SZENT PIROSKA GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai program. Aktualizált

SZENT PIROSKA GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program Aktualizált 2013

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető gondolatok... 10 1. Iskolatörténet... 14 2. Az iskola vallási, társadalmi környezete... 15 3. Iskolánk arculata, képzési rendje... 18 4. Intézményünk elvárásai katolikus iskolaként... 19 5. Küldetésnyilatkozat... 23 NEVELÉSI PROGRAM... 23 Törvényi alapok:... 23 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei... 24 1.1 Alapelvek... 24 1.2 Nevelésünk értékei... 26 1.3 Nevelésünk céljai... 28 1.4 A nevelésünk feladatai... 29 1.4.1 Alsó tagozatban... 30 1.4.2 Felső tagozatban... 30 1.5 A nevelésünk eszközei és eljárásai... 31 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 32 2.1 Elöljáróban:... 32 2.1.1 A személyiségfejlesztő tevékenységünk célja az, hogy tanulóink... 32 2.1.2 A nevelő személyisége... 33 2.2 Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok... 33 2.3 A nevelés területén elvégzendő feladatok... 34 2.4 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok... 34 2.5 A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok... 35 2.6 Információs és kommunikációs kultúra területén elvárható feladatok... 35

2.7 Erkölcsi nevelés terén kialakítandó személyiség jegyek... 36 2.8 Elvárásaink tanítványainktól a következők... 36 2.9 A fejlesztendő kulcskompetenciák a következők... 37 2.9.1 Anyanyelvi kommunikáció... 37 2.9.2 Idegen nyelvi kommunikáció... 37 2.9.3 Matematikai kompetencia... 38 2.9.4 Természettudományos kompetencia... 38 2.9.5 Digitális kompetencia... 38 2.9.6 A hatékony, önálló tanulás... 38 2.9.7 Szociális és állampolgári kompetencia... 39 2.9.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia... 39 2.9.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség... 39 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 39 3.1 Törvényi alap:... 40 3.2 Fogalmak... 40 3.3 Az egészségfejlesztés területei:... 40 3.1.1 Táplálkozás... 40 3.3.2 mozgás... 41 3.3.3 tartózkodás káros szenvedélyektől... 41 3.3.4 a függőség kialakulásának megakadályozása... 41 3.3.5helyes énkép és önismeret... 41 3.3.6 lelki, hitéleti fejlődés... 41 3.3.7 A tevékenységek helyes aránya (szellemi- fizikai-rekreáció)... 42 3.3.8 interperszonális kapcsolatok... 42 3.3.9 pszichés tényezők... 42 3.3.10 kötelező orvosi vizsgálatok és szűrések rendszeressége... 42 3.3.11 A munka és balesetvédelmi előírások betartása... 43

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együtt működésével kapcsolatos feladatok... 43 4.1 Közösségek... 43 4.1.1 A család... 43 4.1.2 osztályközösség... 43 4.1.3 dolgozói közösség... 44 4.2 feladataink... 44 4.2.1 Feladataink a jól működő nevelőközösség megteremtése érdekében... 44 4.2.2 Feladataink a jól működő osztályközösségek megteremtése érdekében... 44 4.3 Módszerek... 45 4.4 A Szülői közösség... 46 5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 46 5.1 A pedagógus feladatait... 46 5.1.1 A pedagógusok intézményi feladatai különösen... 48 5.1.2 A tanároktól elvárható magatartás az egyházához való viszonyában... 51 5.1.3 A tanórán kívüli tevékenysége... 51 5.1.4. A tanítás során alkalmazható dokumentációk... 51 5.2 A osztályfőnök... 52 5.2.1 Az osztályfőnöki munka tartalma... 52 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 54 6.1 Fogalamak... 54 6.2 SNI tanuló... 55 6.2.1 Céljaink a sajátos nevelési igényű és tanulási, magtartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatásakor... 55 6.2.2 Feladataink... 55

6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok... 55 6.3.1 Tanórán belüli pedagógiai tevékenységek... 55 6.3.2 Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek... 56 6.3.3 A segítés szinterei... 56 6.3.4 A differenciálás gyakorlata... 56 6.3.4.1 Differenciálás a segítségadásban... 57 6.3.4.2 Differenciálás a feladatok szintjén... 57 6.3.4.3 Differenciálás a tevékenység szintjén... 57 6.3.4.4 Differenciálás a szociális keretek szintjén... 57 6.3.4.5 Differenciálás a tanulási stílus szintjén... 58 6.3.4.6 Differenciálás a célok szintjén... 58 6.3.4.7 Differenciálás az értékelésben... 58 6.4 A tehetséges tanulók... 59 6.4.1 Tehetség fogalma... 59 6.4.2 A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:... 60 6.4.3 További feladataink... 60 6.4.4 Színterei az iskolában... 61 6.4.5 A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei... 61 6.4.6 A tehetségfejlesztés munkafázisai... 61 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai és gyakorlásának rendje... 62 7.1 Törvényi rendelkezések... 62 7.2 Részvétel rendje a döntéshozatalban... 62 7.3 A DÖK szervezeti felépítése... 63 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartás formái... 63 8.1 A szülők jogai és kötelességeit a nevelési törvény 72. fekteti le... 63

