www.interzna.hu március 24. 10 Kibcsátás-csökkentési Jelentés A Pálhalmai Agrspeciál Kft. Bigáz Üzem Együttes Végrehajtás Prjektjének 2009. évi teljesítményéről A 323/2007. (XII. 11.) Krmányrendelet 4. sz. mellékletének követelményei alapján K é s z í t e t t é k : G u b a c s i G e r g e l y S z á n t ó J ó z s e f
Tartalmjegyzék 1. Általáns infrmációk... 3 1.1. A prjekt tárgya... 3 1.2. A kivitelezés helye... 3 1.3. A Szállítóra vnatkzó adatk: neve, székhelye, címe, telefnszáma és elektrnikus levélcíme 3 1.4. A Szállító által kijelölt kapcslattartó neve, címe, telefnszáma és elektrnikus levélcíme... 3 1.5. A jelentés tárgyául szlgáló időszak... 3 2. Az alapvnalra vnatkzó infrmációk... 4 2.1. A Tervdkumentumban ismertetett kibcsátási alapszint (váltzás esetén a váltzás részletes bemutatása és magyarázata)... 4 3. A prjekt kibcsátásai... 5 3.1. A prjekthatárk bemutatása: a tárgyidőszakbeli kibcsátáskba beleszámíttt kibcsátástípusk... 5 3.1.1. Prjekthatárk... 5 3.1.2. Kibcsátás-csökkentési frrásk... 6 3.2. A prjekt kibcsátásai az alátámasztó számításk részletes bemutatásával... 6 3.3. Következményes kibcsátás: az üvegházhatású gázk kibcsátási szintjében a prjekt határain kívül a prjektnek betudhatóan létrejövő nettó váltzás (leakage)... 8 4. A prjekt által a tárgyidőszakban elért kibcsátás-csökkenés... 9 4.1. A tárgyidőszakban elért nettó kibcsátás-csökkenés mennyisége (tnna CO2 eq./év)... 9 4.2. A megvalósítás időterve a tárgyidőszakt követő időszakkra... 9 5. Az alkalmaztt technlógia bemutatása... 10 5.1. Beépített berendezések és műszaki adatk összefglalása... 10 5.1.1. Technlógiai összefglaló... 10 5.1.2. Főbb műszaki adatk összefglalása... 11 5.2. A Tervdkumentumhz képest bekövetkező váltzásk részletes ismertetése... 12 5.3. Műszaki dkumentáció (teljesítménymérések eredményei és jegyzőkönyvei)... 12 6. Pénzügyi beszámló... 13 6.1. A tárgyidőszak beruházási és működési költségei... 13 6.1.1. Beruházási költségek... 13 6.1.2. Működési költségek... 13 6.2. A tárgyidőszakban igénybe vett állami, önkrmányzati, európai uniós vagy egyéb frrásból származó támgatásk, annak igazlásával, hgy a prjekt tvábbra is megfelel a pénzügyi addicinalitás követelményének... 13 7. Hitelesítési tanulmány Az Együttes Végrehajtási Prjekt Hitelesítési Jelentés... 14 8. A tárgyévben tarttt belső auditk eredményei... 15 9. Egyéb környezeti hatásk Az egyéb környezeti hatásk bemutatása, az arról készült, más hatóságk részére benyújtandó jelentésekre való hivatkzással... 16 10. Rövid, közérthető összefglaló... 18 10.1. Kibcsátási alapvnal, prjekthatárk, alkalmaztt technlógia... 18 10.2. A tárgyidőszakban elért kibcsátás-csökkentés... 18 11. Mellékletek listája... 19 1. melléklet: Kibcsátás-csökkentési számításk... 19 2. melléklet: Kibcsátás-csökkentési jelentés... 19 3. melléklet: Hitelesítési Jelentés (és függelékei)... 19 4. melléklet: Figyelőkút vizsgálati eredményei... 19 5. melléklet: Gázmtrk füstgázmérési eredményei... 19 2/19
