VLE rendszerek összehasonlítása Ludik Péter, Kadocsa László
|
|
- Krisztián Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ludik Péter, Kadocsa László Dunaújvárosi Főiskola, Tanárképző Intézet A European Schoolnet legutóbbi felmérése és ez a konferencia is azt mutatja, hogy a virtuális oktatókörnyezetek (Virtual Learning Enviroment, VLE) egyre inkább elterjednek az európai oktatásban. Érdekes, hogy a jelenleg az európai oktatásban használt VLE-k kétharmada saját fejlesztésű vagy nyílt forráskódú program, és mindössze csak az egyharmaduk kereskedelmi termék. A vizsgálatba bevont 17 nemzeti intézményből 10 szerint a VLE-k fejlesztése és honosítása nemzeti szinten folyik. 60 százalékuk nagy fontosságúnak tartotta bevezetésüket áll a szakértői jelentésben, melyet a francia Ifjúsági-Nemzeti Oktatási és Kutatási Minisztérium megbízásából végeztek el. A vizsgálat során 2002 szeptembere és decembere között több, mint 500 európai iskola válaszolt a European Schoolnet kérdéseire, amely azt firtatta, hogyan használják a virtuális oktatókörnyezeteket a kontinens oktatásában. 17 nemzeti minisztériumot és intézményt is kikérdeztek annak érdekében, hogy megtudják, milyen szerepet kaptak a virtuális oktatókörnyezetek a nemzeti oktatáspolitikában, tervekben és milyen infokommunikációs technológiákat oktató, vagy más e-learning kezdeményezéseik vannak. A felmérés szerint a tanárok többet használják a VLE-ket, mint a diákok maguk. Ez nem véletlen, hiszen a tanárok adminisztratív feladatokat is végeznek ilyen eszközök segítségével, illetve ezeken keresztül kommunikálnak a saját vagy más iskolákban dolgozó kollégáikkal. Sok esetben a VLE-ket nemzetközi együttműködés eredményeként használják, több európai országra kiterjedő projektek keretében. A vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a VLE-k még nem képesek megfelelni az elvárásoknak. A Magyarországon ma rendelkezésre álló e-learning keretrendszerek, technológiák nem felsőoktatási igényeket szem előtt tartva jöttek létre, hanem az üzleti szféra igényei szerint. Ezek a technológiák, illetve a hozzájuk kapcsolódó módszertani háttér is külföldről származik, s így sem a nyelvi, sem a kulturális, sem az iskolarendszer helyi sajátosságait nem veszi figyelembe. Az egyre növekvő számú hazai technológiai, módszertani és tananyag-fejlesztési kezdeményezés sok, egymástól sokszor jelentősen eltérő megoldást eredményezett. Ezek összefésülése, a felhalmozódott tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése, egységes keretbe foglalása időszerűvé vált. A Dunaújvárosi Főiskola és ezen belül a Tanárképző Intézet élen járt a kreditrendszer kidolgozásánál és bevezetésénél. Jelenleg is több kutatás folyik, egy új, sokoldalú, médiagazdag elektronikus oktatási rendszer kialakításához. A tapasztalat azt mutatja, hogy szükség van egy egységes rendszer bevezetésére, ami az egész főiskola számára kielégítő megoldást biztosít. Ez a főiskola prioritásai között 129
2 szerepel, A lehetséges megoldások keresése során szerzett tapasztalataimat szeretném most röviden ismertetni. Az oktatórendszerekkel szembeni alapelvárások A nemzetközi és saját tapasztalatok alapján megkísérlem összeszedni a legfontosabb szempontokat, melyek alapján értékelhetjük ezeket a rendszereket. Ez a lista természetesen nem teljes. Alkalmas szinkron és aszinkron kommunikációra. Rendszerfüggetlen webalapú. Kompatibilis az elterjedt multimédia-szerkesztő programokkal amit egyszer megtanultam a multimédiás oktatóprogramok fejlesztésénél tudjam hasznosítani itt is. Eszközrendszere moduláris felépítésű többször felhasználható, egymásra hivatkozó modulok. Egyaránt használható tanárközpontú és központ nélküli kommunikációhoz. Tanár és diák számára egyaránt könnyen használható. Számítógépes alapismereteken kívül más tudást nem