AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

HU AIDCO HU HU

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 15/07/2005 COM (2005) 292 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK 2005. évi jelentés az Európai Közösség fejlesztéspolitikájáról és a külső segítségnyújtás végrehajtásáról 2004-ben EN HU HU

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK 2005. évi jelentés az Európai Közösség fejlesztéspolitikájáról és a külső segítségnyújtás végrehajtásáról 2004-ben A. ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Ez az éves jelentés 2004-ben a fejlesztési együttműködés és a külső segítségnyújtás területén az Európai Közösség szakpolitikai kezdeményezéseinek és tevékenységeinek alapvető jellemzőit mutatja be. Célja, hogy széles körben tájékoztasson, eljusson többek között az Európai Unió intézményeihez, a tagállamok kulcsfontosságú csoportjaihoz (különösen a parlamentekhez és az államigazgatáshoz), a civil társadalomhoz és a nyilvánossághoz, amelyek mindannyian hozzájárulnak e fontos törekvés megvalósításához, valamint a fejlődő országokhoz és egyéb olyan ügynökségekhez és szervezetekhez, amelyek aktív szerepet játszanak a fejlesztés és a külső segítségnyújtás területén. Az Európai Unió nemzetközi szinten és az adományozók közösségében egyedülálló szerepet játszik. Az EU a világ legnagyobb adományozója, mivel a világ hivatalos fejlesztéstámogatásának több mint felét képviseli. A Bizottság egymaga a világ fejlesztéstámogatásának +/- 11 %-át kezeli; 2004-ben több mint 6,9 milliárd eurót költött erre a célra. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság az EU által megvalósított hivatalos fejlesztástámogatás (ODA) egyötödét kezeli. Az utóbbi négy évben a Bizottság megújította a támogatási projektek és külföldi programok rangsorolását, szervezését és végrehajtását, hogy az európai adófizetők által biztosított anyagi eszközöket hatékonyabban használja fel. Egy 2004-ben végzett különleges Eurobarometer-felmérés 1 megerősíti, hogy az európai közvélemény arra számít, hogy az Európai Unió a fejlesztésben központi szerepet játszik. Tízből hat polgár véli úgy, hogy az Európai Bizottság segít a fejlődő országokban élő szegényeken, amely célt ugyancsak tízből kilencen tartanak fontosnak. A 2004-ben tapasztalt jelentős válságok és természeti katasztrófák során az Európai Bizottság fontos szerepet játszott azáltal, hogy szükség esetén gyorssegélyt nyújtott, valamint az utóbbi években válságsújtotta régiókban továbbra is folytatja a támogatásra irányuló törekvéseket. Többek között Afganisztánban, Timor-Lestén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Haitiban és Fidjin a békére, stabilitásra és újjáépítésre irányuló támogatás, valamint többek között Ugandában, Vietnámban vagy Ruandában a növekedésre és a szegénység csökkentésére irányuló törekvések tanúsítják a Bizottságnak jelenleg a világban betöltött kulcsszerepét. 2004 egyben az EU-bővítés éve volt, amely jelentős hatást gyakorolt az Unió külkapcsolataira. A Bizottság a 2003-ban elfogadott és 2004-2005-ben folytatódó és 1 http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/ebs/ebs_222_en.pdf HU 2 HU

kibővülő menetrend programján keresztül támogatta az új tagállamok aktív részvételét az EU fejlesztési politikájában. A bővítés hatásai jócskán túlmutatnak az Unió közvetlen szomszédságán a béke és stabilitás előmozdítására, a világkereskedelem támogatására és a szegénység elleni küzdelemre irányuló globális törekvésekben az Unió jelentősége nagymértékben megnövekedett. A kitűzött célok és alapvető vizsgálatok 2004-re a fő fejlesztési célokat a fenntartható növekedés keretében a Bizottság 2004. éves politikai stratégiája 2 határozta meg. Ide tartoztak az alábbiak: a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó (WSSD) nyomon követése, különösen a víz- és energiaügyre vonatkozó EU-kezdeményezéseken keresztül; a Doha-forduló és más fontos kereskedelmi tárgyalások sikeres befejezése, amelyben Dél-Kelet Ázsia és Dél-Amerika is részt vett; az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kötött Cotonou-i megállapodás végrehajtása és felülvizsgálata; előrelépés az adósságra vonatkozó kezdeményezések végrehajtásában és a fejlődő országokban a fertőző betegségek elleni globális harcra vonatkozó intézkedések terén. 2004-re további célkitűzés a 2005. szeptemberi New York-i magas szintű rendezvényre történő előkészület volt, amely érdekében 2004 októberében megkezdődött az EB MFC-jelentés (millenniumi fejlesztési célok) elkészítése, amely a fejlesztés finanszírozása, a fejlesztés koherenciája és az Afrikára való összpontosítás terén különleges EU-intézkedések bevezetését javasolta. a) A politikai dimenzió A közösségi fejlesztéspolitika fő célja a szegénység csökkentése és végül megszüntetése. Ezzel a célkitűzéssel együtt jár a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlődés támogatása, a fejlődő országok világgazdaságba történő fokozatos integrálásának elősegítése és az egyenlőtlenség elleni eltökélt küzdelem. Az Európai Bizottság továbbra is támogatta az országokat a szegénység elleni küzdelemben, a béke, a biztonság és a demokrácia ápolására tett törekvéseik ösztönzésében, valamint a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartásának elősegítésében, amelyek mindegyike a fejlődés kulcsfontosságú tényezője. Az Európai Bizottság 2004-ben lépéseket tett az emberi biztonság kiterjesztése felé, amely egyfelől stratégiai biztonságra és politikai stabilitásra, másfelől felelősségteljes kormányzásra és az emberi jogokra támaszkodik. Ez az innovatív, emberközpontú megközelítés a formális jogokat konkrét hozzáférési lehetőségekké alakítja: az értékek megóvására és védelmére irányuló hagyományos összpontosításon túl különös hangsúlyt fektet az alapvető igények kielégítésére és a jólét megvalósítására. 2 COM(2003) 83 végleges HU 3 HU