1. Általáns infrmációk 1.1. A prjekt tárgya A Pálhalmai Agrspeciál Kft. (tvábbiakban: PA Kft.) bigázüzeme a mezőgazdasági termelés, ill. egyéb tevékenységek srán képződő szerves anyagkból kétlépcsős mezfil eljárással bigázt, majd abból gázmtrk segítségével hő- és villams energiát állít elő. A megújuló frráskból termelt villams energia az rszágs hálózatra kerül feladásra, míg a fermentálás utáni erjedési maradék a műtrágya-felhasználás egy részét váltja ki. 1.2. A kivitelezés helye A Pálhalmai Agrspeciál Kft. újgalambsi majr. 1.3. A Szállítóra vnatkzó adatk: neve, székhelye, címe, telefnszáma és elektrnikus levélcíme Pálhalmai Agrspeciál Kft. cégjegyzékszám: Cg. 07-09-003062 adószám: 11109000-2-51 székhely: 2407 Dunaújvárs, Pálhalma 1. 078/36.hrsz. képviseli: Hetyei Gábr, ügyvezető igazgató tel: +36 25 531 114 email: hetyei@agrspec.hu 1.4. A Szállító által kijelölt kapcslattartó neve, címe, telefnszáma és elektrnikus levélcíme Szántó József, az ügyvezető gazdasági helyettese tel: +36 25 531 106 cím: 2407 Dunaújvárs, Pálhalma email: szant@agrspec.hu 1.5. A jelentés tárgyául szlgáló időszak 2009. január 1. 2009. december 31. 3/19
2. Az alapvnalra vnatkzó infrmációk 2.1. A Tervdkumentumban ismertetett kibcsátási alapszint (váltzás esetén a váltzás részletes bemutatása és magyarázata) A Tervdkumentumban ismertetett és a hitelesített alapvnali kibcsátásk összehasnlítása: Alapvnali kibcsátási frrás 2009 (PDD) 2009 (hitelesített) Metán kiváltás t CO2e 28 172 26 974,96 Megújuló áramtermelés t CO2e 9 645 2 835,86 Msdai hőkiváltás t CO2e 276 0 Műtrágya kiváltás t CO2e 836 584,50 Összes alapvnali kibcsátás t CO2e 38 929 30 395,32 Megjegyzés: a prjektvnali kibcsátáskat (931,79 t CO2e) a 2009. évi hitelesített értékből levnva adódik az éves megtakarítás: 29 463,53 CO2eq, kerekítve: 29 464 t CO2eq. A PDD-től való eltérés ka a metán kiváltás esetében a bigázüzem bilógiájára vezethető vissza, ugyanis a 2009. tárgyévben mindkét fermentr majd 2 hónapt állt, majd lassan újraindulva még nem hzhatta az elvárt gáztermelési eredményeket. (A leálláskat nem számítva jól teljesített az üzem, hiszen ezen két leállás nélkül a megtakarítás alacsnyabb bemenő anyag felhasználás mellett meghaladta vlna a PDD becslését.) Az áramértékesítés különbsége egyrészt abból adódik, hgy eleve kevesebb gáz képződött, másrészt pedig abból, hgy a PDD némileg túlbecsülte az áramból eredeztethető kibcsátáscsökkentési megtakarításkat. A msdai gázbjler hőjének hulladékhővel történő kiváltása mint beruházás végül nem valósult meg, így ez a csökkentési frrás értelemszerűen zérus lett. A műtrágya-kiváltás vártnál kisebb eredménye a PDD becsléséhez képest alacsnyabb mértékű alapanyag-felhasználásból adódik. (A maradékból vett reprezentatív mintákat akkreditált labratórium ellenőrizte.) 4/19
3. A prjekt kibcsátásai 3.1. A prjekthatárk bemutatása: a tárgyidőszakbeli kibcsátáskba beleszámíttt kibcsátástípusk 3.1.1. Prjekthatárk Hígtrágya, hőkezelt ATEV hulladék és étlaj gyártási melléktermék Előtárló (480 m 3 ) Főfer mentrk (2 db) Utófermentrk (2 db) Hőkezelés Darálás Gáztárlók (utófermentrk tetején kialakítva) Éttermi és élelmiszer alapú szerves hulladék Beadagló Kéntele nítő Erjedési maradék Istálló msóvíz Előtárló (320 m 3 ) Higítás Metán fáklya Szalmás istállótrágya és kukrica szilázs Fgadóaknák Darálás ~ Gázmtrk (2 db) Bifilter Hőenergia Villams energia A bigázüzem felépítését a fenti ábra tartalmazza. A PDD a bigáz-üzem határait az alábbiak szerint definiálja: A PA Kft hagymánys istálló trágyakezelési rendszere és az Adnyhús Kft. hígtrágya kezelése. A msda A műtrágya előállítás és felhasználás A magyar elektrms-áram előállító erőművek hálózata A PA bigázüzeme. 5/19
