Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 12. (OR. en) 12100/16 AGRILEG 129 VETER 85 ANIMAUX 24 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. szeptember 8. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága COM(2016) 558 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2016) 558 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2016) 558 final 12100/16 DGB 2B HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.8. COM(2016) 558 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról HU HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról 1. Bevezetés A 98/58/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az irányelv végrehajtása során szerzett tagállami tapasztalatok alapján jelentést nyújt be a Tanácsnak. A 2006/778/EK bizottsági határozat 1 minimumkövetelményeket állapít meg a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozóan. A határozat mellékletei táblázatos formában tartalmazzák a meg nem felelés vonatkozásában ellenőrizendő követelményeket. A határozat értelmében a tagállamok 2009 óta küldenek éves jelentés a Bizottságnak. Az említett határozat (9) preambulumbekezdése értelmében az állatjóléti vizsgálatokra vonatkozó adatok összegyűjtése alapvető fontosságú ahhoz, hogy értékelni lehessen az ezen a téren folytatott közösségi politika hatását. Az Európai Unió 2012 2015-ös állatjóléti stratégiája 2 egyik fő problémaként az uniós jog érvényesítésének hiányát nevezte meg Emellett a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv 3 végrehajtására vonatkozó, a Tanácsnak címzett jelentés is értékes információkat nyújt a jogérvényesítés témájában. 2. Módszertan E jelentés a 2011. január 1. és a 2014. december 31. közötti időszakra terjed ki. A jelentés összeállítása során három információforrás került felhasználásra. Először is az adatok a tagállamokban végzett ellenőrzések eredményeit tartalmazó bizottsági jelentésekből származnak. E jelentések elsősorban a 2011 2013-as időszakból származnak, mivel az ezekben az években végzett ellenőrzések elsősorban a gazdaságokon belüli helyzetre irányultak (lásd az I. melléklet 1. táblázatát). Másodsorban mindegyik tagállamnak biztosítani kell, hogy az állatjóléti vizsgálatokat a 882/2004/EK rendeletben 4 foglalt, a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokkal összhangban végezzék. A tagállami illetékes hatóságok feladata, hogy a vizsgálatok megállapításairól évente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok 1 2 3 4 A Bizottság 2006. november 14-i 2006/778/EK határozata a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről; HL L 314., 2006.11.15., 39. o. COM(2012) 6 final/2 HL L 221., 1998.8.8., 23. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről; HL L 165., 2004.4.30., 1. o. 2
által a 2013. és 2014. évekre benyújtott adatokat használta fel 5, mivel ezek a legjellemzőbbek a jelenlegi helyzet szempontjából. Az I. melléklet 2. táblázata áttekintést ad a vizsgálandó gazdaságok számáról és az ellenőrzött helyszínek arányáról. Végezetül a Bizottsághoz időnként benyújtanak azzal kapcsolatos panaszt, hogy egy vagy több tagállam állítólagosan nem alkalmazza az uniós jogszabályokat 6. Ezek a panaszok értékes információként szolgálnak arról, hogy a polgárok véleménye szerint mely területeken nem megfelelő a jogérvényesítés. 