Esetfeltárás és fejlesztési terv a Frostig koncepció alapján Készítette: Balogh-Bartus Anikó Szakvizsgázott gyógypedagógus, logopédus EPSZ nevelési tanácsadás
Marianne Frostig (1906-1984) által kidolgozott vizsgálóeljárás és terápia bemutatása Az 1950-60-as évek gyógypedagógiai megújulási törekvéseinek meghatározó részeként jelentek meg - főként az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban - olyan kutatási irányok, amelyek az oktatás minőségi javítását célozták meg. Kiemelt jelentőségű területként jelentkezett a normál intellektusú, de részképesség-zavar következtében tanulási problémákkal küszködő gyermekek/tanulók diagnosztikai és terápiás eljárásainak bővítése. A speciális szükséglet vonatkozásában a kutatások abban az irányban hatottak, hogy felmérjék azokat az igényeket, amelyek a megsegítés során a jól működő képességek erősségeit felhasználva a hátrány legoptimálisabb csökkentéséhez vezetnek. A főként pedagógiai irányultságú útkeresést (teljesítményközpontú megközelítést) természetesen a pszichológia tudományának megújulása (képességközpontú megközelítés) nagyban befolyásolta. Marianne Frostig munkásságában olyan fejlesztés-diagnosztikus rendszert alakított ki, amelyben a diagnosztikus és a fejlesztő eljárások ötvöződése, kiegészítése révén fejtik ki hatásunkat. Módszerében abból indult ki, hogy az individuális fejlődés során tudásunk meghatározó része a vizuális-téri rendszer által beérkező információk feldolgozása révén jön létre. A látás során nyert információk beépülése az egyén ismeretanyagába meghatározó jelentőséggel bír. A vizuális-téri rendszer fejlődési folyamat része, mely a születést követően meghatározott funkciók révén működik. A kisgyermekkor végére (3-4 éves kor) kialakul az alaklátásra, valamint a forma és a rész-egész felismerésére vonatkozó képesség. Tudományos munkássága során arra a következtetésre jutott, hogy 4 és 7-8 éves kor között éli a fejlődés fő virágkorát, ez az időszak tehát a meghatározó a fejlesztési koncepciója alkalmazása során. A vizuális észlelési rendszer 5 nagy területe Frostig koncepciójában: I. Vizuomotoros koordináció II. Alak-háttér megkülönböztetés III. Formaállandóság IV. Téri helyzet felismerése V. Téri viszony Megfigyelései alapján megállapította, hogy az egyes területek különböző idősíkban fejlődnek, egymástól eltolódva és részben egymásra épülve. Elsőként a vizuomotoros koordinációs képesség fejlődik, majd ahogy a gyermek életkora nő, úgy épül be kompetenciarendszerébe fokozatosan a többi rendszer, legutoljára a téri viszony és téri irány felismerési képességével. 2
Esettanulmány Dolgozatomban N. Nándor esettanulmányát mutatom be. A gyermek anonimitásának megőrzése érdekében megváltoztatott személyi azonosító adatok szerepelnek a tanulmányban. Előzmények. Nándi egy vidéki nagyváros óvodájába jár. Az óvodapedagógusok jelzése alapján első alkalommal 2010. 05. 27-én került látókörünkbe az akkor 5;1 éves gyermek. Az óvodában elvégzett szűrővizsgálatra jelölték több társával együtt. A vizsgálóeljárás az MSSST (Meeting Street School Szűrőteszt) tanulási zavart előjelző teszt volt. Nándor teljesítménye ekkor az alábbiakat mutatta: - Motoros minták 8 nyerspont 3 normapont - Vizuo-percepto-motoros minták 7 nyerspont 4 normapont - Nyelvi készség 6,5 nyerspont 5 normapont - MSSST totál 21,5 nyerspont 27 normapont Az elvégzett vizsgálat Nándor esetében a tanulási zavar kialakulásának veszélyét jelezte. A vizsgálat elvégzését követően javasoltuk a szülők részére, hogy keressék fel