A proect kidolgozásában részt vett a Kassai Műszaki Egyetem Logisztikai- és Gyártórendszerek Tanszéke (KME-LGYT), valamint a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke (ME-ALT). A proekt céla a kidolgozó felek által felaánlott és egyeztetett témák tudás és technológiai transzfere. A transzferre felaánlott 8 téma kidolgozása eredményeképpen kapott rövid magyar, angol és szlovák nyelvű tartalmi összefoglalók felaánlásra kerülnek a potenciálisan érdekelt magyar és szlovák KKV-knek. A témák teresztése közös felesztésű honlapon keresztül történik. A tudás és technológiai transzfer szolgáltatók folyamatos kapcsolatot tartanak az érdeklődő KKV-kel, elősegítik az érintett témák megvalósítását, K+F kapcsolatok létrehozását. I. Szintézis módszer a logisztikai rendszerek tervezésénél (KME-LGYT) Az ú logisztikai rendszer létrehozásának és a elenlegi logisztikai rendszer felesztésének alapa a szintézis. A szintézis módszere magába foglala az ú hatékony rendszer tervezési elárásait, folyamatait. 5 módszer alkalmazható a szintézishez: szimulációs elárás, heurisztikus módszer, benchmarking, analitikus elárás, esettanulmányok. A cél minden esetben a többcélfüggvényes optimálás, a elenlegi rendszer tökéletesítése. II. Gyártási, szerelési és karbantartási logisztikával integrált folyamatok automatikus nyomkövetése (ME-ALT) Az automatikus nyomkövetés tervezési módszerei az alábbi feladatokra terednek ki: a teles logisztikával integrált technológiai folyamat részfolyamatokra bontása, a csatlakozási pontok meghatározása, az egyes részfolyamatok egyes szakaszaiban a nyomkövetésre szolgáló kódok (információhordozók) elhelyezésére (munkadarab, egységrakomány, szállítóeszköz, tárolóhely, stb.),
az un. referencia pontok kielölésére, ahol a nyomkövetett anyagról pontos információt kell szerezni: belépésnél ki kell olvasni a kódból közvetlenül (kódleolvasóval) és/vagy közvetetten (a nyomkövetést felügyelő számítógép memóriáából) azokat az információkat, amelyből kifelesztett mikroalgoritmus segítségével megada a következő állapotváltozást, a kilépéskor a kódra közvetlenül vagy közvetetten be kell írni azokat az állapotváltozásokat, amelyek a referencia pontban történnek. az egyes referencia pontokban kiolvasandó és bevivendő információk feltárására, anyagfatánként, alkatrészenként, munkadarabonként a megfelelő kód kiválasztására, a referencia pontokhoz tartozó információk meghatározott mintavételezését követő matematikai, statisztikai módszerekkel nyert eredmények hasznosítása: a vállalati logisztikai kontrollingnál, a folyamatok tervezésénél, a folyamatok reengineeringénél. III. Beszállítói logisztikai klaszterek optimális kialakítása, működtetése és virtuális hálózatba való kapcsolása (ME-ALT) A téma részterületei: a ellegzetes beszállítói klaszterek változatainak feltárása, a virtuális logisztikai vállalatra épülő klaszter belső struktúráa, külső kapcsolatai, működési koncepcióa, szervezeti felépítése, több változatban egy olyan dinamikus hozzárendelési modell és módszer, amely alkalmas a beszállítók, felhasználók, másodlagos beszállítók és logisztikai szoláltatók optimális hozzárendelésére, a klaszterek irányítását megalapozó matematikai modell és módszer, a szükséges irányítási stratégia és a szükséges információs és információ technológiai rendszer. IV. Elosztó hálózatok paraméterei és szerkezete (KME-LGYT) A cél a gyártótól a vevőig történő áruelosztás intenzitásának, módszerének meghatározása, pl. fontosak az alábbiak: az elosztó hálózatok felépítésének, működésének elvi szabályai, az elosztó hálózatok szerkezete raktárak, elosztó raktárak, elosztó csatornák, valamint kapcsolatai, 1
