BKK Zrt menetrendi évre vonatkozó Közlekedésszervezői Éves Elszámolása

I. számú melléklet BKK Zrt. 2013-2014. menetrendi évre vonatkozó Közlekedésszervezői Éves Elszámolása Budapest, 2014. október 10.

TARTALOM I. SZÁMÚ MELLÉKLET... 1 1. ELŐZMÉNYEK... 3 2. A BKK ZRT. 2013 2014. MENETRENDI ÉVI KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉGE... 4 2.1. SZOLGÁLTATÓI TELJESÍTMÉNYEK... 5 2.2. FELSZÁLLÓ UTAS SZÁMOK... 6 2.3. JELENTŐSEBB KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐI INTÉZKEDÉSEK... 6 2.3.1. HÁLÓZAT, VALAMINT MENETREND MÓDOSÍTÁSOK... 6 2.3.2. ELSŐAJTÓS TECHNOLÓGIA KITERJESZTÉSE... 8 2.3.3. JÁRMŰVEZETŐI JEGYÉRTÉKESÍTÉS KITERJESZTÉSE... 8 2.3.4. ALACSONYPADLÓS SZOLGÁLTATÁS KITERJESZTÉSE... 8 2.3.5. KÖZPONTI TARTALÉKOK ÁTALAKÍTÁSA... 9 2.4. AGGLOMERÁCIÓS KÖZLEKEDÉS... 9 2.5. PIACI ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOK... 10 3. A KÖZSZOLGÁLTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ JÁRMŰÁLLOMÁNY MEGÚJÍTÁSA... 11 3.1. HASZNÁLTAN BESZERZETT DÍZEL ÜZEMŰ JÁRMŰVEK A BKV ZRT. ÁLLOMÁNYÁBAN... 11 3.2. FÖLDGÁZ, CNG MEGHAJTÁSÚ HASZNÁLT AUTÓBUSZ BESZERZÉSEK A BKV ZRT.-NÉL... 12 3.3. GÁZOLAJ MEGHAJTÁSÚ ÚJ AUTÓBUSZ BESZERZÉSEK ÉS SZOLGÁLTATÁS- BESZERZÉS A BKV ZRT.-NÉL... 12 3.4. ÚJ AUTÓBUSZ-ÜZEMELTETÉSI MODELL LÉPÉSEI... 12 3.4.1. AZ A ÜTEMŰ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS AZOK KIVÁLTÁSA... 13 3.4.2. SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSEK ÚJ JÁRMŰVEK BEVONÁSÁVAL... 13 3.4.3. DÍZEL MIDIBUSZ BESZERZÉS UNIÓS FINANSZÍROZÁSSAL... 14 3.4.4. ELEKTROMOS HAJTÁSÚ AUTÓBUSZ BESZERZÉSEK... 14 4. 2013-2014. MENETRENDI ÉVES ELSZÁMOLÁS... 17 1

4.1. KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI... 22 4.1.1. KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐI FORRÁSOK... 22 4.1.2. KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉG SAJÁT BEVÉTELEI... 23 KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRRENDSZER BEVÉTELEI... 25 4.1.3. KÖTBÉREK... 26 5. A KÖZLEKEDÉSSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉG KIADÁSAI / INDOKOLT KÖLTSÉGEI 27 5.1. A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS INDOKOLT KÖLTSÉGEI... 28 5.1.1. BKK ZRT. BKV ZRT. 2013 2014-ES MENETRENDI ÉVES ELSZÁMOLÁS.. 30 5.1.1.1. A BKV ZRT. MENETRENDI ÉVES BESZÁMOLÓJA... 31 5.1.1.2. A BKV ZRT. INDOKOLT KÖLTSÉGEINEK FELÜLVIZSGÁLATA... 34 5.2. KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRRENDSZER INDOKOLT KÖLTSÉGEI... 35 5.4. KOCKÁZATOK... 38 4. MELLÉKLETEK... 40 2

1. Előzmények Budapest Főváros Önkormányzata a Budapest közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról szóló 20/2012. (III.14.) Főv. Kgy. rendeletével (a továbbiakban: Kijelölő Rendelet) a BKK Zrt.-t jelölte ki közlekedésszervezőnek. A 898/2013. (V. 29.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott időközben két alkalommal módosított Budapest Főváros Önkormányzata és a BKK Zrt. között létrejött feladatellátásról és közszolgáltatásról szóló keretmegállapodás (a továbbiakban: Keretmegállapodás) 1. számú függelékét képező 2013-2014. menetrendi évre vonatkozó Közlekedésszervezői Éves Melléklet a BKK Zrt. közlekedésszervezői feladataihoz kapcsolódó, 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszakra vonatkozó forrásigényét 78.651.571 ezer Ft összegben rögzíti. A Keretmegállapodás 39. pontja alapján a BKK a menetrendi évet követően a Közlekedésszervezői Feladatok vonatkozásában, minden év október 31-ig benyújtja az Önkormányzat részére a Közlekedésszervezői Éves Elszámolást. Az elszámolás akkor tekinthető elfogadottnak, hogy ha az Önkormányzat döntésre jogosult szerve a Közlekedésszervezői Éves Elszámolásról dönt. A fentiek alapján a felek egymással szemben legkésőbb december 15-ig elszámolnak. A Kijelölő Rendelet 14. (5) bekezdése, valamint a Keretmegállapodás 10.3. pontja szerint a Közlekedésszervező jogosult és köteles a belső szolgáltató által érvényesíteni kívánt költségek indokoltságát, megalapozottságát megvizsgálni, szükség esetén megkérdőjelezni, külső szakértő vagy könyvvizsgáló bevonásával vizsgálatot folytatni. A BKK Zrt. a Kijelölő Rendeletben foglalt felülvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A belső szolgáltató által jelzett alulkompenzáció mértéke felülvizsgálatának folyamata, az alulkompenzáció mértéke megállapításának módszere jelen elszámolás keretében bemutatásra kerül. Jelen elszámolásban a BKK Zrt. a 2013-2014 évi menetrendi évre vonatkozó közlekedésszervezői tevékenységével kapcsolatban felmerült könyvvizsgáló által ellenőrzött tényköltségeiről és bevételeiről, továbbá a Fővárosi Önkormányzat által biztosított közlekedésszervezői forrás felhasználásáról ad számot, a megrendelt és teljesített teljesítmények, a megrendelt teljesítményekre kiható, valamint az utaskiszolgálás színvonalát javító menetrendi változások, a menetrendi év utasszáma, BKV Zrt. menetrendi évi indokolt költségei felülvizsgálata módszerének, valamint az alulfinanszírozottsága mértéke megállapításának bemutatása mellett. A BKV Zrt. 2013-2014. menetrendi évre vonatkozó BKK Zrt. részére benyújtott beszámolója jelen elszámolás mellékletét képezi. A két naptári évet magába foglaló Közlekedésszervezői Éves Jelentés benyújtásának időpontja a Keretmegállapodás alapján a menetrendi évet követő október 31-e. 3