A mnitring módszertan alapját képező UNFCCC útmutató 1 a metánkibcsátás-csökkentés szempntjából a prjekt határainak elsődlegesen a bigázüzem fizikai határait jelöli ki (5. pnt), a szubsztrátum felhasználása szempntjából a prjektben résztvevő mezőgazdasági művelési területeket is bevnja (17. pnt), a kiválttt hő- és villamsenergia-termelés esetében pedig tvábbi CDM módszertankra hivatkzik (8. pnt), amelyek (értelemszerűen) az energiatermelő egységeket is a prjekt részei közé srlják. Figyelembe véve, hgy a CDM metdlógiák és a PDD a prjekthatárk tekintetében összhangban állnak, a mnitring srán is ezeket a határkat vettük figyelembe, a következő kivétellel: mivel a msdai hőhasznsítás az aktualizált tervek fényében nem valósul meg, a msda kikerült a vizsgált egységek köréből. 3.1.2. Kibcsátás-csökkentési frrásk A prjekt srán az alábbi kibcsátás-csökkentési frráskat vettük figyelembe: a metán elégetése srán az alapvnal a képződött metán mennyisége vlt (hiszen mesterséges fermentáció hiányában ez a mennyiség szabadult vlna fel a levegőbe), a prjektvnal a lagúnákban lévő erjedési maradék metán-kibcsátása (ld. 3.2 alfejezet!) az áramértékesítésből származó megtakarításk számítása srán az alapvnal a PDD-ben meghatárztt hazai átlags gridmix alapvnal vlt az értékesített (önfgyasztással csökkentett termelt) áram mennyiségében, prjektvnali kibcsátáskként pedig a gázmtrk üzemszünete alatt felhasznált, vásárlt áram gridmix-fajlagssal megszrztt kibcsátását számltuk el. A kibcsátás-csökkentés e két tényező különbségéből adódtt. a msdai hőhasznsítás nem valósult meg, így nem vettük figyelembe (sem az alap, sem a prjektvnaln), a műtrágya kiváltás tekintetében az alapvnal a 2005-2007-es átlags műtrágyakihrdási mennyiség gyártásának kibcsátása, prjektvnali kibcsátásk nem vltak, a kibcsátás-csökkentés az erjedési maradékkal 2009-ben megvalósult nitrgénkihrdásból adódtt, vagyis kiszámltuk, mennyi alapvnali műtrágyafelhasználásnak felel meg a kihrdtt nitrgén-tartalm és ezt a mennyiséget megszrztuk az alapvnali műtrágya-összetételre jellemző kibcsátási fajlagskkal. 3.2. A prjekt kibcsátásai az alátámasztó számításk részletes bemutatásával A prjektnek kettő kibcsátási frrása van: 1. Az erjedési maradék (szubsztrátum) metánképző ptenciálja, amely a képződő teljes bigáz mennyiség metántartalmának 3%-a (PDD-ben rögzített szakirdalmi érték). A hitelesített mnitring módszertan a mért bigáz m3 adatk, a mért metán kncentráció (V%), nymás és hőmérséklet alapján számíttt gázsűrűség és a UNFCCC GWP faktr alapján fenti tényezők összeszrzásával kalkulálja a prjektvnali kibcsátást. 1 AMS-III.D., Versin 13, Sectral Scpe: 15, EB 33: Methane recvery in agricultural and agr industrial activities Frrás: http://cdm.unfccc.int/usermanagement/filestrage/cdmwf_am_p414j8ac94yjayhzafukhcktihkhxn 6/19
2. Mivel a bigázüzem akkr is fgyaszt áramt, ha éppen nem működnek a gázmtrk, ezt az áramfgyasztást is a prjektvnaln számljuk el. A knzervatív szemlélet miatt a prjektvnali kibcsátást a PDD gridmix tényezőjével számljuk. A prjektvnali kibcsátásk 2009-ben összesen 809,55 + 122,24 = 931,79 tnna CO2eq-t tettek ki, az alábbiak szerint 2 : A fermentációval kapcslatban felmerült prjektvnali kibcsátásk Elégetett bigáz mennyisége Képződő bigáz metántartalma Képződő metán sűrűsége Metán ÜHG szrzó I/07 PVK Metán emisszió a Havi prjektkibcsátás lagúnákban [m3] [V%] [kg/m3] [0..10 000] [m%] [t CO2eq] Január 185 400 62% 0,6550 21 3% 47,4 Február 171 549 68% 0,6528 21 3% 47,6 Március 199 914 62% 0,6528 21 3% 50,6 Április 269 531 64% 0,6485 21 3% 70,5 Május 271 339 65% 0,6463 21 3% 71,3 Június 254 194 68% 0,6485 21 3% 70,1 Július 291 470 67% 0,6400 21 3% 78,7 Augusztus 261 636 65% 0,6400 21 3% 68,0 Szeptember 310 053 66% 0,6485 21 3% 