hierarchia szinte, elosztás intenzitása, tárolási kapacitás számítása. A fent említett elvek, elárások alkalmazása energetika, szolgáltatás és áruelosztás területén. V. Kapacitástervezés (KME-LGYT) A kapacitástervezés a tervezési folyamat fontos része, valamint megolda az értékesítési és termelési sorrend meghatározásának problémáát. A kapacitástervezés alap tevékenységei a következők: bemenő alapadatok előállítása, úgy mint technológiai és gyártási előírások, sorrendek, technológiai szempontok alapán döntéshozatal, gyártás technológiai előkészítése, anyagszükséglet és rendelés meghatározása, kapacitás kiegyenlítés, gazdaságossági számítások, optimális készletszint meghatározás. VI. Gyártási folyamatok ütemezésének és optimálásának módszerei (KME-LGYT) A gyártási folyamatok ütemezésének és optimálásának módszere alkalmas az egyes tervezési intervallumokban (pl. havi-, heti-, napi tervek) az egyes vezetői szintek (divíziók, telephelyek,.) feladatainak meghatározására és szétosztására. Az alkalmazott alap elárások a következők: kapacitás optimálás módszere, hozzárendelési problémák módszere lineáris és dinamikus modell, szekvenciális elárások indirekt és direkt szekvenciális elárások. A fenti elárások alkalmazása lineáris és lineáris-diszkrét folyamatok esetén, mint pl. a Slovalco Žiar/Hronom alumíniumgyártásánál, Chemosvit (Svit) műanyag fólia gyártásánál. VII. Nemzetközi áruszállító áratok logisztikai ellemzői kontrolling rendszere és a áratok tervezésére és irányítására szolgáló módszerek intenzifikálása (ME-ALT) A téma résztémái: a nemzetközi áruszállító áratok hisztorikus adatai feldolgozásra épülő vállalati logisztikai rendszer ellemzői és a legfontosabb mutatói, 2
egy olyan forgatókönyv, amely alapán kiadódik, hogy a logisztikai kontrolling hogyan hasznosítható: a vállalti menedzsment, a árattervezés, a áratirányítás, a nemzetközi áruszállító rendszer reengineering szintén, számítógépes modellek és módszerek a árattervezési és áratirányítási feladatok esetére, számítógépes szoftver az egyes nemzetközi áratok önköltségszámítására, módszer az outsourcingba adás eldöntésére. VIII. Mechatronikai termékek szerelősorainak alkatrész ellátása (ME-ALT) Alapadat: szerelősorok szerelési programa, termékekre vonatkozó beépülési mátrix. A számítógépes modellek és módszerek a következő részterületekre terednek ki: feltételek mellett, milyen alkatrésznél lehet JIT elvű beszállítást alkalmazni, milyen ütemidővel, alkatrészenként milyen legyen az egységrakomány ill. az egységrakományképző eszköz, a szerelőüzemben milyen alkatrésztároló legyen kialakítva: több szerelősor részére közös tároló, szerelősoronként külön-külön tároló, munkahelyi tároló, ill. előzőek kombinációa, milyen legyen az alkatrésztároló készletszinte, milyen ütemben, hová, milyen eszközzel történhet az egyes alkatrészek kitárolása. A továbbiakban a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke (ME-ALT) által kidolgozott 4 téma rövid tartalmi összefoglalóa kerül bemutatásra. 3
II. GYÁRTÁSI, SZERELÉSI, KARBANTARTÁSI FOLYAMATOK LOGISZTIKÁVAL INTEGRÁLT AUTOMATIKUS NYOMKÖVETÉSE A kódok az információgyűtési funkcióa során azonosíták azt a tárgyat, amely azt hordozza, ezáltal a szerzett információk a logisztikai rendszer egyes eleméhez egyértelműen hozzárendelhetők. A kódok saátossága, hogy egy meghatározott kódhordozóra olyan eleket viszünk fel, amelyek gépi úton olvashatók és írhatók. A kódhordozó a logisztikai rendszer ellegzetes pontaiban elhelyezve alkalmas lehet a rendszer adott pontának azonosítására, a elrendszerrel rögzített tuladonságok automatikus kiolvasására. A kódok által nyert információk lehetnek: - statikusak, ha a kód tartalma a rendszer működése során nem változik, - dinamikusak, ha a kód tartalma, meghatározott állapotváltozást követően megváltozik. Napainkban főleg az optikai és elektronikus kódhordozók kerülnek alkalmazásra. A kódok elhelyezhetők az egységrakomány-képző eszközön, munkadarabon, terméken, tárolóhelyen, pályapontban. A kódolás saátosságait az 1. ábra mutata be. 1. ábra A kódolás saátosságai Az olvasható kódok működését a 2. ábra mutata, amelyben három modul elenik meg: érzékelés (kódleolvasás), adatátvitel és adatkiértékelés-hasznosítás. 4
