra gyanús n tényezőből, mint tengelyből alkotott absztrakt tér ennek azon része, mely megfeleltethető az adott szünbiológiai objektumnak = ökostátusz különbségek: a) ténylegesen feltételezhetően ható tényezők b) fajhoz (populációhoz) kötött bármilyen szünbiológiai objektumhoz köthető c) a niche fogalmilag szűkebb - csak populációkra értelmezett - a külvilág ténylegesen ható elemeiről van szó - a preferenciára nézve is kell tartalmazzon információt
24 Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ szemléletes
25 Hasznosítás mértéke Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ szemléletes?????? forrásváltozó
26 Hasznosítás mértéke Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ szemléletes?????? forrásváltozó
27 Hasznosítás mértéke Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ szemléletes?????? forrásváltozó
28 Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): H-i niche: csak a határokat adja meg (tolerancia) MacArthur (1972): RUF; mi történik a határok között?! a hasznosítás mintázatára is utal csak egy dimenziót használ szemléletes
29 Niche: Készlethasznosítási függvény (RUF; resource utilisation function; R. MacArthur): A RUF alakja nem csak szimmetrikus haranggörbe lehet! A niche a populáció tolerancia- és preferenciaviszonyait megjelenítő ponteloszlás egy, a környezeti tényezők mérhető értékeiből, mint dimenziókból képezett, n-dimenziós absztrakt hipertérben
30 Niche (nis) Ökológia (Ökotoxikológus szak, 2010) Bakonyi Gábor
31 Niche: Üres niche kérdésköre: Sok vita: plurális környezetelv az üres niche fogalma nem értelmezhető Használjuk inkább a kihasználatlan forrás kifejezést, hiszen erről van szó: a forrásváltozó bizonyos értékeit nem hasznosítja senki Lawton (1984): saspáfrány (Pteridium aquilinum)
32 Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet
33 Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége (diverzitás) Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet
34 Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége (diverzitás) Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet b) Levin féle niche szélesség (Simpson diverzitás): mindkettőben p i az i-edik forrásváltozó használati aránya
35 Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége (diverzitás) Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet b) Levin féle niche szélesség (Simpson diverzitás): mindkettőben p i az i-edik forrásváltozó használati aránya
36 Niche: Niche-szélesség: a használt forrásváltozók sokfélesége (diverzitás) Többféle számítási mód lehetséges a) Shannon-Wiener egyenlet b) Levin féle niche szélesség (Simpson diverzitás): mindkettőben p i az i-edik forrásváltozó használati aránya
37 Populációk: Definíciós nehézségek:
38 Populációk: Definíciós nehézségek: genetikai alapon: tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedek taxonómiai alapon: egy fajhoz tartozó egyedek, egy helyen, és időben Operatív populáció definíció: vizsgálat szempontú valamely szünbiológiai szempont alapján azonosnak tekinthető élőlények összessége helyi populáció metapopuláció
39 Populációk növekedése: van valami szabályszerűség?
40
41
42 bevándorlás születés Populáció nagyság halálozás kivándorlás
43 Egy kis ismétlés A populáció növekedés diszkrét és átfedő generációk esetén Ökológia (Ökotoxikológus szak, 2010) Bakonyi Gábor
44 Átfedő populációk a gyakoriak, ezekkel foglalkozunk Egy baktérium egyed kétfelé osztódik. Minden utódja így tesz. Hányan lesznek 5 osztódás után, ha nem pusztul el egy sem? Ha 10 baktérium kezd ketté osztódni?
45 Mitől függ tehát a növekedés mértéke?
46 A populáció nagyság (N) változása, ha nincs migráció N t = B - D N t = N változása igen kicsi idő alatt B = születések száma D = halálozások száma
47 Az egy egyedre jutó (per capita) születési és halálozási ráták N t = bn - dn b = per capita születési ráta d = per capita halálozási ráta
48 Legyen r = (b - d), akkor az egyenletünk: N t = r*n r = per capita növekedési ráta ha r > 0, a populáció nő ha r < 0, a populáció csökken ha r = 0, a populáció nagyság nem változik
