II. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának szakképzést érintő intézkedései

Átírás

1 II. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának szakképzést érintő intézkedései

2 Magyarország a években elkészítette az első Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) az Európai Unióhoz való csatlakozással elérhető strukturális alapok támogatásainak felhasználására. Az NFT az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat. Az NFT alapján Magyarország öt operatív programot dolgozott ki, melyek tartalmazzák a prioritásokat és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az öt operatív program közül a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEF OP) a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátórendszer területén megvalósítandó fejlesztéseket foglalja magába. A humánerőforrás-fejlesztés egyszerre cél és eszköz. Cél, mert az alkotó munkát, az életkörülmények, a környezeti feltételek javítását szolgálja, de eszköz is, mert mindez az emberek tudása és tevékenysége által valósul meg. Az NFT HEF OP szakképzést érintő az Oktatási Minisztérium és háttérintézményei által kidolgozott - intézkedéseinek célja az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó képesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprózodottságának megszüntetése, a szakképzés rendelkezésére álló források kellő hatékonysággal történő felhasználása, az iskolai rendszerből lemorzsolódók magas arányának csökkentése, a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyeinek növelése, a szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása. A kitűzött célok megvalósítására a HEF OP 3. és 4. prioritás két intézkedésén belül két komponenshez kapcsolódóan lehetett pályázni, egy komponens esetében pedig az Irányító Hatóság (továbbiakban IH) által jóváhagyott, a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) és partnerei (Apertus KA. és Educatio Kht.) által kidolgozott központi programként kerül sor. 3. Prioritás: Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó képesség javítása 3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 1. komponens: Új szakképzési szerkezet 2. komponens: Térségi integrált szakképző központok létrehozása (TISZK) 4. Prioritás: Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1. intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 1. komponens: Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása 1. Új szakképzési szerkezet A NFT HEF OP komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló megújítását foglalja magában. A programot a Nemzeti Szakképzési Intézet konzorciumi keretek között, az Educatio Kht. és az Apertus KA. bevonásával valósítja meg december 31-ig. A partnerek egyeztetése után elkészült és benyújtott Központi program aláírása október 18-án megtörtént, ezt követően megindult a program megvalósítása, amelynek rövid ismertetésére az alábbiakban kerül sor. (A Központi programról részletes információ a következő weboldalon található: A program célja Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése: a munkaerőpiachoz való igazodás, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása, a 21 szakmacsoportban szereplő 800 szakképesítés számának csökkentése mintegy 400 szakképesítésre, 2

