Feltételnélküli alapjövedelem dr. Mélypataki Gábor
Mit is értünk feltételnélküli alapjövedelem alatt? Az alapjövedelem olyan jövedelem, amelyet egy politikai közösség valamennyi tagja számára egyéni alapon biztosít, anyagi helyzett ől függetlenül és munkakötelezettség nélkül.
Fogalmi elemek I.: Jövedelem Készpénzben, nem pedig természetben: Olyan,pénzben nyújtott támogatás, amelyben nincs kikötve sem a fogyasztás ideje, sem annak célja. A legtöbb változatban nem helyettesíti, hanem kiegészíti az olyan természetbeni jutt atásokat, mint az ingyenes oktatás,vagy az alapvető egészségbiztosítás.
Fogalmi elemek II.: Rendszeresség Rendszeresen, és nem egyszeri jutt atásként.: Az alapjövedelem-rendszerben a kedvezményezett ek rendszeres időközönként jutnak vásárlóerőhöz,ami a javaslattól függően érvényesülhet hetente, havonta, vagy más éven belüli időszakonként.
Fogalmi elemek III.: Politikai közösség Nemzetállami, azon belüli és azon túli szintek: Egy kormányzat fizeti valamilyen közösségileg ellenőrzött forrásból. Nem szükséges azonban, hogy a nemzetállam fizesse, mint ahogyan az sem, hogy újraelosztó adóztatásból kell előteremteni a forrását. Regionális finanszírozás és szupranacionális finanszírozás is elképzelhető.
Fogalmi elemek IV.: Újraelosztás Az alapjövedelmet nem feltétlenül szükséges speciálisan erre a célra előirányzott forrásból előteremteni. Ehelyett akár a többi kormányzati kiadással együtt is finanszírozható a különféle forrásokból bejövő állami bevételekből. Az elkülönített finanszírozás hívei többnyire speciális adófajtából teremtenék meg az alapjövedelem alapját
Fogalmi elemek V.: Elosztás Az alapjövedelmet azonban nem kizárólag újraelosztó adóztatásból lehetne finanszírozni. Az alaszkai osztalékrendszer19 alapja az állam bőséges olajkészleteit kiaknázó többrétű befektetési alap jogdíjainak egy része.
Fogalmi elemek VI.: Közösség Állampolgársággal nem rendelkezők? A politikai közösség tagja kifejezést értelmezhetjük zártabban vagy nyitott abban. Egyesek, elsősorban azok, akik az állampolgári bér kifejezést használják, leginkább a politikai közösség jogi értelemben vett tagjait, vagyis az állampolgárokat értik ezen. Az alapjövedelem támogatóinak közpolitikai eszközként értelmezi nem javasol olyan megszorításokat, amelyek tovább mélyíthetnék a munkaerőpiac dualizációját.
Fogalmi elemek VI.: Közösség Gyermekek? Az életkor mentén is kialakíthatjuk a közösségi tagság egy zártabb vagy nyitott abb elképzelését. Az alapjövedelmet egyesek definíció szerint csak a népesség nagykorú tagjainak biztosítanák, ám ezt gyakran univerzális, vagyis anyagi helyzettől független gyermektámogatási rendszerrel egészítik ki, amelyben a támogatás nagysága függhet attól, hogy a család hanyadik gyermekéről van szó, illetve növekedhet a gyermek életkorával arányosan. Mások az alapjövedelmet születéstől halálig tartó jognak tartják, ami teljes mértékben helyettesítheti a gyermektámogatási rendszereket.
Fogalmi elemek VI.: Közösség Nyugdíjasok? A legtöbb javaslat viszont egész életen át, azaz a nyugdíjkorhatár után is biztosítaná az alapjövedelmet, amelynek szintje vagy azonos volna a fiatalabb felnőtteknek járó támogatáséval, vagy valamivel magasabb lenne annál. Az időseknek járó alapjövedelmet bármely esetben ki lehetne egészíteni magán- vagy állami nyugdíjpénztári tagságból, munkavállalásból, illetve magán-megtakarításokból származó jövedelemmel.
