Az atópiás dermatitis klinikai jellemzői gyermekkorban. Clinical characteristics of atopic dermatitis in childhood
|
|
- Laura Szabóné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE ÉVF DOI /bvsz Az atópiás dermatitis klinikai jellemzői gyermekkorban Clinical characteristics of atopic dermatitis in childhood NAGY GABRIELLA DR. Borsod -Abaúj- Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Bőrgyógyászati Osztály ÖSSZEFOGLALÁS Az atópiás dermatitis krónikus vagy krónikusan relaptáló, gyulladásos, nem fertőző, genetikailag meghatározott, a bőr barrier funkciójának károsodásával és immunregulációs zavarokkal járó bőrbetegség. Lefolyását külső és belső provokáló faktorok befolyásolhatják. Atópiás alkatú egyéneken fordul elő, ahol gyakori a családi halmozódás és a betegség társulása rhinoconjunctivitis allergicával, asthma bronchialéval vagy más allergiás kórképpel. Intenzív viszketéssel és bőrszárazsággal jár, a tünetek megjelenése és lokalizációja az életkorral változik. Leggyakrabban kora csecsemőkorban vagy gyermekkorban kezdődik, a pubertás utáni és a felnőttkori kezdet sokkal ritkább. Ebben a közleményben az atópiás dermatitis csecsemőkori (infantilis, 0-2 év) és a gyermekkori (3-10 év) formáinak klinikai jellemzőit foglaljuk össze. Kulcsszavak: atópiás dermatitis csecsemőkori forma gyermekkori forma klinikai tünetek SUMMARY Atopic dermatitis (AD) is a chronic, relapsing, non-infectious inflammatory skin condition with genetically determined skin barrier deficiency and immune regulatory dysfunctions. Many internal and external provoking factors may have influence on its course. AD usually occurs in individuals with atopic constitution having positive family history and is often associated with childhood-onset allergic rhinoconjunctivitis, asthma or other allergic disorders. Intensive itching and skin dryness are charcteristic, the morphology and localisation of cutaneous symptoms may vary with age. AD manifests mostly in infancy or early childhood, onset after pubercy or in adulthood is infrequent. Herein the clinical characteristics of infantile (0-2 years) and childhood (3-10 years) forms of atopic dermatitis will be discussed. Key words: atopic dermatitis infantile form childhood form clinical symptoms Az atópiás dermatitis (AD) kifejezést Wise és Sulzberger 1933-ban javasolták a krónikus, bőrszárazsággal, intenzív viszketéssel és gyulladással járó kórkép elnevezésére és kiemelték annak asszociációját az allergiás rhinitissel és az asthmával, míg később mások az IgE antitestek jelenlétével is (1). Jelenleg is aktív vita folyik az AD kritériumait illetően, mivel az AD esetek egy részében a légúti tünetek és a specifikus IgE-molekulák hiányoznak. Aktuálisan az AD fogalmát az extrinsic (IgE mediálta) és az intrinsic (atopiform, nem IgEmediálta) dermatitis/ekzemára egyaránt használják (2). A klinikai tüneteken alapuló kritériumokat először Wise és Sulzberger közölte, majd az AD klasszikus kritériumrendszerét Hanifin és Rajka (3) állította össze, melyben 3 major (6 közül) és 3 minor (23 közül) kritérium megléte alapján mondható ki a diagnózis. Ennek minor kritériumait később sokan bírálták, mivel AD-re nem specifikus tüneteket is tartalmaz (pl. ichthyosis, emlőbimbó ekzema, keratoconus, pityriasis alba stb.), ugyanakkor jellegzetes tünetek kimaradtak belőle (infraauricularis fissura, fejbőr diffúz hámlása). Emiatt brit szerzők egy csökkentett minimum set kritériumrendszert (UK Working Party Criteria) alkottak (4), később holland szerzőktől egy bonyolultabb Millenium Criteria látott napvilágot (5). Az Egyesült Államokban jelenleg az American Academy of Dermatology (AAD) által kidolgozott rendszer van érvényben, mely hasonlít a UK Criteriához, de előnye azzal szemben, hogy egészen fiatal csecsemőkre is alkalmazható (6). Az AAD kritériumokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. A betegség kiterjedésének és súlyosságának megítélésére, az adatok összehasonlíthatóságának biztosítására vált szükségessé klinikai pontrendszerek kidolgozása. Ezek egyik első képviselője a SCORAD-teszt volt (7), melyet számos más rendszer követett. A Harmonising Outcome Measures for Eczema keretében végzett vizsgálat során nemzetközi szakér- Levelező szerző: Nagy Gabriella dr. nagygabrielladr@fre .hu 209
2 Esszenciális jellemzők; meglétük kötelező: Pruritus Ekzema (akut, szubakut, krónikus): Típusos morfológia és korspecifikus elhelyezkedés* Krónikus vagy relapsusokkal tarkított kórlefolyás * korspecifikus elhelyezkedés: 1) arc, nyak, extensor oldali érintettség csecsemőkön és gyermekeken 2) meglévő vagy megelőző, hajlatokra lokalizált léziók bármely korosztályban 3) lágyék és hónalji régiók nem érintettek Fontos jellemzők; a legtöbb esetben fennállnak, a diagnózist támogatják: Korai életkorban kezdődik Atópia Személyes és/vagy családi anamnézis IgE reaktivitás Xerosis Kapcsolódó jellemzők; olyan klinikai tünetek, melyek segítenek az AD diagnózisát megerősíteni, de nem specifikusak és önmagukban nem alkalmasak AD igazolására tudományos ill. epidemiológiai tanulmányokban: Atípusos vascularis válaszreakciók (sápadtság, fehér dermographismus, késői fehér válasz) Keratosis pilaris, pityriasis alba, hyperlinearis tenyéri rajzolat, ichthyosis Ocularis/periorbitalis eltérések Más, regionális érintettség (perioralis elváltozások, pariauricularis léziók) Perifollicularis változások, lichenificatio, prurigo Kizáró állapotok; akkor lényegesek, ha az AD diagnózisához kizárásuk szükséges: scabies seborrhoeás dermatitis kontakt dermatitis ichthyosisok cutan T-sejtes lymphoma psoriasis fotoszenzitiv dermatosisok immundeficienciák erythroderma (egyéb okból) 1. táblázat Az American Academy of Dermatology diagnosztikai kritériumai atópiás dermatitisben (J Am Acad Dermatol. (2014) 70(2), ) tőkből álló testület 16 megvizsgált pontrendszer közül az Eczema Area and Severity Indexet (EASI) tartotta leginkább megfelelőnek tudományos elemzés céljára (8). Legújabban a