3. Megállapítások 3.1. Az ellenőrzések és vizsgálatok rendszere A Bizottság ellenőrzéseinek tanúsága szerint a tagállamok kockázatalapú rendszert alkalmaznak a vizsgálni kívánt helyszínek kiválasztásához. A gazdaságokra irányuló, kockázatalapú állatjóléti vizsgálatokat nagymértékben indokolttá teszi a hatósági ellenőrzésekről és az egységes támogatási rendszerre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 7 is. Számos tagállam részletesen bemutatta a megvizsgálandó gazdaságok kiválasztására szolgáló rendszert, ez pedig szintén a kockázatalapú megközelítés használatát erősíti meg. Emellett az uniós jogszabályok 8 értelmében a vizsgálatok abszolút számának arányosnak kell lennie a termelés volumenével és az érintett állatok számával. Emellett a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az ellenőrzés során megfogalmazott ajánlások alapján. A Bizottság megjegyezte, hogy az ellenőrzések során a tagállami tisztviselők minden esetben foganatosítottak intézkedéseket. Ugyanakkor megállapították, hogy három tagállamban az intézkedések nem voltak elégségesek a megfelelés biztosításához. Megállapították, hogy két tagállamban ez a kellően visszatartó erejű szankciók hiányának tudható be, míg egy tagállam nem követte megfelelően nyomon az érintett esetet. 3.2. A tagállamok jelentéstételében mutatkozó különbségek A tagállamok jelentéstételében mutatkozó különbségek általánosságban megnehezítik az adatok értelmezését és összehasonlítását. 5 6 7 8 Egyes, a jelentésekből származó adatok extrapolálásra kerültek, és az I. mellékletben szerepelnek. A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése, COM(2012)154 final. A gazdálkodók közvetlen kifizetésben részesülhetnek, amennyiben gondoskodnak a termőföld jó mezőgazdasági állapotáról, és betartják a rendeletben foglalt közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi előírásokat, valamint a környezetre és az állatjólétre (kölcsönös megfeleltetés) vonatkozó szabályokat. A 2008/120/EK és a 2008/119/EK irányelv értelmében a vizsgálatok minden évben a tagállamokban alkalmazott különböző tenyésztési rendszerek statisztikailag reprezentatív mintájára terjednek ki. 3
2012-ben a 2006/778/EK határozat táblázatai alapján olyan online formátumot dolgoztak ki, amelyet a tagállamok 2013-ban és 2014-ben alkalmazni tudtak. Ez az online formanyomtatvány lehetővé tette a Bizottság számára a jelentett számadatok hatékonyabb ellenőrzését. Fennmaradtok ugyanakkor bizonyos következetlenségek. Ez különösen a házi tyúk esetében jellemző. A házi tyúk fogalommeghatározása 9 szerint ezt az oszlopot kizárólag hústermelés céljára tartott csirkék (brojlercsirkék) esetében lehet használni. Számos tagállam ugyanakkor a tojótyúktartó kis gazdaságokra 10 vonatkozó számadatokat is a házi tyúkra vonatkozó oszlopban tüntette fel. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a megállapítások a brojlertartó vagy tojótyúktartó gazdaságokra vonatkoznak-e. A szarvasmarha kategória esetében hasonló probléma tapasztalható, mivel egyaránt tartalmazza a marhahús- és a tejtermelő rendszert. Mivel e két termelési rendszerben különböző állatjóléti kockázatok merülhetnek fel, hasznos lenne az adatok elkülönült elemzése. 3.3. Műszaki megállapítások Először is annak érdekében, hogy a megállapítások reprezentatívak legyenek a termelőrendszer szempontjából, a vizsgált gazdaságok arányának a gazdaságok teljes számával összehasonlítva megfelelően nagynak kell lennie (lásd az I. melléklet 1. ábráját). A Bizottság szakértői csak egy esetben mutattak rá arra, hogy a megvizsgált létesítmények száma a termelés volumenéhez képest meglehetősen alacsony volt. A Bizottság nem számolt be arról, hogy a gazdaságok kockázatalapú kiválasztása során szabálytalanságokat tártak volna fel. Megjegyzendő, hogy a vizsgált gazdaságok száma 2013-ban és 2014-ben viszonylag magas volt mind a tojótyúkok, mind pedig a kocák esetében. Ez tulajdonítható a hagyományos ketrecekre vonatkozó tilalomnak (2012.), valamint a kocák csoportos tartása bevezetésének (2013.), illetve az ezekkel összefüggő, a szabályok betartására