3 a korszerűsítés keretén belül az OKJ és a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) kölcsönös megfeleltetése. (Jelenleg a 800 szakképesítés összesen 305 foglalkozást fed le.) az OKJ korszerűsítése a szakképesítések modularizált rendszerének megvalósításával, olyan rendszer kialakítása, amelyben a végzettek befejezett szakképesítéshez jutnak, ugyanakkor lehetővé válik az ismeretek egymásra épülő beszámítása és a részszakképesítések megszerzése is A program megvalósítása A foglalkozások munkakörelemzése útján keletkező képzési modulok összehasonlító elemzése és egymás közötti kapcsolatainak rögzítése réven jönnek létre az OKJ új struktúrájának alapját jelentő modultérképek, amelyek az egyes modulok tartalmi összefüggéseit, viszonyait, szakképesítésekbe való beépülésüket tükrözik. Az egyes szakképesítéseket modulok (képzési modulok) meghatározott csoportjának teljesítésével lehet megszerezni. A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének kifejlesztésével az OKJ-ben szereplő szakképesítések száma csökken, ugyanakkor a "képesítések száma" fogalomként új, differenciált értelmezést kap. A szakképesítések számának csökkentését indokolja, hogy jelenleg a szakképesítések száma magasabb, mint a foglalkozásoké. célszerű a szakképesítéseket a foglalkozási igényekhez igazítani. bizonyos foglalkozásokat akár 5-10 különböző szakképesítéssel is be lehet tölteni. sok a nem oktatott, illetve kis létszámmal oktatott szakképesítés az OKJ-ben. A fejlesztés keretében alakul ki a moduláris rendszer, amelynek előnye, hogy kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer, a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető. A program keretein belül július 31-ig elkészülnek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.) várhatóan 200 iskolai rendszerben is megszerezhető szakképesítésre, és a szakmai és vizsgakövetelmények várhatóan további 200 iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakképesítésre. Az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések kidolgozott moduljainak két szakmacsoportban történő bevezetésére elsőként a TISZK-ekben kerül sor szeptember elsejével. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. A költséghatékonyság, az intézményi infrastruktúra megkívánt fejlesztése is abba az irányba mutat, hogy ne csak a papíralapú és gyorsan avuló tankönyvek, segédletek és a frontális tanítás domináljanak a szakképzésben, hanem azok szerepét minél inkább átvegye az informatikai eszközökkel létrehozott és működtetett, naprakész és mindenki számára hozzáférhető, testre szabható taneszköz-rendszer. A cél tehát a teljes körű informatikai alapú eszközrendszer biztosítása a szakmai modernizációval egyidejűleg. A fejlesztés során a már meglévő, bevált tananyagok is felhasználásra kerülnek úgy, hogy bekerül a rendszerbe azok digitalizált válto- 3

4 zata. Természetesen a követelmények megújításával szükségessé válik új tananyagok fejlesztése is, amelyek már a korszerű, digitális eszközrendszerre épülnek, emellett alkalmasak papír alapon történő felhasználásra is. A konzorciumi szerződés értelmében ezt a feladatot az Educatio Kht. és az Apertus Közalapítvány látja el. Mivel rendelkezésre állnak a szakmai előkészítés elmúlt években kifejlesztett oktatási tantervei és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak követelményei, párhuzamosan folyhat az új szakmaszerkezet kialakítása és a szakmacsoportos alapozó oktatás alapmoduljai meglévő taneszközeinek digitális alapú továbbfejlesztése, új eszközeinek kidolgozása az Apertus KA. közreműködésével. A program teljessé válásához elengedhetetlen a megújult szakmaszerkezet és az új taneszközrendszer megismertetése, a módszerkultúra elterjesztése a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben. A fejlesztés eredményeit felhasználva mind tanárképzési, mind tanártovábbképzési tematikák kidolgozására sor kerül és megtörténik azok beépítése a továbbképzésekbe, képzésekbe. A program keretében további cél az esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek (romák, fogyatékkal élők, szociálisan hátrányosak) vonatkozásában, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételi arányának elősegítése a munkaerő-piacon. A program egészében érvényesül az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodó képesség támogatása. A program hangsúlyos eleme az intézményes együttműködés rendszerének kialakítása és a rendszer működtetése a fejlesztés során. Egy 30 tagú a szakképesítésekért felelős minisztériumok, gazdasági kamarák és a szakképzésben érdekelt szervezetek képviselőiből álló tanácsadó testület (1. sz. melléklet) havi rendszerességgel megvitatja a program során elkészült, a fejlesztési feladatok elvégzéséhez szükséges módszertani útmutatókat, illetve dokumentumokat. Az egyes fejlesztési feladatokhoz a szakértők kiválasztása a program során meghatározott kritériumok alapján történik. A program magában foglalja a szakképesítések International Standard Classification of Education (ISCED)(Az Oktatás Szabványos Nemzetközi Osztályozási Rendszere) szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározását is. A kialakított rendszer hatékonysága a modularizációban nyilvánul meg, amely biztosítja a folyamatos alkalmazkodóképességet a változó munkaerő-piaci környezetben. A kidolgozásra kerülő központi programok a helyi szabályozás körében 10-20% arányban lehetővé teszik a különböző célcsoportok speciális belépési feltételeinek a felzárkózást és a kiegyenlítődést szolgáló, valamint a helyi viszonyok, a munkaerő-piaci és más elvárások által meghatározott és a modul képesítéstől függő társításából következő egyedi folyamatelemeknek modulba illetve modul elé illesztését A program kapcsolódása más programokhoz A program szervesen kapcsolódik az Oktatási Minisztérium által 2003-ban indított Szakiskolai fejlesztési program (SZFP) célkitűzéseihez, amelyek közül az egyik legfontosabb a pályakezdő szakképzett munkaerő felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése, a szakiskolák társadalmi presztízsének emelése. A központi programban figyelembe veszik az SZFP keretében, a fenti célkitűzés érdekében végzett munkakörelemzéseket, elvégezik a foglalkozásokkal való összehasonlítást az ott kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményekkel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a munkaerő-piaci igények, a központi program és az SZFP összehangolását. Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött együttműködési megállapodás alapján a kamarának átadásra került 16 szakképesítés 4