Fogalmi elemek VII.: Egyéni alapon Mindenkinek jár.: Az alapjövedelemre a legtöbb jelenleg működő garantált minimumjövedelmi rendszerrel szemben a háztartás egésze vagy a családfő helyett a közösség minden tagja egyénileg jogosult. Egységes.: Ha egy juttatásra mindenki jogosult is, annak szintjét befolyásolhatná a háztartás összetétele. A jelenlegi garantált minimumjövedelem- rendszerek figyelembe veszik, hogy a nagyobb háztartásokban alacsonyabb az egy főre eső megélhetési költségek szintje, ezért például egy együtt élő pár két tagja fejenként alacsonyabb garantált jövedelemre számíthat, mint egy egyedül élő személy.
Fogalmi elemek VIII.: Anyagi helyzettől függetlenül Jövedelemtől függetlenül.: Az érvényben lévő garantált minimumjövedelemrendszerekkel összehasonlítva az alapjövedelem legmeghökkentőbb tulajdonsága az, hogy jövedelmi helyzettől függetlenül, szegénynek és gazdagnak egyaránt jár, mégpedig azonos összegben A gazdagok nem lesznek még gazdagabbak. Abból azonban, hogy a szegények és a gazdagok ugyanazt az alapjövedelmet kapják, nem következik, hogy mind a szegények, mind a gazdagok gazdagabbak lesznek. Az alapjövedelem kiosztásához ugyanis meg kell teremteni annak pénzügyi forrását.
Megéri munkát vállalni? Az anyagi helyzettől függő garantált minimumjövedelem azonban egy más jellegű munkanélküliségi csapdát is teremt, amelyet elsősorban a közgazdászok hangsúlyoznak. Ez pedig a munkanélküliként és alacsony fizetéssel szerezhető jövedelem közti túlságosan kis különbség. Ha az alsó jövedelmi szinteken minden egyes megkeresett eurót ellensúlyoz, vagy majdnem teljes mértékben ellensúlyoz, vagy akár meg is halad a támogatásból elvesztett egy euró, akkor a keresőnek nem kell különösebben lustának lennie ahhoz, hogy inkább a gyengén fizető álláslehetőség visszautasítása mellett döntsön, vagy ne is keressen ilyen lehetőséget. A szabad választás lehetősége.
A feltételnélküli alapjövedelem kritériumai 1. A feltétel nélküli alapjövedelemnek ideális esetben négy fő kritériuma van: a) egyetemes (vagyis mindenkire kiterjed), b) személyes (vagyis személynek jár, nem családnak vagy szervezetnek), c) feltétel nélküli (vagyis nincs se hozzáférési, sem kizáró feltétele) és d) elég magas (vagyis nemcsak a test életben tartására kell elegendőnek lennie, hanem az ember alapvető szellemi igényeire is ).
Magyar elképzelés: LÉT-pénz A legfrisebb tanulményok egyike szerint: 2015. január 1-jétől kivétel nélkül minden magyarországi lakosnak biztosít a magyar állam havonta egy pénzösszeget, ami őt feltétel nélkül megilleti, mert ez az életéhez, a létéhez és egyben a személyéhez fűződő, elidegeníthetetlen, alkotmányos alapjoga. Ez a LÉT.
Mértéke A LÉT nagysága és esedékessége havonta, személyenként: - felnőtteknek teljes összeg (a nagykorúságtól a haláleset hónapjának végéig) 18 - gyermekeknek fél összeg (a születéstől a nagykorúságig) és - várandós édesanyáknak másfélszeres összeg (a terhesség 12. hetétől, ikerterhesség esetén is).
Pontosan kinek is? A LÉT-et a magyarországi lakosok kaphatják. Nem a magyar állampolgárok, mert sok százezer határon kívüli állampolgárunk nem járul hozzá a magyar államháztartás bevételeit növelő közterhekhez. Nem kaphat LÉT-pénzt minden további nélkül a Magyarországon tartózkodó külföldi, még akkor sem, ha egy EU tagország állampolgára, vagy annak rokona, eltartottja.
Érdemei Segélyezés kiváltása Biztonság megteremtése
Dilemmák Nem okoz-e további egyenlőtlenségeket? Tényleg igazságos-e? Nem jelent- e nagyobb kiadást?