irányuló kötelezettségeknek. Másodsorban a meg nem felelések számát tekintve fontos szem előtt tartani, hogy ezek az uniós jogszabályok megsértésének minden típusára kiterjednek, ideértve a kis jelentőségűeket is. A 3. táblázatban az A. és a B. kategória a meg nem felelés olyan igazgatási jellegű eseteit tartalmazza, amelyek nyomán a tagállamokat felkérik, hogy a problémát három hónapon belül kezeljék (illetve egyes esetekben hosszabb határidő is rendelkezésre áll). A C kategória a súlyosabb szabálysértéseket tartalmazza, amelyek esetében azonnali igazgatási vagy büntető szankciókat maga után vonó intézkedés szükséges. Szemléltetésképpen: 2014-ben a házi tyúkokat tartó gazdaságok kapcsán regisztrált kihágások mindössze 8,1 %-a volt olyan súlyos, hogy azonnali intézkedést vont maga után. 9 10 A 2006/778/EK bizottsági határozat IV. mellékletének 2. táblázata: A Gallus gallus fajhoz tartozó baromfi a tojótyúkok kivételével. Kevesebb mint 350 tojótyúk. 4
Végezetül fontos figyelembe venni, hogy a kockázatalapú megközelítést követve a vizsgálatok kifejezetten olyan gazdaságokat céloztak, amelyek esetében a legnagyobb volt a szabálysértés kockázata. Ennek eredményeképpen a regisztrált szabálysértések számának bármilyen növekedése nem feltétlenül jelenti az állatjóléti helyzet romlását. Emellett a kockázatalapú megközelítés általánosságban azt eredményezi, hogy az állatjóléti kérdéseket gyorsabban rendezik, és az állatok helyzete javul. A módszertani hiányosságokat megfelelően figyelembe véve a megállapítások a következők: A Bizottság által végzett ellenőrzések A Bizottság által 2011 2013 között végzett ellenőrzések közül 18 olyan volt, amely tojótyúkokra (13) és/vagy kocákra (8) vonatkozott. Az ellenőrzések eredményei lehetővé teszik a tojótyúkok esetében a hagyományos ketrecekre vonatkozó tilalom bevezetése előtti, illetve a kocák esetében a csoportos tartásra való átállás előtti helyzet áttekintését. A Bizottság szakértői a legtöbb, a sertéstartás vonatkozásában vizsgált tagállamban a manipulálható anyagokra és a farokkurtítás elkerülésére vonatkozó rendelkezések megszegéséről is beszámoltak. Az e tagállamokra vonatkozó megállapítások meglehetősen sokfélék. Egyes tagállamok a megállapítások szerint túl kevés erőfeszítést tesznek a rutinszerű farokkurtítás megakadályozása vagy a manipulálható anyagok rendelkezésre bocsátása érdekében. Az illetékes hatóság gyakran nem foganatosított egyéb intézkedést, mint például a környezeti feltételek vagy az irányítási rendszerek megváltoztatása. Emellett a legtöbb tagállamban a hatóságok elfogadhatónak tartják nem megfelelő anyagok, például fémláncok használatát, míg a megfelelő anyagokat nem tartják összeegyeztethetőnek például a vízelvezető rendszerekkel. Négy tagállam adott ki iránymutatást vagy foganatosított intézkedéseket a szabályok betartásának elősegítésére. Az ellenőrzések feltárták ugyanakkor, hogy a tagállami tisztviselők gyakran nem rendelkeznek az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy a manipulálható anyagokra vonatkozó rendelkezéseket értelmezzék, illetve irányítási és környezeti változásokat vezessenek be a rutinszerű farokkurtítás engedélyezését megelőzően. A Bizottság emellett 2014-ben 9 ellenőrzést 11 hajtott végre, amelyek során megállapítást nyert, hogy a házi tyúkot tartó/brojlertartó gazdaságokban az állatjólét szintjének felmérése céljából vágóhidakról származó adatokat használtak fel. Ugyanakkor ezek az adatok csak három vizsgált tagállamban kerültek ténylegesen felhasználásra gazdaságok ellenőrzésére. A többi tagállamban a levágás során gyakran tapasztaltak súlyos sérüléseket, de erről kevés visszajelzést kaptak azok, akik a gazdaságokban ellenőrzést végeztek. 11 Az ellenőrzési jelentések referenciaszáma: Spanyolország: 7079,Egyesült Királyság: 7080, Dánia: 7061, Németország: 7073, Cseh Köztársaság: 7060, Magyarország: 7072, Belgium: 7059, Hollandia: 7078, Olaszország: 7075. 5