2. ábra Az olvasható kódok működési elve A kódleolvasóból kapott digitális el vagy a számítógéphez kerül feldolgozásra, vagy a vezérlőegységhez kerül. Az egységes kódrendszer alkalmazásának elentősége az áruk gyors azonosításának, felismerésének, az anyagáramlási intenzitás növelésének az alapkövetelménye, a térbeli elosztási és a teles logisztikai rendszerekben egyaránt. A raktári folyamatok irányítása, a beés a kiszállítással összefüggő anyagmozgatási és információs folyamatok meggyorsításának igénye, a készletnyilvántartással és szabályozással összefüggő feladat stb. egy olyan egységes árukód megalkotását és elteresztését kívána, amely egyértelműen definiál minden terméket azok teles élettartama alatt, függve azok tartózkodási helyüktől. Az azonosításon kívül a kódok a gépi leolvasás lehetőségét kihasználva alkalmasak a tranzakciók irányítására, és az elvégzett folyamatok visszaelzésére. (3. ábra) 3. ábra Tranzakciók és irányítási folyamatok 5
A teles gyártási logisztikai folyamatot részfolyamataira kell bontani melyek a következők: alapanyagraktár logisztikai részfolyamatai, gyártási, szereldei tevékenység részfolyamatai, elosztási tevékenység részfolyamatai. A folyamatok analizálásánál az egyes részfolyamatok esetében meghatározásra kerül, hogy: melyek azok a referencia pontok, ahol szükséges bizonyos információkat a kód segítségével reprezentálni, milyen információval kell a kódot bővíteni, módosítani, milyen módon lehet a kód tartalmát módosítani, változik a vizsgált pontban az egységrakomány (pl.: megbontásra kerül, ú egységrakományt képeznek belőle egy technológiai megmunkálást követően), hol kerülön sor az egységrakományon a kód elhelyezésére ill. ha nem lehetséges a kódot az egységrakományon elhelyezni, akkor mi legyen a kódhordozó. A teles gyártási logisztikai folyamat részfolyamatait elemi szakaszokra szükséges bontani Az elemi szakasz saátossága, hogy csak belépési pontban és a kilépési pontban történik nyomkövetés. A szakasz belső pontaiban, még ha előfordul is állapotváltozás, akkor sem történik nyomkövetés. Az optimális változat meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy minél több elemi szakaszból áll egy részfolyamat, annál magasabb a kiépítés költsége (kódleolvasó/író, számítógépes terminál stb.), másrészről minél kevesebb az elemi szakasz, annál kevesebb információ fog rendelkezésre állni. A kód által megelölt címen tárola a felügyelő számítógép az éppen aktuális információt, amely kapcsolatban van a vállalati információs rendszert kezelő számítógéppel (pl. SAP rendszer). A gyártási-logisztikai folyamatban, ahogy módosul a kódhoz tartozó cím, munkadarab, egységrakomány állapota úgy a számítógépen az adott címhez tartozó információ is felülírásra kerül. 6
A vonalkód alapú számítógépes nyomkövetés alapelvei A 4. ábra a vonalkód alapú nyomkövetés alapelvét mutata. A termék az elemi szakaszra belépve leolvasásra kerül vonalkód tartalma. A kódleolvasás ele helyi számítógépes terminálon keresztül ut el a felügyelő számítógépbe, ahová a kódtartalmon kívül az elemi szakasz belépő helyének a kóda (HB i ) beérkezik. A számítógép rögzíti a termék beérkezési időpontát, megkeresi a számítógépen a kódhoz tartozó címet, és onnan kiolvassa és kiada az utasításokat, amely az elemei szakaszon lévő egységektől függően teles mértékben off-line módon a kezelőn keresztül történik a beavatkozás, vagy részben ill. teles mértékben közvetlenül, on-line módon. Ha az elemi szakaszon befeeződik az előírt művelet mielőtt a termék kilépve (FRK i ) a kódleolvasásra kerül elut a felügyelő számítógéphez és a kódhoz tartozó címre elut az elemi szakaszon bekövetkező állapotváltozás felül íra a címhez tartozó tartalmat. E mellett a felügyelő számítógép kiada a diszponáló utasításokat, amelyek a főreferencia ponttól való termék további útára vonatkozik. ha a kilépő terméknél más lesz a kódhordozó (pl. más egységrakomány képző eszközbe kerül) ú kód kerülhet kiírásra vagy ha használható a elenlegi kód, akkor az leolvasásra kerül és a el elut a felügyelő számítógéphez. Meg kell egyezni, hogy vonalkód alapú nyomkövetés minden referencia pont, főreferencia pont esetén az egyes elemi szakaszoknál minden esetben kapcsolatba kell lépni a felügyeletet ellátó számítógéppel. 4. ábra Az elemi szakasz nyomkövetésének alapelve vonalkód alapú rendszernél 7