2. A BKK Zrt. 2013 2014. menetrendi évi közlekedésszervezői tevékenysége A BKK Zrt. a 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti menetrendi évben 4 szolgáltatóval áll(t) szerződéses kapcsolatban a közlekedési közszolgáltatások biztosítása érdekében: a BKV Zrt.-vel, mint belső szolgáltatóval közvetlen odaítélés nyomán, a VT-Arriva Kft.-vel, és a Volánbusz Zrt.-vel közbeszerzési eljárások eredményeként, a Kontakt Busz Közlekedési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel (2014. július 14-ig), versenyeztetési eljárás eredményeként. A BKV Zrt. esetében a teljesítmény-megrendelés férőhely-kilométerben, az elszámolás indokolt költség alapon, az autóbuszos operátorok esetében a megrendelés és az elszámolás is vonali kocsikilométer alapon történik. A BKK a közszolgáltatókkal szemben egy egységes, átlátható, a pénzügyi lehetőségekhez mérten kellően szigorú minőségi elvárás rendszert dolgozott ki, amelyet kötbéreken, valamint a BKV Zrt. esetében emellett Bonus Malus értékelésen keresztül érvényesít. A szerződésekben előírt ciklusok szerinti elszámolás és a teljesítésigazolás kiadásának kezdeményezése során a Központi Ellenőrzés szakterület munkatársainak jelentése alapján kerül meghatározásra a kiszabott kötbér mértéke. A minőségellenőrzési folyamatok során szerzett tapasztalatok felhasználásával a szolgáltatással kapcsolatban felmerülő minőségi problémák ellenőrzése és megoldása érdekében folyamatos minőségellenőrzés került bevezetésre. 4

2.1. Szolgáltatói teljesítmények A menetrendi év során a tervezett és megrendelt menetrendi teljesítményeket ágazati bontásban az alábbi táblázat és diagram tartalmazza. Szolgáltatói teljesítmények 2013.09.01-2014.08.31. Éves Tény/Éves Tény/Menetr Megállapodás Menetrendi Terv Tény Megállapodás Ágazat endi Terv szerinti terv szerinti terv millió vonali fhkm millió vonali fhkm millió vonali fhkm Metró 4 524 4 621 4 588 101,43% 99,29% HÉV 1 2 227 2 232 2 237 100,44% 100,21% Villamos 3 513 3 568 3 549 101,02% 99,49% Trolibusz 559 547 537 96,22% 98,21% Autóbusz 7 816 7 849 7 841 100,32% 99,89% Összesen 18 639 18 818 18 753 100,61% 99,66% Éves Tény/Éves Tény/Menetr Megállapodás Menetrendi Terv Tény Megállapodás Ágazat endi Terv szerinti terv szerinti terv üzemóra üzemóra üzemóra Hajó 2 15 768 22 066 22 204 140,82% 100,63% 1 A 100 % feletti teljesülés a vonat alapú teljesítménytervezés és a kocsi alapú teljesítmény-elszámolás közti fhkm adatok eltéréséből adódik, 2 A 100 % feletti teljesülés a BKV Zrt. és az üzemeltető közti szerződésben meghatározott rezsi üzemidő hasznos teljesítményként való elszámolásából adódik 5

2.2. Felszálló utas számok Ágazat Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Metró Hajó Összesen Felszálló utasszám* 2013.09.01-2014.08.31. 367 769 ezer fő 71 334 ezer fő 609 884 ezer fő 75 356 ezer fő 344 421 ezer fő 311 ezer fő 1 469 075 ezer fő *Nem tartalmazza a BKV dolgozók utasszám adatait 2.3. Jelentősebb közlekedésszervezői intézkedések 2.3.1. Hálózat, valamint menetrend módosítások A tárgyidőszakban az utaskiszolgálás színvonalának javítását szem előtt tartva számos hálózati és menetrendi módosítás lépett életbe. A teljesség igénye nélkül ezen intézkedések az alábbiak: 2013 szeptemberében a 16-os viszonylatcsaládot átszerveztük, a 16-os és 16A viszonylatokon a csúcsidőben sűrítést, illetve idénymenetrendet vezettünk be. Emellett sűrítettük a 17-es villamost is, 10 perc helyett 7-8 perces csúcsidei követést alkalmazva. 2013. november 4-étől 236-os és 236A jelzéssel új viszonylatokat indítottunk, a 166A viszonylat megszűnt. Az új viszonylatok a Havanna utcai lakótelep kiszolgálását segítik. Ugyanígy novembertől új igényvezérelt rendszert vezettünk be. Telebusz néven, 219-es jelzéssel az óbudai Aranyhegyet feltáró kisbuszos járatot indítottunk, illetve a 260-as viszonylatot igényvezérelten meghosszabbítottuk a Csúcshegyre. Szintén november 4-étől a 194-es viszonylatot is átszerveztük, az új 194B viszonylat szolgálja ki az iparterületeket, így a 194-es busz utasai gyorsabban juthatnak el a Gloriett lakótelepre. 2013 decemberétől a nagyberuházások miatt sűrített menetrendet vezettünk be a 4-es és 6-os villamosokon, valamint a 9-es buszon. A 161-es, 161A, 162-es, 262-es autóbuszok használatba vették a Rákoskeresztúron található buszkorridort. 2014. január 6-tól a 18-as, 19-es 41-es, 47-es, 49-es villamosokon a Fehérvári úton regisztrált magas kihasználtság miatt sűrített menetrendet léptettünk életbe a magasabb színvonalú utaskiszolgálás érdekében. Reggel összesen 5 villamossal 6

több áll forgalomba az eddigiekhez képest, délután pedig 3 többletjárművet jelentett az új menetrend bevezetése. 135-ös és 135A jelzéssel új viszonylatok indultak Soroksáron. Sűrítettük a 148-as buszt, valamint Rákoshegy, Erzsébettelep és Bélatelep térségében is sűrűbbé vált a közlekedés a 98-as, 98E, 198-as viszonylatokon. Új viszonylatot indítottunk 157A jelzéssel, a 157-es viszonylatot pedig részben igényvezérelten meghosszabbítottuk Solymár, Kerekhegyig. D14-es jelzéssel a közszolgáltatásba bevontuk a Csepel és Soroksár között közlekedő köteles kompot. 2014 márciusától kibővültek a BKK Zrt. feladatai a nosztalgiajáratok szervezésével. Így a nosztalgiajáratok betűjelzést kaptak (pl.: C Ikarus 180-as nosztalgia autóbusz Szentendrére) és menetrendesítettük azokat a pontos elszámolás és az utazástervezőben történő megjelenés érdekében. A pesti Duna parton nyáron és kora ősszel rendszeresen (minden vasárnap) J jelzéssel nosztalgia villamost közlekedtetünk, de egyéb rendezvényekhez (pl.: Gyermekvasút nyomában teljesítménytúra, Gödöllői Kastély Napok) is közlekedtek ezen felül nosztalgiajáratok. 2014. március 29-én megnyílt az M4-es metró. Ennek kapcsán Budapesten az elmúlt idők legnagyobb mértékű forgalomátszervezését hajtottuk végre. Az átalakítás érintette többek között a 7-es viszonylatcsaládot, a 8-as buszt, Budaörs és Törökbálint térségét (40-es viszonylatcsalád, 88-as, 272-es, 172-es viszonylatok), Kelenvölgy és Budafok térségét (150-es viszonylatcsalád, 58-as, 141-es viszonylat), Kamaraerdő kiszolgálását (87-es viszonylatcsalád), valamint Nagytétényt (133-as, 133E, 233-as buszok). Új viszonylat indult 115-ös jelzéssel, mely a korábbi 15-ös viszonylat útvonalát fedi le, a 15-ös buszt pedig meghosszabbítottuk a Gyöngyösi utcáig. Az igények ismeretében több, M4-es metró által érintett viszonylaton finomhangolásokat végeztünk a menetrendeken, így a 7-es buszcsaládon és az 58-as, 141-es, 150-es, 158-as, 250-es, 258A viszonylatokon. Az M2-es, M3-as, M4-es metróvonalakon nyár közepi idénymenetrendet vezettünk be júliustól, melyben a csúcsidei követési időket módosítottuk a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében. Az 1-es és 3-as villamos felújítását célzó nagyprojekt keretén belül nagy volumenű pótlási feladatokat végeztünk el. Ugyanez igaz az M3-as metrón végzett síncserére. A Sibrik Miklós úti felüljáró felújítása számos autóbuszjáratot, illetve az M3-as metrót is érintette. A tárgyidőszakban számos kisebb munka is zajlott, pl. a Fehérvári úton, vagy az 59-es villamos Szent János kórház végállomásánál, illetve útfelújítás kapcsán a 42-es villamos vonalán is. A 60-as villamos (fogaskerekű vasút) vonalán hídfelújítás miatt teljes vonalas vágányzár kezdődött augusztus 21-étől. 7

