POPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források
|
|
- István Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 POPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források
2 Potenciális vs. tényleges kényszerfeltételek az előbbiek azok, amelyek akkor lehetnek effektíve ható feltételek, ha valamilyen deviációs alapkérdés viszonylatában a posteriori azoknak is bizonyulnak ökológiai környezet (hibás definíció): - mindaz, ami a sejteken (lásd: rajtunk) kívül van. (pl. a Mars, az Alfa Centauri?) - a külső feltételek összessége ökológiai környezet (helyes definíció): Ökológiai miliő (ökológiai környezet) - A miliőspektrumnak (környék) egy adott összefüggésben ténylegesen ható (abiotikus és biotikus) és a valós tér-időbe visszavetített része, amely az ökológiai tűrőképességgel összekapcsolódva a vizsgált populációk vagy populációkollektívumok adott tér-időbeni mennyiségi eloszlási viszonyaiért (viselkedéséért) felelőssé tehető. Az ökológiai miliőt azok a kívülről ható limitáló tényezők alkotják, amelyek a külvilág oldaláról az élőlények előfordulási viszonyait ténylegesen befolyásolják.
3 külvilág (exterior komplexum) + belvilág (interior komplexum) komplementeritása külvilág: mindaz ami külső és hathat belvilág: mindaz ami belső és hatást elszenvedhet. tolerancia: a belvilág azom része, amely ténylegesen hatást szenved Komplementációs elv - toleranciatényezők: az objektumnak bizonyos külső hatásokra receptív belső tulajdonságai - környezeti tényezők: a toleranciatényezőkre ható bizonyos külső tulajdonságok A két tényezőtípus egymás nélkül nem értelmezhető!
4 multiplurális környezetelv: Hibás: közös fürdőkád mindenkire ugyanaz hat ugyanúgy egy adott topográfiai közegben? Helyes: nem egy ökológiai környezet van, hanem több plurális környezetelv - de szemléletmódunk, vizsgálati szempontunk (pl. etológia vs. genetika) is meghatározhatja a környezet-felfogásunka multiplurális környezetelv - ha meghatároztuk egy adott élő szervezet esetében a ténylegesen ható tényezőket és az ún. hatás-tartományukat, ez esetben megkapjuk az adott élőlény niche-t.
5 Niche - R. H. Johnson (1910) először francia szó, jelentése fülke - téves megfogalmazás: a tér, amelyben a lény él térbeli koncepció analóg fogalom az élettérrel?
6 Niche - helyes megfogalmazás: egy absztrakt, n-dimenziós hipertér, amelyet az adott egyedre/populációra/fajra ténylegesen ható ökológiai környezeti tényezők alkotnak. Hutchinson (1957): a niche a biotikus és abiotikus tényezők sorának olyan kombinációit jelenti, amelynek a szélső pontjait az adott szervezet tolerancia-határai jelölik ki a szóban forgó dimenziók vonatkozásában.
7 Két típusú külső, ténylegesen ható tényezőtípus, amely meghatározza az élőlények jelenlétét, elterjedését: - életfeltételek állapotuk az adott élőlénytől független, időben és térben változnak és valamilyen formában limitálnak: hőmérséklet, relatív páratartalom, ph, vízáramlás stb. - források megújjulási sebességüket, elérhetőségüket az adott élőlény befolyásolhatja: pl. táplálék, élőhely, petéző-, tojásrakó-, búvóhely, szexuális partner, egy egyedre jutó napsugárzás mennyisége stb. Ezek a tényezők limitálnak szintén, de hiányuk egy másik egyed tevékenységének és nem egy fizikai-kémiai változó szélső értékeinek a következménye.