5 szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, az így elkészült szakmai és vizsgakövetelmények- amelyek tükrözik a munkaerő-piac igényeit - e programban is felhasználásra kerülnek A program költségvetése és a költségvetés megoszlása a konzorciumi partnerek között NSZI: Apertus Közalapítvány: Educatio Kht.: ,- Ft ,- Ft ,- Ft 1.5. A feladatok jelenlegi állása, további lépések A fejlesztés foglalkozás-elemzésekkel kezdődött 2005 tavaszán. A munka 480 foglalkozás elemzésére tért ki kétnapos műhelymunkák során, 1440 munkaszakértő bevonásával. Befejezéséhez közeledik a foglalkozás-elemzések validálása, amelynek keretében összesen 9600 munkaszakértő bevonására került sor. A következő munkafázis a feladatelemzés és kompetenciaprofil készítés lesz, a feladat ellátásához pályázat útján történt a szakértők kiválasztása. Az új Országos Képzési Jegyzékre vonatkozó javaslat október 31-re készül el. Az új OKJ-t a tervek szerint az Oktatási Minisztérium első félévében jogszabályban megjelenteti. Az újonnan kialakított OKJ-be sorolt szakképesítések moduljainak kidolgozására, majd azt követően két szakmacsoportban történő bevezetésére elsőként a TISZK-ekben, szeptember elsejével kerül sor. Az Apertus Közalapítvány közbeszerzési pályázatot írt ki (2005. I. 7.) a szakmai előkészítő érettségi tantárgyak vizsgakövetelményeihez kapcsolódó tananyagok digitalizálására, interaktív elemekkel való feltöltésére. A pályázat sikeresen lezárult, az eredményhirdetésre IV. 27-én került sor. A nyertes pályázók megkezdték a feladatok kidolgozását, amelynek határideje december 31. Az Educatio Kht. elvégezte a szakmai előkészületeket a digitális taneszköz fejlesztéshez és pedagógus továbbképzéshez szükséges közbeszerzési felhívás közzétételére. 2. Térségi integrált szakképző központok létrehozása, Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása 2.1 Térségi integrált szakképző központok létrehozása A komponensének megvalósítása során létrehozásra kerülő Térségi integrált szakképző központok (TISZK) célja, hogy a decentralizált, elaprózott intézményhálózat átalakításával középtávon olyan, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési rendszer, szakképző központok regionális hálózata jöjjön létre, amely felkészíti a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes részvételre. a már meglévő intézmények bázisán létrejövő TISZK-ek a gyakorlatorientált szakképzés bázisaként a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára tanácsadás biztosításával elősegítsék a szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiac szereplőivel. A TISZKek hatékony működése hozzájárul a képzés és a munka világa kapcsolatának javulásához. a kidolgozott programok bevezetésével megkönnyítse a hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékos emberek, nők, és a roma fiatalok szakképzésbe történő belépését, illetve elhelyezkedésüket, munkába történő beilleszkedésüket. 5

6 A célok elérése érdekében, illetve a XXI. századi igényeknek megfelelő, korszerű eszközök közös, összehangolt használatára jön létre a 16 TISZK (régiónként 2-2, valamint 2 Budapesten). A TISZK-ek közösségi funkciókat is ellátnak, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. Emellett a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés (a tanulószerződések) fejlesztését is. A TISZK irányítására olyan nonprofit irányító szervezetet kell létrehozni vagy meglévőt átalakítani, mely biztosítja a központ pályázati célnak megfelelő működtetését. A nyertesek közül 14-en közhasznú társaságot hoztak létre, ketten meglévő intézményt alakítottak át. A program keretében kialakuló 16 TISZK 2006 szeptemberében megkezdi működését, melynek várható eredményei mind a szakképzés egész rendszerében, mind regionális szinten mérhetőek lesznek. Nevezetesen ezek a következők a szakképzés egész rendszerében mérhető eredmények: új együttműködési forma alakul ki iskola-iskola, iskola-gazdaság, iskola-civil társadalom vonatkozásban, más képzők által is alkalmazható oktatásszervezési, irányítási, tanuló-nyilvántartási modellek alakulnak ki, más képzők által is alkalmazható tananyagtartalmak, e-tanulási környezet alakul ki. regionális szinten mérhető eredmények: a TISZK által lefedett szakmaterületeken szoros együttműködés alakul ki a munkaadók és a képzők között, növekszik a térség szakképzési potenciálja, az intézmények alkalmasabbá válnak EU együttműködésekben való részvételre, növekszik az adott szakmaterületeken a képzés színvonala, különösen a gyakorlat közeli elemek vonatkozásában, növekszik a vezetők és a pedagógusok szakmai, módszertani, vezetési ismerete, új szakképzési oktatási módszerek fejlesztése valósul meg. 2.2 Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása Annak érdekében, hogy a szakképzés intézményhálózatának korszerűsítése, hatékony működésének, működtetésének biztosítása, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés összehangolása térségi, regionális és országos szinten megvalósulhasson, szükséges a Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása. Erre a komponens keretében kerül sor. A komponens célja korszerű technikai eszközökkel felszerelt a pályaorientációt, a szakmai alapképzést, gyakorlati képzést szolgáló tanműhelyek kiakítása, az elméleti képzést és a közösségi igényeket is kiszolgáló közösségi terek, korszerű eszközökkel felszerelt oktatótermek létrehozása. A konkrét tevékenységek a TISZK-ek központi épületein végrehajtott épületbővítést és rekonstrukciót jelentenek. Az infrastrukturális beruházások része a helyiségek, tanműhelyek modern technikai eszközökkel történő felszerelése is, valamint a nagy sebességű strukturált informatikai hálózat kiépítése. A program megvalósulása után a várható eredmények a következők lesznek racionálisabban működő intézményrendszer, 6

7 korszerűen felújított, üzemközi tanműhely funkciót is ellátó központi képzőhely létrejötte, amely teret biztosíthat elméleti képzést és közösségi funkciókat is ellátó helyiségeknek, a felújított központi épületben kiépített nagy sávszélességű hálózati végpontok lehetővé teszik a multimédiás oktatást és videokonferenciák rendezését, akadálymentesített környezet, a térség gazdasági igényeivel összehangolt szakképzési struktúra, esélyegyenlőség biztosítása. A TISZK-ek szakképzést folytató intézményei a 3.2 intézkedés 1. komponens: Új szakképzési szerkezet központi programjának keretében kifejlesztett modularizált dokumentumrendszert szeptember 1-jétől bevezetik. 2.3 Forrásmegoszlás pályázatonként Komponensek Az intézkedés végrehajtására rendelkezésre álló Ft Ft forrás komponensenként A támogatás mértéke 100% 93,75% A támogatás minimális és maximális összege Ft Ft Az elnyert támogatás Min: Min: minimális és maximális Max: Max: összege Önerő mértéke 0% 6,25% 2.4 A projekt végrehajtásának helyzete A pályázati felhívások a napi lapokban, az FMM és az OMAI honlapján 2004 márciusában jelentek meg, a beadási határidő szeptember 30. volt. A pályázatok előértékelése és értékelése novembertől január 10-ig tartott. Először az élőértékelésére, majd az értékelésre került sor. A pályázatok élőértékelésére pályázati úton jelentkezhettek a szakértők, akik közül 27 fő az Irányító Hatóság jóváhagyásával végezte az előértékelést. Minden pályázatot 2 előértékelő értékelt a pályázati útmutatóban szereplő értékelő tábla alapján. Az IH által felkért 5 tagú értékelő bizottság (FMM, OM, MKIK) ezek alapján hozta meg a végleges javaslatát. Az értékelő bizottság javaslatát az OMAI jóváhagyásra továbbította az IH-nak. Az IH vezetője - a támogatási javaslatok átnézése után hagyta jóvá az értékelési jelentést. A támogatás odaítélése a 3.2 intézkedés 2. komponense és a 4.1 intézkedés 1. komponense pályázatai kiértékelésének együttes eredménye alapján történt. Támogatást kizárólag a mindkét komponensre pályázók nyertesei kaphattak. Az eredményeket március 21-én Magyar Bálint oktatási miniszter hirdette ki. A nyerteseket (2. sz. melléklet) az OMAI feltételes támogató levélben értesítette az elnyert támogatási összegről. Minden nyertes elfogadta a támogató levélben foglaltakat. A szerződéskötések előkészítése folyamatban van, melyekre - a rendelkezésre álló információk alapján - nyár végén, ősz folyamán kerül sor. A projektek maximális időtartama 36 hónap, a pénzügyi zárás határideje december 31. A TISZK-ek működéséhez kapcsolódóan a Szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény, valamint a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény módosítását javasoltuk. 7

8 A szakképzési törvény tervezett módosítása szerint a TISZK keretében működő központi képzőhely besorolásra került a szakképző intézmények közé, megállapodás alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzés szervezésében is. A törvények és a kapcsolódó rendeletek tervezett módosításainak ismertetését IV. A szakképzés jogszabályi hátterét érintő módosítások című fejezet tartalmazza. A Szakképzési Helyettes Államtitkárság a TISZK működése során, vagy a pályázati célok megvalósítása közben felmerülő esetleges problémák tisztázása, megoldásának elősegítése, jó tapasztalatok kicserélése, az intézményes kapcsolattartás megteremtése érdekében konzultatív testületet hozott létre. A testület tagjai a konzorciumvezető önkormányzatok vezetője vagy képviselője (célszerűen a létrehozás után az irányító szervezet vezetője). Ez a testület rendszeresen (2 havonta) tart ülést. A konzultatív testület június 30-án megtartotta az első ülését. 2.5 Egyéb információk február 21-én az OSZT elfogadta az MPA képzési alaprész decentralizált részének prioritásait, melyek között az első számú prioritást nyert a régiónkénti 1-1 TISZK létrehozása. Az MPA decentralizált részéből történő finanszírozás ugyanúgy, mint a pályázati rendszerben, 3 éves időtartamra szólna. A kormány által elfogadott stratégia figyelembevételével megkezdődött az NFT II. tervezése is. Ennek keretében kerül sor többek között a TISZK rendszerének további bővítésére új központ létrehozásával a helyi munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében, valamint a TISZK-ekben résztvevő szakképző intézmények nagyarányú infrastrukturális fejlesztésére a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez szükséges megfelelő fizikai környezet megteremtése érdekében. Erről további információ olvasható az I. Szakképzés-fejlesztési stratégia című fejezetben. 8

9 1. sz. melléklet A Központi program Tanácsadó Testület tagjai 1 Baskiné Lipka Gabriella Regina mkszsz@axelero.hu 4 Borbély Zsuzsanna borbely.zsuzsanna@eszc sm.hu 7 Csóti Ferenc csoti@gkm.hu 10 Kapás Zsuzsanna zsuzsanna.kapas@nkom. gov.hu 13 Dr. Kovács László Miklós klm@agrarkamara.hu 16 Dr. Marton István MartonI@posta.fvm.hu 19 Pataki Tamás pataki@kszi.hu 22 Sumné Galambos Mária galambosm@lab.hu 25 Dr. Szép Zsófia szep.zsofia@fmm.gov.hu 28 Dr. Tringer László tringer@psych.sote.hu 2 Bencze György rettich@iposz.hu 5 Czimmer István László istvan.czimmer@hm.gov.h u 8 Dr Jekkel Antal jekkel.antal@om.hu 11 Karlovits Márta karlovits@mail.kvvm.hu 14 Kőnig Sándor konig@egressybp.sulinet.hu 17 Oláh Gábor olgabi@patronahung.sulinet.hu 20 Sinka Albert muv.nepj.iroda@jnszm.hu 23 Szabó László szolo@bm.gov.hu 26 Dr. Szivi József szivi.jozsef@nfi.gov.hu 29 Váradi Antal antal.varadi@ihm.gov.hu 3 Bihall Tamás bihall@mail.bokik.hu 6 Csányi Lászlóné csanyi@mgyosz.hu 9 Dr. Héthy Lajosné annamaria.hethy@off ice.ksh.hu 12 Kiss Mária ignacz.gyulane@eszc sm.hu 15 Dr. Lipták László liptak.laszlo@axelero.hu 18 Ormós Zsolt kozbesz@axelero.hu 21 Solti Kálmán solti@externet.hu 24 Dr. Szenes György bolyai@bolyaiel.sulinet.hu 27 Szkárossi Annamária 30 Vízvári László vari4@axelero.hu 9

10 2. sz. melléklet HEFOP/2004/3.2.2 "Térségi integrált szakképző központok létrehozása" és HEFOP/2004/ Térségi integrált szakképző központok infrastrukturális feltételeinek javítása pályázatok eredménye Pályázó neve Projekt címe Projekt megvalósítás helyszíne 1. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 3. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 4. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 5. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 6. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Savaria-TISZK szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Zalaegerszegen szakképzési fejlesztési programjának végrahajtása Tatabányán Székesfehérvár Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása szakképzési programjának végrehajtása Kaposvárott Pannon TISZK létrehozása és működtetése a szakképzés hatékonyságának növelése érdekében Nyugat-Dunántúl Szombathely, Csepreg, Vasvár, Körmend Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Tatabánya, Oroszlány Székesfehérvár, Mór, Velence Kaposvár, Szigetvár, Dombóvár Pécs, Komló, Mohács Támogatási összeg (Ft) Támogatási összeg (Ft)

11 7. Pest Megye Önkormányzata TISZK létrehozása Cegléd térségében Közép-Magyarország Cegléd, Nagykőrös, Nagykáta Vác Város Önkormányzata 9. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 10. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 11. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 12. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 13. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 14. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása Vác városában TISZK létrehozása Nyíregyháza kistérségben szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása A Közép-békési létrehozása Miskolci Térségi Integrált Szakképző Központ (MISZK) kialakítása létrehozása- Eger Észak-Alföld Dél-Alföld Vác, Gödöllő, Aszód, Göd Nyíregyháza, Tiszavasvári, Nagykálló Debrecen, Hajdúböszörmény, Balmazújváros Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske, Örkény Békéscsaba, Gyula, Békés, Szabadkígyós Észak-Magyarország Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros Eger

12 15. Budapest Főváros Önkormányzata 16. Budapest Főváros Önkormányzata Az Észak-Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása A Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Budapest Budapest Budapest