A hév-vonalakon elsősorban egyvágányú közlekedés fenntartása melletti munkákat végeztek a korábbi évek gyakorlata alapján. 2.3.2. Elsőajtós technológia kiterjesztése A fizető utasok arányának növelése érdekében a menetrendi évben több viszonylaton került bevezetésre az elsőajtós felszállási rend, melynek értelmében a járművezető felszálláskor ellenőrzi az utazási jogosultságot. (72-es, 74A, 77-es, 82-es trolibusz, 916-os, 900-as éjszakai buszok 26-os, 27-es, 58A, 38A, 38B, 40, 95-ös, 100-as, 122-es, 135, 135A, 140A, 140B, 153A, 158-as, 172-es, 178-as, 200E, 218B, 219-es, 236-os, 236A, 238, 240E, 278-as, 279-es, 280-as, 287-es, 287A, 296A autóbuszok) Az elsőajtós rendszer kiterjesztése jelentős mértékben hozzájárult a menetdíjbevételek növeléséhez a menetrendi év során. 2.3.3. Járművezetői jegyértékesítés kiterjesztése Az utasok jobb kiszolgálása érdekében a járművezetői jegyértékesítést végző járatok körét a BKV-val együttműködve folyamatosan bővítjük. Járművezetői jegyértékesítést vezettünk be minden, TW6000-es típusú villamossal kiszolgált vonalon, így a 3-as, 37-es, 37A, 42-es, 50-es, 51-es, 51A, 52-es, 62-es, 62A, 69-es viszonylatokon, valamint a BKK Zrt. által megrendelt minden autóbusz-viszonylaton. 2014. március 3-tól a járművezetői jegyértékesítést kiterjesztettük a 2-es, 19-es és 41-es villamosvonalakra is. A járművezetőknél emelt áron váltható jegyekkel a jegyvásárlási lehetőségek jelentősen javultak. 2.3.4. Alacsonypadlós szolgáltatás kiterjesztése Az alacsonypadlós genfi Volvo 7700A típusú autóbuszok forgalomba állításával számos viszonylaton változott a járműkiadás. Érintett viszonylatok: 23, 32, 36, 44, 45, 54, 66, 68, 84E, 161, 169E, 272. A tárgyidőszakban a norvégiai Oslóból beszerzett 9 darab alacsonypadlós Mercedes Citaro autóbusz forgalomba állt a budai vonalakon. A korábban beszerzett csuklós Van Hool buszok felújítása a tárgyidőszakban zárult le, valamint a szóló Volvo buszok rendelkezésre állásának növelése miatt is növekedett a forgalomba kiadott alacsonypadlós járművek aránya. Az M4-es metró minden megállója akadálymentes, így a vonal megnyitásával létrejött az első teljesen alacsonypadlós metróvonal. 2014. április 2-től újabb szóló akadálymentes járművekkel bővült a járműpark. A 3 db CNG Van Hool szóló gázüzemű autóbuszokat a 182-es és 184-es viszonylatokon állítottuk forgalomba. A későbbiekben további 34 db autóbusz áll majd forgalomba ebből a 8

járműtípusból dél-pesti viszonylatokon. Az akadálymentes járművek megjelenésével újabb elavult, magaspadlós autóbuszok kerülhetnek kivonásra a forgalomból. A magasabb utaskiszolgálási színvonal biztosítása érdekében forgalomszervezési intézkedésekkel, valamint a Volánbusz új, 95 db szóló és 51 db csuklós autóbuszának, és a BKV számos használtan beszerzett, modern, alacsonypadlós autóbuszának forgalomba állásával kiterjesztésre került az alacsonypadlós szolgáltatás az autóbusz ágazatban. Az autóbusz beszerzéseknek köszönhetően a nagyobb járműkiadású villamospótló és trolipótló vonalakon (pl. 1-es, 3-as villamos, és 80-as troli) az autóbuszoknak legalább 20 %-a alacsonypadlós típussal került kiadásra. A szolgáltatási színvonal emeléséhez hozzájárult továbbá a teljes MAN NGE típusú trolibusz állomány forgalomba állítása. 2.3.5. Központi tartalékok átalakítása A nagyobb hatékonyság érdekében 2013 novembere és decembere folyamán három ütemben teljesen átalakítottuk a nappali és éjszakás központi tartalék autóbuszok rendszerét, a Forgalomfelügyelet tapasztalataira támaszkodva. 2.4. Agglomerációs közlekedés Budapest Főváros agglomerációjának közlekedési kiszolgálását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM), a Fővárosi Önkormányzat által közlekedésszervezőként kijelölt BKK Zrt. és az agglomerációs települési önkormányzatok által megkötött ún. háromoldalú megállapodások alapján a BKK Zrt. szervezte, a szerződött közlekedési szolgáltatóinak igénybevételével, továbbá az érintett települési önkormányzatokkal finanszírozási hozzájárulásokról szóló szerződéseket kötött. A megkötött háromoldalú megállapodások 2013. április 30-án lejártak. Az egyeztetések eredményeként 2013. szeptember 4-én az NFM és a Fővárosi Önkormányzat a Budapest határát átlépő, fővárosi területeken is alapszolgáltatást nyújtó autóbuszjáratok jövőjéről stratégiai megállapodást kötöttek, mely szerint jelenleg a Főváros közösségi közlekedési rendszerébe szervesen illeszkedő, egyes Budapest környéki településeken közlekedő menetrendszerinti autóbuszok forgalmi teljesítményeit továbbra is a Fővárosi Önkormányzat rendeli meg a közlekedésszervező BKK Zrt-n keresztül. Az NFM, a Fővárosi Önkormányzat és a BKK Zrt. közti Megállapodás 2013. október 14-i aláírása megteremtette a jogi alapját a korábban a BKK Zrt. és az érintett agglomerációs települések között megkötött finanszírozási szerződések újbóli hatályba lépésének, illetve ahol erre az időszakra vonatkozóan korábban nem volt szerződés, az új szerződések aláírásának. Az időszakra vonatkozó finanszírozási szerződések az új szolgáltató beindulásáig voltak hatályosak. A szolgáltató-váltástól 2014. december 31-ig hatályos 9