8.2 A tanuló jogai és kötelességei... 66 8.3 A kapcsolattartás formái... 71 8.4 Képviseleti fórumok... 72 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 73 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. 73 9.2 A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályai... 75 9.2.1 Az osztályozó vizsgák... 75 9.2.2 Különbözeti vizsga intézményi esetei és a vonatkozó szabályok... 75 9.2.3 Javító vizsga... 75 9.2.4 Az értékelés szabályai... 75 9.2.5 tantárgyi vizsga... 76 10. A felvétel-átvétel helyi szabályai... 80 10.1 Felvétel... 80 10.1.1 Az iskola felvételi körzete... 80 10.1.2 Az osztályba sorolás elvei... 81 10.1.3 A hitéleti elkötelezettség vizsgálata... 81 10.1.3 Felvételhez szükséges dokumentumok... 81 10.2 Átvétel... 82 10.2.1 Átvétel tanévkezdéskor... 82 10.2.2 Átvétel tanév közben... 83 11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 83 11.1 Kötelező feladatok... 83 HELYI TANTERV... 84 1. A választott kerettanterv... 84 2. Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 85 3. Az oktatásban használt tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 86 4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 87 4.1 Pedagógiai feladatok... 88 4.2 A NAT által meghatározott feladatok, nevelési célok... 88 4.2.1 Erkölcsi nevelés... 89 4.2.2 Nemzeti öntudat... 89 4.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 89 4.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 89 4.2.5 Családi életre nevelés... 89 4.2.6 Testi- lelki egészségre nevelés... 90 4.2.7 Önkéntesség... 90 4.2.8 Környezettudatosság... 90 4.2.9 Pályaorientáció... 90 4.2.10 Gazdasági- pénzügyi nevelés... 90 4.2.11 Média tudatosság... 91 4.2.12 A tanulás- tanulása... 91 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 91 5.1 Törvényi háttér... 91 5.2 Cél... 92 5.3 Pedagógiai-módszertani kapcsolódási pontok... 92 5.4 Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások... 92 5.5 Mindennapos testnevelés tartalmi programjának elemei... 93 5.5.1 Alapprogram... 93 5.5.2 Alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja, feladata... 93

5.5.3 Felső tagozatos képességfejlesztő órák célja, feladata... 94 5.5.4 Egyéb mozgáslehetőségek... 96 5.5.4 Várható eredmények... 97 5.5.5 Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás... 97 6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 98 6.1 A választható tantárgyak és foglalkozások tartalmi megközelítése... 99 6.1.1 Alsó tagozat... 99 6.1.2 Felső tagozat... 102 6.2 A pedagógus választás szabályai... 105 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás- szorgalom minősítésének elvei... 106 7.1 A tanulmányi munka írásban történő ellenőrzési és értékelési módja... 106 7.1.1 Írásbeli ellenőrzés módjai... 107 7.1.2 Írásbeli értékelés elvei... 108 7.2 A szóbeli ellenőrzés és értékelés módjai:... 108 7.2.1 A szóbeli ellenőrzés módjai... 108 7.2.2 A szóbeli értékelés módjai... 109 7.3 A gyakorlati ellenőrzés és értékelés módjai... 111 7.3.1 A gyakorlati ellenőrzés módjai... 111 7.3.2 A gyakorlati értékelés módjai... 111 7.4 A mérés értékelés diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái... 111 7.4.1 Fogalmi háttér... 111 7.4.1.1 diagnosztikus mérés... 111 7.4.1.2 Szummatív mérés... 112 7.4.1.3 fejlesztő mérés... 112 7.4.2 A mérések az iskolában... 112

7.4.3 A kompetencia mérés kritériumai... 113 7.5 A magtartás- szorgalom minősítésének elvei:... 130 7.5.2 A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai havi értékelésnél:... 130 7.5.2.1 MAGATARTÁS... 130 7.5.2.2 SZORGALOM... 132 8.A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 133 8.1 A csoportbontás általános elvei... 133 8.1.1 A csoportbontások lehetősége... 133 8.1.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei:... 134 9.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 134 9.1 A tesztek... 134 9.2 Az állapotmérésről általában... 135 9.2.1 A mérés céljai, várható hasznosulása... 135 9.3 A Mini Hungarofit" tesztrendszer... 136 9.4 Értékelési rendszer... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 137 10.1 A Nemzeti Alaptanterv előírja az egészséges életmódra nevelést.... 137 10.1.1 A testi és lelki egészségre nevelés... 137 10.1.2 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 137 10.2 Helyzetelemzés... 138 10.3 Közegészségügyi feladatok... 139 10.4 Mi az egészség?... 141 10.5 A prevenció (megelőzés) területei... 142 10.6 Az egészségnevelés elméleti és gyakorlati ismeretei... 142 10.7 Egészségvédelem... 144 10.7 Drog prevenció... 146 10.8 A környezeti nevelés elvei... 150

10.8.1 A környezeti nevelés célja... 150 10.8.2 A környezeti nevelés tartalmi elemei:... 150 10.8.3 Környezeti nevelés lehetőségei az iskolába... 151 10.8.4 A tanórán kívüli környezeti nevelés célja:... 154 11. A gyermek, tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 157 11.1 Helyzetelemzés... 157 11.2 Alapfogalmak és értelmezésük... 158 11.3 Alapelveink... 159 11.3.1 Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, iskolai gyermekvédelem... 161 11.3.2 Romák... 164 11.3.3 Tanulási kudarcnak kitett tanulók... 166 11.3.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók szűrése és terápiája. Az iskolába bekerülő első évfolyam tanulótól indulva... 167 11.3.5 A tanuló mentesítésének, értékelésének lehetőségei, feltétele... 169 11.3.6 Az esélyegyenlőség megvalósulásának ellenőrzése és a lehetséges intézkedések.... 171 11.3.7 SNI, BTM, fogyatékkal élő tanuló... 171 11.3.7.1 Teendők a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanuló integrált oktatása során... 171 11.3.7.1 Teendők BTM-es tanulók tanulási kudarcának csökkentése érdekében... 172 11.4 nevelőszülői hálózatból, lakásotthonból érkező tanulók... 172 11.5 tehetséges tanulók... 173 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 178 12.1 Fogalamak... 178 12.1.1 Dicséret... 178

12.1.2 Jutalmazás... 178 12.1.3 A dicséret formái... 178 12.1.4 A jutalmazás formái... 179 12.2 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek... 179 12.2.1 A magatartás értékelés során figyelembe vett szempontok... 179 12.2.2 A szorgalom értékelésének szempontjai... 182 13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek... 185 13.1 Szülői támogatottság, szakmai elkötelezettség... 185 13.2 Egyházi támogatottság... 185 13.3 Közösség nevel közösséget.... 185 13.5 Vallásszabadság... 186 13.6 Szülőföld megbecsülése, identitás... 186 14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 186 14.1 Egyházi- hitéleti nevelés... 186 14.2 Project-oktatás... 187 14.3 Egyéb lehetőségek... 187 15. Az iskola írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének a rendje.... 187 15.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 187 15.2 Az írásbeli beszámoltatás rendje... 189 15.3 A szóbeli beszámoltatás rendje és szabályai... 190 15.4 A szóbeli beszámoltatás formái... 190 15.5 Gyakorlati beszámolás rendje... 191 16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 191 16.1 Alapelvek... 191