83,0 Október 300 240 65% 0,6550 21 3% 79,9 Nvember 302 165 68% 0,6528 21 3% 83,9 December 220 738 65% 0,6528 21 3% 58,6 Áramvásárlással kapcslatban felmerült prjaktvnali kibcsátásk Összesen: 809,5 II/03 Hálózatról vételezett villany Országs gridmix fajl. kibcsátása [MWh] [t CO2/MWh] [t] PVK Havi prjektkibcsátás Január 21,174 0,7686 16,3 Február 22,024 0,7686 16,9 Március 24,008 0,7686 18,5 Április 19,458 0,7686 15,0 Május 14,050 0,7686 10,8 Június 18,534 0,7686 14,2 Július 9,495 0,7686 7,3 Augusztus 15,385 0,7686 11,8 Szeptember 2,434 0,7686 1,9 Október 2,387 0,7686 1,8 Nvember 1,904 0,7686 1,5 December 8,195 0,7686 6,3 Összesen: 122,2 2 Frrás: hitelesített kibcsátás-csökkentési kalkuláció 7/19
3.3. Következményes kibcsátás: az üvegházhatású gázk kibcsátási szintjében a prjekt határain kívül a prjektnek betudhatóan létrejövő nettó váltzás (leakage) A PDD és az elvégzett validáció ill. hitelesítések nem aznsítttak a prjekt kapcsán létrejött materiális indirekt emissziós (leakage) frráskat, a hivatkztt UNFCCC metdlógia 9. pntja pedig szintén explicite eltekint a leakage számításától. 8/19
4. A prjekt által a tárgyidőszakban elért kibcsátáscsökkenés 4.1. A tárgyidőszakban elért nettó kibcsátás-csökkenés mennyisége (tnna CO2 eq./év) A tárgyidőszakban elért akkreditált szervezet (Bureau Veritas Certificatin Hlding SAS) által hitelesített nettó kibcsátás-csökkentés 29 464 tnna CO2eq. A részletes kibcsátás-csökkentési számításkat az 1. melléklet, a számításk alapjául szlgáló mnitring tervet a 2. melléklet tartalmazza. 4.2. A megvalósítás időterve a tárgyidőszakt követő időszakkra Az üzleti terv szerint igyekszünk növelni metán kiváltás és a megújuló áram értékesítés mennyiségét, hgy az ERPA-ban vállalt kötelezettségeinknek maradéktalanul megfeleljünk. Ehhez a jelenlegi csökkentési teljesítmény tvábbi növelésére van szükség, mivel a 2008-ban és 2009-ben teljesített szint (23 505 + 29 464 = 52 969 t CO2 eq) jelentősen, 19%-kal elmarad az ERPA-ban vállalt kötelezettségünktől (2008-ra és 2009-re összesen: 65 450 ERU leszálítása). Pzitív fejlemény, hgy 2009-ben az éves vállalásunktól (32 646 ERU) már csak 9,7%-kal vagyunk elmaradva, mert kibcsátás-csökkentési teljesítményünk 2008-hz képest 25,4%-kal emelkedett. 9/19
5. Az alkalmaztt technlógia bemutatása 5.1. Beépített berendezések és műszaki adatk összefglalása 5.1.1. Technlógiai összefglaló A Pálhalmai Agrspeciál Kft. újgalambsi bigázüzeme az alábbi főbb technlógiai berendezésekre taglódik: Knyhai hulladék feldlgzó csarnk A knyhai hulladék feldlgzó csarnkban a műanyag knténerekben érkező hulladékt az arra kiképzett billentő liftekkel a szállítószalagra brítják. A felkerült anyagból a kézi válgatóban a benne levő szilárd hulladékt (nyln zacskó, knyhai eszköz, dbzk, stb.) kézzel kiválgatják, majd a mágneses szalag segítségével a bennmaradt fém hulladékk kiválgatása történik. A hulladék ezután kerül a daráló garatba, ahnnan az aprítás után kerül a földalatti tárlóba. Itt flyamats keverés mellett hmgenizáljuk és a megfelelő mennyiség elérése után a higiénizáló tartályba kerül. A higienizálás srán a szubsztrátum hőmérsékletét 70 C fölé emeljük és 1 órán keresztül tartjuk ezen a hőfkn. A higienizáló tartály térfgata 30m3. a higienizált anyagt a knyhai hulladék részére kialakíttt 310 m3 térfgatú betn előtárlóba szivattyúzzuk. Ebbe a betntárlóba érkezik a főzött húspép (ATEV) is. Szilárd anyag beadagló csarnk A szalmástrágya és a kukricasiló a napi 100 tnna alapanyag