A tagállamok jelentései Az I. melléklet 3. táblázata információt ad az uniós állatjóléti jogszabályok hatálya alá tartozó, tenyésztés céljára tartott állatok vonatkozásában a tagállamok által jelentett jogszabálysértésekről. A nyilvántartás az egyik olyan kategória, ahol csaknem valamennyi, tenyésztés céljára tartott állatfaj vonatkozásában magas a jogszabálysértések száma. E kategória az állatorvosi kezelések és a gazdálkodó által megfigyelt elhullások elégtelen nyomon követhetőségéhez kapcsolódik, és fontos információforrás. Az állatot magát érintő követelmények közül a negatív megállapítások leggyakrabban az épületekre és elhelyezésre vonatkoznak. Ide tartozik az épületek, padlók és felszerelések nem megfelelő tervezése. Emellett az épület/ketrec/kutrica belsejében található felszerelésre, valamint az eszközök nem megfelelő használatára (például a levegő körforgásának vagy a világításnak a nem megfelelő szabályozására) is kiterjed. A megállapított meg nem felelések további fő típusai a tenyészett állatfajtól függően változnak. A szarvasmarhaborjak esetében ez a mozgásszabadság volt; ide tartozik, hogy az állat tud-e szabadon mozogni, valamint az állat megkötésére vonatkozó szabályok, míg a házi tyúkok esetében az automatikus vagy mechanikus berendezések működésének rendszeres ellenőrzéséhez kapcsolódik. A takarmánnyal, vízzel és egyéb anyagokkal kapcsolatos problémák viszonylag gyakoriak voltak a szabadtartásban nevelt tojótyúkok, a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék esetében. Ez az utolsó kérdéskör vonatkozik a táplálékra, a takarmányhoz és vízhez való hozzáférésre, valamint az automata etető- és itatóberendezésekre. A tagállami jelentések arról tanúskodnak, hogy 2013-ban 8,4% volt a meg nem felelések aránya a sertések számára biztosítandó manipulálható eszközök tekintetében. A csonkítások (vagyis a farokkurtítás, az ivartalanítás és a foglecsípés) tekintetében a tagállamok által nyilvántartásba vett meg nem felelések aránya 2,2 % volt. Panaszok A Bizottság 2013-ban és 2014-ben 8 panaszt vett nyilvántartásba azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállam elmulasztotta biztosítani a sertések számára a manipulálható eszközöket, illetve a rutinszerű farokkurtítás kapcsán. E panaszok közül melyek a bizottsági ellenőrzések megállapításait is tükrözik mára ötöt zártak le. A Bizottság időközben iránymutatást bocsátott ki a témában 12. 12 A Bizottság 2016. március 8-i (EU) 2016/336 ajánlása a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 2008/120/EK tanácsi irányelvnek a farokkurtítás szükségességének mérséklését célzó intézkedések tekintetében történő alkalmazásáról; HL L 62., 2016.3.9., 20. o. SWD(2016) 49final http://ec.europa.eu/food/animals/welfare/practice/farm/pigs/index_en.htm 6
Habár más állatjóléti kérdéseket illetően például a foie gras (hízott máj) előállítása, a szállítás, az állatok levágás közbeni kímélete is merültek fel panaszok, ezek száma minden egyes témában alacsony maradt. E panaszok mindegyikét alaposan megvizsgálták, és azt a következtetést vonták le, hogy nem kellően megalapozottak eljárás indításához, így többségüket már lezárták. 