b) A millenniumi fejlesztési célok elérése 2000 novemberében a Közösség elfogadott egy egységes, átfogó keretet mintegy útmutatásként a fejlődő országokkal folytatott fejlesztési együttműködéséhez 3. Célja a szegénység csökkentése és végül megszüntetése. 2000 óta ezt az irányt erősíti meg és támasztja alá többek között egyes területekről és együttműködési ágazatokról különösen az oktatásról és egészségügyről, közlekedésről és intézményfelépítésről szóló, néhány részletes szakpolitikai nyilatkozat is. Továbbá annak érdekében, hogy egyértelmű kapcsolatot hozzon létre a fejlesztéspolitika és a szegénység elleni harc nemzetközileg elismert céljai (millenniumi fejlesztési célok vagy MFC-k) között, a Bizottság szoros együttműködésben az EU-tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel, mint pl. a Világbank, az ENSZ és az OECD tíz kulcsfontosságú mutatót állapított meg a jövedelemre, a gyermekek alultápláltságára, az elemi oktatásra való beiratkozásra, a védőoltásokra és egyéb egészségügyi mutatókra (beleértve a HIV elterjedését is) vonatkozóan. 2003-ban a Bizottság elkezdte használni ezeket a mutatókat azon országok és régiók teljesítményének értékelésére, amelyek számára fejlesztési segítséget nyújt. Meg kell azonban jegyezni a következőket: Először is a különböző mutatók szorosan összekapcsolódnak pl. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya az iskolákban nemcsak az egészségre van hatással, hanem az iskolaépületekben a higiénia hiánya például a lányokat az iskolába járástól erősen el is rettenti. Másodsorban más területeken nyújtott támogatás elengedhetetlen a mutatók terén történő előrehaladás helyes keretének létrejöttéhez pl. az alapvető szociális szolgáltatások hatékony végrehajtása nagy részben olyan tényezőktől függ, mint az utak megfelelő infrastruktúrája és az államháztartás irányításának hatékony rendszere. Harmadsorban a célkitűzéseket nem lehet teljesíteni tartósan bizonytalan feltételek mellett, ezért a konfliktusok megelőzése kulcsfontosságú, több területet érintő kérdéssé vált a Közösség külkapcsolatai számára. Negyedsorban további előrelépésre van szükség, főleg a legkevésbé fejlett országok körében ahhoz, hogy javuljon a statisztikák szabályozása abból a célból, hogy a szükséges adatok fenntartható jelleggel, megfelelően rendelkezésre bocsáthatók legyenek. E területen 2004-ben a munka folytatódott. 2004 októberében a Bizottság továbbá előterjesztett egy átfogó jelentést a 2000 és 2004 közötti millenniumi fejlesztési célokról 4. A jelentés tájékoztatott arról, hogy az EB hogyan járult hozzá a millenniumi fejlesztési célok felé vezető előrehaladáshoz, különös hangsúlyt fektetve a MFC8-ra (globális partnerség létrehozása a fejlesztésért). A jelentés azzal a végkövetkeztetéssel zárult, hogy a tényleges előrehaladáshoz szükséges alap megerősítéséhez általános adományozási fellépésre van szükség három téren: 1) több 3 4 A Tanács és a Bizottság 2000. november 16-i nyilatkozata az Európai Közösség fejlesztéspolitikájáról, 13458/00. http://europa.eu.int/comm/development/body/communications/communications_en.htm HU 4 HU

és jobb anyagi eszköz a fejlesztéshez, 2) nagyobb szakpolitikai koherencia a fejlesztéshez; 3) különleges hangsúlyt kell fektetni Afrikára (szub-szahara). c) Partnerségi megközelítés Amikor csak lehetséges, a Bizottság által finanszírozott fejlesztési segítségnyújtási programok az adott országnak a szegénység csökkentésére irányuló stratégiáján alapulnak, a szegénység csökkentéséről szóló stratégiai dokumentumban leírtak szerint. Ezeket a stratégiákat kell alkalmazni a fejlesztési partnerektől származó valamennyi támogatás koordinálásához, és ezeknek kell biztosítaniuk a program koherenciáját és hatékonyságát. A Bizottságnak a külső segítségnyújtás területén szerzett tapasztalata megerősítette, hogy az EU-partnerek elkötelezettsége alapvető fontosságú valamennyi kezdeményezés hatékonysága és fenntarthatósága érdekében. Azáltal, hogy nagyobb felelősséget ruház a kedvezményezett országokra, ez a megközelítés hozzájárul stratégiai és irányítási tapasztalatuk növeléséhez, és elősegíti az igényeknek megfelelő, bevált gyakorlatok terjesztését. A célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések meghozása a) Politikai dimenzió 2004-ben az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal lévő hagyományos kapcsolatok megszilárdultak és elmélyültek, valamint ebben az évben történt az EU szomszédos országaival létesített innovatív partnerségi keret megteremtése és előmozdítása is. 2004 májusában megkezdődtek a Cotonou-i megállapodás felülvizsgálatáról szóló tárgyalások az AKCS-EU Miniszterek Tanácsán Gaborone-ban. A felülvizsgálati folyamatban az átfogó célkitűzés a Cotonou-i megállapodás alapvető vívmányainak megerősítésével egyidőben az EU-AKCS partnerség hatékonyságának és minőségének növelése volt. Az év során a tárgyalások jó ütemben haladtak előre, és 2004 decemberében egy konferenciában tetőztek, amely során a miniszterek összegezték közös célkitűzéseiket, hogy 2005 februárjában végül lezárják a tárgyalásokat. 2004. május 12-én a Tanács jóváhagyta az európai szomszédsági politikát (ESZP) 5, amelynek célja, hogy megossza az EU bővítéséből származó előnyöket a szomszédos országokkal, nevezetesen azáltal, hogy részvételt kínál nekik a belső piacon. Valamennyi érintett partner stabilitásának, biztonságának és jólétének megerősítése révén az ESZP megakadályozza a kibővült EU és szomszédai között új választóvonalak megjelenését. Az ESZP egy realisztikus együttműködési keret, amely a cselekvési tervek által (ezekből az első hetet, amely Izraelhez, Jordániához, Marokkóhoz, Moldovához, a Palesztin Hatósághoz, Tunéziához és Ukrajnához fűződik, 2004-ben mutatták be) közös, de kétoldalúan az egyes partnerek igényeihez igazított alapértékekre támaszkodik. Végső célja egy baráti gyűrű létrehozása az EU körül. 5 COM(2004) 373 végleges HU 5 HU

