A PROFITORIENTÁLT VÁLLALKOZÓI SZFÉRA A TELEPÜLÉS-GAZDÁLKODÁSBAN
Törvényi szabályozás 2006. évi IV. tv. A gazdasági társaságokról2013. évi 5. tv. 2006. évi X. tv. a szövetkezetekről (szövetkezeti rendszerfejlesztés) 2002. évi XLIII. tv. Az egyszerűsített vállalkozói adóról 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről
A gazdasági társaságok az anyagi értelemben vett jólét megteremtése érdekében munkálkodó társadalmi alrendszer oszlopai.
Vállalkozás - Üzleti vállalkozás - Vállalat Vállalkozás: valamilyen többé-kevésbé kockázatos feladat végrehajtása érdekében történő tevékenykedés Üzleti/gazdasági vállalkozás: az a vállalkozás, amelyben a célok és kockázatok alapvetően gazdasági természetűek. A vállalat a modern gazdaságok gazdasági-szervezeti alapegysége, amely szervezetten, jogilag szabályozott keretek között működik. A vállalat általános ismérvei: A fejlett árugazdaság szervezeti alapegysége önálló, a gazdasági élet egyéb szereplőitől gazdaságilag elkülönül, hozzájuk piaci közvetítéssel kapcsolódik, Tevékenységének célja fogyasztói igények kielégítése, Pénzjövedelem (profit) szerzésére, növelésére törekszik, Saját nevében köt üzletet, Kockázatot vállal
2017. évi CL. tv az adózás rendjéről vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez, vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat
Üzleti vállalkozások csoportképzései A tevékenység jellege A tulajdon formája Termelő, forgalmazó, szolgáltató vállalat Állami, önkormányzati, magán, alapítványi, szövetkezeti, intézményi, vegyes A társaság formája Egyszemélyes vállalat, társaság, A vállalat mérete Kis-, közepes- és nagyvállalat A profithoz való viszony Nyereségorientált, non-profit szervezet
Üzleti Vállalkozások típusai Egyéni vállalkozó Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Közkereseti társaság Egyesülés Szövetkezet
2013. Évi V. tv. Ptk és civil tv. formai és logikai kereteihez igazítva a gazdasági és társadalmi fejlődés által indukált változásokhoz igazodik Fő feladata a társasági vagyont védeni a társasággal nem egyező érdekű gazdasági szereplőktől (sérelemdíj, visszaélés) Réteges felépítés: 4+1 szint 1. Személyeket/jogi személyeket megillető jogok 2. Bt és kkt jogi személlyé tétele 3. Általános szabályozás a bt, kkt, rt, kft formákra 4. Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések 5. Rt-k esetében az értékpapírokra vonatkozó szabályozás
Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége. felelőssége korlátlan, vállalkozói igazolvány Kormányablaknál Telephely megadható Foglalkoztathat alkalmazottat
Betéti társaság 2014. március 15.- től jogi személy, de gazdasági lényegét nem változtatták beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig nincs minimális alapító tőke, állhat kizárólag nem pénzbeli betétből a vagyona (pl. egy autó, számítógép vagy más ingóság), de apportálható követelésből is A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, társasági szerződés Kettős könyvvitel
Közkereseti társaság 2014. március 15.- től jogi személy, de gazdasági lényegét nem változtatták létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Részvénytársaság Jogi személyiséggel rendelkezik Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. 2014. március 15.- től nem lehet nyilvános rt-t alapítani 2014. március 15.- től Zrt alapítótőkéje 5 millió Ft pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. Alapszervezete a közgyűlés, Alapdokumentuma az alapszabály Osztalékhoz való jog
Korlátolt felelősségű társaság Jogi személyiséggel rendelkezik Alapítása nincsen létszámhoz kötve társasági szerződés 2014. március 15.- től a törzstőke nem lehet kevesebb 3 M Ft-nál+ a társasági vagyon fokozott védelme tag törzsbetéte min. 100.000,- Ft Kettős könyvvitel
Egyesülés 2014. március 15.- től önálló forma, az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Jogi személyiséggel rendelkező társaság Csak jogi személyek alapíthatják Célja a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítása, gazdasági tevékenységük összehangolása. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. Igazgatótanács - igazgató