4. Következtetés A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelvben foglalt általános elvek és rendelkezések hozzájárultak az EU-ban a tenyésztés céljából tartott állatok védelmére vonatkozó közös keretszabályozás létrehozásához. Az irányelv emellett a tagállamokat a szabályok megfelelő érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása terén is támogatta. Fontos, hogy a tagállamok kötelesek éves jelentést benyújtani az állatjóléti szabályok alkalmazására vonatkozó ellenőrzéseik eredményéről, emellett pedig meg kell határozniuk a jogérvényesítést előmozdító új célokat; mindez hozzájárult az állatjóléti kérdések prioritásának biztosításához. A jelentések azt jelzik, hogy a tagállamok láthatóan szisztematikusan törekednek a feltárt szabálytalanságok kezelésére és az uniós állatjóléti szabályok érvényesítésére. Ezt az előző, 2006-os bizottsági jelentésből 13 származó, valamint a tagállamok által 2013-ban és 2014-ben jelentett számadatok is alátámasztják. A szabályokat betartó gazdaságok száma észlelhetően nőtt. A legutóbb bevezetett két intézkedést tekintve a hagyományos ketrecek betiltása tojótyúkok esetében (2012.), valamint a kocák külön ólakban tartásának megszüntetése (2013.) hatásosnak bizonyultak a Bizottság által annak érdekében tett fellépések, hogy ösztönözze e tilalmak megfelelő érvényesítését. Jelenleg a Bizottság számára rendelkezésre álló információk szerint valamennyi tagállam betartja a vonatkozó szabályokat, és a tojótyúkok esetében vagy feljavított ketrecet, vagy alternatív tartási rendszert használ. A kocák csoportos tartását illetően 25 tagállam betartja a szabályokat, három pedig a szabályok maradéktalan betartásáról számolt be. A Bizottság jelenleg ellenőrzi az ezen állítások alátámasztására benyújtott dokumentációt. A legtöbb esetben az adatok arról tanúskodnak, hogy 2013-ról 2014-re kismértékű javulás következett be. Például a házi tyúk esetében a szabályok betartásának nyilvántartott aránya és az automatikus vagy mechanikus berendezésekre vonatkozó követelmény betartása 82,1 %- ról 86,4 %-ra nőtt. Emellett 2013-ról 2014-re a nyilvántartás és az épületek és elhelyezés tekintetében is általános javulás következett be a fajok és termelőrendszerek többsége esetében. A legtöbb olyan tagállam, amely megállapításairól elemzést is benyújtott, azt is megemlítette, hogy általánosan jellemző a javulás. Egyes tagállamok kiemelték, hogy a szabályok be nem tartását gyakran a hiányos ismeretek okozzák, ezért a következő évre szóló cselekvési tervükben képzésekre irányuló intézkedéseket hoztak. A többek között a tagállamok részéről tapasztalható általános javulás tényét a Bizottság által ugyanezen időszakon belül végzett ellenőrzések is alátámasztják. Ezek keretében a Bizottság 13 COM (2006) 838 végleges. 7
azt a következtetést vonta le, hogy a tagállamok megvalósították az ajánlásokat, és a helyzet a korábbi vizsgálatokhoz viszonyítva javult. Ugyanakkor szükséges folytatni a munkát a tagállamokkal annak érdekében, hogy az állatjóléti szabályok betartásáról szóló jelentéstétel módja tovább javuljon. Például a 2006/778/EK irányelv közzététele óta az állatjólét területén egyéb jogi követelmények is elfogadásra kerültek 14. E később bevezetett jogszabályi változások a jelenlegi jelentéstételi kötelezettségekben nem tükröződnek. Meg kell vizsgálni, hogyan biztosítható legjobban e további adatok zökkenőmentes továbbítása úgy, hogy az adminisztratív teher a lehető legkisebb legyen. Végezetül az összegyűjtött információk alapján egyértelműen szükség van arra, hogy nagyobb egységesség alakuljon ki a meglévő állatjóléti szabályok, valamint azok alkalmazása és érvényesítése módjának értelmezése terén. Ez különösen a sertések jólétét illető egyes jogi követelmények esetében igaz. A tagállamokból származó adatok azt mutatják, hogy 2013 és 2014 között csak kismértékben emelkedett a nyilvántartásba vett szabálysértések száma a manipulálható anyagok biztosítása tekintetében, a sertések farokkurtításával összefüggő szabálysértések