szerződések kialakításakor folyamatos egyeztetést folytattunk az érintett önkormányzatokkal, valamint az ő érdekeik összefogására létrejött Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulással (FAÖT). 1,4 % áremelést figyelembe véve elkészültek és az önkormányzatok számára megküldésre kerültek a szerződések. 2014. augusztus 23-ától, a BKK elővárosi szolgáltatásainak részeként teljesen megújult Szigetszentmiklós térségének tömegközlekedése. Bővültek a közösségi közlekedés által nyújtott szolgáltatások, melyek jelentős részét mostantól a BKK biztosítja. A szolgáltatások fejlesztése az NFM és a Fővárosi Önkormányzat megállapodásával Szigetszentmiklós önkormányzatának aktív közreműködése és finanszírozása segítségével valósult meg. A szolgáltató-váltás részeként vadonatúj, alacsonypadlós, légkondicionált, környezetbarát autóbuszok közlekednek a településen, illetve Szigetszentmiklós és Csepel között. Az augusztusban lebonyolított társadalmi egyeztetések eredményeként augusztus 23-ától a 38-as járat útvonalának meghosszabbításán, illetve a 238-as járat elindításán kívül a szolgáltatási tevékenységbe illesztve új számozással 278, 279, 280 átvettünk több VOLÁNBUSZ-járatot. A kialakított változások célja, hogy az autóbuszos közlekedési kínálat bővítésével, illetve az eddigi VOLÁNBUSZ-járatok közlekedésszervezői átvételével Szigetszentmiklós és Budapest XXI. kerülete között a jelenleginél lényegesen gyakoribb, ütemes, színvonalas tömegközlekedési szolgáltatást alakítottunk ki. A tömegközlekedési szolgáltatás minőségének fejlesztésével a megmaradó sárga buszok mellett közlekedő új BKK buszok a korábbi 30-60 perces vagy még ritkább követési idő helyett közös szakaszukon 15-30 percenként járnak. Az új agglomerációs járatokon a fejlesztésben egységes díjszabási rendszert vezettünk be. A társadalmi egyeztetésen ügyfeleinktől érkezett vélemények, meglátások, a bevezetendő új hálózat az egyeztetésre bocsátott tervekhez képest lényegesen átláthatóbb, egyszerűbb. A tárgyidőszakban az agglomerációs önkormányzatok (Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Solymár, újonnan belépő Szigetszentmiklós és Törökbálint) finanszírozási hozzájárulásra vonatkozó szerződések alapján nagyságrendileg nettó 540 millió Ft-tal járultak hozzá a közlekedés fenntartásához. 2.5. Piaci alapú szolgáltatások A BKK Zrt. Tömegközlekedési Divíziója 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között több bevételt jelentő szerződést kötött. A piaci alapon kötött személyszállítási szerződésekből 520 millió Ft + áfa bevétel származott (pl. Auchan Kft, Hungexpo Zrt., kerületek). A HOP ON HOP OFF cégekkel, valamint egyéb cégekkel megállóhely használatra vonatkozó szerződésekből 50 millió Ft + áfa bevétele keletkezett a BKK-nak. 10

Az eseti jellegű személyszállítási szerződésekből (pl. Múzeumok Éjszakája, Sziget Fesztivál, F1 Magyar Nagydíj, Szabad Tér Színház tömegközlekedési kiszolgálása) nettó 70 millió Ft bevétel keletkezett. 3. A közszolgáltatásban résztvevő járműállomány megújítása 3.1. Használtan beszerzett dízel üzemű járművek a BKV Zrt. állományában A BKV Zrt. autóbusz járműparkja döntő többségében elöregedett, magas futásteljesítménnyel bíró autóbuszokból áll. A járművek legnagyobb része Ikarus típusú, a többi Volvo, VanHool és Mercedes, illetve néhány típusból pár darabos állománnyal rendelkezik (Irisbus, Solaris) a társaság. Az állomány frissítése érdekében a BKV. a 2013 2014 menetrendi évben is számos használt, jó állapotú, dízel autóbuszt szerzett be a BKK támogatásával: 9 db az eddigi Mercedes állománnyal azonos kivitelű MB Citaro O530 (C1) típusú, alacsonypadlós szóló jármű, 3 db Solaris Urbino 10 típusú, alacsonypadlós midibusz, valamint 25 db Van Hool New AG300 típusú csuklós autóbusz. A honosítást követően a járművek folyamatosan álltak/állnak (a Van Hool-ok esetében folyamatban vannak a felkészítési munkák) forgalomba. A BKV Zrt. a járműbeszerzéseken kívül 15 db Volvo-alfabusz Cívis 12 típusú jármű hosszú távú bérlésére kötött szerződést az Inter Tan-ker Zrt.-vel. Az autóbuszok EURO 5-ös motorral szerelt, alacsonypadlós, légkondicionált, jó állapotú járművek, melyek az eddigi üzem alatt megbízható működésről tettek tanúbizonyságot. Szintén bérleti konstrukcióban közlekedik a főváros útjain 1 db, magyar gyártású Rába- Molitus S91 típusú midibusz is. Ki kell emelni továbbá, hogy felújítással egybekötött átépítésre került 1 db Ikarus 405 típusú midi és 1 db Ikarus 260-as szóló busz is. Az átépítések során rámpával ellátott alacsonypadlós rész került kialakításra a járműveken, ezáltal megkönnyítve a mozgáskorlátozottak, illetve a babakocsival utazók közlekedését. Továbbá a midi jármű környezetkímélőbb, EURO 3-as környezetvédelmi besorolású motort és új, Allison váltót is kapott. A használt, de jó állapotú járművek beszerzése és bérlése is megalapozott döntés volt, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A szolgáltatás színvonala javult, a műszaki okú menetkimaradások száma csökkent, az utas-elégedettségi mutatók is kedvezőbbek lettek, míg az üzemeltetési költségek nem növekedtek érdemben. A menetrendi év előtt az elöregedett ZIU típusú járművek kiváltására vásárolt használt MAN járművekből 1 db 2013 szeptemberében állt forgalomba, növelve ezzel az alacsony padlós szolgáltatás kiterjesztését. A járművek összetételében bekövetkező kedvező 11

változások részben az utasok kényelmét fokozták, részben pedig a minőségi szolgáltatás irányába történő elmozdulást jelentették. 3.2. Földgáz, CNG meghajtású használt autóbusz beszerzések a BKV Zrt.-nél Folyamatosan vizsgáljuk a földgáz autóbusz-üzemanyag célú felhasználásának lehetőségét. A földgáz segítségével kedvező károsanyag-kibocsátási értékek és alacsonyabb üzemanyag-költségek érhetőek el. Az új és használt autóbuszpiac, valamint az üzemanyagszolgáltatók piacának alakulását folyamatosan figyelemmel kísérjük. A BKV Zrt. a BKK Zrt. segítségével 37 db használt, Van Hool típusú földgázüzemű autóbusz beszerzését valósította meg. A Franciaországból (Dijonból) érkező autóbuszok leszállítását, honosítását (flottaszínre festés, FUTÁR-ral való felszerelés, műszaki előkészítés) követően 2014. augusztus 31-ig 29 db ilyen típusú jármű állt forgalomba a fővárosi utakon. A típus dízelüzemű példányaival kedvezőek a BKV tapasztalatai, a földgázüzemű változatok üzemeltetése során a hasonló állapotú, dízelüzemű autóbuszokhoz képest további költségmegtakarítás érhető el. A pozitív tapasztalatok, valamint a hatékony üzemméret elérése érdekében újabb 12 db az előzőekkel azonos típusú - Van Hool CNG hajtású autóbusz került beszerzése, ezúttal Lausanne városából, melyek honosítása folyamatban van. 3.3. Gázolaj meghajtású új autóbusz beszerzések és szolgáltatás-beszerzés a BKV Zrt.-nél A BKV Zrt. a járműbeszerzés és járműbérlés mellett, PKD konstrukciójú beszerzést is megvalósított, melynek lényege, hogy a pályázatban nyertes ajánlattevő a BKV rendelkezésére bocsátja az általa tervezett autóbusz gyártási dokumentációját és minden alkatrészét, melyekből a BKV Zrt. jelenlegi elavult buszok karbantartásának magas munkaerő-igénye miatt nagy létszámú, autóbusz-ipari gyakorlattal és megfelelő képzettséggel rendelkező karbantartó személyzete összeszereli és üzemelteti az autóbuszokat. A projekt eredménye eddig 3 db összeszerelt és forgalomba állított jármű, valamint további 15 db jármű alkatrészeinek gyártása és szállítása van folyamatban. Emellett 15 db + 60 db (opció) új autóbusz-beszerzésére is sikeresen zárult pályázatot írt ki a BKV. A legjobb ajánlatot az EvoBus Hungária Kft., a Daimler AG magyarországi képviselete adta, így hónapokon belül új Mercedes Conecto típusú járművek érkezhetnek a fővárosba. Továbbá 75 db új, szóló, csuklós és elektromos autóbusz bérlésére (rendelkezésre tartásra) vonatkozó szolgáltatás beszerzési eljárást is előkészített a BKV és a BKK. 3.4. Az Új autóbusz-üzemeltetési modell lépései A BKK Zrt. az új autóbusz-üzemeltetési modell keretein belül a 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján Közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetése tárgyú előminősítési 12