A konfliktusmegelőzés és a válságkezelés továbbra is a Bizottság prioritásai közé tartozik. 2004 decemberében pályázati felhívást írtak ki konfliktusmegelőzési hálózat létrehozására, és szakértőket gyűjtöttek össze az EU vezette jövőbeli válságkezelési küldetések számára 2004 végén a cunami sújtotta területeken az EU beavatkozásából is le fogják vonni a tanulságot, hogy tovább javuljanak a válságkezelés koordinációs mechanizmusai. Továbbá 2004-ben a javarészt az EU által finanszírozott, afrikai vezetésű békefenntartási kísérletek is kezdtek eredményesnek bizonyulni. Az Afrikai Unió (AU) létrehozta a Béke és Biztonsági Tanácsot, hogy a csapatok közreműködésével megakadályozza a népirtást és az emberiség elleni bűncselekményeket, valamint fenntartsa a békét. Burundiba haladéktalanul békefenntartókat, illetve a szudáni Dárfúrba tűzszüneti megfigyelőket küldtek. Egy líbiai rendkívüli AUcsúcsértekezleten Prodi, az Európai Bizottság leköszönő elnöke az AU dinamizmusát és eddigi lenyűgöző előrehaladási ütemét méltatta. 2004-ben a Bizottság 217,5 millió eurót különített el Irak újjáépítésére, ezáltal a Bizottság az egyik legjelentősebb adományozó lett. A támogatást Irak számára elsősorban a Nemzetközi Újjáépítési Alapon keresztül folyósították, amely az irakiak előtt álló, pl. az oktatás, egészségügy, vízügy és higiénia területén jelentkező napi nehézségek leküzdésére törekszik. Afganisztánban a stabilitás visszaállításának támogatására irányuló kötelezettségvállalások 216,5 millió eurót tettek ki, amelyek az utak újjáépítését, valamint a szavazók bejegyzésének és a választások lebonyolításának támogatásán keresztül az országban a demokrácia megerősítését finanszírozzák. Az EU szerepet vállalt olyan tevékenységekben is, mint pl. a határfelügyelet és a tiltott kábítószerkereskedelem elleni harc, különösen azáltal, hogy jelentős támogatást nyújtott Afganisztán nemzeti kábítószer-ellenőrzési stratégiájához. 2004-ben az EU emberi jogokra és demokráciára irányuló támogatása számottevő volt. A választási megfigyelő-küldöttségek a legközvetlenebb és legláthatóbb eszközök közé tartoztak; a Bizottság Indonéziába, Sri Lankára, Malawiba, Mozambikba, Ciszjordániába és a Gáza-övezetbe, valamint Afganisztánba 632 választási megfigyelőt küldött, illetve az iraki választások előkészítésében is részt vett.. Az EB pénzügyi támogatása lehetővé tette sok afrikai ország számára, hogy folytassák kormányzásuk javítására irányuló törekvéseiket. A Bizottság részleges támogatásával szabad és tisztességes választásokat tartottak Ghánában, míg a Közép- Afrikai Köztársaság választói új alkotmányt hagytak jóvá. A nemzetközi igazságszolgáltatás terén a Ruanda és a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi törvényszékek, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság működésének megerősítésére vonatkozóan célratörő kezdeményezéseket tettek 2004-ben. A Balkánon, Közép-Ázsiában és az Orosz Föderációban a jogállamiság és a demokrácia megszilárdítására irányuló intézkedések alapja az Európa Tanáccsal történő együttműködés volt. A felelősségteljes kormányzásról szóló bizottsági kézikönyv első változatán, amelyet a tagállamokkal és a civil társadalomban szereplő partnerekkel konzultálva hoztak létre, 2004-ben helyszíni vizsgálatot folytattak. A Bizottság az OECD- HU 6 HU

