Társasági adó Kisvállalati adó

Társasági adó Kisvállalati adó Dr. Laki Gábor Budapest, 2013. január 31.

Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, a bejelentett részesedés árfolyamveszteségét növelni kell a cégérték következtében elszámolt ráfordítással. 2

Példa Részesedés piaci értéke (vételár) Részesedés bekerülési értéke Goodwill 220 millió Ft 200 millió Ft 20 millió Ft 1. Piaci érték növekszik, részesedés értékesítése 240 millió forintért Pénzeszköz + 240 millió Forint Kivezetett részesedés Árfolyamnyereség Goodwill kivezetése Eredmény Módosítás után - 200 millió Forint + 40 millió Forint - 20 millió Forint -200+240-20= +20, de 40m forint adóalap csökkentő csak 20 millió forint 3

Példa Részesedés piaci értéke (vételár) Részesedés bekerülési értéke Goodwill 220 millió Ft 200 millió Ft 20 millió Ft 2. Piaci érték csökken, részesedés értékesítése 180 millió forintért Pénzeszköz + 180 millió Forint Kivezetett részesedés Árfolyamveszteség Goodwill kivezetése Eredmény Módosítás után - 200 millió Forint - 20 millió Forint - 20 millió Forint -200+180-20= -40, de csak 20m forint adóalap növelő 40 millió forint 4

Bejelentett immateriális jószág - Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak minősülhet. - Nem lehet bejelenteni azt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot, amelyre az adózó a megelőző adóévben a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág feltételes kedvezményét alkalmazta. 5

Nem realizált árfolyamváltozás: A nem realizált árfolyamkülönbözet hatása abban az adóévben keletkezik, amikor a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből. Csökkenti az eredményt: a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján kötelezettségenként elszámolt összeg (a kedvezmény alkalmazása esetén növeli a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként elszámolt összeg) Növeli az eredményt: a kötelezettségnek a kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben csökkentésként figyelembe vett összeg (csökkenti a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként elszámolt összeg 6

Példa 3 millió forint euró értékpapír, 8 millió euró hiteltartozás, utóbbi lejárata: 2014. július 2011 2012 2013 2014 Árfolyam 311,13 280 275 270 Értékpapír Forint érték 933 840 825 810 Értékkülönbözet - -93-15 -15 Kötelezettség Forint érték 2489 2240 2200 2160 Értékkülönbözet - 249 40 40 A. E. Eredmény - 156 25 25 Növelés - 93 15 289 Csökkentés - 249 40 - Millió forint Adóalap - 0 0 314 7

Alultőkésítés A kötelezettségek (követelések) adóévi napi átlagos állománya meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét. 8

Példa 1. Kötelezettség napi átlagos állományi létszáma (kivéve szállítói tartozás) 2. Követelés napi átlagos állományi létszáma (kivéve vevő követelés) 2013. adóév 30 000 000 15 000 000 3. Nettó kötelezettség (1-2) 15 000 000 4. Kamatráfordítás 500 000 5. Transzferár-kiigazítás 1 000 000 6. Kamat összesen (4+5) 1 500 000 7. Saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosa 8. Saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettség (3-5) 9. Saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos kamat (8/37=20%)*6 12 000 000 3 000 000 300 000 9

Jövedelem (nyereség) minimum A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka 10

Példa 1. Összes bevétel (2.+3.+4.+5.) 1 200 000 Ft 2. Értékesítés nettó árbevétele 1 000 000 Ft 3. Egyéb bevételek 0 Ft 4. Pénzügyi műveletek bevételei 200 000 Ft 5. Rendkívüli bevételek 0 Ft 6. Összes bevételt csökkentő tételek (7.+8.) 500 000 Ft 7. Az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke 500 000 Ft 8. Egyéb csökkentő tételek 0 Ft 9. Összes bevételt növelő tételek (15.+16.) 25 000 Ft 10. Az adóévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben fennálló kötelezettségek (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségek) összege 11. Az adóévben a taggal szemben fennálló kötelezettségek (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségek) napi átlagos állománya 12. A taggal szembeni kötelezettségek (kivéve áruszállítás és szolgáltatás) állománynövekménye (11.-10.) 13. A taggal szembeni kötelezettség állománynövekményének 50%-a (12.*0,5) 300 000 Ft 350 000 Ft 50 000 Ft 25 000 Ft 14. Egyéb növelő tételek 0 Ft 15. A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (1.-6.+9.) 725 000 Ft 16. Jövedelem-(nyereség-)minimum (15.*0,02) 14 500 Ft 11

Kutatás Fejlesztés SZTNH Módszertani Útmutató Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet kutatás-fejlesztési megállapodást kötni. 12

Fejlesztési adókedvezmény Szabad Vállalkozási Zóna Energiahatékonyságot szolgáló beruházás Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését követő 90 napon belül Környezetvédelmi bírság - kedvezmény 13

Elismert költség A kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű ráfordítás, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti Áruminta Nem elismert költség A kisvállalati adó alanya részére juttatott ingyenes juttatás 14

Ellenőrzött külföldi társaság Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a legkisebb kulcsnak kell elérni a 10 százalékot Nem az adózónak kell bizonyítania a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását 15