módosított EASI-teszteken kívül a pediátriai Itch Severity Scale (ISS), a Patient-Oriented Eczema Measure (POEM) és a Patient-Oriented Scoring Atopic Dermatitis (PO-SCORAD) is az ajánlott vizsgáló módszerek közé került (9). Az atópiás dermatitis döntően a csecsemő vagy kisgyermekkorban kezdődik, irodalmi adatok alapján a betegek 85%- ában 5 éves kor előtt megjelennek a tünetek (10). A bőrszárazság mellett a vezető tünet az inzenzív pruritus, mely lehet intermittáló vagy folyamatos és általában éjszaka rosszabbodik, mely a gyermeket álmában zavarja. Az AD-es betegek a bőrtünetek széles skáláját mutatják, általában a betegség egy bizonyos stádiumában egy morfológiai jel dominál, de ezzel együtt más típusos léziók is jelen lehetnek. Az akut ekzemát erythema, oedema, papulák, papulovesiculák, nedvezés és pörkök jellemzik. Subakut ekzemában a bőrfelszín vörös, excoriált, helyenként enyhe infiltráció, hámlás, nedvezés, crustaképződés fordulhat elő. A krónikus ekzemában barnás-vörös papulák és plakkok dominálnak, a bőrrajzolat kifejezetté válik. Az individuális lichenoid papulák összeolvadva nagyobb lichenifikált plakkok kialakulásához vezetnek (11). Az AD fázisai Az AD-nek 3 klinikai szakaszát különítik el, a csecsemőkori/infantilis (0 hónapos kortól 2 éves korig), a gyermekkori (3-10 éves korig) és a felnőttkori (11-23 éves kor 210
3 / között jellemző, ill. ezt követően jelentkező) fázist. Mindegyik típusos morfológiai jelekkel és testtáji lokalizációval jellemezhető, de ezek között átfedés is lehetséges. A csecsemőkori forma jellegzetességei Az AD csecsemőkori formáját erythemás, nedvező, crustosus plakkok jellemzik, melyek leggyakrabban 1-6 hónapos korban jelentkeznek az orcákon (crusta lactea). A tünetek gyakran generalizáltak, a homlokot, a hajas fejbőrt is érintik, továbbá a törzsön, a végtagok feszítő felszínein, a cubitalis és poplitealis hajlatokban, a csuklókon, a bokákon, a combok és a nyak hátsó részein is kialakulhatnak hasonló morfológiájú elváltozások (12) (1., 2. ábra). Súlyos esetben a plakkok előemelkedhetnek. Az arc centralis pallorja, az orr és a paranasalis bőr megkíméltsége okozza az ún. fényszóró jelet ( headlight sign ). Ekzemás elváltozások és pörkök jelen lehetnek a felső ajakon és az állon is. Az ajkak nyalogatása perioralis nedvesedést okoz, melynek elpárolgása a bőr kirepedését és a dermatitis további romlását okozza. Az arc érintettsége az első életév végére általában csökken. A csecsemők gyakran veszik a kezüket a szájukba, emiatt a kezek és ujjak dorsalis oldalai súlyosan érintettek lehetnek. A törzsön lévő tünetek megjelenése összefüggést mutat a bőr szárazságával, ebben a régióban erythemás hámló vagy hypopigmentált foltok, follicularis papulák figyelhetők meg, alkalmanként súlyos diffúz ekzemás érintettség is előfordulhat (3. ábra). A pelenka viselése véd a vakarás ellen, ezért csecsemőkorban ez a terület megkímélt, szemben a kisdedkorral, amikor a pelenka már kevésbé jelent akadályt. Az AD vakarózással összefüggő tünetei leggyakrabban az 2. hónapban kezdődnek, mert ekkorra alakulnak ki azok a neuromuscularis koordinációk, melyek a vakarózáshoz szükségesek. Súlyos esetekben az intenzív viszketés miatt a csecsemő agitálttá válhat, kényszer helyzetben dobálja a testét, ill. tárgyakhoz vagy az őt tartó személyhez dörzsölődik. Jellegzetes póz a nyak hyperextensiója, mely során az occipitalis régióval próbálja elérni a háton levő viszkető területeket. A fokális hajhullás is gyakran annak a következménye, hogy a gyermek a viszkető fejbőrét folyamatosan az ágyneműhöz dörzsöli (11). Az infantilis ekzéma lefolyása különböző. Illi és munkatársai (13) az AD prevalenciáját az első két életévben magasnak, 21,5%-nak találták, azonban a gyermekek jelentős része (43,2%) komplett remisszióba került a harmadik életévére. Intermittáló maradt a betegség 38,3%-uknál és csupán 18,7%-ban észleltek perzisztáló AD-t. A gyermekkori forma jellegzetességei Az AD ezen fázisa kialakulhat az infantilis forma folytatásaként, lehet korábbi ekzema relapsusa és újonnan is megjelenhet korábban egészséges gyermekeken (1. ábra). Az exudatív tünetek inkább már csak a shubok idején jelentkeznek, 1. ábra Az infantilis és gyermekkori AD jellegzetes klinikai tünetei és lokalizációi. (Rudikoff nyomán, módosítva.) (Rudikoff D, Lee D, Cohen SR. Clinical aspects and differential diagnosis of atopic dermatitis. In: Rudikoff D, Cohen SR, Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, 2014; pp 42-43) 211
4 A B C D 2. ábra Csecsemőkori AD: nedvező, crustosus plakkok az orcákon (crusta lactea) (A), erythemas seropapulák, plakkok a törzs felső részén (B), a popliteális hajlatokban (C) és a felső végtagok feszítő felszínein (D). (Forrás: A, B, C fotó: dr. Szakos Erzsébet szívességéből, D fotó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (BAZ MKK) Bőrgyógyászati Osztály fotóanyagából) a gyermekkori eruptiók szárazabbak, papulosus megjelenésűek (4. ábra). Vesiculák jelenléte, nedvezés, pörkösödés ritkább. A tüneteket a bőrszárazság jellemzi és főleg a nagy hajlatokra lokalizálódnak. A szemhéj, nyak, kezek és a lábhátak bőre száraz, infiltrált, lichenifikált, papulosos, prurigós jellegű (12). Gyakoriak az excoriatiók, kisebb rhagasok, ezeken a területeken előfordulhat nedvezés és bakteriális felülfertőződés is. Gyermekeken nem ritka a retroauricularis és infraauricularis berepedés. A cheilitis és perioralis kirepedezés gyakori, különösen a téli hónapokban és többnyire a rendszeres ajaknyalogatás következménye ( ajaknyalogatók dermatitise ). A persistáló viszketés és kialvatlanság és/vagy szemek alatti sötét pigmentáció, az atópiás monokli szomorú arc ( mournful face ) kifejezést kölcsönöz a betegnek, mely korai előjele lehet az újonnan megjelenő AD-nek is. A szemöldök lateralis szélének az elvesztése, a Hertoghe-jel a krónikus dörzsölés következménye. Az ún. piszkos nyak szintén ekzematosus léziókra utalhat. A diszkrét és egybefolyó lichenoid plakkoknak a