A minimálbér költségvetési hatásai

Átírás

1 Közgazdaság Szemle, LI. évf., áprls ( o.) HALPERN LÁSZLÓ KOREN MIKLÓS KÕRÖSI GÁBOR VINCZE JÁNOS A mnmálbér költségvetés hatása A mnmálbér-emelés a munkapacon közvetlenül hat a keresletre és a kínálatra. Közvetett hatása azonban túlmutatnak a munkapacon, ezért azokat egy makromodell kerete között elemezzük. A makromodellben háromféle munkafajta és tíz ágazat van; az egyes ágazatok az árképzésükben és az adó- és járulékelkerülésük szerkezetében különböznek. A mnmálbér-emelés munkapac feszültséget generál: csökkent a foglalkoztatást a szakképzetlenek körében. Mvel az ársznt az átlagbérnél gyorsabban nõ, és az aggregált foglalkoztatás s csökken, így csökken a reálfogyasztás. A vállalatok proftja és beruházása csökken, ugyanakkor a vállalat proft csökkenése már csekély mértékû adóelkerülés-növeléssel s kegyensúlyozható. A mnmálbér-emelés hatására nõnek ugyan az adóbevételek, vszont a kadások nagyobb mértékben nõnek, így általában romlk az egyenleg. Ak tehát a mnmálbér emelését követel, annak a felelõs döntés során számolna kell ezekkel a következményekkel.* Journal of Economc Lterature (JEL) kód: E61, H26, H62, J30. A mnmálbér munkapacon túl hatása jelentõsek lehetnek. 1 Az árupacokon a megváltozott foglalkoztatás sznt és szerkezet befolyásolja az árakat, az árukereslet és -kínálat mennységét és szerkezetét. Ha a mnmálbér mnd a munkapacon, mnd pedg az árupacon hat, akkor a gazdaság több folyamatát s befolyásolja, így érnt a költségvetés alakulását s. Elsõ ránézésre s vlágos, hogy a mnmálbér mnd a bevétel, mnd a kadás oldalra s így az egyenlegre s hat. Népszerû az a nézet, hogy a mnmálbér emelése hozzájárul a szürkegazdaság kfehérítéséhez azzal, hogy a vállalkozások munkavszonyhoz kötött adó- és járulékfzetés mértékét növel. Ha teljesülne s ez a feltevés, akkor sem bztos, hogy más hatásokat képes mondjuk a költségvetés egyenlegében ellensúlyozn, hszen például az esetleges foglalkoztatáscsökkenés kedvezõtlen költségvetés hatása akár nagyobb s lehet. Ebben a ckkben arra keressük a választ, hogy a mnmálbérváltozás összességében mlyen csatornákon keresztül és mlyen mértékben hat végsõ soron a költségvetésre. Ehhez összeállítottunk egy olyan modellkeretet, amelyben mérhetõk az általunk legfontosabbnak tartott hatások. A modell paraméteret egyrészt munka * A ckk az FMM MTA Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program kutatása keretében készült A bérpoltka és a foglalkoztatáspoltka nemzetgazdaság összefüggésenek makrogazdaság elemzése a keleteurópa új pacgazdaság körülmények között címû tanulmány egy átdolgozott részlete. 1 Kertes Köllõ [2004] részletesen foglalkozk a mnmálbér-emelés munkapac hatásaval, ezért ezek smertetésétõl eltekntünk. Halpern László MTA KTK, CEPR, CEU és WDI. Koren Mklós MTA KTK és Harvard Unversty. Kõrös Gábor MTA KTK és CEU. Vncze János BKÁE és MTA KTK.

2 326 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János pac elemzésekbõl származtattuk, másrészt gyekeztünk a ténylegesen megfgyelhetõ értékeket használn. Ahol bzonytalanok voltunk az adatok megbízhatóságát, mértékét lletõen, ott több változatot s számítottunk. A ckk négy részbõl áll. Az elsõ részben a mnmálbérhatások elemzésére alkalmas makromodell keretet, paraméteret smertetjük. A másodk részben a szmulácós vzsgálatok feltevésevel foglalkozunk, a harmadk részben az eredményeket, végül a következtetéseket közöljük. A Függelékben smertetjük a szmulácós algortmust. Egy lyen ckk kényszerûen elvonatkoztat nagyon sok részlettõl. Nem tekntjük feladatunknak azt kderíten, hogy a közvélemény mért gondolja magától értetõdõen jónak a mnmálbér emelését, vagy mért a mnmálbért használják olyan elõszeretettel az ndexelés eljárásokban (például dákhtel). Azt vszont vállaljuk, hogy a mnmálbér és a költségvetés között kapcsolat lényeges elemet tsztázzuk, és válaszolunk arra a kérdésre, hogy javítja-e a költségvetés egyenlegét a mnmálbér emelése, vagy sem január 1-jétõl a mnmálbér fornt. Ez az emelés a munkapac erõvszonyok és a poltka légkör terméke volt. A gazdaságpoltka döntéshozók természetesen nem játszhatják újra a es fordulót; mára adottsággá vált az akkor kalakított helyzet. De az akkor folyamatok elemzése segítséget nyújthat a jövõben esedékes döntések várható következményenek vzsgálatához. Sajnálatos, hogy ennek kevés jele látható: a mnmálbér-emeléshez kapcsolódó poltka és gazdaságpoltka vtákban felmerült közgazdaság érvek és gondolatmenetek semmt sem változtak a év emelések óta, pedg ezek érvényességérõl keveset állíthatnak használók. Talán ezért sem megkésett ezzel a kérdéssel foglalkozn. A modell A munkapac mnd a kínálat, mnd a kereslet oldalon kapcsolódk az árupachoz: a bér az egyk oldalon költség, a másk oldalon jövedelem. Az aggregált kereslet és kínálat változását nehéz egyszerûen megragadn, hszen a mnmálbér emelése a munkapacon a különbözõ metszetek szernt szegmensekben eltérõ és szgnfkánsan különbözõ hatást fejthet k. Egyszerre kell tehát a munka- és árupac egyensúlyát az alapvetõ dmenzók mentén értelmes összefüggésekkel leíró elemzés keretet kalakítan, és azt képessé tenn a makroszntû kérdések kezelésére s. Az elõbb követelmény mnél részletesebb bontást követelne meg, míg az, hogy a fontos összefüggések belekerüljenek egy kezelhetõ méretû keretbe, mnél ksebb részletezettséget kíván meg. A mnmálbér hatásának elemzése során fontos a regonáls dmenzó, de errõl a makromodell kezelhetõségének érdekében le kellett mondanunk. A rejtett gazdaságot sem kezeljük fontosságának megfelelõen, részben a kívánt mélységben megbízható adatok hánya matt, másfelõl azért nem, mert csak a munkapac szempontjából legfontosabbnak ítélt jellemzõjére akartunk összpontosítan. A probléma. A vzsgálat célja a mnmálbér-emelés hatásanak elemzése, különös tekntettel annak költségvetés következményere. Ehhez egy olyan modellt kellett felépítenünk, amely elég átfogó ahhoz, hogy a mnmálbér emelésének hatását az összes fontos adófajtára kezeln tudja. Általános módszerként egy olyan statkus általános egyensúly modellt alakítottunk k, amelyet úgy parametrzáltunk, hogy vsszakapjuk a év makroadatat, lletve a bérekre és foglalkoztatásra, valamnt a költségvetésre vonatkozó bzonyos dezaggregált adatokat s. A modell adatbázsát elsõsorban a év statsztka nformácó alkotják, de bzonyos paramétereket az ágazat kapcsolatok mérlegébõl kellett számolnunk, amely tényadat formájában csak 1998-ra áll rendelkezésünkre.