BEVEZETŐ GONDOLATOK Pedagógiai programunk és helyi tantervünk a Nyíracsádon és a környező településeken élő családok gyermekei számára kínál színvonalas oktatást keresztény légkörben. Különös hangsúlyt szeretnénk fektetni a tehetséges tanulók képzésére. Ennek egyik eszköze az idegen nyelv magas szintű

oktatása, valamint a művészetek személyiségformáló erejének kihasználása. A kulturális, szociális hátránnyal érkező tanulóinkat pedig nagy körültekintéssel szeretnénk segíteni abban, hogy az iskolában sikereket érjenek el, pozitív tapasztalatokat szerezzenek. Fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat legyen diákjaink családja és az iskola között. Ezt a kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre, segítőkészségre, kiszámíthatóságra alapozzuk. Településünkön egy iskola van. Ez az egy iskola hivatott megalapozni a családi házzal összhangban gyermekeink lelki, emberi és értelmi előrehaladását. Ebben a feladatban nagy segítségünkre vannak a különböző felekezetű keresztény egyházak. Célunk az, hogy oktató és nevelő munkánkat a közösségi lét eszméje hassa át. A ránk bízott gyermekeket közösségeik család, egyházközség, iskola, települési közösség és magyar hazánk - hasznos és tevékeny tagjává szeretnénk nevelni. Ehhez fontos alapnak tartjuk azt, hogy a pedagógusok testülete úgy élje meg a maga közösségét, hogy már példájával is neveljen. Nevelőtestületünk jelmondata: Emeljük föl szívünket! - azt hivatott kifejezni, hogy munkánkat a feladat iránti mély alázattal, Istentől áthatott lelkülettel valósítjuk meg. A közösségre építve, abban élve tapasztalhatja meg az egyén azt, hogy Isten országa nem a távoli jövő ígérete, hanem a mindennapokban megélhető, boldogító valóság, hiszen Isten országa köztünk van. Küldetésnyilatkozat Iskolánk jelmondata: Isten országa köztetek van. (Lk.17.21/b) A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. A nyíracsádi szülői közösség szinte egyhangú döntése alapján alakulhatott meg egy olyan egyházi iskola, amely azokat a keresztény erkölcsi, hitéleti, emberi értékeket képviseli, amelyek a helyi görög katolikus hagyományokban gyökereznek. Mélységesen tiszteletben tartjuk a hozzánk járó tanulók felekezeti hovatartozását és világnézetét. Az iskolában folyó neveléssel-oktatással a diákok, szülők, alkalmazottak közösségének tökéletesítésével Isten országát építjük. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség, a biztos tudás és a hit alapjait egyszerre kívánja megteremteni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán segíthet az igazi értékek megtalálásában. A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem az iskola

nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a Mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkészni és annak megvalósulásában segíteni. Hisszük, hogy közösség nevel közösséget. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink képességeiknek, irányultságuknak megfelelő feladatokat lássanak el, örömmel végezzék munkájukat, és ez által diákjaik arcára is mosolyt varázsoljanak. Településünkön élő emberek komoly hátrányokat élnek meg mindennapjaikban, hisz a város adta oktatási, kulturális, szórakozási lehetőségek több órányi távolságra vannak. Iskolánk szeretné programjaival ezeket a hátrányokat enyhíteni. Tisztában vagyunk az Isten előtti és a társadalmi felelősségünkkel, hiszen a jövő nemzedéket neveljük oktatjuk. Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya. Megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szentgyörgyi Albert 1. Iskolatörténet Nyíracsád négyezres lélekszámú település Debrecen vonzáskörzetében, Ligetalján. Korai történetére vonatkozóan kevés és hiányos forrásadat áll rendelkezésre. Első írásos említés az Egri Főegyházmegye sematizmusában szerepel 1289-ben. Eredete azonban a honfoglalás idejében gyökerezik, hisz Acsa tulajdonosnévből eredeztethető, amely ősi magyar név. Több magyarországi településnévben szerepel.(pl.:vas megye Acsád település, hasonló eredet). A török idők végén a település szinte megsemmisült. Az 1738-1740-es évekbeli pestisjárvány utáni újratelepítéskor érkeztek ide görög katolikus ruszinok, ez a betelepítés döntő mértékben megváltoztatta a település felekezeti arányait a görög katolikusok javára. A létrejött görög katolikus egyház hamarosan iskolát is épített. A magyarországi népiskolák Mária Terézia által elrendelt 1770-1771. évi felmérése szerint a Bihar vármegyei Sárrét járásba tartozó Acsádnak, melynek felekezeti jellegét görög katolikusként jelölte meg az összeírás, ekkor egyetlen iskolája a görög

