Szerbia 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Szerbia Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Belgrád Terület 77 474 km 2 Népesség 7 111 024 fő (2017) Egy főre jutó GDP 6 671 USD Hivatalos nyelv Szerb Hivatalos pénznem (kód) szerb dinár (RSD) Magyarország export rangsorában való helyezése 18. (209 országból) SZERBIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 5 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Ba3 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BB STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Szerbia országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az 1992-es délszláv háborút követően az egységes Jugoszlávia felbomlott és a korábbi tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Ekkor Szerbia Montenegróval közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, mely Montenegró 2006-os függetlenedésekor felbomlott és megalakult az önálló Szerb Köztársaság. A politikai és biztonságpolitikai kockázatok szintje közepes és javuló tendenciát mutat. A 2016. április 24-én megtartott parlamenti választásokon a jelenlegi kormányzó párt (SNS) győzedelmeskedett, majd ezt követően a 2017. április elején tartott elnökválasztásokon az SNS jelöltje Aleksandar Vucic korábbi miniszterelnök szintén győzni tudott. Elnökké választását követően új kormányalakításra volt szükség, ezért 2017. június 29-én a belgrádi parlament megszavazta Ana Brnabić kinevezését és az általa vezette új kormányt. Ezzel Ana Brnabic lett Szerbia első női miniszterelnöke. Az új kabinet a tavaly augusztusban alakult kormány munkáját folytatja, és a tagjai sem változtak jelentősen. Ezek a tényezők erősítik az IMF és az EU elvárásának megfelelő reformok megvalósítását, köztük a költségvetés konszolidálását, a strukturális reformok, valamint a korrupcióellenes intézkedések további végrehajtását. A kormányzat már meg is kezdte a veszteségesen működő vállalatok átalakítását vagy megszüntetését, azonban ezek egyelőre a legnagyobb állami cégeket nem érintik. A biztonságpolitikai kockázatok fokozatosan csökkentek az elmúlt évek során, miután Szerbia számos szomszédos állammal javította diplomáciai kapcsolatát. Koszovóval való viszonya még mindig feszült, azonban egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanása csekély. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Szerbia gazdasága stabil, egyenletes növekedést mutat. Az ország gazdasági szerkezetét tekintve piacgazdaság, melyben azonban az állami jelenlét még mindig jelentős. A gazdaság szempontjából meghatározó a szolgáltató szektor (49,1%) és a gépipar (41,1%) dominanciája. Jelenleg a szolgáltató szektor az aktív munkaerő mintegy 56,6%-át foglalkoztatja. 2017-ben a gazdaság 1,9%-kal bővült a növekvő ipari termelésnek és beruházásoknak köszönhetően. Várakozásaink szerint középtávon 3% feletti GDP növekedés várható a növekvő belső fogyasztás és külföldi befektetések következtében. A monetáris politika területén a kockázatok mérsékeltek alacsony inflációs környezet miatt.
Középtávon 3-4%-os inflációs pályát valószínűsítünk. A nemzeti valuta sérülékenysége továbbra is magas, azonban szükség esetén a Szerb Nemzeti Bank könnyen be tud avatkozni az árfolyamok védelmében a magas devizatartalékoknak köszönhetően. Szerbia 2014-ben megkezdte az EU-hoz való csatlakozását, melynek végén az egységes piac része lesz, mely további hatalmas lökést adhat az ország gazdaságának. A közpénzügyek kockázata mérséklődött a tavalyi szufficites államháztartás miatt, azonban továbbra is közepes kockázatokat hordoz magában a korábbi években tapasztalt és a várható költségvetési deficit (2016: -1,3%; 2017e: 0,2%; 2018e: -0,7%; 2019e: -0,5%) miatt. Az államadósság mértéke továbbra is jelentős, azonban az IMF programnak köszönhetően csökkenő pályát mutat (2017: 67,1%; 2018e: 65,5%; 2019e: 61,7%). A tavaly év végén végrehajtott IMF felülvizsgálat is megerősítette a makrogazdasági környezet javulását és alátámasztotta, hogy a szükséges reformintézkedéseket megkezdték. Az üzleti környezet kockázatai közepesek. Az ország jogrendszere, ugyan sokat javult