3 A mnmálbér költségvetés hatása 327 Gazdaságpoltka varánsokat számoltunk különbözõ nagyságú mnmálbér-emelés változatok feltevésével. A mnmálbér költségvetés hatásának elemzéséhez fontos az, hogy mt gondolunk a gazdaság alanyok adóelkerülés magatartásáról, vagys arról, hogy a gazdaság mekkora részében volt jellemzõ az, hogy a ténylegesen kfzetett béreknél a vállalatok és természetesen a foglalkoztatottak csak kevesebbet vallottak be. 2 Mvel errõl nncsenek közvetlen nformácónk, ezért a szürke szektor arányára különbözõ feltevéseket tettünk. Következésképpen két dmenzóban készítettünk varánsokat. Egyrészt a parametrzácó során különbözõ feltevésekkel élünk a rejtett gazdaság kterjedtségére vonatkozóan, másrészt pedg a mnmálbér mértékét változtatjuk. Így a következõ jellegû válaszokat kapjuk: amennyben a rejtett gazdaságról lyen és lyen feltevés gaz, akkor m lett volna, ha a mnmálbért ekkora vagy akkora mértékben változtatják. A modell általános flozófája. Mnd a nemzetköz tapasztalatok, mnd pedg a magyar emprkus vzsgálatok azt látszanak alátámasztan, hogy a jelentõs mnmálbér-emeléseknek vannak foglalkoztatás hatása, de túlnyomórészt az alacsony bérû mnmálbér környékén foglalkoztatottak számára. 3 Másfelõl vannak relatív bérhatások s, a bérskála rendszernt összeszûkül. Ezeket a kvaltatív tényeket elfogadva, feltesszük, hogy a gazdaságban a mnmálbér meghatározza a szakképzetlen munkavállalók bérét, és ezen a pacon a kereslet határozza meg a foglalkoztatást. Ezzel szemben a szakképzett részpacokon egyensúly módon alakul a foglalkoztatás és a bér. A modell kereslet meghatározottságú a jószágpacon, vagys olyan mértékû pac erõt tételezünk fel, hogy a vállalatoknak adott árak mellett érdemes a keresletet kelégíten. Elhanyagoljuk a vállalatok k- és belépését, valamnt a mnmálbér bzonyos, a költségek emelkedésén keresztül ható, kínálat hatásat. Az árakról feltesszük, hogy részben a költségek, részben a külsõ pac határozzák meg azokat. (Az elõbb tpkusan a külfölddel nem versenyzõ, az utóbb a külfölddel versenyzõ szektorokra lehet jellemzõ.) Az exportkeresletet adottságnak tekntjük. A kereslet a munkapac közvetítésével hat az árakra, a szakképzett munkások bérének meghatározásán keresztül, tehát az összes belföld kereslet nem független a bérektõl, az áraktól és a jövedelmektõl. Összefoglalva: a modell egy ks nytott gazdaság egyfajta rövd távú újkeynesánus modellje, predetermnált, ám nem nagyon merev árakkal. A modell egyensúly szakképzettmunka-pacot tételez fel, és elvonatkoztat a dnamkus megfontolásoktól, például a helyettesítés folyamatok dõgényétõl, a várakozások alakulásától és azok gazdaság hatásától. Például a beruházások a vállalatok nyereségének, nem pedg a proftvárakozásoknak a függvénye. 2 A rejtett gazdaságról Magyarországon több publkácó s született az utóbb dõben, például Lackó [2000], Semjén Tóth [2002] és Semjén Szántó Tóth [2001], Szántó Tóth [2001] vagy Semjén [2001]. A rejtett gazdaság mértékét Lackó 1998-ra az úgynevezett áramfogyasztásos megközelítés alapján 20,8 százalékra becsül. Más megközelítések alapján, lletve a korább dõszakra lényegesen magasabb értékek s mérhetõk. Semjén [2001] vzsgálata a rejtett gazdaság súlyának csökkenését valószínûsít. 3 Lásd az újabb tanulmányok közül Abowd Kramarz Margols [1999], Neumark Schwetzer Wascher [2000], Montenegro Pagés [2003], Maloney Mendez [2003] és Kertes Köllõ [2004]. Ezek a tanulmányok ökonometra módszerekkel vzsgálták a mnmálbér hatásat különbözõ dõszakokban és országokban. A modellünk alapjául szolgáló feltevéseket teknthetjük úgy, mnt általánosítható tanulságokat.

4 328 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János A modell struktúrája és parametrzácója A modell ágazat struktúrája. A gazdaságot 10 szektorra vontuk össze. Ezek lstája (az elnevezések nem feltétlenül a hvatalos elnevezések, mellettük a TEÁOR-kódokkal): Mezõgazdaság Bányászat Élelmszerpar Vegypar Könnyûpar Géppar Egyéb feldolgozópar Energa, gáz, víz Építõpar Egyéb szolgáltatás A+B C D D D D a fenteken kívül D betûjelû ágazatok E F mnden egyéb ágazat Az adatokat ennek alapján vontuk össze, akár valamely KSH-adatbázsból (például ÁKM, nemzet számlák), akár a Bértarfa-felvétel vagy a vállalat mérlegek adataból számoltunk paramétereket. 4 Munkapac. Feltételezzük, hogy mnden ágazat három munkafajtát használ, szakképzetlen munkát (középfokú végzettséggel nem rendelkezõk), fatal (40 évnél fatalabb, legalább középfokú végzettségûek) és dõs szakképzett munkát (40 évnél dõsebb, legalább középfokú végzettségûek). Korább becslésekbõl Köllõ [2001] származtatunk (feltételes) munkakereslet függvényeket az adott kereslet mellett, szektoronként mndhárom munkafajtára. A becsült elasztctásokat adottnak vesszük, az ágazat- és munkafajta-specfkus multplkatív konstansokat úgy kalbráljuk, hogy adott év bérek mellett a foglalkoztatás a évvel essen egybe. Formulával kfejezve az -edk ágazat munkakereslete a j-edk munkafajta ránt: L d = j αls (w sc sc sc j 1,w 2,w 3,P ) + (1 α)l t (w c c c j 1,w 2,w 3,P ), c ahol w j a j-edk munkafajta teljes bérköltsége (a bérköltség számítását a tszta- és a szürkeszektorban lásd késõbb), P pedg az -edk parág termelõ ára. A formulában található α súly mutatja azt, hogy a vállalatok mekkora részérõl tételezzük fel azt, hogy a szürkeszektorhoz tartozk. Ez a paraméter defnálja majd számítás változatank egyk dmenzóját. A munkakereslet függvényt egy transzlog költségfüggvénybõl származtatjuk a következõ módon. Négy tényezõt tételezünk föl: három munkafajtát és tõkét. Az egységköltségfüggvénybõl (amely a tényezõk árának logartmusában négyzetes) levezethetõ a j edk tényezõ optmáls részesedése a teljes költségbõl: 4 c s j = ν j + γ jk ln w k + γ jy ln y j, k =1 ahol ν j, γ jk és γ jy becsült technológa paraméterek, amelyeket Köllõ [2001] évre vonatkozó F4. táblázatából vettünk át, w k a k-adk tényezõ (munkafajta, tõke) fajlagos költsé 4 Adatok forrása: Magyar statsztka évkönyv 2000, 2001, Ipar és építõpar statsztka évkönyv 2000, A képzetlen, fatal és dõs képzett munka ágazat megoszlását, lletve béret a Foglalkoztatás Hvatal Bértarfa-felvétele alapján határoztuk meg. Az egyes változók ágazat megoszlását az 1998-as ÁKM és a kettõs könyvelést végzõ vállalatok mérlegadatanak szakágazat összesen adata alapján számítottuk.

5 A mnmálbér költségvetés hatása 329 ge, és y j a termelés szntje. Míg ν j a tényezõ átlagos részesedését befolyásolja, γ jk azt szabás lyozza, hogy a tényezõ részesedése mennyre függ a saját és más tényezõk áratól (vagys lényegében a saját- és keresztár-rugalmasságokkal áll összefüggésben). A részesedésbõl jpy L j = µ w c j formula alapján számítható az -edk szektor j-edk munkafajta ránt kereslete, ahol Y a szektor teljes hozzáadott értéke, µ pedg az átlagköltség felett felár, am szektoronként eltérõ lehet ugyan, de az egyes futások között állandónak tesszük föl. Ahhoz, hogy az ágazatokon belül megkülönböztessük a tszta- és a szürkeszektort, különbözõ módon kell nettó, bruttó bért, lletve bérköltséget defnálnunk. A tsztaszektorban a bevallott bért jelölje w 1, w 2, w 3. A szakképzetlen munka esetében a bért a mnmálbér által meghatározottnak tekntjük. A különbözõ változatokban a mnmálbér és a szakképzetlen munkások átlagbére között a következõ összefüggés áll fent: w 1 = φw mn + (1 φ )w 1, vagys a szakképzetlen munkások φ hányadát a mndenkor mnmálbéren fzetk, (1 φ) hányaduk pedg w 1 bért kap. A két paramétert, φ-t és w 1 -t a év aktuáls mnmálbérbõl és a év szakképzetlen átlagbérbõl számítottuk. A w 2, w 3 a modell endogén változó. A tsztaszektorban a külön, zsebbe jutatott bér mndg 0. Ennek megfelelõen a rendeld c kezésre álló bruttó bér: w j = w j. A bérköltség tehát w j = w j + f (w j ), ahol f (.) az adott bruttó bérhez tartozó közterhet számító függvény. A bruttó bérhez hozzáadódnak ugyans a munkáltató által fzetendõ társadalombztosítás járulékok és a 4200 forntos egészségügy hozzájárulás. n A munkásjövedelmeként jelentkezõ nettó bér w j = w j g(w j ), ahol g(.) a bruttó bérbõl levonandó közterheket számító függvény, am fgyelembe vesz a munkavállaló által fzetett járulékokat, a év szja-táblát és az adójóváírást. Ezzel szemben a szürkeszektorban a bevallott bér mndg a mnmálbér, 5 s w = w mn. A sn n nettó bér megegyezk a tsztaszektorban az ugyanolyan fajta munka nettó bérével, w = w. Ez azt jelent, hogy a valóságosnál ksebb bér bevallásából származó teljes járadék a munkáltatóhoz kerül feltevésünk szernt. 6 A munkáltató tehát bár ugyananny nettó bért 5 A szürkegazdaság természetesen számos más jelenséget s takarhat (lásd például Szántó Tóth [2001]), ebben a vzsgálatban ezek közül kzárólag a látszólag mnmálbéren alkalmazással foglalkozunk, am a szürkegazdaságnak a fent dézett felmérés szernt s fontos szegmense. 6 A bérekkel kapcsolatos adó- és járulékelkerülésnek egy fontos elemével nem foglalkozunk. Nem vesszük fgyelembe azt, hogy a vállalatok egy része a munkavállalókat vállalkozó szerzõdéssel vagy szerzõdés nélkül, számlás kfzetéssel foglalkoztatja. Ebben az esetben az adó- és járulékelkerülés mértéke attól függ, hogy a vállalkozó munkavállaló mlyen mértékben számol el fktív költséget bevételevel szemben, az esetleg nem saját számlát mennyért szerz be, lletve az így elszámolt jövedelem után fzetendõ adó mértéke mennyre tér el a személy jövedelemadóétól. Ezekben az esetekben a vállalat legalábbs szórványos emprkus tapasztalatok és szóbeszéd alapján a nettó és a bruttó bér között valamlyen összegre köt szerzõdést vagy fzet a benyújtott számlák után, és nem fordul elõ, hogy az lyen formában megtakarított munkáltató járulékon osztozzon a munkavállalóval. A munkapac feltevésünk az, hogy a nettó bérek azonosak, és nem foglalkozunk azzal, hogy a különbözõ formában történõ foglalkoztatásnak és kfzetéseknek mlyen járulékos kockázata, költsége van. Ha gaz az, hogy az lyen formában történõ kfzetések esetén általában a bruttó bérnek megfelelõ összegre kötnek szerzõdést, akkor a nettó bér tszta- és szürkeszektorbel azonosságának feltevése csak abban az esetben jogos, ha a munkavállaló többletnyereségét ha ez egyáltalán poztív fedezetnek tekntjük a vállalkozó és munkavállaló szerzõdés között kockázat különbségre, akárcsak a munkáltató esetében a bérköltség és a bruttó bér között különbséget a munkáltató kockázatanak fedezeteként értelmezzük, és feltesszük, hogy a munkáltató és a munkavállaló alkuereje azonos.