az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelési tanácsadását, differenciáldiagnosztika elvégzése és fejlesztés céljából. A szülő gyermekének ellátását 2010. szeptember 11-én kezdeményezte. A nevelési tanácsadásban kialakított protokoll alapján első alkalommal, az édesanyával történt az első interjú, amelynek keretében megtörtént a pedagógiai szempontú anamnézis felvétel, valamint megbeszélésre kerültek az általunk nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tudnivalók. Anamnézis. Nándor teljes családban él szüleivel és testvérével. Két szobás lakásban laknak, a gyermekek külön szobában és külön fekhelyen alszanak. Szociokulturális és életkörülményeik átlagosak. Nándor tervezett és várt gyermek, édesanyja második terhességéből és második élve született gyermekeként jött világra. Veszélyeztetett, toxaemiás terhesség 27. hetén, 1530 gr súllyal született, az édesanya az Apgar értékre nem emlékszik. Megszületését követően gyermekgyógyászati ellátásban részesült, inkubátorban volt 6 hétig, két és fél hónapos korában vihették haza. Mozgásfejlődésére jellemző, hogy 5-6 hónaposan ült, 8 hónaposan állt és 13 hónapos korában önállóan járt. A mászás mozgásfázis azonban kimaradt. Beszédfejlődésére jellemző, hogy bár 3-4 hónaposan elkezdett gügyögni, az első szavakat 2 éves korában mondta, megkésett beszédfejlődése miatt kezdetek logopédushoz járni. Jelenleg általános pösze, hetente 1 alkalommal logopédus foglalkozik vele. Szobatisztasága nappalra és éjszakára egyaránt 2 éves korban alakult ki. 1 éves kora előtt két nagyobb megbetegedése volt (gastroenteritis, majd bronchitis), 1 éves kora után agyrázkódással járó balesete, valamint két alkalommal kéztörése volt. Intézményes nevelése. Bölcsődés nem volt, az óvodát 3 évesen kezdet, beilleszkedését átlagosnak ítéli meg az édesanya. 3
Az anamnézisből megállapítható, hogy tartalmaz olyan adatokat, amelyek a gyermek jelenlegi problémájával kapcsolatba hozhatóak. Differenciáldiagnosztikai terv A munkacsoport team-megbeszélésén a vizsgálati protokollunk által biztosítható eljárások közül az alábbiak elvégzésére született döntés: - SON intelligenciateszt nonverbális vizsgálóeljárás a részképességek megismerésére - Dizslexiaveszélyeztetettségi vizsgálat - Több alkalommal csoportos helyzetben történő megfigyelés - Frostig teszt - Goodenough vizsgálóeljárás az emberalak ábrázolás vizsgálatára. - Kiegészítő szakorvosi vizsgálatra tettünk javaslatot (szemészet, fül-orr-gégészet, audiológia) A gyermek megjelenése, vizsgálatok alatti magatartása Nándor szomatikus fejlettsége átlagos, fogváltás folyamatban. A vizsgálati helyzetben, kezdetben visszahúzódó, majd egyre oldottabbá válik. A felkínált feladatokat elfogadja, együttműködő. Csoportos szituációs helyzetek megfigyelései Nagymozgásai összerendezetlenek, mintakövetéses feladatokban pontatlanul és bizonytalanul dolgozik. Mozgástempója lassú, egyensúlyérzéke fejletlen. Téri tájékozódása cselekvésben bizonytalan, iránytévesztés megfigyelhető. Testsémája bizonytalan. Finommozgások területén még fejlesztést igényel. Jobb kezes, 4 ujjas ceruzafogás jellemzi. Vonalvezetése egyenetlen. Figyelmi állapota megfelelőnek imponál, de nem kitartó. Előfordul, hogy elábrándozik, feladathelyzetből kilép, lemarad. Az utasítások végrehajtásakor tétovázik, csoporttársait figyeli. Kérdésekre azonnal válaszol, ám megoldásai néha hibásak. Munkatempója az elvárt szinttől lassabb. Emlékezete pontatlan, megbízhatatlan. Beszéde nehezen érthető, ennek ellenére beszédfélelem nem jellemzi. Társas kapcsolatai mind kortárscsoporti, mind