Készletezés 1 A készletezési rendszer Néhány megválaszolandó kérdés: Milyen termékeket / árukat tartsunk készleten? Milyen készletmennyiség szükséges a vállalat kielégítő működéséhez? Milyen módon tudjuk a készletezési folyamatokat szabályozni és a rendszer működését gazdaságosan megoldani? Milyen ráfordításokat jelent a készletezési rendszer megvalósítása, és mi lesz ennek a forrása? A készlet, a termelőhelytől a gyártáson keresztül a fogyasztóig terjedő teljes anyagáramlási folyamat (logisztikai lánc) része. A készletek létezésének oka: A termelés (gyártás) és a felhasználás (fogyasztás) egyes fázisai nem illeszthetők kellő pontossággal egymáshoz (pl. a mezőgazdasági termékek termelése és az élelmiszeripari termékek előállítása és felhasználása közötti időeltérés). Az igények és a lehetőségek közötti eltérések kiegyenlítést, puffert igényelnek. Készletek fogalma: a) Olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet (pl. termelő, kereskedő, stb.) azért halmoz fel, hogy a jövőben az igényelt intenzitásoknak megfelelően azokat felhasználja. Vagy: b) Adott pillanatban rendelkezésre álló alapanyag, félkész és késztermékek állománya, amely a termelési folyamat során jelenlévő időbeli és térbeli elkülönülés áthidalására szolgál. Vagy: c) Olyan cikkek halmaza, amelyeken éppen nem dolgoznak és egy vagy több meghatározott helyen találhatók. Megkülönböztetünk: A gyártáshoz szükséges alapanyagkészletet, A gyártáshoz szükséges segédanyagkészletet, félkésztermék-készletet, a gyártás befejeztével felhalmozódó késztermék-készletet. 1
Funkció szerinti csoportosítás: Tervezett készletek: tudatos felkészülés a jövőbeli eseményekre (tervezett leállás, kampány, sztrájk, stb.) Cikluskészletek: két beérkezés közötti szükségletet fedezi (a gazdaságos sorozatnagyság nagyobb, mint a felhasználás üteme hosszabb időre elegendő anyagot szereznek be) Fluktuációs készlet (tartalékkészlet): ha hírtelen megnő az igény, biztosítja a termékáramlást. Szállítási készlet: az összes olyan termékkészlet, mely szállítás vagy szállításra előkészítés alatt áll (gyártás, összeszerelés térben nagyon távol is lehet) Tartalékalkatrész-készlet: a már működő termelő berendezések alkatrészeinek pótlását biztosítja. A készlet passzív forrás, értékkel rendelkezik, költségvonzata van, tehát gazdasági szempontból sem elhanyagolható. A készletbe fektetett tőke hozamot nem produkál, de egy esetleges készlethiány un. haszonáldozati költséget, vagy kimondott veszteséget okozhat. Készletezés szempontjából kulcskérdés, hogy mekkora legyen a készletállományunk. Cél: Az optimális készletszint meghatározása. Alacsony készletszint: veszélyeztetheti a gyártás folytonosságát. Túl magas készletszint viszont a vállalat gazdasági, pénzügyi helyzetére gyakorol negatív hatást. Az optimum kritérium általában a megfelelően értelmezett költségek minimuma. Költségek Összes költség Készlettartási költségek q opt Rendelési költségek Rendelési tételnagyság Optimális rendelési tételnagyság meghatározásának elve 2
Az optimális készletszint meghatározásához elengedhetetlenül fontos megismerni a készletezési rendszer legfontosabb összetevőit. Input Alapanyagkészlet Félkésztermék-készlet Késztermék-készlet Output Megrendelés Készletezési rendszer elemei Input (bemeneti) oldal: itt található a gyártásnál felhasználandó anyagok beérkezése a vállalathoz. Output (kimeneti) oldal: itt a kiszolgálás, a beérkező anyagok felhasználása történik. Az input és output oldal viszonya a készlet-felhalmozódás szempontjából meghatározó. magas input és alacsony output esetén szükségtelenül magas készletszint jöhet létre, alacsony input és magas output esetén hiány léphet fel. A vállalati készlet lehet: INPUT készlet beszerzett anyagok... TERMELÉSI készlet a befejezetlen termelésben / félkész termékekben jelenik meg OUTPUT készlet értékesítésre szánt készáru ÁRUKÉSZLET a vállalat által változtatás nélkül továbbadásra kerülő termékek (pl. göngyöleg) 3