6 330 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János fzet, mnt a tsztaszektor csak a mnmálbér után fzet meg a közterheket, f (w mn ) + + g(w mn )-t. Az egy fõre jutó bérköltség a szürkeszektorban a j-edk munkafajtánál így sc n w j = w j + f (w mn ) + g(w mn ). Mvel a munkaerõ-kereslet nemcsak a bértõl, hanem a vállalat fzette teljes munkaköltségtõl függ, így azt az ágazat tsztasága s befolyásolja. Az 1. (alacsony képzettségû) munkapacon feltesszük, hogy a foglalkoztatás megegyezk a kereslettel, vagys A 2. és 3. munkapacokon L 1 = L d 1. s d L j = L j egyenletek állnak fenn, amelyek azt fejezk k, hogy ezeken a részpacokon a munkakereslet és -kínálat megegyezk. Feltesszük, hogy a munkakínálat adott ezeken a részpacokon, mnden számításban ugyanaz, a év összes foglalkoztatás szntjén. Termelõ árak. A termelõ árakat a bázs (2001) év árndexekkel kalbráltuk. Az alapváltozatban az árak a bázsárak (vagys 1 mnden szektorban). Tovább változatokban a termelõ árakat úgy kaptuk meg, hogy feltettük: mnden ágazatban az ágazat belföld termelõ árndex az ágazat bérköltség nflácójának és az exportár nflácójának a konvex kombnácója. 7 Az ágazat termelõ és exportáradatok KSH-adatok. A súlyt a tényadatokból számoltuk a következõ képlet alapján: e e log P,2001 log P,2000 = ω (log P 2001 log P 2000 ) + (1 ω )(log w,2001 log w,2000 ), ahol ω a keresett ágazatspecfkus súly, P a haza termelõ ár, Pe az exportárndex és w az ágazat egységny kbocsátásra jutó bérköltség (a Bértarfa-felmérés alapján), (log a természetes alapú logartmus). Ha adottak az ágazat foglalkoztatások és a bérek, akkor a nem bázs futásokban: ahol e e αk log P log P,2000 = ω (log P,2001 log P,2000 ) + (1 ω )(log w log w,2000 ), és Y a teljes ágazat kereslet. α L s w c j j + (1 α) L t w sc j j αk w = Y Jövedelmek és költségvetés kapcsolatok. Adott kereslet, árak és bérek mellett a proftokat arányosnak vesszük a teljes hozzáadott értékbõl nem munkára fordított összeggel: Π = (P Y w ak L )H, ahol H -k korrekcós konstansok, amelyek értéke olyan, hogy az alapfutásban vsszakapjuk a év proftokat, amelyek a év mérlegbeszámolókból származnak a megfelelõ ágazat csoportosításban. 7 Próbálkoztunk más árazás szabályokkal s: az úgynevezett lmtárazás esetén feltettük, hogy a tsztacégek a fent szabály szernt áraznak, és a szürkecégek követk õket, míg egy másk változatban mnden ágazat a határköltség szernt áraz.

7 A mnmálbér költségvetés hatása 331 π A társaság nyereségadó T = τ π Π, ahol τ π a társaság adó kulcsa. A vállalat rendelkezésre álló jövedelem az -edk szektorban Y D = (1 τ π )Π, és a vállalat szektor teljes rendelkezésre álló jövedelme: Y d = j Y j d. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme a teljes nettó bértömeggel arányos: Y DH = Y H w n j L j. Itt Y H egy olyan konstans, am bztosítja azt, hogy a bázsfutásban Y DH megegyezzen az összes lakosság jövedelemmel. A bérekhez kapcsolódó közterhek teljes összege BT = α[ f (w mn ) + g(w mn )]L s j + (1 α )[ f (w j ) + g(w j )]L t j. j Az ndrekt adók: IT = ψp C Itt ψ az átlagos áfa- és termékadókulcs. A költségvetés defct: D = (G P T π ) IT BT. Kereslet. Az export (E) exogén, a 2001-es sznten adott, ágazat megoszlását az ÁKMbõl kapjuk. A belföld keresletbõl a kormánykadások reálértékben (2001-es áron) adottak, ennek a megoszlása s az ÁKM-bõl származk. Ezek ára azonos a termelõ árakkal. A fogyasztás a lakosság rendelkezésre álló jövedelem (Y DH ) 2001-edk év hányada (β ). 8 Képletben: P c C = βy DH, ahol az -edk termék fogyasztó árat a termelõ árakból a P c = (1 +ν )P képlettel kapjuk meg, ahol ν az átlagos áfa- és termékadókulcs. Az egyes kadás részesedések megfelelnek az ÁKM-bõl számolt részarányoknak a haza fogyasztásban. P c C = ψ βd Az összes beruházás (I), ambe beleértjük a készletváltozást s, ugyanakkora hányada a vállalatok számára rendelkezésre álló jövedelemnek, mnt amekkora az aktuálsan volt 2001-ben. Az ágazat terméke ránt beruházás kereslet: I = χ I, ahol χ -k konstans arányszámok az 1998-as ÁKM-bõl. A beruházás ár megegyezk a termelõ árral. A beruházás, kormányzat fogyasztás és magánfogyasztás összeadásával megkapjuk a belföld keresletet ágazatonként. A végsõ haza kereslet: X = G + C + I. j 8 Eltekntünk a fogyasztók heterogentásától, valamnt attól, hogy a rendelkezésre álló jövedelem jelentõs változása esetén változk a megtakarítás hajlandóság és a fogyasztás termékszerkezete s.