49 Exponenciális növekedés modellje dn/dt = r*n azaz N t = N 0 *e rt vagyis ln N t = ln N 0 + rt
50 Van exponenciális növekedés a természetben?
51 Populáció dinamika: A populáció létszámváltozását befolyásoló tényezők: születés (+) halálozás (-) bevándorlás (+) kivándorlás (-) N t = N (t-1) + SZ - H + BE KI dn dt r N dn dt rn K K N
52 Populáció dinamika: Reprodukciós ráta, generációhossz, növekedés mértéke: r: populációra jellemző belső szaporodási ráta (születés-mortalitás) az egyedenkénti időegységre jutó populációnövekedés (átfedő generációknál) T: generációs idő, R 0 : alap reprodukciós ráta (egy diszkrét generációra eső szaporodási ráta) per egyed/nap
53 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : exploitáció: Kimeríthető források korlátoznak, nincs közvetlen interakció az egyedek között a kihasználás mértéke nő a létszámmal a forrás elérhetősége---kompetíció mértéke interferencia: közvetlen interakció az egyedek között az egyik megakadályozza a másik forráskihasználását pl. territorialitás, szesszilis élőlények helyfoglalása (a tér mint forrás), háremtartás itt is valódi forrás a háttérben, de nincs összefüggés a forrásmennyiség és a komp. között A kettő gyakran keverten: barlangi bogarak (Neapheanops tellkampfi) -tücsöktojások
54 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás 1: denzitástól független mortalitás 2: alulkompenzált denzitásfüggés 3: túlkompenzált denzitásfüggés Nagyon magas létszámnál nincs túlélő (mindent megesznek, még mielőtt bármelyik egyed kifejlődne), nem jó a kompenzáció
55 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás Pontosan kompenzáló denzitásfüggés: Pisztrángok: alacsony egyedszámnál alulkompenzáció magas egyedszámnál a létszámnövekedést (fiatal egyedek nagyobb száma) pontosan követi a mortalitás pontos kompenzáció: a túlélők száma kb. azonos Vagyis: egy bizonyos denzitás fölött intraspec. kompetíció DD növekvő mortalitás és/vagy csökkenő fekunditás Az intraspecifikus kompetíció hatása egy bizonyos létszám fölött mindig denzitásfüggő lesz!
56 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás növekvő mortalitás és/vagy csökkenő szaporodás K: stabil egyensúlyi állapot eltartó képesség (carrying capacity, CC)
57 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás növekvő mortalitás és/vagy csökkenő szaporodás K: stabil egyensúlyi állapot eltartó képesség (carryinng capacity, CC)
58 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás növekvő mortalitás és/vagy csökkenő szaporodás K: stabil egyensúlyi állapot eltartó képesség (carryinng capacity, CC)
59 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő (DD) mortalitás és fekunditás növekvő mortalitás és/vagy csökkenő szaporodás
60
61 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : Denzitásfüggő mortalitás és fekunditás a DD végeredménye nem merev regulációra (szabályozásra) alkalmas Éves egyedszám változások: Pisztráng (Salmo trutta) kora nyár: késő nyár: Sáska (Chorthippus brunneus) pete: lárva: imágó:
62 Populációk létszámszabályozása: Viták a DD szabályozással kapcsolatban : Nicholson: DD populáció létszám szabályozás Andrewartha és Birch: DI (denzitásfüggetlen) szabályozás Valószínűleg a kettő együtt igaz: alacsonyabb létszámnál DI magasabb létszámnál DD
63 egyedszám idő Populációk létszámszabályozása: Viták a DD szabályozással kapcsolatban : Nicholson: DD populáció létszám szabályozás Andrewartha és Birch: DI (denzitásfüggetlen) szabályozás Valószínűleg a kettő együtt igaz: alacsonyabb létszámnál DI magasabb létszámnál DD intraspec. komp. (DD) extrém nyári időjárás (DI) kemény tél (DI)
64 Átlag mag szám / növény (log skála) Átlagos fészekalj nagyság Minél nagyobb a populáció, annál kisebb a növekedési ráta (sűrűségtől függő változások a populációban hatás függ a sűrűségtől) 10, , Mag szám / m Nőstények denzitása
65 Valóban létezik a sűrűség függő szabályozás? A variancia 78 %-át az időjárás magyarázta Ökológia (Ökotoxikológus szak, 2010) Bakonyi Gábor
66 Populációk létszámszabályozása: Intraspecifikus kompetíció : A DD nem csak a létszámváltozásban (születés-halálozás) nyilvánulhat meg: DD testméret növekedés: rénszarvas (Rangifer tarandus) állkapocs méret DD Kúpcsiga (Patella cochlearis) testhossz és biomassza DD A biomassza beáll konstans értékre
67 Gradáció szakaszai
68 A populációk nagysága limitált (források, ragadozók stb.) A sűrűségtől függő és sűrűségtől független tényezők is fontosak szituáció függés