Alapanyag raktározás és a hozzá kapcsolódó beszállítási és kiszállítási részfolyamathoz kapcsolódó kódolási feladatok A nyomkövetés referencia pontainál igényelt információk két csoportba sorolhatók: a beövő anyaggal, áruval kapcsolatos információk, a tároló zónákra, illetve az egységrakományok azokon belüli elhelyezkedésére vonatkozó információk. A beövő anyaggal, alkatrészekkel kapcsolatos információk: Ki az alapanyag beszállítóa? Milyen fatáú alapanyagot szállított be? Milyen alapanyagkódot tartalmaz? Mikor szállította be? Milyen mennyiségben szállította be? Szükség van-e minőségellenőrzésre? Melyik termékcsaládba tartozik az alapanyag? Melyik alapanyagraktárban kell tárolni az alapanyagot (külső, belső)? Az alapanyagraktár melyik részén kell elhelyezni az alapanyagot? A tároló zónákra, illetve az egységrakományok azokon belüli elhelyezkedésére vonatkozó információk. Melyik alapanyagraktárban kell elhelyezni az alapanyagokat? Az alapanyagraktárokon belül melyik polcfatában szükséges elhelyezni a termékcsaládoknak megfelelően a beérkező alapanyagokat, alkatrészeket? (könnyítve a gyártáshoz bekért komissiók elkészítését.) A vonalkódozás az egységrakományokon kívül történen csak, vagy a rakományon belül is? Az anyagokra, árufatákra vonatkozó információk kinyerhetők: beövő egységrakományoknál a ratuk elhelyezett vonalkód leolvasása útán (amennyiben a beszállító vonalkódot alkalmaz), a bizonylatokból kiolvasható információk, amelyek lehetnek: o bizonylatra nyomtatott vonalkód, o alfa-numerikus formában megadott adatok. 8
A tárolóhelyi zónákkal kapcsolatos ill. a zónákon belüli áru elhelyezésre vonatkozó információkat az alapanyag raktárat felügyelő irányító számítógépes rendszerből szükséges kinyerni on-line vagy off-line formában. A referencia pontban a kódnak közvetlenül vagy közvetetetten kell tartalmaznia az előzőekben részletezett beövő anyagokon a tároló zónára és abban való áruelrendezésre vonatkozó információkat, amelyeket ki kell egészíteni: az áru beérkezési időpontával, olyan információval, amely az áruátvételnél került észlelésre, például: árusérülés, minőség romlása, mennyiségi hiánya, stb., ha ú egységrakomány képzésre kerül sor, akkor az ehhez kapcsolódó információkat is meg kell adni. A kódolt információmennyiség, vagy a kódolt információmennyiséghez rendelhető további adatok mindig tartalmazzák a referencia pont kódát is. Az alapanyag raktár bemenő részfolyamataihoz kapcsolódó teles kódtartalmat az előzőekben leírtak szerint elentősen befolyásola, hogy az egyes tárolási zónákban a tárolás milyen egységrakományok felhasználásával történik: a beszállítótól beérkező egységrakományban marad az áru, a vállalatnál használatos belső egységrakomány képző eszköz kerül felhasználásra, amelyet csak a tárolásnál alkalmaznak (pl: a FIFO elv szerint működő átfutó polcok kék tároló ládái, amelyekből a gyártásba már a szürke ládákban kerül be az anyag), az előző pont szerinti egységrakomány kerül alkalmazásra, de tároláson kívül ugyanez az egységrakomány kerül felhasználásra az alapanyag kilépő pontát követő és egyéb referencia pontokban (pl. technológiai folyamatok egyes lépcsőiben), nem kerül egységrakomány képzésre, egyedi darabként kerül tárolásra az áru-, vagy alkatrészfata (pl: nagyobb méretű anyagok vagy különleges vevői igényekre beszállított alapanyagok, alkatrészek), kötegelve kerül tárolásra az áru-, vagy alkatészfata (pl. rúdanyagok,) ebben az esetben az áru-, vagy alkatrészfata mennyiségi egység szinten nem nyomon követhető. A könnyebb áttekinthetőség érdekében célszerű összefoglalni az egyes referenciapontokban: a teles kódolt információtartalmat az egyes előfordulási változatok esetén, azt, hogy az igényelt információk honnan nyerhetők ki, illetve szerezhetők be; a teles kód információ hogy és hol elenen meg. 9