adományozókkal is együttműködik a kormányzás területén mutatók kidolgozása érdekében. Lépéseket tettek annak érdekében, hogy egy gyakorlati útmutató segítségével integrálják az őshonos lakosság jogait a programozási eljárásba, és egy Guatemalában és Mexikóban létrehozandó projekt támogatására vonatkozóan szerződést írtak alá az ENSZ-szel. A gyermekek jogainak megerősítésére irányuló törekvések között szerepelt az UNICEF-fel együttműködésben egy képzési program beindítása és egy intézményközi csoport létrehozása. A fegyveres konfliktussal sújtott országokban az EU-s küldöttségvezetőket felkérik, hogy tegyenek jelentést a helyzet gyermekekre gyakorolt hatásáról, és a kiskorú katonák toborzásán túl térjenek ki az iskolákra és kórházakra gyakorolt hatásra is. b) A millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos kezdeményezések A WSSD nyomon követésének keretében a Bizottság innovatív AKCS-EU Vízalapot 6 indított be 500 millió euro összköltségvetéssel (az első 250 millió eurót 2004-ben fogadták el), amely közösségi csoportoktól, magánvállalatoktól és más, nem állami szereplőktől, valamint kormányoktól származó javaslatokat finanszíroz. Hasonló alapot hoztak létre 2004-ben az energiaügyi projektekhez is. Az intenzívebb kereskedelem a millenniumi fejlesztési célok felé haladás egyik legfontosabb eszköze. 2004 folyamán a Bizottság tovább folytatta a Doha Fejlesztési Menetrend kedvező eredményeinek elérésére irányuló törekvéseit. A WTO általános tanácsának a fejlesztési dimenziót hangsúlyozó 2004. augusztus 1-jei határozata remek alap a tárgyalások folytatásához, amelyek végül mindenki számára egyenlő feltételeket biztosítanak, különösen a világgazdaságba integrálódni vágyó, fejlődő országok számára. A Bizottság biztosítani kívánja, hogy valamennyi fejlődő ország, különösen a legkevésbé fejlett országok és más sérülékeny, kicsi gazdaságok, a Doha-fordulóból jelentős előnyökhöz jussanak. Az AKCS-országokra vonatkozó országos stratégiai dokumentumok 2004-es félidei felülvizsgálata időszerű lehetőséget nyújtott a Cotonou-i megállapodás eddigi végrehajtásának értékeléséhez és a stratégiák koordinációra és koherenciára való összpontosításának megerősítéséhez a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának támogatása érdekében. Az egyes projektek és egyéb műveletek tervezésének minősége annak biztosítása érdekében, hogy a múlt tanulságait figyelembe vegyék, és olyan kérdések, mint pl. a nemek és a fenntartható fejlődés megfelelő figyelmet kapjanak nagy érdeklődésre tartott számot. 2004-ben egy belső vizsgálat megerősítette a műveletek tervezésében tapasztalt fokozatos fejlődést. Megkezdődtek azok a törekvések, amelyek a rendszer megerősítését és egy átfogóbb minőségtámogató rendszer végrehajtását célozzák. 2004-ben gyakorlati lépéseket tettek abba az irányba, hogy az országos stratégiák javuljanak a nemek esélyegyenlősége szempontjából, és az országos elemzések szükséges alapjaiként tudatosodjon a nemek szerint lebontott adatok jelentősége. Területi szinten a tagállamokkal való együttműködésre is történtek erőfeszítések a szakértelem, az elemzési eszközök és a bevált gyakorlat egyesítése által. Több mint 770 millió euro költségvetésű projektek és programok elsődleges vagy egyik legfontosabb célja a 6 http://europa.eu.int/comm/europeaid/projects/water/index_en.htm HU 7 HU

nemek közötti esélyegyenlőség elősegítése, ami azt bizonyítja, hogy működik az esélyegyenlőség általános érvényesítése. Az együttműködés környezetvédelmi szempontjainak támogatása szintén nagy figyelmet kapott ezek költségvetése 700 millió euro volt. Továbbá a Bizottság vezető szerepet játszott más nemzetközi kezdeményezésekben is, ilyen pl. a Globális Alap az AIDS, a Tüdőbaj és a Malária Elleni Küzdelemhez és a gyermekbénulás globális eradikálására irányuló kezdeményezés. A Bizottság 2004. október 26-án elfogadott egy közleményt a Koherens európai szakpolitikai keret külső fellépésekhez a HIV/AIDS, a malária és a tüdőbaj leküzdése érdekében 7 címmel. c) Partnerségi megközelítés A 2004 májusában létrehozott, 250 millió eurós költségvetésű Afrikai Béke Eszközzel (African Peace Facility - az afrikai béke biztosítására létrehozott eszköz) az EB finanszírozza az Afrikai Unió és szubregionális területek általi békefenntartást. Ez a kulcsfontosságú partnerség lehetővé tette az Európai Unió számára, hogy azonnal teljesítse az Afrikai Unió támogatási kérelmét, amely értelmében tűzszüneti megfigyelőket küldött a nyugat-szudáni Dárfúrba. Augusztus közepén az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felkérte az EB-t, hogy nyújtson segítséget egy nyugat-afrikai sáskajárás leküzdésében. 35 napon belül az EB 24 millió eurót folyósított. Egy részletes tervet is kiadott arra vonatkozóan, hogy jobban reagálhassanak a nemzeti programengedélyezők, azaz az EB-alapok kifizetésével foglalkozó, befogadó kormánytisztviselők igényeire. 2004 márciusában elfogadták a 250 millió eurós teljes indikatív költségvetésű AENEAS-programot (2004-2008) 8 annak érdekében, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújtsanak a harmadik országoknak a migrációs áramlások valamennyi szempontjának hatékonyabb kezelésére irányuló törekvéseik támogatásával. 2004 novemberében a Tanács új programba kezdett (Hága-program), hogy a biztonsági, migrációs és menekültügyi kérdéseket jobban beépítse a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokba. Igazgatási kérdések a) Háttér: a decentralizálási folyamat 2004-ben teljesen működőképes A jobb szakpolitikai összpontosításra fektetett hangsúllyal egyidőben a Bizottság 2000-ben elindított egy igazgatási reformcsomagot, hogy radikálisan javítsa külső segítségnyújtási programjai végrehajtásának gyorsaságát és minőségét. A széleskörű reform magában foglalta 2001 januárjától egy egységes szervezet létrehozását a külső fejlesztési támogatási programok (EuropeAid) igazgatása érdekében és 2001-2004-ben a felelősségi körök és források átruházását a Bizottság helyszíni hivatalaira (küldöttségeire). Az átruházással megnőtt a küldöttségek szerepe olyan kérdésekben, mint pl. a szakpolitikai párbeszéd a hatóságokkal összetett közszolgálati és kormányzással kapcsolatos reformokról, az adományozókkal együttműködésben. Az átruházási folyamatot 2004-ben befejezték (néhány kivétellel). Az Európai Számvevőszék 2004-ben végrehajtotta az átruházási feladat Bizottság általi 7 8 COM(2004) 726 végleges http://europa.eu.int/comm/europeaid/projects/eidhr/pdf/themes-migration-reglement_en.pdf HU 8 HU