igényel. Könnyű karbantartás, rugalmasság. Költséghatékony. Tartalmaz eszközkészletet a tudásfelméréshez. Az elektronikus tananyagok értékelési rendszerének legfontosabb jellemzői Ez az a rész a jelenleg elérhető oktatási anyagoknál, ami a legkevésbé van kidolgozva, és így az oktatóanyag nem éri el az egyik legfontosabb célt, hogy támogassa a hatékony önálló tanulást. Az értékelési rendszerekkel szembeni legfontosabb módszertani elvárások: Minden tartalmi egység végén ellenőrző kérdéssor található elsősorban az elméleti tudás ellenőrzésére. Minden tartalmi egység végén vannak megoldandó feladatok a gyakorlati tudás mérésére. Minden nagyobb tartalmi egység végén önértékelésre nyílik lehetőség a hallgatónak és a tanárnak is visszajelzést ad a tudásszintről. Minden feladathoz adottak a válaszok és a visszacsatolások ha nem tudom a választ megadja, hol találom meg a tananyagban. A feladatok alapján lehetőség van irányított tovább- vagy visszalépésre ha jól tudom az anyagot, gyorsabban haladhatok benne, ha nem megy, nem enged tovább. 130
3 Általában az e-learning rendszerek funkcionális modellje az alábbi szerint áll össze: Van egy e-learning oktatási keretrendszer (LMS), amely biztosítja az adminisztrációs felületet, jogosultságokat. Ezek platformfüggetlenek, (internetes megoldások HTML, XHTML, JAVA, PHP alapon). A második fő komponens az elektronikus tananyag- és elemadatbázis, ebben vannak a szöveges, multimédia és egyéb tananyagelemek. Általában kapcsolódik a rendszerhez egy tananyagfejlesztő rendszer (LCMS) is. Ez megkönnyíti a tananyagfejlesztők munkáját, legtöbbször önálló, offline üzemmódban működnek. Mindegyik rendszer alaptulajdonsága, hogy lehetőséget ad a keresésre, önálló jegyzetelésre, kapcsolattartásra a diák, csoport és a tanár közt, naplózásra a hallgató munkájának és eredményeinek nyomon követésére. Ami legtöbbször hiányzik, vagy csak részmegoldások vannak: Értékelési és visszacsatolási rendszer általában a MULTIPLE CHOICE kérdésrendszer van beépítve. Ez jól programozható és elfogadható eredményt ad az elmélet visszakérdezésénél. Hiányoznak a sokszínű feladatrendszerek, a különböző gyakorlatorientált feladatok csak a tanár közreműködésével értékelhetők ki. Az egyszerű fejlesztési környezetet különböző megoldásokkal próbálják megteremteni. Ha egyszerű a tananyag-fejlesztési környezet, keveset tud a rendszer, összetettebb megoldásokhoz a tananyagfejlesztőnek kell sokat tanulnia. Az egységes, mégis sokoldalú rendszer kialakítása szinte elérhetetlen célnak tűnik. Minden igényt kielégítő rendszert még a Dunaújvárosi Főiskola szintjén is nehéz kidolgozni és megvalósítani. Fontos és jogi szempontokból is akadályokba ütköző az adatbázisok egységesítése. A felsőoktatási intézmények már használnak valamilyen rendszert (például a NEPTUN), amelyekkel kommunikálnia kell az adminisztrációs rendszernek. Erre vannak próbálkozások és eredmények is. Legutóbb a Coedu távoktatási rendszerénél dolgoztak ki egy kapcsolódási felületet a NEPTUN rendszerhez. Az e-learning anyagok módszertani kidolgozása is késik, az új rendszer egészének alkalmazására kevés módszertani segédanyag készült. Ennek hiányában nehéz jól működő, hatékony tananyagokat kifejleszteni. A következőkben négy, egymástól teljesen különböző rendszert szeretnék bemutatni, kiemelve a legfőbb jó és rossz tulajdonságaikat. 1. Asymetrix Librarian Ez egy jó és elterjedt multimédia-fejlesztő környezet internetes kiterjesztése. Programozást igényel, de egyszerűen programozható, ennek következtében minden megoldható benne, de egyedileg kell leprogramozni az összes tananyagot. A platform- 131