katolikus iskola volt. Alapítás idejeként az emberemlékezet óta működik megjelölés szerepelt. 1 1889-ben már minden tantárgyat magyarul tanítottak. Az Eötvös József-féle népiskolai törvény meglehetősen rossz állapotban lévő iskolát említ. A görög katolikus iskola nagyon zsúfolt volt. A zsúfoltság ellenére azonban a Szvalyávcsik Bazil tanító vezette vegyes iskolát szellemi előmenetel tekintetében a kielégítő minősítésűek közé sorolta 1873-ban a tankerületi felügyelő, valamint elrendelte a segédtanítói állás megszervezését. Az iskola fenntartása a szegény egyházközség feladata volt. A szűkös anyagi helyzet miatt nem került sor az oktatás színvonalának emelésére. A főleg földművelésből élő családokban nagy szükség volt a mezőgazdasági munkák idején a gyerekek munkájára. 2 1927-ben a tanulói létszám az iskolában már 295 fő volt. Az elviselhetetlen zsúfoltság enyhítésére a kormány egy két tantermes, két tanítói lakásos iskolát építtetett. Nagy terhet jelentett a helyi közösségnek az iskola működtetése, fenntartása. Az iskola finanszírozása úgy történt, hogy a mindenkori kezdő tanító fizetésének 50%-át, a további segédtanítók jövedelmének 10%-át a helyi egyházközségnek kellett fizetni, a fennmaradó összeget államsegély formájában kapták. Később a tanítói létszám csökkentésével próbálták az anyagi nehézségeket megoldani, ami a színvonal további visszaesését eredményezte. A II. világháborút követő kommunista diktatúra idején az acsádi iskolát is államosították. Még az 1980-as évek elején is a település hat különböző helyén lévő épületben folyt a tanítás. A rendszerváltás után már csak három tanítási helyszín van: az 1961-ben létesített központi iskola- Szatmári u.8. a volt görög iskola épülete Kossuth u. 23. valamint az egykori mozi épülete, ahol a technikaképzés folyt. 3 A Szatmári utcai épületet pályázati pénzből az önkormányzat 2006-ban teljesen felújította. 2008-tól a létszámcsökkenés miatt a Kossuth utcán tanuló gyerekeket beintegrálták a központi épületben tanuló diákok közé. 2010-ben az önkormányzat megkereste a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyét az iskola további működtetésének átadása miatt. 2011-ben alakul meg a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola. 2. Az iskola vallási, társadalmi környezete 1 Nyíracsád, szerk:ujváry Zoltán 74 2 i.m. 78.. 3 i.m. 84.

Helyzetelemzés: Források: Helyi esélyegyenlőségi program (2013. dec. 02.) KIR statisztikai adatok KSH adatok A település bemutatása Nyíracsád Hajdú-Bihar Dél-Nyírség északi részén található. A települést Vámospércsről és Nyíradonyból egyaránt jól megközelíthető, Debrecenből 35 kilométerre helyezkedik el. A román határ légvonalban mindössze néhány kilométer. Vasúttal nem rendelkezik, a megyeszékhely autóbusszal közelíthető meg. Nyíracsád a Nyíradonyi Járásban található, ami az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A település csökkenő lakosságszáma az elköltözéssel, elöregedéssel magyarázható. Év Lakónépesség 2007 4033 2008 3915 2009 3879 2010 3821 2011 3846 2012 3806 1. táblázat: A lakónépesség alakulása a településen, forrás: Helyi esélyegyenlőségi program 1. ábra: A gazdaságilag aktív népességaránya Hajdú-Bihar megyében, forrás: KSH, 2011.

Hajdú-Bihar Megye lakosságának gazdasági aktivitását az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatottság és a magasabb munkanélküliség és szűkebb inaktív réteg, valamint az eltartottak magasabb részaránya jellemzi. A megyeinél alacsonyabb foglalkoztatási rátát csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben mértek. A járások közül a Nyíradonyi és a Hajdúhadházi járás foglalkoztatottsági színvonala a legalacsonyabb (30 31 százalékos), amihez kiemelkedően magas (8,6 9,7 százalékos) munkanélküliségi szint társult. (Forrás: KSH, 2011.) Év 15-64 év közötti Nyilvántartott az álláskeresők lakónépesség (fő) álláskeresők száma aránya a gazdaságilag (fő) aktív korosztályban (%) 2011 2617 621 23,7% 2012 2619 735 28,1% 2. táblázat: A gazdaságilag aktívkorúak és az álláskeresők aránya, forrás: Helyi esélyegyenlőségi program A táblázatból megállapíthatjuk, hogy magas az álláskeresők aránya a településen az aktív korúak között. A családok megélhetési forrása a földrajzi környezetből adódóan elsősorban a mezőgazdaság volt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ezt követő gazdasági válság nagyon magasra emelte a munkanélküliek számát. Jelenleg az iskolánkba járó tanulók 74%-a hátrányos helyzetű, ebből 25% halmozottan hátrányos helyzetű. Igen jelentős a munkanélküliség, mintegy 13%-os. A roma lakosság aránya 12%. Nyíracsád hagyományosan vallásos település. A görög katolikusok a lakosság közel kétharmadát teszik ki. Mintegy 95%-nak aktív kapcsolata van a paróchiával. Közel 30 százalékuk rendszeresen, minden vasárnap látogatja a liturgiákat. Nagy ünnepeken a hívek több mint fele ebben a közösségben ünnepel. A városiasodás hatása érzékenyen érinti az itteni közösséget is, hisz megélhetés hiányában sokan költöznek be városokba, hagyják el őseik földjét. Egyre kevesebb gyerek születik, a felekezeti arányok eltolódnak. Főleg sok a kereszteletlen, nevelőszülőknél és lakásotthonokban élő gyerek száma. Közülük többen nyitottak a keresztény értékek iránt, és ezt kifejezve viszonylagos rendszerességgel látogatják a liturgiákat. A kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk: a csökkenő gyereklétszám fiatal családok elköltözése elszegényedés, munkanélküliség, segélyezés

a bejárás nehézsége gyökértelen, beköltöző lakosság beilleszkedésének, önfenntartásának segítése Erősségeink: hagyományosan vallásos, erős erkölcsi megtartó erőt képviselő görög katolikus közösség felkészült, elkötelezett tantestület a tehetséges és kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás anyagi feltételei biztosítottak szülői támogatottság (0,036 % nem támogatta az fenntartó váltást) Hajdúdorogi megyéspüspök támogatása 3. Iskolánk arculata, képzési rendje Iskolánk vallási hitéleti szempontból elkötelezett intézményként működik. A körzethatáron belül élő minden tanulót felveszünk, amennyiben iskolánkba jelentkezik és szülője a pedagógiai program célkitűzéseinek végrehajtásában együttműködik a keresztény nevelés érdekében, vállalva ennek minden vonzatát. A köznevelési törvény rendelkezése szerint: 31. (1) Az egyházi és magánintézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn: a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja, Iskolánkban korszerűen felszerelt nyelvi, számítástechnikai, művészeti, fejlesztő-logopédiai szaktanterem működik. Tantermek száma: 21, csoportbontásra alkalmas terem 3. Iskolai könyvtár 48m2 az ifjúság olvasási igényeit kielégítő, modern könyvállománnyal, tornaterem 1, tornaszoba 1, öltözőkkel. Az udvaron 40 m X 20 m-es kézilabda pálya van. 600 adag főzésére alkalmas konyha, 90 fős ebédlő és 16 fős tanári étkező szolgálja munkánkat. - Iskolánk képzési jellege: általánosan képző, alapfokú nevelési-oktatási intézmény. - A képzés ideje: 8 évfolyam - A képzés szakaszai: CXC tv. 5. alapján: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagozódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó és