igazgatásának pénzügyi ellenőrzését. Időbe fog telni, amíg az átruházás teljes hatása érezhető lesz, de a Számvevőszék azt a jelentést tette, hogy a legtöbb meglátogatott küldöttség esetében már vannak arra utaló jelek, hogy a működési egységek megnövekedett kapacitása a projektigazgatás gyorsaságának és minőségének előnyére vált. Mindez a küldöttségen belül jobb problémamegoldási készséghez, a kedvezményezettekkel való intenzívebb kapcsolattartáshoz és a helyi körülmények jobb megértéséhez vezet. A Számvevőszék ajánlásai összhangban vannak a Bizottság által jelenleg lebonyolítás alatt álló kezdeményezésekkel. b) A segítségnyújtás Ebben az összefüggésben prioritást képvisel a segítség közvetlen költségvetési támogatás formájában való nyújtása, amennyiben a feltételek adottak hozzá. Ennek sok előnye van a segítségnyújtás hagyományos formáival szemben, amelyek általában párhuzamos igazgatási struktúrákat hoznak létre külföldön élő tanácsadókkal, valamint saját ellenőrzési, beszerzési és pénzügyi ellenőrzési eljárásaikkal. Ez azonban a kedvezményezett meglévő költségvetési rendszereinek és reformterveinek alapos értékelését igényli. A Bizottság szorosan együttműködik más vezető adományozókkal, különösen a Világbankkal a közkiadásokra és pénzügyi elszámoltathatóságra (PEFA) irányuló kezdeményezés keretében, amely során a kedvezményezett országokban a közpénzek irányítására vonatkozóan az átláthatóság és a hatékonyság növelésére új módszereket dolgoz ki, és 2004-ben részt vett a teljesítménymutatók tesztelésének értékelésében. A Közösség segítségnyújtásának legnagyobb része egyéni partnerországokhoz jut, és e segítségnyújtás gyorsaságának és minőségének fejlesztése javarészt az országos programok tervezésének fejlesztésén múlik. A cél nemcsak a lehető leghatékonyabb stratégia elfogadása az érintett ország számára tekintettel annak forrásaira és szakpolitikáira, hanem egyben az országos stratégiához viszonyítva valamennyi EUszakpolitika koherenciájának biztosítása is, valamint az EU-fellépések koordinációja a többi adományozó fellépéseivel. Figyelembe vették a gyorssegély, a rehabilitációs és a fejlesztési segítségnyújtás megfelelő koordinálásának igényét, és erről nyolc országban és két régióban speciális tanulmányokat folytatnak. Az Európai Unió az adományozási gyakorlatok harmonizálására irányuló nemzetközi törekvések élén jár. Több mint 60 fejlődő országban az adományozók kezdenek harmonizált és egyszerűsített eljárásokat használni, közös elemző munkát végezni, a fejlesztési eredmények megvalósítására fokozottabb figyelmet fordítani, közös végrehajtási eljárásokat és közös intézkedéseket alkalmazni a partnerország költségvetésén keresztül történő támogatások érdekében. A 2002-ben elindított EU-s kísérleti kezdeményezés Marokkóban, Mozambikban, Nicaraguában és Vietnámban a harmonizáció elősegítésére vonatkozóan 2004-ben sikeresen befejeződött, mivel ezek az országok a kérdésben nemzetközi referenciákká váltak. 2004-ben az OECD/DAC összefüggésében elvégzett munka, amelyben a Bizottság és a tagállamok aktív szerepet játszottak, közrejátszott a keret, az első műveleti célok és azon mutatók meghatározásában, amelyeket később 2005 februárjában a segítségnyújtás hatékonyságáról szóló párizsi magas szintű fórum elfogadott. HU 9 HU

Az e kötelezettségvállalásokhoz való hozzájárulás és azok végrehajtása érdekében az EU 2004 novemberében az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsán munkatervet fogadott el. A Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló ad hoc csoport jelentése alapján ez a minden adományozó számára nyitott munkaterv központi szerepet ad a partnerországnak, és pragmatikus helyszíni megközelítésen alapul. A terv az elkövetkező évekre négy munkaterületet vetít előre: minden országban EU-s menetrendek létrehozása a helyi harmonizációs folyamatokat támogató fellépések adott körében közös EU-s programozási keret meghatározása, amelynek célja a kiegészítő jelleg javítása közös pénzügyi megállapodás létrehozása, amely elősegíti az országos rendszerek közötti eljárások harmonizálását a kiegészítő jellegre vonatkozóan valódi műveleti stratégia kifejlesztése Ezzel párhuzamosan a Világbankkal és az ENSZ-szervezetekkel való együttműködés tovább erősödött, pénzügyi szempontból nagyjából megduplázódott 2002 és 2004 között. 2000 óta megtettek minden erőfeszítést arra vonatkozóan, hogy e stratégiák előkészítése során sokkal szélesebb körű konzultáció jöhessen létre, és a jövőben többek között a civil társadalom bevonásával e részvétel minőségének és körének további fejlesztésére törekednek. 2004-ben a fejlesztéspolitikában a nem állami szereplők részvételéről szóló 2002-es közlemény alapján a Bizottság folytatta a szakpolitikai iránymutatások végrehajtását mind általános, mind ágazati kérdésekről szóló rendszeres párbeszédeken, saját kezdeményezéseik végrehajtására pénzügyi támogatáson és az EB együttműködési programokban végrehajtó partnerkénti részvételen, illetve a tíz EU-tagállamban a tudatosság növelésén keresztül. Továbbá tavaly megjelent a nem állami szereplőknek a fejlesztésről szóló párbeszédekben és konzultációkban való részvételére vonatkozó elvekre és bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló kiadvány is 9. A Bizottság azáltal, hogy a beavatkozási területek korlátozott számára összpontosít, valamint hogy elkerüli azt, hogy a támogatást számos apró nem kapcsolódó projektekre ossza szét, arra törekszik, hogy javítsa programjai hatékonyságát, és növelje azok hatását. Különleges figyelmet szentelnek a kötelezettségvállalások és a kifizetések (fennálló kötelezettségvállalások) közötti egyensúly fenntartásának és a projekt vagy program befejezésére fordított átlagos idő ellenőrzésének. Azokat a projekteket, amelyek látszólag nem haladnak előre zökkentőmentesen azért, mert egy ideje már nem történt tranzakció, vagy mert öt év után az elszámolásokat lezárták, egyenként vizsgálják meg. c) Jövőbeli kilátások: a jogi eszközök ésszerűsítése Külső segítségnyújtási programjainkat közel 50 év alatt fejlesztettük ki. Több mint 30 különböző jogi eszközön alapulnak ezek közül néhány tematikus (pl. 9 http://europa.eu.int/comm/development/body/tmp_docs/guidelines_principles_good_practices.en.pdf HU 10 HU