4 függetlenséget úgy biztosítja, hogy a kész projektet lefordítja XHTML, JAVA vagy plug-in segítségével. A plug-in használata adja a legtöbb lehetőséget a fejlesztő kezébe, de lassú programfutást eredményez és telepíteni kell. Hátránya, hogy a rendszer ismerete szükséges a tananyagfejlesztéshez is, a tananyagfejlesztő csak komoly programozási munkával tud csak új anyagot fejleszteni. Összességében jó a rendszer, hatékony, de nem tud széles körben elterjedni, mert szaktudás kell hozzá. A fejlesztőrendszer elég drága. 2. WebCT Ez egy régóta kidolgozott VLE rendszer, folyamatos fejlesztéssel, komoly fejlesztői, és alkalmazói háttérrel. Rendszeres konferenciák vannak a felhasználók között. Több nagy informatikai és oktatási cég (például a Macromedia) fejlesztett illesztőket a WebCT-hez, így az általuk készített anyagok egyszerűen befordíthatók a WebCT környezetbe. A szerver Amerikában van, erre a szerverre elküldhetem az anyagaimat, de fizikailag nem nyúlhatok hozzá. Ennek megvan a jó és a rossz oldala is. Hátránya, hogy nincs külön tananyagfejlesztője. A fejlesztőnek kell elkészíteni a komplett anyagot, ehhez nem ad egységes felületet. Az így született tananyagokat csak az adott fejlesztő építheti tovább, mert a rendszer csak linket tartalmaz a tananyagra. Az alapértékelési rendszer (multiple choice kérdéstípusok és pár kiegészítős és keresztrejtvény-készítő feladattípus közül választhatunk) beépítésre került, de többféle platformot fogad, így lehetőség van többféle megoldásra is. Összefoglalva: egy jól működő rendszer, folyamatos fejlesztéssel, világméretű támogatással. A rendszerbe nincs beleszólásunk, nem lehet a saját igényeink szerint alakítani. A bérleti díja van, ami sajnos elég magas. 3. Vision Kft. fejlesztése Az Apertus alapítvány támogatásával létrejött kezdeményezés az előző évből. Pontosan meghatározott szempontrendszer alapján az ELTE tudományos hátterével és igényeire kifejlesztett, egyszerű rendszer. Nagy előnye a tananyagfejlesztő rendszere, amihez csak a Word ismerete szükséges. Igaz, pár speciális utasítást meg kell tanulni hozzá. Az így elkészült dokumentumot egy fordítóprogram konvertálja át. Sablonok segítenek az egységes formátum kialakításában, ezek XML alapú, formai sablonok. Értékelési rendszere egyszerű, multiple choice kérdésrendszer és szövegkiegészítéses feladatokat használhat a fejlesztő. A feladatokat is a Wordben, egy speciális formátumban kell leírni és ezeket konvertálja át a fordítóprogram. Összefoglalva: Egy ígéretes kezdeményezés, egyszerű használat, látszik, hogy olyanok fejlesztették, akik használni is fogják. A pályázat lezárult, a mintaanyagok elkészültek, de hosszú szünet állt be a fejlesztésben. Jelenleg készül egy új verzió, de a fejlesztők nem érhetőek el. 132
5 4. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) A jelenlegi felső vezetés támogatja, több pályázatot írtak ki (a SULINET keretében), elsősorban középiskolás tananyagfejlesztésre. Alapelemei a tananyagelemek, ezekből szervezhető a modul. A fő célja egy komoly adatbázis megteremtése, amely a középiskolás tananyag alapelemeiből áll. Ezeket az elemeket használhatnák a tanárok egy-egy óra megtervezésekor, és ezekből a morzsákból lehet a teljes tananyagot összeállítani. Tananyagfejlesztői környezete a jelenlegi állapotában nagyon nehézkes. Majd egy tucat programot kell feltelepíteni a gépemre, ha futtatni szeretném a tananyagfejlesztői környezetet, ami sablonokból áll. Ezeket a sablonokat kell kitölteni és az összes hivatkozást megadni. Ez a környezet egy objektumorientált fejlesztői rendszerre hasonlít (Visual nyelvek). A feladatrendszerek kialakítása még nem lehetséges, fejlesztés alatt van. Az elkészített feladatokhoz nincs meg a visszacsatolás a tanár és a tananyag felé. Komplett működő tananyagot még nem láttam benne, szeptemberre ígérik a teljes rendszer beindítását. Összefoglalva: Nehézkes tananyagfejlesztő rendszere miatt kevesen lesznek a fejlesztők, de remélhetőleg a felhasználók tábora nagy lesz. Ígérik egy, a felsőoktatás számára megfelelő rendszer kidolgozását, mert ez jelenleg a középiskolai oktatás számára készült. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy nincs tökéletes rendszer. A saját fejlesztésű rendszerek nagy előnye, hogy mindenki alakíthatja a saját igényei szerint, de végső megoldásként egy egységes, az egész felsőoktatás szintjén jól használható rendszer kellene. Az Oktatási Minisztériumban kidolgozott oktatásinformatikai stratégia is tartalmazza ezt az elképzelést. Az ő megítélésük szerint létrejöhet egy olyan egységes tanulási környezet, ami 80%-ban központi és 20%-ban helyi fejlesztésű anyagokat tartalmazna. Elkészül a központi hallgatói nyilvántartás és kreditnyilvántartás. Ennek hatékony eszköze lehetne egy központi VLE rendszer, bár erre példát nem lehet találni a világban. Általában minden komolyabb oktatási intézmény a saját elképzelései alapján kialakított rendszert használja, bár komoly erőfeszítések vannak a kompatibilitás irányába. 133
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenMinőségkritériumok az elearning oktatásban
Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net
RészletesebbenLudik Péter. A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Kar Informatikai Doktori Iskola Vezető: Dr. Demetrovics János Az informatika alapjai és módszertana program Vezető: Demetrovics János Ludik Péter A virtuális
RészletesebbenAkooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ
Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel
RészletesebbenBevezetés A harmadik szoftverkrízis korát éljük! Szoftverkrízisek: 1. nincs elég olcsó: hardver, szoftver, programozó 2. nincs elég olcsó: szoftver, p
A MeMOOC online informatikai egyetem és a szoftverkrízis Dr. Kusper Gábor, EKE Dr. Nehéz Károly, ME Dr. Hornyák Olivér, ME Bevezetés A harmadik szoftverkrízis korát éljük! Szoftverkrízisek: 1. nincs elég
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.
A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015
RészletesebbenMOODLE mobileszközön
SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt
RészletesebbenHogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?
Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István
RészletesebbenE-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)
E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
RészletesebbenA kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában. Szolnok IX. 27.
A kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában Szolnok 2010. IX. 27. Kérdések Mi a kompetencia? Mit kezd a szervezet a kompetenciákkal? Milyen a jó szakképzési rendszer? Cégtörténet A Perfekt Zrt.
RészletesebbenINFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése
INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013
RészletesebbenTávoktatási tananyagok. fejlesztése
Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés
RészletesebbenE-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére
E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning
RészletesebbenTANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen
TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Networkshop 2010 Debrecen, 2010. április 7.-9. elearning az elmúlt 10 évben
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenA kezdeményezés célkitűzése
A kezdeményezés célkitűzése Oktatás Összefogni az oktatók tevékenységét Minőségi tananyagok, az oktatók továbbképzése Folyamatosan bővülő tananyagbázis, bárki számára elérhető Kutatás Támogatni a Java
Részletesebbenelearning a tanítóképzésben
elearning a tanítóképzésben Papp Gyula (pappgy@kfrtkf.hu) Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó (vecsei@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola NETWORKSHOP 2005. Szeged március 30. - április 1.