Szövetkezet 2014. március 15.- től a Ptk-vel összehangoltan (iskolaszövet, szociális, agrárgazdasági) Hasonló helyzetben lévő és azonos célt megvalósítani kívánó emberek hozzák létre. Az alapításhoz legalább 5 fő szükséges alapszabály A szövetkezet önálló jogi személy. Vagyona: a részjegytőke Minden tagnak részjegyeket kell jegyezni, melyek másra nem ruházhatók át és nem örökölhetők. A tagok nem vagyoni betéteik alapján, hanem minden esetben egy tag egy szavazat elve alapján döntenek, Az alapja a tagok személyes közreműködése. A tag saját vagyonával nem felel a szövetkezet tartozásaiért
Családi gazdaság legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
Őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában őstermelői tevékenységi körbe tartozó tevékenységet folytat és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, Ezek a tevékenységek (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 6. számú melléklet) : növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, (ha az a saját gazdaságban előállított alap-anyag felhasználásával történik), termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás
A megfizetendő adók, járulékok Munkavállalót terhelő SZJA és járulékok, melyeket a munkaadó fizet meg a dolgozó megbízásából ÁFA Társasági adó Osztalékadó Helyi adók: építmény és telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, ebrendészeti hozzájárulás Kereskedelmi és játékadó Rehabilitációs hozzájárulás Jövedéki adó
Munkavállalót terhelő SZJA (16%) és járulékok, melyeket a munkaadó fizet: Nyugdíjjárulék (10%) MNYP tag esetén is! Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) Munkaerő-piaci járulék (1,5%) Megszűnt a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom és az újrakezdési támogatás alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége 2011-ben. Munkaadót terhelő járulékok: Szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék helyett) (27%) Szakképzési hozzájárulás (1.5%) Rehabilitációs hozzájárulás 964.500 Ft/fő/év (kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján)2014. január 1.-jétől a foglalkoztatási kötelezettséget az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani
ÁFA TAM O%, 5% (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyv, folyóirat) 18% (kenyér, pékárú, tej-tejtermék, cukrászati termékek, kereskedelmi szállásköltség, távhő) Általános 27% TAO - Társasági adó 19% KATA - (Kisadózók Tételes Adója, csak magánszeméllyel rendelkező Bt-k, Kkt-k választhatják, nem végeznek biztosításügynöki/biztosítás/nyugdíjalap kiegészítő, valamint ingatlan bérbeadás/üzemeltetési tevékenységet, legalább egy vállalkozói, tisztségviselői vagy megbízotti jogviszonyú taggal rendelkeznek, lényege, hogy kedvezményes adó fizetendő a munkavállalók után) KIVA - (Kisvállalkozói Adó, szélesebb körű, az éves pénzforgalmi alapon számolt nyereség után kell 16%-os adót fizetni) EVA - Egyszerűsített Vállalkozó Adó, bevétel-alapú adózási forma. Az EVA megfizetésével az adóalanyok mentesülnek az általános forgalmi adó (27%), a társasági nyereségadó (10%), az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó (16%) és az egészségügyi hozzájárulási járulék (14%, éves felső limit 450 ezer Ft) megfizetésétől. Az adó mértéke az adóalap 37 %-a, azaz a bruttó bevétel 37%-át kell EVA adóként megfizetni.
Kedvezményes adózású természetbeni juttatások Adó 16%, +14 százalékos EHO terheli a kifizetőt a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után. Munkahelyi, üzemi étkeztetés 12.500 Ft/hó vagy Erzsébet-utalvány max. 8.000 Ft/hó Széchenyi Pihenő Kártya Szálláshely alszámla max. 225e Ft Vendéglátás alszámla max. 150e Ft Szabadidő alszámla max- 75e Ft Iskolakezdési támogatás 29.400 Ft/év Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: minimálbér 50%-a Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás. Minimálbér 30%-a 2014. január 1.-jétől a munkáltatók nem adhatnak olyan béren kívüli juttatásokat, amelyek készpénzre válthatóak vagy visszaválthatók. + lakáscélú hitel törlesztésére felhasználható elemek+ sport- és kultúrautalvány
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!