69
Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell térbeli Elton funkcionális Hutchinson hipertérfogat modell Juhász-Nagy niche értelmezése A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
RészletesebbenDemográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER
Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenA ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Krebs (1972): Haeckel (1866): Pianka (1983): Haeckel (1879): Entz (1907):
Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Az ember és bioszféra kapcsolatának tapasztalati
RészletesebbenPOPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források
POPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források Potenciális vs. tényleges kényszerfeltételek az előbbiek azok, amelyek akkor lehetnek effektíve ható feltételek, ha valamilyen deviációs alapkérdés
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenModellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1.
Mi a modell? A valóság leegyszerűsítése (absztrakciója) A lényegi folyamatokat és összefüggéseket ragadja meg Mit várunk tőle? Tükrözze a valóságot Képes legyen az eseményeket/folyamatokat előre jelezni
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Ökológiai modellek I. 19. lecke Bevezetés Az élıvilágban
RészletesebbenÖkológia alapjai Bevezetés az ökológiába
Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Simon Edina 2012. szeptember 24. Az ember
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenTermészet- és tájvédelem Szerkesztő: Dr. Gallé László
Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-0900152/1.0 azonosítójú A Felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése című pályázat keretében. Konzorciumvezető: Pannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár Sorozat szerkesztő:
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
Részletesebben2. Alapfeltevések és a logisztikus egyenlet
Populáció dinamika Szőke Kálmán Benjamin - SZKRADT.ELTE 22. május 2.. Bevezetés A populációdinamika az élőlények egyedszámának és népességviszonyainak térbeli és időbeli változásának menetét adja meg.
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Populáció-dinamika
Az ökológia alapjai Populáció-dinamika A homogén populációk változását leíró modellek Populációdinamika: valamely populáció létszámának (sűrűségének) és struktúrájának (koreloszlás, ivararány) időbeli
Részletesebben1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata -
IV. DEMOGRÁFIA 1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata - vizsgálati tárgy a populáció változó
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
RészletesebbenDemográfia. Moduláris szervezetek. Egyedszám
Demográfia, életciklusok: egyéves fajok, átfedő és folyamatos szemelparitás, átfedő és folyamatos iteroparitás, reprodukciós ráták populációk egyedszám-változása Demográfia Simon Edina Ökológia II. előadás
RészletesebbenPopulációdinamika. Számítógépes szimulációk szamszimf17la
Populációdinamika Számítógépes szimulációk szamszimf17la Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Dierenciálegyenletek
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenA Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
RészletesebbenHatvány gyök logaritmus
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Hatvány gyök logaritmus Hatványozás azonosságai 1. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz-e vagy hamis! Ha két szám négyzete egyenl, akkor
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenKözösségek jellemzése
Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) Nem-egyensúlyi (sztochasztikus) modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok Kompetíció A habitatok homogének és telítettek Forráslimitáltság
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenDinamikai rendszerek, populációdinamika
Dinamikai rendszerek, populációdinamika Számítógépes szimulációk 1n4i11/1 Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék 5.102 Email: csabaiθcomplex.elte.hu 2009 tavasz Dierenciálegyenletek a zikán
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenPopulációs paraméterek becslése
Populációs paraméterek becslése Vegyük elôször az ökológia törvényeit. A demográfia egyenleteivel írták ôket (E.O. Wilson) Tudományt csinálni annyit tesz, mint a természet mintázatait keresni (R. McArthur).
RészletesebbenPaleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
RészletesebbenNagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a logaritmus témaköréhez. osztály 00. Feladatok a logaritmus témaköréhez. osztály ) Írd fel a következő egyenlőségeket hatványalakban! a) log 9 = b) log 4 = - c) log 7 = d) lg 0 =
RészletesebbenPOPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?
POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló
RészletesebbenAz élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra
TANULÓI KÍSÉRLET (többször 45 percet igénylő gyakorlat) Mesterséges földigiliszta-populáció vizsgálata (ökológiai vizsgálat) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: ÖKOLÓGIA: Az egyed feletti szerveződési
RészletesebbenNagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra
Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra NÖVÉNYEVŐ VADFAJOK TÁPLÁLKOZÁSBIOLÓGIÁJA Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Spike E. van Wieren and Jan P. Bakker: The Impact of Browsing and Grazing Herbivores
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenSorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK
Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK Sorozat fogalma Definíció: Számsorozaton olyan függvényt értünk, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész
RészletesebbenDemográfiai alapok. demográfia: a populációk korstruktúrájának és időbeli eloszlásának leírása
Demográfiai alapok demográfia: a populációk korstruktúrájának és időbeli eloszlásának leírása négy fontos paraméter: születés (B birth), halálozás (D death), bevándorlás (I immigration) és kivándorlás
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák
Az ökológia alapjai Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák Az ökológia 10 szabálya Az ökológia tudomány Az ökológia csak az evolúció fényében érthető meg Semmi sem történik a faj
RészletesebbenFeladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint
TÁMOP-4-08/-009-00 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a logaritmus témaköréhez osztály, középszint Vasvár, 00 május összeállította: Nagy
RészletesebbenÁltalános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán
Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.13. Populáció és minta jellemző adatai Hibaszámítás Valószínűség 1 Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza)
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenA L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L
RészletesebbenEgyedszámváltozások szabályozása
Egyedszámváltozások szabályozása T.R.E. Southwood (1967) összefoglalója: populációszabályozási elméletek 1. Teológiai elméletek: Isten akarata, stb. 2. Egytényezős elméletek (meteorológia) 3. komplex (holisztikus)
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenÉletfeltételek, források
Életfeltételek, források Életfeltételek: Def.: Időben és térben változó abiotikus ökológiai faktorok, amelyek elérhetőségére és megújulására az élőlénynek nincs közvetlen befolyása hőmérséklet nedvesség
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.15. Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza) alkotja az eseményteret. Esemény: az eseménytér részhalmazai.
RészletesebbenSZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI
SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI INBGM0101-17 Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 2. gyakorlat Az alábbi összefüggések közül melyek érvényesek minden A, B halmaz
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
RészletesebbenNULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI
A NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI 20-09-2 Terem: Munkaidő: 0 perc. A dolgozat megírásához íróeszközön kívül semmilyen segédeszköz nem használható! Csak és kizárólag tollal tölthető ki a feladatlap, a ceruzával
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenGyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik
Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat
Részletesebben6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring
Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 3. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Relációk Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenA MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MECHANIKAI ÉS GÉPTANI INTÉZET A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI Dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke Budapest 2013. október. 25. BPMK
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenStatisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
Részletesebbenegyenlőtlenségnek kell teljesülnie.
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenRagadozás (predáció)
Ragadozás (predáció) a predáció egyike a leglátványosabb mortalitási tényezőknek ragadozó: az a lény, amely élő zsákmányát rögtön elfogása után megöli, vagy röviddel utána Eciton burchelli - harcoshangya
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Alapfogalmak
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Alapfogalmak Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Előadás A tárgy heti fél előadás és egy szeminárium formájában kerül oktatásra. Dr. Misz József, Hétfő
RészletesebbenElemi függvények, függvénytranszformációk
Elemi üggvények, üggvénytranszormációk Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2013. 09. 06. 1 Függvénytani alapogalmak Függvény: két halmaz elemei közötti egyértelmű hozzárendelés. Jel.: :
RészletesebbenMatematika 11. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Humán tagozat Matematika 11. osztály I. rész: Hatvány, gyök, logaritmus Készítette: Balázs Ádám Budapest, 018 . Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
Részletesebben