FÜGGELÉK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ

Átírás

1 FÜGGELÉK A KOSSUTH LAJOS EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS PEDAGÓGIAI SZAKKÖZÉPISKOLA (MISKOLC, DAYKA GÁBOR U. 4.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ Miskolc,

2 A mentorlás intézményi programjának alapelvei és megvalósítása a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában a továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása során a tanulmányi eredmény javítása érdekében Bevezetés Hagyományos értelemben a mentor szó jelentése: pártfogó, nevelő személy, aki bölcsességével és tudásával pártfogoltját elkíséri a tudás megszerzésének útján. Támogató és problémamegoldó attitűd jellemzi, de nem cselekszik a pártfogolt helyett, annál inkább annak érdekében. A megfogalmazásból látszik, hogy alapesetben ez leginkább egy aktív tanár-diák viszonynak felel meg, amely egy konkrét cél érdekében, adott tárgyi és idői keretek között, meghatározott eszközök és képességek birtokában (mindkét fél részéről) jön létre. Középpontjában azonban a kapcsolat áll. Ebben a folyamatban a mentor és a mentorált is résztvevő, hatnak egymásra, befolyásolják egymást és (főleg) tanulnak egymástól és egymásról. A mentorálási tevékenység célja A mentorálási tevékenység kiindulási pontja iskolánkban az a szakirodalomi adatokkal alátámasztott tény, hogy a mentorált tanuló és a mentor kapcsolata, a közösen végzett tevékenység kedvező hatással van az iskolai eredményességre, sikerességre mindkét fél számára. Az eredményesség megragadható egyrészt a mentoráltak egyéni fejlődésének szempontjából, ami a szociális jellemzők változásában megy végbe, ugyanakkor megmutatkozik a tanulmányi teljesítmény emelkedésében is. Másrészről a mentortanár feladatellátásában jelentkező pozitív eredmények visszahatnak a mindennapi tanítási gyakorlatára, megtapasztalt siker hozzájárul a pedagógus kiégés negatív következményeinek csökkentéséhez, a rutinszerűen végzett munka megújításához. A tevékenység iskolai megalapozása A mentorálás konkrét intézményi munkáját az alábbi jellemzőkre tekintettel alakítjuk: - folyamat, tehát aktív részvételt kíván - szakma és szerep - viszonyulás, érték és normarendszert hordoz, ezért személyes - eszköz és módszer - mindig rendelkezik intézményi / tárgyi / idői keretekkel - személyiségfejlesztő eljárás - mérhető, ellenőrizhető. Az eredményességet az intézményben a következő tevékenységeken keresztül látjuk megvalósíthatónak: - a tanulási kudarcok megelőzése, - az egyéni előrehaladás problémáinak feltárása és kezelése, - a már megszerzett tudás aktiválása, 2

3 - a személyiség és kulcskompetenciák fejlesztése, - A bevont tanulók integrált nevelését támogató differenciáló módszertanok adaptációja, tanórai alkalmazása. A résztvevők köre A mentorálás tényleges hatását számos körülmény befolyásolja, elsősorban a mentori kapcsolat időtartama, a mentor és mentorált között kialakult érzelmi viszony, a mentorálást végző személyek jellemzői. A mentorálásba bevont tanulók köre: A célcsoportot a hátrányos helyzetű tanulók jelentik. A hátrányos helyzet, mint jelző és állapot, kritériumrendszere többször változott az elmúlt évek során. Az iskolai tevékenységünk során az alábbi - sok esetben nehezen megítélhető, nem mindig objektív - paramétereket vizsgáljuk a feltáráshoz: - rosszabb életkörülmények - művelődési hátrányok - szülők alacsonyabb iskolázottsága - egészségügyi okok - család szerkezete, működése. Ezekre tekintettel az érintett tanulók személyiségfejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen hátrány: - az énfejlődésben, - a szocializációban, - a magatartásban, - az értékorientációkban, - az igényszintben, - az aktivitás vonatkozásában. Mivel a hátrányos helyzetű, de tehetséges gyermekek folyamatos segítséget igényelnek kibontakozásukhoz, a mentor munkája során kulcsfontosságú lesz a motiváció fenntartása a gyermekben. A mentorálás során fenti lehetséges körülmények mindegyikét szükséges folyamatosan vizsgálni, szem elő tartani. A hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó mentorok: A tanulói hátrányok kompenzálását, a tanulmányi eredményesség növelését célzó mentorálás során törekszünk kihasználni a mentor - mentorált személyes kapcsolatában rejlő előnyöket. A programba olyan pedagógusok kerülnek beválasztásra, akik szakirányú, vagy speciális továbbképzésben vettek részt, illetve a program részeként vállalják, hogy bekapcsolódnak a szervezett képzésekbe és eddigi osztályfőnöki, szakmai tevékenységük alapján megfelelő indíttatással rendelkeznek a feladat ellátásához. Azaz megfelelő kompetenciáik hozzájárulnak a tehetség kibontakozásának elősegítéséhez a hátrányos helyzetből adódó sajátosságok kezeléséhez, és mindezzel a tanulók személyiségfejlődésének pozitív irányú változásához. 3