8 332 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János Tehát a haza termékek ránt kereslet: Y = (I A H ) 1 (C + I + G + E ). A H az egységny termeléshez szükséges haza termékek felhasználás mátrxa. A számítások menete Ha van valamlyen feltételezésünk a szürkeszektor arányáról, akkor az eddgekben leírt módon kalbráljuk a modell paraméteret. Új szürkeszektor-súlyokhoz újrakalbrált paraméterek tartoznak. Kezdet feltevésünk a szürkeszektorról az, hogy egy adott ágazatban a szürkeszektor súlya megfelel 2000-ben a mnmálbér környékén foglalkoztatottak arányának. Ezt a becslést a Bértarfa-felvételbõl kaptuk. Ezután változatokat futtatunk úgy, hogy feltesszük: 2001-ben a mnmálbért csak az elõzõ év nflácónak megfelelõen emelték volna, lletve úgy, hogy a mnmálbér 35, 40, 45, lletve 50 ezer forntra emelkedk. Mndezeket a számításokat megsmételtük a szürkeszektor különbözõ knduló arányanak feltevésével. Ezeket az arányokat 0 mnden vállalat tszta és 100 százalék mnden vállalat szürke között 10 százalékponttal léptettük. 9 Lényegesen eltérõ változatot jelent az, amelynek során a fentekhez képest nem rögzített szürkecég-aránnyal számolunk, hanem éppen azt vzsgáljuk meg, hogy m történne, ha a mnmálbér-emelés mellett, azaz mntegy arra azonnal reagálva, a vállalatok egy része megváltoztatja a bérezés módját, növelve vagy csökkentve a szürkegazdaság modellbel súlyát. Ezt a változatot azért érdemes megvzsgáln, mvel egyértelmû, hogy a vállalatok a mnmálbér-emelés azonnal költségnövelõ hatására többféleképpen reagálhatnak. E reakcók egyke az, hogy megnövelk az adóelkerülõ módon kfzetett bérek arányát. Ezzel nem állítjuk természetesen azt, hogy a mnmálbér mndenkor szntje és a rejtett gazdaság mértéke között lyen kapcsolat lenne, mndenesetre érdemesnek látszk megvzsgáln ezt az eshetõséget s. Emprkus vzsgálat nélkül s állítható, hogy egy lyen összefüggés feltevése nem rreáls, még akkor sem, ha esetleg az adóelkerülõ magatartás kockázata mnd a munkavállaló, mnd pedg a munkáltató számára megnõhetnek a mnmálbér változtatásától független tényezõk hatására s. A mnmálbér-emelés hatása a modellben Közvetlen hatások 1. A mnmálbér-emelés közvetlenül megemel a mnmálbéren foglalkoztatott képzetlen munkavállalók bérét, hszen a modell feltevése szernt a képzetlen munka kínálata tökéletesen rugalmas. A Bértarfa-felvétel adata szernt a képzetlen munkának körülbelül 1/3-át fzetk a mnmálbér környékén (a év alapbér ksebb, mnt fornt). A maradék 2/3 bérét oly módon tekntjük változatlannak, hogy a képzetlen átlagbér kadja a 2001-es tényleges értéket ( fornt). A 2001-es 57 százalékos mnmálbér-emelés így átlagosan 7 százalékkal növelte a képzetlen munkavállalók keresetét. A tszta vállalatok esetében a mnmálbér-emelésnek nncsen közvetlen hatása a képzett munka keresetére. 2. A szürkevállalatok esetében azonban a mnmálbér-emelés megemel a fzetett közterheket, ezzel a teljes bérköltséget s. Fontos hangsúlyozn, hogy ezáltal mnden munkafaj 9 A számítások módszertan leírását a Függelék tartalmazza.

9 A mnmálbér költségvetés hatása 333 tának megnõ a bérköltsége, hszen feltevésünk szernt a szürkevállalatok a képzett munkát s mnmálbéren jelentk be. Az 57 százalékos mnmálbér-emelés így 8-9 százalékos bérköltség-emelkedést jelent a szürkevállalatok számára. Közvetett hatások 1. Foglalkoztatás hatások. Mvel a képzetlen munka kínálata tökéletesen rugalmas, a képzetlen foglalkoztatást egyedül a munkakereslet határozza meg. Ez a felhasznált becslés szernt meglehetõsen rugalmas, ezért a 7 százalékos béremelkedés körülbelül 3 százalékkal csökkent a képzetlen munka foglalkoztatását. 2. A munkakereslet közvetett hatása. A képzetlen munka bére természetesen hatást gyakorol a több munkafajta bérére s. Köllõ [2001] szernt a képzetlen munka és a képzett munka (különösen a fatal) egymás kegészítõ, ezért a mnmálbér emelése csökkent a képzett munka ránt keresletet, s így a képzett bért s. (A képzett foglalkoztatást ugyans, mnt említettük, adottnak tekntjük.) 3. Az mplct adó hatása. Mnt korábban említettük, a képzett munka bérére kvetett adó átlagos összege megemelkedk, hszen a szürkevállalatok csak a mnmálbér után fzetk a közterheket. Ez különösen akkor vezet jelentõs adóemelkedéshez, ha a szürkevállalatok aránya magas. A munkapac egyensúlyban a (nettó) képzett bér ematt (s) lecsökken. 4. Árupac vsszacsatolás. Az árupac vsszacsatolás az árupac egyensúly feltételébõl következk. Ha a képzetlen munka bérének emelkedése domnál, akkor az parágak többségében jelentõs áremelkedés következk be. (A becslésünk szernt három ágazatban élelmszer-, vegy- és géppar egyedül az exportárak határozzák meg a termelõ árakat, így ezekben nem lesz áremelés. Ennek részlete a 3. táblázatban találhatók.) Ez csökkent az árukeresletet, amn keresztül a munkakereslet s csökken. Mvel a képzetlen munka bére adott, a munkakereslet csökkenése csak a képzett bérek csökkenését eredményezhet. A szmulácós vzsgálatok feltevése A munkakereslet blokk A bérköltségre vonatkozó feltevésünk az, hogy a tszta- és a szürkevállalatok ugyananny nettó bért fzetnek. Az átlagos bruttó kereset alakulását a Bértarfa-felvétel adata szernt az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Átlagos kereset és bérköltség Megnevezés Mnmálbér Képzetlen Fatal képzett Idõs képzett Bruttó kereset Nettó kereset Teljes bérköltség (tszta) Teljes bérköltség (szürke) A nettó keresetet úgy kapjuk a bruttó keresetbõl, hogy levonjuk a munkavállaló által fzetendõ nyugdíj- és egészségbztosítás járulékokat és az adótáblának megfelelõ szja-t. Az szja számításakor az adójóváírást s fgyelembe vettük, feltéve, hogy a munkavállalónak más jövedelme nncsen.

10 334 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János A tsztavállalatok teljes bérköltsége a bruttó kereset és a munkáltató által fzetendõ járulékok (nyugdíj, egészségbztosítás, tételes egészségügy hozzájárulás) összegeként adódk. A szürkevállalatok mndenknek ugyananny nettó bért fzetnek, mnt a tszták, de õk csak a mnmálbér után fzetk meg a járulékokat (összesen 26 ezer forntot). A munkakeresletet a Köllõ [2001]-ben közölt becsült transzlog költségfüggvény fölhasználásával számítottuk. Mvel ez csak a munkafajtákat különböztet meg, az parágakat és a szürke/tszta vállalatokat nem, ezért azzal a feltevéssel éltünk, hogy a helyettesítés és kereslet rugalmasságok (saját- és keresztár-rugalmasság) mnden vállalatnál azonosak (lásd 2.a és 2.b táblázatot). 2.a táblázat Helyettesítés rugalmasságok Képzetlen fatal képzett 0,958 Képzetlen dõs képzett 0,171 Fatal dõs képzett 0,610 Kereslet 2.b táblázat Árrugalmasságok Bér képzetlen fatal képzett dõs képzett Képzetlen 0,473 0,203 0,033 Fatal képzett 0,257 0,142 0,119 Idõs képzett 0,046 0,129 0,194 A felhasznált rugalmasságok esetében s fel kell hívn a fgyelmet arra, hogy ezek a becslések az épp akkor adott átlagos foglalkoztatás vszonyok mellett érvényesek, és a foglalkoztatás arányok vszonylag ks változása s jelentõsen változtathat a rugalmasságok értékén. 10 A képzetlen és képzett munka között helyettesítés rugalmasság negatív, vagys ezek a munkafajták egymás kegészítõ. Ez különösen a fatal képzett és a képzetlen munkára gaz. A kétfajta képzett munka között, várakozásunknak megfelelõen, poztív a helyettesítés rugalmasság, vagys vszonylag könnyû a fatal és az dõs képzett munkavállalót egymással helyettesíten. A sajátár-rugalmasságok a táblázat dagonáls eleme, a keresztár-rugalmasságok csekély mértékû aszmmetrát jeleznek. A sajátár-rugalmasságok nem mutatnak jelentõs eltérést más munkakereslet becslésektõl. Megjegyzendõ, hogy a képzetlen munka kereslete jóval rugalmasabb, mnt a képzett munkáé. Az egyes munkafajták részesedése a hozzáadott értékbõl persze paráganként eltérõ lehet, ezeket a Bértarfa-felvételbõl számítottuk. 10 Az ágazatok szernt különbözõ rugalmasságok feltevésével készített becslések az alacsony mntanagyság matt rendkívül mértékben szóródnak és számos esetben nehezen értelmezhetõ eredményeket kaptunk.