törzs, gyakran a periumbilicalis régió a predilekciós területe. A kezek lehetnek szárazak és berepedezettek, vagy mutathatnak lichenifikációt és pörkösödést, érinthetik a csukló volaris és dorsalis oldalát egyaránt. Az ujjvégek kiszáradása, a pulpitis sicca szintén előfordulhat. A combok hátsó részének bilateralis vagy belső felszínének érintettsége gyakori ( WC ülőke dermatitis toilet seat dermatitis ). A hátsó combterületet érintő AD-t el kell különíteni az allergiás kontakt dermatitis azon formájától, melyet az iskolai székek nikkel tartalma okoz ( school chair sign ). A genitalis érintettséggel járó AD jelentős dyscomfort érzéssel jár. A lichenifikált léziók később hypervagy hypopigmentálttá válhatnak (11). Számos egyéb, nem esszenciális klinikai tünet is előfordulhat gyermekkori AD-ben: Dennie-Morgan redők Kifejezett, többszörös redők az infraorbitalis területeken. Nem pato gnomiku sak az AD-re, normálisan is előfordulhatnak főleg afro-amerikaiakon, valamint kontakt allergiákban és egyéb okok kapcsán is, például dermatomyositisben. Atópiás monokli A periorbitalis bőr nem postinflammatoricus, kékesszürke vagy barna színű hyperpigmentációja. Úgy gondolják, hogy 212
5 3. ábra Csecsemőkori AD: súlyosabb esetben a tünetek generalizáltak, törzsön, végtagokon erythemás seropapulák jelentkeznek, melyek nagyobb területeken konfluálódhatnak. (Forrás: BAZ MKK Bőrgyógyászati Osztály fotóanyagából) a szemviszketés okozta folyamatos dörzsölés miatt a bőrből és a subcutan szövetekből a vénás visszaáramlás megromlik, ennek következményeként alakulnak ki a tünetek. Az atópiás monoklit a rhinitis allergica egyik manifesztációjának is tartják (14). A sötét elszíneződés erőssége korrelál az rhinitis allergica fennállásának időtartamával. Atópiás tisztelgés Az atópiás gyerekek ismételt vertikális orrdörzsölését jelenti. Ennek hatására kiemelkedő, halvány vagy sötét redő alakul ki az orrháton a csontos és porcos rész találkozásánál (14). Pityriasis alba Hypopigmentált vagy halvány rózsaszín foltok finom hámlással. Fiúknál és sötétebb bőrű egyéneken gyakoribb. A gyakori fürdés, napozás és a bőrszárazság elősegítő faktorok. Atópiás kéz- és lábfej dermatitis Atópiás gyermekeknél gyakori. Egy kétévesek körében végzett német vizsgálat 28%-os kézérintettséget mutatott ki (15), míg Simpson tanulmányában (16) a kézekzema öszszesített előfordulását 60%-osnak találta, mely az életkor növekedésével emelkedett (2 éves korig 43,7%, 3-12 éves korban 54,1%, 12 éves kor felett 63,9%). A kézhát érintettsége közel háromszorosa volt a tenyérének illetve az ujjak volaris felszínének. Ezzel szemben Lee és mtsai. (17) nagyobb arányban találtak palmoplantaris érintettséget az általuk vizsgált 108 gyerek körében. A kéz-és lábdermatitis gyakori előfordulása, a bőrtünetek predilekciós helyi eloszlása továbbra sem pontosan tisztázott. Hyperlinearis tenyér és talp, ichthyosis vulgaris, keratosis pilaris Az elváltozások filaggrin mutációval rendelkező atópiás betegekben gyakrabban fordulnak elő. A keratosis pilarisban follicularis keratoticus papulák jelentkeznek a karok lateralis oldalán, a hát felső részén és a combokon. 4. ábra A gyermekkori AD-t bőrszárazság, lichenificatio, papulosus, prurigos tünetek jellemzik, gyakoriak az excoriatiók és a pigmenteltérések. (Forrás: dr. Szakos Erzsébet szívességéből) Dyshidroticus ekzema Bár a kórkép önmagában is előfordul, de megjelenhet atópiás betegeknél is. Mélyen ülő hólyagcsákkal jelentkezik a kéz-és lábujjak oldalán, a tenyereken és talpakon, különösen a külső lábélen. 213
6 Fehér dermografizmus A vegetatív idegrendszer zavarára utal, hogy az atópiás betegek bőrének megkarcolása után piros csík helyett fehér csík jelenik meg. A jelenség oka, hogy a sejtfelszín adrenerg receptorai közötti egyensúly eltolódik, ennek kapcsán megváltozik az erek beidegződése. Mechanikus ingerre értágulat helyett érösszehúzódás jön létre. Szövődmények A bőr barrier funciójának megbomlása, abnormális immunreakciók kialakulása és az endogén antimikrobiális peptidek termelődésének csökkenése másodlagos infekciók kialakulásához vezethet az AD-s betegen. A szuperinfekció csecsemőkorban súlyos rizikót jelent, potenciális szisztémás fertőzések jöhetnek létre. A bakteriálisan felülfertőződött területek általában nedvezőek, sárgás pörkökkel fedettek. A leggyakoribb kórokozó a Staphylococcus aureus, ritkábban az A-csoportbeli Streptococcusok. A szubklinikus kolonizáció és a bakteriális szuperinfekciók makacs ekzemához vezetnek, ezért ezek korai felismerése fontos az effektív terápia szempontjából. MRSA fertőzés esetén mélyebb lágy rész - infekciók is kialakulhatnak, a Streptococcusok pustulákat és cellulitist, továbbá odorosus intertrigót okoznak. A varicelliform eruptiók a virális szuperinfekció jelei (pl.: herpes simplex, enterovirus, vaccinia, variola). A leggyakoribb az ekzema herpeticum (Kaposi), ahol direkt kontaktus útján fertőzhet az atopiás bőr, de korábbi infekció reaktivációja is létrejöhet. A tünetek hirtelen alakulnak ki, csoportos, ery - themás alapú hólyagcsák jelentkeznek, legtöbbször az ekzémás léziók területén. Általában nem súlyos, és lokalizált marad. Súlyos esetben a folyamat generalizálttá válhat, láz, elesettség, regionális lymphadenomegalia, pruritus és bakteriális felülfertőzés kísérheti. A vesiculák megrepedése után lyuggatott erosiók alakulnak ki, majd a léziók pörkösödnek. Esetenként pigmenteltérés, ritkán heg hátrahagyásával gyógyulnak. A kezeletlen folyamat a szemre terjedve keratitishez, vaksághoz vezethet vagy bakteriális szepszis kapujaként szerepelhet, emiatt szisztémás antivirális kezelés szükséges. Az ekzema vaccinatum ritka, életveszélyes reakció azoknál, akik a himlő vaccinavírusnak vannak kitéve. Ma már erre a szövődményre nem kell számítani. A molluscum contagiosumot humán papillomavírus okozza, AD-s betegeken gyakori, és disseminált betegséget okoz. Ekzematiform -id reakcióval kombinálódhat, amit molluscum dermatitisnek neveznek. Atopiás