befgadására képes fgadóaknába kerül, majd csigás szállítórendszeren keresztül a darálóba. Az összedarált alapanyagt a főfermentrkból visszavezetett, erjedésben lévő anyaggal összekeverve visszaadagljuk a főfermentrkba (térfgatuk 2x3480 m3). Fermentrk A gázképződés 85-90%-a a főfermentrban keletkezik 25-30 naps intervallumban. A szubsztrátumk adaglása a főfermentrba a tartályfenéken történik a lehető leggyrsabb hmgenizálás elérése céljából bilógiailag kímélő keverés mellett, vagyis a tartály tartalma lassan, flyamatsan keverődik. Ezt a keverést a tartály tetején, a tengelyén, középen rögzített hajtómtr látja el, ami két nagy keverő szárnnyal a lógó keverőtengelyen a cirkulációs áramlás képzéséről gndskdik, annak érdekében, hgy az úszó és süllyedő réteg képződése elkerülhető vagy csökkenthető legyen. Kmbitárlók A flyamat srán előállíttt bigáz felszáll a tartályban és egy nymás nélküli csővezetéken keresztül a kmbitárló (utófermentr) gázterébe kerül. A kétlépcsős mezfil eljárás a nagybb hatásfk elérése véget két fermentrt követel. A kirthaszttt anyagt a fermentrból a kmbitárlóba szivattyúzzuk, mely egyben gáztárló is. Az utóérlelés srán a tárló hőmérséklete megegyezik a főfermentr hőmérsékletével. Itt ldódik ki a gáz mintegy 10-15 %-a. A keverés vízszintesen elhelyezett lapátkkal történik. A kmbitartály zmáncztt acélból szegmens szerkezetben készül. A tárló térfgata 1718 m3. A tetejére gáztárló tartály van szerelve, amelyben a kitermelt gázt tárljuk. A tartály nem szigetelt, a még zajló bilógiai aktivitás miatt a szubsztrátum maradék gázkinyerése megy itt végbe. A tartályba áramló gázhz környezeti levegőt szivattyúzzunk, kb. 5 %-ban ezáltal a kénhidrgén bilógiai xidációja révén lehetővé válik a gáz első kéntelenítése. A tartály tetején lévő gáztárló két réteg pnyvából áll. A külső réteget ventilátr segítségével feszített állaptban lehet tartani, míg a belső réteg a gáztartály szintjétől függően feszített. A gáztárló mintegy 680 m3 tárlási kapacitással rendelkezik, és egy töltési szintmérővel van felszerelve, amely autmatikusan lekapcslja a blkk fűtőerőművét, ha kevés a gáz. 10/19
Lagúnák A kierjesztett termék az utóérlelőből a speciálisan kialakíttt egyenként 14000 m3 térfgatú medencékbe kerül. A végtárzók talajszndákkal elláttt fóliás medencék. Évente mintegy 90 ezer tnna sterilizált magas nitrgén tartalmú flyékny bitrágya tárlása történik itt, melyet tartálykcsikba szivattyúzva a trágyázási időszakban egyenesen a földekre juttatnak. A medence tartalmát flyamatsan keringtetjük, ez megakadályzza az üledékképződést. Kéntelenítő A pálhalmai bigázüzemben extern bilógiai kéntelenítési eljárást alkalmazunk. Ez a flyamat a kénhidrgén mikrrganizmuskkal történő lebntása, levegő segítségével elemi kénre és vízben ldható szulfátkra. A rendszer autmatikusan működik. A levegőt egy szivattyú segítségével juttatjuk a rendszerbe a baktériumk számára. A kéntelenítőben alulról felfelé áramlik a levegő áthaladva azn a töltőtest rétegen, amelynek felületére a kénhidrgént lebntó speciális baktériumkultúra van telepítve. A tápldat körflyamatban kering és kénnel dúsul, valamint tisztítja a töltőtest egyes részeit. Amennyiben az ldat egy biznys kncentráció szintet elért fel kell újítani. Az elhasznált tápanyagt visszavezetjük a kmbitartályba, ezáltal biztsíttt a kén körfrgása. A baktérium kultúrát a nyersgázzal szemben flyamatsan permetezzük, és megfelelő hőmérsékleten (25-30 C) tartjuk. A mikrrganizmuskkal végzett