RészletesebbenMoodle. ingyenes elearning keretrendszer
Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.2B PROJEKT
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT Kojanitz László szakmai vezető A projekt célja Tanulásra
Részletesebbenkodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED
kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás
RészletesebbenAz elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink
MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet
RészletesebbenA NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL JELENTŐSÉGE A HATÁRON TÚLI ISKOLÁK SZEMPONTJÁBÓL
RészletesebbenE-learning ismeretek 1.3. tananyagegység
E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok
RészletesebbenAz Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink
RészletesebbenManhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése
Manhattan - szabad forráskódú távoktatási program adaptálása és fejlesztése Fehér Péter, ELTE TTK Oktatástechnikai Csoport (feherp@linux-perfect.hu vagy feherp@matavnet.hu) Bevezetés A távoktatást támogató
RészletesebbenPapp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
ELEARNING A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Az elearning-ről nagyon sokat beszéltünk az elmúlt években.
RészletesebbenMit tapasztalt elemér?
Mit tapasztalt elemér? Országos oktatási IKT helyzetkép Informatika Szakmaiság - Eredményesség ISZE, Budapest, 2011. március 5. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Ki is az az elemér? Az OFI-ban, a TÁMOP keretei
RészletesebbenA KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE
A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE III. Felsőoktatási Kreditfórum Dunaújváros 2004 jún. 3-4. Dr. Kadocsa László főiskolai tanár MODUL, MODULRENDSZER - Harvard Egyetem
Részletesebbenelearning tananyagfejlesztés környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc alapszakokon
elearning tananyagfejlesztés környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc alapszakokon Dr. habil. Juhász Csaba egyetemi docens Dr. habil. Tamás János egyetemi tanár DE AMTC MTK Víz-
RészletesebbenA SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT VIZSGÁZTATÁS EGY SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ALKALMAZÁSA
A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT VIZSGÁZTATÁS EGY SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ALKALMAZÁSA Dr. Kadocsa László kadocsa@mail.duf.hu Dunaújvárosi Főiskola Ludik Péter luidikp@mail.duf.hu Dunaújvárosi Főiskola Willinger László
RészletesebbenHallgatói tájékoztató
Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata
RészletesebbenSZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina
SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER Fodorné Tóth Krisztina toth.krisztina4@pte.hu Helyzetkép és a PTE Intézményi szintű, jellemzően műszaki és
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenProgramozás alapjai Bevezetés
Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma
RészletesebbenKönczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató
Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:
RészletesebbenFelsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés
Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Tartalom Cél Tervezés A tananyagok formai elemei A tananyag szerkezete A tananyagok kialakításának folyamata A tananyagszerzők feladatai a tananyag megjelenítése
RészletesebbenAz e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben
GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,
RészletesebbenNETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA
NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA Kis Ferenc, kis.f@szamalk-inf.hu SZÁMALK Informatika Rt. Az utóbbi években az elektronikus oktatás területén egyre több vállalat próbál különböző multimédiás
RészletesebbenPetőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás
Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet
RészletesebbenMultimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával
Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenTananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására
Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.
RészletesebbenInfokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében
Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenLMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola
LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola elearning múlt 2001 Informatikus könyvtáros szak távoktatásban Félévenként egy face-to-face konzultáció Folyamatos
RészletesebbenMesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach
Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt
RészletesebbenPartium Virtuális Campus. Fenntartási terv
Partium Virtuális Campus Fenntartási terv PVC001,,Elektronikus tudásportál kialakítása vezetője: Dr. Toledo Rodolfo Az alprogram azokat a tárgyi és immateriális eszközöket biztosítja, melyek az e-learning
RészletesebbenMultifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése
Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,
RészletesebbenIntegrált Video Kommunikációs Rendszer
SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs
RészletesebbenE-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében
E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,
RészletesebbenElektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai. Jókai Erika Vig Zoltán
Elektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai Jókai Erika Vig Zoltán Előadásvázlat Előkészítési, tervezési szakasz Bevezetési szakasz Kutatási területek Moodle Eredményeink Terveink
RészletesebbenGyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program
Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program A projekt: Megnevezése: Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program Támogatta: Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási
RészletesebbenAZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA
AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA ADAPTATION OF THE ILIAS LEARNING MANAGEMENT SYSTEM Budai Attila, budai@gdf-ri.hu Gábor Dénes Főiskola 1. Az ILIAS általános jellemzői Az ILIAS webalapú tananyagfejlesztő
RészletesebbenII. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása
II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenAz E-portfólió és alkalmazása
Az E-portfólió és alkalmazása Hoffmann Orsolya Főiskolai Adjunktus Kodolányi János Főiskola Távoktatási Intézet E-learning alapú tanulás Tartalom: Önálló, önszabályozó tanuló Általában a portfólióról E-portfólió:
RészletesebbenKépernyőképes segédlet a Prompt e-learning portál használatához
Képernyőképes segédlet a Prompt e-learning portál használatához Regisztráció 1. lépés Az edu.prompt.hu címen elérhető e-learning portál használatához minden résztvevőnek szükséges elkészítenie a saját
RészletesebbenA pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése
A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Fritz Péter ig.h. 2011. Május 11. A pályázat kiemelt céljai: az iskolarendszerű
RészletesebbenElektronikus Információs és Nyilvántartási Rendszer a Doktori Iskolák fiatal kutatói részére
Elektronikus Információs és Nyilvántartási Rendszer a Doktori Iskolák fiatal kutatói részére Adamkó Attila adamkoa@inf.unideb.hu Debreceni Egyetem Informatikai Intézet 1 Áttekintés A rendszer célja A rendszer
RészletesebbenIKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda
IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS Könczöl l Tamás igazgató Sulinet Programiroda Az előadás főbb pillérei az oktatás és az IKT kompetenciák miért, mit, hogyan
RészletesebbenVirtuális tanulási környezet minőségvizsgálata web-bányászati módszerekkel
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék Web-bányászati technikák alkalmazása webhelyek minőségvizsgálatára 2007. június 15. Virtuális tanulási környezet minőségvizsgálata
RészletesebbenA digitális kompetencia fejlesztése
A digitális kompetencia fejlesztése Főző Attila László Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. elearning Igazgatóság Digitális kompetencia/ist A 202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése Bevezetés. Célkitűzés, tematika, követelmények. A.NET Core keretrendszer
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése Célkitűzés, tematika, követelmények A.NET Core keretrendszer Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Célkitűzés
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános
RészletesebbenMikrobiológia MOODLE - gyakorló és vizsgarendszer használata az ELTE TTK Biológiai Intézet E- learning felületén
Mikrobiológia MOODLE - gyakorló és vizsgarendszer használata az ELTE TTK Biológiai Intézet E- learning felületén Hallgatói felhasználói segédlet ELTE TTK Biológiai Intézet 2017. Készült az ELTE Felsőoktatási
RészletesebbenHol tart a projekt? Varga Zsuzsa projektmenedzser
Hol tart a projekt? Varga Zsuzsa projektmenedzser A projekt vállalásai 1. Online digitális tananyagok kifejlesztése, angol nyelven is 2. Az oktatók didaktikai képességeinek fejlesztése a képzők képzése
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenWebCenter. Online jóváhagyás és együttműködés. Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28.
WebCenter Online jóváhagyás és együttműködés Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28. Egy termék piaci bevezetésének kihívásai Alkalmazkodni kell az felek időbeosztásához A felek alkalomadtán földrajzilag távol
RészletesebbenA Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26.
A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net kifejlesztése A verzióváltás okai A korábbi technológia elavult Nem volt bővíthető A fejlesztés
RészletesebbenAdatbányászati módszerek alkalmazása virtuális kurzusok minőségvizsgálatára
9. elearning Fórum 2008. június 3-4. Adatbányászati módszerek alkalmazása virtuális kurzusok minőségvizsgálatára Tóth Péter toth.peter@tmpk.bmf.hu Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai
RészletesebbenA KÍSÉRLETI TANKÖNYV- FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A KÍSÉRLETI TANKÖNYV- FEJLESZTÉS EREDMÉNYEI Kojanitz László szakmai vezető
RészletesebbenFelsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017
Pályázati felhívás Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017 A Tempus Közalapítvány pályázati felhívást jelentet meg a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj elnyerésére. A felhívás célja a hazai
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenSpeciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra
Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.