száma pedig csökkent. Ez ellentétes a Bizottság ellenőrzési jelentéseivel, amelyek az ellenőrzött tagállamok többségében jóval magasabb számú szabálysértést mutattak e két követelmény tekintetében. Ráadásul a panaszok száma e két területen azt mutatja, hogy az uniós polgárok egyre tájékozottabbak e téren, és érdeklődésről árulkodik a sertések jóléte vonatkozásában is. A tagállamok jelentéseiben szereplő alacsonyabb számok a meg nem felelések felismerésének hiányosságából fakadhatnak. A bizottsági ellenőrzések arról tanúskodnak, hogy a farokkurtítás vonatkozásában a legtöbb tagállam úgy vélte, hogy betartja az uniós jogot. Ugyanakkor évek óta folyik az ezzel kapcsolatos, a tájékozottság növelésére és a szemléletváltásra irányuló munka. A 2016. március 8-i (EU) 2016/336/EK bizottsági ajánlás számos olyan paramétert vezetett be, amelyek a farokrágás visszaszorítására vonatkoznak, és felsorolja az optimális ingergazdagító anyag jellemzőit. Az ajánlást kísérő szolgálati munkadokumentum további információkat nyújt a tagállamoknak a témában, és a gazdaság állapotának felmérésére szolgáló eszközöket és mutatókat bocsát rendelkezésükre. A Bizottság minimumintézkedésként továbbra is figyelemmel kíséri a 98/58/EK tanácsi rendelet megfelelő végrehajtását. A cselekvési tervek és a kapott észrevételek alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a tagállamok különböző eszközöket alkalmaznak a megfelelőbb jogérvényesítéshez e területen. Ezzel párhuzamosan a Bizottság úgy véli, hogy alapvetően fontos további, az érdekeltekkel folytatott párbeszéd kialakítása a gazdasági és állatjóléti szempontból egyaránt potenciálisan előnyös konkrét kezdeményezések és projektek előmozdítása érdekében. A Bizottság ebben az összefüggésben e párbeszéd érdekében jelenleg szisztematikusabb és látványosabb formátum kialakításán dolgozik, hogy valamennyi érdekelt fél (állatjóléti szervezetek, a tudományos élet képviselői, állatorvosok, gazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók, kiskereskedők stb.) kifejezhessék aggályaikat, továbbá közös tevékenységek kialakítása céljából megoszthassák ismereteiket és forrásaikat. 14 2007/43/EK irányelv. 8
Ezen túlmenően a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó bizottsági javaslat 15 elfogadása megnyitja az utat olyan európai állatjóléti referenciaközpontok létrehozása felé, amelyek jobb műszaki és tudományos ismeretek előállítása és cseréje révén további javulást hozhatnak. 15 A Bizottság javaslata a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, növény-egészségügyi, valamint növényi szaporítóanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítására végrehajtott hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, valamint a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU rendelet és a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet). Intézményközi dosszié: 2013/0140 (COD). 9
I. melléklet 1. táblázat A 2010-2014 közötti bizottsági ellenőrzések listája Tagállam A vizsgálati jelentés száma: Az állatjóléti ellenőrzés tárgya Dátum Málta 2010-8386 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, szarvasmarhaborjak, sertések, 2006/778) 2010. január Luxemburg 2010-8385 gazdaságok és szállítás (98/58, 2006/778, tojótyúkok, sertések) 2010. január Franciaország 2010-8390 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések, 2006/778) 2010. február Lengyelország 2010-8387 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) 2010. február március Olaszország 2010-8388 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések) 2010. május Románia 2010-8389 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) 2010. április Bulgária 2010-8383 