rendszert hozott létre. Az előminősítési rendszeren megfelelt ajánlattevők jogosultak ajánlattételre a társaság által, autóbuszvonalak üzemeltetésére meghirdetett közbeszerzéseken. 3.4.1. Az A ütemű szolgáltatási szerződések és azok kiváltása A VT-Arriva Kft. (régebbi nevén VT-Transman Kft.) 2012-től az A2, A3, A5 és A6 számú szolgáltatási szerződések alapján 100 db használt, szóló autóbusszal, 2013 nyarától pedig az A7 és A8 jelű közbeszerzési eljárások elnyerésével további 150 db (75 db szóló, 75 db csuklós) új, Mercedes Citaro 2 típusú autóbusszal szolgáltat budapesti vonalakon. Az A5 és A6 jelű szerződések azonban lejártak, így a BKK pótlásukra a B5 és a B6-B7 szolgáltatási tendereket indította el 2014 tavaszán. Az eljárásokat ezúttal a VT-Arriva Kft. nyerte meg. A B5 esetében 2014. július 1-én az A5 szolgáltatás megszűnésekor 20 db jármű állt forgalomba, míg az A6 kiváltására szánt B6 tender beindulásáig az átmeneti B7 tender látja el a szolgáltatást (2014. május 26-tól) 30 db szóló autóbusszal. 3.4.2. Szolgáltatási szerződések új járművek bevonásával Az agglomerációs vonalak üzemeltetésére (B8) 2013. év őszén kiírt tendert a Volánbusz Zrt. nyerte. A szolgáltató 2014. április 26-tól, 2014 nyaráig történt ütemes forgalomba állással, összesen 167 db állományi (106 db szóló Man Lion s City A21 típusú, 61 db csuklós Volvo 7900A típusú) új, korszerű járművel látja el az agglomerációs és kapcsolódó vonalak üzemeltetését. A BKK az autóbuszok legyártásának folyamatát figyelemmel kísérte, a szerződésnek és a budapesti agglomerációs igényeknek való megfelelőséget folyamatosan ellenőrizte, az autóbuszgyártó és a szolgáltató illetékes munkatársaival folyamatosan kapcsolatban állt. Az új autóbuszok budapesti követelményekhez illesztése és forgalomba állítása problémamentesen megtörtént, a modern, kényelmes, akadálymentes autóbuszok sikert arattak az utasok körében. A BKK 2013 harmadik negyedévében B1 jelű tendert írt ki 20 db + 20 db (opció) midi autóbusz, valamint 25 db, hibrid csuklós autóbusz üzemeltetésére. A midi tender 2014 tavaszán eredménytelenül zárult, az egyetlen ajánlattevő (Orangeways City Kft.) ugyanis nem felelt meg a megváltozott műszaki feltétel igazolása terén a közbeszerzési elvárásoknak. Mivel a leromlott állapotú midi járműállomány kiváltása kiemelt stratégiai feladat a BKK részéről, 2014 nyarán kiírásra került a B9 jelű 25 db + 10 db opciós mennyiségű midibusszal nyújtott személyszállítási szolgáltatásnyújtás beszerzésére irányuló nyílt, egyfordulós, tárgyalási fázis nélküli eljárás. Az ajánlatok beérkezése a következő negyedévben várható. A hibrid járművekkel való személyszállításra kiírt közbeszerzési eljárás (B2) viszont sikerrel zárult, aminek eredményeképp 2014 végétől Rába-Volvo 7900H típusú hibrid csuklós 13

járművek is megjelennek majd a fővárosi utakon, 2015 februárjától pedig a teljes, 25 db-os flotta elérhető lesz, a 2014. április 8-án aláírt szerződésnek megfelelően. A hibrid technológia fejlődésének köszönhetően a hibrid autóbuszokkal elérhető gázolajmegtakarítás elérheti a 30-35 %-ot is, valamint a tisztább üzemű autóbuszok hozzájárulnak Budapest levegőszennyezettségének csökkentéséhez. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a 2013. június 15-ei ülésén, Módosító indítvány a Javaslat a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 2013-2014. évi üzleti tervének elfogadására tárgyú előterjesztéshez meghozott határozatában felkérte a BKK Zrt.-t, hogy haladéktalanul folytassa az új buszüzemeltetési modell megvalósítását, és új, teljesen alacsonypadlós autóbuszok forgalomba állítását, annak érdekében, hogy a következő évben is legalább a 2013. évi ütemhez hasonló mértékben állhassanak forgalomba új buszok, kiemelten Budapest déli részén. Az elvárásnak megfelelően a BKK 2013 év végén elindította új járművekkel történő szolgáltatás teljesítésére közbeszerzési eljárásait szóló (B3 jelű tender), csuklós (B4 jelű tender) autóbuszok vonatkozásában. A végleges ajánlatok a kiadott határidőre (2014. augusztus 18.) beérkeztek. Az eljárás lezárásáról 2014 októberében dönthet a BKK Zrt. igazgatósága, ezt követően történhet meg várhatóan novemberben a szerződéskötés. 3.4.3. Dízel midibusz beszerzés uniós finanszírozással Az I. kerületi Önkormányzattal közös projekt részeként, a Társaság túlnyomórészt uniós forrásból közbeszerzési eljárást indított 16 db + 24 db (opció) dízel midi autóbusz szállítására. A tender eredményesen zárult, a beszerzési szerződés a nyertes járműgyártóval aláírásra került, de az érvénybe lépése a pozitív kormánydöntéstől függ. A midibusz beszerzések (beleértve a fentebb említett szolgáltatás beszerzést is) eredményeként várhatóan forgalomba álló új midi autóbuszokkal a BKK visszaállíthatja a midibusz-közlekedést olyan vonalakon, ahol az utóbbi években a BKV midibuszállományának műszaki állapota miatt szóló autóbusszal kényszerült szolgáltatni 3.4.4. Elektromos hajtású autóbusz beszerzések Az autóbuszok elektromos hajtási módjának segítségével energiahatékonyságuk jelentősen megnövelhető. Az akkumulátor- és töltéstechnológia fejlődésével bizonyos, speciális igényű közlekedési üzemek esetén az elektromos autóbuszok üzemeltetése költséghatékony, a dízel autóbuszokkal versenyképes megoldás. A technológia vizsgálatának érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük az elektromos autóbuszok piacát, lehetőségeink szerint a BKV segítségével közös tesztfutások során vizsgálva a megoldásokat. A BKK Zrt. az I. kerületi Önkormányzattal közös uniós projekt részeként 7 db + 14 db (opció) elektromos hajtású midi autóbusz beszerzésén a nyertes cég a Siemens-Rampini-Rába konzorcium lett, a szerződés aláírásra került. A dízel midi projekthez hasonlóan itt is kormányzati döntéstől teszik függővé a megvalósulást. 14