kénhidrgén-xidáció közben a kén mellett egy kevés kénsav is keletkezik ezért a keringtetett permetvíz ph-értékének beállításáhz flyamatsan friss vizet is adaglunk. Ez a tisztító rendszer képes a nyersgáz 2000 ppm kénhidrgén tartalmát 10 ppm alá csökkenteni, ami a két gázmtrnál 1000 m3 t jelent napnta. A tisztíttt gáz xigéntartalma pedig 1,5 %. A bigáz a kéntelenítés után földbe fektetett vezetéken jut el a gázmtrkhz. Gázsűrítő A kéntelenített kisnymású (~3,5 mbar) gázt a gázmtrk üzeméhez szükséges ~200mbar nymásra emeljük frgólapáts sűrítőventilátr segítségével. A mtrk frdulatszám szabályzása és ezzel együtt az átáramltt gáz mennyiségét a mtrk fjtószelep állása vezérli. Gázmtrk Az üzemben két DEUTZ gyártmányú gázmtrs generátrblkk van telepítve 1021 kw és 716 kw teljesítménnyel. A 0,4 kv-n termelt villams energiát egy 800 kva és egy 1250 kva teljesítményű 20/0,4 kv teljesítményű lajtranszfrmátrn keresztül tápláljuk a középfeszültségű elsztói hálózatba. Input anyagk 5.1.2. Főbb műszaki adatk összefglalása 11/19
Tárzó térfgatk Éttermi hulladék tárzó: Hígtrágya tárzó: Fermentrk: Kmbitárlók: Gáztárzó: Lagúnák: 310 m3 480 m3 3480 m3 1718 m3 680 m3 12000 m3 Gépteljesítmények 1. sz. gázmtr: 1021 kw 2.sz. gázmtr: 716 kw 1.sz. 20/0,4kV transzfrmátr: 1250 kva 2.sz. 20/0,4kV transzfrmátr: 800 kva 5.2. A Tervdkumentumhz képest bekövetkező váltzásk részletes ismertetése A prjekt a tervdkumentumban előrejelzett műszaki tartalmmal és kapacitással került kivitelezésre. A PDD-ben írttakhz képest kettő kisebb eltérés mutatkzik: 1. A már krábban említett msdai hőhasznsítás nem valósult meg, vagyis a gázmtrk által kiadtt hulladékhő egyelőre nem kerül felhasználásra így ez esetben a vnatkzó emisszió-csökkentéssel sem kalkuláltunk. 2. A PDD-ben előrejelzett 1,7 MW gázmtrs kapacitás kettő, egyenként 836 KW-s kiadtt elektrms teljesítményű egységből tevődött össze, míg a kivitelezés srán műszaki kk miatt 1 db 1 MW-s és 1 db 0,7 MW-s egység beszerzéséről született döntés. Ez a váltzás sem az áramtermelő kapacitást, sem az emisszió-csökkentési képességet nem beflyáslja. 5.3. Műszaki dkumentáció (teljesítménymérések eredményei és jegyzőkönyvei) A gázmtrkat 2007-ben adták át. Az átadáskri teljesítményt a műszaki specifikáció igazlja. A kisebbik gázmtr generál-javítása 48 000, a nagybbiké 64 000 üzemóránál lesz esedékes. gázmtrk újabb teljesítménymérésére ezek után kerül majd sr. A 12/19
6. Pénzügyi beszámló 6.1. A tárgyidőszak beruházási és működési költségei 6.1.1. Beruházási költségek A beruházással kapcslatban a 2009. évben elszámlt aktivált érték (a tárgyévi tárgyieszközbeszerzések összege): 2 389 535 Ft 6.1.2. Működési költségek A beruházással kapcslatban 2009-ben elszámlt összes működési költség: 361 690 ezer Ft 6.2. A tárgyidőszakban igénybe vett állami, önkrmányzati, európai uniós vagy egyéb frrásból származó támgatásk, annak igazlásával, hgy a prjekt tvábbra is megfelel a pénzügyi addicinalitás követelményének A prjekt nem vett igénybe ilyen támgatást a tárgyidőszakban. 13/19
7. Hitelesítési tanulmány Az Együttes Végrehajtási Prjekt Hitelesítési Jelentés 4. melléklet: Hitelesítési jelentés a 2009. január 1 2009. december 31. időszakra A jelentés 29 464 t CO2eq csökkentést hitelesít. 14/19
8. A tárgyévben tarttt belső auditk eredményei A Pálhalmai Agrspeciál Kft. ISO 9001:2000 minősítéssel rendelkezik. A mnitring rendszer működését szabályzó mnitring terv szintén az ISO minőségirányítási rendszer része (33. sz. munkautasítás). A 2008. év kibcsátás-csökkentéseivel, valamint a vnatkzó alapadatk rendelkezésre állásával és keletkezésével kapcslatban kettő belső audit került elvégzésre. Az első 2009. któberében, a másik 2010 januárjában, a 2009. év kibcsátás-csökkentési számításainak ellenőrzése céljából, a hatálys mnitring terv 5.2 pntja alapján. A belső auditk srán aznsítttuk, hgy egyes adatfrrásk nem a mnitring terv szerint hzzájuk tartzó mérőórákról, ill. a számítógépes rendszer megfelelő adatbázisaiból kerültek figyelembe vételre. A szükséges krrekciókat még a hitelesítés kezdete előtt elvégeztük. 15/19
9. Egyéb környezeti hatásk Az egyéb környezeti hatásk bemutatása, az arról készült, más hatóságk részére benyújtandó jelentésekre való hivatkzással A prjekt kibcsátás-csökkentési frrásainak vizsgálatán túl az alábbi paraméterek rendszeres nymn követését végezzük (a tipikusan figyelembe vehető szempntk közül csak a prjekt szemszögéből releváns és a prjektfejlesztést követően, a prjekt élettartama srán jelentkező hatáskat emeljük ki): Öklógiai hatásk a sekély vízzáró rétegekre gyakrlt hatásk Ld. 4. melléklet: Figyelőkút vizsgálati eredményei! a levegő minőségére gyakrlt hatásk (pl. SO 2, CO, CO 2, NO x stb.) A bigázüzem technlógiailag az anaerb erjedés követelményeinél fgva zárt rendszer, így a levegő minőségére gyakrlt hatás elsősrban a bigáz hasznsítása srán, a gázmtrk ldalán jelentkezhet. Ennek mérési jegyzőkönyveiről ld. a 5. mellékletet! ( Gázmtrk füstgázmérési eredményei ) talajminőségre és tájképre gyakrlt hatásk (pl. csökkenő műtrágya felhasználás) A bigázüzem talajminőségre gyakrlt hatása egyértelműen pzitív, hiszen 2009 srán 26 177 tnna kihrdásra és a földeken szétterítésre került, vagyis ezen anyagmennyiség fszfr és kálium tartalma közvetlenül beépült a talajba. Ezzel műtrágya felhasználást, vagyis mesterséges anyagk talajba juttatását sikerült kiváltani. A bigázüzem zárt rendszer jellege miatt a tájképre gyakrlt hatása nem szignifikáns. bidiverzitásra gyakrlt hatásk Mivel a bigázüzem egy fenntartható rendszer, amely természetes anyagkból dlgzik, tvábbá mellékterméke, az erjedési maradék műtrágyát vált ki, az erőfrrásk környezettudats felhasználása és újrafelhasználása a nyersanyagbázis kisebb igénybevételéhez, így az élőhelyek megóvásáhz, a bidiverzitás megőrzéséhez vezet. hulladékképződés (pl. gázmtrk lajfelhasználása) A bigázüzem működése srán nem képződik veszélyes hulladék. Az áramtermelő egység (gázmtrk) működése srán 2009. évben 1998,24 kg fáradt laj, kb. 30 kg lajs rngy keletkezett, amelyeket erre szerződött külső szállítók elszállítttak és megfelelően feldlgztak/ártalmatlanítttak. Ezen felül 2009. évben keletkezett kb. 20 kg csmaglási hulladék is, amely szintén elszállításra és feldlgzásra került. Szci-öknómiai hatásk hatás a fglalkztatttságra A bigázüzem összesen 9 új munkahelyet eredményezett, valamint az állattenyésztési ágazat fenntarthatóvá tételén keresztül hzzájárult annak megmaradásáhz és ezáltal több száz munkahely megőrzéséhez. isklázttságra 16/19