8 ÉLETFELTÉTELEK: 1. A hőmérséklet Kétféle típus: - változó testhőmérsékletűek ekto- vagy poikiloterm valamilyen határon belül azért képesek a saját hőmérsékletüket aktívan befolyásolni azért - pl. poszméhek vagy bagolylepkék, méhek önmelegítéssel (repülőizmaik segítségével akár 30oC különbséget is elérhetnek) - kisebb költség, kisebb haszon (a hosszú napozás már a ragadozóknak való kitettség esélyét növeli) - állandó testhőmérsékletűek endo- vagy homeoterm - nagyobb költség, nagyobb haszon
9 ÉLETFELTÉTELEK: 1. A hőmérséklet a hőmérséklet az anyagcserét befolyásolja. - pl. rovaroknál a pete lárva (báb )imágó fejlődési útvonal különböző paramétereit és fázisait nagy mértékben befolyásolja - a hőmérséklet változásai természetes módon a felnőtt állatok aktivitását jelentősen meghatározzák.
10 Átlagos fejlődési idő a lárva (a) és a pete (b) esetében az Acantholyda erythrocephala darázs esetében a hőmérséklet függvényében (Lyons 1994).
11 Az extrém hőmrésékleteket tolerálni kell: - Túl magas fehérjék kicsapódnak, enzimek működésképtelenekké válnak - hősokk fehérjék (Hsp70). Kombinált effektus páratartalommal. - Alacsony hőmérsékletet általában többen és jobban tolerálják. Túlhűtés (supercooling, glicerin) rovaroknál és nemcsak. Szezonális változások. - Endoterm szervezeteknél evolúciós változások extrém hőmérsékletek hatására. - Allen-szabály: a hideg területeken élő fajok rövidebb testfüggelékekkel, végtagokkal rendelkeznek (pl. rövidebb fül) - Bergmann-szabály: a nagy elterjedésű fajok/fajcsoportok hideg területeken élő populációi nagyobb testűek (pingvinek, ormányosok, tigrisek, szarvasok stb.)
12 ÉLETFELTÉTELEK: 1. A hőmérséklet Effektív hőösszeg: idő és hőmérséklet kombinációja - fejlődési küszöb hőösszegigény és napfokok száma (pl. 80oC fok hőmérsékletigény elérhető +10oC fok/8 nap alapon és +20oC fok/4 nap alapon is 1.2. Aktivitás: pozitívumok: hátulütők: Thireau és Regniere (1995): A Meteorus trachynotus hernyórontó fürkész faj életideje 40 napról (15oC fok) 10 napra esik 30oC fok körüli hőmérsékleten. Összefüggés a (a) 15oC fölötti órák száma, valamint a (b) levegő relatív páratartalma és a Trichogramma minutum parazitálási valószínűsége között (Bourchier és Smith 1996).
13 ÉLETFELTÉTELEK: 1. A hőmérséklet A gyapjaspille (Lymantria dispar) lárváinak éhezési rátája a hőmérséklet függvényében (Hunter 1993)
14 ragadozó / parazitoid zsákmány Pozitív hatása a felgyorsult életnek: szökés a ragadozók és a parazitoidok elől. ragadozó / parazitoid zsákmány
15 ÉLETFELTÉTELEK: 2. Nedvességtartalom - A víz elérhetősége nagyon fontos - speciális adaptációk vízhiányos közegekhez - morfológiai-anatómiai: teve - viselkedésbeli: este, alkonyatkor mozgó sivatagi lények ÉLETFELTÉTELEK: 3. ph A talaj és a víz ph-ja - 3-nál kisebb (savas) és 9-nél nagyobb (lúgos) értékek toxikusak - indirekt hatások: változik bizonyos ionok felvehetősége, pl. Fe3+, Mn2+, PO43ionoké csökken magas ph-nál - a fajdiverzitás csökken tipikusan savasodás mellett - közvetlen hatásával felborítja az ozmoregulációt és az enzimaktivitást - indirekt módon toxikussá teheti a környezetet nehézfém ionok koncentrációjának növelése révén
16 ÉLETFELTÉTELEK: 4. Sótartalom - édes-, sós és brakkvizek - az édes- és a brakkvizek állandó ozmoregulációra kényszerítik a bennük élő szervezeteket - a tengervízben a szervezetek nagyobb része izotonikus (nincs vízkiáramlás), de vannak hipotonikus szervezetek is (van vízkiáramlás) - vízi szervezetek eloszlása is sótartalomfüggő lehet, mivel az ozmoreguláció költséges, pl. folyótorkolatok jelentősége - Sótűrő és sókedvelő növényfajok sós talajokon (pl. sziksófű Salicornia europaea): ion szelektivitás, sószekréció, ionfelhalmozás (pl. Cl- a gyökérben), ionhígítás