4. Közösségi kerékpárrendszer MOL Bubi A Kijelölő Rendelet 1/A -a alapján a BKK közlekedésszervezői tevékenysége 2014-ben kibővült a közösségi kerékpárrendszer (MOL Bubi) bevezetésével és üzemeltetésével. A feladatellátás kapcsán a több mint 1000 kerékpárral, és Budapest belső kerületeiben 76 gyűjtőállomással induló rendszer alternatív és környezetkímélő utazási lehetőséget biztosít a fővárosban közlekedők számára. 4.1. A MOL Bubi projekt Jelenleg a projekt az éles üzem előtt áll, melynek előkészítése folyik, a rendszer ünnepélyes átadására 2014. szeptember 8-án került sor. A menetrendi év során 76 gyűjtőállomás telepítése és a kerékpárok kihelyezése megtörtént. A Közbringa Kft. alvállalkozóként üzemelteti az informatikai háttérrendszert, az újraelosztó és karbantartó rendszert, továbbá a gyűjtőállomásokat és a kerékpárokat egyaránt (rendszeres karbantartások, hibaelhárítások, tisztítás, áthelyezés). A szerződés szerinti funkciók megvalósítása, valamint a rendszer további javítása érdekében a back office programok fejlesztése a vállalkozó részéről a MOL Bubi Üzemeltetés szakterület közreműködésével folyamatos. A weblapunk (http://molbubi.bkk.hu/) és a Facebook oldalunk is (https://www.facebook.com/molbubi) kialakításra került, hogy online módon is lehessen a külső kommunikációs tevékenységet folytatni, a MOL Bubit népszerűsíteni és a felhasználók és érintettek számára bemutatni és elmagyarázni a rendszer szerepét, működését. 4.2. Üzemeltetési feladatok Megtörtént az év elején a működési rend kialakítása és ehhez igazítva BKK Zrt. ügyrendjének módosítása is, mely már tartalmazza a MOL Bubi szakterület üzemeltetéshez tartozó munkakörök feladatait és felelősségi köreit. A MOL Bubi üzemeltetés kapcsán a BKK feladatai a következők: Folyamat-kidolgozás a BKK belső szakterületeire (ügyfélkezelés, forgalomfelügyelet, pénzügy, stb.), mely területeket, hogyan érinti a MOL Bubi közbiciklirendszer. BKK belső szakterületeivel (Stratégia, Beruházás, Marketingkommunikáció, Arculat, Sajtó, Ügyfélszolgálatok stb.) való egyeztetés, folyamatszervezés, eszközhasználatokban való megállapodás. 15

Külső szervezetekkel (Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága, Kerületi rendőrkapitányságok stb.) való egyeztetés, folyamatszervezés, eszközhasználatokban való megállapodás. Általános Szerződési Feltételek és a MOL Bubi rendszerhasználathoz kapcsolódó egyedi szerződések, nyilatkozatok kidolgozásában való részvétel. Oktatási anyagok összeállítása, továbbá az elméleti és gyakorlati oktatások lebonyolítása a BKK érintett dolgozóinak. (új belépők, átképzésben részt vevők) Belső és külső kommunikációs anyagok szakmai javaslatainak előkészítése, elkészítése. Belső ügyviteli folyamatok kidolgozásában való részvétel, koordináció (pénztári, készletkezelési, számviteli, SAP-hoz illesztés). Gyűjtőállomás megfigyelő kamerarendszer fejlesztésének, beüzemelésének koordinálása. BKK infrastruktúra felkészítése a MOL Bubival kapcsolatos tevékenységekre (ügyfélközpontok számítógépek, RFID kártyaolvasó/írók, Szkennerek telepítése, ügyfélsoroló és IVR rendszerek menüjének módosítása, stb.). Behajtási folyamathoz tömeges SMS küldési rendszer kialakításának koordinálása. A MOL Bubi rendszer átadás/átvételének előkészítésének tevékenységei a szállítókkal közösen: o Funkcionális, teljeskörű folyamat és terheléses tesztben való részvétel (3 hónapon át, kb. 2500 művelet elvégzésével), o Tesztek előkészítése, jegyzőkönyvek készítése és tesztek lebonyolításának koordinálása, vezetése, o Havi teljesítésigazolási rendszer kialakítása közösen a vállalkozóval (SLA szerződés szerint), o Riportigények kialakítása. 4.3. Nyilvános próbaüzemek A MOL Bubi üzemeltetés elvégezte meghirdetett nyilvános próbaüzemi teszteléseket. Háttértámogatást nyújtott mind az első, mind pedig a második körös nyilvános próbaüzem ideje alatt: szerződések előrenyomtatása, időpont foglalási listák elkészítése az ügyfélszolgálatok számára, folyamatos háttértámogatás az ügyfélszolgálatok részére az informatikai rendszer használatában, 16

támogatás nyújtása az ad- hoc problémák kezelésében, elégedettségi kérdőívek fogadása, eredményeinek értékelése után javaslattétel módosításokra, folyamatos részvétel a nyilvános próbaüzem alatt folyó tesztelésekben, melyek főleg a rendszer pénzügyi, arculati beállításaira irányultak. A nyilvános próbaüzemi tapasztalatok figyelembe vételével tett javaslatokat a MOL Bubi üzemeltetés az éles üzemre: az informatikai rendszerek finomhangolására, a kerékpárok jobb futásteljesítményének elérése érdekében alternatív megoldások tesztelése, 2 fajta tömör és 1 tömlős gumival, csengőcserére. Augusztus végére az üzemeltetés fő feladatát az éles üzemre való felkészülés jelentette. Ezen belül: Felhasználókkal kötendő szerződések véglegesítése, ÁSZF véglegesítése, MOL Bubi-ra vonatkozó belső szabályzat kidolgozásának megkezdése, Dolgozói kedvezmények kidolgozása. Ezek mellett folyamatos teszteléseket tartottunk a vállalkozótól kért egyéb, és ez időpontig nem teljesített fejlesztésekkel kapcsolatban, ezzel is támogatva a projektért felelős szakterület munkáját. 5. 2013-2014. Menetrendi Éves Elszámolás A Keretmegállapodás 39. pontja alapján a BKK a Menetrendi évet követően a Közlekedésszervezői Feladatok vonatkozásában, minden év október 31-ig benyújtja az Önkormányzat részére az elszámolást (a továbbiakban: Közlekedésszervezői Éves Elszámolás). Az elszámolás akkor tekinthető elfogadottnak, hogy ha az Önkormányzat döntésre jogosult szerve a Közlekedésszervezői Éves Elszámolásról dönt. A fentiek alapján a BKK és a Fővárosi Önkormányzat egymással szemben legkésőbb december 15-ig elszámolnak. A Keretmegállapodás előírásának megfelelve a BKK elkészítette 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. időszakára vonatkozó közlekedésszervezői menetrendi éves elszámolását, melyben kimutatásra kerülnek a közlekedésszervezői tevékenység menetrendi évre vonatkozó bevételei, indokolt költségei és ezek alapján a tevékenység alul/felülfinanszírozottságának mértéke. 17