betegeken a verruca vulgaris infekciók is nagyobb számban fordulnak elő. A mycoticus fertőzések leggyakoribb kórokozói a Trichophyton rubrum, a Pityrosporum orbiculare és a Candida albicans. Az AD-s bőr struktúrájának és a normál védő funkciójának defektusa miatt könnyebb az irritánsok és az allergének bejutása a bőrbe, ezáltal nő a kontakt szenzibilizáció kialakulásának az esélye. Az erodált, nedvező területeken az allergének átjutása még inkább fokozott, melyet a vakarással való inokuláció is elősegít. A csecsemő- és gyermekkori atópiás dermatitis differenciáldiagnosztikai sajátosságai Az alábbiakban a kora gyermekkori AD differenciáldiagnosztikájának csupán néhány korspecifikus kérdésével foglalkozunk, az elkülönítő kórismével e lap másik közleménye foglalkozik részletesen. Seborrhoeás dermatitis A klasszikus csecsemőkori seborrhoeás dermatitis a hajas fejbőrt, az arcot, az axillaris és inguinalis hajlatokat érinti. Kiterjedtebb formában a törzs és a glutealis terület is involvált lehet. A hajlatok érintettsége mindkét kórképben előfordulhat, de az AD-vel ellentétben a pelenka által fedett terület sem megkímélt. Lazacvörös színű, zsírosan hámló papulák jellemzik, a tünetek általában nem viszketnek, a csecsemő nem nyugtalan. A nasolabialis redőket és a szemöldököket zsíros hámlás fedi, míg AD-ben az arc centralis része megkímélt ( headlight -jel). A csecsemőkori seborrhoeás és atopiás dermatitis klinikai jellemzőit a 2. táblázat hasonlítja össze. Psoriasis Nem ritka 2 évesnél fiatalabb gyerekeken sem, általában mint pelenkadermatitis kezdődik, később disszeminálódhat (18). A gyermekkori psoriasis az arcot, a hajas fejbőrt, a tenyereket, talpakat érintheti. A léziók körülírtak, klasszikus parakeratoticus hámlással. Kontakt dermatitis (CD) A CD-k minden formája utánozhatja vagy komplikálhatja az atópiás dermatitist. Irritatív CD-t csecsemők és gyermekek esetében leggyakrabban a testtel érintkezésbe kerülő folyadékok okoznak, például a pelenkában összegyűlt vizelet és széklet, vagy az ajak környékén a nyál, a tea, a gyümölcslé. Az allergiás CD késői típusú hiperszenzitivitáson alapul. A kontakt allergének okozta szenzibilizáció az első néhány élethónapban ritka, 6 hónapos kortól kezdődően prevalenciája a korral nő (19, 20). Az allergiás CD leggyakoribb gyermekkori kiváltó okai a nikkel, a helyi antibiotikumok, tartósítószerek, illatanyagok és a gumiakcelerátorok (20). A bőrtünetek lokalizációja a kiváltó allergén jellegétől függ. A metil-izotiazolinon és metil-klór-izotiazolinon a bébitörlőkben előfordulhat, ezen kívül emolliensekben és más kozmetikumokban is. A kortikoszteroid allergia a gyerekeknél ritka. Helyi szteroidkezelés melletti terápiás hatástalanság vagy állapotromlás esetén gondolni kell rá (21). Összefoglalás Az atópiás dermatitis diagnózisa általában alapos fizikális vizsgálattal és kórtörténeti elemzéssel állítható fel. A jellegzetes klinikai tünetek, azok életkorral párhuzamosan változó sajátosságai és lokalizációja, a morfológiai kép ismerete segítenek a helyes kórisme megállapításában. A laborvizsgálatok értéke szerény, mivel az AD-nek nincs megfelelően specifikus és szenzitív markere. 214
7 seborrhoeás dermatitis atópiás dermatitis Családi anamnézis negatív gyakran pozitív Kezdet 2-3. hónap arc pelenka alatti régió nagyobb hajlatok végtagok típusosan érintett perinasalis area érintett típusosan érintett érintett nem érintett gyakran érintett perinasalis area megkímélt típusosan megkímélt érintett érintett Léziók lazacvörös erythema zsíros hámlás élénk erythemás papulák, seropapulák, plakkok nedvezés, pörkök Pruritus nincs vagy enyhe intenzív Lefolyás spontán javul krónikus vagy relaptáló IgE szint normális gyakran emelkedett 2. táblázat A csecsemőkori atópiás dermatitis és seborrhoeás dermatitis klinikai jellegzetességeinek összehasonlítása. (Hussain nyomán módosítva) (Hussain S. H, Treat J. R, Yan A. C. Infantile atopic dermatitis. In: Rudikoff D., Cohen S. R., Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, (2014) p 83.) Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni dr. Szakos Erzsébet PhD. főorvosnőnek (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermekegészségügyi Központ) a klinikai fotók rendelkezésemre bocsájtásáért. IRODALOM 1. Wise F., Sulzberger M. B.: Other eczematous eruptions. In: Wise F, Sulzberger MB (eds.) Yearbook of Dermatology and Syphilology. Yearbook Publishers, Chicago, (1933) pp D Erme A. M, Bos J. D.: Atopic Dermatitis. In: Katsambas AD, Lotti TM, Dessinioti C, D Erme AM (eds.) European Handbook of Dermatological Treatments. Springer-Verlag, Berlin, (2015) pp Hanifin J. M, Rajka G.: Diagnostic features of atopic dermatitis. Acta Derm Venereol Suppl (1980) 92, Williams H. C, Burney P. G, Hay R. J. és mtsai.: The U.K. Working Party s Diagnostic Criteria for Atopic Dermatitis. I. Derivation of a minimum set of discriminators for atopic dermatitis. Br J Dermatol (1994) 131, Bos J. D., Van Leent E. J., Sillevis Smitt J. H.: The millenium criteria for the diagnosis of atopic dermatitis. Exp Dermatol (1998) 7, Eichenfield L. F., Tom W. L., Chamlin S. L. és mtsai.: Guidelines of care for the management of atopic dermatitis: section 1. Diagnosis and assessment of atopic dermatitis. J Am Acad Dermatol (2014) 70(2), Kunz B., Oranje A. P, Labrčze L. és mtsai.: Clinical validation and guidelines for the SCORAD index: consensus report of the European Task Force on Atopic Dermatitis. Dermatology (1997) 195(1), Schmitt J., Spuls P. I., Thomas K. S. és mtsai.: The Harmonising Outcome Measures for Eczema (HOME) statement to assess clinical signs of atopic eczema in trials. J Allergy Clin Immunol (2014) 134(4), Gerbens L. A., Prinsen C. A., Chalmers J. R. és mtsai.: Evaluation of the measurement properties of symptom measurement instruments for atopic eczema: a systematic review. Allergy (2017) 72(1), Hussain S. H., Treat J. R., Yan A. C.: Infantile atopic dermatitis. In: Rudikoff D, Cohen SR, Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, (2014) pp Rudikoff D., Lee D., Cohen S. R.: :Clinical aspects and differential diagnosis of atopic dermatitis. In: Rudikoff D, Cohen SR, Scheinfeld N.