Veszteségelhatárolás A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni a tárgyévben. 2012-re visszamenőlegesen alkalmazható: a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózó esetében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben vehető igénybe. 16

Veszteségelhatárolás - Átalakulás Átalakulás: A jogutód a jogelődnél keletkezett, fel nem használt elhatárolt veszteségnek vagyonmérleg szerinti részéből részesül Kedvezményezett eszközátruházás = átalakulás Az átalakulás egyes eseteit áttekintve a következőkre fontos felhívni a figyelmet: Jogutódnak minősül szétválásnál (különváláskor és kiváláskor) a létrejövő új társaság (több társaság esetén valamennyi társaságot ideértve). Beolvadáskor és összeolvadáskor az átvevő társaság jogutódnak minősül. A gazdasági társaságokról szóló 2004. évi IV. törvény 85. (1) bekezdése értelmében kiválás esetén a fennmaradó társaságot is jogutódnak kell tekinteni. A társasági adó törvény 5. (5) bekezdése értelmében kiválással történő beolvadás esetén az átvevő társaságot kell jogutódnak tekinteni. 17

Veszteségelhatárolás - Átalakulás A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), a) Tulajdonosi teszt: ha az átalakulás során benne a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) Tevékenységi teszt: ha a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. 18

Tulajdonosi teszt: Tag: természetes vagy jogi személy Részesedést szerez = részesedést megtart Több jogelőd társaság (szétválás esetén több jogutód) esetében a feltételeket különkülön szükséges megvizsgálni. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy csak azon jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteség használható fel a jogutód által, amelyet az a jogelőd határolt el, amelynek a többségi befolyással rendelkező tagja (vagy kapcsolt vállalkozása) megszerezte a többségi befolyást a jogutódban. Ha egy társaság a többségi tulajdonos anyavállalatába olvad be. Ebben az esetben az átvevő társaság, mint tag részesedést nem szerezhet. Az ilyen esetekben az átvevő társaság, mint jogutód társaság akkor jogosult a beolvadó társaság elhatárolt veszteségének felhasználására, ha benne többségi befolyással olyan tag rendelkezik, amely többségi befolyással rendelkezett az átvevő társaságban (és így közvetve a beolvadó jogelőd társaságban is) vagy benne olyan új tag szerzett többségi befolyást, amely kapcsolt vállalkozása volt az átvevőben többségi befolyással rendelkezőnek vagy az átvevőnek. 19

Tevékenységi teszt: A jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. A hangsúly a tevékenység folytatásának tényén van, nem pedig a tevékenység eredményességén. Összeolvadás esetén a tevékenység tesztet a jogelődök tekintetében külön-külön kell vizsgálni A jogutód, ha teljesíti a tevékenységi tesztet, akkor már az átalakulást követő első adóévben felhasználhatja a jogelőd elhatárolt veszteségét. Ha jogutód nélkül megszűnik, felhasználható az elhatárolt veszteség. A kizárólag vagyonkezelési tevékenységet folytató adózónak nem kell osztalékot kapnia. 20

Cégfelvásárlás Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Kivétel: ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől és bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. 21

Kisvállalati adó Munkahelyvédelmi akcióterv 7. pontja: új adónem, mértéke 16 százalék Kiváltja: a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást foglalkoztatottság növelése beruházások ösztönzése Jellemzői: sajátos közgazdaságtani megközelítés széles körben alkalmazható pénzforgalmi szemlélet választhatóság 22

Adóalanyi kör Mikro- és kisvállalkozások,ahol: létszám: max. 25 fő összes bevétel: max. 500 M forint mérlegfőösszeg: max. 500 M forint üzleti év: naptári év folyamatos működés A kapcsolt vállalkozások adatait az értékhatár szempontjából együttesen kell figyelembe venni 23

Adóalanyiság keletkezése Választás bejelentése dec.1-jétől január 15-ig bejelentés elektronikus úton állami adóhatósághoz a határidő jogvesztő adótartozás kritérium (1 M forint) A bejelentés visszavonható: elektronikus úton január 15-éig 24

Adóalap I. +/- Pénzforgalmi szemléletű eredmény pénzeszközváltozás korrekciós tételek + Személyi jellegű kifizetések 25

Adóalap II. 1. Pénzmozgásokhoz kapcsolódó korrekciós tételek: hitel- és kölcsön felvétele, nyújtása, visszafizetése hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása tulajdoni részesedést jelentő befektetések elszámolásra kiadott előleg fizetése tőkebevonás, tőkekivonás osztalék, osztalékelőleg fizetése, stb. 2. Adóalap védelméhez kapcsolódó módosító tételek: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások, ráfordítások 3. Szokásos piaci ár elvének alkalmazása 4. Veszteségelhatárolás 26

1. Példa Adóalap meghatározása a) Pénzforgalmi szemléletű eredmény [PSZE] b) Személyi jellegű kifizetések [SZJK] a) + b), de legalább b), ahol: PSZE = pénzeszközök tárgyévi korrigált* összege pénzeszközök előző évi összege ( ) a tárgyévben befolyt pénzeszköz (+) a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés (+) nem a vállalkozás érdekében felmerült, a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés (±) kapcsolttal kötött szerződés alapján szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás (±) az első adóévben a 20. (13) szerinti tételek SZJK = azon személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek az adóévben(tbj 4. k) 1. és 2. pont Szt. 79. (1) 27