17 FORRÁSOK: 1. Napsugárzás Szárazföldi növényeknél főleg: - három típus: C3, C4 és CAM különbségek a útban, egyesek kevert stratégiákra is képesek fotoszintetikus - a fitofágok rovarok a C3 növényeket jobban kedvelik, mint a C4-t (nagyobb tápérték?) - növényen belüli különbségek: árnyék- vs. napfénylevelek A Földre jutó napenergia maximális hasznosítási foka növények által átlagban kb. 1%. A legmagasabb kialakítható hatékonyság max. 34,5%. Trópusi erdőben 1-3%, mérsékelt égövön 0,6-1,2%. FORRÁSOK: 2. Szervetlen anyagok - víz - széndioxid - ásványi anyagok - oxigén elsősorban vízi élettérben válhat limitálóvá (állóvizekben főleg vízvirágzás stb. veszélye). Vízi szervezetek légzési stratégiái: vízben oldott oxigénnel, légköri oxigénnel
18 FORRÁSOK: 3. Táplálékszervezetek - Heterotrófia vs. autotrófia - szintek: producens herbivor ragadozó/parazita lebontó - kevés szigorúan vett specialista van nem éri meg? a táplálék aránya az étrendben - ha nincs preferencia két különböző tápanyag esetén, akkor 1:1 arány (opportunitás), ettől való eltérés: preferencia (+) vagy elutasítás (-) + a táplálék aránya környezetben
19 A táplálékszervezet reakciói: - kedvezőtlen anyagok termelése (pl. növények) - mimikri: - Bates-féle: ehetetlen modell utánzata (pl. üvegszárnyú lepkék) - Müller-féle: két vagy több ehetetlen faj konvergenciája - aposzematikus színek (figyelmeztető) - adaptív kelés (pl. trópusi békáknál)
20 FORRÁSOK HELYETTESÍTHETŐSÉGE - forrástól függő zéró növekedési izoklinek alapján izoklin: két vagy több tényező által meghatározott görbe, amelyek mentén a populációméret, vagy más populációs paraméterek, a fejlődés és a növekedés sebessége mindenütt azonos... a változás hiánya
21 y forrás mennyisége Esszenciális B A x forrás mennyisége nem helyettesíthetők, a másikból kell valamennyi, pl. ilyen a N és a K a növények esetében
22 y forrás mennyisége Helyettesíthető B A x forrás mennyisége teljes mértékben helyettesíthető, pl. zebra vagy gnú az oroszlánnak
23 y forrás mennyisége Kiegészítő B A x forrás mennyisége együttesen kevesebb szükséges belőlük, mint külön-külön, pl. bab-rizs együtt fogyasztása embernél a növényi fehérjék hasznosítása szempontjából
24 y forrás mennyisége Antagonista B A x forrás mennyisége együtt több szükséges
25 y forrás mennyisége Gátló B A x forrás mennyisége ha a szükségesnél több kerül fogyasztásra, pl. a fény
26 A niche fogalom operativizálása Grinell (1914, 1917): a niche-t mint a habitat legkisebb alegységét írta le, számára a niche térbeli koncepció volt Elton (1927): funkcionális niche - az állat által betöltött funkció, különösen a trófikus viszonyok vonatkozásában Odum: egy szervezetnek a közösségen és ökoszisztémán belül elfoglalt pozíciója vagy státusa, amely a szervezet strukturális adaptációjának, fiziológiai válaszainak és specifikus (öröklött vagy tanult) magatartásának eredménye. - rokonítható az eltoni elképzeléssel. Ezek szerint különböző fajok azonos niche-el is rendelkezhetnek különböző közösségekben Hutchinson (1957): minden egyes faj a maga egyedülállóan jellemezhető niche-vel rendelkezik "a niche a biotikus és abiotikus tényezők sorának olyan kombinációit jelenti, amelyeknek a szélső pontjait az adott szervezet toleranciahatárai jelöli ki a szóban forgó dimenziók vonatkozásában."