(eds.) Atopic Dermatitis and Eczematous Disorders. CRC Press, Boca Raton, (2014) pp Temesvári E.: Ekzemák. Atópiás ekzema (atópiás dermatitis). In: Kárpáti S, Kemény L, Remenyik É.: Bőrgyógyászat és Venerológia. Medicina, Budapest, (2013) pp Illi S., von Mutius E., Lau S. és mtsai.: The natural course of atopic dermatitis from birth to age 7 years and the association with asthma. J Allerg Clin Immunol (2004) 113, Du Toit G. Clinical allergy images: the atopic syndrome. Current Allergy and Clinical Immunology (2005) 18(1), Böhme M., Svensson A., Kull I. és mtsai.: Hanifin s and Rajka s minor criteria for atopic dermatitis: which do 2-year-olds exhibit? J Am Acad Dermatol (2000) 43,
8 16. Simpson E. L, Thompson M. M., Hanifin J. M.: Prevalence and morphology of hand eczema in patients with atopic dermatitis. Dermatitis (2006) 17, Lee H. J., Ha S. J., Ahn W. K. és mtsai.: Clinical evaluation of atopic hand-foot dermatitis. Pediatr Dermatol (2001) 18, Morris A., Rogers M., Fischer G. és mtsai.: Childhood psoriasis: a clinical review of 1262 cases. Pediatr Dermatol (2001) 18, Bruckner A. L., Weston W. L., Morelli J. G.: Does sensitization to contact allergens begin in infancy? Pediatrics (2000) 105, Militello G, Jacob SE, Crawford GH.: Allergic contact dermatitis in children. Curr Opin Pediatr (2006) 18, Foti C., Bonifazi E., Casulli C. és mtsai.: Contact allergy to topical corticosteroidsin children with atopic dermatitis. Contact Dermatitis (2005) 52, Érkezett: Közlésre elfogadva: Hazai hírek A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle Szerkesztőbizottsága a lap évi Nívódíját az alábbi közleményeknek ítélte: Legjobb kísérletes munka Gubán Barbara dr., Kui Róbert dr., Képíró László dr., Bebes Attila dr., Groma Gergely dr., Kemény Lajos dr., Bata-Csörgő Zsuzsanna dr.: Abnormális STAT1 aktivitás pikkelysömörben (92. évf. 2016/1. szám old) Legjobb összefoglaló munka Csordás Anikó Violetta dr., Törőcsik Dániel dr., Sonkoly Enikő dr., Sawhney Irina dr., Janka Eszter Anna, Szegedi Andrea dr., Remenyik Éva dr.: Genetikai tényezők psoriasisban (92. évf. 2016/1. szám 3-11.) Legjobb kazuisztika Csoma Zsanett Renáta dr., Mari Judit dr., Franczia Péter dr., Varga Erika dr., Kemény Lajos dr., Nagy Nikoletta dr.: Epidermolyticus ichthyosis (92. évf. 2016/6. szám ) Legjobb terápiás közlemény Hufnagel Csilla dr., Várszegi Dalma dr., Bali Ottília dr., Gyulai Rolland dr., Lengyel Zsuzsanna dr.: Talpi lokalizációjú Kaposi-sarcoma sikeres kezelése imikvimod krémmel (92. évf. 2016/1. szám old.) 216
Az atópiás dermatitis diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. The diagnostics and differential diagnosis of atopic dermatitis
BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 2017 93. ÉVF. 5. 225 230. DOI 10.7188/bvsz.2017.93.5.5 Az atópiás dermatitis diagnosztikája és differenciál diagnosztikája The diagnostics and differential diagnosis
RészletesebbenEkzemák felosztása. Dr. Gáspár Krisztián
Ekzemák felosztása Dr. Gáspár Krisztián Nem tartalmazza Papulosqamosus betegségek (psoriasis, parapsoriasis, pityriasis formák, parakeratosisok) Erythroderma Lichen planus, lichenoid dermatosisok Atópiás
RészletesebbenAz atopiás dermatitis
Az atopiás dermatitis Dr. Szegedi Andrea Debreceni Egyetem, ÁOK, Bőrgyógyászati Klinika, Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék Az atopiás dermatitis prevalenciája, jelentősége Magas prevalenciájú, az életminőséget
Részletesebben2016. ÉVI TARTALOMJEGYZÉK NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE A MAGYAR DERMATOLÓGIAI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLEMÉNYE Szerkesztőbizottság elnöke: Kemény Lajos dr. Főszerkesztő: Temesvári Erzsébet dr. Főszerkesztő helyettes: Marschalkó
RészletesebbenAtópia fogalma (Coca AF és Cooke RA, 1923)
Atópiás dermatitis gyermekkorban Prevalencia, provokáló tényezők, költségteher Dr. Harangi Ferenc Baranya Megyei Önkormányzat Kerpel-Fronius Ödön Gyermek-Egészségügyi Központ Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi
RészletesebbenHOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED
RészletesebbenAtopiás dermatitis Gáspár Krisztián
Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián DE OEC Bőrgyógyászati Klinika Bőrgyógyászati Allergológia Tanszék Atopiás dermatitis Krónikus gyulladással járó, relapsusokat mutató nem fertőző bőrbetegség. Bőrszárazság,
RészletesebbenAz infekciók diagnosztikája
Az infekciók diagnosztikája Dr. Megyeri Pál Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika Infekciók diagnózisának problémái honnan, mikor, milyen mintát vizsgáljunk? mit mérjünk? hogyan értelmezzük az eredményeket?
RészletesebbenVan-e szerepe az étrendi terápiának az atopiás dermatitis kezelésében?
Van-e szerepe az étrendi terápiának az atopiás dermatitis kezelésében? Dr. Szegedi Andrea Debreceni Egyetem OEC, Bőr- és Nemikórtani Klinika Bőrgyógyászati Allergolőgiai Tanszék Atopia - atopiás betegségek
RészletesebbenMalassezia törzsek szerepe egészséges bőrön és bőrgyógyászati kórképekben
Malassezia törzsek szerepe egészséges bőrön és bőrgyógyászati kórképekben Dr. Szegedi Andrea DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Bőrgyógyászati Allergológiai Nem önálló Tanszék Általános ismeretek A Malasseziák
RészletesebbenFelnőttkori élelmiszer allergia a bőrgyógyász szemével
Felnőttkori élelmiszer allergia a bőrgyógyász szemével dr. Pónyai Györgyi Semmelweis Egyetem, Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Élelmiszer allergia, intolerancia Élelmiszer allergia immunológiai
Részletesebben1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE. Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 0,5 mg flutikazon-propionát (mikronizált) 1 gramm krémben. 7,5 mg flutikazon-propionát (mikronizált) 15 g krémben.