11 A mnmálbér költségvetés hatása 335 Árazás vselkedés Feltevésünk szernt a vállalatok az (exogén) exportárak és a bérköltség súlyozott átlaga szernt változtatják termelõ árakat. A bérköltségmodell leírásában megadott módszer alapján számított súlyát az egyes parágakban a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat Ágazat költségáthárítás arányok Mezõgazdaság Bányászat Élelmszerpar Vegypar Könnyûpar Géppar Egyéb feldolgozópar Energa, gáz, víz Egyéb szolgáltatás Építõpar 1,00 1,00 0,00 0,00 0,14 0,00 0,43 1,00 0,55 1,00 A nulla súly azt jelent, hogy az árakat csaks az exportárak határozzák meg, az 1 súly pedg a másk véglet, amkor az lyen ágazatba tartozó vállalatok a teljes bérköltség-növekedést áthárítják árakban vevõkre. A változatok paramétere Alapváltozat. Munkakereslet rugalmasságokra vonatkozó feltevésenket a 2. táblázatban találjuk meg. Az alapváltozatban a mnmálbér csupán fornt, amely az elõzõ év mnmálbér fornt 2001/2000-es nflácóval megnövelt értéke. Az alapváltozatban az adó- és járulékkerülõ (szürke) vállalatok aránya 20 százalék. Tovább változatok. Az alapváltozathoz képest eltérõ szürke arányokkal élünk, a teljesen tszta és a teljesen szürke két szélsõség között százalékponttal növeljük az arányt. A mnmálbért fornt és 50 ezer fornt között változtatjuk a következõk szernt szernt: Fornt Százalék 70,2 87, ,5 125 A munkapac számításokból kapott rugalmasságoktól eltérõ értékeket s használtunk, mvel az dézett számítások elsõsorban közép- és hosszú távú alkalmazkodást feltételeznek. Tekntve, hogy a vzsgálatunkhoz felhasznált elemzés keret elsõsorban rövd távú alkalmazkodást feltételez, ezért mnd a sajátár-, mnd a keresztár-rugalmasságok lényegesen különbözõ értékere s végeztünk számításokat. Feltesszük, hogy a képzetlen munka árrugalmassága alacsonyabb, az alapváltozatban használt 0,473 helyett csak 0,224. Semleges (0), lletve ksmértékben helyettesítõ fatal képzett képzetlen (0,5) helyettesítés rugalmasság feltevésével s élünk. Az alapváltozatban föltettük, hogy a vállalatok egymástól függetlenül áraznak. Ezzel

12 336 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János kzártuk annak lehetõségét, hogy a szürkevállalatok ára kövessék a tsztavállalatok árat. Ha ugyans a szürkevállalat munkaköltsége alacsonyabb (mnden más tekntetben azonos), akkor az árverseny eredményeképpen õ ugyanakkora áron, vszont nagyobb haszonkulccsal értékesít, mnt a tszta vállalatok. Megvzsgáltuk azt s, hogy m van akkor, ha a szürkevállalatok követk a tsztavállalatok árat. A két árazás szabály használatával számított eredmények nem különböztek egymástól lényegesen. A határköltség-alapú árazással nem jutottunk el eredményekg, mvel a számítás eljárás nem konvergált. Eredmények Az eredményeket kétféle módon szemléltethetjük. Egyfelõl összehasonlítjuk a ténylegesen bekövetkezett mnmálbér-emelést egy hpotetkus, lényegesen alacsonyabb mértékû emeléssel. Másfelõl pedg különbözõ mértékû mnmálbér-mértékék összehasonlításával elemezzük azt, hogy a mnmálbér-emelésnek (vagy csökkentésnek) mlyen hatása van. A kapott eredményeket mndg a tényadatokhoz vszonyítjuk, azaz a százalékos eltérések nem dõbel növekedést vagy csökkenést, hanem a év tényleges értékektõl vett eltérést jelentk. Az elsõ pontban a számítás eredmények mndg a szürkegazdaság adott arányának feltevésével értelmezhetõk, míg a másodk pontban ez az arány maga s megváltozhat. A mnmálbér hatása a szürkevállalatok adott aránya mellett Bérek. A 4. táblázat azt mutatja meg, hogy mlyenek lennének a bruttó bérek 2001-ben, ha a tényleges fornt helyett fornt a év fornt nflácóval növelt értéke lett volna a mnmálbér, feltéve, hogy a szürkevállalatok aránya 0 és 40 százalék között valahol rögzített. 4. táblázat Bruttó hav keresetek a szürkegazdaság különbözõ aránya mellett* (fornt) A szürkegazdaság aránya Képzetlen Fatal képzett Idõs képzett Átlag (százalék) Tény ( 5,4) (+2,8) ( 1,3) ( 1,4) ( 5,4) (+4,4) ( 1,3) ( 0,8) ( 5,4) (+5,7) ( 1,9) ( 0,6) ( 5,4) (+6,9) ( 3,0) ( 0,6) ( 5,4) (+8,0) ( 4,7) ( 0,7) * Zárójelben a tényleges és a becsült bruttó bérek között százalékos eltérés.

13 A mnmálbér költségvetés hatása 337 A képzetlen munka bére 5,4 százalékkal lenne alacsonyabb. A szürkegazdaság arányától függetlenül nagyobb lenne a fatal szakképzettek bére, míg az dõs szakképzettek bére és az átlagbér alacsonyabb lenne a ksebb mnmálbér esetén. A szürkevállalatok 20 százalékos vagy afelett aránya esetén a fatal szakképzettek bére magasabb lenne, mnt az dõs szakképzetteké. A különbözõ változatokban elõírtuk azt, hogy ez ne fordulhasson elõ, azaz a fatal szakképzettek bére ne lehessen magasabb az dõsekénél. Ennek azonban nem volt jelentõs hatása az egyéb eredményekre. A ksebb mnmálbér növel a képzett munka keresletét, és mvel a képzett munka kínálata adott, ezért annak bére nõ, amt a szürkegazdaság arányának növekedése felerõsít. Ennek ellentmondan látszk az, hogy az dõs szakképzettek bére csökken. Látható vszont, hogy az dõs képzett munkások bére kevésbé csökkent, mnt a szakképzetleneké. Foglalkoztatás. A foglalkoztatás hatások jelentõsen függnek attól, hogy mekkora a szürkegazdaság aránya. Ha csak tsztacégek mûködnek a gazdaságban, akkor a foglalkoztatás 0,47 százalékkal lenne magasabb, de ha a foglalkoztatottak 40 százaléka szürkecégben dolgozk, akkor nagyobb, 1,11 százalék lenne a foglalkoztatás növekedése az alacsonyabb mnmálbér esetén. Ennek oka, hogy az alacsonyabb mnmálbér a szürkevállalat számára adócsökkenést s jelent. Természetesen az alapváltozatnál ksebb sajátár-rugalmasság gyengít a foglalkoztatás hatást. Ugyanakkor a keresztár-rugalmasság csökkenése éppen felerõsít a foglalkoztatás hatást. Megvzsgáltuk, hogy m lenne a modellben a hatása a mnmálbér forntra való emelésének. Ez 0,4-1 százalékpontos foglalkoztatás-csökkenést jelentett volna a szürke/ tszta vállalat arány függvényében. Ez azt jelent, hogy a két lépésben történt mnmálbér-emelés hatására a modellszámítások alapján összesen 1,3-2,3 százalékpont foglalkoztatáscsökkenésre következtethetünk. GDP. A mnmálbér-csökkenés hatására a GDP valamvel jobban nõ, mnt a foglalkoztatás. Meglepõ, hszen a képzetlen munka bérének csökkenése a tõkefelhasználást kellene, hogy csökkentse. A képzetlen munka ugyans meglehetõsen jól helyettesíthetõ tõkével. Ekkor tehát a teljes kbocsátás kevésbé nõne, mnt a foglalkoztatás. Azért találunk mégs magasabb GDP-növekedést, mert a cégek többsége egy az egyben követ a béreket árazásban, a mnmálbér csökkenésével csökken a felár (a tõkeköltséget ugyans adottnak tettük fel). A felár csökkenése matt a vállalatok végül összességében többet értékesítenek. Szja- és járulékbevételek. A munkapac hatások és a bevallott bér változásának eredõjeként kapjuk a munkabérhez kapcsolódó közterhek (szja, tb-járulékok, tételes egészségügy hozzájárulás) változását. Az alacsonyabb képzetlen bér és a ksebb bevallott bér a csökkenés rányába, a foglalkoztatás emelkedése és a fatal képzett bér emelkedése pedg a növekedés rányába hat. Az elõbbek a meghatározók, azaz a ksebb mnmálbér ksebb járulékbevételt eredményezne. A szürkegazdaság valószínûsíthetõ aránya mellett azonban ez a csökkenés ksmértékû. Ha a cégek 1/5-e szürke, akkor a forntos mnmálbér 1,6 százalékkal kevesebb bérterhet jelentene. Ezt valamelyest csökkent, ha alacsonyabb sajátár- és keresztár-rugalmasságot feltételezünk. Ugyanakkor a bérteher változása akkor lesz jelentõs, ha föltesszük, hogy az alkalmazottak többsége (több mnt százalékuk) mnmálbéren van bejelentve. Szélsõséges esetben, ha mnden munkavállaló mnmálbéren van bejelentve, akkor a bérterhek 26 százalékkal csökkennek az alacsonyabb mnmálbér hatására, szemben a 7,3 százalékos csökkenéssel, ha a szürkegazdaság aránya 50 százalékos. Meg kell jegyeznünk, hogy az adótábla progresszvtása matt a mnmálbér változtatásának hatása nem szmmetrkus, azaz a mnmálbér tovább emelése esetén a járulékbevételek nem nõnek arányosan, például forntra növelve és a szélsõséges 100 százalékos szürkecégarányt feltételezve a járuléknövekedés 22 százalék.