4 Az állandó motiváltság megteremtése a tanulási folyamat során nagy kihívás, és egyben fárasztó feladat, hiszen jelentős személyes energiát, elköteleződést kíván a mentor oldaláról. A mentorok összmunkaidejüket tekintve jelentős mértékben foglalkoznak a hátrányos helyzetből, mint állapotból adódó, a gyermek családjára jellemző élethelyzetből következő mindennapi problémákkal, nehézségekkel. Nemcsak a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat látják el, hanem amennyiben szükséges segítik a gyermek családi hátteréből adódó pszichoszociális problémák menedzselését is. Mindehhez igénybe veszik a szakmai segítséget, felhasználják a folyamatos önképzés, az egymás erősítésében, támogatásában rejlő lehetőséget, amivel a tevékenység munkahelyi kapcsolatépítő szerepet is kap. A tanulmányi teljesítmény növekedésének tényezői a mentorálás hatására A mentori kapcsolat következményeként a tanulmányi teljesítmény növekedését - az erősödő kompetencia, - a támogató kapcsolat és - az autonómia érzése segíti elő. A kompetencia érzése alatt a tanulmányi célok elérésében szerepet játszó saját képességek pozitív megítélése tartozik. A támogató kapcsolat a mentor és mentorált megfelelő viszonyát jelenti, az autonómia az tanulási folyamatot érintő döntések tekintetében jelent önálló, felelősségteljes gondolkodást. E felsorolt folyamatok direkt hatást gyakorolnak a tanulók iskolai viselkedésére (például segítségkérés, időbeosztás, felkészülés, órai figyelem), mely az iskolai elvárásoknak való megfelelés és a tanulmányi teljesítmény területén pozitív változásokat idézhet elő. A tanulássegítés szervezésének módja A tanulássegítés szervezésének számos kombinációja alakítható ki: - a tanítási idő befejezése után, - az általános iskolában - napközis foglalkozás ideje alatt, egyéni vagy csoportos munkaformában; - a tanítási idő alatt, azaz egyes órákról kiemelve az érintett tanulókat. - A tanulássegítés formája A tanulók támogatása iskolánkban az általános hátránykompenzálásból a tanulmányi eredmény javítása irányába tolódik el, kiemelten is továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében. A tanulássegítés a mentor által megválasztott munkaformában zajlik. A tanulók sikeres integrációját segíti a további szolgáltatások megszervezése (iskola utáni programok, integrációs szakértő bevonása, valamint a pedagógiai fejlesztéshez szükséges berendezések, eszközök alkalmazása (pl.: készségfejlesztő eszközök, szemléltető eszközök, sporteszközök). A megfelelően megválasztott forma és módszerek hozzá járulnak a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtéséhez az esélyegyenlőtlenséget csökkentő tartalmi fejlesztés, a tanulmányi eredményesség növeléséhez. 4

5 A mentorálás konkrét feladatai A konkrét mentori tevékenység folytatását a mentorálás alapvető célja határozza meg: A mentor segíti a hátrányos helyzetű tehetséges tanuló iskolai sikerességét, tehetségének kibontakoztatását, tanulmányi előmenetelének eredményességét, különösen is a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyak körében. Erre figyelemmel: - A mentorálások alkalmával a mentor nyomon követi a mentorált egyéni fejlődését. - A mentor tesz javaslatot a mentorált szaktanár, egyéb pedagógiai szakember által történő fejlesztésére illetve iskolapszichológus, nevelési tanácsadó által nyújtott szolgáltatás igénybevételére. - A mentor feladata, hogy a program ideje alatt a tanuló(k) családját legalább 3 alkalommal felkeresse családlátogatás céljából. Figyelemmel kíséri a teljes a fejlesztési folyamatot, a tanuló tanulási tevékenységét, iskolai jelenlétét. A mentorok feladatukat a szakmai vezető irányításával végzik előre meghatározott szempontok alapján. A mentoráláshoz kapcsolódó tevékenységek A mentor tevékenységét dokumentálja: - a mentoráltról mentori naplót vezet; - egyéni fejlesztési terv és napló; - foglalkozási napló a tantárgyi felkészítésről; - mentorálási terv és - a mentorálás megvalósulásáról három havonta beszámoló készítése; Összegzés A mentorlás a hátrányos helytetű tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a tanulás segítés kiemelt módja. Ami különlegessé teszi és kiemeli pl. a hagyományos iskolai oktatás keretei közül a kapcsolat, a személyes jelleg, mely a bevonódásnak magas fokát teremti meg a mentor és a mentorált között. Ez a bevonódás azonban különösen jó táptalaja azon személyes, intézményi, kulturális értékek és normák elsajátításának, melyek lehetővé teszik, hogy a mentorálás ne csak tanulás - tanítás legyen, hanem ténylegesen neveléssé is válhasson, ugyanakkor hozzájáruljon az iskolai teljesítmény, a tanulmányi eredmény javulásához. 5

6 Jegyzőkönyv Készült az Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola nevelőtestületi értekezletén, március 11-én. Tárgy: A Pedagógiai programhoz csatolandó Függelék tartalmának megvitatása. Jelen vannak az iskolavezetés részéről Fellegvári Zoltán igazgató, Szmetankó Lászlóné, Kajor Béla és Dr. Nagymáthé Sarolta, Beluzsárné Torkos Erzsébet igazgatóhelyettesek, valamint a tantestület tagjai jelenléti ív szerint. Fellegvári Zoltán igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a nevelőtestületi értekezlet napirendi pontjának indokát. Bevezetésként tájékoztatta a tantestületet az intézményben folyó pályázatokról, a megvalósítási folyamat állásáról, majd Dr. Nagymáthé Sarolta igazgatóhelyettes összefoglalta a Pedagógiai programhoz csatolandó Függelék tartalmi elemeit, melyek az alábbi területet érintették: - A hátrányos helyzetű tanulók segítése, a hatékonyabb feladatellátás biztosítása a velük való foglalkozás területén, - a mentori program intézményi bevezetésének és folytatásának szükségessége és alapelvei. A mentorálási tevékenység intézményi programjának bemutatását követően Vigh Roland ismertette a mentorálási és az intézményben folyó TÁMOP A azonosító számú projekt kapcsolatát, az ebben rejlő szakmai lehetőségeket, és felhívta az iskola pedagógusait a programban való aktív közreműködésre. Ezt követően Fellegvári Zoltán igazgató szavazásra kérte fel a tantestületet a Pedagógiai program Függelékének elfogadására. A nevelőtestület a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Pedagógiai programhoz csatolandó Függeléket egyhangúlag elfogadta. kmf Jegyzőkönyv hitelesítők: 6

7 A pedagógiai program Függelékének elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai program függelékét az iskola Igazgatótanácsa, diákönkormányzata, szülői szervezete megismerte és véleményezte. Miskolcon, február 14-én az iskolai igazgatótanácsa részéről: Mihályi Zoltánné igazgatótanács elnöke Miskolcon, március 12-én a diáktanács részéről: Tejfel Gabriella a DÖK elnöke Miskolcon, március 12-én az iskolai szülői munkaközösség részéről: Dr. Megyeri Gábor szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai program függelékét az iskola nevelőtestülete megismerte és elfogadta. Miskolcon, március 11-én az iskola nevelőtestülete részéről: Fellegvári Zoltán igazgató. Beluzsárné Torkos Erzsébet igazgatóhelyettes 7