felnőttekkel való kapcsolatban elfogadó, alkalmazkodásra képes kisfiú. A csoportban mindvégig fegyelmezett, kiegyensúlyozott, jól érzi magát. Pszichometriai vizsgálat eredményei Intelligenciateljesítményét a Snijders-Oomen-féle non-verbális teszttel mértük. A gyermek a vizsgálat időpontjában 5 éves 7 hónapos. SON IQ= 88 Mozaik: Standard érték: 18 Szubteszt kora: 4 ½ éves szint. Emlékezet képekre: Standard érték: 25 Szubteszt kora: 5 ½ éves szint Kombináció: Standard érték: 21 Szubteszt kora: 4 ¾ éves szint. Analógiák: Standard érték: 28 Szubteszt kora: 6 ¼ éves szint. Knox kockák: Standard érték: 21 A gyermek jelen vizsgálati helyzetben vidám, oldott. Ráhangolódó beszélgetés során kérdésekre gyakran inadekvát válaszokat ad. Figyelmét nehezen koncentrálja, feladattartása nem, de feladattudata megfelelő. 4
A manipulációs megoldást kívánó feladatok során kitűnik, hogy bilaterális koordinációja gyenge, csak a jobb kezével dolgozik, bal kezét felhúzva tartja. Manipuláció és rajz közben nyelvét kidugja. Analizáló-szintetizáló gondolkodása a vizuális feldolgozás szintjén szintén jelentős elmaradást mutat az életkora alapján elvárttól. Vizuális emlékezete már három elem tizenkettő közül való kiválasztása esetén is bizonytalan. Egyszerű sematikus rajzképeket három részből kis segítséggel szintetizál. Eseményképeket véletlenszerűen rakosgat sorba. Logikai sorok folytatás kétszínű pálcikákból megfelelő, analógiát tárgykép-párok között esetlegesen felismer, geometriai formák esetén már nem jár sikerrel. A Knox-kockák feladatsorában a két elemből álló sorokat és egy háromeleműt ismétel el megfelelően. A pedagógiai vizsgálat eredményei DPT Dyslexia prevenciós teszt eredményei: - Spontán beszéd: kezdetben verbális kezdeményezés nem jellemzi, azonban kérdésekre adott válaszai adekvátak. Általános tájékozottsága az idői tájékozottság tekintetében elmaradást mutat. - Szókincs: a gyermeknél szótalálási nehézség megfigyelhető. Lassú felidézés, hosszas gondolkodás jellemzi. - Összefüggő beszéd: többnyire tőmondatokban beszél, képről inkább felsorol. Grammatikai rendszere még fejlesztést igényel. - Relációs viszony megértése: megfelelő. - Relációs szavak használata: kisebb nehézséget jelent számára. - Dysgrammatizmus: jelentkezik. - Beszédhiba: van. Logopédiai ellátásban részesül. - Nehéz szavak után mondás: szótorzítások, hangátvetések történnek. - Fogalomalkotás vizsgálata: szavak főfogalom alá rendezésére képes. - Különbség megfogalmazása: a feladat megoldására képes, de szókincse szegényes. Néhány kifejezést grammatikailag helytelenül használ (pl.: ez nem van megrohadva). - Önálló vers- vagy mesemondás: szívesen és jól végzi a feladatot. Beszédhibája miatt beszéde nehezen érthető. - A hallási differenciáló képesség vizsgálata: zöngepárok és hangok hosszúságának észlelése nehézséget okoz a számára. - Térbeli tájékozódó képesség vizsgálata: o Saját testen: megfelelő. o Viszonyításban: bizonytalan. o Feladatban: nem megfelelő. - Dominancia: kevert kéz: jobb láb: bal szem: bal fül: bal - Vizuális emlékezet: o Tárgyképre vonatkozóan: jó. o Formákra vonatkozóan: megfelelő. o Jelekre vonatkozóan: megfelelő. - Vizuális minta követése, soralkotás: a gyermek számára a ritmikus ismétlés mindhárom esetben nehézséget jelent. - Akusztikus emlékezet vizsgálata: o Hangra vonatkozóan: megfelelő. o Szavakra vonatkozóan: megfelelő 5