2 A készletezési rendszer jellemzői: Szabályozott jellemző: maga a készletszint, melynek mérhetőnek kell lenni, hogy az aktuális értéket össze lehessen hasonlítani a terv értékkel. Zavaró jellemző: minden olyan hatás, mely eltérítheti a készletszintet a tervszerinti értéktől. Beavatkozó jellemző: a feladott rendelés, mely hatással van a szabályozott jellemzőre. Irányító (szabályozó) jellemző: biztosítja, hogy a szabályozott jellemező a szabályozás által tartandó értéket elérje. (megrendelés) Mérés: készletfigyelést jelent. A készletszint azonban úgy is meghatározható, hogy az input-output folyamatokat mérjük. Összehasonlítás: az irányító jellemző és a szabályozott jellemző aktuális értékét kell összehasonlítani. Beavatkozás: a készlet helyreállítását célzó megrendelésen keresztül valósul meg. Állapotjellemzők: Készletállapot: adott időpont készlete, vagy adott időszak átlagkészlete. Készletellátottság szintje: a tervezett és a tényleges készlet aránya. Készlet intenzitása: az időegységre jutó kereslet Kereslet-kielégítés szintje: a tényleges kereslet és a kielégített kereslet aránya. Input-igény intenzitása: az időegységre jutó beszállítási igény. Output-ellátottság szintje: a megrendelt és a beérkezett mennyiség viszonya. A be- és kiszállítási rendszer fajtái: (Ábrák: Logisztika I. 435. oldal) a. Szakaszos beszállítás - folyamatos kiszállítás b. Folyamatos beszállítás szakaszos kiszállítás c. Szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás d. Folyamatos beszállítás folyamatos kiszállítás A szakaszos beszállításnál megkülönböztetünk: (Ábrák: Logisztika I. 436. oldal) Állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú Állandó időperiódusú és változó tételnagyságú Változó időperiódusú és állandó tételnagyságú Változó időperiódusú és változó tételnagyságú 4
A készletváltozással összefüggő fogalmak: Ábra: Logisztika I. 435. oldal 7.17 vagy ppt. 19. dia Nyitókészlet (Q ny ): adott időszak indulásakor rendelkezésre álló árukészlet. Zárókészlet (Qz): adott időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. Jelentésköteles készlet (Q j ): a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. Rendelési tételnagyság (q): az esetenként megrendelt mennyiség (pl. db) Biztonsági készlet (Q b ): tartalékolt árumennyiség, mely a kereslet véletlen ingadozása mellett is kellő biztonságú kereslet kielégítést ad. Maximális készlet (Q max ): a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege Q max : q + Q b Utánpótlási idő (t p ): a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő Rendelési időköz (t): két rendelés között eltelt idő Forgási idő (t f ): a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő. Q Q max Q nyitó Q záró Rendelési tételnagyság Jelentésköteles készlet Biztonsági készlet Rendelési időpont Utánpótlási idő Vizsgált időszak t A megrendelés feladható: a. Rögzített időközönkét (t): b. A készlet minimális érték (s) alá csökkenése esetén A rendeléssel kapcsolatban: a. A rendelési tételnagyság rögzített (q) b. A rendelés akkorra tételre szól, hogy a készlet elérjen egy adott maximális szintet (S). 5
Ezeket figyelembe véve beszélhetünk majd (s,s), (s,q), (t,s) stb. stratégiákról. Output (felhasználás) folyamat jellemzői A felhasználás, vevői igénykielégítés időben jelentősen eltérő is lehet. A készletezési rendszer mozgatórugója a kereslet, mely változást idéz elő a készletben. Beszélhetünk: Determinisztikus output folyamatról: ha a kereslet jól előre jelezhető mind nagyságát, mind az időbeni felmerülését illetően. Könnyen kezelhető, ritkán fordul elő (esetleg tömegtermelésnél). Sztochasztikus folyamatról: minden más esetben (azaz, ha időben és/vagy mennyiségben véletlenszerű a kereslet megjelenése pl. tartalék alkatrészeknél). A sztochasztikus output folyamaton belül beszélhetünk: Stacioner folyamatról: ha bár véletlenszerű, de állandó eloszlású a kereslet, így statisztikailag elemezhető a folyamat. Instacioner folyamatról: ha nem állandó szórású a vizsgált folyamat, hanem időről-időre változik az eloszlás. Az output folyamat is rendelésnek (belső) tekinthető és igénylésnek hívjuk (pl. a karbantartó pótalkatrész igényel, a termelés a raktárból alapanyagot igényel, stb.) Input (készletfeltöltés) folyamat jellemzői Itt hasonló esetekkel találkozhatunk, mint az output folyamat esetében, csak a beszerzésekre vonatkoztatva (determinisztikus- és sztochasztikus input). A szabályozást a megrendelés tölti be. Az input folyamatoknál a rendelés alapja a készletszint, mely meghatározható: a. Folyamatos készletszint ellenőrzéssel: minden időpontban ismert a készlet mennyisége (költségesebb, de biztonságot ad). b. Időszakos készletszint ellenőrzéssel: adott időpontokban történő készletszint ellenőrzéssel (olcsóbb, de kockázatos). 6
3 Költségtényezők A készletezési rendszer szempontjából (és a vállalat gazdaságos működése szempontjából is) kulcskérdés a készletezési költség nagysága. A készletezés költségtényezői három részre bonthatók: 1. készlettartási költségek: a. a készlet fizikai jellegéből fakadó költségek: melyek folyamatosak, az átlagkészlettel összefüggőek és a készletszinttel együtt ingadoznak raktárak üzemeltetési költségei raktári anyagmozgatás költségei idegen raktár bérleti díja tárolási veszteség (mennyiségi veszteség miatt pl. párolgás, rongálódás) különleges tárolási körülmények többletköltségei (pl. hűtött raktár) raktározással kapcsolatos adminisztratív költségek b. a készlet érték jellegéből fakadó költségek: az átlagos készletszinttel arányosak: Avulás (értékcsökkenés): készletezés közbeni erkölcsi és fizikai kopás Biztosítás: célszerű megkötni pl. katasztrófák miatt Nyilvántartási költségek: pl. anyagkönyvelés 2. a készletutánpótlás költségei: a megrendelések számától és a rendelt mennyiségtől függ. Az input folyamatokhoz kapcsolódnak. a. A fuvarozónak, szállítónak fizetett díjak. b. A szállítmányozónak fizetett díjak c. A rendelés feladásával és a termékek átvételével kapcsolatos költségek d. A beszerzéssel kapcsolatos adminisztrációs költségek e. Rongálás, veszteség a szállítás során f. Átvételi minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos költségek 7
g. Stb. 3. A hiány költségei: Akkor jelentkezik, ha a kereslet növekedésének következtében fellépő igényt nem tudja kielégíteni. a. Elmaradt, vagy később jelentkező nyereség b. Adminisztratív többletköltségek c. A good-will (vevői jóindulat) elvesztése. (hosszútávon is rossz) d. A rendkívüli beszerzés többletköltségei e. Bérjellegű költségek: pl. állásidőre fizetett dolgozói bér f. Késedelmi kötbér 4 Készletezési stratégiák Amint már korábban megállapítottuk, a készletutánpótlás az egész készletezési rendszer szabályozó eleme. A vállalat optimális készletnagyságának, minimális készletezési költségének szempontjából fontos, hogy jól meghatározott készletezési stratégiával rendelkezzünk. A készletezési stratégiatípusok közös jellemzője, hogy egyszerre adnak választ, a mikor rendeljünk, és a mennyit rendeljünk kérdésekre. Ábrák:ppt. 28. diától 1. t-q készletezési stratégia (t= időköz, q = rendelt mennyiség) S q t 2t t Egyenlő időközönként egyenlő mennyiségeket rendelünk. Akkor alkalmazható jól, ha a felhasználás mértéke viszonylag állandó (így tartható nagyjából állandó szinten a készlet nagysága). 8
Ha a beérkezés és a felhasználás üteme eltérő, akkor készlet hiány vagy készlet többlet léphet fel. nem alkalmazzuk! 2. t-s készletezési stratégia (ciklikus stratégia) (S = maximális készletszint) Egyenlő időközönként maximális szintre töltjük fel a készleteinket. A stratégia előnye, hogy a maximális készletszint korlátozott, nem kell folyamatos készletfigyelés, a rendelések ütemezhetőek. hátránya viszont, hogy nem véd a hiány ellen (hirtelen magas felhasználás esetén), illetve tetszőlegesen kicsi tétel megrendelését is el kell végezni (alacsony felhasználás esetén), ami gazdaságtalan lehet. A tételnagyságot minden ciklusban újra meg kell határozni. Alkalmazása: ha az output közel állandó. 3. s-q készletezési stratégia (kétraktáras stratégia) A minimális megengedett készletszint elérésekor adott mennyiséget rendelünk. 9
Előnye, hogy a biztonsági készletszint miatt, állandó felhasználás mellett a hiány kiküszöbölhető, és a rendelési tételnagyság állandó. Hátránya ingadozó felhasználás esetén, hogy a rendelés ideje nehezen tervezhető, készletigényes, és a hiány ebben az esetben sem küszöbölhető ki teljes mértékben. A költségeket tovább növelheti, hogy a készletszintet folyamatosan figyelni kell. Alkalmazása: felhasználás viszonylag állandó, ha a beszerzési idő rövid, ha magas a készletezési és hiányköltség. 4. s-s készletezési stratégia (csillapításos stratégia) A minimális készletszint elérésekor a maximális szintre töltjük fel a készleteinket. Előnye, hogy a maximális készletszint korlátozott, valamint rendelés időpontja a szükségletekhez jól illeszkedik. Hátránya a folyamatos készletszint-ellenőrzés, a rendelési időközök és mennyiségek nehéz tervezhetősége, magas az utánpótlási költség. 10
5 Optimális tételnagyság modellje (EOQ) (EOQ ~ Economic Order Quantity ~ gazdaságos rendelési mennyiség) a) A hiány nem megengedett. Logisztikai menedzsment 206. oldal 5.3. ábra Jellemzője: determinisztikus és szakaszos input determinisztikus és folyamatos output. A modell a készlettartási (K 1 ) és a készlet-utánpótlási költségek (K 3 ) összegét minimalizálja. Cél, hogy meghatározzuk az optimális rendelési tételnagyságot. Célfüggvény: K=K 1 + K 3 Min Egy adott készletezési ciklusban a feltöltött készletszint állandó mértékben (r: felhasználási ráta db/idő) csökken 0 szintig. Ekkor érkezik a korábban megrendelt tétel (q) és feltételezzük, hogy abban a pillanatban újra feltöltött készletszinttel rendelkezünk. Készlettartási költség Egy készletezési ciklusban a feltöltött szintről (q), 0-ra csökken a készlet, állandó ütemben. Ez költség tekintetében ugyanaz, mintha a készletezési ciklusban állandóan q/2 mennyiségű átlagos készletünk lenne. Ennek költsége: K 1 = (q/2)*t*c 1 (c 1 ) : készlettartási egységköltség (pl. Ft/db, nap) T: vizsgált időszak (pl. nap) q: rendelési tételnagyság (pl. db) Utánpótlási költség Egy ciklus utánpótlási költsége: K 3 vagy C 3 K 3 = B/q*k 3 k 3 : egy tétel rendelési költsége (pl.ft/db) B: a vizsgát időszak (T) teljes szükséglete (pl.db) 11
Így egy ciklus összes készletezési költsége: K Min ΣΚ= q/2 t c 1 +C 3 Ennek a minimális értéke ott van ahol a függvény első derivált értéke nulla. Ezt megoldva kapjuk, hogy az Optimális tételnagyság: q opt= 2rC 3 / c 1 A rendelési időköz: t=q/r t = Tq/B A rendelések száma a vizsgált időszakban: n n= B/ q opt Az összes szükséglet a vizsgált időszak alatt: B B=rtn q=rt 12
b) Termelési-készletezési modellek (Kovács: 170. oldal) Ez a modell valójában az EOQ modell kiegészítése. Itt nem csak felhasználás rátával számolunk, hanem létezik egy ún. gyártási ráta (gy) is. A feladat értelmezése is kicsit eltér az eredeti feladattól. Van egy gy kapacitású berendezésünk. A gépen gyártott termékre r állandó igény mutatkozik. Készlettartás fajlagos költsége c 1, a gép beindításának költsége c 3. Feladatunk meghatározni, hogy milyen gyakran (T) indítsuk be a berendezést ahhoz, hogy az igényeket kielégítsük, és a rendszer költsége minimális legyen. (A készletszintet a gyártás tölti fel, a felhasználás folyamatosan csökkenti.) Matematikai levezetés nélkül a beindítás gyakorisága: t = 2gyc 3 /r(gy-r)c 1 Készletezés gyakorlati kérdései ppt file (Kovács: 187. oldal) Készletezési folyamatok A különféle készletezési folyamatok az egész vállalat működését behálózzák, az alapanyagok beszerzésétől a gyártáson át, egészen a termékek kiszállításáig, illetve a reklamációk kezeléséig. Készletezés során előforduló fontosabb fogalmak - Inkurrencia: inkurrensek azok az anyagok, amelyek iránt egy bizonyos ideje nem mutatkozott kereslet (felismerése: az utolsó kivét viszonylag régen volt) - Immobília: nem mozgó készlet (a készlet szint nem változik, sem bevét, sem kivét nem történt) 13
- Felesleges készlet: azok az anyagok, amelyeket feleslegesnek nyilvánítanak. Nem automatikus, döntés kell hozzá. (minőségi romlás, inkurrens vagy immobil anyag, már nem használt technológiához vásárolt anyag, stb.) - Folyókészlet: - Biztonsági készlet: - Átlag készlet: Készletezéssel kapcsolatos mutatószámok: (Kovács: 200. oldal) Fordulatszám: megmutatja, hogy adott időszakban a készlet hányszor fordul meg az árbevételben. Fordulatszám = anyagfelhasználás/átlagos anyagkészlet (minél nagyobb, annál jobb) Forgási idő: egy-egy forgás mennyi időt vesz igénybe (az átlagkészlet hány napi anyagfelhasználásra nyújt fedezetet) i. Forgási idő = az adott időszak napjainak száma / fordulatszám (minél kisebb, annál jobb) ii. Forgási idő = átlagos anyagkészlet / anyagfelhasználás Anyagkészlet-igényességi mutató: egységnyi anyagfelhasználásra jutó átlagkészlet Anyagkészlet-igényességi mutató = átlagos anyagkészlet / anyagfelhasználás 14
A fejezethez tartozó számítási feladatok Optimális készletnagyság meghatározása Egy üzemben valamely alapanyagra vonatkozó felhasználás 300 kg/nap. Az alapanyag készlettartási költsége 12 Ft/(kg nap). Az utánpótlás költsége a rendelési mennyiségtől függetlenül, rendelésenként 24 000 Ft. Milyen gyakran és mennyit kell rendelni, hogy a készletezési rendszer költsége a lehető legkisebb legyen? A feladat megoldásához a már jól ismert EOQ képletet alkalmazhatjuk, hiszen ezzel a rendszer összköltségének minimumhelyét számolhatjuk ki: q = 2rc 3 /c 1 = (2 x 300 x 24000)/12 = 1095,45 kg, ennyit kell egyszerre rendelni a költségek minimalizálásához. Ekkor a rendelési időköz: T = q/r = 1095,45 / 300 = 3,65 nap, tehát kb. 3 naponta kell rendelni. Gyártás készletezés, módosított EOQ feladat A fenti üzemben felhasznált alapanyagot egy megelőző gyártási folyamat állítja elő. A folyamat beindításának költsége 20 000 Ft. A gyártósor kapacitása 800 kg/nap. A többi adat változatlan. Milyen gyakran és mennyi időre kell beindítani a gyártósort? Erre a feladatra is ismerjük a használandó összefüggést: T = 2gyc 3 /r(gy-r)c 1 = (2 x 800 x 20000)/(300 x 500 x 12) = 4,22 nap, ennyi idő alatt a felhasználás: q = r x T = 300 x 4,22 = 1266 kg alapanyag. Ezt a mennyiséget a gyártósor T* = q/gy = 1266/800 = 1,58 nap alatt tudja előállítani. Tehát a gyártósort 4,22 naponta kell elindítani, s ekkor 1,58 napig kell működtetni. 15