élelmiszerbiztonság és emberi jogok), néhány földrajzi jellegű (segítségnyújtás az AKCS-országoknak, elkülönítve a fő uniós költségvetéstől). Van néhány specifikus eszköz is, amely a belső szakpolitikák külső hatására vonatkozik. E különféle programok hatékony és koordinált kezelése egyre nehezebbé vált, és tevékenységeink feleslegesen bonyolulttá váltak, nem utolsósorban a kedvezményezettek számára is. 2004 szeptemberében a Bizottság ezért az eszközök jelentős egyszerűsítését javasolta annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokból jobb eredményeket érjenek el. Az elért eredmények és levont tanulságok a) A költségvetés végrehajtása és új kötelezettségvállalások A költségvetés végrehajtásának általános szintje magas maradt, és az utóbbi években tapasztalt stabil javulás a pénzügyi teljesítmény terén 2004-ben tovább folytatódott. Míg a teljes kötelezettségvállalások (6 916 milliárd euro) összege kevesebb volt, mint 2003-ban, a különbség 2003-ban az Európai Fejlesztési Alap (EFA) igen magas szintű kötelezettségvállalásaival magyarázható (amelyek a 9. EFA kései ratifikálásából és az új finanszírozások rendelkezésre bocsátásáig elhalasztott fellépések szokatlanul nagy számából fakadtak). 2004-ben a költségvetésből származó kötelezettségvállalások (4 268 milliárd euro) újra rekordszintet értek el. A kifizetések 6 211 milliárd euróra rúgtak, ami jelentős növekedés az előző évhez képest, és 2002-höz viszonyítva csaknem egymilliárd euróval több; ez mind a költségvetés, mind az EFA jobb teljesítményét tükrözi. Az EuropeAid által kezelt források: hivatalos fejlesztéstámogatás (ODA), hivatalos támogatás (OA) és egyéb 10. 10 Ezek a számadatok nem tartalmazzák a többi főigazgatóság, azaz az ECHA, ECFIN, FISH, stb. által kezelt forrásokat. HU 11 HU

EuropeAid - A regionális lebontás alakulása 2001 és 2004 között (kötelezettség millió euróban) Tematikusan AKCS Dél-Afrika országok Ázsia Dél-Amerika 2004 2003 2002 2001 NIS Balkán - 500 1.000 1.500 2.000 2.500 3.000 3.500 4.000 Mediterrán Balkán NIS Dél- Tematikus Ázsia országok Dél-Afrika AKCS Amerika an Összesen 2001 705 426 301 407 709 121 1.927 972 5.568 2002 658 432 333 575 762 124 2.125 993 6.002 2003 620 504 342 558 782 127 3.769 985 7.687 2004 663 504 312 611 1.003 135 2.648 1.039 6.916 HU 12 HU

EuropeAid - A regionális lebontás alakulása 2001 és 2004 között (kifizetések millió euróban) Tematikusan AKCS Dél-Afrika Mediterrán országok Ázsia Dél-Amerika 2004 2003 2002 2001 NIS Balkán - 500 1.000 1.500 2.000 2.500 Dél- Mediterrán Balkán NIS Ázsia Amerika országok Dél-Afrika AKCS Tematikus Összesen an 2001 845 402 152 383 488 99 1.779 806 4.954 2002 619 384 182 455 707 119 1.922 861 5.249 2003 425 396 290 470 700 118 2.345 872 5.616 2004 510 359 314 526 1.125 116 2.464 797 6.211 Milyen következtetéseket vonhatunk le ezekből a számadatokból? Először is a megnövekedett általános teljesítményt akkor érték el, amikor a decentralizálás folyamatban volt a segély helyszíni szabályozása jelentősen hozzájárult a kötelezettségvállalások és a kifizetések felgyorsításához; Másodsorban a végrehajtás még mindig gyorsul a kifizetések és kötelezettségvállalások aránya azt mutatja, hogy az adott területen a Bizottság egyre jobban tettekké tudja alakítani a kötelezettségvállalásokat, és mindezt rövidebb idő alatt; Harmadsorban a váratlan válsághelyzetekre és előre nem látható igényekre való reagálásunk rugalmassága csökken az Unió költségvetésének az egy adott területen történő külső fellépésekre irányuló forrásai már nem használhatók fel más területen felmerülő szükségletek kielégítésére, mivel valamennyi rendelkezésre álló pénzeszközt felhasználnak. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban a kötelezettségvállalások kevés híján, de nem teljesítették a 2004 évi célkitűzéseket, mert két országban a feltételek nem voltak elégségesek a kötelezettségvállalások jóváhagyásához. Az előrejelzések azonban azt mutatják, hogy az Európai Fejlesztési Alapban az AKCS országok számára rendelkezésre álló juttatásokra 2007-ig kötelezettséget vállalnak. HU 13 HU