az elmúlt évek kormányzati reformjainak köszönhetően, azonban számos nehézség is jellemzi a korrupció és a szerződések érvényesíthetőségének területén. A kisajátítások kockázata mérsékelt, mivel a külföldi befektetéseket törvény védi a kisajátításokkal szemben. Az országban a társasági adó mértéke jelenleg 15%, míg az ÁFA mértéke általánosan 20%, illetve bizonyos termékek esetében pedig 10%. Az ország infrastruktúrája és munkaerejének képzettsége megfelelő. Az üzleti környezet szempontjából a legnagyobb kockázatok továbbra is a bürokratikus túlszabályozottság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés terén azonosítjuk, mely üzleti és közigazgatási szinten jelentős. Ugyanakkor a központi kormányzat folyamatosan dolgozik ezek visszaszorításán. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági kockázatok közepesek. Az ország folyó fizetési mérlegpozíciója évek óta deficites (GDP arányosan 2016: -3,1%; 2017: -5,6%) mivel a gazdaság importigénye rendkívül magas. A következő években a nyersanyagárak növekedése miatt a hiány várhatóan tovább fog nőni. Szerbia elsődlegesen vas- és acélipari termékeket, valamint ruházati és mezőgazdasági termékeket exportál, és gépeket, szállító eszközöket, üzemanyagot, vegyipari termékeket és kész termékeket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Románia és Oroszország. Importpartnerei: Németország, Olaszország, Oroszország, Kína és Magyarország. A folyófizetési mérleg hiány ellenére az ország devizatartalékai megfelelőek, melyek 2018 májusában 10,8 Mrd EUR-t tettek ki, és melyek mintegy 5,4 havi importfedezet biztosítanak. Az ország külső finanszírozási pozíciói megfelelőek és biztosítottak az IMF-en, a Világbankon keresztül.
A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai továbbra is jelentősek a rövid távú kockázatok miatt, annak ellenére, hogy a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően a nemteljesítő hitelek aránya fokozatosan csökkent (2016-os 34%-ról 2017 szeptemberére 12,2%-ra csökkent). A devizakockázatok továbbra is jelentősek, mivel a bankszektor hiteleinek 70%-a külföldi devizában denominált. Ugyanakkor az ország pénz és tőkepiaca fejlett. A bankok tőkeellátottsága és tartalékaik megfelelőek. Az országban jelenleg 3 állami bank és mintegy 25 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező pénzintézet működik. A kormányzat várhatóan a jelenlegi 3 állami bankból is 2 privatizálni fog középtávon. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF SERBIA 20% 16,3% 15% 10% 11,5% 10,7% 8,5% 7,6% 5% 0% Banca Intensa Komerciljana Banka Unicredit Bank Srbija Societe Generale Raiffeisen Banka Banka Srbija EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: OTP Bank Serbia; AIK Bank.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 2,8 1,9 3,3 3,4 3,7 Éves átlagos infláció (%) 1,1 3,1 1,8 2,7 3,5 Államháztartás egyenlege (GDP %) -1,3 0,2-0,7-0,5-0,5 Bruttó államadósság (GDP %) 71,9 67,1 65,5 61,7 58,1 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -3,1-5,6-7,1-7,0-6,8 Nettó FDI (GDP %) 5,5 6,5 6,3 6,3 6,1 Importfedezeti mutató (hónap) 5,6 5,3 5,4 5,9 6,0 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stabil kormányzat, mely elkötelezett az ország EU-s csatlakozása mellett; Folyamatosan végrehajtott strukturális reformok; Javuló üzleti környezett, csökkenő vállalati terhek, melyek erősíthetik az országba érkező befektetéseket; Jól képzett és relatíve olcsó munkaerő. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Magas korrupció szint, szervezett bűnözés; Nem hatékony túlbürokratizált közigazgatás; A közfoglalkoztatottak aránya továbbra is rendkívül magas; Állandósult folyófizetési mérleghiány; Magas külföldi devizában denominált hitelállomány.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE SZERBIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-SZERB ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 1584,9 1742,5 1400,5 1429,3 1795,6 1837,6 Import 625,3 580,4 597,5 694,1 985,6 1100,9 Összes forgalom 2210,1 2323,0 1998,0 2123,4 2781,2 2938,5 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu