A TELKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A TELKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM AZONOSÍTÓ: MÓDOSÍTÁS: ÉRVÉNYESSÉGE: től

2 Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te homokos, köves, aszfaltos út vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem szél az arcukat, fű, kő légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel almafa, tanítsd őket csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk hatalmas világ. / Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért/ részlet 2

3 A program készítői: Rácz Tímea Svercsokné Szöllősi Erika Vass Imréné Bajnayné Visnyovszki Katalin Palugyay Dorottya Majer Györgyné Petrovszkiné Krizsán Adrienn Páricsy Lilla A program írását segítették a Telki Óvoda nevelőtestületének tagjai. 3

4 Tartalomjegyzék Fák, csillagok, állatok és kövek,... 2 Tartalomjegyzék... 4 Bevezetés... 8 Óvodakép-Gyermekkép Óvodánk működésének jellemzői Az intézmény elhelyezkedése szempontjából meghatározó lakókörzet történeti áttekintése és szociokultúrája Óvodánk bemutatása Az óvoda nyitva tartása Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodai élet megszervezése Az óvoda csoportszerkezete Tervezés A tervszerű tevékenységek szervezeti- és munkaformái Heti rend Napirend A nevelés keretei Egészséges életmódra nevelés, gondozás Gondozás Helyes életritmus: Testápolás: Öltözködés: Táplálkozás: Mozgás: Edzés: Pihenés: Közösségi nevelés, egyéni bánásmód Szocializáció Az érzelmi nevelés Az erkölcsi nevelés Óvodai ünnepeink, hagyományaink Értelmi fejlesztés területei Az értelmi fejlesztés, a nevelés megvalósítása A játék Játékfajták Gyakorló játék Szerepjáték Dramatizálás, bábozás Barkácsolás

5 Építő- és konstruáló játék Szabályjáték Külső világ tevékeny megismerése Környezeti nevelés, környezetismereti tapasztalatok szerzése A környezet megszerettetése, védelme Matematikai tapasztalatok szerzése: Anyanyelvi nevelés Mese- vers Ének-zenei nevelés Ábrázolás Testnevelés Munka jellegű tevékenységek Gyermekvédelem Egészségnevelési feladatok Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása Differenciált fejlesztő munka Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadása, fejlődésének segítése, egyéni fejlesztése A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése Logopédia A logopédus munkájának tartalmi oldala Az óvodapszichológus feladatai Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda és a család Szülői munkaközösség Az óvoda és az iskola kapcsolata Az óvoda és más intézmények kapcsolata Hitoktatás Pedagógiai programot kiegészítő tevékenységek Eszközök jegyzéke Érvényességi rendelkezések.110 Felhasznált irodalom 111 Legitimizációs záradék

6 Pedagógiai Programunk módosításának indoklása A Telki Óvoda Pedagógiai Programja szeptember 1.-től érvényes. A 2002-es Program minél hatékonyabb megvalósítása érdekében sok olyan, elsősorban a környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységformát, programot építettünk be óvodai életünkbe, amelyek mára már hagyománnyá váltak, ezért a Nevelőtestület döntése értelmében szükségessé vált Pedagógiai Programunk bővítése, módosítása. A szülői szervezet a program módosítását támogatta. 1. A rendelkezések betartása mellett jelen program a 2002-es dokumentum módosítása. Érvényes: szeptember 1.-től visszavonásig. 2. MÓDOSÍTÁS indoklása: A november 20 án megjelent Óvodai Nevelés országos alapprogramjának /ÓNAP/ módosítása szükségessé teszi a helyi nevelési programunk módosítását. Törvényi háttér: 255/2009.(XI.20.) Korm. Rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rend. módosításáról. Programunk vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy jelen dokumentum struktúrájában és szerkezeti felépítésében megfelel a módosított alapprogram követelményeinek. Programunk erősségei, amely területek nem kívánnak átdolgozást, teljes egészében megfelelnek a módosított ÓNAP szellemiségének : Gyermekkép- óvodakép Környezeti nevelés előtérbe helyezése Anyanyelvi nevelés kidolgozottsága Játék fontosságának kiemelése. Jelen program a es, és a 2007 es módosított program, amelyet kiegészítésekkel és pontosításokkal láttunk el. 6

7 Érvényes: szeptember 1 től visszavonásig. 3. Módosítás indoklása törvényi változások miatt : évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei - 363/2012. (XII.17.) Korm. Rend. Az óvodai Nevelés Alapprogramja A pedagógiai Program szerkezetében és tartalmában megtartotta a 2010 es módosított program erősségeit, kiegészült a csoprtnapló tartalmi részeivel, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásával és az egészségfejlesztéssel összefüggő óvodai feladatokkal. Érvényes : szeptember 1 től visszavonásig. 7

8 Bevezetés Az óvodai nevelés országos alapprogramjának elveivel összhangban a gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Óvodai nevelési célunk a gyermek személyiségének teljes körű kibontakoztatása, sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Pedagógiai Programunk megírásakor figyelembe vettük Telki község helyi sajátosságait, és a törvényi szabályozásokat. Községünk természetvédelmi terület mellett fekszik, ezért a gyermekek figyelmét a környezet és a természetvédelem felé irányítjuk. Óvodai programunk legfontosabb területe ezért a környezeti nevelés és a környezetvédelem. A környezeti nevelés kiemelésével felismertetjük a gyermekekkel a minket körülvevő élő és élettelen természeti értékeket, megértetjük a természetvédelem fontosságát, és alapvető viselkedéskultúrává emeljük bennük az óvó, féltő, megelőző és megőrző magatartást. Helyi programunk fejlődés- és nevelés lélektani megalapozottsága révén fő feladatunknak tekintjük, a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával a sikeres iskolai 8

9 beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi képességek kialakítását, különös figyelmet fordítva a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésére. A nevelés óvodánkban családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. Az óvodapedagógusok számára az Alapprogrammal összhangban lehetőséget biztosítunk pedagógiai nézeteik értékrendjének, és módszertani szabadságának érvényesülésére. 9

10 Óvodakép-Gyermekkép Óvodai programunk legfontosabb területe a környezeti nevelés, melynek során a környezet tevékeny megismertetésére és megszerettetésére törekszünk. Célunk: a közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezet felfedezése, felfedeztetése változatos mozgásos és érzékszervi tapasztalatszerzések által. Felismertetjük és megértetjük óvodásainkkal a természetvédelem fontosságát, és alapvető viselkedéskultúrává emeljük bennük az óvó, féltő, megelőző és megőrző környezettudatos magatartást. Elősegítjük a gyermekek testi fejlődését, a környezethez való optimális alkalmazkodását, az egészséges életmód szokásainak megalapozását. Gyermekképünk meghatározó eleme, hogy a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Óvodásainkból olyan bizakodó, derűs, eredményes felnőtteket nevelünk, akiknek sikerül kifejlesztenie és megtartania olyan alapvető emberi értékeket; mint a nagylelkűség, az együttműködésre való képesség, a társadalom, a haza szeretet és a természeti környezetünk iránt érzett felelősség. Fontos feladatunknak tekintjük a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával, jártasságok és készségek fejlesztésével, a sikeres iskolai beilleszkedéshez és az élethez szükséges testi-, szociális-, és értelmi képességek kialakítását. Óvodánkban a gyermekek nevelése derűs, szeretetteljes légkörben, esztétikus környezetben, partnereinkkel együttműködve, szakmailag felkészült alkalmazotti közösség közreműködésével valósul meg. 10

11 Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek következtében a gyermeki személyiség mind sokoldalúbb kibontakoztatására törekszünk. Az alkalmazott pedagógiai eljárásokkal a gyermekek szükségleteihez igazodunk, különös figyelmet fordítunk a sajátos nevelésű gyermekek nevelésére. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes, előítéletektől mentes nevelői hatások megtapasztalását és alkalmazását. A nemzetiséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját és anyanyelvét, tolerálják a másságot. 11

12 A szeretet az elfogadás talaján csírázik ki. A biztonság és bizalom az elfogadásban és a szeretetben gyökerezve tud fává növekedni. Azért, hogy a kis fánk egészséges nagy fává növekedhessen, következetesen kell nevelnünk, folyamatosan metszegetve róla a vadhajtásokat. KÖVETKEZETESSÉG BIZTONSÁG BIZALOM S Z E R E T E T ELFOGADÁS 12

13 1. Óvodánk működésének jellemzői Az intézmény elhelyezkedése szempontjából meghatározó lakókörzet történeti áttekintése és szociokultúrája Telki Magyarország egyik legrégebbi települése, a Zsámbékimedence keleti szélén helyezkedik el. A falu és a telki bencés monostor első oklevélbeli említése 1198-ból származik, de kutatók véleménye szerint alapítása a XI. század első évtizedeire, esetleg Szent István uralkodásának idejére tehető. Rendszerint egyházi, időnként földesúri birtok volt. A magyar falu a török uralom alatt szinte teljesen elpusztult, a megmaradt lakosság az erdőkben keresett menedéket. A török elvonulása után, Mária Terézia szász- és német telepesek beköltöztetésével keltette új életre a megfogyatkozott lélekszámú falut. A törökök által lerombolt templom helyett 1807-ben építettek újat, korai klasszicista stílusban, mely ma is áll. A második világháború végén a német lakosságot jórészt kitelepítették, helyükre Erdélyből elűzött székelyek jöttek. A falu közigazgatásilag 1990-ben nyerte el függetlenségét, s hamarosan gyors fejlődésnek indult. Lakossága megtöbbszöröződött, kiépült az ófalu mellett az újfalu is. A község fejlődése saját óvoda és iskola létesítését tette szükségessé. Óvodánk Telki újfalu részén épült, családi házas övezetben. Működését 1999-ben kezdte meg. Az óvoda utcája csendes, nincs nagy forgalom. A házak kertje általában rendezett, gondozott. A természeti adottságok kiválóak nagy sétákhoz, erdei túrákhoz is. A község határának nyugati részén a Zsámbéki-medence m magas, lösztakaróval fedett dombvonulatai, keleti felén pedig a Budai-hegységhez tartozó m magasságot is elérő mészkő és dolomit hegyek húzódnak. A falut északkeletről a Budai Tájvédelmi Körzet határolja. 13

14 A körzetben élő családok többségének kulturális és anyagi háttere jó, gyermekeik nevelésében igényesek. A gyermekek általában jól ápoltak, gondozottak. A munka vagy a több gyermek nevelése miatt azonban kevés idővel rendelkeznek. Gyakori a kettőnél több gyermek a családokban, ami biztosítja az óvoda gyermeklétszámát a jövőre nézve is. Az óvoda összetételét nézve kevés azon családok száma, akik szerényebb körülmények között élnek, de ez általában nem okoz problémát a gyermekek nevelésében és ellátottságában. Az óvodába lépéskor a gyermekek neveltségi szintje eltérő fejlettségi fokon áll, ezért arra törekszünk, hogy minden gyermeket a saját képességeihez mérten fejlesszünk, rendszerességre, az alapvető szokások és szabályok betartására neveljünk. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért azzal együttműködve kell a gyermekek optimális fejlesztését biztosítania Óvodánk bemutatása A falu határában elhelyezkedő Pilisi Parkerdőgazdaság erdői sok kirándulásra, élményszerzésre, megfigyelésre adnak lehetőséget, ezáltal elősegítik környezetvédelmi programunk megvalósítását. A Harangvirág utcai óvoda építésekor figyelmet fordítottak arra, hogy sok természetes anyagot elsősorban fát használjanak az épület külső és belső kialakításakor. Az udvaron esztétikus és a gyerekek igényeinek megfelelő játékok találhatók. Felújításukról, karbantartásukról és időnkénti felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodunk. Az óvoda udvarának nagy része füves terület, ahol az általunk ültetett fákat és bokrokat az Önkormányzat által megbízott kertészek rendszeresen gondozzák. Az Óvoda gyógynövény és sziklakertjét a gyermekekkel együtt folyamatosan gondozzuk és az esetleg elpusztult növényeket pótoljuk 14

15 Óvodánk központi tere, közösségi életünk színtere az aula, ahol különböző rendezvényeket szervezünk, ünnepségeket tartunk, amelyen az óvoda összes gyermeke részt vesz szeptemberétől óvodánk a Tengelice utcában, új telephellyel bővült, ahol két csoport van jelenleg kialakítva. Az új óvoda udvara is megfelel a törvényi előírásoknak. A csoportszobák berendezésénél törekszünk a természetes anyagok használatára, és a játékok vásárlásakor is a természetes alapanyagú játékokat részesítjük előnyben Az óvoda nyitva tartása Az óvoda nyitva tartása hétfőtől péntekig, naponta tól óráig tart. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvodai foglalkozások október 1.-től május 31.-ig tartanak. Az óvoda nyári napirend szerint üzemel június 1.-től augusztus 31.-ig. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás Az óvoda személyi feltételei 17 óvodapedagógusi státuszunk, és 8 dajkai álláshelyünk van, így óvodánk minden csoportjában két szakképzett óvónő és egy dajka dolgozik. Az óvónők közül az egyik délelőtt, a másik délután van a csoportban, az átfedési idő a törvény által meghatározott mértékben biztosítva van. Így nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodavezető függetlenített, heti kötelező óráját csoportban tölti. 15

16 Az óvodavezető munkáját főállású óvodatitkár segíti. Az arra rászoruló gyermekekkel teljes állásban logopédus, és fél állásban pszichológus foglalkozik. A két tálalókonyhán három főállású konyhalány dolgozik. Mindkét óvodában, a részmunkaidős takarítónő délután az óvoda takarítását végzi, ezzel segítve a dajkák munkáját. Karbantartónk végzi a kisebb-nagyobb javításokat, és rendben tartja mindkét óvoda udvarát Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda épületei megfelelnek az intézménytípussal szemben támasztott követelményeknek. Az igényesen kialakított belsőépítészeti megoldások esztétikussá teszik óvodánkat. Az épület nagy ablakfelületei lehetővé teszik a természetes fény nagymérvű kihasználását, ezáltal a villanyvilágítással takarékoskodni tudunk. Óvodánkban energiatakarékos izzók üzemelnek, a termekben, a mosdókban és a folyosókon a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. Fűtési rendszerünk energiatakarékos, a kazánházban központi, a csoportszobákban egyéni termosztátok vannak felszerelve. A napi nyitva tartáson kívüli időszakban a fűtésünk éjszakai, takarékos üzemmódban működik a fűtési idényben. A csoportszobák és a folyosók tágasak, világosak, berendezésük esztétikus és praktikus a gyermekek mindennapi tevékenységeihez, életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik. A mellékhelyiségek kialakítása is igényes, könnyen tisztán tartható. A gyermekek számára könnyen kezelhető egykaros csaptelepek vannak felszerelve. Az öltözködés számára kialakított hely is megfelelő, az épületek adottságai lehetővé teszik a csoportok zavartalan tevékenységét. Az új óvoda akadálymentesített, itt mozgáskorlátozott mosdó is található. A régi óvoda bejárata, közlekedői és öltözői akadálymentesek, a galériák és az emelet nem. A délutáni pihenésre a csoportszobákhoz tartozó galérián, vagy a csoportszobákban nyílik lehetőség a gyermekek számára. 16

17 Az óvodában dolgozó felnőttek számára biztosítottak a kiszolgáló helyiségek: a nevelői szoba, ami az értekezletek színtere is, ezen kívül a vezetői és az óvodatitkári iroda. Mindkét épületben megfelelő számú mellékhelyiség és zuhanyzó is található. A dolgozók számára munka- és védőruha, valamint munkavédelmi eszközök biztosítottak. Az épületekben szertár és mosókonyha is található. Technikai eszközeinket folyamatosan felülvizsgáljuk és fejlesztjük, korszerűsítjük. A háztartási gépek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy környezetbarát, energia- és víztakarékos gépeket helyezzünk használatba. Környezetbarát tisztítószereket használunk. Az évente két alkalommal előírt rovarirtást bioszerekkel végzik. A logopédiai foglalkozásokhoz is külön helyiség áll a logopédus és a gyermekek rendelkezésére. Pszichológusunk számára is biztosítva vannak a megfelelő feltételek. Az óvodáink főzőkonyhával nem rendelkeznek, a gyermekek saját csoportszobájukban étkeznek. Az ételek kiosztását és a mosogatást a tálalókonyhán végzik a konyhalányok. A napi háromszori étkezés biztosított. Óvodánk udvarán változatos játékok szolgálják a gyermekek mozgásigényének kielégítését, amelyek használata során ügyesednek, nagymozgásuk összerendezettebbé válik. A homokozóban elsajátítható és gyakorolható tevékenységek biztosítják a gyermekek számára a finommozgások fejlődését. Udvari játékaink folyamatos fejlesztése az EU szabványai szerint történik, és elsősorban a balesetek megelőzésére irányul. Meglévő udvari árnyékolóink biztosítják a gyermekek és dolgozók számára a tűző nap elleni védelmet. Árnyékolóink számát folyamatosan bővítjük, míg az optimális mennyiséget el nem érjük. A meleg nyári napokon gyermekeink számára az ivás lehetőségét az udvarainkon elhelyezett ivókutakból is biztosítjuk. Madárvédelmi berendezések (madáretetők, madáritató és odúk) elhelyezéséről is gondoskodunk, biztosítva számukra a folyamatos táplálékot, és a fészkelési lehetőséget. Az óvoda udvarát úgy alakítottuk ki, hogy vonzóvá tegyük a madarak számára. 17

18 2. Az óvodai élet megszervezése Az óvoda csoportszerkezete A csoportszerkezet kialakításakor homogén csoportok összeállítására törekszünk, de figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit, a gyermekek nemek szerinti megoszlását, így lehetőség nyílik vegyes életkorú csoportok működtetésére is. Az azonos életkor szerint szerveződő, részben osztott illetve osztatlan szervezeti keretek a különböző fejlettségű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújtanak Tervezés Tervező munkánk alapjául éves tervünk és nevelési tervünk szolgál, melyek megírásakor figyelembe vesszük az adott csoport korcsoportonkénti összetételét, a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. A tervezés önálló, kreatív munka, amit az anyaggyűjtés, a tevékenységek átgondolása, összehangolása jellemez. Ennek középpontjában a környezeti nevelés áll, e köré csoportosítjuk az egyéb tevékenységformákat. Éves tervünk tartalmazza az értelmi fejlesztés területeit, és azok témaköreit. Az éves terv alapján állítjuk össze az ütemtervet, kiemelve az adott időszak fő környezetismereti témáját, amelynek feldolgozása komplex módon történik. A megvalósítás során tervszerű tevékenységeinkbe a projekt módszer elemeit is beépítjük. Az olyan érdekes, aktuális témák, amelyre ráhangolódott a csoport, hosszabb ideig is szerepelhetnek. (Akár több hétig is.) Nevelési tervünk az egészséges életmód alakításának, a közösségi és érzelmi nevelésnek féléves időszakra szóló tervezését és az udvari élet tevékenységeinek évszakokra bontott feladatait tartalmazza. 18

19 Az óvónői munka egyik legfontosabb dokumentuma a csoportnapló. Az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit tartalmazza. a.) Csoportnaplónk magába foglalja: - Óvoda nevét - OM azonosítóját és címét - Nevelési évet - A csoport megnevezését - A csoport óvodapedagógusainak és dajkájának nevét, munkaidő beosztását - A megnyitás és lezárás időpontját, óvodavezető aláírását és a körbélyegző lenyomatát - Pedagógiai program nevét - Gyermeke nevét, jelét - Összesített adatokat a fiúk és lányok számáról, ezen belül megadva a három év alatti, a három, a négy, az öt, a hat, hét éves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak - A nevelési évben tankötelessé váló gyermekek számát - Külön foglalkozásokat / logopédia, pszichológia, egyéb fejlesztés, hittan/ - Egyéb foglalkozásokat - Napirendet a tevékenységek időpontját - Heti rendet - Gyermekek születésnapját - Nevelési tervet két félévre külön kiemelve játék, munka, tanulás, egészséges életmód szokásrendszere, gondozás, szocializáció, érzelmi, erkölcsi nevelés, az udvari tevékenységek és a balesetek elkerülésére tett óvó- védő figyelemfelkeltő intézkedések - Nevelési munka tapasztalatait félévente - Szervezési feladatokat a két nevelési tervezés szakaszában 19

20 - Éves tervet a következő bontásban a környezet tevékeny megismerése, anyanyelvi nevelés, mese vers, matematikai tapasztalatok szerzése, ének zenei nevelés, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgásfejlesztés, - Ütemterveket- a heti rendnek és az aktuális témának megfelelően az új és ismétlő tanulási tartalmak, fejlesztési feladatok és lehetőségek megjelölésével - Értékelést az ütemterv megvalósulására és a csoport életére vonatkozóan - Évzáró terve - Kapcsolat a szülőkkel - A szülői közösség vezetősége - Szociometriai vizsgálat eredményeit - Szakmai ellenőrzések és látogatások célja, időpontja, látogató neve, beosztása - Feljegyzés a látogatásokról látogatás szempontrendszere, eredménye - Naptár az aktuális nevelési évről - Eseménynaptár két félévre külön A csoportnaplót minden nevelési év elején az aktualizálást követően az óvodában nyomtatjuk. A csoportnapló spirálozva, átfűzve, lepecsételve érvényes. A lapok számozottak, nem cserélhetők. Kitölthető kézzel, vagy a gépelt oldal beragasztásával. b.) A gyermek megfigyelése, fejlődésével kapcsolatos tapasztalatok, mérések dokumentálása A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció kötelező tartalmi elemeit a 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 93/A. (2) tartalmazza. Óvodánkban szeptember 1-től a nevelőtestület által elfogadott és jóváhagyott egyéni "Fejlődési Napló"-ban rögzítjük a gyermekek fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseinket, a képességmérések eredményeit, az egyéni fejlesztési javaslatokat. A gyermek anamnézisét a szülő tölti ki. Az anamnézis a dokumentáció fontos és kötelező része. 20

21 Az óvodába lépést követő két hónap a gyermek megismerését, megfigyelését szolgálja. Az óvodai pedagógiai munka legfontosabb módszere a megfigyelés, mely a gyermek megismerésének, nevelésének, fejlesztésének az alapja. A befogadás tapasztalatai az első mérés melyet új gyermekek esetében érkezésétől számított két hónap elteltével készítenek el a csoportvezető óvónők. A tapasztaltak alapján fejlesztési tervet, majd a nevelési év végén rövid szöveges értékelést készítenek a gyermek fejlődésével kapcsolatos megfigyelésekről, tapasztalataikról. Az óvodába lépést követő második nevelési évtől évente kétszer bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket rögzítenek az óvónők. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni. Annál a gyermeknél, aki év közben érkezik óvodánkba, másik óvodába járt, vagy jegyzői engedéllyel csak ötévesen kezdi el az óvodát, a befogadás tapasztalatainak rögzítése után el kell végezni a részletes képességmérést is. A kimeneti mérést május 31- ig kell elkészíteni. Az óvodapedagógusok további szakképesítésük alapján kiegészítő méréseket, vizsgálatokat is végezhetnek, illetve fejlesztést elősegítő eljárásokat alkalmazhatnak, a gyermek fejlődésének elősegítése, képességeinek kibontakoztatása céljából (drámajátékok, Sindelar-program...) A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a gyermek fejlődésével kapcsolatos tapasztalatokról való konzultáció, egyeztetés fontos feladata pedagógiai munkánknak. A tapasztalatokról, megfigyelésekről, a mérések eredményeiről, fejlesztési javaslatokról a szülők fogadó órák keretében kapnak tájékoztatást A tervszerű tevékenységek szervezeti- és munkaformái Munkaformái: - tervszerű kötött - tervszerű kötetlen Szervezeti formái a következők: 21

22 - frontális - mikrocsoportos - egyéni A mozgásfejlesztést tervszerű kötött formában tartjuk. A többi tervszerű tevékenység esetében az óvónő pedagógiai szabadsága alapján maga döntheti el, hogy melyik tevékenységet milyen szervezeti és munkaformában kívánja megtartani. Ez természetesen függ: - a gyermekcsoport korától, összetételétől - a csoport létszámától - a feldolgozandó témakörtől - a kitűzött fejlesztési céloktól Heti rend A heti rend foglalja magába a hét folyamán tartott naponkénti tevékenységek rendjét. A tervszerű tevékenységek rendje és időkerete korcsoportonként változik. Minden nap mesélünk a gyermekeknek. (Mese-vers). A már jól ismert mesét bábozással, dramatizálással dolgozzuk fel a gyermekekkel közösen évesek számára a kezdeményezés, maximum: perc, környezeti nevelés 1, ábrázolás 1, ének- zene 1, testnevelés évesek számára maximum: perc, környezeti nevelés és matematika 2, ábrázolás 1, ének-zene 1, testnevelés évesek számára maximum: perc, tevékenységenként. környezeti nevelés és matematika 2, ének-zene 1, ábrázolás 1, testnevelés 1. 22

23 2. 5. Napirend Tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. A napirend kialakítását döntően befolyásolják az adott korcsoport életkori sajátosságai. A nevelési évre és a nyári időszakra külön-külön napirendet állítunk össze. A napirend segítségével alakítjuk ki a csoport stabil szokásrendszerét, amely biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, helyes életritmusát, és minden tevékenységhez, fejlesztéshez a szükséges időkeretet. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek, mindamellett egész napirendünket áthatja a rugalmasság. Biztosítva van az idő a gyermekek rendszeres levegőzésére, mozgási lehetőségeire és főként játéktevékenységeire. A szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz megfelelő hely áll rendelkezésünkre tágas udvarunkon. 3. A nevelés keretei A 3-6 éves gyermekek nevelésének legfontosabb területei: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Egészséges életmódra nevelés, gondozás Célunk: A gyermekek testi fejlődésének, a környezethez való optimális alkalmazkodásának elősegítése, az egészséges életmód szokásainak, igényének megalapozása. 23

24 Feladataink az egészséges életmódra nevelés területén: Az egészséges életvitelhez szükséges életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, gondozás, mozgás, edzés, pihenés megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló szokások kialakítása. Az egészséges óvodai környezet biztosítása, a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A helyes életritmus kialakítása, amely az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így biztosítjuk az egészséges fejlődést. A személyi, tárgyi, higiéniás feltételek biztosítása (környezet tisztántartása, jó világítás, levegőcsere, zöld növények). Balesetvédelem, a hibaforrások megszüntetése. Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója (pl.: lábtorna), egyes gyermekek korábbi betegségeinek ismeretében a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele (védőnői, orvosi szűrések, látás, hallás, stb. vizsgálatok alapján) Gondozás A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. A gondozás során a gyerekek elsajátítják a testápolás, öltözködés, táplálkozás mozdulatsorait, ismereteket szereznek a helyes szokásokról, s ezt mindennapi tevékenységeik során gyakorolják. A napi élethez szükséges szokások gyakorlása 24

25 bensőséges gyerek-felnőtt kapcsolatot feltételez, mindeközben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is. Például: szókincsbővítés, milyen ízű az étel, miből készült, ruhadarabok megnevezése, tisztálkodással kapcsolatos fogalmak stb. A fejlesztés tartalma: Helyes életritmus Testápolás Öltözködés Táplálkozás Mozgás Edzés Pihenés Helyes életritmus: A gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, szükségleteik kielégítése, az egészséges testi-, lelki-, szellemi és szociális fejlődésük alapfeltétele. Testápolás: A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. A napi rendszerességgel végzett testápolás magába foglalja a higiéniás 25

26 WC-használatot, a szükség szerinti kéz-és arcmosást, érzékszervek ápolását és védelmét, a hajápolást és a fogmosást. Öltözködés: Az öltözködésnél fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek öltözéke önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Célszerű az időjárásnak megfelelő többrétegű ruházat és kényelmes cipő viselése. Fontos feladatunk a gyermekek életkorának figyelembevételével önállóságuk elősegítése, stabil szokásrend kialakítása és a rendezett, esztétikus külső megjelenés iránti igény felkeltése. Táplálkozás: Óvodánk figyelemmel kíséri a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és tápanyag összetételében megfelelő legyen. Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének bővítése érdekében a fő étkezéseket rendszeresen kiegészítjük vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, magvakkal, amelyekből a gyermekekkel együtt készítünk például: gyümölcssalátát, salátát, kompótot, savanyúságot, esetleg gyümölcsteákat stb. Teljes kiőrlésű, félbarna és barna kenyeret fogyasztunk. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy életkoruknak megfelelően vegyék ki részüket az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgáló és közösségért végzett tevékenységekből. (Pl.: tányér, pohár, evőeszközök asztalhoz vitele, terítők leterítése, összehajtogatása, kenyér kínálása, kiosztása, kancsóból víz öntése stb.) A kultúrált étkezés feltételeinek megteremtésével az igényes étkezési szokások megalapozását segítjük elő. (Pl.: ünnepeken alkalomhoz illő terítővel, díszes szalvétával, asztali díszek használatával is fokozzuk az ünnepi hangulatot.) Mind a főzőkonyha, ahonnan az élelmet kapjuk, mind a tálaló konyhánk a HCCP előírások betartásával működik. 26

27 Mozgás: Az egészséges életmódra nevelés elengedhetetlen része a rendszeres testmozgás. A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. A mozgás végigkíséri mindennapi tevékenységeinket, ezért nagyon fontos számunkra, hogy a gyermekek szeressenek mozogni. A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások, mindennapos testnevelések során, és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. Ezeket részben a gyermekek szabadon választják, részben mi kezdeményezzük, szervezzük (séták, kirándulások, udvari játék, népi tánc). Edzés: Az egészség megőrzése érdekében fontos, hogy a gyermekek évszaktól függetlenül minél több időt töltsenek a szabadban, így a gyermekek ellenálló képessége fokozódik, szervezetük alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, ezáltal edzettebbé válnak. Pihenés: A gyermekek alvásszükségletének kielégítése részben az óvodára hárul. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illő mese, halk zene, altatódal). Kedvenc (lehetőleg puha) alvós játékukat magukkal vihetik az ágyba. 27

28 A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Önállóan tisztálkodnak, öltözködnek, étkeznek, és önállóak egyéb szükségleteik kielégítésében is. Megfelelően használják az evőeszközöket, az óvoda egyéb eszközeit és helységeit. Tudnak cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni (szalvéta, ruházat, takaró, terítő). Ismerik a kultúrált étkezés szokásait, ruházatuk rendben tartásának lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módját. Segítenek környezetük tisztán tartásában, a rendteremtésben Közösségi nevelés, egyéni bánásmód, érzelmi, erkölcsi nevelés Célunk: A társadalom, a közösségi élet szempontjából fontos értékek, tulajdonságok közvetítése megfelelő mintanyújtás által. A gyermekek szociális magatartásformáinak, viselkedéskultúrájának fejlesztése, formálása. A közösség értékeinek, normáinak, szokás- és szabályrendszerének megismertetése, elfogadtatása és elsajátítása. Az egymáshoz való alkalmazkodásnak, a gyermeknek a közösségbe való beilleszkedésének valamint a közösség tagjaival történő együttműködésének elősegítése. A harmonikus, derűs, szeretetteljes légkör megteremtésével a gyermek érzelmi biztonságának növelése. Közös tevékenység, munka során alakulnak ki a társas kapcsolatok és bontakoznak ki a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák. Óvodai ünnepeink, hagyományaink által is a gyermekek közösséggé formálását segítjük elő. Az együttes tapasztalatok, 28

29 élmények, tevékenységek a gyermekek között kapcsolatokat hoznak létre; barátságokat, szimpátián alapuló kisebb csoportokat. Megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. Konfliktushelyzeteiket egyre inkább képesek egymás között igazságosan elrendezni, fokozatosan képessé válnak arra, hogy a másik ember helyzetébe beleéljék magukat. (empatikus képesség) A felnőttek viselkedésmintái meghatározó szerepet játszanak a gyermekek közösségi, társas viselkedésének alakulásában, mert a gyermek minta- és modellkövetés útján sajátít el magatartásmódokat, tevékenységi formákat és meghatározott értékeket. A türelem, a következetesség, a bizalom, az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. A közösségi élet biztonsága és nyugalma nagymértékben függ a csoport életét szabályozó szokásrendszer kialakításától. Ennek érdekében olyan szokásrendszert és napirendet alakítunk ki, amely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A gyerekek fejlődési tempója élet- és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalatokban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük, aktivitásuk terén. Ezért elengedhetetlenül fontos a gyermekek életkori és egyéni jellemzőinek ismerete. Már az óvodába lépés első pillanatától fontos az egyéni bánásmód elvének fokozott érvényre juttatása. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé, megkönnyítve ezzel a közösségbe való beilleszkedést. Az óvodáskor rendkívül fontos időszak a gyermek életében. Ekkor jelenik meg a család elsődleges szocializációs hatása mellett a kortárs csoportok egyre erősebbé váló szerepe. A gyermek ekkor találkozik először közvetlenül az intézményes társadalommal, valamint annak elvárásaival, amelyet ismeretlen, nem a családjához tartozó felnőttek közvetítenek számára; hanem az óvónők, óvodai dolgozók. A gyermekkel, illetve az óvodával szemben az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a gyermek képessé váljon a családnál nagyobb közösségben élni, a csoport tagjai közé beilleszkedni és velük 29

30 együttműködni. Az alkalmazkodás és együttműködés azonban nemcsak az óvodáskor szükséglete, hiszen ez az a képesség, mely biztosíthatja fennmaradásunkat a társadalomban egész életünk folyamán. Feladataink: Az érzelmi, a közösségi és az erkölcsi nevelés terén: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak egymással való kapcsolatát pozitív attitűd, az egymás közötti bizalom kiépítése, érzelmi töltés jellemezze. Állandó értékrend. Az egyéni bánásmód biztosítása a fejlődési tempó és az eltérő nevelési körülmények figyelembevételével. A gyengébb képességű, illetőleg visszahúzódó gyermekek is tűnjenek ki valamiben. Olyan tevékenységi területet ajánlunk fel számukra, amihez tudjuk, hogy jól értenek, amiben ügyesek, hogy sikerélményük legyen. Bátorítjuk őket, hogy belső elégedettségük, éntudatuk, pozitív énképük kialakuljon, azáltal is, hogy önfejlesztő törekvéseiknek szabad teret biztosítunk. A gyermekeket annak megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. A konfliktusok megbeszélése, oldása, kompromisszum keresése. Segítjük a gyermekeket az őket ért kudarcok feldolgozásában. A gyermek nyitottságára építve segítjük a gyermekeket abban, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok befogadására, megbecsülésére. Óvodai ünnepeink élményszerű megszervezése, hagyományaink ápolása 30

31 A gyermekek élethelyzetei, játékszituációi közben érzelmileg átélt erkölcsi értékek tudatosítása, a szociális erkölcsi normák beépítése személyiségükbe. A jó rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, az együttérzés, a gyengébb védelme, segítése, az önzetlenség, figyelmesség, mint alapvető emberi értékek felismertetése, és az ezekkel való azonosulás iránti vágy felkeltése. Mivel a felnőttek viselkedése a gyermekek számára modell értékű (utánzásos tanulás), ezért mindannyian arra törekszünk, hogy a gyermekek és egymás felé is ezen értékeket közvetítsük. A gyermek akaratának, ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás- és normarendszerének megalapozása. A fejlesztés tartalma: Szocializáció, befogadás, beszoktatás Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Hazaszeretetre nevelés Óvodai ünnepeink, hagyományaink Szocializáció A legtöbb gyermekben 3 éves korára kialakul a felnőtt gyermek kapcsolatok igénylésén túl a gyermektársakkal való kapcsolatok kialakításának igénye is. (Van, akinél később alakul ki ez az igény, amennyiben lehetséges, ezt figyelembe vetetjük a szülőkkel). A gyermeknek a jövője szempontjából nagy szüksége van a kortárs kapcsolatokra, hisz a későbbiekben főként velük kell tudnia együttműködni, ezért őket kell legjobban megismernie. A másik gyermekkel való kapcsolatteremtés legfontosabb eszköze óvodás korban a játék és a beszéd. A beszéd lehetőséget teremt a társas kapcsolatok körének kibővítésére, a társas kapcsolatok szabályozására, minőségük javítására. A játék folyamán alakulnak ki barátságaik, játék közben tanulja meg, és 31

32 gyakorolja a társas viselkedés új elemeit, szerepeit. Tapasztalnia kell, hogy másként kell viselkednie a felnőttekkel szemben, mint gyermektársaival, s hogy viselkedésére minden egyén másképpen reagál. A sikeres magatartásformák aztán beépülnek a gyermek személyiségébe, s ezek alapozzák meg későbbi kapcsolattartási formáit. A gyermek szocializációját természetesen befolyásolják tágabb társadalmi környezetének hatásai is (pl.: rokoni kapcsolatok, óvoda- és lakókörnyezet, média hatásai, kulturális hatások). Befogadás, Beszoktatás: A befogadás, beszoktatás időszaka alapvetően befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodába lépés pillanatától fogva érezzék a gyerekek, hogy elfogadjuk őket, úgy, ahogyan vannak, saját fejlődési szintjükkel, ütemükkel, igényükkel, és az óvodai környezetet, módszereket mi igazítjuk hozzájuk. Ebben az esetben együttműködő lesz, a fejlődés pedig belülről indul majd el. A befogadás lehetőség, hogy a kisgyermek személyisége összes területét saját maga kezdhesse formálni. Leendő óvodásaink alaposabb megismerése érdekében anamnézist készítünk. A fokozatos beszoktatás keretében lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek a kezdeti időszakban együtt ismerkedhessen az óvodai élettel. Mivel ezt a lehetőséget nem minden gyermek és szülő igényli, az ő esetükben az óvónő megbeszéli a szülővel a gyermek számára legoptimálisabb beszoktatási módot. Derűs, szeretetteljes légkör biztosításával tesszük számukra zökkenő mentesebbé a szüleiktől való elválást. Lehetővé tesszük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat, vagy tárgyukat magukkal hozzák. Augusztus utolsó hetében új óvodásaink és szüleik számára ismerkedési napot szervezünk. 32

33 Az érzelmi nevelés Az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását, hatással vannak a gyermek megismerő képességére, cselekvésére, egész személyiségére. Fontos feladatunk a gyermek érzelmeinek ápolása, bővítése. Mivel az érzelmi hátterű figyelem és emlékezet nagyobb hatásfokú, ezért pozitív érzelmekre építve és azokat irányítva kell vezetnünk őket a megismerési folyamatok során Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés és a szocializáció két egymást átfedő terület. Szorosan összefüggnek, s ezért az óvodai életben sem lehet szétválasztani feladataikat. A gyermek jellemét óvodás korától a segítőkészség, a szeretet jegyében kell formálnunk. A legjobb ellenszer a mai cinizmus ellen, ha segítőkész, önzetlen, kedves gyerekeket nevelünk, akiket nem csak bevezetni kell a tolerancia és az emberszeretet, hazaszeretet értékrendjébe, de együtt kell megőriznünk eme értékeket. Szeretnénk, ha a gyermekből bizakodó, derűs, eredményes felnőtt válna, akinek sikerül kifejlesztenie és megtartania olyan alapvető belső tulajdonságokat, mint a nagylelkűség, az együttműködésre való képesség, empátia, a társadalom, a haza és természeti környezetünk iránt érzett felelősség Óvodai ünnepeink, hagyományaink Óvodai nevelőmunkánk fontos része a magyarság szellemi örökségének, a nemzeti és népi hagyományok ápolásának, a mindennapi életvitel szokásainak továbbadása gyermekeink számára, hogy a következő nemzedékek is őrizzék és továbbadják majd ezeket. A közösen átélt élményekkel, az ismeretek átadásával, bővítésével tudjuk elősegíteni a helyes természetszemlélet és hazaszeretet alakulását, megalapozni a természetes műveltséget. A jeles napok, ünnepek kapcsolódnak az évszakokhoz, a 33

34 mezőgazdasági munkákhoz, a közösség életéhez, szokásaihoz, a hitvilághoz, és a természet változásaihoz. A népi életmód természet közeli, holisztikus szemléletével, tevékenységeivel közel áll az óvodás gyermekhez. A népi hagyományok megismerése nem korlátozódik csupán a jeles napok, ünnepek szokásainak ápolására, hanem át- meg átszövi mindennapjainkat. Népmeséink, népdalaink, mondókáink, mozgásos népi gyermekjátékaink és népi gyermekjátékdalaink (melyek az óvodai élet mindennapjainak szerves részei) híven őrzik az ősi rituálék, mozgássorok, tevékenységek emlékét, nyelvi kifejeződéseit. Hozzájuk szorosan kapcsolódik az adott témához illő alkotó tevékenység; különös tekintettel a népi gyermekjáték készítés, a népi kismesterségek alapfogásaival való ismerkedés, a természetes anyagokkal történő játék, barkácsolás, és a népszokásokhoz, ünnepekhez kötődő tevékenységek, díszítő motívumok, munkafolyamatok megismerése, elsajátítása, gyakorlása. A természetes anyagok felhasználásakor építünk a gyermekek találékonyságára, alkotó készségére, fantáziájára. Az alkotó tevékenységek során megismerik a különféle anyagok tulajdonságait, formálhatóságát, hasznosításának lehetőségeit. A környezeti témakörök, a jeles napok és ünnepek élményeket nyújtó komplex feldolgozásának mindezek fontos elemei. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel megismertessük és elfogadtassuk, ha más kultúrából érkeznek csoporttársaik, óvodástársaik. Szüleiket bevonjuk nyelvi, mozgás, viselkedés kultúrájuk és hagyományaik megismerésébe, megértésébe. Óvodai ünnepeink, hagyományaink a mindennapi emberek életéhez, a néphagyományokhoz, és a természet szépségéhez kötődnek. Az ünnepek kiemelik a gyermekeket és a felnőtteket a hétköznapok megszokott rendjéből, ezáltal nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is fontosak, mert kultúránk megismeréséhez is közelebb visznek. Az izgalmas előkészületek, tevékenységek, ötletek, elképzelések megvalósítása teszi színessé a napokat anélkül, hogy megsértenénk az általunk kialakított szokásrendet. Jó alkalom arra, hogy az egész óvoda együtt örüljön, együtt ünnepeljen, tevékenykedjen. 34

35 A szülőkkel való kapcsolattartásnak is fontos része az ünnepi készülődés vagy maga az ünnep. Az ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó előkészületek hozzájárulnak a közösségi érzés elmélyítéséhez is. Pl.: csoportszobák, aula díszítése, tablókészítés, fényképalbum készítés stb. A jól előkészített ünneplés, megemlékezés nevelésünk egyik sajátos eszköze, amely nem csupán egy-egy konkrét naphoz kapcsolódik, olykor akár egy vagy két hetet is igénybe vehet (főként a természeti ünnepek pl.: Állatok Világnapja, Föld Napja, Víz Világnapja stb.) A természet ünnepei: A természet ünnepei kitűnő lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a környezetünk elemeit és élőlényeit megismertessük a gyermekekkel játékos módon. (víz, levegő, föld, állatok, növények stb.) Az ünnepek kapcsán szervezett kirándulások, játékos vetélkedők, kísérletek, múzeumlátogatások során a gyermekek tapasztalatokat, élményeket szereznek, amelynek során közvetlen környezetükhöz, szülőföldjükhöz való kötődésüket segítjük elő. Ünnepnapok: Takarítási Világnap: szeptember 20. Állatok Világnapja: október 4. Víz Világnapja: március 22. Föld Napja: április 22. Madarak és Fák Napja: május 10. Környezetvédelmi Világnap: június 5. Nemzeti ünnepünk: 35

36 Március 15-e alkalmából közös megemlékezést tartunk az aulában, ahol a gyermekek egy rövid műsor keretében bepillantást nyerhetnek az 1848-as kor hangulatába. A csoportok is elmondják a verset és éneket, amit a megemlékezésre tanultak. Minden gyermeknek készítünk kokárdát. Október 23 - át és Augusztus 20 át tablók készítésével, óvodai szintű megemlékezéssel, és nemzeti ünnepeink kiemelkedő jelképeivel ismertetjük meg a gyermekeket. Óvodai életünk hagyományos ünnepei, néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek, jeles napok, népszokások: A születésnapok megünneplésének minden csoportban megvannak a kialakult hagyományai. Ősz: Szüret: Településünkön és környékünkön sokfelé termesztenek szőlőt, így lehetőségünk nyílik szüretelésre vinni a gyerekeket. A leszedett szőlő egy részét az óvodába visszük, ahol szüreti mulatságot rendezünk; mustpréselés, kóstolás, pogácsasütés, népi gyermekjátékok, népdalok, tánc stb. Népmese napja: szeptember 30. Kukoricatörés: Környékünkön lehetőség van részt venni a kukorica betakarításában. A munka befejezése után kezdődik a kukorica feldolgozása; kukoricamorzsolás, csutka baba, csuhé baba, kocsi, kukorica hegedű készítése, a hozzájuk kapcsolódó népi játékok, dalok és mondókák megismerésével, felelevenítésével. Diószedés: A dió szüretet nagy örömmel végzik a gyerekek. Frissen is megkóstoljuk, süteménykészítéshez is felhasználjuk. A dióhéjból barkácsolunk pl.: bölcsőt, 36

37 teknősbékát, karácsonyfadíszt stb. Népi játékokat játszunk a munka elvégzése után, mondókákkal, népi gyermekjátékdalokkal ismerkedünk. November 11.-én, Szent Márton napján lámpásokat készítünk a gyerekekkel közösen, majd az iskolásokkal együtt felvonulást tartunk a faluban. Megismerkedünk a Szent Márton napjához fűződő legendával, szokásokkal, időjóslásokkal. Tél: Advent: A decemberi ünnepkör előkészítése már az adventi időszakban megkezdődik, melyet a következő tevékenységformáink tükröznek: Hangulati előkészítés Adventi koszorú elkészítése, a gyertyák meggyújtása Teremdíszítés Ajándékkészítés Mézeskalácssütés Adventi játszóház gyerekeknek és szülőknek November 25. Katalin napja: időjósló nap, Katalin- ág hajtatása vagy December 4. Borbála napja: Borbála-ág hajtatása, folyamatos megfigyelése. Mikulás: Délelőtt báb- vagy zenés műsor a gyermekeknek. Az ajándékokat a Mikulás adja át. December 13. Luca napja: Búza elvetése, locsolása, növekedésének megfigyelése. Lucázás kotyolás, népszokások felelevenítése. Karácsony: A gyermekeket feldíszített karácsonyfa várja, amikor belépnek. Az ünnepi ruha, a mézeskalács illata fokozza az ünnep izgalmát. Délelőtt az aulában az óvoda dolgozói 37

38 zenés műsorral kedveskednek a gyermekeknek. A műsort követően a csoportok előadják karácsonyi verseiket, énekeiket. Ezt követően minden csoport a saját termébe vonul, ahol megtalálják az előzőleg elhelyezett ajándékokat a csoport karácsonyfája alatt. Délután a közösen készített ajándékokat a gyermekek hazaviszik. Január 1. Újév: Újévi köszöntők, rigmusok, jókívánságok. Január 6. Vízkereszt: A karácsonyfának a lebontása, a farsangi időszak kezdete. Február 2. Gyertyaszentelő: Időjósló nap, a medve kibújik a barlangjából. Farsang: A gyermekeknek jelmezbált rendezünk, mulatságos feladatokat, versenyjátékokat, néptánc bemutatót, táncházat szervezünk. Az egész óvodát tarka farsangi díszbe öltöztetjük. Az óvoda dolgozói közül is sokan jelmezt öltenek, a gyermekek nem kis örömére. Kiszézés: A farsang befejező mozzanata a tél elbúcsúztatása, elkergetése. A felöltöztetett Kisze-bábra rászórjuk a betegségeket, a hideget, a bajokat, hogy vigye el a téllel együtt, és elkergetjük. Tavasz: Tavaszi játszóház gyerekeknek és szülőknek Húsvét: Húsvétkor hímes tojásokat készítünk (tojásfa) elsősorban természetes festékanyagokkal (hagymahéj, diólevél stb.), festékekkel, viaszolással, karcolással, levélnyomattal stb. Az ünnepi hangulatot a díszítéssel is erősítjük. Locsolóverset tanulunk, locsolkodást rendezünk a csoportban. Május 1. Majális: Május-fát állítunk, amit a gyerekekkel közösen díszítünk fel. 38