az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat Iskolánkban magasabb óraszámban, képességek szerinti csoportbontásban valósul meg az angol/idegen nyelv oktatása. Tanítványaink közül a legtehetségesebbek képesek a középfokú C nyelvvizsga letételére. Az alsó tagozat nagyfelmenő rendszerben működik. 4. Intézményünk elvárásai katolikus iskolaként Az egyház, mint az iskola fenntartója tudatában volt annak, hogy egy működő intézményt vett át pedagógusokkal és tanulókkal együtt. Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését, amennyiben a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola alapelveit tudomásul veszi, nem akadályozza, hanem segíti az alább felsorolt alapelvek kibontakozását. A Görög Katolikus Egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe. Önmagukért felelős, továbbtanulni képes és akaró fiatalok legyenek. Erkölcsi elvárások: a./ Erkölcsi elvárások a tanároktól: A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. A pedagógus nyitott legyen minden olyan keresztény értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Értékelésében korrekt legyen, kerülje az elfogultságot. Önmaga munkájával szemben legyen igényes, és a felelősségteljes munkát tanítványaitól is várja el. Beszéde, minden emberi megnyilatkozása Isten iránti hűségét és szeretetét tükrözze: a tiszteletet adja meg tanítványainak, kollégáinak és elöljáróinak. Magánélete is a keresztény életet példázza a Tízparancsolat és a Főparancs útmutatása alapján.

Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel. b./ c./ Erkölcsi elvárások a diákoktól: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait, valamint iskolánk Házirendjét. Mint keresztény ember munkájában megbízható, a feladatait szorgalmasan teljesítő és képességeinek megfelelően fejlődő tanuló legyen. Az élet és az emberi méltóság tisztelete alapvető keresztény érték. A férfi és a nő kapcsolatán alapuló keresztény családi életre való felkészülés megalapozása számára legyen fontos kritérium felnőtté válása során. Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. lehetőségeikhez mérten támogassák az iskola programjait, vegyenek részt a szervező munkában, esetenként a lebonyolításban. tiszteljék az iskola dolgozóinak, tanulóinak emberi méltóságát 5. Iskolánk jövőképe: kulcsfolyamatok Olyan iskolát szeretnénk fejleszteni, ahol a meghatározott kulcsfolyamatok mentén lassan, de határozott ütemben fejlődés mutatható ki. Az esetleges megtorpanást elemzés és intézkedés követi a kívánt cél elérése érdekében. Kulcsfolyamatok: Szervezet fejlesztés Humán, tárgyi és pénzügyi erőforrások kezelése képzések, beiskolázás Belső ellenőrzés, önértékelés, minősítés Intézményi önkép, arculat fejlesztés Adatkezelés, elemzések, értékelések, alapdokumentumok aktualizálása

Partneri háló, kapcsolatok,dök, SZMK Szervezeti egységek,feladatleosztás és dokumentáció Intézményi tervezés tervezés szintjei a tervezés folyamata, megvalósítás Oktatásfejlesztés- tanítás-tanulás-nevelés innováció, jógyakorlatok, tudásmegosztás, szakmai szervezetekkel való együttműködés A kompetencia fejlesztés, NAT célok megvalósítása mérés-értékelés o kompetencia mérés o belső vizsgarendszer o blattoló olvasás felmérés nevelés- hitéleti nevelés fejlesztése o fegyelmi vétségek kivizsgálása o fejlesztő célú együttműködés a szülői házzal a neveltségi szint növelése érdekében o külső szakmai segítség rendszerének kialakítása o programok, események Esélyegyenlőség- különleges bánásmód Lemorzsolódás, HÍD-programok Beiskolázás, továbbtanulás Tehetséggondozás, versenyek SNI, BTM integráció, differenciálás, prevenció Pályázatok Comenius Útravaló TIOP 1.1.1 Az országos oktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelve alakítjuk ki éves munkatervünket. Folyamatosan nyitottak vagyunk a változások adaptálására, miközben szem előtt tartjuk a helyi sajátosságokat. - Olyan intézményt szeretnénk kialakítani, ahol a tanulás a legfontosabb érték. Ez az elv a nemzetközi és az országos elvárások rendszerébe is beleilleszkedik.

- Egyházi intézményként igyekszünk vonzó programokkal a keresztény erkölcsiség, a jóizlés, a művelt társadalom normáinak megfelelő programok szervezésével a településen élők szemléletét formálni, az Európai Unió elvárásaihoz közelíteni. - A görögkatolikus egyház értékrendjét szeretnék továbbadni, amely a más felekezetűek tiszteletét is magába foglalja. - Kiemelten fontos, hogy a DÖK munkája legyen meghatározó a diákságot érintő szabadidős programok kialakításánál és szervezésénél. A DÖK tevékenysége során is figyelembe kell venni a vallási- hitéleti szempontból való elköteleződést. Tevékenységünk nem befolyásolhatja hátrányosan a görög katolikus egyház megítélését. - Nyíracsádon és a környező településeken komoly gondot okoz a gyermek létszám csökkenése. Szeretnénk jól működtethető megfelelő IKT és egyéb eszközpark kialakításával új oktatásszervezési formákkal, esetleg a két tannyelvű oktatás bevezetésével vagy a sakktanterv adaptálásával, egyéb aktuális változások bevezetésével vonzóvá tenni intézményünket. - A humánerőforrás megtartása és fejlesztése, a 100%-os szakos ellátottság folyamatos fenntarthatóságát anyagi áldozatok árán is igyekszünk biztosítani, hisz a jól képzett, kiváló szakmai színvonalon dolgozó nevelőtestület teszi versenyképessé intézményünket. - Az új kihívások: IKT eszközök alkalmazása, a közösségfejlesztés a közösségi oldalak bevonásával, a tanórai és tanórán kívüli differenciálás módszertani fejlesztése, a tehetséggondozás és hátrány kompenzáció megnövelt feladatok elé állítják dolgozóinkat. - A továbbképzéseken, szakmai pályázatokban való részvétel segítségével egy jól működő tudáshálót, a belső és külső tudásmegosztás magas szintű elvárásának való megfelelést tűzzük ki magunk elé célként. - Értékelés szempontjából a korrekt, méréseken alapuló, a folyamatos fejlesztést, fejlődést szolgáló rendszer kidolgozása és bevezetése áll előttünk feladatként. Ennek a rendszernek a kialakítása során a szülői ház szemléletformálása, a tudásközpontú társadalom értékének közvetítése kiemelt feladatunk. - A kompetencia alapú oktatás eredményességének fokozása, ennek a szemléletnek az elfogadtatása nehéz feladat az intézmény társadalmi környezetében. Olyan iskolát szeretnénk kialakítani, amely a kompetencia alapú nevelés-oktatást lassú, de következetesen felépített koncepció mentén egyre nagyobb körben elfogadottá és támogatottá teszi a szülők körében. - Kiemelten fontos, a helyi iskolai oktatásban eddig kevéssé megjelenő, de az új NAT-ban sarkalatos követelményként megfogalmazott kompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség és a hatékony önálló tanulás