2. Példa Hitel- és kölcsönügyletek elszámolása 1. Hitel/ kölcsön felvétele a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti 1 M Ft bankhitel csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét adóalap szempontjából semleges 2. A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel/ kölcsön törlesztése esetén a hitel/ kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része 1 M Ft hitel visszafizetése 10 év alatt egyenlő részletekben (évi 100.000 Ft + hitelkamat) Mivel az 1 M Ft pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként szerepelt 100.000 Ft a pénzforgalmi eredményt növeli (kifizetett kamat összege viszont megjelenik a pénzforgalmi szemléletű eredményben) 28

Adóelőleg bevallás, fizetés: Havonta (20-áig) - megelőző adóévi adófizetési kötelezettsége >1M Ft - megelőző adóévi bevétele > 100 M Ft Negyedévente (20-áig) - megelőző adóévi adófizetési kötelezettsége 1M Ft - megelőző adóévi bevétele 100 M Ft adóelőleg alapja: meghatározás egyszerűsített formája meghatározás teljes körű módja negatív adóelőleg-alap görgetése 29

3. Példa Adóelőleg összegének megállapítása Az adóelőleg összege (23. (4) szerinti): a. Az Szt. szerinti pénzeszközök előleg-megállapítási időszakban realizált változása, b. Az előleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, c. Az előleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adóelőleg, d. Az előleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének a 16%-a DE legalább minimum-előleg: Az előleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16%-a. 30

3. Példa Adóelőleg összegének megállapítása Pénzeszk. 2013.03.31. Pénzeszk. 2012.12.31. Pénzeszk. realizált változása Bérjöved. 2013. I. név Megfiz. előleg 2013. I. név Kifizetett Osztalék 2013. I. név Előlegalap 2013. I. név Előleg 2013. I. név 20.000.000 28.000.000-8.000.000 1.000.000 0 2.000.000 1.000.000 160.000 Előlegalap számítása: [(20.000.000 28.000.000) - 8.000.000] + 1.000.000 + 0 + 2.000.000 = 5.000.000, de a 2013. I. negyedévi előleg alap negatív ( 5.000.000), annak 16%-a is negatív, ezért legalább 1.000.000 x 16% = 160.000 a 2013. I. negyedévre fizetendő kiva-előleg. Ugyanakkor: 2013. II. negyedévben csökkenthető az előleg alap 6 millió forinttal. 31

Veszteségelhatárolás Veszteség = pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív összege rendeltetésszerű joggyakorlás elve keletkezés sorrendje 10 év alatt, egyenlő részletekben, társasági időszak vesztesége is! következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkenti Különleges szabály: adóévben beszerzett/ előállított korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz/ szellemi termék/kísérleti fejlesztés aktivált értéke teljes mértékben, időbeli korlát nélkül a következő adóévek adóalapját akár nulla forintra csökkenti 32

Veszteségelhatárolás 2013. évi pénzeszköz 2013. évi kapott kölcsön 2012. évi pénzeszköz 6.000.000 400.000 8.000.000 2013. évi PSZE -2.400.000 2013. évi SZJK 2.000.000 2013. évi adóalap 2.000.000 2013. évi kiva 320.000 2013. évi adókötelezettség: 320.000 (bevallása: 2014.05.31-éig) 2013. évi elhatárolt veszteség: 2.400.000 Adózó 2013-ban beruházott 7.000.000 értékben. Elhatárolt veszteség felhasználása: 10 év alatt egyenlő részletekben (240.000), vagy teljes egészében, ha új beruházás Ha 2014-ben pozitív lesz a korrigált PSZE: 5.240.000 és mellette lesz 3.000.000 SZJK, akkor a 2014. évi adóalap 8.240.000 lenne, de 8.240.000 2.400.000 = 5.840.000 adóalap után fizetendő 934.400 kiva. Ha 2014-ben pozitív lesz a korrigált PSZE: 1.240.000 és mellette lesz 3.000.000 SZJK, akkor a 2014. évi adóalap 4.240.000 lenne, de 4.240.000 2.400.000 = 1.840.000 adóalap után fizetendő 294.400 kiva. 33

Adóalanyiság megszűnése Kijelentkezés: január 15-éig Megszűnés a törvényben meghatározott oknál fogva: beviteli értékhatár túllépése végelszámolás, felszámolás illetőség megváltozása átalakulás egyes mulasztási bírságok adószám felfüggesztése adótartozás ( > 1 M Ft) átlagos statisztikai létszám eléri az 50 főt 34

Átlépés a kiva hatálya alá ogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni: J ejlesztési tartalék ogdíjbevételre jogosító immateriális jószág feltételes kedvezménye dókedvezmények em realizált árfolyamváltozás edvezményezett átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás, stb. értékesítésének kedvezményezett f j a n k 35

Köszönöm a figyelmet! 36