Az EFÁ-ból történő kifizetések 2004-ben ismét rekordszinteket értek el.. A mediterrán programban (MEDA) az előrelépés jelentős volt: a kötelezettségvállalások 22 %-kal, a kifizetések 60 %-kal nőttek. A kötelezettségvállalások és a kifizetések a Balkánra irányuló CARDS-programban (6 % ill. 20 %) és az Ázsia-programban (9 % és 12 %) is nőttek. Míg a TACIS-program által lefedett kelet-európai és közép-ázsiai országokban a kötelezettségvállalások megmaradtak a 2003-ban elért magas szinten, a kifizetések csökkentek több partnerország részéről a finanszírozási megállapodások kései aláírásának köszönhetően. Dél-Amerikában a kifizetések ismét javultak, de a kötelezettségvállalások kissé csökkentek. 50% Szegénység 2000-2004 40% 43,1% 44,5% 43,7% 30% 32,0% 37,9% 32,7% 35,8% 33,4% 20% 21,6% 26,7% 10% 10,4% 11,2% 10,4% 8,7% 10,3% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 LDC OLIC LDC+OLIC 2000-2003 EB beszámol a DAC-nak (ugyanazt a módszert követve: LDC/LIC ország szerinti felosztások -beleértve EBB- /összes kifizetést) LDC : legkevésbé fejlett országok OLIC : egyéb alacsony bevételű országok Az alacsony jövedelmű és a legkevésbé fejlett országokra való ráfordítás ismét növekedett, kb. 2,9 milliárd euróra. Az összes kifizetéshez viszonyított százalékaránya kissé csökkent, de 45 % körül maradt. HU 14 HU

A EuropeAid 2004 ágazatonkénti lebontása Tartozással kapcsolatos intézkedés; 5M EUR; 0% Gyorssegély; 206M EUR; 3% Egyéb / meghatározatlan; 150M EUR; 2% Nem ODA/OA; 250M EUR; 4% Szociális infrastruktúra és szolgáltatások; 3180M EUR; 46% Árucikkek formájában nyújtott segítség és általános támogatási program; 809M EUR; 12% Multiszektor / keresztvágás; 963M EUR; 14% Termelési ágazatok; 424M EUR; 6% Gazdasági infrastruktúra és szolgáltatások; 929M EUR; 13% Kötelezettségvállalás EUR millióban A EuropeAid által 2004-ben kezelt összes forrás (ODA/OA / Nem ODA/OA) Az új kötelezettségvállalások nagy aránya (több mint egyharmada) különleges, a szociális infrastruktúrát és szolgáltatásokat támogató projektekre fordítódott, beleértve az alapszintű egészségügyi ellátást és oktatást is. Mindenesetre a helyes gazdasági politikák valószínűleg a szegénység csökkentésének leghatásosabb eszközei, és a költségvetési támogatás formájában nyújtott segítség megnövekedett szerepe nyilvánvalóan ebbe a keretbe tartozik, a szociális szolgáltatások támogatása céljából gyakran ágazati reformokkal is párosulva. A millenniumi fejlesztési célok teljesítését illetően Afrikát nevezték meg a válság epicentrumaként. Míg 2004-ben volt ok az optimizmusra a szegénység aránya több országban is csökkenőben van, és az egészségügyi ellátáshoz ill. az oktatáshoz való hozzáférés bővül, továbbra is súlyos problémák adódnak a szegénységből, a konfliktusokból és az instabilitásból. A Bizottság 2004-ben is új utakat keresett együttműködése hatásának növelésére az Afrikai Béke Eszköz és a Vízalap finanszírozásával és a költségvetés támogatásában megőrzött vezető szerepével megszilárdítva az afrikai partnerek által a kontinens problémáira kidolgozott megoldásokat. HU 15 HU

Az ázsiai országokban 2004 során 180 millió euro összértékben 11 projekt támogatja a szegénység elleni harcot, pl. a Kambodzsában a gazdasági és szociális újraindítási projekt (25 millió euro), Vietnámban a szegénység csökkentésére irányuló támogatási hitel (20 millió euro) és Indonéziában ágazati támogatás az alapoktatás számára (20 millió euro). Valójában a Bizottság nyolc ázsiai országban járul hozzá az oktatás igénybevételének megkönnyítéséhez, különösen a lányok és a hátrányos helyzetben lévő gyermekcsoportok esetében, mint pl. a kisebbségi csoportok, a fogyatékkal élők és az utcagyerekek. A minőségi egészségügyi ellátáshoz való, mindenkire kiterjedő hozzáférést illetően, amely a millenniumi feljesztési célok kulcsfontosságú szempontja, több mint 100 millió euro értékű projektek segítik az országokat, hogy ágazati reformokat fejlesszenek ki az egészségügyi ellátás javítása érdekében, vagy (válsághelyzetből kikerülő országokban, mint pl. Afganisztán és Timor Leste) a népesség szegényebb rétegei számára az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsák. Olyan régiókban, mint pl. a mediterrán országok és Dél-Amerika, ahol a legtöbb ország a közepes bevételű országok kategóriájába tartozik, mégis az jellemző, hogy a jelenlegi fejlettségi szint, időnként gyenge gazdasági növekedéssel, demográfiai nyomással, gazdasági reformokkal és ellentmondásos kormányzással párosulva, olyan beavatkozásokat igényel, amelyek a szegénység elleni harcra és javuló kormányzásra összpontosítanak. Ebben az összefüggésben nyújtanak támogatást pl. a nicaraguai elemi oktatásnak és a bolíviai alapegészségügyi rendszereknek. Több projekt irányul a szegény és hátrányos helyzetű csoportok támogatására. A MEDAprogram célja a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés elősegítése a régióban a szegénység megszüntetése által. 2004-ben egyre jobb kilátások adódtak a regionális együttműködésre és gyorsabb gazdasági növekedésre, folyamatos előrelépéssel a mediterrán régióval szabadkereskedelmi zóna létrehozására irányuló kereskedelmi tárgyalásokban; új, ígéretes, a decentralizált helyi fejlődésre összpontosító kezdeményezések születtek a szegénység enyhítésére is. A demokrácia, az emberi jogok és a civil társadalom szerepének megerősítésére is új kezdeményezések jönnek létre. Dél-Amerikában e projektek közül jó példa a perui igazságszolgáltatási rendszer folyamatban lévő reformja vagy az egész régióban az élelmiszerbiztonsági program bevezetése, amely hozzájárul a nemek közti esélyegyenlőség megerősítéséhez azáltal, hogy a nőknek földművelési lehetőséget biztosít, valamint javítja a regionális intézmények működését is. b) Eredmények, hatékonyság és hatás A Bizottság eredmény-orientált ellenőrző rendszert működtet, amely független szakértők rendszeres látogatásain alapul a folyamatban lévő projektek és programokra helyszínén. 2004-ben ez a rendszer 117 országot foglalt magában, és kb. 7,6 milliárd euro összértékben 1100 projektről készült jelentés. A projektek és programok nemzetközileg jóváhagyott kritériumok alapján pontszámokat kapnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a 2004-ben ellenőrzött projektek és programok átlagosan a tervek szerint vagy annál jobban teljesítettek. Valójában az eredmények azt mutatják, hogy a projektek kb. 90 %-a a várt eredményt hozza, a néhány projekt esetében szükséges, időbeli módosítások ellenére. A projektek és programok elkészítése során a minőségre fektetett hangsúly biztosítja, hogy a pontszámok javulása valamennyi kritériummal kapcsolatosan fenntartható. HU 16 HU