14 338 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János Proftok, nyereségadó. A vállalat nyereség elhanyagolható mértékben változk a mnmálbér csökkenése vagy emelése esetén, így a nyereségadó-bevétel s gyakorlatlag változatlan. Bár a ksebb bérteher növelné a vállalatok jövedelmezõségét (különösen a szürkevállalatok esetében), az parágak többségében a bérköltség változását az ár változtatásával a fogyasztókra hárítják, így a proftok összege nem változk. A vállalat eredmény reálértéke azonban nõ, hszen az parágak többségében csökkennek az árak. Beruházás. A modellben a cégek teljes nyereségükkel arányosan vásárolnak beruházás javakat. A beruházás reálértéke tehát a nomnáls proftoktól és a beruházás javak árndexétõl függ. Az alacsonyabb termelõ árak és a változatlan nyereség matt a beruházások reálértékének változása nagyobb az alapesetben 1,8 százalékkal. A szürkegazdaság magasabb arányának feltevése esetén a beruházások reálértéke még nagyobb, 50 százalék esetén már 3,8 százalék. A mnmálbér-csökkenés beruházásnövelõ hatását csak elhanyagolható mértékben csökkent a sajátár- és a keresztár-rugalmasság alacsonyabb értéke. A mnmálbér tovább emelése tehát csökkent a beruházásokat fornt esetén 1,5 százalékkal. Fogyasztó árak. A fogyasztó kosár ára s alacsonyabb lenne, de a beruházás árndexnél ksebb mértékû az eltérés. E mögött természetesen a két kosár eltérõ összetétele húzódk meg. A beruházások 42 százaléka az építõparba áramlk (ez az arány fogyasztás esetében csak 0,3 százalék), amely az átlagosnál nagyobb arányban foglalkoztat képzetlen munkát, így az átlagosnál jobban csökkent az árat. Ezzel szemben a fogyasztó árndex csak 0,8 százalékkal csökken a mnmálbér csökkentése esetén. A fogyasztó ár annál nagyobb mértékben csökkenne, mnél magasabb arányát feltételezzük a szürkevállalatoknak, például 50 százalék esetén 2 százalékkal csökkennének a fogyasztó árak az alacsonyabb mnmálbér esetén. A mnmálbér tovább emelése tehát növel az árakat, az alapesethez képest fornt esetén 0,9 százalékkal. Mndegyk esetben a sajátár- és a keresztár-rugalmasság mérséklése valamelyest csökkent a fogyasztó árak érzékenységét a mnmálbér változására. Fogyasztás. Feltevésünk szernt a fogyasztás arányos a munkajövedelemmel, amt rögzített arányban költenek el. A fogyasztás reálértéke így a nomnáls bérkáramlástól és a fogyasztó árndextõl függ. Összességében az alacsonyabb mnmálbér magasabb reálfogyasztást jelent, mvel a bérkáramlás közel változatlan, ám az árak alacsonyabbak. Ezek együttesen az alapesetben a fogyasztás csupán 0,7 százalékos növekedését jelentették volna. A szürkegazdaság magasabb arányát feltételezve, a fogyasztás reakcója nagyobb. Fogyasztáshoz kapcsolódó adók. Mvel a foglalkoztatás növekedése ellensúlyozza az átlagbér csökkenését, a teljes bértömeg nagyjából változatlan. Így a fogyasztáshoz kapcsolódó adók (áfa, fogyasztás adó, jövedék adó) összege sem változk. Ezen nem változtat az árrugalmasságok módosítása sem, s a szürkegazdaság aránya s csak rendkívül magas értékek esetén mutat adócsökkenést. Összes adóbevétel. A teljes adóbevétel s ksmértékben változk csak (0,5 százalékkal csökken), hszen a bevétel nagy része (2001-ben 57,1 százaléka) az áfából származk. Itt s látható, hogy jelentõsebb adóbevétel hatása csak akkor van a mnmálbér emelésének, ha a cégek többsége adó- és járulékkerülõ. Kormányzat kadások. A kormányzat kadásokat reálértékben rögzítettnek tekntettük, ezért a kadások összege csak annyban változk, amennyben a kormányzat által vásárolt termékkosár ára változk. Mvel a kormányzat kadások nagy része (95 százaléka) a szolgáltatás szektorba áramlk, amely a legmagasabb arányban foglalkoztat képzett munkát, a mnmálbér még a fogyasztó árndexnél s ksebb hatással van a kormányzat árndexre. A mnmálbér csökkentése esetén 0,6 százalékkal csökkennek az állam kadások. Ez a csökkenés annál nagyobb mértékû, mnél nagyobb járulék-elkerülést teszünk

15 A mnmálbér költségvetés hatása 339 fel. Mndezek következtében a mnmálbér forntra való emelése tovább növelte a kormányzat kadásokat: a fornt mellett mért értékhez képest, 20 százalék szürkearány mellett, 0,7 százalékkal. Költségvetés defct. A költségvetés bevétel és kadás oldalára s hat a mnmálbér változtatása, emelése közvetlenül növel az adó- és járulékbevételeket, akárcsak a kormányzat szektorban mnmálbéren foglalkoztatottak bérét. A mnmálbér emelése a szürkegazdaság százalékos aránya mellett valamelyest rontja a költségvetés egyenlegét. Teljesen fehérgazdaságban vagy 60 százalék felett adóelkerülõ cégek esetén már egyértelmûen javítja a mnmálbér emelése a költségvetés helyzetét. Ez azt jelent, hogy szürkegazdaság 10 és 20, lletve 60 és 70 százalékos aránya között van egy-egy érték, ahol a mnmálbér változtatása nem hat a költségvetés hányra (5. táblázat). Annak kderítése, hogy ezek az értékek mért ott vannak, elhelyezkedésük mlyen modellbel paraméterektõl vagy feltevésektõl függ, tovább vzsgálatot gényel. 5. táblázat Az államháztartás defct alakulása a mnmálbér és a szürkearány függvényében (a GDP százalékában) Mnmál- A szürkegazdaság aránya bér (fornt) százalék ,26 3,08 2,95 2,87 2,84 2,87 2,96 3,13 3,39 3,79 4, ,10 3,03 2,97 2,94 2,92 2,93 2,97 3,05 3,16 3,33 3, ,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3,00 3, ,88 2,96 3,02 3,05 3,07 3,06 3,02 2,95 2,84 2,67 2, ,78 2,92 3,04 3,11 3,14 3,13 3,06 2,91 2,69 2,37 1,91 A 6. táblázat foglalja össze a mnmálbér-emelés hatását a vzsgált változókra. Ennek láttán joggal vetõdk fel, hogy a mnmálbér-emelés hatásán kívül mlyen hatást fejt k a szürkegazdaság arányának változása. Ezt vzsgáljuk meg a következõ pontban. 6. táblázat A mnmálbér-emelés hatása Változó Bér Foglalkoztatás GDP Szja- és járulékbevételek Proftok, nyereségadó Beruházás Fogyasztó ár Fogyasztás Fogyasztáshoz kapcsolódó adó Összes adóbevétel Kormányzat kadások Defct Hatás nõ csökken csökken nõ csökken csökken nõ csökken gyakorlatlag nncs nõ nõ nkább nõ