III. BESZÁLLÍTÓI LOGISZTIKAI KLASZTEREK OPTIMÁLIS KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSE ÉS VIRTUÁLIS HÁLÓZATBA VALÓ KAPCSOLÁSA Olyan módszert és rendszert aánlunk felhasználásra, alkalmazásra, amely a beszállítói tevékenységet intenzifikála, alkalmassá teszi a beszállítókat arra, hogy a felhasználók által igényes feladatokat gazdaságosan el tuduk látni. Ezen célkitűzéseket a klaszter szervezet képes optimálisan megoldani. A klaszter olyan önszerveződő autonóm tagokból épül fel, amelyeknek a következő a tagozódása: a főbeszállítók, akik a felhasználó vállalatoknak végeznek beszállításokat (pl. alkatrész-beszállítás), másodlagos beszállítók, akiknek az a feladatuk, hogy a főbeszállítók alapanyagellátását biztosítsák, logisztikai szolgáltatók végzik el a klaszter tagok részére a logisztikai szolgáltatásokat. A klasztert egy virtuális logisztikai központ irányíta. Vagyis térbelileg távolabb eső főbeszállítók, másodlagos beszállítók, logisztikai szolgáltatók számítógépes hálózatán keresztül tudák tartani a kapcsolatot a Virtuális Logisztikai Menedzser Centrum között. A Virtuális Logisztikai Menedzser Centrum (VLMC) úgy működik, hogy csak közvetíti, megkeresi a klaszter szintű együttműködést, a kapcsolatok létrehozását csak szervezi, az üzleti kapcsolatokat az együttműködő klasztertagok egymás között oldák meg és a VLMC a közvetítési feladatokért bizonyos összeget számol fel. A másik változatként Virtuális Logisztikai Menedzser és Business Centrumként (VLMBC) működik: összegyűti a klaszter tagok igényeit, koordinála a klaszter tagok (pl. beszállítókfelhasználók) közötti együttműködést, az üzleti kapcsolatokat a klaszter és a klaszter tag között a VLMBC láta el. A következő kérdésekben kell a Virtuális Logisztikai Menedzser és Business Centrumnak (VLMBC) dönteni: milyen beszállítási feladatokra kívána a klasztert létrehozni: o gépészeti alkatrészek, részegységek előállítása, o műanyag alkatrészek előállítása, o elektronikai, mechatronikai termékek előállítása, o karbantartási feladatok ellátása, 10
o a VLMC vagy a VLMBC által szervezett klaszter lehet homogén, amely csak azonos faladatokat ellátó klaszter tagokból áll, o lehetnek inhomogén klaszterek is, amelyek elemei más-más feladatokat végeznek. A következő ellegzetes inhomogén klaszterek lehetségesek: autóipari beszállítók, általános gépgyártó beszállítók, mechatronikai termékeket beszállítók klasztere. A felhasználásra, alkalmazásra kerülő módszereknél részletesen leírásra kerül, hogy milyen vizsgálatot kell elvégezni a klaszter létrehozóának. Meg kell vizsgálni, hogy az adottságok alapán: homogén klaszter tagok láták el a főbeszállítói feladatokat, milyen legyen a klaszter által gyártott termék, ha az inhomogén klaszter mellett döntött, akkor milyen esetet választ. A klaszter struktúra kialakítását és a vizsgálódás elemzési módszerét befolyásola, hogy: a főbeszállító klaszter tagok adottak, és ezekhez keressük a felhasználókat, vagy a felhasználók adottak, és a felhasználók által meghatározott beszállítói feladatokat kell megoldani. Az általunk leírt módszer avasola, hogy a klaszter alapító végezzen egy előzetes felmérést: a főbeszállítók és a felhasználók körében. E felmérést követően általában kiadódik: bizonyos számú főbeszállító, ill. bizonyos számú felhasználó. Ezért a klaszter létrehozásánál általában fontos feladat: a főbeszállítók, felhasználók számának a bővítése. Általában a klaszter tagok kialakulása ill. a felhasználói kör létreötte egy dinamikusan változó feladat. Ugyanakkor kell lenni egy induló változatnak, amelynél a klaszter létrehozható. Az általunk kidolgozott módszer megada, hogy adott feltételi rendszer esetén, hogyan választhatók ki: a főbeszállítók és a felhasználók. 11