RészletesebbenA projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység
A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenMagyar Szabad Szoftver Tárház. Erdei Csaba <erdei.csaba@fsf.hu> Mátó Péter <mato.peter@fsf.hu>
Magyar Szabad Szoftver Tárház Erdei Csaba Mátó Péter Kik vagyunk? Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért
RészletesebbenMoodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban
Moodle -egy ingyenes, sokoldalú LMS rendszer használata a felsőoktatásban Vágvölgyi Csaba (vagvolgy@kfrtkf.hu) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Moodle??? Mi is ez egyáltalán? Moodle
RészletesebbenOktatás és tanulás online környezetben
A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire avagy Miért foglalkozunk az online tanulással? Oktatás és tanulás online környezetben Szepesi Judit Bánkeszi Katalin Szepesi Judit Miről
RészletesebbenA bölcsészkari intézkedési terv sarokpontjai
A bölcsészkari intézkedési terv sarokpontjai DPR intézményi szakmai fórum 2011. április 12. Dr. Tarrósy István, egyetemi adjunktus, osztályvezető (BTK PIKO) Stratégiai cél: 1. cél: Képzésfejlesztés, tananyagfejlesztés
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése Bevezetés. Célkitűzés, tematika, követelmények. A.NET Core keretrendszer
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés Célkitűzés, tematika, követelmények A.NET Core keretrendszer Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu
RészletesebbenIsmeretellenőrzés a Moodle rendszerben. Dr. Orbán Anna BCE
Ismeretellenőrzés a Moodle rendszerben Dr. Orbán Anna BCE Bemutatkozás 29 éves oktatási tapasztalat Ebből 24 év felsőoktatásban, informatikai tantárgyak oktatása nem informatikusoknak Oktatócsomag: jegyzet,
RészletesebbenTANANYAGFEJLESZTÉS TÁMOP TÁMOGATÁSSAL. Dr. Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ
TANANYAGFEJLESZTÉS TÁMOP TÁMOGATÁSSAL Dr. Simonics István Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 - "A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének
RészletesebbenINTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ
ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL
RészletesebbenA szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.
A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
Részletesebbenmlearning Mobil tanulás a gyakorlatban
mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban Vágvölgyi Csaba Papp Gyula Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola elearning CBT (Computer Based Training) Interaktivitás Hipertext
RészletesebbenE-learning alapú távoktatás a Széchenyi István Egyetemen
E-learning alapú távoktatás a Széchenyi István Egyetemen Kovács Miklós Csábi Béla Dr. Létray Zoltán Széchenyi István Egyetem Műszaki Tanárképző Tanszék www.sze.hu Meggondolások egy e-learning projekt indításához
Részletesebbenkompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3
A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése
Webes alkalmazások fejlesztése 3. gyakorlat Authentikáció, adatok feltöltése Szabó Tamás (sztrabi@inf.elte.hu) - sztrabi.web.elte.hu Authentikáció Manapság már elvárás, hogy a felhasználó regisztrálni
RészletesebbenPANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER
PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi
RészletesebbenSzabó Bálint főiskolai adjunktus Eszterházy Károly Főiskola Eger Médiainformatika Intézet. LMS rendszerek és LMS-független tananyagfejlesztés
Szabó Bálint főiskolai adjunktus Eszterházy Károly Főiskola Eger Médiainformatika Intézet LMS rendszerek és LMS-független tananyagfejlesztés Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete 2001-ben
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet 2018.
Adószám: 21954090-2-43 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-917155 Apertus Közszolgálati Oktatás-fejlesztési Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. 1118 Budapest, Ménesi út 5.
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenMinőségfejlesztési kézikönyv
Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete
RészletesebbenNyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
Részletesebben