Részletesebben22/11/2018. Bőrgyógyászati diagnosztika. A bőrgyógyászati diagnózis felállítása. Fajtához köthető, nem daganatos bőrbetegségek.
Bőrgyógyászati diagnosztika Bakos Zoltán A bőrgyógyászati diagnózis felállítása A tulajdonos fő panasza Nationale Bőrgyógyászati kórelőzmény Belgyógyászati kórelőzmény A tulajdonos szavahihetősége Fizikális
RészletesebbenLégzőszervi megbetegedések
Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások
RészletesebbenSúlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza
Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható
RészletesebbenKontakt provokáló faktorok szerepe felnőttkori atópiás dermatitisben
Kontakt provokáló faktorok szerepe felnőttkori atópiás dermatitisben Doktori tézisek dr. Pónyai Györgyi Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Kárpáti Sarolta
RészletesebbenAz allergia molekuláris etiopatogenezise
Az allergia molekuláris etiopatogenezise Müller Veronika Immunológia továbbképzés 2019. 02.28. SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia 2017. 03. 08. Immunológia továbbképzés
RészletesebbenDermatitis artefacta (Az obszesszív-kompulzív zavar OCD bôrgyógyászati jelei) Factitious dermatitis, dermatologic signs of OCD
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 79. ÉVF. 2. 69 75. Fôvárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza Bôrgyógyászati Osztály (osztályvezetô fôorvos: Szalai Zsuzsanna dr.), Budai Gyermekkórház (igazgató
RészletesebbenAllergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban
Allergia prevenció újszülött-és csecsemőkorban Dr. Réthy Lajos Attila (MD, PhD) Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest European Academy of Allergology and Clinical Immunology, Section of Pediatrics
RészletesebbenAz atópiás dermatitisz (AD) az ekcémák
Az atópiás dermatitisz DR. HAJDU KRISZTINA, VÁNYAI BEATRIX, KATONA MELINDA, DR. SZEGEDI ANDREA Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb krónikus, gyulladásos bőrbetegség. A közlemény célja a betegség
RészletesebbenAtópiás dermatitis klinikai alcsoportjai. Clinical subgroups of atopic dermatitis
BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 2017 93. ÉVF. 3. 102 107. DOI 10.7188/bvsz.2017.93.3.3 Atópiás dermatitis klinikai alcsoportjai Clinical subgroups of atopic dermatitis HAJDU KRISZTINA DR. 1,2, SAWHNEY
RészletesebbenA bőr patológiája. Dr Fónyad László, 1sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, SE
A bőr patológiája Dr Fónyad László, 1sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, SE A bőr Legnagyobb szervünk Kb. 1.8 nm Kb. 10 kg Legtöbb tumor a bőrben alakul ki A bőr patológiája Gyulladásos betegségek
RészletesebbenIII./14.3.8. Mycosis fungoides
III./14.3.8. Mycosis fungoides Marschalkó Márta, Erős Nóra A fejezet célja, hogy megismertesse a hallgatót a mycosis fungoides (MF) klinikai, hisztopatológiai jellemzőivel, a diagnózis felállításának menetével
RészletesebbenGyermekbőr-Barát konferencia. Tervezett program. Mercure Budapest Buda április
Gyermekbőr-Barát konferencia Tervezett program Mercure Budapest Buda 07. április 8-9. Tervezett program 07. április 8., péntek MEGNYITÓ Prof. Dr. Szegedi Andrea, Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna 5.30 ELŐADÁSOK
RészletesebbenA PASI-index változása komplex harkányi bőrgyógyászati kezelés hatására
A PASI-index változása komplex harkányi bőrgyógyászati kezelés hatására Dr.Tóth Andrea Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Psoriasis (pikkelysömör) ismeretlen eredetű krónikus, rekurráló, gyulladásos
RészletesebbenKlinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)
Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen Főszervező: Prof. Dr. Zeher Margit A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenPikkelysömör az egész szervezet gyulladásos betegsége?!
Pikkelysömör az egész szervezet gyulladásos betegsége?! A pikkelysömörről A pikkelysömör, orvosi nevén psoriasis (ejtsd: pszoriázis) öröklött hajlamon alapuló, idült, nem fertőző, elsősorban bőrtünetekben
RészletesebbenGYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT
GYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT I. 1. Légutak és a tüdő fejlődése 2. Légzőrendszer élettani működése 3. Újszülöttkori légzészavarok 4. Bronchopulmonalis dysplasia 5. A gége veleszületett és szerzett rendellenességei
RészletesebbenCD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán
CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán Szepesi Ágota 1, Csomor Judit 1, Marschalkó Márta 2 Erős Nóra 2, Kárpáti Sarolta 2, Matolcsy András 1 Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérlet
RészletesebbenA psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit
A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink Dr. Hortobágyi Judit Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon alapuló, krónikus, gyulladásos bőrbetegség Gyakorisága Európában 2-3% Magyarországon
RészletesebbenM E G H Í V Ó. Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesület (HSAVA), és a Federation of European Companion Animal Veterinary Associations (FECAVA)
M E G H Í V Ó A Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesület (HSAVA), és a Federation of European Companion Animal Veterinary Associations (FECAVA) meghívja Önt a HSAVA és FECAVA tavaszi, háromnapos
RészletesebbenKenőcs A kenőcs különösen alkalmas a száraz, lichenifikált és pikkelyesen hámló elváltozásokra.
1. A GYÓGYSZER NEVE Dermovate krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 0,5 mg klobetazol-propionát 1 g 0,05%-os kenőcsben. Dermovate krém 0,5 mg klobetazol-propionát 1 g 0,05%-os krémben. A segédanyagok
RészletesebbenRovarméreg (méh, darázs) - allergia
Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8
RészletesebbenII. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)
II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen (Debrecen, Nagyerdei krt. 1.) Főszervező: A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság
RészletesebbenSzeged, Hotel Forrás Szegedi Bőrgyógyászati Továbbképző Napok - 2011. április 7-9. Bőrgyógyászati Továbbképző Tanfolyam. Program
Szeged, Hotel Forrás Szegedi Bőrgyógyászati Továbbképző Napok - 2011. április 7-9. Bőrgyógyászati Továbbképző Tanfolyam Program 2011. április 7. csütörtök 13.00 14.40 ElőAdáSoK I. Üléselnökök: Prof. Dr.