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) 2010. április Cseh Köztársaság 2010-8384 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) 2010. június Svédország 2010-8391 gazdaságok és szállítás (2006/778, tojótyúkok, sertések) 2010. október Dánia 2010-8392 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) 2010. november Ausztria 2011-6096 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) 2011. január Portugália 2011-6052 gazdaságok és szállítás (brojlercsirkék, tojótyúkok, szarvasmarhaborjak, sertések) 2011. május Lengyelország 2011-6049 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) 2011. május június Belgium 2011-6039 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) 2011. június július Magyarország 2011-6045 gazdaságok és szállítás (95/98, tojótyúkok, brojlercsirkék, sertések; liba az Európai Tanács ajánlása szerint) 2011. szeptember Szlovákia 2011-6053 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, brojlercsirkék, sertések) 2011. szeptember Olaszország 2011-6048 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) 2011. november Írország 2012-6379 tójótyúkok a gazdaságokban 2012. március Szlovénia 2012-6375 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) 2012. április Hollandia 2012-6376 gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; szarvasmarha az ET ajánlása szerint) 2012. május Bulgária 2012-6454 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, brojlercsirkék, sertések) 2012. június Lettország 2012-6525 gazdaságok és szállítás (98/58, 2006/778, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; szarvasmarha az ET ajánlása szerint, prémes állatok tenyésztésére szolgáló mezőgazdasági üzemek az ET ajánlása szerint) Litvánia 2012-6526 gazdaságok és szállítás (98/58, sertések, brojlercsirkék, prémes állatok tenyésztésére szolgáló mezőgazdasági üzemek az ET ajánlása szerint) Franciaország 2012-6446 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; pézsmakacsa az ET ajánlása szerint) Románia 2012-6374 gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; pulyka az ET ajánlása szerint, kacsa az ET ajánlása szerint) Egyesült Királyság 2013-6822 főbb tenyésztett állatfajok, hústermelés céljából tartott csirke (brojlercsirkék; pulyka az ET ajánlása szerint) Dánia 2013-6807 főbb tenyésztett állatfajok, hústermelés céljából tartott csirke (brojlercsirkék; prémes állatok tenyésztésére szolgáló mezőgazdasági üzemek az ET ajánlása szerint, szarvasmarha az ET ajánlása szerint) Ausztria 2013-6805 főbb tenyésztett állatfajok, az Európa Tanács követelményei (2006/778, szarvasmarha az ET ajánlása szerint, pulyka az ET ajánlása szerint, liba az ET ajánlása szerint) 2012. október 2012. november 2012. november 2012. november 2013. február március 2013. október 2013. november 10
11
2. táblázat A 2013-2014-re vonatkozó tagállamok jelentéseinek összefoglalása állatfajonként 2013 A kategória leírása Tojótyúkok, szabadtartás Tojótyúkok, istállóban nevelt Tojótyúkok, feljavított ketrec Pulyka Házi tyúk Kacsa Liba Vizsgálandó termelőhelyek 6 731 3 490 3 236 19 768 111 115 29 877 13 553 Megvizsgált termelőhelyek 20,1 % 33,6 % 40 % 5,1 % 5,3 % 2,8 % 5,6 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 89,8 % 89,4 % 87,5 % 90,7 % 82,7 % 89,9 % 89 % A meg nem felelés összesen, kategória 198 189 224 122 1275 132 127 A kategória leírása Lapos mellű futómadár Sertés Szarvasmarha (kivéve: borjak) Borjak Juh Kecske Prémes állatok Vizsgálandó termelőhelyek 788 685 660 1 503 586 942 407 549 713 186 632 3 956 Megvizsgált termelőhelyek 13,5 % 4,3 % 4,5 % 4,1 % 3 % 2,5 % 28,8 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 90,6 % 80,8 % 86,2 % 87,2 % 86,4 % 80,7 % 85,1 % 2014. A kategória