16 340 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János A mnmálbér hatása a szürkegazdaság arányának változása esetén Az eddg számításank azzal a megszorítással készültek, hogy a szürkegazdaság arányát elõre rögzítettük, és így kerestük meg a modell feltételenek eleget tevõ egyensúly helyzetet. A 7. táblázatban találhatók azoknak a számításoknak az eredménye, amelyekben enyhítettünk e feltevés szgorán, és megengedtük, hogy a szürkegazdaság aránya s változzon. Ezt a modell vzsgálat szempontjából fontos változóra, az szja- és járulékbevételekre számoltuk k. Azt vzsgáltuk, hogy m történk tehát akkor, ha a mnmálbért forntról emelk fel forntra. Egyértelmûen látható, hogy a járulékok csak akkor emelkednek, ha a szürkegazdaság aránya nem változk, és annál nagyobb a mnmálbéremelés járuléknövelõ hatása, mnél nagyobb a szürkegazdaság aránya. Érdemes megvzsgáln azt s, m történk, ha a mnmálbér-emelésre a vállalatok egy része úgy dönt, hogy megváltoztatja addg vselkedését, és tsztából szürkévé alakítja bérfzetés módját. A 7. táblázat azt s mutatja, hogy a szürke vállalatoknak a knduló mnmálbér-emeléssel egydejûleg megváltoztatott aránya lecsökkent az adó- és járulékbevételt, azaz bármekkora nduló arányt választunk s, a mnmálbér több mnt 40 százalékos növelése következtében megnövekedett járulékbevételeket az arány már 5 százalékpontos növekedése ellensúlyozza. Ha tehát erõsen hnnénk s a mnmálbér gazdaságot fehérítõ hatásában, és azt az adó- és járulékemelkedés formájában mérnénk, akkor csak abban az esetben lehetünk bztosak a kívánt hatás elérésében, ha az adó- és járulékkerülõk aránya nem nõ. 7. táblázat Az szja- és járulékbevételek alakulása A szürkegazdaság százalékaránya (mnmálbér: fornt) A szürkegazdaság százalékaránya (mnmálbér: fornt) ,009 0,996 0,975 0,950 0,920 0,885 0,846 0,802 0, ,008 0,990 0,966 0,937 0,903 0,865 0,823 0, ,009 0,987 0,958 0,926 0,889 0,848 0, ,012 0,985 0,953 0,917 0,877 0, ,016 0,986 0,949 0,909 0, ,021 0,987 0,947 0, ,028 0,989 0, ,036 0, ,045 Ez a vzsgálat nem keresett válasz arra, hogy a vállalatok mért és mlyen mértékben s reagálnának a mnmálbér változtatására. A modell kerete között vzsgálható legkézenfekvõbb elképzelés az, hogy a vállalatok szeretnék megõrzn a mnmálbér változtatását megelõzõ proftabltásukat, amelyet egyszerre befolyásol a bérek és az árak változása. A proftráta érzékenységét nézzük meg a mnmálbér és a szürkegazdaság aránya változásának függvényében. Azt tesszük továbbá fel, hogy a termelés volumenének változása a vállalatok számára kevésbe fontos, mnt a proftrátáé. A 8. táblázat egyes cellában a proftráta változásának mértékét adjuk meg a forntról forntra megnövelt mnmálbér esetén a szürkegazdaság különbözõ aránya mellett, azaz a 25 százalékhoz tartozó sorban és a 30 százalékhoz tartozó oszlopban található 0,0027 azt mutatja, hogy mennyvel nõne a proftráta, ha a forntos mnmálbér mellett 25 százalék szürkecégarány a forntra emelt mnmálbér mellett már 30 százalékra nõne. A 8. táblázatból látszk, hogy a szürkegazdaság arányának változatlansága mellett, a mnmálbér megnövelése elõször csak 25 százalékos szürkecégarány mellett csökkent a

17 A mnmálbér költségvetés hatása táblázat A proftráta alakulása A szürkegazdaság százalékaránya (mnmálbér: fornt) A szürkegazdaság százalékaránya (mnmálbér: fornt) 22, , ,5 35 3, ,5 0,0002 0,0017 0,0028 0,0041 0,0054 0,0067 0,0078 0, ,0001 0,0014 0,0027 0,0040 0,0053 0,0066 0, ,5 0,0004 0,0013 0,0026 0,0038 0,0052 0, ,0006 0,0010 0,0025 0,0036 0, ,5 0,0009 0,0008 0,0024 0, ,0012 0,0005 0, ,5 0,0015 0, ,0018 proftrátát, addg növel. Ha a proftrátát a szürkegazdaság arányának növelésével akarja helyreállítan az átlagos vállalat, akkor kevesebb mnt 2,5 százalékponttal kell megnöveln az adóelkerülõ vállalatok arányát, ha a szürkevállalat részarány 25 és 40 százalék között van. Ez a vszonylag csekély hatás elsõsorban annak tudható be, hogy a vállalatok a modellben árakat jelentõs részben átháríthatják. A 9. táblázatba foglaltuk azt s, hogy a mnmálbér adott mértékû emelése mellett mlyen mértékû szürkecégarány-növelésre van szükség ahhoz, hogy a mnmálbér-emelést megelõzõ proftabltás helyreálljon: 9. táblázat A nyereségesség változatlanságához szükséges szürkecégarány-növekedés (a mnmálbér forntról forntra növekedése esetén) A szürkegazdaság százalékaránya ,5 A szürkegazdaság szükséges arányváltozása 2,5 5 7,5 7, ,5 Tehát nagyon magas mondjuk, 70 százalékos adóelkerülés esetén az adott mértékû mnmálbér-emelés proftcsökkentõ hatását már csak 7,75 százalékpontos szürkearányemeléssel tudják ellensúlyozn a vállalatok. Következtetések Knek s jó a mnmálbér emelése? Kétségtelen, hogy a nagyobb mnmálbérhez nagyobb átlagbér tartozk, ugyanakkor egyúttal alacsonyabb foglalkoztatás és alacsonyabb fogyasztás s. A mnmálbér növelése megemel a képzetlenek és az dõs szakképzettek bérét, vszont csökkent a fatal szakképzettekét, ezáltal munkapac feszültségeket s generál. A foglalkoztatás csökkenése a szakképzetlenek körére jellemzõ, hszen az ezek ránt kereslet rugalmas. Becslésünk szernt a kétszer nagymértékû mnmálbér-emelés összesen 1,3 2,3 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatáshoz vezetett a pusztán nflácókövetõ emeléshez képest. A foglalkoztatáscsökkenés csak a szakképzetleneket érnt, s mvel arányuk közel 50 százalék, ezért annak mértéke több mnt kétszerese az átlagnak.

18 342 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János A magasabb bér matt jólétet az átlagbér-növekedésnél s gyorsabb nflácó rontja le, így a fogyasztás alacsonyabb lesz. Összességében a munkavállalók tehát veszítenek; csak azok nyernek, akknek bére az átlagos nflácónál jobban nõ, ám ezek a munkavállalók ksebbségben vannak. A jólét méréséhez a foglalkoztatás és a bér között átváltást s számszerûsíten kellett volna, de erre adatok híján sajnos nem vállalkozhattunk. A jólétet a reálbér és a foglalkoztatás bztonsága együttesen határozza meg. A mnmáls körül béreken foglalkoztatottak nagymértékû reálbéremelését a foglalkoztatás esélyének jelentõs csökkenése drasztkusan lerontja. A vállalatoknak nem jó a mnmálbér emelése, mert egyaránt csökken a termelés és a proft. Igaz, ezt már az adóelkerülés mnmáls mértékû emelésével s ellensúlyozhatják. Számításank szernt a proftráta mnmáls adóelkerülés-növeléssel helyreállítható. A ma helyzetben elsõsorban az jelenk meg alkalmazkodás költségként, hogy egy jelentõs mnmálbér-emelés a vállalat bérek és keresetek belsõ arányat felborítja, és feltehetõen dõre és ráfordításokra van szükség a helyreállításukhoz. A költségvetésnek nem jó a mnmálbér emelése. Az adóbevételek ugyan nagyobbak lesznek, de nõnek a kadások s, és általában romlk az egyenleg. Sokan feltételezték, hogy a mnmálbér emelése javítja a költségvetés pozícóját. Ez azonban csak akkor következk be, ha az adóelkerülés mértékére rreálsan alacsony vagy nagyon (remélhetõleg valószerûtlenül) magas feltevéssel élünk. Még a költségvetés pozícó javulásából sem lehet azonban arra következtetn, hogy ez együtt jár a gazdaság szereplõk adóelkerülés hajlandóságának csökkenésével s, hszen mnt láttuk az adóterhelés növelésével a vállalkozók proftja az adóelkerülés magatartás változásának s függvénye. A magasabb mnmálbér növel az szja- és járulékbevételeket, de csaks abban az esetben, ha az adókerülõ vállalatok aránya nem nõ. Ugyanakkor a vállalatok proftja alacsonyabb lesz a magasabb mnmálbér mellett. Tekntve, hogy elemzés keretünkben a vállalatok rövd távon árakat csak pac lehetõségek függvényében emelhetnek, s ezt maxmálsan k s használják, ezért a proftráta helyreállításának egyetlen módja az adóelkerülés mértékének a növelése. Ha ezzel élnek a vállalatok és a munkavállalók, akkor a magasabb mnmálbér matt elvben magasabb adó- és járulékbefzetés ténylegesen már alacsonyabb lesz, mnt a kezdet érték, tehát végsõ soron nem érvényesül a magasabb mnmálbér gazdaságot fehérítõ hatása. Ha mndaz gaz, amt írtunk, akkor ez mért nem volt nylvánvaló a mnmálbér-emeléseket követõen, mért nem fgyelhettük meg mndazokat a kedvezõtlen folyamatokat, amelyek számításankból következnek? Egyrészt mndezeket más munkapac történések hatása elfedték, másrészt a munkapactól független tényezõk módosították. A Kertes Köllõ [2004] munkapac elemzésében bemutatott ksvállalat foglalkoztatás-vsszaesés nem érte el a méda és a poltka ngerküszöbét, a bérszerkezet összenyomódását a mnmálbér-emelést követõ és részben általa kkényszerített vállalat és költségvetés béremelések megakadályozták. Emellett a gazdaság folytatódó növekedése mellett ezek a folyamatok többnyre nem abszolút romlásként, hanem a lehetségesnél ksebb javulásként jelentek meg. Hba lenne azt állítan, hogy a gazdaság egyensúly között alakulásáért egyedül a mnmálbér emelése lenne felelõs, de tagadhatatlanul része van benne. Mért népszerû mégs a mnmálbér-emelés programjával fellépn? Mért gondolják sokan, hogy egyfajta társadalm szoldartás kfejezhetõ a mnmálbér emelésének követelésével? Talán azért, mert a közvetlen, többnyre kedvezõtlen munkapac és más közvetett hatások számbavétele távolról sem magától értetõdõ. M sem vállalkozhattunk a mnmálbér-emelés összes makrogazdaság hatásának elemzésére: hogyan befolyásolja a bér, majd az nflácós várakozásokat, a vállalatok költséghatékonyságát és ezen keresztül pac versenyképességét; a megváltozó jövedelemeloszlás hatását a megtakarítás hajlandóságra stb. Nem foglalkoztunk a külpac hatásokkal. Természetesen senktõl, egyetlen fo-