RészletesebbenRosacea okozta szemészeti kórképek - Meibom mirigy diszfunkció
Rosacea okozta szemészeti kórképek - Meibom mirigy diszfunkció Módis László Debreceni Egyetem OEC Szemklinika Igazgató: Dr. Berta András, egyetemi tanár Rövid anatómia áttekintés I. Rövid anatómia áttekintés
Részletesebben3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.
Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.
RészletesebbenDr. SZEKANECZ Éva, dr. GONDA Andrea. DE OEC Onkológiai Intézet IV. Db. Bőrgyógyászati Napok, 2012. Október 13.
Dr. SZEKANECZ Éva, dr. GONDA Andrea DE OEC Onkológiai Intézet IV. Db. Bőrgyógyászati Napok, 2012. Október 13. ma már a legtöbb intézetben elérhetőek a biológiai terápiák bár eredményesnek bizonyultak a
RészletesebbenIMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék
A reumatológiai/gyulladásos betegségek felismerése és szövődményei IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék Gyulladásos betegségek
RészletesebbenCutan humán papillomavírus fertôzés (verruca vulgaris, -plana, -filiformis) gyermekekben
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 2012 88. ÉVF. 1. 46 50. DOI 107188/bvsz.2012.88.2.2 Cutan humán papillomavírus fertôzés (verruca vulgaris, -plana, -filiformis) gyermekekben Cutan human papillomavirus
RészletesebbenGYERMEKGYÓGYÁSZAT Urticaria és atópiás dermatitis
Urticaria és atópiás dermatitis Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium URTICARIA Definíció és alapvetõ megállapítások Az urticaria vagy csalánkiütés az irha felsõ részében kialakuló lokális
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenBetegtájékoztató. Atópiás dermatitis. Összeállította dr. Molnár László
Betegtájékoztató Összeállította dr. Molnár László Az atópiás dermatitis gyermekkorban az egyik leggyakrabban elôforduló bôrbetegség, a népesség 10-15%-ában fordul elô. Az utóbbi húsz évben száma rohamosan
RészletesebbenDr Tausz István házi gyermekorvos. Kávészünet Siófok 2012. május 12.
Dr Tausz István házi gyermekorvos Ökológia Ökoetikai szemlélet bio élelmiszerek fogyasztása, környezetszennyezés elutasítása, szelektív hulladékgyűjtés alternatív energiaforrások használata Élelmiszerbiztonság:
RészletesebbenGLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár
LISZTÉRZÉKENYSÉG (COELIAKIA) SZŰRÉS (GLUTÉN-SZŰRÉS) VÍZÖNTŐ GYÓGYSZERTÁR MI A LISZTÉRZÉKENYSÉG? A lisztérzékenység a kalászos gabonák fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a bélrendszer és
RészletesebbenFejsérülések gyermekkorban
OTSZONLINE.HU Fejsérülések gyermekkorban Dr. Fadgyas Balázs, dr. Pászti Ildikó Mária A gyermeksebészeti, gyermektraumatológiai gyakorlat során gyakran találkozunk fejsérülésekkel. A fizikális vizsgálatot
RészletesebbenReumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium
RészletesebbenAnamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben
Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenVírusok Szerk.: Vizkievicz András
Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 9. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 2016. FEBRUÁR Tojás- és szójaallergia TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kawasaki-kór Verzió 2016 1. MI A KAWASAKI-KÓR 1.1 Mi ez? Erről a betegségről Tomisaku Kawasaki japán gyermekorvos (akiről a betegséget elnevezték) számolt
RészletesebbenGLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár 2015.10.19.
LISZTÉRZÉKENYSÉG (COELIAKIA) SZŰRÉS (GLUTÉN-SZŰRÉS) VÍZÖNTŐ GYÓGYSZERTÁR MI A LISZTÉRZÉKENYSÉG? A lisztérzékenység a kalászos gabonák fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a bélrendszer és
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),
RészletesebbenVégtagfájdalom szindrómák
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés
Részletesebbenwww.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Blau-szindróma Verzió 2016 1. MI A BLAU-SZINDRÓMA/FIATALKORI SZARKOIDÓZIS 1.1 Mi ez? A Blau-szindróma genetikai betegség. A betegeknél egyszerre lép fel bőrkiütés,
RészletesebbenBetegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Dermovate kenőcs klobetazol-propionát
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Dermovate kenőcs klobetazol-propionát Mielőtt elkezdené alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, amely az Ön
RészletesebbenPsoriasis Tünetnapló
Psoriasis Tünetnapló Útmutató a tünetnapló használatához Miért töltsem a tünetnaplót? A tünetnapló segítségére lesz, hogy az idő múlásával változó tüneteit nyomon követhesse, orvosával megbeszélhesse.
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenGyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ
RészletesebbenBőr és lágyrész fertőzések
Infektológia előadás 2017. Október 13. Dr. Kondász Antal Gábor rezidens Bőr és lágyrész fertőzések Miért kell velük foglalkoznunk? Bőrünk a legnagyobb felületű barrierünk a környezet irányából Fertőzései
RészletesebbenÉlelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók felnôttkori atópiás dermatitisben Adverse reactions to foods in adulthood atopic dermatitis
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 84. ÉVF. 4. 108 115. Semmelweis Egyetem Bôr-Nemikórtani és Bôronkológiai Klinika (igazgató: Kárpáti Sarolta dr., egyetemi tanár) Élelmiszerekkel kapcsolatos adverz
RészletesebbenKriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS) Verzió 2016 1. MI A CAPS 1.1 Mi ez? A kriopirin-asszociált periodikus szindrómák (Cryopyrin-Associated Periodic
RészletesebbenÖNÉLETRAJZ. Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997) Középiskola: JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, 1979-1983
ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Születési hely: Széll Márta Szeged Születési idő: 1965. március 28. Családi állapota: férjezett (Dr. Balogh Nándor) Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997)
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenBetegtájékoztató. Pikkelysömör. Összeállította dr. Molnár László
Betegtájékoztató Összeállította dr. Molnár László A pikkelysömör öröklôdô, gyulladásos bôrbetegség. A mi éghajlati övünk alatt körülbelül 1,5-2% az elôfordulás gyakorisága. Bár egyes családokon belül halmozottan
RészletesebbenMennyire tükrözik a remissziós kritériumok a kezelés hatását RA-ban?