A BKK Zrt. költségeinek tevékenységenkénti kimutatására olyan elszámolási objektumstruktúra került kialakításra, amely biztosítja az egyes tevékenységek és projektek elkülönült, transzparens elszámolhatóságát. Az elszámolás objektumai egyrészt a szervezeti hierarchia mentén kialakított költséghelyek, másrészt a projektek elszámolását biztosító munkaszámok (projektkód rendszer). A tevékenységekre közvetlenül elszámolható költségek az egyes költséghelyeken, költségnemi részletezésben kerülnek kimutatásra. A költséghelyek meghatározott csoportosítása biztosítja a Keretmegállapodás szerinti tevékenységek közvetlen költségeinek valamint az irányítás közvetett költségeinek meghatározását. A fentiek alapján a kalkuláció egységei a Keretmegállapodás szerinti tevékenységek és a feladatellátás és a projektmenedzsment keretében kezelt projektek. Az egyes kalkulációs egységeken kimutatott közvetlen költségek képezik az alapját az általános (közvetett) költségek felosztásának. Az önköltségszámítás metodikájának változása A BKK költségfelosztása 2013 év során a következő elvek alapján ment végbe: A közszolgáltatási tevékenységek érdekében közvetlenül felmerült költségek (az adott tevékenységgel foglalkozó költséghelyeken), ide értve a közvetlenül felmerült anyagjellegű és bérköltségeket is, a felmerülés költséghelyétől függően az adott tevékenység közvetlen önköltségébe kerültek elszámolásra. A tevékenységek közvetlen költségét növelték azok az egyéb és pénzügyi ráfordítások, amelyek szintén közvetlenül az adott tevékenység érdekében merültek fel, továbbá a tevékenységeket ellátó költséghelyekhez rendelt eszközök értékcsökkenése is. Azon szervezeti egységek (költséghelyek), amelyek nem kizárólag egy tevékenységgel kapcsolatosan végezték a feladataikat, úgy nevezett technikai területhez kerültek hozzárendelésre. Ilyen volt az Információs szolgálat költséghelye, az Ügyfélszolgálat költséghelyei, valamint a Forgalombiztonság, taxi, parkolás-gazdálkodás és teherforgalom általános költséghelyei. Ezen területeknek is meghatározásra került a közvetlen költsége, az ismertetett elvek mentén. Azon személyi és anyagjellegű költségeket, amelyek a Társaság egészével kapcsolatosan merültek fel, a központi irányítási területhez kerültek hozzárendelésre. A központi irányítási költségeket a tevékenységi költséghelyek (beleértve a több tevékenységet érintő költséghelyeket is) között a korrigált közvetlen költségek arányában kerültek felosztásra. A korrigált közvetlen költség meghatározásánál a tevékenységek közvetlen költségeit csökkentettük a közvetített szolgáltatások költségeivel (BKK Közút Zrt költsége, BKV és buszalvállalkozók költsége, projektekkel kapcsolatos közvetített szolgáltatások), ahol voltak ilyen tételek. 18

A technikai költséghelyre könyvelt közvetlen és ráosztott központi irányítási költséghelyeket a tevékenységek között a következő elvek szerint osztottuk meg: 1. Információs szolgálat költsége 50 %-ban a közlekedésszervezés, és 50 %-ban a közútkezelői tevékenység között került felosztásra. 2. Az ügyfélszolgálat 50%-ban a Forgalombiztonság, taxi, parkolás-gazdálkodás és teherforgalom általános költséghelye, 50 %-ban pedig a közlekedésszervezés tevékenység között került felosztásra. 3. A Forgalombiztonság, taxi, parkolás-gazdálkodás és teherforgalom általános költséghelyére jutó közvetlen, és ráosztott költségek a tevékenységek összes közvetlen és ráosztott költségének arányában kerültek felosztásra a taxiközlekedés, a közterületi és közterületen kívüli parkolás költséghelyei között. Ehhez képest 2014-es év során a költségfelosztásban a következő elvi változások történtek: 1. A központi irányítási költségek felosztásánál nem a korrigált közvetlen költséget, hanem a közvetlen költségeket szerepeltettük, azaz a központi irányítás vetítési alapjánál figyelembe vételre kerülnek a közvetett szolgáltatás jellegű költségeket. Ezen változtatás eredményeképpen a központi irányítási költségek a tevékenység társaságban elfoglalt szerepének, súlyának megfelelően nagyobb arányban kerülnek a közlekedésszervezői és a közútkezelő tevékenységekre terhelésre, és a többi tevékenységre osztott központi irányítási költség csökken. 2. Az ügyfélszolgálatok és ügyfélpontok költséghelyeinek tervezett közvetlen, és ráosztott központi irányítási költségét a korábbi 50-50 %-os arány helyett az ügyfélszolgálat által megadott, tevékenységenként kimutatott esetszámok arányai alapján számított százalékos arányban kerülnek szétosztásra mindazon tevékenységek között, amelyekkel az ügyfélszolgálat foglalkozik. Az ügyfélpontok költségeit 100 %-ban a közlekedésszervezési tevékenységre terheltük. A változás hatására a közúti közlekedési tevékenység, a teherforgalom, és a MOL Bubi is részesül az ügyfélszolgálati költségekből. 3. Korábban a számlaigazolásnak megfelelően az Informatikai szakterületre került tervezésre minden informatikai rendszerrel, szoftverekkel, hardverrel kapcsolatos költség, és ez a Központi irányítási költségek részeként közvetlen költség arányban került felosztásra a tevékenységek között. 2014. év során azon informatikai költségeket, amelyek kizárólag a Közlekedésszervezés informatikai rendszere kapcsán, a tevékenység érdekében merülnek fel, nem az Informatikai szakterületre, hanem a közlekedésszervezés közvetlen költségei között számoltuk el. Közlekedésszervezői elszámolás módszere Az elszámolás során a Keretmegállapodás rendelkezései szerint a közlekedésszervezői feladatellátás nettó módon kerül elszámolásra. 19

A kalkulációnál figyelembe vettük a közlekedésszervezői tevékenység ellátása során képződött bevételeket, ami menetdíjbevételből, szociálpolitikai menetdíj-támogatásból és egyéb bevételekből (piaci megrendelések bevételei, agglomerációs bevételek, stb.) tevődik össze. A költségek amelyek tartalmazzák a belső szolgáltató és a versenyeztetett autóbusz szolgáltató részére teljesített kompenzáció, valamint szolgáltatási díj összegét is és a bevételek különbözeteként határoztuk meg a közlekedésszervezői tevékenység tényleges kompenzációszükségletét. Az elszámolás során figyelembe vételre kerültek a MOL Bubi-val összefüggésben felmerült kiadások és bevételek is. A tömegközlekedési szolgáltatások közlekedésszervezői elszámolásának ágazati bontásban történő bemutatása az alábbi elvek mentén történik: Az ágazati megbontása az alábbi ágazatok között történik: a) Autóbusz ágazgat, 1. Autóbusz ágazat Budapest, 2. Autóbusz ágazat agglomeráció; b) Villamos ágazgat; c) Trolibusz ágazat; d) METRÓ ágazat; e) Hév ágazat, 1. Hév ágazgat Budapest, 2. Hév ágazat agglomeráció; f) Hajózás; g) Nosztalgia járatok. A közlekedésszervezői tevékenységhez kapcsolódó menetdíjbevételek ágazatok közötti megbontása az alábbiak szerint történik: - A hév jegyek és bérletek bevétele 100 %-ban a Hév ágazat agglomerációs szakaszát illetik; - A kerékpárbérlet bevételéből a fogaskerekű, illetve a hév 50-50 %-ban részesedik; - A környéki jegyek és bérletek 100 %-ban a buszágazat agglomerációs szakaszát illetik; - A tarifálisan is agglomerációs buszok a külső szakaszon felmért, határon átlépő, illetve agglomerációban mért utasszámok arányában részesednek azon budapesti jegyek bevételéből, amelyek a BKK Zrt. Díjszabása szerint szabályozottan az agglomerációban is érvényesek, a határátlépő utasszámnál a belső és külső szakaszokra történő megosztás érdekében 0,5- es szorzóval. 20