A főbeszállító klaszter tagoknak a leírt módszer szerint meg lehet választani a másodlagos beszállítókat, amelyek feladata a főbeszállítók részére a nyersanyag szükséglet biztosítása. A felaánlott módszer szerint az induló állapotnak megfelelően megtörténhet a főbeszállítók és felhasználók hozzárendelése. A megadott elárás és módszer szerint, ha adottak: a főbeszállítók, a felhasználók, a másodlagos beszállítók, elvégezhető a logisztikai szolgáltató klaszter elemekhez: főbeszállítók, másodlagos beszállítók hozzárendelése. (Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a felhasználóknak a főbeszállító szállít.) Ha viszont a felhasználó olda meg a szállítási feladatot, akkor ezt a logisztikai feladatot a logisztikai beszállítókra vonatkozó feladatokhoz soroluk. A klaszter alapítónak a felaánlott módszer alapán el kell végezni azt a vizsgálatot, hogy melyik logisztikai szolgáltató, és másodlagos beszállító legyen illetve maradon a klaszter belső taga. Ugyanis a logisztikai szolgáltatónak ill. a másodlagos beszállítónak képesnek kell lenni a elentkező feladatok megoldására. Ugyanakkor a VLMC ill. a VLMBC feladata, hogy gondoskodon a logisztikai szolgáltatóknak és másodlagos beszállítóknak a klaszteren kívüli vállalatoknál, vállalkozásoknál a feladatok kereséséről. Könnyen belátható, hogy ha a másodlagos beszállítóknak ill. a logisztikai szolgáltatóknak, mint belső tagoknak alacsony a kihasználtsága, akkor külső tagként kedvezőbb a működésük, mert ez esetben nem kell a VLMC-nek vagy a VLMBC-nek gondoskodni folyamatos feladat ellátásról. A megadott módszer, elárás alkalmazásánál: főbeszállítók felhasználók, főbeszállítók másodlagos beszállítók, főbeszállítók logisztikai szolgáltatók munkáát szoftverek segítik. Egy adott statikusnak tekinthető főbeszállító-felhasználó hozzárendelést, adott statikus időszakon folyamatos diszponálási feladatként kell a VLMC-nek ill. VLMBC-nek megoldani. Az általunk felaánlott módszerben, elárásában részletesen ismertetésre kerülnek a diszponálási feladatok, amelyek kiterednek: egy-egy beérkező konkrét felhasználó megrendelésnek egy vagy több felhasználóhoz való hozzárendelésére, 12
egy-egy főbeszállítónál elentkező alapanyag igényt biztosító másodlagos beszállító megválasztására, a feladatsor során elentkező logisztikai szolgáltatók hozzárendelésére a másodlagos beszállítókhoz ill. a főbeszállítókhoz. Általában a felhasználók nem tartoznak a klasztertagok sorába. A hasznosításra, felhasználásra felkínált rendszernek, módszernek az is része, hogy akkor zárult egy-egy statikus szakasz, ha o felhasználók által megváltozik (bővül vagy szűkül) a beszállítókkal szembeni igény, o a klaszter építés szempontából ú potenciális főbeszállítók elennek meg. az ú statikus szakasznál a főbeszállítók és felhasználók közötti hozzárendelést is el kell végezni. Meg kell egyezni, hogy a megváltozott statikus hozzárendelés miatt egy-egy főbeszállító is kimaradhat a klaszterből. Erre azonban csak kivételes esetben kerül sor, ha pl. olyan terméket gyártott, amely speciális, más területen nem használható. Ha csökkent is egy-egy főbeszállító kihasználása a klaszteren belül, akkor is keresni kell azokat a külső vállalatokat, beszállítókat, ahol a főbeszállító klasztertag külső feladatokat tud felvállalni, és gazdaságosan működhet. A leírtakban rövid összefoglaltuk azt a felhasználó, alkalmazó program csomagot, amely a klaszter típus változatai szerint kezelhető. Nem tértünk ki azon részleltekre, hogy a klaszter VLMC és VLMBC mint menedzser szervezet milyen tuladonosi háttérrel rendelkezik, ill. hogy a klaszter működésének technikai, informatikai háttere hogyan biztosítható. A felhasználói aánlásokban, hasznosítási avaslatokban erre adódnak aánlások, változatok. Végezetül meg kell egyezni, hogy a felhasználásra, alkalmazásra felaánlott modulok konkrét realizálása során igény szerint egy-egy esetnek a kidolgozásában feladatot vállalunk. 13