képessége a szülői ház részéről is megismert és elfogadott legyen. Célunk, hogy OKM mérések eredménye lényegesen ne romoljon hosszú távon. - Komoly kihívás és ezért fontosnak tartjuk, hogy olyan iskolát fejlesszünk, amelyben a tanulás érték, a tanulók és a szülői ház előtt a munka világába való bekapcsolódás alapvető elvárásként fogalmazódik meg a szülők többségénél. Fontos, hogy minél több tanulót tudjunk érettségit adó képzés irányába beiskolázni, olyan szakmákat tanuljanak, amely keresett a munkaerő piacon. - Tanítványainkban a szülői házzal együttműködve szeretnénk kialakítani az önálló tudásszerzés képességét és az egész életen át tartó tanulás igényét. - A pedagógus életpálya modell kialakítása során adódó feladatok koordinálása, belső intézményi elfogadtatás Tehát jövőképünk szerint egy 21. századi tudást megalapozó iskolabázist szeretnénk kialakítani, ahol a nyelvoktatás és tehetséggondozás, valamint a hátrány kompenzáció területén jelentős fejlődést és eredményeket tudunk felmutatni. Tudásunkat, tapasztalatainkat megosztjuk a hasonló célokért küzdő intézményekkel, jó partneri kapcsolati hálót alakítunk ki. NEVELÉSI PROGRAM Törvényi alapok: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény módosításáról A Kormány 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4/2010.(I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994.(V:13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről Egyházi törvény, Szentírás A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. és módosítása a 2002. évi IX. tv. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 326/ 2013.(VIII. 30) EMMI rendelet 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 1.1 Alapelvek 1.1.1 Általános alapelvek A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogaik egységet alkotnak. 4 Nevelésünk alapelveiben a keresztény értékrend, a helyi és nemzeti hagyományok valamint a magyar köznevelés-közoktatás reformjának elvárásai jelentkeznek. Nevelésünkben a keresztény értékrend, a görög katolikus hagyományok és az önálló életvezetés követelményeinek eszmeisége érvényesül. Keresztény nevelésünkben az imádságos élet, az isteni kegyelem átformáló ereje a mindennapos nevelési gyakorlat legalapvetőbb eszköze. Tudatosan felépített, a didaktika törvényszerűségeit megtartó oktatás valósul meg intézményünkben. Nevelésünkben, oktatásunkban a tervszerűség kívánalmai érvényesülnek. Így nyomon követhető. Számítunk a családok, tanulók, pedagógusok aktív, innovatív részvételére a tanulás-tanítás és a nevelés folyamatában. A nevelés- oktatás folyamatában a gyermeki személyiség adottságait figyelembe vesszük: elvárjuk a képességek szerinti teljesítményt. Harmonikusan fejlődő, a következő iskolatípusban és a munka világában helytálló fiatalokat nevelünk. Értékeink ezeknek a társadalmi elvárásoknak megfelelnek. A családi házzal együttműködve tudjuk a gyermeki személyiséget a legmagasabb szinten fejleszteni. Nevelőink elé, lelkipásztorunk magas követelményeket támaszt. A katolikus egyház etikai kódexében foglaltak az irányadóak a nevelők személyiségével, munkához való hozzáállásával kapcsolatban. Kiemelten fontosnak tartjuk a nevelő hatások egységének elvét. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az intézményen belül a nevelők közötti szakmai és emberi kommunikációjára a tanulók színvonalas nevelése-oktatása érdekében. Mind e mellett a szülői házzal közösen igyekszünk egységes álláspontot kialakítani a gyermekek megfelelő fejlesztése érdekében. Segítségünkre vannak az egységes nevelés kialakításában azok a szerveztek, hivatalok, 4 CXC törvény 3 (1)