leírása Tojótyúkok, szabadtartás Tojótyúkok, istállóban nevelt Tojótyúkok, feljavított ketrec Pulyka Házi tyúk Kacsa Liba Vizsgálandó termelőhelyek 12 099 12 772 3 565 26 395 183 920 75 420 37 241 Megvizsgált termelőhelyek 17,3 % 16 % 40,5 % 5,6 % 4,1 % 1,9 % 3,3 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 91,8 % 92,3 % 86,4 % 88,4 % 83,5 % 91,5 % 90,7 % A kategória leírása Lapos mellű futómadár Sertés Szarvasmarha (kivéve: borjak) Borjak Juh Kecske Prémes állatok Vizsgálandó termelőhelyek 1 716 767 042 1 626 413 978 358 653 721 235 205 4 317 Megvizsgált termelőhelyek 11,2 % 4,7 % 4,6 % 4,5 % 3,4 % 2,9 % 28,7 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 92,2 % 82,2 % 86,6 % 84,7 % 89,5 % 81,4 % 85,6 % 12
1. ábra A 2013-ban, illetve 2014-ben vizsgált termelőhelyek százalékos aránya 13
3. táblázat: A vizsgálandó termelőhelyek száma a tagállamokban és a nem megfelelések százalékos aránya, 2013-ban és 2014-ben - főbb tenyésztett állatfajok A kategória leírása 2013. 2014. 2013. 2014. 2013. 2014. 2013. 2014. Tojótyúkok, szabadtartás Tojótyúkok, szabadtartás Sertés Sertés Borjak Borjak Házi tyúk Házi tyúk Vizsgálandó termelőhelyek 6 731 12 099 685 660 767 042 942 407 978 358 111 115 183 920 Megvizsgált termelőhelyek 20,1 % 17,3 % 4,3 % 4,7 % 4,1 % 4,5 % 5,3 % 4,1 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 89,8 % 91,8 % 80,8 % 82,2 % 87,2 % 84,7 % 82,7 % 83,5 % A meg nem felelések száma Személyzet 5,6 % 5,6 % 2,9 % 3,1 % 2,4 % 2,3 % 14 % 10,5 % Vizsgálat 6,1 % 8,9 % 7,8 % 9,2 % 7,8 % 8,8 % 8,2 % 7,4 % Nyilvántartás vezetése 22,7 % 27,1 % 15,5 % 13,5 % 17,4 % 12,8 % 44,5 % 30,5 % Szabad mozgás 0,5 % 2,8 % 3 % 4,1 % 14,2 % 14,3 % 3,4 % 4,4 % Férőhelyszükséglet 5,6 % 5,1 % 13 % 6,3 % 6,9 % 7 % 4 % 5,1 % Épületek és elhelyezés 78,3 % 84,6 % 27,5 % 28,5 % 40,9 % 39,3 % 36,4 % 37,3 % Minimális fényszükséglet 2,5 % 3,3 % 5,5 % 8,8 % 1,9 % 2,8 % 0,8 % 2,7 % Padozatfelületek (a sertések esetében) 0 % 0 % 8,8 % 9,3 % 0 % 0 % 0 % 0 % Manipulálható anyagok (sertések esetében) 0 % 0 % 8,4 % 10 % 0 % 0 % 0 % 0 % Automatikus vagy mechanikus berendezések 6,6 % 5,6 % 4,7 % 4,2 % 3 % 3,3 % 17,9 % 14,6 % Takarmány, víz és egyéb anyagok 28,3 % 35 % 11,8 % 11,5 % 13,3 % 16,4 % 7,2 % 8,3 % Hemoglobin (szarvasmarhaborjak esetében) 0 % 0 % 0 % 0 % 0,4 % 0,5 % 0 % 0 % Rostos takarmány (borjak és kocák) 0 % 0 % 0,2 % 0,2 % 0,2 % 1 % 0 % 0 % Csonkítások 0,5 % 1,9 % 2,2 % 1,8 % 0,3 % 0,3 % 0,8 % 0,4 % Tenyésztési eljárások (a tojótyúkok esetében nem) 0 % 0 % 2 % 1,3 % 1,1 % 1 % 11 % 7,1 % A nem megfelelés kategóriáinak száma A. kategória 56,1 % 64 % 64,2 % 66,1 % 73,3 % 76,6 % 69,8 % 73,2 % B. kategória 37,9 % 25,7 % 20,3 % 22,1 % 15,1 % 12,9 % 23,4 % 18,5 % C kategória. 6,1 % 10,3 % 15,6 % 11,8 % 11,5 % 10,5 % 6,8 % 8,3 % 14
15
II. melléklet A gazdaság helyzete szempontjából releváns állatjóléti jogszabályok áttekintése A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről; HL L 221., 1998.8.8., 23. o. A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról; HL L 203., 1999.8.3., 53. o. A Tanács 2007. június 28-i 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról; HL L 182., 2007.7.12., 19. o. A Tanács 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (kodifikált változat); HL L 10., 2009.1.15., 7. o. A Tanács 2008. december 18-i 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (kodifikált változat); HL L 47., 2009.2.18., 5. o. A Bizottság 2002. január 30-i 2002/4/EK irányelve az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról; HL L 30., 2002.1.31., 44. o. A Bizottság 2006. november 14-i 2006/778/EK határozata a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről; HL L 314., 2006.11.15., 39. o. 16