VII. NEMZETKÖZI ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRATOK LOGISZTIKAI JELLEMZŐI KONTROLLING RENDSZERE ÉS A JÁRATOK TERVEZÉSÉRE ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK INTENZIFIKÁLÁSA A vállalatirányítási rendszerek legfőbb előnye, hogy számos a vállalat tevékenységével kapcsolatos információt tartalmaznak. A hátrányuk azonban az, hogy az uniformizált merev szoftverek nehezen illeszthetők a felhasználó vállalatok egyedi folyamataihoz és igényeihez, illetve a nagyméretű adatbázisból nem minden esetben kérhetők le a célirányos elemzések, kiértékelések. Ezért is fontos olyan szoftverek készítése és alkalmazása, melyek a múltbeli adatok alapán a szállítmányozási tevékenység logisztikai mutatók alapán történő kiértékelését lehetővé teszik. A szállítmányozási folyamat optimális kialakítása továbbá szükségessé teszi annak az ismeretét, hogy a tervezett szállítási feladat milyen önköltséggel telesíthető. Hisztorikus adatok kiértékelése alapán elvégezhető elemzések Archivált adatok alapán a vállalat szállítmányozási tevékenységének logisztikai mutatók alapán történő kiértékelése fontos információkat szolgáltat a menedzsment és az operatív irányítás számára. Hisztorikus adatok alapán az elemzéseket célszerű elvégezni az egyes árművekre, ármű típusokra és áratokra vonatkozóan az 5. ábra struktúráa alapán. 5. ábra Logisztikai ellemzők kiértékelésének struktúráa 14
A szállítmányozási tevékenység logisztikai mutatók alapán történő kiértékelése fontos információkat szolgáltat, hiszen a hisztorikus adatok kiértékelése ól áttekinthető képet ad a vállalat tevékenységéről, ami segíthet a vállalati vezetés övőbeni stratégiai döntéseinek meghozatalában, az operatív irányítás számára a rövid- és hosszú távú tervek készítésénél, valamint a szükséges beavatkozások meghozatala során egyaránt hasznos lehet. A vizsgálati időszak kiválasztása után az 5. ábrán bemutatott logisztikai ellemzőknél a következő matematikai és statisztikai ellemzők szerinti kiértékelések célszerűek, melyek a vizsgált adatsor ellegére adhatnak hasznos információkat: a vizsgált ellemző minimális értéke: η min, a vizsgált ellemző maximális értéke: η max, szórás: σ, várható érték: _ η, a szórás várható értékhez viszonyított aránya: φ 1 =σ / _ η, a maximális érték várható értékhez viszonyított aránya φ 2 = η max / _ η, a minimális érték várható értékhez viszonyított aránya φ 3 = η min / _ η. A tanszéken kifelesztett logisztikai ellemzőket kiértékelő szoftver alkalmas a fentiekben leírt logisztikai ellemzők tetszőleges időszakra vonatozó matematikai és statisztikai kiértékelésére, valamint grafikus ábrázolására. Ki lett dolgozva tehát a hisztorikus adatok feldolgozásának módszere, a kapott mutatók értékei, illetve az egyes logisztikai ellemzők közötti összefüggések feltárása alapán pedig a szükséges intézkedéseket meghatározó forgatókönyveket, kvázi szakértői rendszert ki lehet feleszteni. Áruszállító áratok önköltség számítása Az egyes teherszállító áratok szervezésénél a legfőbb szempont a gazdaságosság, mely több szállítási igény egyideű kielégítését teszi szükségessé egy köráraton belül. A gazdaságos köráratok szervezéséhez nélkülözhetetlen az egyes áratok önköltségének számítása. A szállítási feladatok telesítése háromféleképpen lehetséges: A.) saát árművel és személyzettel végzett szállítás; 15
B.) bérelt árművel, de saát sofőrökkel végzendő fuvar; C.) bérelt ármű és személyzet (outsourcing) igénybevételével. A fenti három lehetséges végrehatási mód közül egy adott szállítási feladatra az optimális telesítési forma kiválasztása egy önköltség számítás alapán történhet. A következőkben a kidolgozott önköltségszámítási módszer elmélete kerül bemutatásra a fent említett három esetre. A.) ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁS SAJÁT JÁRMŰVEL TÖRTÉNŐ FUVAROZÁS ESETÉN S Egy árat teles önköltsége ( K Ö ) a következő költségkomponensek összege: K S Ö K Ü + K R + K A + K E + K G + = K. (1) SF ÜRESJÁRATOK KÖLTSÉGE A fuvar telesítése során a ármű által üresen, rakomány nélkül megtett szakaszokra adódó költségek. K Ü = k L, (2) ahol: L Ü az üresárati úthossz a -edik áratnál; k az üresárat falagos költsége a -edik Ü áratnál. Ü Ü RAKOTT JÁRATOK KÖLTSÉGE A fuvar telesítése során a ármű által terhelten megtett út során adódó költségek. K R = k L, (3) R R ahol: k a -edik áratot telesítő rakott árműnél adódó falagos költség; L R R a -edik ármű által rakottan megtett úthossz. A JÁRMŰVEK ÁLLÁSIDEJÉNEK KÖLTSÉGE A fuvar telesítése során különböző okok miatti állásidők összegeként előálló költségkomponens: K A = ( TRA + TWA + THA + TPA + TSA ) k A (4), 16