intézmények, testületek, amelyekkel partneri kapcsolatban vagyunk nevelő-oktató munkánk megvalósításakor. A legkevésbé tudunk hatni a gyerekek egymás közötti kapcsolataira, de a gyermekvédelem eszközeivel igyekszünk kiszűrni a keresztény nevelés szempontjából káros hatásokat. 1.1.2 Kocsis Fülöp érsek- metropolita által megfogalmazott görögkatolikus nevelési eszmerendszer Ének A zenei nevelés alapvetően befolyásolja a gyermekek érzelmi világát, gondolkodását, személyiségének fejlődését, hitének alakulását. Nem lehet csupán járulékos szerepe a nevelésben. Minél több énekóra számot kell biztosítani, valamint külön órákkal és egyéb segítő tevékenységekkel el kell érni, hogy az oktatási intézményeink hétköznapi életének szerves része legyen. Ebbe nem csak a zenepedagógusoknak, hanem valamilyen módon és mértékben minden egyes munkatársnak be kell kapcsolódnia, a rendezvényeken, programokon meg kell jelennie. A templomi és egyéb szertartásokat rendezvényeket úgy kell megszervezni, hogy abba minél nagyobb mértékben énekelve kapcsolódjanak bele a tanárok, diákok és szüleik. Közösség Az ikonokon megjelenő szentek, az Istenszülő kiemelt módon is jelen van egyházunkban. Így kell ennek lennie az intézményeinkben is. Ugyanakkor a szentek közössége olyan hétköznapi, természetes közeg kell, hogy legyen, hogy annak hatása legyen a földi közösségekre is. Az intézményi csoportok (osztály, munkaközösség stb.) egyszersmind keresztény közösségek is legyenek. A legfőbb összetartó mindig Krisztus. Ez a sportban, szórakozásban, játékban éppúgy megjelenhet, mint a tanulásban vagy más komolyabb közös cselekvésben. Természetesen nem a szólamok szintjén. Erről beszélni teljesen fölösleges, inkább bántó, terhes lehet. Az események szervezésében, a ki nem mondott rejtett végső célkitűzésekben kell, hogy jelen legyen, hogy az egyes személyek közötti összetartó erő maga Krisztus. Ez a keresztény közösség alapja és értelme. A tanulásnak és minden azt kísérő vagy azon kívüli foglalkozásoknak mindig legyen közösség erősítő hatása is. Figyelembe véve a különböző adottságú és szellemiségű személyiségeket, olyan közös cselekvéseket kell kialakítani, amelyben kialakulhat és fejlődhet egymás elfogadása, egymás értékeinek fölismerése és értékelése, a különbözőségek egymást kiegészítő összekapcsolása. Az iskolai közösség és a templomi közösségek közötti összetartozás erősítése nem csak programokkal, hanem ezt segítő szellemiség kialakításával. Szoros összetartozás kiépítése az adott helyen működő parókussal, lelkipásztori törekvéseinek harmonizálása az intézmény életével. Család

A görögkatolikusság sajátossága a nagycsalád. Intézményeinkben hangsúlyos értékelést kell adni ennek a kincsnek. A nagycsaládból származó gyermekek értékelése természetesen nem az egykék vagy tört családból származó sérült kapcsolatokkal rendelkező gyermekek kárára oly módon, hogy a sajátos értékeiket (általában nagyfokú együttérző képesség, önzetlenség, érzelmi érettség, stb.) hatékony módon föl- és kihasználjuk a közösségi cselekvésekben. A rendezvényeken külön szerepet és hangsúlyt kell, hogy kapjanak a nagycsaládos szülők, illetve az abba tartozó testvérek. Itt is nem csupán a szavak területén ez is inkább bántó és zavaró lehet, hanem például azáltal, hogy a náluk megjelenő sajátos értékek nagyobb szerepet kapnak. Hitmegjelenés Görögkatolikus egyházunk sajátos és mai világunkban ritkaságként tekinthető értéke a hit megjelenési formáinak gazdagsága, színessége. Ez bizonyos körökben nehezen vállalható, még szégyenkezést is kiválthat. Ennek ellenkezőjét kell erősíteni. A hit megjelenési formái értelemszerűen visszaható hatásúak is. Ez azt jelenti, hogy nem csak kifelé van üzenetük ez a tulajdonsága elenyésző értékű a másikkal szemben, miszerint, a megélt hit belső megerősítést is késztet. Ennek tudatosítása éppen az egyházi intézményekben kaphat nagy teret, ahol a vallási események közös megélése hatékonyabban megszervezhető. Ez nem csupán a nagyobb léptékű ünnepi rendezvényekre vonatkozik, hanem a hétköznap is gyakorolható kisebb gesztusokra éppen úgy, sőt, azok esetében még nagyobb figyelemmel. Pl. a keresztvetés, a kis és nagy metániák, a vallási köszönés, az épületek és termek egyházi esemény szerinti dekorációja, ikonok jelenléte, amelyek előtti sajátos magatartás megtanítása szintén jelentős mértékben hat a hosszú távon is maradandó vallási érzék kialakításában. Hagyományok Egyházunk további sajátos értéke a több száz éves, nem ritkán ezer évnél is messzebbre nyúló hagyományok megélése. Ez a gyökerét egyre inkább veszni hagyó európai kultúrában különleges erővel bír. Ennek tudatosítása, elfogadtatása, erre való lelkesítés szerves része kell, hogy legyen a nevelői munkának. Természetesen tekintetbe véve az életkori befogadási adottságok korlátait, vagy még inkább fölhasználva az azokban rejlő egyes lehetőségeket. A hagyományőrzés se nem múzeumépítés, se nem álértékek bevezetése. Ennek érdekében hasznos a nevelők folyamatos továbbképzése ezen a téren, illetve az egyes intézmények dolgozói lehetőség szerint alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a központi magas szintű oktatási intézményeink vezetőivel, munkatársaival. 1.2 Nevelésünk értékei Legfontosabb érték maga a gyermek, adottságaival, hitével, reményeivel, lehetőségeivel. Nevelő munkánk során értéknek tekintjük a közösségi szerepvállalást, ennek demokratikus szerveződését. Az osztályközösség életének szervezésekor mintát kívánunk adni a fiataloknak a közösség előtt álló kihívások, feladatok teljesítésének demokratikus, az emberi méltóságot