o Mondatra vonatkozóan: nem megfelelő. o Történetre vonatkozóan: nem megfelelő. - Vizuális percepció vizsgálata: o Formákra vonatkozóan: bizonytalan. o Irányokra vonatkozóan: bizonytalan o Információs jelekre vonatkozóan: megfelelő. - Ritmusérzék vizsgálata: o Ritmikus taps ismétlése: egyszerű, két elemből álló ritmus elismétlésére képes. o Mozgás és beszéd összerendezése: beszéd és mozgás összerendezése nehézséget jelent számára. o Szóanalízis: feladatrendszerben feladatértési nehézség mutatkozik. FROSTIG (vizuális percepciós fejlettségi) teszt eredménye: A gyermek a vizsgálat időpontjában 5;7 éves. Standard érték összesen: 48 Percepciós hányados (PQ): 100 A teszt öt szubtesztjében mért eredmények: I. Szem-kézmozgás koordináció stp: 11 percepciós kor: 6;0 II. Alak - háttér stp: 6 percepciós kor: 3;6 III. Alak - Konstancia stp: 11 percepciós kor: 6;3 IV. Téribeli helyzet stp: 11 percepciós kor: 6;3 V. Térbeli összefüggések stp: 9 percepciós kor: 5;0 Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy bár a gyermek vizuális percepciója átlagos, az egyes területeken nyújtott teljesítménye szórt képet mutat, amely felveti az egyes részterületek egyenetlen fejlettségét. Önmagához mérten a legjobban az Alak-Konstancia és a Térbeli helyzet feladatokban teljesített. A Szem-kéz koordinációs feladatban jó teljesítményt ért el. Egy éves lemaradást mutat a Térbeli összefüggések feladatban, lényegesen alulteljesített az Alakháttér differenciálás feladatban. Goodenough 1. Részletezettség (max. 17 pont): 8 pont - Lényeges jegyek megvannak (fej, láb, kar, törzs) - Helytelen arányok - Motoros kivitelezés gyenge (pl. haj, több, mint egy vonal) 2. Komplexitás (max. 12 pont): 1 pont - Az emberalak differenciált ábrázolása nehézséget jelent a számára. - Pálcika végtagok, tagolatlanság, részletezettség hiánya. 3. Arányok (max 6 pont): 1 pont - Rész-egész viszonyok ábrázolási nehézsége - Testrészek egymáshoz és egészhez viszonyított mérete kidolgozatlan, hibás. 4. Motoros koordináció: - Vonalak kivitelezése megfelelő, de az egyes formák (pl. kör alakú fej, ruházat mintázatának kör alakjai) pontatlanok, grafomotorosan gyengébb színvonalú. Életkor: 67 hónap. Rajzkor: 69 hónap RQ= 103 6
A Frostig és a Goodenough vizsgálat során nyújtott teljesítménye korrelál, megegyezést mutat. Mindkét vizsgálat során gyengébb, fejlesztendő területként az alak-felismerés, alakháttérdifferenciálás, valamint a motoros kivitelezés jelenik meg. Vélemény Az elvégzett vizsgálatokban nyújtott teljesítménye alapján megállapítható, hogy Nándor intellektusa a normál övezetbe tartozó, de szórt intelligenciaprofilt mutat. A Frostig tesztben és az emberalak-ábrázolást vizsgáló eljárásban nyújtott teljesítménye jobb színvonalú, ám az egyes részképességekben nyújtott teljesítménye nagyobb szórást mutat. A pedagógiai vizsgálatokban nyújtott teljesítménye, valamint a beszédfejlődés érintettsége alapján Nándor tanulási zavar veszélyeztetett. Az anamnesztikus adatok terheltsége miatt esetében valószínűsíthető a sajátos nevelési igény. Szükséges tehát további kiegészítő vizsgálata, a pontos diagnózis felállítása, illetve a beiskolázással kapcsolatos teendők meghatározása a helyileg illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság által. Fejlesztendő területek - mozgás és orientáció fejlesztése (nagymozgás, egyensúly, testséma, téri tájékozódás, bal-jobb irányok differenciálása, finommotorika, szem-kéz koordináció), - érzékelés és észlelés fejlesztése (vizuális, auditív), - figyelem (tartósság, koncentráltság, terjedelem, rugalmasság) - emlékezet fejlesztése (vizuális, auditív, verbális, rövid- és hosszú távú emlékezet), - gondolkodási műveletek (analógiás, kauzális, analizáló-szintetizáló) - nyelv