19 A mnmálbér költségvetés hatása 343 gyasztótól vagy munkavállalótól sem várható, hogy pontosan felmérje mndezeknek a hatásoknak az eredõjét saját helyzetére nézve. De a gazdaságpoltka felelõssége, hogy az lyen közvetett hatások mérlegelésével hozza meg a társadalm jólétet befolyásoló döntéset. Hvatkozások ABOWD, J. M. KRAMARZ, F. MARGOLIS D. N. [1999]: Mnmum wages and employment n France and the Unted States. NBER Workng Paper, KERTESI GÁBOR KÖLLÕ JÁNOS [2004]: A 2001.év mnmálbér-emelés foglalkoztatás következménye, Közgazdaság Szemle, 4. sz. KÖLLÕ JÁNOS [2001]: Hozzászólás az elmaradt mnmálbérvtához. Közgazdaság Szemle, 12. sz o o. LACKÓ MÁRIA [2000]: Egy rázós szektor: a rejtett gazdaság és hatása a posztszocalsta országokban háztartás áramfelhasználásra épülõ becslések alapján. MTA KTK, Budapest. MALONEY, W. F. MENDEZ, J. [2003]: Measurng the mpact of mnmum wages: Evdence from Latn Amerca. NBER Workng Paper, MONTENEGRO, C. E. PAGÉS, C. [2003]: Who benefts from labor market regulatons? Chle , NBER Workng Paper, NEUMARK, D. SCHWEITZER, M, WASCHER, W. [2000]: The efffects of mnmum wages throughout the wage dstrbuton. NBER Workng Paper, SEMJÉN ANDRÁS SZÁNTÓ ZOLTÁN TÓTH I. JÁNOS [2001]: Adócsalás és adógazgatás. Mkroökonóma modellek és emprkus elemzések a rejtett gazdaságról. MTA KTK, február. SEMJÉN ANDRÁS [2001]: Az adóadmnsztrácó eredményessége és a rejtett gazdaság. Közgazdaság Szemle, 3. sz o. SZÁNTÓ ZOLTÁN TÓTH I. JÁNOS [2001]: A rejtett gazdaság és az ellene való fellépés tényezõ. Közgazdaság Szemle, 3. sz o. SEMJÉN ANDRÁS TÓTH ISTVÁN JÁNOS [2002]: Unoffcal Economc Actvtes and Fscal Dscplne In Hungary As Mrrored In Consecutve Enterprse Surveys On Tax Behavour. MTA KTK MT DP. 2002/11. Függelék A számítás algortmus A szmulácóban kétféle paramétert és kétféle változót használunk. A rögzített paraméterek mnden futásban ugyanazon értéket veszk föl. Ilyenek a év tényadatokon alapuló paraméterek (például foglalkoztatás az egyes parágakban, az adóbevétel adónemek közt megoszlása) és az év ÁKM-bõl származtatott paraméterek (például az egyes parágak nputfelhasználása, a beruházás ágazat összetétele). A kalbrált paraméterek (például a szürkegazdaság aránya, a munkakereslet rugalmasság) értéke az egyes futások között eltérhet; így vzsgáljuk, hogy az adott paraméter mlyen hatással van az eredményenkre. A változók közül némelyek exogének, vagys a modellen kívül határozódnak meg (export, kormányzat kadások reálértéke, mnmálbér). Az endogén eredményváltozókat s több csoportra oszthatjuk. Egyrészt kíváncsak vagyunk az parág szntû és/vagy munkafajta szernt változókra, mnt például bérköltség, nettó bér, foglalkoztatás, árak és árukereslet. Ezekbõl a jobb átteknthetõség érdekében az parágak és munkafajták aggregálásával makroszntû változókat származtatunk (például fogyasztás, beruházás, bruttó haza termék, nflácó, foglalkoztatás). A fõ eredményváltozók természetesen a költségvetés bevétel és kadás oldalát érntk. A bevétel oldalon három adónemet (ndrekt adók, jövedelemadók és nyereségadók) különböztetünk meg, a kadás oldalon fgyelembe vesszük a közösség fogyasztás kosarának árváltozását. Ezek eredõjeként természetesen a költségvetés elsõdleges egyenlegét s kszámoljuk.

20 344 Halpern László Koren Mklós Kõrös Gábor Vncze János Mvel a modell egyenletenek többsége vagy lneárs vagy loglneárs, a szmulácó során mnden változót a tényleges adatokhoz képest fejezünk k. Loglneárs összefüggés esetén a következõ módon számítható a százalékos eltérés (a hullámmal jelölt változó a ~ tényleges értékhez képest relatív értéket jelent, X = X / X 0 ), C = ψ 1998βD, P ~ ~ ~ C = D / P, míg a lneárs egyenleteket a következõképpen írhatjuk át: T = IT + BT + T π, π ~ ~ IT + BT 0 ~ T = IT 0 ~ BT + T 0 T π. T0 T 0 T0 Látható, hogy míg a loglnárs összefüggések egyszerûen átírhatók, a lneárs egyenletek relatív kfejezéséhez szükségünk van a tényleges részesedések megoszlására (például hogy az adóbevételek hány százaléka származk ndrekt adókból, bérterhekbõl, lletve nyereségadókból). Ezeket a megoszlásokat mnden esetben a tényleges adatokból számítottuk. A szmulácó magja a munkapac blokk, hszen a változók nagy része nnen már egyszerû összefüggéssel származtatható. Nemcsak a bruttó, nettó bért, bérköltséget és foglalkoztatást kapjuk meg tt, hanem a termékárakat s, a bérterhek összegét (összes bérköltség mínusz nettó bértömeg), a fogyasztás változását (nettó bértömeg változása osztva a fogyasztó kosár árváltozásával), a vállalat eredményt (a teljes bevétel mínusz a teljes bérköltség), a nyereségadót és a beruházás változását (vállalat nyereség változása osztva a beruházás kosár árváltozásával) s. A szmulácó mûködését folyamatábrán s bemutatjuk (F1. ábra). A paraméterek és exogén változók kezdõ értékenek kválasztása után választunk egy tetszõleges kbocsátásvektort (mnden futást a 2001-es tényleges kbocsátás parág megoszlásából ndítunk). Ezután a következõképp keressük meg az ehhez a kbocsátáshoz tartozó munkapac egyensúlyt. Elõször a tíz parág tszta- és szürkevállalatanak az adott bér- és kbocsátásvektorhoz tartozó munkakeresletét a modell egyenlete alapján határozzuk meg (ez mndhárom munkafajtából kereslet). Ezek összegeként adódk a három munkafajta kereslete. Megkeressük azt a fatal és dõs képzett bért (a képzetlen bér a mnmálbér lneárs függvényeként egy-egy futáson belül rögzített), amely a fatal és dõs képzett munka keresletét egyensúlyba hozza a kínálatukkal. Mvel ez a kétváltozós, kétegyenletes rendszer erõsen nemlneárs, az egyensúly béreket a Gauss Newton-módszer segítségével keressük. Kezdõértékként a év tényleges béreket használjuk. A Gauss Newton-algortmus mnden futásban konvergált, és a munkapac túlkereslet vagy túlkínálat sosem haladta meg a év tényleges foglalkoztatás 0,01 százalékát. A munkakereslet meghatározása után egyszerûen kapjuk a haza kereslet összetevõt. A fogyasztás a nettó bértömeggel egyenesen, a termékárakkal fordítottan arányos. A beruházás parág összetételét az év értéken változatlannak tekntjük, vagys mnden parágban a vállalat nyereséggel egyenesen és a beruházás árndexszel fordítottan arányosan változk a beruházás. Az export és kormányzat vásárlások összege reálértéken rögzített, ezek tehát nem változtatják a keresletet. Ezután összehasonlítjuk a termékkereslet vektort a kínálat vektorral. Túlkereslet esetén növeljük, túlkínálat esetén csökkentjük az adott parág kínálatát. Ha a k-adk futás ~ ~ után a kereslet vektora D k, a kínálaté pedg Q k, akkor a következõ futásban