tisztelő, a szeretet parancsát szem előtt tartó megoldásához, amelyet majd felnőtt életük során is hasznosítani tudnak. Nem összeegyeztethető a keresztény életfelfogással és lelkülettel az önző, másokat megalázó, csak az egyén érdekeit védő magatartás. Fontos érték a becsületes, őszinte, elkötelezett keresztény ember eszméje, aki képes a köz javáért áldozatot hozni, nem csak előnyökért, jutalomért cselekszik, hanem, ha a lelkiismerete úgy diktálja, önzetlen szeretetből. Értéknek tekintjük a szociális érzékenységet. Nevelésünk során nagyon fontos, hogy a szociális, anyagi és egyéb hátrányt megélő diákjaink ne kiközösítést, hanem befogadást, bizalmat és jóakaratot tapasztaljanak. Azonban a kötelességek teljesítésének elhanyagolása a kapott támogatások mellett nem elfogadható magatartás. Értéknek tekintjük a közösségépítő tevékenységeket, az iskolai és osztályrendezvényeket, különösen fontos, hogy ezekbe az eseményekbe a családok is bekapcsolódjanak. Az iskolában folyó munka jellegét tekintve tanulás-tanítás folyamatából áll. Ezért kiemelt értéknek tekintjük a nyitottságot a korszerű tudás és ismeretanyag elsajátítására. Értéknek tekintjük a vallási- világnézeti meggyőződés tiszteletben tartását, és el is várjuk, hogy az iskolánkba járó tanulók is tiszteletben tartsák a fenntartó egyház vallási szokásait. Biztosítjuk a római katolikus és református gyerekeknek a felekezetük szerinti hitoktatást, tiszteletben tartjuk hitüket, meggyőződésüket. Korunk jellegzetessége, hogy a felgyorsult fejlődés miatt a változások nagy gyakoriságát éljük meg. Sem a családoknak, sem a nevelés más szintereinek nincs biztos, kiszámítható jövőképe. A keresztény tanítás a jövő elé a fejlett keresztény személyiséget állítja, a ki képes emberi erősségeivel felvállalni a jövő ismeretlen kihívásait, aki tudja hogy döntsön, milyen keresztény értékek alapján cselekedjen. Ezért a keresztény erkölcs tanírása alapvető értékünk, amelynek formája a hitoktatás és a személyes példaadás. Magyar görög katolikus egyházunk szertartásai és fegyelme szintén erős megtartó erő. Értéknek tekintjük a pontos, kitartó munkát, amely örömöt okoz. A jól végzett munka önmagát dicséri és a személyiséget pozitívan megerősíti. Értéknek tekintjük az interperszonális kapcsolatokban az udvariasságot, tiszteletet, a kulturált magyar beszédet. Egyén szempontjából értéknek tekintjük a segítőkészséget és a fegyelmezettséget. A fegyelmezettség akkor válik az egyén számára hasznos tulajdonsággá, ha nem egy külső hatalomtól, a megtorlástól, büntetéstől való félelemről beszélünk, hanem belső önfegyelemről. A fegyelmezett gyermek tudja mikor illik szólnia, mikor bölcsebb hallgatnia. Tudja, hogyan mondja meg véleményét és érje el céljait, úgy, hogy ne bántsa meg társait, tanárait. Számára a szabályok nem visszahúzó korlátok, hanem biztonságot adó keretek, amelyek betartásával tud a leginkább fejlődni személyisége.

Értéknek tekintjük a jókedvet és a humort. A keresztény ember derűs, hisz tudja, hogy Isten közelségében él. Ennek a derűnek, vidámságnak az életünk mindennapjait is át kell itatnia. Érték a mozgás és az egészséges életmód. Bibliai tanítás az ép testben ép lélek. A keresztény felfogásban testünk a lélek temploma, ezért védeni és óvni kell. Értéknek tekintjük a művészetek kifejező eszközeit és megnyilvánulásait. Arra ösztönözzük tanítványainkat, hogy minél több önkifejező területbe kapcsolódjanak be. Értéknek tekintjük az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtését. Az integrált oktatást, a tanórai differenciálást. 1.3 Nevelésünk céljai 1.3.1. Stratégiai célok: A kompetencia alapú nevelés-oktatás segítségével korszerű ismeretek elsajátíttatása és a kompetencia területek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek a középfokú oktatás szintjére lépni és ott megmaradni, majd továbblépni a felsőoktatás területére vagy a munka világába. A megfelelő humán és tárgyi-pénzügyi erőforrások folyamatos biztosítása, a működés feltételeinek folyamatos javítása. A nevelés-oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, a működési költségek csökkentése, korszerűsítés. Pályázatok. A nevelés-oktatás színvonalának megtartása, emelése, lelki-hitéleti nevelés elmélyítése, bővítése. 1.3.2. Operatív célok: Korszerű ismeretek elsajátításának képességének a kialakítása a tanulókban. Fontos, hogy az általános iskola alapozó ismereteket, készségeket adjon, amelyeke képessé teszik tanítványainkat a továbbtanulásra, a társadalom megbecsült polgáraivá válásra, a testileg, lelkileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Kiemelten fontos, hogy a kulcskompetenciákat elsajátítsák a tanulók.(nat) Célunk az önálló tanulásra nevelés. Ez fokozatosan valósul meg. Az iskolát kezdő kisdiák még sok szülői, tanári segítséget igényel feladata ellátásához. A fejlesztő szakaszba érő tanulók felé már elvárásként fogalmazzuk meg, hogy önállóan is tudjanak új ismereteket részben, vagy teljes mértékben feldolgozni. A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. A következő célokat jelöli ki: o a haza felelős polgárává váljék; o kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága;

o reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; o megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; o törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; o legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; o képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; o megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; o tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Célunk a keresztény értékrendet követő állampolgárok nevelése. A keresztény értékrend alapja Isten. Ezért soha nem küzd a keresztény ember értékválsággal, hisz a Tízparancs és a Főparancs követelményei minden időben és korban szükséges és elégséges alapot adnak a boldog és kiegyensúlyozott élethez. 1.4 A nevelésünk feladatai A nevelés feladatait az alapelvek, értékek tükrében a NAT határozza meg. Egyházi fenntartású intézményként kiemelt feladatunk a keresztény nevelési elvek, módszerek és gyakorlatok iskolai és iskolán kívüli alkalmazása a biztos jövőképpel rendelkező keresztény személyiség nevelése érdekében. Feladatunk a kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes emberekké formáljuk tanítványainkat. Ehhez fokozatosan olyan dinamikus rendszerű oktatási szerkezetre kell áttérnünk, amely gyorsan képes reagálni a társadalom változó igényeire. Ennek érdekében pedagógiai megújulásra törekszünk. A nemzeti alaptanterv egységesen meghatározza az oktatási- képzési feladatokat, amelyek iskolánkban is megvalósulnak. Feladatunk, hogy komplex módon vegyük figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait és az oktatási környezet lehetőségeit. Feladatunk a gyermekközpontú gondolkodás. A gyermek egyéni fejlődésének megfelelő elvárások, a tantervi követelmények megtartása mellett, ezekkel harmonizáló feladatok megfogalmazása és biztosítása.(tehetséggondozás, hátránykompenzálás.)