és beszéd fejlesztése (általános ismeretek, szókincs, grammatika, beszédészlelés, beszédértés, beszédprodukció, logopédiai terápia), - szociális készségek (önbizalom) A Frostig terápiás program Nándor esetében 1. A mozgásnevelés programja: A mozgáskoordináció érintettsége, valamint a nagymozgások és a finommozgások területén nyújtott teljesítmény alapján nagy hangsúllyal szerepel a fejlesztési koncepcióban. A fokozatosság elvének betartásával haladunk a nagymozgások irányából a finommotorika, valamint a grafomotorika felé, figyelemmel kísérve az egyéb területek fejlesztési koncepciójában szereplő tudásanyag felhasználását. - koordináció - ügyesség - erő - rugalmasság - egyensúly - gyorsaság - lazítás - légzés - kreatív mozgások 2. Előkészítő program: A gyermek életkora és teljesítménye alapján szintén nagy hangsúlyt kap. Az egyes feladattípusok kiválasztási szempontját meghatározta, 7
hogy az alak-háttér felismerés és a téri viszonyok területeken nyújtott teljesítmény mutatta a legnagyobb elmaradást, így ezen területek fejlesztésénél a megfelelően, illetve jól fejlett képességek bevonása vált szükségessé. - testkép, testfogalom játékos fejlesztése - szemmozgás gyakorlatok - lateralitás és irány gyakorlatok - perceptuális konstanciát igénylő feladatok - tapasztalatszerzés háromdimenziós tárgyakkal 3. Fejlesztőprogram (kezdő, közép és haladó szinten): egyes területeken a feltárt hiányosságok miatt hosszabb ideig a kezdő szint feladatai a meghatározóak, ezek ötvözése a jól működő területek megfelelő szintjeivel szintén kiemelt jelentőséggel bír. - vizuomotoros koordináció (közép) - alak-háttér felismerés (kezdő) - alak konstancia (kezdőként indítom az alak-háttér felismerés megsegítése végett) - téri irányok felismerése (közép) - téri összefüggések felismerése (kezdő) 4. Egyéni korrekciós elemek - alak-háttér felismerés segítésére Nándor 3 hónapos fejlesztési terve a mellékletben megtalálható. A terápiás folyamat közben formatív mérésekkel szükséges az elért eredmények feltárása és a további fejlesztési koncepció kijelölése. Összegzés Nándor jelenleg 5;7 éves, tehát lehetősége van arra, hogy a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői bizottság javaslata alapján még további egy évig óvodai nevelésben maradjon, intenzív fejlesztés és terápia hatására elmaradásai csökkenjenek, ezáltal nagyobb eséllyel kezdheti meg iskolai tanulmányait. Ehhez támogató családi háttér, a különböző szakemberek összehangolt tevékenysége, valamint az óvodapedagógusok által csoportkeretekben megvalósítható fejlesztő tevékenysége szükséges. Remélem, hogy a kontrollvizsgálatok eredménye igazolja mindannyiunk: Nándor és a számára segítséget nyújtó felnőttek erőfeszítéseit. Tatabánya, 2010. 12. 01. Balogh-Bartus Anikó szakvizsgázott gyógypedagógus- logopédus 8
Felhasznált szakirodalom: o szerk.: Lányiné Engelmayer Ágnes: Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában, Akadémiai Kiadó, Bp., 2004. Gerebenné Várbíró Katalin: A Frostig-terápia hatása a pszichikus képességek fejlődésére a tanulási zavar jeleit mutató gyermekeknél Fejlesztéshez felhasználható kiadványok: o Szakácsné Kupeczki Éva: Kukucskáló (Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft., Kisújszállás ISBN 963 9080 48 9) o Szerk. Rosta Katalin: Színezd ki és rajzolj te is (Göncöl Kiadó, Bp., ISBN 963 9183 00 8) o Kocsis Lászlóné-Rosta Katalin: Ez volnék én? (Logopédiai Kiadó Kkt., Bp., ISBN 963 85 186 6 9) o Ugróiskola I.-II. (Szalay Könyvek, ISBN 963 9080 29 2; 963 9080 31 4) 9