ahol: T RA a fel- és lerakodási idő; T WA a fel- és lerakodásra várakozási idő; T HA a határátkelésnél várakozási idő; T PA a kötelező pihenőidő miatti állásidő; T SA a kamionstop miatti állásidő; k A a falagos állásidő költsége. JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK Összes árulékos költség az autópálya használati dí ( K díak ( K EP ) összege: E EA EP EA ), valamint a fizetendő parkolási K = K + K. (5) A GÉPJÁRMŰVEZETŐK ÁTLAGOS BÉRE KG = T b, (6) ahol: T a árat telesítéséhez szükséges idő; b a gépárművezetők átlagos költsége. A SAJÁT JÁRMŰPARK FENNTARTÁSI KÖLTSÉGE KSF = T ks, (7) ahol: T a árat végrehatásához szükséges idő; k S 1 napra eső árműfenntartási költség ( biztosítás + lízing + karbantartás). B.) ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁS BÉRELT JÁRMŰ ESETÉN A bérelt árművek költségszámítása azonos a saát árműveknél leírtakkal, csak ebben az esetben a saát ármű fenntartási költségek ( K SF ) helyett a bérleti díat ( K B ) kell fizetni. A árat teles önköltségének ( B Ö ) K számítása a következőképpen adódik: K B Ö KÜ + K R + K A + K E + K G + = K, (8) B ahol: a bérelt ármű után fizetett bérleti dí: K B = T k, (9) Bi k Bi az időegységre vonatkozó bérleti dí; T a árat végrehatásához szükséges idő; i a bérletbe adó vállalat azonosítóa. 17
C.) ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS OUTSOURCING-BA ADÁS ESETÉN Outsourcing-ba adás esetén, egy árat teles önköltsége ( O Ö ) adás költségével: KC K megegyezik az outsourcing-ba O = K Ö. (10) A szállítási feladat telesítési módának (saát árművel, bérelt árművel, outsourcingba adással) megválasztása - Saát árművel és személyzettel végzett fuvarozás esetén adódó nyereség ( N S S N AM K Ö S ) számítása: =. (11) ahol: S A a megbízó által fizetett ár, K Ö a saát ármű teles önköltsége. M B - Bérelt árművel, de saát sofőrökkel végzendő fuvar esetén adódó nyereség ( N ): B B N AM K Ö =, (12) ahol: B A a megbízó által fizetett ár, K Ö a bérelt ármű, ill. saát sofőr estén a teles M önköltség - Bérelt ármű és személyzet (outsourcing) esetén elentkező nyereség számítása ahol: A M : a megbízó által fizetett ár, O O N AM K Ö =, (13) O K Ö az outsourcing költsége. Ha: N O S > N és N O > N B - tehát az outsourcing-ba adással a nyereség nagyobb, mint ha saát- vagy bérárművel és saát személyzettel végeznénk el a megbízást, akkor a megfelelő választás az outsourcing-ba adás. Ha: N B S > N és N B > N O - tehát a bérelt ármű használatával a nyereség nagyobb, mint ha saátárművel és saát személyzettel végeznénk el, vagy outsourcing-ba adnánk ki a megbízást, akkor a megfelelő választás a ármű bérlése. 18
Ha: N S B > N és N S > N O - tehát a saát ármű és saát személyzet, használatával a nyereség nagyobb, mint ha bérelt árművel és saát személyzettel végeznénk el, vagy outsourcing-ba adnánk ki a megbízást, akkor a megfelelő választás -ha van kapacitás- a saát ármű használata. A logisztikai ellemzőket kiértékelő szoftverrel egy időben kifelesztésre került egy szállítási árat önköltségszámításra alkalmas szoftver is. A gazdaságos szállítási feladatok ellátásának érdekében fontos a szállítási áratok fentiekben bemutatott elmélet alapán számított önköltségének ismerete, valamint az is, hogy a fuvarszervező a szállítmányozási igény elentkezésekor azonnal képes legyen az önköltség ismeretében áraánlatot tenni a szállítási feladatra. A pontos önköltségszámításhoz nélkülözhetetlen a hisztorikus adatok feldolgozásából származó egyes paraméterek kinyerése, melyet a logisztikai ellemzőket kiértékelő szoftver szolgáltat. A két program integrálása egy olyan tökéletes szoftvert eredményezhet, mely gazdaságos áratok szervezését, valamint a vállalat szállítmányozási tevékenységével kapcsolatos döntések hatékony és megalapozott támogatását segíti. Részletesebb információszolgáltatás, illetve a fenti tématerületen felmerülő bármely ellegű együttműködés esetén állunk rendelkezésre. 19