27 Fundamentális vs. realizált niche Venn-halmazok fundamentális vs. realizált niche - hasonló vagy közel hasonló toleranciahatárokkal rendelkező fajok populációi miatt fundamentális niche prekompetitív v. virtuális niche realizált niche posztkompetitív v. aktuális niche
28 Készlethasznosítási függvények - RUF Robert MacArthur (1972): készlethasznosítási függvény (Resource Utilisation Function) - nemcsak a határokra összpontosít, hanem arra legfőképpen, hogy mi történik ezeken belül, milyen a készlethasznosítás mintázata
29 Készlethasznosítási függvények öt különböző populációi esetében szaggatott vonal forrássűrűségben mutatkozó változások faj a
30 Többdimenziós niche 2D 3D
31 Hasznosítási görbék átfedése nem elég csupán egy niche-dimenzió mentén vizsgálni a fajok közötti átfedést
32 A kihasználatlan forrástengely szakaszok problematikája Angli a Üres niche? Lawton: saspáfrány (Pteridium aquilinium) kozmopolita faj Lyukak a rovarok gazdanövényhasznosításáb an: Úgy tűnik a növényevő guild-ek nem telítettek. Az üres körök a vizsgálati évek 50%-ánál kevesebb évben megfigyelt fajokra vonatkoznak (Strong és tsai. 1984). Pápua Új Guinea Új Mexikó
33 Niche-szélesség, niche-átfedés A RUF tengelyen két vagy több populáció egymáshoz való viszonyulását jelzi - lehet részleges v. teljes átfedés. Háttérben állhat kompetíció is, de nem szükségszerűen Niche-szélesség és kiszámítására alkalmas képletek: pl. ShannonWiener, Levins-féle, Smith-féle indexek H Sh = S i= 1 p i logp i pi azon egyedek aránya egy populációban, amelyek az i kategóriájú forrást hasznosítják
34 Niche-átfedés kiszámítására alkalmas képletek: pl. MacArthur-Levins, Horn-, Morisita-, Renkonen-indexek Renkonen index: s ij = k pki az i fajhoz tartozó azon egyedek aránya, amelyek a k kategóriájú forrást hasznosítják min(p ki, p kj ) x ki p ki = x ki k
35 Specialista vs. generalista szervezetek adaptív fenotípus és forráskészlet hasznosítás - magevő hangyák rágószélessége
36 ha a készletek bőven állnak rendelkezésre, akkor a niche-szélesség csökken, ha nem, akkor nő generalista - forrásszűke specialista forrásbőség
Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell térbeli Elton funkcionális Hutchinson hipertérfogat modell Juhász-Nagy niche értelmezése A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
RészletesebbenÉletfeltételek, források
Életfeltételek, források Életfeltételek: Def.: Időben és térben változó abiotikus ökológiai faktorok, amelyek elérhetőségére és megújulására az élőlénynek nincs közvetlen befolyása hőmérséklet nedvesség
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenRovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán
Rovarökológia alapfogalmak Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán A félév beosztása Előadások: minden páratlan héten hétfőn
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló
RészletesebbenA ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Krebs (1972): Haeckel (1866): Pianka (1983): Haeckel (1879): Entz (1907):
Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Az ember és bioszféra kapcsolatának tapasztalati
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenÖkológia alapjai Bevezetés az ökológiába
Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Simon Edina 2012. szeptember 24. Az ember
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
Részletesebben2.1. C 3,C 4, CAM növények C 3 Calvin-Benson ciklus RUBISCO - fotorespiráció (CO 2 kibocsájtás) C 4 Hatch-Slack ciklus PEP karboxiláz RUBISCO-nál
2.1. C 3,C 4, CAM növények C 3 Calvin-Benson ciklus RUBISCO - fotorespiráció (CO 2 kibocsájtás) C 4 Hatch-Slack ciklus PEP karboxiláz RUBISCO-nál jóval nagyobb affinitás CAM Crassulacean acid metabolism
RészletesebbenBiomassza és produktivitás közti összefüggések
Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenKompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában Kérdés: befolyásolja-e, és ha igen, milyen mértékben, a fajok közötti verseny a közösség szerkezetét? Az interspecifikus verseny sajátosságai niche-felosztás
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenSzigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban Pongrácz Péter Ellenséges környezet (relatív fogalom) Minden környezet minden időpontban tartalmaz potenciálisan ártalmas
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenPOPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?
POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenKörnyezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják
Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenSzárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.
Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által
Részletesebbenminőségben (kivétel magpredátor, de itt késleltetés)
Herbivoria Def.: Élő növényi szövet fogyasztása parazita minőségben (kivétel magpredátor, de itt késleltetés) Milyen szervezetek? Kisméretű (gerinctelen, túlnyomóan specialisták = herbivor vagy fitofág
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Táplálkozás Pongrácz Péter Soksejtű táplálkozási formák Üledék/ hulladék/ törmelék/ dögevés Szűrögetés* Növényevés* Vadászat* *= funkcionálisan akár predációnak is tekinthető A predáció
RészletesebbenTáplálkozás, táplálékkeresés. Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Táplálkozás, táplálékkeresés Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter A táplálkozáshoz köthető magatartásformák Keresés Észlelés Választás Megszerzés Egyszerű legelés vs. vadászat Elfogyasztás Védekezés
RészletesebbenAz élővilág szerveződése és védelme
Az élővilág szerveződése és védelme Ökológiai alapok: az egyedtől az ökoszisztémáig Környezetvédelem és természetvédelem Élő szervezetek: - moduláris a zigóta ismétlődő szervezetek láncát hozza létre pl.
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenÚj halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska
Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
Részletesebben(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia
(ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással
RészletesebbenNövények búvárruha nélkül stresszválasz belvíz és aszály esetén
TAKÁCS TÜNDE Növények búvárruha nélkül stresszválasz belvíz és aszály esetén 2018. június 1. Budapest 2018 Afrika Ázsia Eutópa Európa Latin-Amerika és Karib-szigetek Észak-Amerika Óceánia 1 287 920 518
RészletesebbenFöldhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára
Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Doktori (PhD) értekezés Tarnawa Ákos Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenKözösségek jellemzése
Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) Nem-egyensúlyi (sztochasztikus) modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok Kompetíció A habitatok homogének és telítettek Forráslimitáltság
RészletesebbenPredáció. Étrend összeállítás. Étrend összeállítás. Specializáció mértéke. A predátor lehet : Ökológia alapjai
+- Predáció Ökológia alapjai Egyik populáció egyedei tápláléknak tekintik a másik populáció egyedeit herbivoria, predáció, parazitizmus. Taxonómiai csoportosítás: Állat fogyasztók carnivor ragadozó Növény
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenRovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet
Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenCím: Krokodil Forrás: Programcsomag
Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenEnergiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
RészletesebbenAz éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések
Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület, Tervezést Koordináló Csoport ülése Berhida, 2015. október 29. Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenA SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK
Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
RészletesebbenSavasodás, vitaminok
Savasodás, vitaminok Dr. Jekő József főiskolai tanár, intézetigazgató Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Orvosi Wellness Konferencia Budapest, 2013. április 18-19.
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenBIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az élőlények csoportosítása (7 pont) Minden jó helyre írt szám. NÖVÉNYEK HARASZTOK HETEROTRÓFOK LEBONTÓK 1 5 6 3 2 4 7 2 A
Részletesebben