Az üzem dlgzói flyamatsan képzéseken vesznek részt, valamint előzetes bejelentkezés esetén lehetőséget biztsítunk külsős csprtk látgatására is a technlógia megismerése és tvábbi terjesztése céljából. fgvatartttak reszcializációjára A bigázüzem az említett állmányi létszámn kívül műszaknként átlagsan 12 fgvatartttnak is munkát biztsít. Egyéb fenntarthatósággal kapcslats pzitív hatásk fenntartható anyagáramlás-gazdálkdás, legjbb mezőgazdasági gyakrlat terjesztése: a bigázüzem 2009-ben száms látgatócsprtt fgadtt szakirányú közép- és felsőktatási intézményekből, valamint hazai és külföldi vállalkzásktól, ezzel segítve elő a technlógia terjedését ill. a környezettudatsság növelését. laksság életminőségének javulása (kihrdási bűz megszűnése, kevesebb műtrágyával készülő mezőgazdasági termékek) megújuló energiafrrásk hasznsításával létrehztt áram- és hőtermelés laksság környezettudats magatartásfrmáinak erősítése. 17/19
10. Rövid, közérthető összefglaló 10.1. Kibcsátási alapvnal, prjekthatárk, alkalmaztt technlógia A Pálhalmai Agrspeciál Kft. Magyarrszágn egyedülállóan fejlett és környezettudats technlógiát meghnsító bigázüzem beruházást hajttt végre. A beruházás a fenntartható fejlődés elmélet mezőgazdasági alkalmazásával összhangban skldalúan hasznsítja a mezőgazdasági tevékenység következtében rendelkezésre álló alapanyagkat: a mezőgazdasági termelés, ill. egyéb tevékenységek srán képződő szerves anyagkból kétlépcsős mezfil eljárással bigázt, majd abból gázmtrk segítségével hő- és villams energiát állít elő. A megújuló frráskból termelt villams energia az rszágs hálózatra kerül feladásra, míg a hőenergiát helyben hasznsítják, kiváltva ezzel a hőtermelési célra krábban használt földgáz tüzelőanyagt. A prjekt hzzájárul az üvegház-gáz kibcsátásk csökkentéséhez is, hiszen mind a metán égetés útján történő eliminációja, mind az így, megújuló módn termelt hő- és villams-energia, mind pedig a felhasznált műtrágya egy részének szerves trágyával történő helyettesítése kimutatható emisszió-csökkentést idéz elő. A képződő kibcsátás-csökkentési egységeket az Osztrák Köztársaság ilyen tranzakciókra létrehztt pénzügyi alapja vásárlta meg. Mivel a beruházás zöldmezős, az alapvnali frgatókönyv szerint a felhasznált mezőgazdasági hulladékk és egyéb anyagk bmlásával metán jutna a levegőbe, így erősítve az üvegházhatást. A prjekt megvalósulásával ez a metánmennyiség elégetésre kerül, amellyel nemcsak a légkörbe történő kijutása hiúsul meg, hanem a gázmennyiség energetikailag is hasznsul, mert gázmtrkba vezetve áramt termel. Az így értékesített áram valahl az rszágs hálózatn termelést csökkent (mivel a kereslet knstans, a megújuló áram pedig kötelező átvétel alá esik), amely csökkentés fsszilis energiahrdzók égetését teszi fölöslegessé, tvább csökkentve az üvegház-gáz kibcsátást. A fermentáció után visszamaradt szubsztrátum értékes ásványi anyag tartalma miatt a földekre kerül, ezáltal pedig műtrágya-felhasználást helyettesít. Az így szükségtelenné váló műtrágya mennyiség gyártása srán képződő üvegházgáz kibcsátás-csökkenés szintén a prjekt által kztt megtakarításként számlandó el. A bigáz-üzem határai az alábbi egységeket fgják közre: A PA Kft hagymánys istálló trágyakezelési rendszere és az Adnyhús Kft. flyékny trágya kezelése. A msda (használatn kívüli kibcsátás-csökkentési frrás) A műtrágya előállítás és felhasználás A magyar elektrms-áram előállító erőművek hálózata A PA Kft. bigázüzeme. 10.2. A tárgyidőszakban elért kibcsátás-csökkentés A tárgyidőszakban elért akkreditált szervezet (Bureau Certificatin Hlding SAS) által hitelesített nettó kibcsátás-csökkentés 29 464 tnna CO2eq. 18/19
11. Mellékletek listája 1. melléklet: Kibcsátás-csökkentési számításk 2. melléklet: Kibcsátás-csökkentési jelentés 3. melléklet: Hitelesítési Jelentés (és függelékei) 4. melléklet: Figyelőkút vizsgálati eredményei 5. melléklet: Gázmtrk füstgázmérési eredményei 19/19