Mennyire tükrözik a remissziós kritériumok a kezelés hatását RA-ban? Soroncz-Szabó Tamás dr. 427HU1701689-01 Soroncz-Orfi_20170420 RA = rheumatoid arthritis Érdekeltségi nyilatkozat Tanácsadói megbízások:
RészletesebbenPRIMER IMMUNDEFICIENCIA - KOMPLEMENT DEFEKTUS. LABORVIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA EGY BETEGÜNK KAPCSÁN
2014. 1. szám TESZTKÉRDÉSEI: PRIMER IMMUNDEFICIENCIA - KOMPLEMENT DEFEKTUS. LABORVIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA EGY BETEGÜNK KAPCSÁN SZILÁGYI ÁGNES 1, VARGA LILIAN 1, PROHÁSZKA ZOLTÁN 1, DÉRFALVI BEÁTA 2 Milyen
RészletesebbenTÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222
4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 Klinikaigazgató: Klinikai főorvos: Szakorvos: Szakorvos jelölt: Központi gyakornok: Tanulmányi felelős: Dr. Szilasi Mária egyetemi docens Dr. Fodor Andrea
RészletesebbenVIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei
VIII./1. fejezet: A láb fejlődési rendellenességei A fejezetben a lábat alkotó csontok számbeli többletét és hiányát, valamint méretbeli túl-, illetve alulnövekedését részletezzük. Az e fejezetben található
RészletesebbenDifferenciál diagnózisok, új diagnosztikus és terápiás eljárások a bőrgyógyászatban és határterületeiről az Olimpia évében
IV. DEBRECENI BŐRGYÓGYÁSZATI NAPOK Differenciál diagnózisok, új diagnosztikus és terápiás eljárások a bőrgyógyászatban és határterületeiről az Olimpia évében Debrecen, Thermal Hotel Aquaticum 2012. október
RészletesebbenGERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar
GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok
RészletesebbenÚjdonságok a krónikus urticaria területén* New aspects in the field of chronic urticara
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 2014 90. ÉVF. 6. 293 297. Újdonságok a krónikus urticaria területén* New aspects in the field of chronic urticara SZEGEDI ANDREA DR. Debreceni Egyetem, Klinikai Központ,
RészletesebbenA caries következményes betegségei. Differenciál diagnosztika
A caries következményes betegségei Differenciál diagnosztika A caries következményes betegségei Reverzibilis pulpitis (hyperaemia) Irreverzibilis pulpitis Acut pulpitis Partialis pulpitis Totalis pulpitis
RészletesebbenLangerhans sejtes histiocytosis felnôttkorban* Langerhans cell histiocytosis in adults
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 85. ÉVF. 2. 55 59. Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bôrgyógyászati és Allergológiai Klinika (igazgató: Kemény Lajos dr., egyetemi tanár)
RészletesebbenASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest
ASZTMÁS-E A GYERMEK Dr. Kovács Lajos Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest ASZTMA BRONCHIALE Az asztma bronchiale a légutak krónikus gyulladása, ami az esetek többségében atópiás egyéneken
RészletesebbenGyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ
RészletesebbenÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN
ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon
RészletesebbenAnamnézis - Kórelőzmény
Anamnézis - Kórelőzmény 2016 Ifél év Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanár Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinika A beteg kikérdezése a betegség előzményinek,okainak feltárása céljából A jó anamnézis
RészletesebbenAsthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése
CSALÁDORVOSI GYAKORLAT Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése Müller Veronika dr. Gálffy Gabriella dr. Tamási Lilla dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenBevezetés. 2. Rhinitises/asthmás betegek kiemelése 880 dolgozót (695 beköltözot és 185 oslakost) kérdoív alapján emeltem ki ipari populációból Pakson.
Bevezetés Inhalatív úton a légutakba jutó anyagok sora eredményez az arra érzékeny szervezetben kóros, megváltozott és specifikus légúti rendellenességet. A légúti allergia globális egészségügyi problémát
RészletesebbenA felnőttkori atópiás dermatitis: epidemiológia, provokáló faktorok és prognózis, klinikai tünetek és differenciáldiagnózis. Adult atopic dermatitis
BŐRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 2017 93. ÉVF. 5. 218 224. DOI 10.7188/bvsz.2017.93.5.4 A felnőttkori atópiás dermatitis: epidemiológia, provokáló faktorok és prognózis, klinikai tünetek és differenciáldiagnózis
RészletesebbenAZ ASTHMA BRONCHIALE TERMÉSZETES LEFOLYÁSA; CITOKINEK A BRONCHIALIS HYPERREAKTIVITÁS PATOMECHANIZMUSÁBAN. Dr. Halász Adrien
Ph. D. értekezés tézisei AZ ASTHMA BRONCHIALE TERMÉSZETES LEFOLYÁSA; CITOKINEK A BRONCHIALIS HYPERREAKTIVITÁS PATOMECHANIZMUSÁBAN Dr. Halász Adrien Készült a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikán Témavezető:
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenPARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest
PARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest ASZTMA GONDOZÁS SZEMPONTJAI Triggerek Aktuális tünetek Légzésfunkció KONTROLLÁLTSÁG
RészletesebbenFIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! z alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Skinoren krém Skinoren krém Mielőtt elkezdené alkalmazni ezt a gyógyszert,
RészletesebbenLUPUSZ KVÍZ. Kérdések, megoldások, ajándéksorsolás. 2012. december 1.
LUPUSZ KVÍZ Kérdések, megoldások, ajándéksorsolás 2012. december 1. 1. kérdés: Mi történik egy lupuszos beteg immunrendszerében? A Az immunrendszer túl kevés antitestet termel. B Az immunrendszer antitesteket
RészletesebbenAz atópiás dermatitis pathogenezise. Dr. Kemény Lajos SZTE Bőrgyógyászai és Allergológai Klinika
Az atópiás dermatitis pathogenezise Dr. Kemény Lajos SZTE Bőrgyógyászai és Allergológai Klinika Az elmúlt 2-3 évtizedben megfigyelhető az allergiás megbetegedések gyakoriságának gyors emelkedése. Az allergiás
RészletesebbenHepatitis C vírus és cryoglobulinaemia
Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia Dr Petrovicz Edina 2012.11.10. ESZISZL Kh. és Rendelőintézet Hepatitis C vírus (HCV) Flaviviridae család Hepacivirus nemzetség egyszálú RNS vírus Choo és Kuo 1989.
Részletesebben1. ESET DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS. 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét
1. ESET 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét Sebészeti osztály hasi UH: bélfal ödéma, ascites konzervatív kezelés DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS
RészletesebbenProf Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG
Prof Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG Melyik autoimmun betegség érinti a szülőképes nőket? Izületi betegségek : RA, SLE Pajzsmirigy betegségek: Kevert
RészletesebbenMit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet
Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Ismerd meg az összefüggést: HPV és méhnyakrák. A HPV-nek több mint 100 típusa van, de ezek közül
RészletesebbenKérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA
1. Személyes adatok Kérdőív Név:. Születési dátum:.. KÓRHÁZ TAJ szám:... Nem: Rassz: férfi / nő indiai / ázsiai / fehér / fekete (a megfelelő aláhúzandó) ORVOS Képes-e a gyermek válaszolni a panaszaira,
RészletesebbenDengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer
Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni
Részletesebben