A legjobb eredmények a hatékonysággal és a hatással kapcsolatban jöttek létre. A decentralizálásnak köszönhetően a hatékonyságban elért fejlődés első jelei megerősítést nyertek, és az, hogy az AKCS-országokból érkező jelentések kevesebb pontszámot kaptak, mint más régiók, részben annak köszönhető, hogy a decentralizálás sok országban épp csak befejeződött, ráadásul sok országban általánosan nehéz feltételek uralkodnak. Továbbra is dolgoznak a rendszer módszertanán, hogy az összehasonlíthatóbb és pontosabb végkövetkeztetéseket eredményezzen. Az ágazati eredmények azt mutatják, hogy a makroökonómiai és szociális ágazatokban készült projektek relevanciája, hatékonysága és hatása igen erős, és noha az élelmiszerbiztonsági projektek általában nem kaptak olyan magas pontszámokat, e három kulcsfontosságú kritériumnak megfelelő pontszámok itt is jók. Ez jelentőséggel bír e projektek hozzájárulásának értékeléséhez a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében. Míg a befejezett projektek és programok rendszeres értékeléseit a földrajzi szolgálatok kezelik, a külkapcsolatokért felelős biztosnak elszámoló, központi értékelő egység útmutatókat ad ki az értékelési módszer javítására, és értékeléseket hajt végre a stratégiákra, ágazatokra és témákra vonatkozóan. Az elvégzett értékelések jelentéseinek szövegeit az EuropeAid honlapjának értékelési részében 11 hozzák nyilvánosságra. 2004-ben 12 értékelést végeztek el, és 13 volt folyamatban; továbbá két közös értékelés (az első a koordinációról, a kiegészítő jellegről és a koherenciáról, a második a költségvetési támogatásról) is folyamatban volt. c) Hosszú távú kilátások Noha egyetlen év eredményeire nem lehet túl nagy hangsúlyt fektetni, egyelőre minden jel arra mutat, hogy a 2000-ben elkezdett reformoknak erősen pozitív hatása van. Öt évvel később eljött az idő az eredmények értékelésére. 2004 végén a Bizottság vitát nyitott a fejlesztéspolitikai nyilatkozat végrehajtásáról és hatásáról, valamint annak jelentőségéről a számottevő változások fényében, amelyek az Unión belül elsősorban a legutóbbi bővítés és határain kívül történtek, beleértve a megerősött kapcsolatot a szomszédos országokkal az európai szomszédsági politikán keresztül, a globalizáció felgyorsítását és kiterjesztését a kizárólag kereskedelmi és gazdasági kérdéseken túlra, a millenniumi fejlesztési célok kérdésében a növekvő nemzetközi megegyezést és a fokozódó biztonságpolitikai aggályokat. Így az a döntés született, hogy nyilvános vitát kell nyitni az EU külpolitikai intézkedéseinek szélesebb összefüggésében a fejlesztéspolitika szerepének tisztázása, valamint a szegénység és egyenlőtlenség alapvető okaival foglalkozó, kiváltságos szakpolitikai eszközként a benne rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása érdekében. Másodsorban a programozási folyamat a félidei felülvizsgálatok fényében javítható. Mint a többi adományozó esetében is, állandó és folyamatos szükség van arra, hogy növeljük kapacitásunkat a kiegészítő jelleg javítása és több, olyan területet érintő kérdések integrálása érdekében, mint pl. a nemek közötti esélyegyenlőség, a konfliktusmegelőzés és a fejlesztési környezet szerepe, továbbá újabb témák, mint pl. 11 http://europa.eu.int/comm/europeaid/index_en.htm HU 17 HU

a biztonság, migráció és menekültügy. Az felülvizsgálatok jó lehetőséget nyújtottak a programok finomítására, és a következő, fejlesztéseket igénylő területeket jelölték ki: a teljesítményértékelés erősítése a mutatók tekintetében (noha a mutatók keretei javultak, az alap gyakran gyenge marad); szorosabb összefüggés kialakítása a kezdeti stratégiai dokumentumokkal; továbbá a kiegészítő jelleg javítása más adományozókkal. Harmadsorban az EU-nak továbbra is aktív részt kell vállalnia a folyamatok nemzetközi harmonizálásának elősegítésében és a törekvések lendületének fenntartásában ahhoz, hogy mindezt országos szinten tettekké alakítsa. A 2004-ben kifejlesztett és a 2004. novemberi Tanácson elfogadott mutatók és célok hasznosak, de az adományozók részéről több erőfeszítésre van szükség annak biztosítására, hogy azokat valóban alkalmazzák. HU 18 HU