- Az éves összvonalas Budapest bérlet bevételéből a felszálló utasszorzók szerinti aránnyal részesednek a tarifálisan agglomerációs autóbusz viszonylatok a közigazgatási határon kívül eső kinti szakaszon, illetve a hévek határon kívüli szakaszai; - A metrójegyek, a hajójegyek, illetve az egyéb, ágazathoz kötött jegyek kizárólagosan saját ágazatukhoz rendelt budapesti bevételt képeznek; - A több ágazat igénybevételére jogosító jegyek menetdíjbevétele a felszálló utasszorzóból képzett arányszám szerint osztódik az egyes ágazatok között; - A korlátlan felszállásra jogosító jegyek és bérletek menetdíjbevétele az utasszámból képzett arányszám szerint osztódik az egyes ágazatok között. A helyi ingyenes utazások utáni szociálpolitikai menetdíj támogatás esetében az agglomerációs településekre kapott bevétel a buszágazatot illeti, a budapesti támogatás felosztása az ágazatok között felszálló utasszorzó arányai alapján történik. Az eladások után járó szociálpolitikai menetdíjtámogatás felosztása a menetdíjbevételek felosztásával analóg módon valósul meg. - A helyközi ingyenes utazások esetében a környéki helyközi díjtermékek menetdíjbevétele alapján kapott szociálpolitikai menetdíj támogatás az autóbusz ágazat, a hév helyközi menetdíjbevétele alapján kapott szociálpolitikai menetdíj támogatás a hév ágazat bevétele. - Az egyéb szerződéses járatok, különjáratok üzemeltetéséhez kapcsolódó bevételek, és az agglomerációs önkormányzatoktól származó támogatások ahhoz az ágazathoz kerülnek hozzárendelésre, amely ágazat az adott szolgáltatást működteti. A közlekedésszervezői tevékenységhez kapcsolódó, az előző pontban felsoroltakon kívüli bevételek, valamint a költségek ágazatok közötti megbontása teljesítmény, férőhelykilométer alapon történik. A hajó és a rév ágazat esetében a BKV üzemóra teljesítmény szerint számol el, mely a felosztáshoz átszámításra kerül az átlagos keringési sebesség, illetve az átlagos férőhelyszám alapján. Agglomerációs teljesítmény alatt az alkalmazott díjszabástól függetlenül azon közszolgáltatási teljesítményt értük, amely Budapest közigazgatási határain kívül került teljesítésre, illetve valósul meg. A fent bemutatott módszerek alapján elkészített elszámolás alapján a BKK közlekedésszervezői feladataival összefüggésben felmerült tényleges indokolt kiadásai a menetrendi évben összességében 152.405.717 ezer Ft-ot, a közlekedés szervezői saját bevételei 77.826.212 ezer Ft-ot, a Fővárosi Önkormányzattól kapott közlekedésszervezői kompenzáció pedig 79.010.068. ezer Ft-ot tettek ki. A BKK 21

közlekedésszervezői tevékenységének menetrendi éves bevételei és indokolt költségei alapján a BKK közlekedésszervezői tevékenységek a 2013-2014. Menetrendi év során 4.430.563 ezer Ft mértékben túlfinanszírozott. A közlekedésszervezői tevékenység bevételeinek és indokolt költségeinek részletes elemzését a következő fejezetekben kerül megadásra. 5.1. Közlekedésszervezői tevékenység bevételei 5.1.1. Közlekedésszervezői források A BKK közlekedésszervezői feladatainak fedezetét a Fővárosi Önkormányzat és a BKK Zrt. között megkötött, két alkalommal módosított Közlekedésszervező Éves Melléklet biztosítja. Az Éves Melléklet 2. számú módosításával került sor a MOL Bubi feladatok Éves Mellékletbe történő beillesztésére és a vonatkozó forrásigény meghatározására. Az Éves Melléklet a BKK Zrt. közlekedésszervezői feladataihoz kapcsolódóan, a 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszakra vonatkozó közlekedésszervezői forrást 78.651.571 ezer Ft összegben rögzíti. Közlekedésszervezői forrásból 2014. augusztus 31-ig összesen 83.844.342 ezer Ft került a Fővárosi Önkormányzat részéről átutalásra, melyből 4.834.274 ezer Ft a 2012-2013. Menetrendi Év lezárásakor megállapított alulfinanszírozottság pénzügyi rendezése, így a 2013-2014. Menetrendi Évre vonatkozó közlekedésszervezői kompenzáció összege 79.010.068 ezer Ft. A menetrendi évre tervezett forrásigénytől való eltérés az alábbiakból adódik: A BKV 2014. évi hiteltörlesztéseket refinanszírozó hiteleihez kapcsolódó kezességekről szóló döntések időigénye miatt a refinanszírozási célú hitelkeretek rendelkezésre állása 2014. augusztus 31-ig nem valósult meg. Emiatt a BKV-nál keletkező likviditási hiány kezelése érdekében Főpolgármester úr egyetértésével a BKV a már visszatörlesztett hitelek összegének erejéig, de legfeljebb költségvetési rendeletben meghatározott közösségi közlekedés működésére vonatkozó előirányzat mértékéig a felmerülő finanszírozási igénye szerint előrehozott kompenzáció folyósítását kérheti. A BKV 2014. szeptember havi szolgáltatói díjának előrehozott kompenzációs igénye 3.200 millió Ft volt augusztus hónapban. A közlekedésszervezői feladatellátás vonatkozásában a forráslehívás a BKK Zrt. likviditási helyzete alapján történik. Kivételt képez ez alól a helyi közösségi közlekedés központi költségvetési támogatásának folyósítása, ami a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium valamint a Belügyminisztérium között létrejött támogatási szerződés rendelkezése szerint a Főváros részére történő folyósítást követő 8 napon belül kerül a BKK részére folyósításra. 2014. augusztus hónapban a helyi közösségi közlekedés 2014. évi központi költségvetési 22

támogatásának összegének 1-8. hónapra jutó időarányos része, 16.000 millió Ft került folyósításra. A BKK likviditásalapon augusztus hónapra mindössze 6.000 millió Ft-ot tervezett lehívni, így a menetrendi év utolsó hónapjában a BKK valós likviditási igényét jelentősen meghaladó forrás került átutalásra a Főváros részéről. A rendelkezésre álló szabad forrásokat a BKK lekötötte. 5.1.2. Közlekedésszervezői tevékenység saját bevételei A közlekedésszervezői tevékenységhez kapcsolódó saját bevételek menetdíj bevételekből, szociálpolitikai menetdíj-támogatásból, valamint egyéb bevételek összegéből (piaci megrendelések bevételei, agglomerációs bevételek, stb.) tevődik össze. A BKK tömegközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó közlekedésszervezői saját bevételei a Menetrendi Év során összesen 77.826.173 ezer Ft-ot tettek ki, jelentősen meghaladva a Közlekedésszervezői Éves mellékletben szereplő tervezett mértéket. Közlekedésszervezői tevékenység saját bevételei 2013. IX. - 2014. VIII. 2013.IX.01. 2013.XII.31. 2014.01.01. 2014.08.31. Menetrendi év összesen adatok ezer Ft-ban Eltérés Terv Tény Tény Tény Tény-terv Menetdíjbevétel (pótdíjakkal) összesen 56 744 060 19 845 134 39 711 302 59 556 436 2 812 376 Szociálpolitikai menetdíjtámogatás 16 348 071 5 657 459 11 113 067 16 770 526 422 454 Közlekedésszervezői egyéb bevételek 2 004 060 581 573 917 638 1 499 211-504 849 Összesen 75 096 191 26 084 166 51 742 007 77 826 173 2 729 981 23